Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

      Edelény Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

      Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.

(2)  Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

      Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3)  A közös önkormányzati hivatal elnevezése:

      Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

      Székhelye: 3780 Edelény, István király útja 52.

      Telephelye: 3753 Abod, Magyar út 42.

(4)  A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének Humánpolitikai Bizottsága  

    (a továbbiakban: Humánpolitikai Bizottság);

b) Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága

    (a továbbiakban: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság);

(5) Az önkormányzat működési és illetékességi területe: Edelény város közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(7)  Az önkormányzat körbélyegzőjét kell használni:

a) a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvei, rendeletei és határozati kivonatai hitelesítésére,

b) képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon, valamint minden az önkormányzat képviseletében eljárva kiadmányozott hivatalos dokumentumon. 

(8)  A képviselő-testület bizottságainak körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a bizottság elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(9) A közös önkormányzati hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a közös önkormányzati hivatal elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

2.§

Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe:   www.edeleny.hu

3.§

(1) Az önkormányzat által alapított jelképek:

a) városi címer, és

b) városi zászló. 

(2) Az önkormányzat által alapított jelképekkel kapcsolatos szabályokról az önkormányzat önálló rendeletet alkot.

4.§

Az önkormányzat helyi kitüntető címeket és díjakat alapít, és adományoz, melyek alapításáról és adományozásának szabályairól önálló önkormányzati rendeletet alkot.

5.§

Az önkormányzat testvértelepülései:

a) Bad Sobernheim (Németország);

b) Siewierz (Lengyelország);

c) Szepsi (Szlovákia);

d) Worb (Svájc). 

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

6.§

(1)  Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(2)  A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján önként vállalt feladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

1. sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése,
   
2. szociális alapszolgáltatások körében a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
3. szakosított szociális ellátás (idősotthoni ellátás),
4. művelődési és közművelődési feladatok (városi televízió, múzeum),
5. idegenforgalmi tevékenység,
6.  sportlétesítmények működtetése,
   
7. önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása
   

(4) Az önkormányzat szakágazati besorolását, valamint alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

7.§

(1) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő-testületnek az általa hozott döntésekről.

2. A képviselő-testület működése

8.§

A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.

9.§

(1) A képviselő-testület

1. alakuló, és
   
2. rendes,

ülést tart, valamint rendkívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi üléseit azok helyétől függetlenül a nyilvánosság biztosítása érdekében az Edelényi Városi Televízió élőben, vagy felvételről közvetíti.

10.§

Az alakuló ülés napirendje:

1. Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
   
2. az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,
3. polgármesteri ciklus-program ismertetése,
4. polgármester illetményének megállapítása,
5. szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,
   
6. bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,
7. alpolgármester választása,
8. alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
9. tanácsnok választása,
10. egyebek.
    

11.§

(1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2)  A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.

(3) A polgármester a képviselő-testület rendes üléseinek időpontját jogszabályváltozás, vagy célszerűségi okból módosíthatja, melyről legalább 10 nappal korábban a Képviselő-testület tagjait értesíteni kell.

12.§

(1)  A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltakon túl össze kell hívni

1. a helyi települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére, és
   
2. népi kezdeményezésre, ha annak a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételei fennállnak.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

13.§

(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

1. javaslatot kell kérni:
   1. a képviselőktől,
   2. a bizottságoktól,
   3. a helyi települési nemzetiségi önkormányzatoktól.
2. javaslatot tehetnek:

ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,

bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,

bc) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. az ülések tervezett időpontját,
   
2. az ülés napirendjét és előadóit,
3. azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
4. az előterjesztések elkészítésének felelőseit,
5. a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,
6. a közmeghallgatás időpontját,
   
7. az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

1. a települési képviselőknek,
   
2. a bizottságok nem képviselő tagjainak,
   
3. a munkatervben érintett előadóknak,
4. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
   
5. a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetőinek.
   

3. Ciklus-program, gazdasági program

14.§

A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

15.§

(1) A képviselő-testület a Mötv.-tól szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év április 30. napjáig tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

16.§

A képviselő-testület ülését

a) a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke, vagy

b) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök

 hívja össze és vezeti.

17.§

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2)  A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen is kiosztásra kerülhet.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés elektronikus formában - a meghívó e-mailben, az előterjesztések internetes elérhetőségről történő letöltés útján - történik. Sikertelen kézbesítés esetén pendrive, vagy kompatibilis adathordozó útján történik a kézbesítés. Ahol a rendelet írásbeliséget, illetve kézbesítést ír elő a képviselők részére, azon az elektronikus úton vagy adathordozón történő kézbesítést is érteni kell. Amennyiben a közös önkormányzati hivatal részéről felmerülő technikai okok miatt elektronikus formában nem lehetséges, papíralapon történik a kézbesítés.

(5) A képviselők kötelesek gondoskodni a (4) bekezdés szerinti elektronikus kézbesítés technikai feltételeinek megteremtéséről.

(6) A bizottságok nem képviselő tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő meghívók és előterjesztések – amennyiben internetes hozzáféréssel nem rendelkeznek – papíralapon történik a kézbesítés.

(7) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

18.§

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt,
   
2. az aljegyzőt,
3. a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
4. a helyi települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
5. az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,
6. az önkormányzati intézmények vezetőit,
7. akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,
8. a napirend szerint illetékes, az önkormányzatnál bejelentett és hivatalosan bejegyzett önkormányzat területén működő civil szervezetek vezetőit,
9. akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.
   

19.§ 

(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az előterjesztéseket is kézbesíteni kell. Amennyiben adott előterjesztés a meghívó kiküldéséig nem készül el, annak kézbesítésére a rendkívüli ülés szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

1. jegyző,
   
2. aljegyző,
   
3. a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

     részére.

(3) Az országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjének a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(5) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjainak valamennyi, míg az illetékes bizottság tagjainak a tárgykörébe tartozó előterjesztést kell megküldeni.

(6) A lakosság tájékoztatása céljából a testületi ülés meghívóját meg kell küldeni a Városi Televíziónak.

(7) A meghívót és az előterjesztéseket - a zárt ülés anyagának kivételével - meg kell küldeni a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum részére.

(8) A testületi ülések meghívóját, nyílt üléseinek előterjesztéseit, a képviselőknek történő megküldéssel, míg a nyílt ülésen hozott döntéseit és a nyílt ülések jegyzőkönyveit a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz történő felterjesztéssel egyidejűleg az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Zárt ülésen hozott döntést akkor kell közzétenni, amennyiben az személyiségi jogokat nem sért.

(9)  A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a város lakosságát tájékoztatni kell:

1. a meghívó közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és
   
2. a Városi Televízió Képújságán keresztül.
   

20.§ 

(1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja alapján zárt ülést tart az érintett kérésére, melyhez az érintettet legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A képviselő-testület Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja alapján zárt ülést rendelhet el, melyhez az üzleti érdek sérelmét az érdekeltnek kell valószínűsíteni. Legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni. A nyilatkozat alapján, valamint ha az üzleti érdek önkormányzati érdekkörben merül fel, a polgármester javaslatára – a jegyző véleményének a figyelembevételével – a képviselő-testület elrendelheti, hogy az előterjesztést zárt ülésen tárgyalják.

(3) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(4) Zárt ülés megtartását:

1. a polgármester,
   
2. bármely képviselő,
3. a jegyző, és
4. az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.
   

21.§

A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

III. Fejezet

A polgármester jogköre

5. Az ülés, és a vita vezetése

22.§

A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

1. megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
   
2. előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,
3. napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,
4. a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,
5. megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,
6. biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
7. berekeszti az ülést,
8. a szó megadása vagy annak megtagadása,
9. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,
10. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.
    

23.§

(1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

1. az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,
   
2. az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,
   
3. a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
4. a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.
   

(2) A hozzászóló az adott napirend tárgyalása során legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama napirendenként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. A vita lezárását, és az előterjesztő viszontválaszát követően, de a módosító javaslatokról történő szavazás megkezdését megelőzően további módosító javaslat megtételére a polgármester jogosult.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni. A hozzászólás joga ebben az esetben a jegyzőtől nem tagadható meg.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az államigazgatási szervek, és a közszolgáltatók képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője, és az országgyűlési képviselő. 

6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

24.§

A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el. Ezt bármelyik képviselő is kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

25.§

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy az időkeretet túllépte, a polgármester felszólíthatja a tárgyszerűségre, tárgyra-térésre, valamint a hozzászólása befejezésére. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

26.§

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

1. figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,
   
2. akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
3. ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,
4. ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.
   

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái

27.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy legalább négy képviselő együttesen, írásban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző napon 10.00 óráig a polgármesternél nyújtható be írásban. A módosító javaslatnak meg kell felelnie a hatályos jogszabályok, valamint e rendelet előírásainak. Amennyiben a módosító javaslat nem felel meg a jogalkotásról szóló törvénynek, vagy a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletnek, nem bocsátható szavazásra.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi indítvány megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

28.§

A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

29.§

Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

30.§

A képviselő-testület e rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

aa) a munkatervtől való eltérést és okait,

ab) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelet-tervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

Az a) pont szerinti beszámoló napirend előtt történő ismertetéséről nem kell szavaznia a képviselő-testületnek.

8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

31.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

1. a rendelet-tervezet,
   
2. a beszámoló,
3. a határozati javaslat,
4. a tájékoztató,
   
5. az indítvány.
   

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

1. polgármester,
   
2. alpolgármester,
3. bizottságok elnökei,
4. képviselők,
5. jegyző,
6. aljegyző,
   
7. közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
8. önkormányzati intézmények vezetői,
9. akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.
   

(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottságok elnökei, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(4) A képviselő-testülethez előterjesztést csak írásban lehet benyújtani.

(5) Az előterjesztésekkel szemben támasztott követelmények:

a) Tartalmi követelmények:

aa) átfogó elemzés a jelenlegi helyzetről és az elérni kívánt eredményről,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása és javaslat azok biztosítására,

ac) az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklása, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatásával,

ad) a végrehajtás határideje és a felelős szervezetek, személyek megjelölése.

b) Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, egyszerű, közérthető, rövid, tömör fogalmazás,

bb) tájékoztatás azokról a szervekről, bizottságokról, amelyek véleményezték és tárgyalták az előterjesztést,

bc) rendelet-tervezet esetén a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet előírásainak betartása.

(6)   Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

(7)   Írásos előterjesztés a jegyző törvényességi ellenjegyzésével ellátva kerülhet a képviselő-testület elé.

(8) Az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, köznevelési, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére, intézményvezetők kinevezésére irányuló előterjesztések a tárgy szerint érintett bizottság előzetes véleménynyilvánítása után terjeszthetők a testület elé.

(9) Amennyiben az előterjesztés tárgya szerint érintett bizottság határozatképtelensége miatt az előterjesztést a bizottság nem tárgyalta meg - az éves költségvetési javaslat és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetei kivételével, valamint ha azt jogszabály kötelezővé teszi - a képviselő-testület az előterjesztést napirendre veheti, és döntést hozhat.

32.§

(1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. beszámoló,
   
2. tájékoztató,
   
3. rendelet-tervezet,
   
4. beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
5. sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
6. napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

33.§ 

(1)  A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 10 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2)  A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 31.§ (5) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3)  Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 31.§ előírásainak megfelelő rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

34.§ 

(1)  Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

1. sürgősségi javaslat,
   
2. módosító javaslat,
   
3. bizottsági vélemény.
   

(2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is benyújthat. A képviselő-testület ülésén tárgyalt napirendi pontokhoz a képviselők írásban tehetnek módosító javaslatot. A javaslattevő módosító javaslatát és indoklását felolvassa a képviselő-testületi ülésen. A módosító javaslatokat a testületi ülést megelőző nap 10.00 óráig kell leadni a polgármesternek. Rendkívüli ülésen, és a rendes ülés napirendjére sűrgősségi, vagy polgármesteri indítvány alapján felvett napirendhez kapcsolódóan a képviselő szóban is tehet módosító javaslatot, amennyiben az előterjesztés kézbesítése és az ülés időpontja között 48 óra nem telt el.

(3) A napirend előterjesztője módosító javaslatát a vita lezárásáig szóban is megteheti.

35.§

Az illetékes bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.

9. Tanácskozási jog, felszólalás

36.§

(1) A felszólalások lehetnek:

1. napirend utáni felszólalás,
   
2. napirendhez kapcsolódó felszólalás,
   
3. ügyrendi felszólalás.
   

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

37.§

(1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester szót ad.

38.§

(1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget. Az erre vonatkozó kérést írásban kell a polgármesterhez benyújtani az ülést megelőző nap 12.00 óráig.

10. A képviselő-testület döntései

39.§

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

11. Rendeletalkotás

40.§

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
   
2. a képviselők,
   
3. a képviselő-testület bizottságai,
4. a jegyző és
5. a települési nemzetiségi önkormányzatok.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület szükség szerint felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület, a felülvizsgálatot a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság, és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság végzi el.

(4) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

41.§

A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

42.§

(1)   A rendelet-tervezetet a (8) bekezdésben foglaltak kivételével társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2)   A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.edeleny.hu) közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.

(3)   Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

a) sérti a közerkölcsöt,

b) nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához,

c) név nélkül érkezett.

(4)   A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(5)   A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett

rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és e-mail címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell. Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

(6) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

(7) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

(8) Nem kell véleményezésre bocsátani

1. a költségvetésről szóló rendelet-tervezetet,
   
2. a helyi adóról szóló rendelet-tervezetet,
3. a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
4. a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó rendelet-tervezetet,
5. a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet,
   
6. a rendelet-tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,
7. az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,
8. a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet, valamint ha
9.    az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, és a Mötv. 61.§ (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet helyesbítésére már nincs lehetőség.
   

(9) Kiemelkedő közérdek különösen az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(10) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

43.§

(1) A rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja a közös önkormányzati hivatal székhelyének hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

(3) A kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.

12. Határozathozatal

44.§  

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

45.§

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester negyedévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

13. Szavazás

46.§  

(1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan szavazógéppel történik. Amennyiben szavazógéppel történő szavazáshoz a technikai feltételek nem adottak, a szavazás nyíltan, kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(5)  A titkos szavazás szavazógéppel történik. Amennyiben a szavazógéppel történő szavazáshoz a technikai feltételek nem adottak, vagy a testület ettől eltérően rendelkezik, a titkos szavazás szavazólappal történik.

(6) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

(7) A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

(8) Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.

14. Jegyzőkönyv

47.§

(1)  A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készül. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet kell elkészíteni.

(2)  A jegyzőkönyvet a Mötv.-ról szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

1. a meghívó,
   
2. a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
   
3. a nem önálló indítványok,
4. a jelenléti ív,
5. a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4)   A képviselő-testület üléséről készült hangfelvétel nem selejtezhető. A hangfelvétel nem helyettesíti a jegyzőkönyvet.

(5)   A képviselők a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a képviselő-testület ülését követő 30 napon belül nyújthatják be.

(6)   A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a közös önkormányzati hivatal jegyzői titkárságán bárki megtekintheti.

(7)   A jegyzőkönyvről, annak részeiről - a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - az állampolgárok térítési díj ellenében másolatot kérhetnek, melyet az adatkezelési szabályzatban foglalt illetékes ad ki.  Nem szükséges az engedély, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a közös önkormányzati hivatalnak hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat. A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(8)   A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese, valamint a jegyzőkönyvvezető jogosult.

(9)   A zárt ülés jegyzőkönyveiről, és hangfelvételeiről másolat rendőrségi, ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki.

(10) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

V. Fejezet

Bizottságok

48.§

(1)   A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

1. Humánpolitikai Bizottság                                                                (3 fő)
   
2. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság                                                      (3 fő)

(2)  A bizottságok feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(3) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.

(4) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

49.§

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

1. a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése,
   
2. a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,
3. a bizottság képviselete.

(4) A bizottságok a képviselő-testület munkaterve alapján készített munkaterv szerint végzik tevékenységüket, melyet a tárgyévi első rendes képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(5)  A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

50.§

A bizottság elnöke az ülésekről készült jegyzőkönyvet, az írásban foglalt határozat, állásfoglalás egy példányát a szükséges intézkedések megtétele végett a polgármesternek megküldi.

51.§ 

A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

52.§ 

(1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik eredményes ellátása érdekében albizottságokat hozhatnak létre.

(2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetője csak képviselő lehet.

(3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság működéséről beszámol a bizottságnak.

53.§

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

VI. Fejezet

Képviselőcsoportok

54.§

(1) A képviselők csoportokat (frakciókat) hozhatnak létre. Képviselőcsoport alakításához a mindenkori képviselő-testület tagjai közül legalább 3 fő szükséges. A csoport megalakulását, tagjainak névsorát, vezetőjét, valamint elnevezését a képviselő-testületnek írásban be kell jelenteni.

(2) Egy párthoz vagy jelölőszervezethez tartozó képviselők a párt, vagy jelölőszervezet nevén csak egy frakciót alakíthatnak.

(3) A képviselőcsoportok vezetőit a polgármester egyeztető tárgyalásra összehívhatja.

(4) Bármely képviselőcsoport vezetője a képviselő-testület ülésén tanácskozási szünet iránti javaslatot terjeszthet elő minden napirendi pont tárgyalásán belül egy alkalommal. A javaslat alapján az ülést vezető polgármester köteles a szünetet elrendelni. A szünet időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.

VII. Fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

55.§ 

(1)  A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel a Mötv. rendelkezései szerint.

(2)  Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(3)  A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(4)  A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésre írásban igazolja.

(5)  A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a közös önkormányzati hivatal dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

(7)  A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 50%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

56.§

(1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselő részére havonta 80 000 forint összegű tiszteletdíjat (a továbbiakban: alapdíj) állapít meg.

(2)  A képviselőt a tanácsnoki munkáért az alapdíjon felül havonta 72 000 forint összegű tiszteletdíj illeti meg.

(3)  A bizottság elnökét az alapdíjon felül havonta 72 000 forint tiszteletdíj illeti meg.

(4)  A bizottsági tag képviselőt az alapdíjon felül - több bizottsági tagság esetén is – havonta 32 400 forint tiszteletdíj illeti meg.

(5)   A bizottság nem képviselő tagját havonta 36 000 forint összegű tiszteletdíj illeti meg.

(6)   A képviselő tiszteletdíjra nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő képviselő-testületi ülésen nem vesz részt.

(7)   A képviselő bizottsági tag, és a nem képviselő bizottsági tag a bizottsági tagság után járó tiszteletdíj 100 %-ára nem jogosult 12 havi időtartamra, ha önhibájából három egymás követő bizottsági ülésen nem vesz részt.

VIII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

15. A polgármester

57.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.

(2) A polgármester feladatai a rendeletben és a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

1. segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
   
2. biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,
3. együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
   

(3) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(4) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hetének pénteki napján 9.00 órától 12.00 óráig.

16. Az alpolgármester

58.§

(1) A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(3) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerda napján 9.00 órától 12.00 óráig.

17. Tanácsnok

59.§

A képviselő-testület munkájának elősegítése érdekében tagjai közül nemzetiségi tanácsnokot választ. A tanácsnok feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

IX. Fejezet

A jegyző és az aljegyző

18. A jegyző

60.§

(1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és államigazgatási feladatait a hivatal bevonásával látja el.

(2)   A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:

1. megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
   
2. tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
3. gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
   
4. rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg (Ügyészség, Bíróság, stb.),
5. irányítja a közigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
6. elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
7. biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét.

(3)   A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét szerdai napján 9.00 órától 12.00 óráig.

19. Az aljegyző

61.§

(1) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

(2)   A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező osztályvezető látja el – legfeljebb az ok felmerülésétől számított hat hónap időtartamban.

X. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

62.§  

(1)    A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottságai, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Abod Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre.

(2)   A hivatal elnevezése: „Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal”

(3)   Az egységes közös önkormányzati hivatal belső szervezeti tagozódása:

1. Jegyző Titkárság
   
2. Polgármesteri Kabinet
3. Pénzügyi Osztály
4. Igazgatási és Szociális Osztály
5. Kistérségi Osztály.

63.§

(1)   A közös önkormányzati hivatal munkarendje:

hétfő, kedd, csütörtök:                       7.30 - 16.00 óráig

szerda:                                             7.30 - 17.00 óráig

péntek:                                             7.30 - 12.30 óráig

(2)    A közös önkormányzati hivatal ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:

hétfő:                                                8.00 - 15.00 óráig

szerda:                                             8.00 - 16.00 óráig

péntek:                                             8.00 – 12.00 óráig

(3)    A képviselő-testület a mindennapos ügyfélfogadás céljára ügyfélszolgálati irodát működtet a közös önkormányzati hivatalban.

(4)    A közös önkormányzati hivatal ügyfélszolgálati iroda ügyfélfogadási rendje:

hétfő, kedd, csütörtök:                         8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 15.00 óráig

szerda:                                               8.00 - 12.00 óráig és 13.00 - 16.30 óráig

péntek:                                                8.00 - 12.00 óráig

Ügyfélfogadást tartanak a közös önkormányzati hivatal lakossági ügyintézést végző belső szervezeti egységei, önálló ügyintézői.

64.§

(1)   A képviselő-testület a közös önkormányzati hivatal munkarendjében az igazgatási szünetet minden év január hónap első hetére, augusztus hónap első két hetére, valamint december hónap utolsó tíz napjára terjedő időszakra határozza meg.

(2)   Az igazgatási szünet teljes időszaka alatt a munkáltató az alapszabadság terhére adja ki a szabadságot.

(3)   A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

(4)   Az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy kell kiadni, hogy biztosított legyen a zavartalan ügymenet és feladatellátás, valamint a lakossági ügyfélszolgálat esetében a folyamatos feladatellátást.

XI. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

20.Lakossági fórum

65.§

(1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester valamint a képviselő településrészenként évente egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyét és időpontját előzetesen közzéteszi.

21. Közmeghallgatás

66.§

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 30 nappal korábban a közzé kell tenni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, valamennyi önkormányzati intézmény vezetője, és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

(8) A képviselő-testület támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, a közösségekkel együttműködik. Az együttműködés formái a képviselői fogadóóra, és a képviselő-testületi ülésen való részvétel biztosítása.

(9) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a helyi médiában való megjelentetése.

22. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

67.§

A helyi népszavazás és népi kezdeményezéssel kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

XII. Fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzatok

68.§

(1) Az önkormányzat együttműködik a helyi nemzetiségi életkörülményeinek javítása, kulturális értékeinek megőrzése érdekében közvetlen választással létrehozott cigány, lengyel és ruszin nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés keretében a polgármester szükség szerint egyeztető megbeszélést kezdeményez a települési nemzetiségi önkormányzat elnökével.

(3) Az önkormányzat biztosítja a helyi cigány, lengyel és ruszin nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzatok) működési feltételeit a következő módon:

1. a közös önkormányzati hivatalban a nemzetiségi önkormányzatok munkáját nemzetiségi referensi feladatokkal megbízott ügyintézők segítik,
   
2. az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását (gépelés, sokszorosítás, postázás stb.),
3. az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek megtartásához a közös önkormányzati hivatalban helyiséget biztosít, továbbá külső helyszínen történő testületi ülés megszervezéséhez (pl. közmeghallgatás) igény esetén segítséget nyújt,
4. a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.
   

(4) A (3) bekezdés a)-d) pontokban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok által kötendő megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

(5) Az Igazgatási és Szociális Osztály a nemzetiségeket érintő szociális ügyekben kérheti a nemzetiségi önkormányzat együttműködését.

XIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

69.§  

(1)     Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2)    Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

70.§

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 55.§ (6) bekezdés 2015. március 1-jén lép hatályba.

71.§

(1) Hatályát veszti:

1. az Edelény Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.20.) önkormányzati rendelet,
   
2. a települési önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 25/2013.(XII.27.) önkormányzati rendelet.

Vártás József                                                                        Molnár Oszkár

     jegyző                                                                              polgármester

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve Edelény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2013.(III.20.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése szerint az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének hirdetőtábláján való kifüggesztéssel 2014. december 17. napján.

Edelény, 2014. december 17.

Vártás József

jegyző