1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tiszakécske város Önkormányzatának tulajdonában álló

(2) A rendeletet alkalmazni kell az önkormányzatra, az önkormányzat hasznosítóira, az önkormányzat nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervekre, az önkormányzati tulajdonú nemzeti vagyon használóira, és az önkormányzat szerveire.

(3) Külön önkormányzati rendelet rendelkezik:

2. § Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképesség alapján lehet:

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy elidegenítése semmis, az elidegenítésre vonatkozó szerződés érvénytelen.

(3) Az üzleti vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba, társulásba vitelét, egyéb hasznosítás feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben át kell vezetni a kialakult ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően, az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon-nyilvántartási rendjéről szóló Kormányrendeletben meghatározott határidőben.

(5) Az önkormányzati vagyon új vagyontárggyal történő gyarapodása esetén, amennyiben annak forgalomképességéről törvény nem rendelkezik, a képviselő-testület dönt annak besorolásáról.

4. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

5. § Egyes vagyontárgyak nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, üzleti vagyonná nyilvánításáról a képviselő-testület dönt.

6. § (1) A vagyongazdálkodási terv tartalmazza az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket.

(2) Az önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, átruházására és gyarapítására a vagyongazdálkodási tervvel összhangban kerülhet sor.

7. § (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint a képviselő-testület és átruházott hatáskörben a testület Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott bizottságai, valamint a polgármester gyakorolja.

(2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezései szerint a képviselő-testület hivatala, vagy a képviselő-testület által megbízott természetes, vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződés szerinti teljesítés feltételeit folyamatosan figyelemmel kísérni.

8. § (1) A képviselő-testület rendelkezik a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével az önkormányzati vagyon szerzéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba viteléről és elidegenítéséről.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítását (használatát és hasznosítási) jogát átadni az Nvt.-ben meghatározott módon, az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátok figyelembevételével lehet.

(2) Az önkormányzati intézményekre bízott önkormányzati vagyon hasznosításáról, amely a tulajdonjog változásával és a vagyon megterhelésével nem jár, az intézmény vezetője dönt.

(3) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kezelő önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(4) A közüzemi feladatokat ellátó gazdasági társaság, a rábízott önkormányzati vagyont tulajdonjog változással nem járóan, az alapfeladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül ideiglenes jelleggel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott feltételekkel hasznosíthatja.

(5) A bérbeadás költségvetési intézmény esetén legfeljebb 1 éves időtartamra terjedhet ki, és a bérbeadó a jogügyletről 8 napon belül köteles a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottságot írásban tájékoztatni. Az 1 éven túli, valamint az ismételt bérbeadáshoz a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság és a szakmailag illetékes bizottság hozzájárulására van szükség.

(6) Haszonbérbeadás esetén a szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni. Belterületi ingatlanok esetében a szerződés időbeli hatályának meghatározásánál a rendezési tervet figyelembe kell venni. Külterületi ingatlan bérbeadási díját a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság határozza meg. A haszonbérletbe adásról a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság dönt.

(7) A vagyon hasznosítási (használatának és hasznosítási) jogának átengedési feltételei:

(8) A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a Nvt.-ben, a Ptk.-ban szabályozottak, valamint a felek megállapodása az irányadó.

10. § (1) Az üzleti vagyontárgy vállalkozáscélú megszerzéséről, továbbá az elidegenítésről, megterhelésről, gazdasági társaságba bevitelről, bérbe-, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdoni viszonyok bármilyen változását eredményező egyéb jogügyletről a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével a képviselő-testület dönt.

(2) Az átmenetileg szabad pénzeszközök 1 éven belüli lekötése céljából történő értékpapír vásárlás és értékesítés a polgármester hatáskörébe tartozik.

(3) Az ingó és ingatlan vagyon megszerzéséről és elidegenítéséről:

11. § (1) Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékéről ingatlan szakértővel ingatlan értékbecslést kell készíttetni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

(3) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(5) A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása azonos személy részére azonos időben történik.

12. § (1) Az önkormányzat a vagyonát, annak változásait és értékét a hatályos jogszabályok alapján köteles nyilvántartani, az előírt adatszolgáltatást teljesíteni és az ingó vagyonáról leltárt készíteni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A jegyző köteles a vagyonnyilvántartásnak folyamatos karbantartásáról, a számviteli nyilvántartás és a vagyonkataszter egyezőségéről gondoskodni.

(4) Az intézmények használatában lévő vagyon nyilvántartása, leltározása a vagyon használójának kötelessége.

(5) A nem intézményi használatban lévő vagyon nyilvántartása, leltározása a Polgármesteri Hivatal feladata.

13. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használat, illetve hasznosítási jogának átengedése 2.000.000,- Ft egyedi értékhatár felett nyilvános pályázat útján történik.

(2) A pályázati eljárás lefolytatása a polgármesteri hivatal feladatát képezi. A pályázati felhívás megjelentetése a helyi sajtón keresztül és a városháza hirdetőtábláján történik, valamint a 5.000.000,- Ft egyedi értékhatár feletti vagyontárgy pályáztatása esetén egy megyei napilapban is, a 20.000.000,- Ft értékhatár felett egy országos napilapban is kötelező megjelentetni.

(3) A Képviselő-testület a tulajdon gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a Polgármesteri Hivatal útján látja el, illetve erre gazdasági társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, továbbá ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságaival megállapodhat.

(4) A hatáskörrel rendelkező bizottságok véleményüket a polgármester kérésére a szükséges dokumentumok biztosításától számított 4 héten belül kötelesek meghozni.

(5) Az önkormányzat vagyoni helyzetének változásáról éves vagyonmérleget kell készíteni, amely a mindenkori költségvetési rendelet melléklete.

14. § (1) Az Önkormányzat követeléséről a hatályos költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés értékhatáráig a Polgármester, a kisösszegű követelések értékhatára és annak tízszeres összege között a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság egyéb esetekben a képviselő-testület mondhat le, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben -vagy egészben - követeléséről:

15. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt.-ben felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Tiszakécske Város Önkormányzata a víziközmű szolgáltatást, annak feltételeit külön rendeletben szabályozza.

16. § (1) E rendelet 2014. augusztus 01. napján lép hatályba.

(2) Kihirdetéséről a jegyző rendelkezik.

(3) A rendelet kihirdetésével hatályát veszti a Tiszakécske Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonjog gyakorlásának szabályozásáról szóló Tiszakécske Város Képviselő-testületének 4/2014. (II.27.) önkormányzati rendelete.