1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyon részét képezi, így:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

(3) A rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

2. § A nemzeti vagyon részét képező önkormányzati vagyon (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

3. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

(2) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(3)¹ A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak akkor minősíthető forgalomképes üzleti vagyonná, ha az adott vagyonelem már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzat feladat ellátását vagy hatáskör gyakorlását.

(4)² A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon vagyoneleme forgalomképességének megváltoztatása esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek:

(2)³ Az (1) bekezdésben megjelölt korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon vagyoneleme önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

5. § Az önkormányzat üzleti vagyona az a forgalomképes vagyon, amely nem tartozik a 3-4. § szerinti törzsvagyon körébe.

6. § (1) A vagyonleltár az önkormányzat költségvetési év zárónapján meglévő vagyonának számbavétele, amely a vagyonkimutatás kormányrendeletben meghatározott tartalmi bontása szerint tételesen tartalmazza az önkormányzati vagyontárgyak értékét és mennyiségét.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, üzleti vagyon csoportbontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

(4) Az éves zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatást az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet alapján kell elkészíteni és a zárszámadási rendelettel egyidőben, annak mellékleteként a Képviselőtestület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelethez csatolt vagyonkimutatás elkészítésénél a kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeket kell figyelembe venni.

7. § A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás elkészítéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a folyamatos adatszolgáltatásért, a nyilvántartás állományának a felfektetéséért és folyamatos vezetéséért, valamint a vagyonleltár összeállításáért, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéért a Jegyző felel, a Képviselőtestület részére történő bemutatásáról a Polgármester gondoskodik.

8. § (1) A vagyongazdálkodás Alaptörvényben és a nemezeti vagyonról szóló tövényben meghatározott rendeltetése biztosításának céljából 5 éves vagyongazdálkodási tervet kell készíteni. A vagyongazdálkodási tervet a Képviselőtestület hagyja jóvá.

(2)⁶ A vagyongazdálkodási tervet a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság évente felülvizsgálja, megállapításairól tájékoztatást készít a Képviselőtestület részére, szükség esetén javaslatot tesz a terv módosítására.

9. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának, elidegenítésének célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony ellátása.

(2) A hasznosítás és az elidegenítés az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Önkormányzati vagyon hasznosítására és elidegenítésére vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezettel köthető.

(4) Önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén a szerződés tartalmának meghatározása során érvényesíteni kell a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakat.

(5) A kerületi szabályozási terv, továbbá a külterületek belterületbe vonására vonatkozó döntések jóváhagyása előtt vizsgálni kell azok megvalósításának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt következményeit. E célból a képviselőtestülethez történő benyújtás előtt azokat a tulajdonosi területen érintett állandó bizottságnak⁷ is meg kell küldeni véleményezés céljából.

10. §⁸ (1) Az Önkormányzat üzleti vagyonelemének értékesítése csak az értékesítésre történő kijelölést követően történhet meg. Az értékesítésre történő kijelölés esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az értékesítésre kijelölt vagyonelemek értékesíthetőségi feltételeit – különösen jogi, költségvetési és városrendezési szempontból – meg kell határozni. Az értékesíthetőség feltételeinek meghatározásáért és helytállóságáért az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő Zrt.) felelős.”

11. § (1) Ha az önkormányzat tulajdonában lévő

12. §¹⁰ (1)¹¹ Az önkormányzati költségvetési szerv és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: intézmény) az elhelyezését, valamint az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátását szolgáló vagyon feletti használati és hasznosítási jogát a tulajdonosi jog 16. § szerinti gyakorlója és az intézmény közötti ingyenes vagy visszterhes ingatlanhasználatot biztosító szerződésben foglaltak szerint gyakorolja.

(2) Az intézmény vezetője – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az ingatlanhasználati szerződés útján rábízott vagyont (a továbbiakban: intézményi vagyon) bérbeadás útján hasznosíthatja a (3)-(9) bekezdésben meghatározott feltételek szerint.

(3)¹² Az intézményi vagyon 60 napot meghaladó, de egy évet meg nem haladó határozott időtartamra kizárólag írásban kötött szerződés alapján, bérleti díj ellenében, elsősorban a helyiség eredeti rendeltetésének megfelelő célból adható bérbe, az ingatlanhasználatot biztosító szerződésben foglaltak szerint. A bérbeadás az intézmény alapfeladatának ellátását nem veszélyeztetheti.

(4)¹³ Az egy évet meghaladó, vagy az egy évre számított nettó egymillió forint összegű bérleti díjat bérbeadás esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4a)¹⁴ Az intézményi vagyon 60 napot meg nem haladó, határozott időtartamra, bérleti díj ellenében, az intézmény vezetőjének döntése alapján adható bérbe az ingatlanhasználatot biztosító szerződésben foglaltak szerint.

(5)¹⁵ A bérleti jog ugyanazon bérlő részére történő ismételt biztosítására – a (2) bekezdésben foglaltak szerint – akkor kerülhet sor, ha a bérbeadás minden feltétele továbbra is fennáll, amelynek helytállóságáért az intézmény vezetője a felelős. Az ismételt bérbeadás esetén a bérleti időszak tartamát össze kell számítani.

(6) A bérleti díj fizetése havonta, az intézmény pénzforgalmi számlájára történő teljesítéssel történik.

(7) A bérleti jog (5) bekezdés szerinti ismételt biztosítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs.

(8) Az intézményi vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása során alkalmazandó eljárási rendet belső szabályzat határozza meg.

(9) A bérbeadásból származó bevétel az intézményt illeti meg, ha a költségvetési rendelet másként nem rendelkezik.

12/A. §¹⁶ (1)¹⁷ Az önkormányzat által alapított gazdasági társaság (a továbbiakban: önkormányzati gazdasági társaság) az elhelyezését, valamint a létesítő okiratban meghatározott közfeladat ellátását szolgáló vagyon feletti használati és hasznosítási jogát a tulajdonosi jog 16. § szerinti gyakorlója és az önkormányzati gazdasági társaság közötti ingyenes vagy visszterhes ingatlanhasználatot biztosító szerződésben foglaltak szerint gyakorolja.

(2)¹⁸ Az önkormányzati gazdasági társaság az (1) bekezdés szerint rábízott vagyont harmadik személy részére történő bérbe- vagy használatba adására írásbeli szerződés alapján

(3)¹⁹ Az önkormányzati gazdasági társaság a rábízott vagyont harmadik személy részére 60 napot meg nem haladó, határozott időtartamra – az ingatlanhasználatot biztosító szerződésben foglaltak szerint – az önkormányzati gazdasági társaság vezetőjének döntése alapján adhatja bérbe- vagy használatba.

(4)²⁰ Az önkormányzati gazdasági társaság által használt vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása során alkalmazandó eljárási rendet belső szabályzat határozza meg.

(5)²¹ A bérbeadásból származó bevétel az önkormányzati gazdasági társaságot illeti meg, ha a költségvetési rendelet másként nem rendelkezik.

13. §²² (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét

14. §²³ (1) Az önkormányzati forgalomképtelen törzsvagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzati forgalomképtelen törzsvagyon elidegenítésére és megterhelésére kötött szerződés – törvény eltérő rendelkezése hiányában – semmis.

15. §²⁴ A 4. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyonelemek feletti tulajdonosi jog gyakorlása során a 16. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

16. §²⁵ (1)²⁶ Az üzleti vagyon tekintetében – önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével

(2)²⁷ Az (1) bekezdés b) pontjában nevesített döntésre elidegenítésre vagy hasznosításra történő kijelölést követően kerülhet sor.

(3)²⁸ Értékhatártól függetlenül a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása.

17. § (1)³⁰ Az Önkormányzat kizárólag korlátolt felelősségű társaság, tagja és részvénytársaság részvényese lehet.

(2)³¹

(3) A Képviselőtestületet illeti meg az önkormányzat befektetéseivel érintett társaságok által megválasztandó, kijelölendő vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló személyére történő javaslattétel.

18. §³² (1)³³ A városfejlesztési területen érintett állandó bizottság és amennyiben az önkormányzat gazdálkodását érinti a pénzügyi területen érintett állandó bizottság előzetes véleménye alapján a polgármester dönt

(2)³⁴ A tulajdonosi területen érintett állandó bizottság előzetes véleménye alapján a polgármester dönt

(3)³⁵ A polgármester dönt az önkormányzat kezelésében lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet szerinti egyszerűsített és csoportos közútkezelői és munkakezdési hozzájárulással összefüggő tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról.

(4)³⁶ Az (1)-(3) bekezdésben nem nevesített tulajdonosi hozzájárulás esetén – önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az (1)-(3) bekezdésben nem nevesített tulajdonosi hozzájárulás az önkormányzat részéről pénzügyi kötelezettség-vállalással, vagy önkormányzati tulajdoni részarány-változással nem jár, úgy azt a 20. § alapján létrejött vagyongazdálkodási szerződésben foglalt feltételek szerint az Önkormányzat nevében és megbízásából eljárva az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. adja ki.

(5)³⁷ A (4) bekezdésben foglalt pénzügyi kötelezettség-vállalással, vagy önkormányzati tulajdoni részarány-változással nem járó tulajdonosi hozzájárulásnak kell tekinteni a szeszesital-forgalmazáshoz történő hozzájárulásra, a kereskedelmi tevékenység megkezdésére, valamint a közműszolgáltatókkal történő ügyintézésre irányuló tulajdonosi hozzájárulást.

18/A. § (1) Ha a külön jogszabály szerint lefolytatott telekalakítási eljárás eredményeként lehetőség van a közterület megváltására, a megváltási ár részletekben történő kifizetése a telekalakítással érintett tulajdonos kérelme alapján az alábbi feltételekkel biztosítható:

(2) A részletfizetésről az önkormányzat és az érintett megállapodást köt. A megállapodás megkötése a polgármester átruházott hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott részletfizetésen túl további kedvezmény, mentesség vagy méltányosság nem biztosítható.

19. § (1)⁴⁰ A 3-5. § szerinti önkormányzati vagyon kizárólag közfeladat ellátása céljából adható vagyonkezelésbe a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben (a továbbiakban: Mötv.), valamint a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt rendelkezések figyelembe vételével. A vagyonkezelési szerződés megkötéséről a Képviselőtestület dönt⁴¹.

(2) Ha a felek a vagyonkezelői szerződésben eltérően nem állapodnak meg, a határozatlan idejű szerződés 90 napos rendes felmondással bármelyik fél részéről felmondható.

(3) A vagyonkezelési szerződésnek – a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell különösen:

(4) A vagyonkezelő a kezelt vagyon harmadik személy részére történő bérbe- vagy használatba adására írásbeli szerződés alapján

(5) Az önkormányzat a vagyonkezelést folyamatosan ellenőrzi, melynek keretében

- figyelemmel kíséri az ingatlanok állapotát,

- ellenőrzi, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra, a szerződés tartalmának megfelelően használja, illetve hasznosítja-e az ingatlanokat, továbbá

- ellenőrzi, hogy az ingatlanok hasznosítása nem veszélyezteti-e az átvállalt önkormányzati közfeladat teljesítését.

(6) A vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik a szerződés időtartama alatt okozott, a kezelt vagyonban bekövetkezett károkért, továbbá a kezelt vagyon működtetése során harmadik személynek okozott károkért.

(7)⁴³ A vagyonkezelő vagyonkezelői jog megszűnik:

20. § (1)⁴⁴ Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás körében – a vagyonkezelési szerződésen kívül –a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével közszolgáltatási szerződés is köthető, amelynek célja az önkormányzati vagyonelemek érték- és állagmegóvását szolgáló őrzéséről, üzemeltetéséről való gondoskodás, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítási megvalósításával kapcsolatos feladatok ellátása, az önkormányzati bevételek növelését szolgáló hasznosítása, értékesítése (a továbbiakban együtt: vagyongazdálkodási szerződés).

(2) Vagyongazdálkodási szerződés – közbeszerzés nélkül – kizárólag az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasággal köthető az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatás, közfeladat ellátása vagy annak megszervezése érdekében.

(3) A vagyongazdálkodási szerződés megkötéséről a Képviselőtestület dönt.

(4) A vagyongazdálkodási szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, az ellenőrzési jogosítványokat és rendelkezni kell az ellenőrzés végrehajtásáról.

(5) A vagyongazdálkodási szerződésben a vagyongazdálkodással megbízott szerv (a továbbiakban e szakaszban: megbízott) megbízható azzal, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv nevében és képviseletében eljárva, az önkormányzati vagyonra vonatkozó önkormányzati rendeletek és a vagyongazdálkodási szerződés keretei között

(6)⁴⁶ Amennyiben a vagyongazdálkodási szerződés aláírási meghatalmazást is tartalmaz, a megbízott a vagyonelemek konkrét értékesítéséről, vagy hasznosításáról szóló szerződés aláírására – az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően – kizárólag a 16. § szerinti tulajdonosi jogokat gyakorló szervnek az adott szerződés jóváhagyásáról, megkötéséről szóló tulajdonosi döntését követően, a vagyongazdálkodási szerződésben kapott meghatalmazás alapján és keretei között jogosult.

(7) A vagyongazdálkodási szerződésben a felek - elszámolási kötelezettséggel - megállapodhatnak az értékesítésből, hasznosításból befolyt árbevétel megosztásában.

(8) A megbízott a vagyongazdálkodási szerződéssel használatában lévő önkomrányzati vagyonnal - az önkormányzati kötelező feladatellátás sérelme nélkül - a vonatkozó jogszabályok, valamint a szerződés keretei között gazdálkodik.

(9) A vagyongazdálkodási szerződésben meg kell határozni a vagyongazdálkodásra átadott vagyonnal kapcsolatban a tulajdonost terhelő pénzügyi kötelezettségek teljesítésének szabályait.

21. §⁴⁷ (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására kizárólag törvényben meghatározott esetekben kerület sor.

(2) Az önkormányzati vagyon, vagyoni értékű jog – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kedvezményes átruházására

(3) Az önkormányzati vagyon ingyenesen jogszabályban meghatározott esetekben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogügylet esetén a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására a 16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §⁴⁸ (1) Az Önkormányzatot megillető követelésről lemondani – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – nem lehet.

(2) Az Önkormányzat abban az esetben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követelésről, ha a követelés:

23. §⁴⁹ (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati vagyon szerzésére, elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó szerződésekről

(2) Az Ügyleti Nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartamáról az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat harmadik személy részére.

(3) Az Ügyleti Nyilvántartásból a vagyonfelügyeleti, a belső ellenőrzési és a jegyzői tisztségviselői feladatok ellátásának elősegítéséért felelős önálló szervezeti egység részére annak vezetője – kérésére – adatot szolgáltat.

24. § (1)⁵⁰ A pályázati kiírások előkészítéséről, a pályázat technikai lebonyolításáról, bontásáról az Vagyonkezelő Zrt. gondoskodik.

(2) A versenyeztetés nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás, versengő ajánlatkérés, portfolió vagyon zártkörű elhelyezése, ingatlan és ingó vagyon tekintetében árverés útján is megvalósulhat.

(3) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor pályázati felhívás (kiírás, hirdetmény) kibocsátására nem kerül sor, hanem azonos feltételek biztosításával történik az ajánlatkérés.

(4) A zártkörű elhelyezés olyan értékesítés, amikor a portfolió vagyon befektetési bank vagy értékpapír-forgalmazó társaság közreműködésével külső befektető részére kerül értékesítésre oly módon, hogy az elidegenítésre nem kerülő részvények lejegyzés útján történő megvételére az elidegenítést lebonyolító bank vagy társaság vállal kötelezettséget.

(5) Az árverés az ingatlan- és ingóvagyon értékesítésének nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével történő versenyeztetése, amely során a vételár nyilvános liciten a licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár.

25. § (1) A versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kell biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a versenyfeltételek tekintetében. A pályázat tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és az időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) A pályázók számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot és szükséges ahhoz, hogy a pályázó megalapozott ajánlatot tehessen.

26. §⁵¹ A tulajdonosi jog 16. § szerinti gyakorlója az eladásra vonatkozó döntése során:

27. § (1) A pályázatok főszabályként nyilvánosak.

(2) Nyilvános pályázat helyett akkor írható ki zártkörű pályázat, ha:

(3) A zártkörű pályázatra a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

28. § A pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 7 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

29. § (1) A pályázati eljárás eredményeként - a 30. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - csak azzal a pályázóval köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(2) A pályázat nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak és az önkormányzat tulajdonosi érdekeinek legmegfelelőbb ajánlatot tette.

(3) A megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, valamint az ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani.

(4) A szerződésnek tartalmaznia kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket. Lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét, a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén szankciókat kell alkalmazni.

(5) A szerződést az értesítéstől számított legrövidebb időn belül - lehetőleg az ajánlati kötöttség ideje alatt - kell megkötni.

30. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőn belül meghiúsul, azonos feltételek mellett a soron következő pályázóval kell szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha a pályázati kiírás erre lehetőséget adott és a 2., 3. helyre rangsorolt ajánlattevőket erről értesítették.

31. § (1) A pályázatot Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében kell meghirdetni.

(2)⁵² A pályázati kiírás jogi, pénzügyi, műszaki és egyéb szempontú elkészítéséről a Vagyonkezelő Zrt. a megkereséstől számított 5 munkanapon belül gondoskodik.

32. § (1) A pályázatok leadására meghatározott határidőt úgy kell megjelölni, hogy a pályázat közzététele és a benyújtására megjelölt határnap között a pályázók rendelkezésére álló idő ne legyen 15 napnál kevesebb.

(2) A pályázat benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a pályázati kiírással megegyező módon kell közzétenni, illetve a zárkörű pályázatban résztvevőket erről a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt legalább 7 munkanappal értesíteni.

33. § A nyilvános pályázatot legalább három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában kell meghirdetni.

34. § (1) A zártkörű pályázatról az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell értesíteni és legalább 3 pályázónak kell megküldeni a pályázati felhívást.

(2) Zártkörű pályázat kiírásának tényét három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában kell közzétenni és a pályázat benyújtására megállapított határidő kezdő napját legalább 30 nappal megelőzően kell a kiírást a pályázóknak elküldeni.

35. § A pályázati feltétel, az eljárás és elbírálás módja a pályázati eljárás folyamán nem változtatható meg, kivéve, ha a kiírásban a kiíró ezt a jogát fenntartja, vagy a pályázatok benyújtási, illetve elbírálási határidejét meghosszabbítja.

36. § A pályázati kiírás tartalmazza:

37. § Ingatlanvagyon értékesítése esetén a pályázati kiírás a fentieken túlmenően tartalmazza:

38. § A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállónak, sem a pályázaton résztvevőknek nem adható.

39. § (1) A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához köthető, melyet a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után – az alábbi kivételektől eltekintve – vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

40. § A kiíró felhívására az ajánlattevő köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.

41. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van, kivéve, ha a pályázatot megnyert ajánlattevővel szerződéskötésre kerül sor, vagy ha a pályázat eredménytelen.

(3) A pályázató ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és a kiíró a benyújtásra nyitva álló határidő alatt határidő kitűzésével módosításra hívja fel.

42. § (1) A pályázati felhívás az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonható. A visszavonásra a közzétételre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az ajánlattevő, a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.

43. § Kizárható a pályázatból az ajánlattevő, ha

44. § (1) Az ajánlattevők ajánlataikat zárt borítékban, 1 eredeti példányban, hivatalos cégszerű aláírással, a megjelölt időpontban és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján nyújtják be.

(2) A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

(3) Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta, illetve igazolja a biztosíték összegének letételét.

45. § Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

46. § (1) Ha a pályázatok beadása a kiírásban megjelölt időben történik, azt a kiíró képviselője veszti át, igazolva az átvétel tényét.

(2) Az ajánlati dokumentumokat bírálati sorszámmal kell ellátni.

(3) A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a közjegyző, a jogtanácsos vagy megbízott ügyvéd és az átvevő jelenlétében zártkörűen, vagy nyilvánosan történhet.

(4) Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát.

47. § A közjegyző, a jogtanácsos vagy a megbízott ügyvéd feladata különösen:

48. § Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint a rendeletben foglalt feltételeknek.

49. § Az érvényes ajánlatokat a benyújtási határidő leteltétől számított 45 napon belül kell elbírálni, kivéve, ha a kiíró a határidőt meghosszabbítja. Az elbírálásra nyitva álló határidő ez esetben sem lehet 90 napnál több.

50. § Eredménytelen a pályázat, ha:

51. § Ha a pályázó formai okok miatt érvénytelen ajánlatot nyújtott be, és a pályázati kiírás lehetőséget ad a hiánypótlásra, a felhívástól számított 5 munkanapon belül pótolhatja a hiányokat.

52. § A pályázati ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

53. § A kiíró a pályázatok elbírálását követően – ha ezt a jogát a pályázati kiírásban fenntartotta – ajánlataik módosítására hívhatja fel a pályázókat, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak.

54. § Az újabb ajánlatkérés – a pályázati kiírás függvényében – megvalósulhat az előző fordulóban meghatározott követelmények alapján, vagy a pályázókkal folytatott tárgyalások útján. A pályázatok értékelésére, elbírálására jogosult szerv ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről, az elbírálásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

55. § A versengő ajánlatkérésre a zártkörű pályázatra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbiak szerint:

56. § (1) Zártkörű elhelyezés útján történhet meg a portfolió vagyon értékesítése, ha a zártkörű pályázatra vonatkozó 25. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak.

(2) Zártkörű elhelyezés esetén:

57. §⁵³ A tulajdonosi jog 16. § szerinti gyakorlója dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont árverés útján értékesíti.

58. § Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

59. § Az árverést három ingatlanközvetítőnél vagy hirdetési portálon és az önkormányzat lapjában és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni, az árverés időpontját legalább 15 nappal megelőzően.

60. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, valamint árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte.

(2) A letétbe helyezett előleget be kell számítani a vételárba. A többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

61. § A vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a vételárat a kiírásban meghatározott feltételeknek megfelelően megfizetni. Amennyiben ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell tekinteni, vagy a második legjobb ajánlattevővel kell a szerződést megkötni.

62. § Árverezni személyesen vagy meghatalmazott újtán lehet. A meghatalmazást közokiratba, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

63. § Az ajánlattevő az adategyeztetésnél köteles bemutatni:

64. §⁵⁴ Az árverést a Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, vagy megbízottja vezeti.

65. §⁵⁵ Az árverések nyilvánosak.

66. § Az árverés vezetője az árverés megnyitását követően köteles bemutatni a jogtanácsosnak, vagy a közjegyzőnek az árverés levezetésére vonatkozó megbízását. Át kell adnia a közzétett igazoló dokumentumot.

67. § Az árverés vezetője:

68. § (1) A licitálásban résztvevők kézfelemeléssel licitálhatnak. Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs több ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

(2) Ha a résztvevők több azonos ajánlatot tesznek, a vevőt sorsolás útján kell meghatározni.

(3) Az árverésen eladott vagyontárgyat az árverési vevő a vételár kifizetésével szerzi meg és lép a dolog birtokába.

(4) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, vagy székhelyét, a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát.

(5) Az árverési jegyzőkönyvet az árverést vezető személy, a jegyzőkönyvvezető és az árverési vevő írja alá.

69. § A jogtanácsos vagy megbízott ügyvéd és a közjegyző tanúsítja az árverés lefolytatását, arról jegyzőkönyvet, vagy közjegyzői okiratot (tanúsítványt) állít ki, melyben rögzíti:

70. § Jelen rendelet 2014. június 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.