Vízvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1.  Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vízvár Község Önkormányzata

       (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 7588 Vízvár, Szent István u. 8 .

       Közigazgatási területe: Vízvár település területe.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Vízvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös

 önkormányzati hivatal, a jegyző és az önkormányzat társulásai.

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Bolhói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal). Az önkormányzati hivatal székhelye: 7586 Bolhó, Kossuth u. u.1.

2.§

(1) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

      a) dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről,

b) kialakítja a közút forgalmi rendjét, információs rendjét.

 (2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a) engedélyezi Heresznye Község nevének használatát, mérlegelési jogkörben eljárva.

b) dönt a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített önkormányzati segély, méltányossági ápolási díj,          méltányossági közgyógyellátás, valamint a kamatmentes szociális kölcsön tárgyában.

c) dönt az önkormányzati rendeletben megállapított újszülöttek családjának támogatása tárgyában

d)dönt az önkormányzati határozatban rögzített óvoda/iskolakezdési támogatás  tárgyában

3. Az alakuló ülés

3.§

(1) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

(3) A Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester választás eredményéről.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

4. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslata alapján titkos szavazással a képviselő-testület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Megválasztását követően az alpolgármester e minőségében esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.

(3) Ha az alpolgármester megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselőtestület soron következő ülésén hozza meg döntését.

5. §

(1) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján nyílt szavazással dönt bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.

(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján nyílt szavazással dönt a bizottság tagjainak megválasztásáról.

(3) Ha a bizottság elnökének és tagjainak megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a képviselő-testület soron következő ülésén hozza meg döntését.

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

6. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes (azaz munkaterv szerinti) és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 9 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között (rendes) munkaterv szerinti ülést nem tart.

(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.

7.§

(1) A képviselő-testület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását is célzó éves munkaterv.

(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

(a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) jegyzőtől.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) a napirendi pont címét, előadóját,

c) az egyedi szervezési teendők rögzítését,

d) a közmeghallgatásra kerülő témák megjelölését.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyév első ülésén.

8. §

(1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja, havonta általában a negyedik szerdán 17.00 órakor.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőjük nevét, beosztását,

c) írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztéseket.

(3) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása, vagy mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti.

(5) A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

9. §

(1)A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előadóit,

c) a roma és horvát nemzetiségi önkormányzatok  elnökeit,

d) azon személyt és szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján.

(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.

10. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

a) a képviselő-testület két tagjának indítványára,

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára,

c) a megyei kormányhivatal indítványára,

d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére.

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos előterjesztéseivel együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell kiküldeni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

5. Az előterjesztések rendje

11.§

(1) A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselő-testület tagjai;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a jegyző;

d) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Előterjesztésnek minősül:

       a) rendelettervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) Az előterjesztéseket az ülés előtt 10 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.

(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(5) Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés a törvényességi és az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert tájékoztatja.

12. §

Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő  ügyekben:

   a) rendeletalkotás,

b) szervezet kialakítása,

c) helyi népszavazás kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,

e) településfejlesztési tervek, településrendezési eszközök jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,

g) társulás létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.

13. §

(1) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előterjesztést készítő megnevezését,

c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,

d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,

e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,

f) az indokolás nélkül, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat,

g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

 h) a határidő megjelölését.

(2) Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél számára kiadható formában készítteti el.

(3) Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződéstervezet formájában kell előterjeszteni a javaslatot.

(4) Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont előadója felelős.

(5) Az írásbeli határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is be kell nyújtani.

6. A képviselő-testület üléseinek vezetése és tanácskozási rendje

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.

(2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet, és utóbbi fennállását az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi.

15. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület, legfeljebb a határozathozatalig hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

16. §

(1) A polgármester, a képviselők, és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.

17. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez és a jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

18. §

(1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

19 §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

7. A képviselő-testületi ülésen jelenlévőkre vonatkozó magatartási szabályok

és az ülés rendjének fenntartása

20. §

(1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet:

a) a főasztalnál a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-vezető,

b) a főasztalra merőlegesen felállított asztalnál a képviselők, elől az alpolgármester,

c)  a képviselőket követően az napirendi ponttal érintett szervek,

     intézmények vezetői  és az állandó meghívottak,

d) a jegyző felőli külső oldalon az önkormányzati hivatal részéről megjelentek,

e) a fal melletti széksorokban a lakossági érdeklődők.

(2) A szokott rendtől eltérő (ünnepi) ülés esetén a polgármester egyedileg dönt az ülésrendről.

(3) A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(4) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.

21. §

(1) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület vagy annak tagjai méltóságát sértő kifejezést használ vagy magatartásával sérti meg a tanácskozás rendjét.

22. §

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülésen résztvevő állampolgárok a tanácskozási joggal rendelkezők hozzászólásait követően kaphatnak szót. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet.

(3) A polgármester az állampolgárt, amennyiben eltér a tárgytól, vagy másokat sértő kifejezést használ, figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

23. §

A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

8. A nyilvánosság biztosítása

24. §

(1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén az érdeklődő lakosság részt vehet.

25. §

Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.

9. A döntéshozatali eljárás és a szavazás módja

26. §

(1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A képviselő-testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó. A napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti.

(3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében, bármely tagjának javaslatára, a képviselő-testület egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.

(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

(6) A napirendi pont vitája során a képviselő kérdését egy percben, hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, melyről a testület határoz.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az egységes javaslatról kell dönteni.

27. §

(1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A minősített többséghez 3 fő képviselő egybehangzó szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:

a) alapítvány létrehozása,

b) helyi népszavazás elrendelése,

c) a 16.§ (3) bekezdésében foglalt esetben.

(4) Amennyiben a döntés minősített többséget igényel, az azzal kapcsolatos részdöntéseket is minősített többséggel lehet meghozni.

28. §

 (1)Szavazni személyesen kell.

(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén – a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett képviselők számát, a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, majd a tartózkodók számát, és kihirdeti a döntést.

29. §

(1) A polgármester és bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) legalább két képviselő a szavazás megkezdése előtt indítványozza,

b) a polgármester vagy a jegyző azt indítványozza,

c) bizottság indítványozza.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

30. §

(1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 29.§ (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottak jogosultak.

(2) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által megválasztott önkormányzati bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás során a döntéssel érintett személyekről vagy alternatívákról szavazólapot kell készíteni. Szavazni a szavazólapon feltüntetettek közül támogatni kívánt személy vagy döntési alternatíva melletti kör ikszelésével és a szavazólap urnába dobásával lehet. A szavazást az ülésteremtől eltérő külön helyiségben, urna igénybevételével kell lebonyolítani. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, az önkormányzati bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.

10. Határozathozatal és rendeletalkotás

31. §

 (1) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári

    év elejétől    kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a   

      következők szerint:

a) az önkormányzati rendeletek jelölése: Vízvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../év(…hó…nap) önkormányzati rendelete,

    b) a képviselő-testületi határozatok jelölése: Vízvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../...év(...hó...nap) Kt. határozata a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(2) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.

(3) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik.    

  a) A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét, és a rendelet hatályos szövegét, továbbá a kifüggesztés napját.

    b) Ha a rendelet terjedelme miatt a hirdetőtáblákon nem közzétehető (6 oldalnál  

         nagyobb  terjedelmű), akkor a hirdetmény tartalmazza a rendelet számát,

         tárgyát, a kihirdetés tényét, a kifüggesztés napját, és a következő szövegrészt:” a

        rendelet terjedelménél fogva a hirdetőtáblán nem közzétehető, ezért az

        önkormányzati hivatal kirendeltségén ügyfélfogadási időben megtekinthető.”

(4) A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya  

       tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.

(5) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése az önkormányzati

  hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik.

A hirdetmény tartalmazza a határozat számát, szövegét, a kihirdetés tényét, továbbá a kifüggesztés napját.

32. §

(1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselő-testület tagjai,

b) a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a jegyző véleményének kikérését követően terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról, és meghatározza a rendelet-előkészítés menetét.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

33. §

(1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a képviselő-testülettől a határidő módosítását kell kérni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

34. §

(1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében    

     foglaltakon   túl tartalmazza:

a) az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását,

c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,

   d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal 

          módját,

   e) szükség esetén a polgármesternek az ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban tett     

         intézkedéseit,

f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

g) az interpellációkat, kérdéseket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:

     a) a meghívót,

     b) az előterjesztéseket,

     c) a jelenléti ívet,

d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,

e) a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) a rendelet kihirdetett szövegét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzati hivatal kirendeltsége kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

35. §

(1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

36. §

(1) Amennyiben az öz önkormányzat más önkormányzattal a  36. §-ban eltérő esetben , nem társulás tagjaiként tartanak együttes testületi ülést akkor a (2) ban foglaltak alapján kell eljárni.

 (2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés helyéről a polgármesterek állapodnak meg. Az együttes ülést az a polgármester vezeti, akinek székhelyére az ülés összehívásra került. Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot. Az együttes ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző az együttes ülés helye szerint gondoskodik.

12. A közmeghallgatás

37. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, az önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.

(4) Az éves költségvetési rendelettervezetet közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A rendelettervezetet a közmeghallgatás előtt legalább 5 munkanappal az önkormányzati hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot az önkormányzati hivatal a közmeghallgatásról szóló meghívóban tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére az önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.

13. Az önkormányzati képviselők

38. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,

b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni az önkormányzati hivataltól,

c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,

d) interpellációt és kérdést feltenni a képviselő-testület ülésén,

e) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

f) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő köteles:

a) ellátni a képviselő-testület által meghatározott feladatokat,

b) írásban vagy szóban, az indok megjelölésével, előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni; titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

 (4) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

39. §

(1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2)A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

40. §

(1) Az Mötv. szerinti személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a képviselő mulasztását követő hónapban esedékes tiszteletdíját egyszeri alkalommal 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) Kétség esetén, az Önkormányzati Bizottság vizsgálatát követően, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a szankció alkalmazásáról.

(3) Az érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti az érintettséget megalapozó ok megjelölésével.

41. §

(1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját egyszeri alkalommal 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció alkalmazásáról.

14. A képviselő-testület bizottsága

42. §

(1)A képviselő-testület állandó bizottságként létrehozza az Önkormányzati Bizottságot, mely elnökből és két tagból áll, akik közül mindhárom fő képviselő.

(2) Az Önkormányzati Bizottság üléseit rendszerint a képviselő-testület ülésének

       hetén, szerdán közvetlenül a testületi ülés előtt tartja.

(3) Az Önkormányzati Bizottság részletes feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

43. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és a bizottság legidősebb jelenlévő képviselő tagja vezeti.

(2) A bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit a bizottság ülése előtt legalább 3 nappal kell a bizottsági tagok számára megküldeni.

(3) A képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(4) A bizottságok működésére, az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

44. §

 A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság összetételét és részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok irányadók.

45. §

A bizottság munkáját az önkormányzati hivatal segíti. Az önkormányzati hivatal feladatai:

a) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről,

b) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét.

15. A polgármester, az alpolgármester

46. §

(1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester fogadóideje: szerda: 8,00 – 12,00, 12,30 – 15,00 óráig.

(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az önkormányzati hivatal tartja nyilván.

47. §

(1) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása, e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

f) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,

h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,

i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,

j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése,

k) az önkormányzati intézmények működésének segítése, ellenőrzése.

(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselő-testület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.

48. §

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A képviselő-testület tagjai közül megválasztott alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.

16. A közös önkormányzati hivatal

49. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását az önkormányzati hivatal végzi.

(2) Az önkormányzati hivatal az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására 

       létrejött jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(3) A Hivatal egységes szervezetet alkot, amely egy vezetői szinttel (jegyző) rendelkezik.

(4) Az önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a

     hivatal ügyrendje tartalmazza.

(5) Az önkormányzati hivatal működését Bolhó, Heresznye, Bélavár és Vízvár önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése dönt az önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.

17. A jegyző

50. §

(1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről elkészítéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

f) szervezi az önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,

g) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,

h) ellátja az önkormányzati hivatali megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

i) köteles az érintett települések képviselő-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és a szükséges tájékoztatást megadni,

j) személyesen vagy megbízottja útján valamennyi érintett településen hetente egy napon, az önkormányzati hivatal ügyrendjében foglaltak szerint, ügyfélfogadást köteles tartani.

(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.   

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége - aljegyzői tisztség hiányában - vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel nem rendelkező köztisztviselő esetén az önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott önkormányzati hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.

18. A társulások

51. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más képviselő-testületekkel alakít társulást.

(2) Az önkormányzat társulásainak jegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

19. A képviselő-testület együttműködési kapcsolatai

52. §

(1) A képviselő-testület feladatai megvalósítása során együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel. Az együttműködés formái: kölcsönös részvétel a rendezvényeken; vélemény-, javaslatkérés.

(2) A lakosság, a társadalmi szervezetek, közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a polgármester évente egy alkalommal tájékoztatja az érdeklődőket a képviselő-testület munkájáról.

20. A Nemzetiségi Önkormányzat

53.§

  (1) A képviselő testület  segíti és együttműködik Vízvár Roma Nemzetiségi    

       Önkormányzatával, valamint Vízvár Horvát Önkormányzatával.

 (2)Az együttműködés feltételeit , tartalmát illetve a helyiség használat biztosítását a     

     testületek külön megállapodásban hagyják jóvá.

21. Záró rendelkezések

54.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg  hatályát veszti Vízvár Község Önkormányzatának a szervezeti és

       működési szabályzatról szóló 4/2007.(III.30.) számú önkormányzati rendelete.