Kadarkút Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (továbbiakban: Ökr.) a következőket rendeli el:

I.

BEVEZETŐ RÉSZ

alapvető rendelkezések  

1.§

(1) A település neve: Kadarkút város.

(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kadarkút Város Önkormányzata. 

(3) Az önkormányzat székhelye: 7530 Kadarkút, Petőfi S u. 2.

(4) Az önkormányzat hivatala: a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) melynek székhelye megegyezik az Önkormányzat székhelyével.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatalt Kadarkút város és Kisasszond községek Önkormányzatai a köztük létrejött megállapodás alapján tartják fenn.

Az önkormányzat jelképei, elismerései, ünnepei  

2.§

(1) Az önkormányzat jelképe az önkormányzat címere. Az önkormányzat címerére, annak használati rendjére vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat által alapított kitüntetéseket és elismerő címeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza. A kitüntetések és elismerések adományozása a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át.

(3) Az önkormányzat közreműködik abban, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4)A település ünnepeit a Képviselő-testület a 6. sz. függelékben sorolja fel.

Bélyegző használat

3.§

(1) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

-          a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek és önkormányzati rendeletek hitelesítésére,

-          társulási megállapodásokon, szerződéseken,

-          a testület által adományozott emléklapokon, okleveleken.

(2) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell használni. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Kadarkút címerét ábrázoló bélyegző is használható.

Az önkormányzat nemzetközi és partnerkapcsolatai

4.§

(1) Kadarkút Város a 10. sz. függelékben felsorolt nemzetközi kapcsolatokban vesz rész.

(2) A testvér és partner települési kapcsolat létesítése a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható, minősített többséget igénylő döntés.

Véleménynyilvánítás a helyi közösséget érintő ügyekben

5. §

A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy civilszervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt vagy tesz kezdeményezést. 

II.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Önkormányzati jogok

6.§

A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok, választópolgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.

III.

FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

7.§

(1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a bizottságok, a 

     polgármester és a Hivatal látják el. Az önkormányzat kötelező feladata a Mötv.

     13.§ -ában és egyéb törvényekben meghatározott helyi közszolgáltatások

     biztosítása.

(2) Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben a költségvetési rendeletben határozza meg.

       (4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület  

            maga határozza meg - a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően -  

            mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(5) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából  

     önállóan, vagy más önkormányzatokkal közösen önkormányzati intézményeket  

     alapíthat és tarthat  fenn.

Hatáskör átruházás

8.§

(1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira, a települési nemzetiségi önkormányzat testületére, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatásköröket és címzettjeinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármesternek, a bizottságoknak és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a testület előtt a soron következő ülésen, egyes esetekben negyedévenként be kell számolniuk. Az átruházott hatáskör gyakorlója számára az éves költségvetésben biztosított pénzeszközök felhasználásáról az érintetteknek félévenként (szeptember 15-ig, ill. április 30-ig) kell beszámolni.

(4) A polgármester és a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének és a társulásának  - Képviselő-testület által átruházott -  önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5) A képviselő-testület át nem ruházható kizárólagos hatáskörébe az Mötv.13.§ (1) bekezdésében felsorolt ügyek tartoznak.

9.§

Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére - az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

IV.

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület

10.§

(1) A képviselő-testület tagjainak száma:    7 fő

(2) A tagok névszerinti felsorolását az 1.sz. függelék a) pontja tartalmazza.

A képviselők jogállása

11.§

(1) A képviselő-testület tagjai Kadarkút város egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megbízólevelének átadását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az Mötv.-ben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

12.§

(1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a Hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai és adminisztrációs szolgáltatásokat.

(3) A képviselő jogosult a Hivatalban az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal köztisztviselői, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő - a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében - fogadóóráját a Hivatal - jegyző által kijelölt - helyiségében munkaidőn túl is megtarthatja.

(8) A képviselő, képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

A képviselő kötelezettségei

13.§

(1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvényi előírások szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint azon bizottság(ok) munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni.

     A Mötv. 32. § (2) bekezdésben foglaltakon túl köteles:

    a) a napirend tárgyalása előtt a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

     b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van. Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 1 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(5) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület üléseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(6) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatairól.

(7) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a Hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére.

A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(8) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

Összeférhetetlenség vizsgálata

14.§

(1) A polgármesterre, alpolgármesterekre és a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Mötv.72.§ (2) és      (4) bekezdése, valamint a 36.§-a állapítja meg.

(2) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester 3 napon belül köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott Jogi és Ügyrendi Bizottságnak.

(3) A bizottság a kezdeményezés polgármesterhez való benyújtását követő 30 napon belül döntést hoz az ügyben.

(4) A képviselők bármelyike tehet összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a képviselő-testületnek a polgármesterre vonatkozóan. A képviselő-testület a bejelentést követő ülésen - legfeljebb azonban 30 napon belül - dönt az összeférhetetlenségről.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

15.§

(1) A képviselők kötelesek a Mötv. 39. §-ában meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozataikat zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatok - az ellenőrzést biztosító adatok kivételével - nyilvánosak, a családtagok nyilatkozata nem nyilvános.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

A képviselő-testület munkaterve

16.§

(1) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.

(2) A munkatervet a jegyző állítja össze és a polgármester a tárgyidőszakot megelőző  

     időpontban terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testület bizottságaitól,

b) a képviselőktől,

c) a nemzetiségi önkormányzat testületétől,

d) a Hivatal belső szervezeti egységeitől.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetve  

    amelyhez bizottsági véleményt kell beterjeszteni;

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben eltér az e rendelet 25.§(1)  

    bekezdésében meghatározott állandó meghívottak körétől;

e) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolja;

f) a napirend előkészítésében résztvevőket,

g) a rendezvények, ünnepi ülés, közmeghallgatás időpontját.

A képviselő-testület ülései

17.§

(1) A képviselő-testület az üléseit az elfogadott éves munkatervének megfelelően tartja. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és évente legalább egy közmeghallgatást tart.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülést – a nyári szabadságolások miatt július 1. és augusztus 31. között nem tart. Kivéve rendkívüli, sürgős intézkedést igénylő esetben. A sürgőséget indokolni kell.

(3)  A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(4) Az alakuló ülés és az ünnepi ülés hivatalos helyszíne: Kadarkút Városházának díszterme. A rendes - munkaterv szerinti – és a rendkívüli ülések helyszíne: a Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal emeleti tanácskozó terme. A polgármester az ülést egyéb helyszínre is összehívhatja.

(5) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést, vagy ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Alakuló ülés szabályai

18.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze.

(2) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. mellékletének a) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(4) A polgármester a képviselő-testület előtt tesz esküt és aláírja az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. melléklet b) pontja tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság elnöke olvassa elő.

(5) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

b) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

c) alpolgármester/ek megválasztása, eskütétele,

d) alpolgármesterek tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,

e) bizottságok elnökeinek és tagjainak megválasztása és a külső tagok eskütétele,

f) a képviselők tiszteletdíjának megállapítása,

g) a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata,

h) a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására.

(6) Az alpolgármesteri eskü szövegét a polgármester olvassa elő, a 2. melléklet c) pontjában foglaltak szerint.

Rendes ülés

19.§

(1) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal tart rendes ülést.

(2) A rendes ülések - azok az ülések, amelyek a munkatervben szerepelnek - időpontját a munkaterv tartalmazza, az ülések napját a tárgyhó utolsó hetének csütörtöki napjára, 14 órára kell ütemezni.

Rendkívüli ülés

20.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését - munkaterven kívüli ülés - a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 15 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 30. napra. A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, az ülés napirendjének megjelölésével.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

a) a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede kezdeményezi,

b) a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c) súlyos törvénysértés esetén a jegyző javasolja;

d) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete indítványozza,

e) a megyei kormányhivatal vezetője kezdeményezi.

(3) Rendkívüli ülés hívható össze, ha:

a) az ügy tárgyalása halaszthatatlan;

b) önkormányzati érdeket érintő tárgykör; vagy

c) egyéb objektív feltétel - amely szükségessé teszi az összehívást - indokolja.

 (4) A (3) bekezdés a) pontja esetében sürgősségi indítvány terjeszthető elő – papíron vagy elektronikus formában - a polgármesternél, aki a képviselő-testület ülését legkésőbb az indítvány kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra. Az összehívást kezdeményező indítványban az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni.

(5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

21.§

 (1) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket.

(2) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmi elemeivel, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(3) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

Zárt ülés

22.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A Mötv. 46.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben az érintett a zárt ülés tartására vonatkozó kérelmét a polgármesterhez írásban nyújtja be a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül.

(3) A zárt ülés elrendeléséről a képviselő vagy az érdekelt javaslata alapján minősített többséggel kell dönteni. A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(4) Üzleti érdeknek minősül: az önkormányzattal valamilyen szerződéses viszonyba lépni kívánó felek üzleti titkai, amely információk nyilvánosságra kerülése az érintett cég üzleti pozíciójára hátrányos lenne, ill. a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, tapasztalatokra vonatkozó adatokhoz való hozzáférés az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(5)  A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, tanácskozási joggal a külsős alpolgármesterek, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

(6) A szakértővel egy tekintet alá esnek a Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, az előterjesztések előkészítésében közreműködők, a helyi nemzetiséget érintő közügyekben és egyedi döntést igénylő szociális ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

 (7) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az erre vonatkozó kérelmeket - egyedi adatigénylés alapján - a polgármesternél kell előterjeszteni.

A képviselő-testület összehívása

23.§

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester helyettesítését ellátó személy - a helyettesítés ideje alatt - jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy

kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

Az ülés előkészítése

24.§

(1) A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi ülés meghívójának végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 8 nappal dönt.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt a képviselő-testület ülése előtt 5 nappal (16 óráig) kell megküldeni. A kézbesítés papír alapon történik.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés típusát (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás). A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(5) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12 óráig kézbesíthető. E rendelet 20.§ (3) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés telefonon is összehívható. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(6) A nyilvános ülésekről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin, illetve elektronikus formában az önkormányzat honlapján való elhelyezésével és a helyi kábeltévén keresztül kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal. A hirdetmény kitételének és levételének dátumát a jegyző a hirdetményen záradékával igazolja. A hirdetményben tájékoztatást kell adni arról, hogy a képviselő-testületi előterjesztések az önkormányzat honlapján megtekinthetők.

Meghívottak köre és az ülések nyilvánossága

25.§

(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

           a) a külsős alpolgármestereket,

           b) a jegyzőt, aljegyzőt,

           c) a Hivatal szervezeti egységének vezetőjét,

           d) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

           e) a településen működő - az önkormányzattal együttműködési készségét

               írásban kinyilvánított -  civil szervezetek képviselőit

      f) a Kaposvári Járási Hivatal vezetőjét.

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett intézmény, ill. szervezet vezetőjét,

b) a könyvvizsgálót,

c) a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

d) e rendelet 3. mellékletében meghatározott civil szervezetek képviselőit,

e) az előterjesztések előadóit,

f) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt,

g) az előkészítésben közreműködő szakértőt,

h) az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

i) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi,

j) akiknek meghívását a polgármester és képviselőtestület indokoltnak tartja.

(3) Amennyiben a napirend tárgyalása indokolja a képviselő-testület ülésére meg kell hívni a választókerület országgyűlési képviselőjét és a megyei önkormányzat elnökét.

(4) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a jegyző a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület ülése előtt vagy után sajtótájékoztató szervezhető.

Az előterjesztések rendje

26.§

(1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalása

a) előterjesztés,

b) beszámoló,

c) tájékoztató

formájában történhet.

(2) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző, aljegyző,

e) a Hivatal szervezeti egységének vezetője,

f) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján

    beszámolót vagy tájékoztatást ad,

g) akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(3) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 10 nappal a polgármesterhez és a jegyzőhöz kell benyújtani.

(4) Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik. A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a Kormányhivatal által tett törvényességi felhívások teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

(5) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(6) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(7) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

27.§

(1) A napirendi előterjesztést - a (2) bekezdés kivételével - írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztésre vonatkozó követelményeket e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza. E rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

(2) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, – kivéve rendelet-tervezet - melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(3) A képviselő-testületi ülés napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben,

b) a költségvetés módosítását érintő javaslat esetén,

c) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben,

d) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben,

e) a helyi népszavazás kiírásával kapcsolatos ügyekben.

(4) A jegyző – a nem általa benyújtott írásbeli előterjesztések és határozati javaslatok esetében - a törvényesség betartását előzetesen köteles megvizsgálni és megállapításával záradékolni, illetve a szóbeli előterjesztést véleményezni.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések kizárólag valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság állásfoglalásával, vagy a Hivatal pénzügyi csoportvezetőjének véleményével terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(6) A Mötv. 49.§ (1) bekezdésében meghatározott érintett nyilatkozatának beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat e rendelet 3. sz. függeléke szerinti formanyomtatványon is megtehető.

(7) A kitüntetési javaslatokra vonatkozó előterjesztéseknél: az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére is - figyelemmel a szakmai szempontokra - azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak, valamint az előterjesztéshez csatolja a kitüntetés adományozásához beérkezett valamennyi javaslatot.

Beszámoló

28.§

(1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról;

c) az interpellációk kivizsgálásának eredményéről;

d) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;

e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről;

f) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

29.§

(1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amely az önkormányzati döntések meghozatalát elősegíti, illetve alátámasztja, továbbá amely valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segíti elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

Az ülés vezetése

30.§

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy akadályoztatása esetén a helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) A polgármester ülésvezetői feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban – 5 perc időtartamban - napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat -  az elhangzás sorrendjében - majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási joggal meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző, aljegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatja, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Napirend előtti képviselői felszólalás esetén a polgármester és a jegyző 5 percben viszontválaszra jogosult.

31.§

(1) Ügyrendi javaslat - legfeljebb 1 perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(2) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(4) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(5) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(6) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 2 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

32.§

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása.

Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi

    eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőket és az alpolgármestereket a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom

   segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

Tárgyalási szünet

33.§

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 5 percben - ha kettő képviselő azt kéri, vagy ha a jegyző szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni, mely esetben az ülés napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

34.§

(1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg az 5 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, - szóban - legfeljebb 3 napon belüli időpontra ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

35.§

(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció, vagy kérdés formájában.

(2) Interpellációkra, kérdés feltevésére az utolsó napirendi pont megtárgyalását követően van lehetősége az érintetteknek. 

Interpelláció

36.§

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 5. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) Az írásban előzőleg be nem nyújtott szóbeli interpelláció előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 10 percben, vagy az ülést követő 10 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 1 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság elé az interpellációt megválaszoló terjeszti az anyagot. A bizottság ülésére az interpellálót meg kell hívni. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdés lezárásának módjáról.

37.§

 (1) A képviselő-testületi ülésen idő hiányában válasz nélkül maradt interpellációkra a választ írásban kell megadni az ülést követő 8 napon belül és a 36.§ (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(3) Ugyanabban a kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

38.§

(1) Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz - önkormányzati ügyekben - intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 3. munkanap 12. órájáig a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) kell eljuttatni. A kérdés sokszorosításáról és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testület ülésén maximum 1 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 1 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 8 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.

(4) Az írásban megelőzőleg be nem nyújtott kérdés előterjesztésére a képviselő-testület ülésén legfeljebb 5 percben kerülhet sor.

A döntéshozatal és a kizárás szabályai

39.§

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének ( 4 fő ) igen szavazata - szükséges az Mötv.50.§ -ában meghatározott ügyeken kívül:

a) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

b) 10 millió Ft feletti összeg, illetve 1 éven túli hitelfelvétel,

c) gazdasági program elfogadása,

d) törvényben előírt esetekben, ill.

e) önkormányzati rendelet által meghatározott esetekben.

(4) Aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, képviselői tiszteletdíja meghatározott ideig csökkentésre kerülhet.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó vizsgálatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság folytatja le.

(6) A képviselő-testület a bizottság jelentésének megismerését követően a bejelentési kötelezettség fennállásáról és a kötelezettség elmulasztásának szankciójáról, külön határozatban dönt.

A szavazás módja

40. §

(1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni, - elegendő arra utalni - ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

41.§

(1) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről külön-külön szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(2) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, akkor az, az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(3) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslat elutasítását.

Nyílt szavazás

42.§

(1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

Név szerinti szavazás

43.§

(1) Név szerinti szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl  -  a

a polgármester is indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem

indítványozható.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A

képviselők a nevük elhangzását követően  „igen”, „nem”, „tartózkodom”  nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

44.§

(1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Mötv. 46.§ (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2)  Titkos szavazást tart a képviselő-testület az alpolgármester megválasztásakor.

(3) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(4) A titkos szavazás módjának meghatározása:

 a) a titkos szavazás a jegyző által kijelölt hivatali helyiségben, urnás szavazással

     történik.

 b) a szavazólapon szerepel a szavazás dátuma, valamint az, hogy milyen választáshoz 

     készült (pl. alpolgármester megválasztásához).

       c) a névjegyzéket és a szavazólapokat a jegyző készíti el a szavazás lebonyolításának  

           idejére elrendelt szünetben.

       d) a képviselő-testület tagjai abc sorrendben szavaznak, majd a képviselő-testület előtt  

           urnába dobják a szavazólapot.    

       e) a jelöltre érvényesen úgy kell szavazni, hogy a jelölt neve mellett az „igen”, „nem”,  

           vagy  „tartózkodom” oszlopban lévő körbe két, egymást metsző vonalat kell tenni. 

          A szavazólapra új jelölt nevét nem lehet felírni. 

       f) a jelölt akkor tekinthető megválasztottnak, amennyiben a neve mellett lévő „igen”

          oszlopba tett jelölések száma eléri a megválasztott képviselők számához viszonyított

         minősített többséget, azaz legalább 4 igen szavazatot kapott.

(5) Az alpolgármester választása csak urnás szavazással bonyolítható le. Az urnás szavazás lebonyolítására a képviselő-testület - tagjai közül - 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. Az alpolgármester választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

Ismételt szavazás

45.§

(1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazást meg kell ismételni azonnal, ha a szavazás eredményének megállapításával vagy megszámolásával kapcsolatban kétség merül fel és azt bármely képviselő vagy a jegyző kéri. A szavazást ezen indokok alapján csak egyszer lehet megismételni.

(3) Amennyiben a polgármester a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja az Mötv. 68.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Az ülés összehívására és vezetésére a képviselő-testület rendkívüli ülésére vonatkozó szabályok az irányadók.

A Képviselő-testület döntései

46.§

(1)  A képviselő-testület döntései a rendelet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal kell ellátni.

(3)  Az önkormányzati rendelet jelölésére a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009.(XII.14.) IRM rendelet szabályai irányadók.

(4)  A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő és folyamatos sorszámmal,

 továbbá évszámmal kell ellátni a következők szerint:

„Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének

......./20.......(........) önkormányzati határozata

Rövidítése: .../20...(..hó..nap)sz. hat.

(A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)

(5) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési nemzetiségi önkormányzat testületének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(6) A hatályos testületi határozatokról a jegyző naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

(7) A rendeleteket és a határozatokat – a jegyzőkönyv elkészítése után - 3 napon belül a végrehajtásért felelős személyek részére meg kell küldeni.

Önkormányzati rendeletalkotás

47.§

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendeletalkotást kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző, az aljegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete, helyi társadalmi szervezet, valamint a választópolgárok erre irányuló helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik. Ha a kezdeményező rendelkezik rendelet tervezettel azt a jegyző részére meg kell küldeni törvényességi felülvizsgálat céljából.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

48.§

(1)  A rendelet-tervezetet a jegyző a Hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során - törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél - meg kell vizsgálni, hogy:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a

kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi,

a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás

keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály

rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében a rendeletalkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen, hogy:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály

rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak

kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának

érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban meg-

fogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult

jogelveknek.

(4) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság részére, ezt követően a bizottság véleményével együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(5) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(6) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható társadalmi, költségvetési, adminisztratív hatását, a végrehajtás feltételeit és készíteni kell költség-haszonelemzést is.

(7) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

49.§

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet-tervezet a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet-tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabályhelyet meg kell jelölni.

(3) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

A rendelet kihirdetése

50.§

(1) A képviselő-testület által alkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző az elfogadását követően haladéktalanul köteles gondoskodni.

(2) A rendelet kihirdetésének módja: a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés.

(3) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a település közterületén lévő hirdetőtáblákon hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(4) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(5) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(6) Az elfogadott rendelteket a Mötv. 51.§ (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - a rendelet kihirdetését követő 3 munkanapon belül - a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén közzé kell tenni.

(7) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző gépi nyilvántartást vezet. A rendelet-nyilvántartás tartalmát e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(8) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző gondoskodik, ennek keretében kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

(9) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Hivatalban tekinthető meg ügyfélfogadási időben, egy példányt meg kell küldeni a városi könyvtárnak.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

51.§

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az ülés helyét, idejét, a megjelent és távol maradt önkormányzati képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, az előterjesztéseket, az előadók nevét, a tanácskozás lényegét, az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvéte-lük jogcímét, a hozzászólásuk és az ülésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a döntéshozatalból kizárt képviselők nevét és a kizárás indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések, rendelet- és határozat-tervezetek egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) ) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat;

b) a képviselő kérésére - írásban benyújtott hozzászólását;

c) a névszerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát;

d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat;

e) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

52. §

(1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző, aljegyző tekinthet be.

(3) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvé-telt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(4) A hangfelvétel alapján készült írásos jegyzőkönyv 3 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz felterjeszti, további egy példányt a Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a Hivatal titkárságán - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése,

hozzáférésének biztosítása

53.§

(1) Az önkormányzat a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és –

személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - biztosítja a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

(2) Az önkormányzat rendszeresen - elektronikusan - a honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi a tevékenységével kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörére, illetékességére, szervezeti felépítésére, szakmai tevékenységére, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, az általa kezelt adatfajtákra és a működéséről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodására vonatkozó - adatokat.

(3) A fent említett adatok nem ismerhetők meg, ha azok bírósági eljárással vagy közigazgatási hatósági eljárással érintettek.

(4) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat Hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek címezve. A jegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(5) ) Az igény elutasítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól és az elektronikus ügyintézésről szóló 2004.CXL.törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni.

Közmeghallgatás

54.§

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület a munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester - az önkormányzat honlapján és a Hivatal hirdetőtábláján történő hirdetményi közzététel útján - 10 nappal korábban tájékoztatja.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a következő évi költségvetés megállapítása, elfogadása előtt. A közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat költségvetési tervéről és vagyoni helyzetéről.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, a jegyző, és az illetékes bizottság vizsgálja.

(6) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

55.§

(1) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(2) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Lakossági fórumok

56.§

(1) A képviselő-testület határozatában dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére - meghatározott témára vagy területre vonatkozóan - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tarthatnak.

V.

BIZOTTSÁGOK

A képviselő-testület bizottságai

57.§

A képviselő-testület - döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra - állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

Állandó bizottságok

58.§

(1) A Képviselő-testület három állandó bizottságot hoz létre, az alábbiak szerint.

a)      Pénzügyi és Gazdasági Bizottság

b)      Humánügyi Bizottság

c)      Jogi és Ügyrendi Bizottság

(2) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok – a Jogi és Ügyrendi Bizottság kivételével – 5 tagúak, a képviselőtestület tagjai közül választott elnökből és 2 tagból, valamint 2 fő nem települési képviselő tagból állnak. 

(3) A Jogi és Ügyrendi Bizottság települési képviselőkből áll, tagjainak létszáma 3 fő.

A bizottságok tagjainak névsorát a 1. sz. függelék c.) - e.) pontja tartalmazza.

(4) A bizottság elnökét és két tagot a települési képviselők közül kell választani. A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó

jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

(5) A bizottság tagjait és elnökét a képviselő-testület választja meg, s menti fel. A bizottság nem képviselő tagja megválasztását követően a képviselő-testületi ülésen esküt tesz, az eskű szövegét e rendelet 2. melléklet d) pontja tartalmazza.

(6) A bizottságok ügyrendjüket és éves munkatervüket saját maguk állapítják meg. A bizottság ügyrendjét és munkatervét a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyző részére kell megküldeni. Az ügyrendet az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

Eseti bizottság

59.§

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az állandó bizottságok általános feladatai

60.§

(1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai:

      a) Dönt

aa) saját ügyrendjének meghatározásáról,

ab) a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

      b) Előkészíti a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

      c) Véleményezi

ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

cb) a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, illetőleg a  

      képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét,

ce) a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a  

      vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló  

      előterjesztéseket,

cf) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével

     kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Ellenőrzi

da) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,

db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,

     dc) a Hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére, illetőleg végrehajtására  irányu-

           ló munkáját.

e) Kapcsolatot tarthat

ea) a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel,

eb) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

f) Figyelemmel kísérheti

fa) a szakterületét érintő települési szintű nemzetközi kapcsolatokat,

fb) a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

g) Egyéb feladatok;

ga) áttekinti legalább egy alkalommal a ciklus végét megelőző 30. napig a feladata

      szerinti intézmények működését,

gb) évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatásköre  

      gyakorlásáról.

(3) Az ellenőrzés során a bizottság intézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

(4) Az állandó bizottságokra átruházott feladat- és hatásköröket e rendelet 1. mellékletének I. - III. pontja tartalmazza.

(5) A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

61.§

(1) Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A képviselő-testületnek 15 napon belül helyre kell állítania a bizottság működőképességét. A lemondott elnök helyett                                                       -  legkésőbb a lemondást követő 15. napon - új elnököt kell választani.

(2) A bizottság tevékenysége szünetel, ha az 58.§ (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bizottság képviselő tagjainak létszáma nem haladja meg a külső tagok létszámát, továbbá  a Jogi és Ügyrendi Bizottság esetében, amennyiben a tagok létszáma 3 fő alá csökken.

(3) A szünetelés tartama alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a képviselő-testület jár el.

62.§

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester - és az őt helyettesítő, e rendelet 23.§ (1) bekezdésében szereplő személyek, valamint a bizottság tagjainak (legalább 2 fő) -  indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt

ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására, a képviselő-testületnél e rendelet 24.§ (2)-(6) bekezdése szerinti nyílt és zárt ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés papír alapon és a képviselő kérésére az általa megadott e-mail címre történik.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestereket, a jegyzőt, az aljegyzőt, a nemzetiséget érintő napirend tárgyalásakor a nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett szervezeti egység vezetőjét, valamint a 3. sz. mellékletben meghatározott szervezetek képviselőit, a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4)  A bizottság ülései - az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63.§

(1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

64.§

(1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(3) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. Az ilyen kisebbségi véleményt a képviselő-testület ülésén, a bizottság többségi véleményének ismertetése után a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.

65.§

(1) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

(3) A bizottság elnökét akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag helyettesíti. Az elnök és helyettesítő tag egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja az elnöki jogosítványokat. Az elnököt helyettesítő tag és a korelnök jogai és kötelezettségei a helyettesítés idejére az elnökével azonosak.

66.§

(1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság által kijelölt tag ír alá.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

a) a bizottsági ülés helyét, idejét,

b) a megjelent bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,

c) a tárgyalt napirendi pontokat,

d) a szavazás számszerű eredményét.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki az ülést követő 15 napon belül gondoskodik az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntést tartalmazó jegyzőkönyv továbbításáról a Kormányhivatal részére.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

67.§

(1) A bizottság adminisztrációs ügyviteli feladatait a Hivatal - jegyző által kijelölt – ügyintézője végzi. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

VI.

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

Polgármester

68.§

(1) A polgármester tisztségét foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(2) A polgármester dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a 1. melléklet IV. pontjában felsorolt ügyekben.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült  

    jegyzőkönyveket aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatának végrehajtását,

f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a  

    képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról.

 (4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-

    testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a) a polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a meg-

választásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon

belül köteles megszüntetni,

b) megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően évente vagyonnyilat-

    kozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára  

    vonatkozó szabályok szerint,

c) felvételét köteles kérni a köztartozásmentes adózói adatbázisba.

(6) A polgármester meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.

Alpolgármesterek

69.§

 (1) A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára legfeljebb 2 alpolgármestert választhat, aki nem tagja a képviselő-testületnek.

(3) A nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre  a  Mötv. 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A megválasztott alpolgármesterek társadalmi megbízatásban látják el tisztségüket.

(5) A képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester látja el a polgármester általános helyettesítését.

(6) Az alpolgármesterek munkarendjét a polgármester határozza meg.

Jegyző

70.§

(1) A polgármester a Mötv. 82.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint - pályázat alapján, határozatlan időre – a Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. (továbbiakban: Kttv.) 247.§-ában, valamint a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, szervezi és összehangolja a Hivatal munkáját.

Aljegyző

71.§

A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó képesítési előírások szerint - aljegyzőt nevez ki határozatlan időre, a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.

72.§

A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamig – az igazgatási ügyintéző látja el a jegyző és az aljegyző feladatkörébe tartozó feladatokat.

VII.

 Közös Önkormányzati Hivatal

73.§

(1) A képviselő-testület a Mötv. 85.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint - a csatlakozást kimondó önkormányzatokkal közösen - az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt működtet „Kadarkúti Közös Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel.

(2) A Hivatal ellátja a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben meghatározott ügyviteli feladatokat. A Hivatal segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját.

(3) A Hivatal működési rendjét és belső szervezeti tagozódását 4. melléklet szerinti hivatali SzMSz tartalmazza, amely meghatározza az ügyfélfogadás rendjét is.

(4) A Hivatal köztisztviselői teljesítménykövetelményének alapját képező kiemelt célokat évente a közös hivatalt működtető képviselő-testületek hagyják jóvá.

(5) A Hivatalt a jegyző, illetve felhatalmazása alapján az aljegyző vagy belső szervezeti egységének vezetője jogosult képviselni. 

VIII.

A települési nemzetiségi önkormányzat

testületi működésének biztosítása

74.§

(1) A képviselő-testület a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének zavartalanságát. Az együttműködés feltételeit megállapodásban rögzíti, melyet a 9. sz. függelék tartalmaz.

(2) A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat működéséhez nyújthat pénzügyi hozzájárulást, amelynek mértékét az éves költségvetésében állapítja meg.

(3) A helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat és eljárási rendet a képviselő-testület és a nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

(4) A helyi önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználatot, személyi és tárgyi feltételeket, az alábbiak szerint:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat 

órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel

felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruk-

túrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) az önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok

ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés

előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és

tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási

feladatok ellátása;

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos  

nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; és

f) az a)-e) pontokban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeknek - a

testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével - a viselése.

(5) A jegyző vagy az általa megbízott, jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő személy részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein.

IX.

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

75.§

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az Önkormányzat költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület 5 év időtartamra, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá a befektetés-támogatási politika, településüzemeltetési politika célkitűzéseit. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület 2 évente felülvizsgálja és értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(3) A gazdasági program-tervezet összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

(4) A gazdasági program-tervezetet valamennyi bizottságnak meg kell tárgyalnia, és külön, valamint összegző véleményüket az előterjesztéshez kell csatolni.

(5) A közérdekű adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-ságról szóló 2011.évi CXII. törvény 26.§(3) bekezdésében, valamint a 32.§-ban meghatározott körben keletkezett adatokat a Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményi formában és az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(6) A képviselő-testület által nyújtott támogatásokra vonatkozó adatok közzététele 100.000 forint alatti összeg esetében mellőzhető.

76.§

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2)A képviselő-testület a költségvetési rendeletében állapítja meg, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

A költségvetési rendeletet a 2011. évi CXCV. törvény 23. § rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

77.§

A képviselő-testület a költségvetés tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni. A költségvetés tárgyalásába bevontak körét a 4. sz. függelék tartalmazza.

78.§

Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodással kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. 

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

79.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.119.§-120.§-ában meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint a jegyző megfelelő képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával gondoskodik.

(2) Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles a képviselő-testület elé beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

a) a képviselő-testület által elfogadott belső ellenőrzési tervben foglaltakat végrehajtani,

b) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok

megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

c) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerteljesítmény ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 21. §-ában foglaltaknak megfelelően.

X.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Társulások

80.§

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

(2) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló Mötv. IV. fejezetében foglaltak alapján az 5. sz. függelékben felsorolt társulásokban vesz részt tagként.

(3) Az egyes társulásokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet V. - VI. pontja tartalmazza.

A társulások üléseire vonatkozó szabályok

81.§

(1) Az önkormányzat gesztorságával működő társulások tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulások társulási tanácsa kezdeményezheti. A társulási tanács ülésén elfogadott határozatban meghatározásra kerül az ülés helye és időpontja.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést az adott társulás társulási tanácsa ülésének vezetésére jogosult személy nyitja meg, állapítja meg a határozatképességet, vezeti az ülést, adja meg a szót, tartja fenn a rendet és a szavazást megelőzően ismerteti a határozati javaslatot.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot a saját szervezeti és működési szabályzatukban foglalt szavazati arányok szerint. A szavazás eredményét a képviselő-testületek polgármesterei ismertetik a jegyzőkönyv számára.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni, úgy, hogy a képviselő-testület által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi képviselő-testület tagja által elhangzott hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyv felterjesztése is e jegyző kötelessége. A jegyzőkönyvet valamennyi önkormányzat polgármestere és jegyzője aláírja.

82.§

(1) A Mötv. alapján működő társulásokat alkotó önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 30.§-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat képviselő-testülete üléseinek vezetésére jogosult személy joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, melynek szükségességéről az ülések vezetésére jogosult személy dönt. Ha a társulás tagjainak több, mint egynegyede kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

(2) Az ülés vezetésére vonatkozó jogosítványok és kötelezettségek tekintetében a 30.§ (2)-(6) bekezdései szerint kell eljárni.

XI.

HELYI NÉPSZAVAZÁS

83.§

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

XII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

84.§

(1)    E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelete.

                            Karsai József                                           dr. Horváth Zsolt

                polgármester                                                     jegyző

Kihírdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került:

Kadarkút, 2014. november 28.

dr. Horváth Zsolt

jegyző

Mellékletek jegyzéke:

1. melléklet

Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

I.-III.    Állandó bizottságok

IV.       Polgármester

V-VI.  Társulások

2. melléklet:

Eskü szöveg

a) képviselők

b) polgármester

c) alpolgármesterek

d) bizottság nem képviselő tagjai

3. melléklet

Tanácskozási joggal meghívottak

a) képviselő-testületi ülésre meghívandó civil szervezetek

b) nemzetiségi önkormányzat elnöke

4. melléklet

A Hivatal ügyfélfogadási rendje

5. melléklet

Rendelet nyilvántartás tartalma

6.melléklet

Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

Függelékek jegyzéke:

1. számú függelék:  A Képviselő-testület és a bizottságok tagjainak névsora

2. számú függelék:  Az írásbeli előterjesztésekre vonatkozó követelmények

3. számú függelék:  Érintett nyilatkozatának formanyomtatványa személyes érintettség

                                bejelentéséhez

4. számú függelék:  A költségvetés és a költségvetési koncepció tárgyalásába bevontak  

                                köre

5. számú függelék:  Az önkormányzat társulásos kapcsolatainak jegyzéke

6. számú függelék:  A település helyi ünnepei

7. számú függelék:  E rendeletben előírt önkormányzati rendeletalkotási tárgykörök

8. számú függelék:  Megállapodás Kisasszond Község Önkormányzatával a Közös Hivatal alakításáról és fenntartásáról

9. számú függelék:   Együttműködési megállapodás Kadarkút Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal

10. számú függelék:  A nemzetközi kapcsolatokban való részvétel

11. számú függelék:  Az önkormányzat által alapított intézmények felsorolása