1. § (1) Az önkormányzat megnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címeres zászló és pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne kör felirat „Klárafalva Község Önkormányzata”, középen Magyarország címerével.

(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

3. § (1) A Képviselő-testület a hatásköreit meghatározott esetekben a polgármesterre, állandó bizottságára és társulásra ruházhatja át.

(2) Az átruházás elvei: azon ügyekben, amelyek kollektív döntést igényelnek, az átruházás csak a bizottságra történhet, amelyek pedig operatív jellegűek, azokat a hatékony és gyors döntések meghozatala érdekében a polgármesterre ruházza. Amennyiben a Képviselő-testület szükségesnek tartja, úgy a hatáskör átruházásakor vagy képviselő-testületi normatív határozat formájában bármikor a hatáskör gyakorlójának utasítást fogalmazhat meg, melynek végrehajtására és beszámolására határidőt állapíthat meg.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete tartalmazza

4. § (1) A kötelező feladatokat különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, illetve társulási megállapodásokkal fenntartással valósítja meg. A társulási megállapodások keretében, illetve az intézményi keretek nélkül, kormányzati funkción ellátott kötelező önkormányzati feladatok felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott feladatok közül az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, az önkormányzat anyagi lehetőségeitől függően – mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

5. § (1) Amennyiben a Képviselő-testület helyi közügy önálló megoldásának ellátását vállalja, előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárásban tisztázni kell a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a testület döntésétől függően a polgármester, a képviselő-testület Számvizsgáló és Ügyrendi bizottsága, vagy e célra létrehozott külön bizottság folytatja le.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldásnak az (1) bekezdésben említett részletes feltételeit.

6. § (1) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) Az (1) bekezdésben leírtak érvényre juttatása érdekében az önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.

7. § A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő, 4 fő képviselő és a polgármester.

8. § (1) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban.

(2) Amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban, vagy amennyiben ez nem lehetséges, az azt megelőző napon írásban vagy szóban ( távbeszélőn is ) jelezni.

(3) Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be, vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.

9. § (1) A települési képviselőt megilleti a kérdezés, illetve az intrepellálás joga, amelyet a napirend tárgyalásának befejezését követően szóban vagy írásban gyakorolhat.

10. § (1) A képviselő-testület üléseit általában minden hónap utolsó pénteki napján tartja. Július és augusztus hónapokban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet. A képviselő-testület ülésére a polgármester a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal írásos meghívót küld.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülést tarthat amennyiben a polgármester megítélése szerint olyan jelegű kérdésben kell állást foglalni, melyben a késlekedés az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozná. A rendkívüli ülésre írásos meghívót küldeni nem kell, de a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján a lakosságot tájékoztatni kell az ülés helyéről és idejéről.

(3) Rendkívüli ülés tartása esetén lehetőség van a képviselők összehívására:

12. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő.

(3) A munkaterv tartalmazza:

13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

14. § (1) Tanácskozási joggal kell meghívni

(2) Meghívót kell küldeni tanácskozási jog biztosítása nélkül:

15. § (1) Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges.

(2) Tájékoztatónak minősül: minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében Számvizsgáló és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) Amennyiben határozatképtelen a képviselő-testület, az ülést 5 napon belüli időre időtűzéssel, változatlan napirenddel az ülés vezetőjének újra össze kell hívnia, a lakosságot erről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára kitűzött írással értesíteni kell.

(5) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede, vagy a bizottság indítványozza a kezdeményezők az ülés megtartására irányuló kérelmüket konkrét időpont megjelölésével írásban kell, hogy benyújtsák a polgármesternek a javasolt időpontot megelőző legalább 5 nappal korábban. Az ülés megtartására irányuló kérelemben meg kell jelölni az összehívást megalapozó körülményeket és csatolni kell az ülés témáját érintő előterjesztést is. Amennyiben az előterjesztést a bizottságnak is meg kell tárgyalnia, úgy az időtűzéskor erre is figyelemmel kell lenni és a bizottsági ülés megtartására is kell, hogy irányuljon a kérelem.

17. § (1) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

18. § (1) A polgármester előterjeszti a meghívóval azonosan a napirendi pontokat. A polgármester és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A polgármester és a képviselők írásban benyújtott anyaggal vagy szóban ismertetve indítványozhatják egyéb kérdések megvitatását, napirendre vételét is rövid indoklással. Az indítványt a polgármesterhez kell az ülés előtt benyújtani, illetve szóban a napirendi tervezet ismertetését követően előadni. A javasolt napirendi pontot a meghívóban szereplő napirendek után kell felvenni, ettől a képviselő-testület célszerűségi okokból eltérhet. Az indítványról – mely tartalmazza a napirendben elfoglalt helyét is- a képviselők egyszerű többséggel döntenek.

(3) A napirend elfogadásáról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

19. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.

(4) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(6) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során a tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata. Ennek során:

21. § (1) A képviselők a szavazásban igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt, illetőleg tartózkodnak.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a számszaki eredményt az ülés vezetője hangosan ismerteti.

(3) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges a helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg erről történő lemondáshoz, illetve a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezésről való döntés, népi kezdeményezés tárgyalásához.

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester, vagy a jelenlévő legalább egy képviselő indítványára névszerinti szavazást tart.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa képviselők nevét akik

23. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként, egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Számvizsgáló és Ügyrendi Bizottság jelenlévő képviselő tagjai bonyolítják le.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazásra jogosultak és a ténylegesen szavazók számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, valamint a megállapított eredményt.

(4) A jegyzőkönyvet a Számvizsgáló és Ügyrendi Bizottság tagjai aláírják.

(5) A szavazás eredményét a Számvizsgáló és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testület tagjaival.

24. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

25. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel ki kell hirdetni.

(2) A képviselő-testület által hozott rendeletekről hatálybelépésüket követően a lakosságnak tájékoztatást kell adni az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel.

(3) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A képviselő-testület által hozott határozatok:

27. § (1) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § (1) bekezdésén túl az alábbiakat tartalmazza:

28. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a helyi önkormányzati választáson választójogosultsággal rendelkező választópolgárok legalább 25%-a.

(2) A polgármester köteles meghívni tanácskozási joggal a helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre az aláírást gyűjtők képviselőjét.

29. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthet a helyi önkormányzati választáson választójogosultsággal rendelkező választópolgárok legalább 10%-a a képviselőtestület hatáskörében eldöntendő bármely ügyet.

(2) A polgármester köteles meghívni tanácskozási joggal a népi kezdeményezést tárgyaló képviselő-testületi ülésre a kezdeményezők képviselőjét.

30. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében, az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. A falugyűlésen a lakosság a községet érintő fontosabb kérdésekről kap tájékoztatást. Ugyanekkor az állampolgárok közérdekű javaslatot, bejelentést tehetnek, illetve véleményt nyilváníthatnak a számukra jelentős ügyekben.

(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, illetőleg az önkormányzat honlapján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal kell tartani. Ha ennek feltételei fennállnak, a falugyűlés összekapcsolható a közmeghallgatással.

31. § (1) A képviselő-testület az éves, legalább évi egy alkalommal megrendezésre kerülő közmeghallgatást az alábbi, önkormányzati döntések előtt tartja meg:

32. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester hetente hétfőn és szerdán 8-8 órát tartózkodik a Közös Önkormányzati Hivatalban és minden héten, szerdán 8.00 -14. 00-ig tart fogadóórát.

(2) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

(3) A polgármester feladata a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatban

33. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester minden héten hétfőn 15.00- 16.00-ig tart fogadóórát.

34. § (1) A jegyzőt tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületek külön megállapodása alapján a Deszki Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője helyettesíti.

(2) A jegyző fogadónapjai: minden hétfőn: 8.00 - 12. 00 óráig és szerdán 12.00 – 16.00 óráig tartanak.

35. § (1) A Képviselő-testület Kübekháza és Ferencszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületével az igazgatási feladatainak ellátására Közös Önkormányzati Hivatalt alakít és tart fenn. A Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendjét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal működése érdekében a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések együttes képviselőtestületi ülését kell összehívni a Közös Önkormányzati Hivatal által érintett önkormányzatok polgármestereinek napirend megjelöléssel történő kezdeményezése esetén.

36. § (1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó, vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő bizottságot hozza létre:

37. § (1) A bizottság a belső működési szabályait – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(2) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart

(3) A bizottság a működés folyamatosságának biztosítása érdekében elnökhelyettest választ tagjai közül.

(4) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság ülésén tanácskozási joggal vesz részt a jegyző.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint. Döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

38. § A bizottság

39. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről 1.000.000 Ft értékhatárig a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett- saját hatáskörben döntsön.

(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat tulajdonát érintő ügyekben 1.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az önkormányzat bevételi és kiadásai előirányzatainak módosítására:

40. § (1) Ez a rendelet 2014. november 15. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(III.26.) önkormányzati rendelet, valamint a módosításáról rendelkező 5/2014.(II.26.) önkormányzati rendelet, a 9/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelet, a 11/2014.(VII.24.) önkormányzati rendelet, és a 16/2014.(VIII.25.) önkormányzati rendelet.