Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete

az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – Tamási Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003. (IV. 6.) számú önkormányzati rendelet 36. § (3) bekezdés b) pontjában biztosított feladatkörében eljáró Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:

I. F E J E Z E T

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei

1.§

Az önkormányzat

elnevezése: Tamási Város Önkormány­zata (továbbiakban: önkormányzat).

székhelye: Tamási, Szabadság u. 46 - 48.

törzskönyvi azonosító száma: 733436

alapítás dátuma: 1990. szeptember 30.

törzskönyvi bejegyzés dátuma: 2010. január 1.

működési területe: Tamási város közigazgatási területe.

Az önkormányzat hivatala: Tamási Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal).

Az önkormányzat jogi személy.

2.§

1. Az önkormányzat címerét, zászlaját és azok hasz­­­­nálatának módját külön önkormányzati rendelet sza­­bályozza.

2. Az önkormányzati kitüntetéseket és azok ado­má­nyozási rendjét külön önkormányzati rendelet sza­bá­lyozza.

Feladat-és hatáskörök

3.§

Az önkormányzat – anyagi lehetőségeitől és a lakossági igényeitől függő mértékben és módon – ellátja a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat.

Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

a bölcsődei ellátásról,

a DÁM Önkormányzati Társulásban történő részvételen keresztül a Tamási és Környéke Szociális Központ fenntartásáról,

a járóbeteg szakellátásról, az orvosi ügyeleti ellátásról,

a helyi menetrendszerinti személyszállításról,

a település infrastrukturális ellátásához szükséges önként vállalt beruházásokról és felújításokról,

a geotermikus fűtési rendszer üzemeltetéséről,

a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról,

a közösségi tér biztosításáról,

az egészséges életmód közösségi feltétele­inek elősegítéséről,

a Tourinform Iroda működtetéséről,

nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok kialakításáról, fenntartásáról,

a civil szervezetek támogatásáról,

a sport támogatásáról,

a helyi média működésének elősegítéséről,

a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének, a helytörténeti emlékek gyűjtésének és gondozásának támogatásáról,

a polgárőrség működésének támogatásán keresztül a közbiztonság biztosításában történő közreműködésről.

A képviselő-testület (továbbiakban: testület) az önként vállalt feladatok tárgyában, az éves költségvetésben a fedezet biztosításával egyidejűleg foglal állást.

A testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.

Az önkormányzat fenntartásban lévő intézmények felsorolását az 1. melléklet, az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

4.§

1. A testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre és a társulására. A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a bizottságra átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

II. F E J E Z E T

ELSŐ RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK

5.§

1. Az önkormányzati képviselő (a továbbiakban: kép­vi­se­lő) az esküjének megfelelően, a település egészéért vál­lalt fe­lelősséggel képviseli a választói érdekeit.

2. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

3. A képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásban hivatalos személynek minősül.

6.§

1. A képviselő
   1. részt vehet a testület döntéseinek elő­­ké­szí­­tésében, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében;
   2. kezdeményezheti a testületnél a testület ál­tal átruházott hatáskörben hozott határozat felülvizsgálatát;
   3. a testület vagy a polgármester megbízása alap­ján képviselheti az önkormányzatot;
   4. a hivataltól igényelheti a kép­vi­selői mun­kájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közre­működést;
   5. közérdekű ügyekben kezdeményezheti hivatal intézkedését, amelyre tizenöt napon belül érdemi választ kell adni;
   6. javaslatot tehet, interpellálhat, kérdést tehet fel e ren­delet szabályai szerint;
   7. tanácskozási joggal részt vehet bármely bi­zott­ság ülésén, javasolhatja a bizottság hatáskörébe tar­to­zó bármely ügy megtárgyalását.
2. A képviselő köteles:
   1. részt venni a testület munkájában; a közéleti sze­repléssel járó felelősségre a polgármester felhív­hat­ja a figyelmét,
   2. előzetesen bejelenteni a testületi, bizottsági mun­kában való akadályoztatását,
   3. a képviselőként a tudomására jutott állami és szol­gá­lati titkot megőrizni,
   4. a vele, vagy a képviselőtársaival szemben fenn­­­álló kizárási okot bejelenteni.

7.§

1. A képviselőt a testületi munkában való részvétele miatt a munkáltatója által meg nem fizetett jöve­delmét – kérelmére – a képviselő-testület megtéríti, amelynek alapján a képviselő társadalombiztosítási el­lá­tásra jogosult. A képviselő erre vonatkozó kérelmet 5 napon belül nyújthatja be a polgármesternek.

2. A képviselőt e tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

A képviselő-csoport

8.§

1. A testületen belül legalább három képviselő önálló képviselő-csoportot (a továbbiakban: frakciót) alakíthat. A frakció alakítást vagy írásban – a tagok megjelölésével – be kell jelenteni a polgármesternek, aki arról a következő képviselő-testületi ülésen (továbbiakban: ülés) tájékoztatja a testületet, vagy az ülésen kell – ugyanezen tartalommal – szóban bejelenteni. A frakció a testületi tájékoztatást vagy bejelentést követően kezdi meg működését.

2. Egy képviselő csak egy frakciónak lehet egyidejűleg tagja.

3. A frakció tagjai maguk közül vezetőt és vezető-helyettest választanak, amit szintén az (1) bekezdés szerint kell bejelenteni, kezdeményezve a frakcióvezető tanácsnokká választását.

4. A frakcióvezető tanácsnokká választására – az általa felügyelt önkormányzati feladatok egyidejű megjelölésével – a polgármester tesz javaslatot a következő ülésen. A megválasztott tanácsnok a külön jogszabályban meghatározott mértékű tiszteletdíjra jogosult.

5. A polgármester nem lehet frakcióvezető vagy annak helyettese.

6. Amennyiben az alpolgármestert frakcióvezetővé választják, úgy rá a (4) bekezdés nem alkalmazható.

7. Meglévő frakcióba bármelyik képviselő – az (1) bekezdés szerinti bejelentéssel – beléphet, illetve ilyen módon a frakcióból kiléphet.

8. Ha kilépés miatt a frakció létszáma három fő alá csökken, úgy az megszűnik, amiről a polgármester tájékoztatja a testületet, kezdeményezve a tanácsnok leváltását.

9.§

1. A frakció önálló kezdeményezést, javaslatot tehet, amelyet a frakcióvezető vagy az általa megbízott tag írásban juttat el a polgármesterhez, vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe mondhat. A kezdeményezésről, javaslatról – a polgármester véleményének előzetes megismerése után – a testület határoz.

2. A testület által elutasított kezdeményezést, javaslatot egy éven belül nem lehet megismételni.

3. Bármelyik frakció önkormányzati érdekből, határozatképes ülésén a jelenlévő frakciótagok több mint felének döntése alapján, indokolt, írásbeli kezdeményezéssel rendkívüli ülés összehívását javasolhatja a polgármesternek, aki annak megérkezését követő 8 napon belüli időpontra összehívja a testületet.
4. Nem hív össze a polgármester rendkívüli ülést, ha a kezdeményezést nem a (3) bekezdés szerint tették, illetve ha 8 napon belül munkaterv szerinti ülés kerül összehívásra.

10.§

A frakció vezetője vagy a frakció által állított frakciótag előadó a tárgyalt napirend kapcsán – időbeli korlát nélkül – kifejtheti a frakció álláspontját. Ennek ismertetése után a frakció más tagja már csak személyes megjegyzés esetében és két percben szólhat hozzá.

A képviselő javaslattételi, kérdezési és interpellálási joga

11.§

1. A képviselő az általa fontosnak tartott témában ja­vas­latot tehet annak testületi megtárgyalására. Erről a testület határoz, megjelölve azt, hogy melyik ülésen és kinek az előterjesztésében tűzi napirendre a témát.

2. A képviselő közérdekű témában kérdést tehet fel vagy interpellációt adhat be legkésőbb az ülés meg­kez­­­déséig, illetve az ülésen – napirend előtt – jegy­ző­könyvbe mondhatja.

3. Ha a kérdést vagy interpellációt legalább öt mun­­­ka­nap­pal korábban írásban benyújtották, illetve a (2) bekezdés esetében, ha a cím­zett azt vállalja, úgy arra az ülésen érdemi választ kell adni. Később benyújtott kérdés vagy interpelláció ese­­tén a címzett tizenöt napon belül írásban köteles vála­szolni.

4. Az írásbeli válaszról a következő ülésen a testületet tájé­koztatni kell. Amennyiben a képviselő az inter­pellációra a testületi ülésen adott választ nem fogadja el, úgy arról a testület vita nélkül hatá­roz. Testületi elutasítás esetén a követ­kező ülésen – szükség esetén ismertetve az ille­tékes bi­zott­ság véleményét is – az interpellációra érdemi vá­laszt kell adni.

5. A képviselő által kérdést feltenni, interpellálni a polgármester, a jegyző, más képviselő, vagy azon szer­­­vezet, intézmény vezetője felé lehet, ahol a fenn­tartó vagy a (rész)tulajdonos az önkormányzat.

6. Bármelyik képviselő javaslatára a testület ha­tá­rozhat arról, hogy a polgármester vagy a jegyző a vá­rost, az állampolgárok jelentős részét, illetve az önkormányzatot érintő közérdekű ügy­ben más szervet felvilágosítás, intézkedés végett ke­res­sen meg.

Sürgősségi indítvány

12.§

1. Bármelyik képviselő vagy a jegyző javasolhatja indítványa sürgős megtárgyalását, ami írásban, a pol­gár­mesternél nyújtható be, legkésőbb az ülést meg­elő­ző nap 12. órájáig.

2. A levezető elnök az ülésen a napirend elfoga­dá­sa előtt ismerteti az indítványt és lehetőséget ad az in­dít­ványozónak a sürgősség tényének indokolására. Az indítványról a testület vita nélkül határoz.

3. A sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a tes­­tület besorolja az ülés napirendjébe, elutasítása esetén pedig dönt a munkatervbe felvételéről vagy elu­ta­sí­tásáról.

MÁSODIK RÉSZ

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A megalakulás

13.§

1. Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testü­letének (a továbbiakban: testület) létszámát és a tagok név szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

2. A polgármester a törvény alapján tagja a testületnek.

3. A testület alakuló ülését – amelyet a meg­válasz­tott polgármester hív össze – a választástól számított tizenöt napon belül tartja meg.

A testület feloszlása

14.§

1. A testület megbízatása lejárta előtt név szerinti sza­va­zással, minősített többségű döntéssel – kivéve a megvá­lasz­tását követő hat hónapon és az általános választást megelőző év november 30. napját követően – kimondhatja a feloszlását. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.

2. Ebben az esetben a feloszlás szabályszerűségére vonatkozó kormányhivatali nyilatkozat beszerzését követően három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kitűzni. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

3. A testület az új képviselő-testület alakuló ülé­séig, a polgármester az új polgármester megvá­lasz­tásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.

HARMADIK RÉSZ

A TESTÜLET MŰKÖDÉSE

15.§

1. Az önkormányzati jogokat a testület gyakorolja. Ennek során ellátja a jogszabályokban ráruházott, va­lamint az önként vállalt feladat- és hatásköröket.

2. A testület önkormányzati rendeletben egyes fel­a­dat- és hatásköreit a polgármesterre, bizottságára, jegyzőre, társulására átru­házhatja. A polgármesterre átruházott feladatok és hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartal­mazza.

3. Az át nem ruházható testületi hatáskörök a Mötv. 42.§-a szerinti hatáskörök.

16.§

1. A testület – a (2) bekezdésben írt kivétellel – ha­­­vonta, általában a hónap utolsó szerdai napján ülé­­sezik munkaterv szerint, illetve szükség szerint rend­kívüli vagy ünnepi ülést tarthat.

2. Július hónapban – nyári szünet miatt – a testület munkaterv szerint nem tart ülést.

3. A testület az üléseit éves munkaterv szerint tart­ja, amelyet saját maga fogad el.

4. Az éves munkatervre javaslatot kell kérni a kép­vi­selőktől, a bizottságoktól és a jegyzőtől.

5. A munkatervre – elfogadása előtt – bármely ál­lam­­polgár vagy szervezet javaslatot tehet, a javaslat­nak a munkatervbe történő felvételéről – az ügyrendi bizottság javaslata alapján – a testület dönt.

17.§

1. A testület elnöke a polgármester, annak akadá­lyoztatása, vagy az általa adott megbízás alapján az al­­­polgármester, aki összehívja és vezeti a testület ülését.

2. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egy­idejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester, az al­pol­gármester tartós akadályoztatása esetén a testü­leti ü­lést az ügyrendi bizottság elnöke hív­ja össze és vezeti le. Az e bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a pénzügyi bizottság elnöke jogosult a kötelezettségvállalásra.

3. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

4. Rendkívüli ülés esetén az ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy futár útján is összehívható, 24 órán belüli időpontra. Rendkívüli ülés összehívása esetén a napirend bizottsági véleményezése mellőzhető, annak indokoltságáról a polgármester dönt.

18.§

1. A testületi ülésre szóló meghívó – napirendi javas­lat­tal és az írásos előterjesztésekkel együtt – történő kiküldéséről a jegyző intézkedik a hivatal Titkársági Csoportján (továbbá: titkárság) keresztül oly módon, hogy a címzettek legalább öt nappal korábban – rendkívüli ülés ese­tén lehetőség szerint haladéktalanul, ennek hiányában helyszíni kiosztással – megkapják.

2. Az ülés meghívójának kézbesítésével egyidejűleg, elektronikus úton is kiküldésre kerülnek a képviselőtestületi előterjesztések. A 10 gépelt lapnál nagyobb terjedelmű előterjesztések megküldése elektronikus úton történik, amelytől eltérést a polgármester engedélyezhet.

3. A képviselőkön és az állandó – tanácskozási joggal – meghívottakon kívül más meghívottak részére a javasolt napirendeket tartalmazó meghívót kell kül­deni.

4. Írásos előterjesztést kell ké­szí­teni és ahhoz csatolni kell az illetékes bizottság(ok) véleményét, illetve annak az ülésen való ismertetésére lehe­tőséget kell adni; ettől csak kivételes esetben lehet eltérni.

5. Indokolt esetben az ülésen az előzetesen megküldött napirendekhez nem kapcsolódó előterjesztést is benyújthat a polgármester, amelynek napirendre történő felvételéről a testület alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

19.§

1. Az írásos előterjesztések terjedelme legfeljebb négy gépelt oldal lehet, amelytől eltérést – a jegyző véleményének kikérése után – a polgármester engedé­lyez­het.

2. A jegyző határozza meg az előterjesztések le­adá­si határidejét, amelyek alaki és tartalmi szín­vo­na­láért az előterjesztő a felelős. Nem megfelelően elő­ké­szített előterjesztés esetén – a jegyző és az ille­tékes bi­zottság véleményének kikérése után – a polgármester javasolhatja a testületnek a napirendi pont elhalasztását és a megfelelő előkészítésre való visszaadását.

3. Az előterjesztésekre vonatkozó részletes sza­bá­lyokat az 5. melléklet tartalmazza.

20.§

1. A testület ülései nyilvánosak, azok időpontját, helyét és a tervezett napirendeket az önkormányzat hirdetőtábláin, a város honlapján előzetesen közzé kell tenni.

2. A testület
   1. zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
   2. zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
   3. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
3. A testület a (2) bekezdésben írt esetekben titkos szavazást tarthat.

4. A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása esetén a hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

5. Jogszabályi kötelező eseteken kívül elrendelt zárt ülés előtt, annak jogszerűségéről ki kell kérni a jegy­ző véleményét. Amennyiben a jegyző jogszerűségi ag­gályt jelez, úgy a testület vita nélkül határoz annak elfogadásáról. Ha a testület a jegyző jogszerűségi aggálya ellenére zárt ülés tartása mellett dönt, úgy a jegyző köteles az eltérő véleményét írásban a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni.

6. A zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosak. A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés esetén is biztosítani kell.

7. A (2) – (6) bekezdésben foglaltakat a bizottsá­gok működésére is megfelelően alkalmazni kell.

8. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az érintett beleegyezését megadhatja előre, vagy az ülésen írásban, vagy az ülésen nyilatkozva, amely nyilatkozat a jegyzőkönyvben kerül rögzítésre.

21.§

1. Az ülések állandó, tanácskozási jogú meghí­vott­­jai:
   1. azon alpolgármester, aki nem a testület tagjai közül került megválasztásra,
   2. a jegyző, az aljegyző, a hivatal osz­tály­vezetői, akik egy­út­tal megjelenésre is kötelezettek,
   3. a választókerület országgyűlési képviselője,
   4. az illetékes kormányhivatal és járási hivatal vezetője.

2. A helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségeket, a közalkalmazottak érdekegyeztető taná­csá­nak elnöke a közalkalmazottak nagyobb csoportját, a külterületi biztosok a településrészüket érintő napirendeknél, míg a napirendek előadói a saját napirendjüknél tanácskozásra jogosultak.

3. Az ülésekre a polgármester mást is meghívhat, javaslatára a testület részükre tanácskozási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendje

22.§

Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele, azaz öt fő jelen van. Határozat­kép­telenség esetén az ülést be kell rekeszteni és nyolc na­pon belül azonos napirenddel ismét össze kell hívni. Ugyanígy kell eljárni, ha az ülés a képvise­lő(k) eltávozása miatt válik határozatképtelenné.

23.§

1. Az ülést – mint levezető elnök – a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a 17.§ (1)-(2) bekez­dé­sei sze­­rint kell eljárni.

2. A levezető elnök
   1. megnyitja, berekeszti, vagy indokolt esetben fél­beszakítja az ülést, illetve szünetet rendel el;
   2. megállapítja és kimondja a határozat­képes­sé­get, számba veszi a távollévő képviselőket;
   3. javaslatot tesz a napirendekre;
   4. vezeti az ülést, amelynek során megadja, vagy megtagadja a szót, a tárgyra térésre felszólít, figyel­mez­tet, megvonja a szót, intézkedik az ülés zavar­ta­lan­ságának biztosítása iránt;
   5. megnyitja és berekeszti a vitát;
   6. szavazást rendel el és – a jegyző segítségével – meg­­állapítja annak eredményét és kimondja az elfogadott határozatot.
3. Egy napirendi pont tárgyalása során egy képviselő maximum két alkalommal kaphat szót. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc, azzal, hogy indokolt esetben a levezető elnök további 5 percet engedélyezhet. A további hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. Az ülésen megjelent állampolgárok hozzászólása legfeljebb 2 perc lehet.

4. Megnevezett napirend tárgyalására az ülést meg­előzően leg­alább nyolc nappal bármelyik képviselő a polgármes­ternél írásban javaslatot tehet. Amennyiben a pol­gár­mester a javaslattal nem ért egyet és azt a napirendi javas­latnál nem veszi figyelembe, úgy arról az ülés elején a testület dönt. A döntés előtt lehető­sé­get kell adni a képviselőnek a javaslata indokolására.

5. A (3) bekezdésében írt határidő után már csak sür­gősségi indítvánnyal lehet élni.

6. Az ülés napirendjének elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

24.§

1. A napirend tárgyalása során először az előter­jesztőnek kell lehetőséget adni a szóbeli kiegészítésre.

2. Ezt követően a képviselők a vita során kér­dé­se­ket tehetnek fel, elmondhatják a véleményüket, módo­sí­tó javaslatot tehetnek, amelyre az előterjesztő rea­gál­hat.

3. A levezető elnök saját jogán berekesztheti a vi­tát, illetve bármelyik képviselő vagy a napirend elő­adó­ja javaslatot tehet annak berekesztésére. A javas­lat­ról a testület vita nélkül határoz.

4. A vita berekesztése után határozathozatal kö­vet­kezik, amelynek során senki szóbeli véleményt már nem nyilváníthat.

5. A határozathozatal során a levezető elnök (szük­ség esetén a jegyző segítségével) először a módo­sí­tó javaslatokat, majd az így kialakult végleges ha­tá­ro­zati javaslatot teszi fel szavazásra.

Személyes megjegyzés

25.§

1. Akit az ülésen megszólítottak vagy általa méltánytalannak tartott támadás ért, arra a levezető elnök engedélyével két (2) percben válaszolhat (személyes megjegyzés).

2. Akinek a levezető elnök nem engedélyezte a hozzászólást, az három (3) napon belül írásban eljuttathatja a véleményét a polgármesternek, aki azt az illetékeshez továbbítja, esetleg a jegyzőkönyvhöz mellékeli.

3. Az elkésetten, illetéktelen személytől, névtelenül érkezett, illetve trágár, sértő stb. tartalmú személyes megjegyzéssel való foglalkozást a polgármester megtagadja.

A határozathozatal

26.§

1. A testület határozatait általában egyszerű szó­több­séggel hozza, így a határozati javaslat elfoga­dá­sá­hoz (a határozathozatalhoz) a határozatképesen je­len­lé­vő képviselők több mint a felének az egyetértő (igen) szavazata szükséges. Ennek hiányában a ja­vas­lat elvetettnek tekintendő.

2. Téves szavazás vagy számlálás, illetve más a szavazás eredményét befolyásoló fontos okból – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – a testület dönthet a megismételt szavazásról. A megismételt szavazás elrendeléséről a testület vita nélkül határoz.

3. A határozathozatalból kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját (Ptk. 8:1.§ (1) bek. 1. pont) az ügy sze­­mélyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról a testület vita nélkül minősített többséggel határoz.

4. A kizárt képviselőt a határozatképesség szem­pont­jából jelenlévőnek kell tekinteni.

27.§

Minősített többséggel dönt a testület

rendeletalkotás;

szervezetének kialakítása és működésének a meg­határozása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;

helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jel­képek, kitüntetések és elismerő címek meghatá­rozá­sa, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adomá­nyo­zá­sa;

gazdasági program, költségvetés megál­la­pí­tá­sa, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfo­gadá­sá­ról,

helyi adó megállapítása,

ötmillió forint feletti hitel­fel­vétel valamint kötvénykibocsátás, továbbá közösségi, cé­lú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és át­adása;

önkormányzati társulás létrehozása, társu­láshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás;

külföldi önkormányzattal való együttműködés, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatla­kozás;

intézmény alapítása, átszervezése, más fenntartónak való átadása és megszün­tetése;

alapítvány létrehozása és az ahhoz való csat­la­kozás;

a testület feloszlásának kimon­dása;

név szerinti szavazás elrendelése;

a hatáskörébe tartozó fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, kártérítés megállapítása;

a település­ren­de­zé­si terv jóváhagyása;

közterület elnevezése vagy nevének megváltoztatása; közterületen lévő emlékmű, szobor el-, áthelyezése vagy eltávolítása;

az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés tárgyában; továbbá

zárt ülés elrendelésének azon esetében, amikor az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

Minősített többség: a képviselő-testület több mint a felének (öt fő) egybehangzó szavazata.

Név szerint szavaz a testület

fontos önkormányzati tulajdonnal kapcso­latban (50.000.000,- Ft összeget meghaladó értékű ingó és ingatlan tulajdon, vagyoni értékű jog);

a testületnek a 13.§ szerinti feloszlás kimon­dása; továbbá

az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

Név szerinti szavazás esetén a jegyző alfabe­ti­kus sorrendben szólítja a képviselőket, akik "igen", "nem" vagy "tartózkodom" kijelentéssel szavaznak. Utol­só előttiként szavaz az alpolgármester, utolsónak a polgár­mes­ter.

28.§

1. Az elfogadott határozatokat évenként kezdődő fo­lyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zá­rójelben az elfogadás hónapjának római, napjának pedig arab számával.

2. A határozatokról kivonatot kell készíteni és azt a hivatal titkárságán kell tárolni, egy példányával pe­dig az érintetteket kell – tértivevénnyel – értesíteni.

3. A testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel alakszerű – számozatlan - határozat meghozatala nélkül dönt:
   1. ügyrendi kérdésekben;
   2. feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésekben,
   3. a határozati javaslat, vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett kiegészítő, módosító indítványok esetén.

Törvényességi aggály

29.§

1. Amennyiben a jegyző (aljegyző) a határozati javaslattal kapcsolatban törvényességi aggályt jelez, akkor a testület vita nélkül határoz annak megalapozottságáról. Amennyiben azt megalapozottnak tartja, úgy a határozati javaslatot módosítja vagy a határozathozatalt elhalasztja, illetve megalapozatlanság miatt azt a határozathozatalnál nem veszi figyelembe.

2. Ha a testület a törvényességi aggályt a határozathozatalnál nem vette figyelembe, úgy a 20.§ (5) bekezdésének 3. mondatának 2. fordulata szerint kell eljárni.

3. E rendelet vonatkozásában törvényességi aggály, ha a testületi döntés jogszerűsége kétséges.

A rendeletalkotás

30.§

1. A testület jogszabályok által központilag nem szabályozott helyi viszonyok rendezésére, továbbá jog­sza­bályi felhatalmazás alapján, annak végrehaj­tá­sá­ra önkormányzati rendelet alkothat.

2. A rendeletalkotásra a polgármester, a testület bizottsága, a frakció nevében annak vezetője, bármely képviselő és a jegyző tehet javas­la­tot. Bármely szervezet vagy állampolgár a javaslattevők felé ilyen irányú kezdeményezést tehet.

3. A kezdeményezésről az ügyrendi bizottság vé­le­mé­nyének ismeretében a testület határoz.

4. A javaslatot és a testület által támogatott kez­de­mé­nyezést – szükség esetén előzetes bizottsági stb. egyez­tetés után – a jegyző előkészíti, majd az illetékes bi­­zottság véleményével az ügyrendi bizottság elé ter­jesz­ti.

5. A bizottság által elfogadott tervezetet a jegyző ter­jeszti a testület elé.

6. A tervezettel kapcsolatos módosító indítványt a kép­viselő írásban, legkésőbb a testületi ülés napján ti­zen­két óráig juttathatja el a jegyző részére, aki egyet­értése esetén azt figyelembe veszi a tervezet előter­jesz­tésekor, ellenkező esetben – nemleges javaslattal – a tes­tület elé terjeszti döntésre.

7. Amennyiben a jegyző által nem támogatott módosító javaslattal a testület egyetért és ezzel a benyújtott tervezet jelentősen módosulna, úgy a jegyző a tervezetet visszavonhatja és annak ismételt átdolgozását vagy bizottsági véleményezését kezdeményez­heti.

8. Az ülésen rendelet-tervezettel kapcsolatban érdemi mó­dosító indítványt előterjeszteni nem lehet, kivéve, ha az előterjesztő azzal egyetért vagy azt maga terjeszti elő.

31.§

1. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

2. Az önkormányzati rendeletet évenként kezdődő folyamatos sorszámmal tört évszámmal kell jelölni, zá­ró­jelben a kihirdetés római számmal jelölt hónap­já­val és arab számmal jelölt napjával.

3. A megalkotott rendelet kihirdetéséről a jegyző öt napon belül gondoskodik. A kihirdetés a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendelet megtekinthető a hivatal titkárságán és közzé kell tenni a Tamási Közlönyben, továbbá meg kell küldeni azon szervezeteknek és intézményeknek, amelyek számára az feladatot vagy hatáskört állapít meg. Az állampolgárok jelentős részét érintő rendeleteket (pl. helyi adók, településrendezési terv, szociális rendelet stb.) a helyi sajtóban is közzé kell tenni.

4. A hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét a hivatal titkársága folyamatosan vezeti. Az önkormányzati rendeletek hatályos szövegét fel kell tenni az önkormányzat elektronikus honlapjára, amelyet negyedévente aktualizálni kell. A kihirdetett rendeletet a kihirdetést követő három napon belül publikálni kell a nemzeti jogszabálytárban, amelyről a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyv

32.§

1. A testület ülésén elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni, majd arról jegyzőkönyvet kell készíteni. A hangfelvételt hat hónapig kell megőrizni.

2. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
   1. a testületi ülés helyét;
   2. időpontját;
   3. a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
   4. a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
   5. a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
   6. az előterjesztéseket;
   7. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
   8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
   9. a döntéshozatalban résztvevők számát;
   10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
   11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
   12. a szavazás számszerű eredményét;
   13. a hozott döntéseket és a határozatok számát, szövegét, az elfogadott rendeletek számát, címét, a szavazások eredményét;
   14. a polgármester intézkedéseit;
   15. az ülésen történt egyéb fontos eseményeket.

3. A jegyzőkönyvet kettő egyező példányban kell elkészí­te­ni és mellékletekkel kell ellátni.

4. A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
   1. a meghívó;
   2. a jelenléti ív;
   3. az ülésen elfogadott határozatok és rendeletek mutatója;
   4. az írásos előterjesztések, indítványok, kérdé­sek, interpellációk;
   5. a 24. és 25.§ szerinti hozzászólások és a 33.§ sze­rin­ti írásos vélemények;
   6. a jegyzőnek a 20. § (5) és a 29. § szerinti törvényességi észrevétele,
   7. egyéb fontos írásos dokumentum.

33.§

Bármelyik képviselő vagy a jegyző kifejezett kérésé­re az írásban benyújtott vagy szóban elmondott hozzá­szólását, véleményét a jegyzőkönyvhöz csatolni, illet­ve abban szó szerint rögzíteni kell.

34.§

1. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondos­kodik, amelyet a polgármesterrel egyetemben aláír.

2. A jegyzőkönyv egy példányát be­köt­tetve kell megőrizni.
3. Az állampolgárok a jegyzőkönyvbe – a zárt ülés­ről készült jegyzőkönyv kivételével – a hivatal titkárságán, ügyfélfogadási időben az ezzel megbízott köztisztviselő jelenlétében bete­kint­het­nek, arról az előre közölt mértékű költségek megfizetése mellett másolatot kérhetnek.

4. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet – a külön törvény szerinti közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerési lehetőségének biztosítása mellett – hivatali titokként kell kezelni.

NEGYEDIK RÉSZ

A TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

35.§

1. A testület döntéseinek előkészítésére, a végre­haj­tásuk szervezésre és ellenőrzésére állandó bizott­sá­go­kat hoz létre.

2. Meghatározott témák megvizsgálására, meg­ala­pozott helyzetfeltárásra és szakmai álláspont kiala­kítására ideiglenes (ad-hoc) bizottság hozható létre, amelyre bármely képviselő javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottságok működésére az állandó bizottságok mű­ködési szabályait kell megfelelően alkalmazni.

3. A testület egyes szakterületekkel kapcsolatosan tanácsadó testületet hozhat létre, amelynek működési szabályait a létesítéskor határozza meg.

36.§

1. A testület állandó bizottságai (a továbbiakban: bizottság):
   1. pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi;
   2. ügyrendi; és
   3. humánpolitikai bizottság.

2. A bizottság létszáma legalább öt fő. A bizottság elnökét és – vele együtt – tagjainak több, mint a felét a képviselőkből választja a testület. A bizottság nem képviselő tagjai a működésük megkezdését megelőzően esküt tesznek a képviselő-testület előtt és erről okmányt írnak alá.

3. A bizottság nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.

4. A helyi Civil Kerekasztal valamennyi, míg a helyi roma és német nemzetiségi önkormányzat a pénzügyi, a városfejlesztési és idegenforgalmi, valamint a humánpolitikai bizottságba – állandó meghívottként – egy-egy főt delegálhat, akik tanácskozási joggal vehetnek részt a bizottságok munkájában.

A bizottságok feladatai és működésük főbb szabályai

Pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság

37.§

A pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság

1. véleményezi a gazdasági program, a költ­ség­vetés és a zárszámadás tervezetét;
2. véleményezi az önkormányzat költségvetését, va­gyonát és gazdálkodását érintő előterjesztéseket;
3. ellenőrzi a költségvetés végrehajtását, szük­ség ese­tén intézkedést kezdeményez a polgármesternél vagy a testületnél;
4. véleményezi a helyi adószabályok tervezetét és az éves adóbeszámolót;
5. közreműködik a pénzügyi ellenőrzésekben;
6. előkészíti, véleményezi a gazdaságpolitikai döntéseket;
7. előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez;
8. véleményezi az önkormányzati vagyonnal kap­­­­­­cso­latos előterjesztéseket;
9. előkészíti, véleményezi a testület hatáskörébe tar­tozó, a gazdasági szférát érintő személyi kérdéseket (gazdasági társaságok ügyvezetése);
10. előkészíti, véleményezi a vá­ros­fejlesztési és idegenforgalmi tárgyú döntéseket;
11. véleményezi a város környezetvédelmi programját, annak értékelését;
12. javaslatot tesz a környezetvédelmi alap felhasználására;
13. véleményezi a helyi védett értékek támogatására kiírt pályázatot és annak polgármesteri elbírálását;
14. előkészíti, véleményezi az általános rendezési terv tervezetét, intézkedéseket kezdeményez;
15. városfejlesztési, idegenforgalmi koncepciót dolgozhat, dolgoztathat ki, és azt a testület elé terjeszti;
16. ellátja a testületi döntésekből eredő egyéb fel­ada­to­kat.

Ügyrendi bizottság

38.§

Az ügyrendi bizottság

1. előkészíti, véleményezi, felülvizsgálja az SZMSZ tervezetét, ellenőrzi az SZMSZ hatályosulását, szükség esetén intézkedést kezdeményez;
2. kezdeményezi, véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket;
3. véleményezi a testület hatáskörébe tartozó megállapodások, szerződések, közbeszerzési eljárások stb. tervezetét;
4. szervezeti kérdésekben véleményez, javaslatot tesz;
5. a testületi hatáskörbe tartozó javadalmazási ügyekben véleményez, javaslatot tesz;
6. feladatkörébe tartozik a képviselői és polgármesteri vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos – külön jogszabályban meghatározott – eljárás;
7. véleményezi a polgári peres eljárás, büntetőeljárás kezdeményezését;
8. véleményezi az önkormányzat vagyontárgyának átruházására, vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó azon előterjesztést, amely a vagyonrendelet alapján a testület hatáskörébe tartozik;
9. véleményezi az önkormányzati kötelezettségvállalásra, önkormányzati vagyont érintő tartozás elismerésre, jogról való lemondásra, biztosítékul adásra, ellenérték nélküli juttatásra vonatkozó előterjesztést (kivéve a civil szervezetek és sportegyesületek támogatásának odaítéléséről szóló, a 14/2008.(V.5.) számú önkormányzati rendelet alapján előterjesztett kérelmeket);
10. ellátja a testületi döntésből adódó egyéb feladatokat.

Humánpolitikai bizottság

39.§

A humánpolitikai bizottság:

1. előkészíti, véleményezi az oktatási és kul­tu­rális tár­gyú előterjesztéseket;
2. figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és kul­turális feladatainak végrehajtását, szükség ese­tén in­tézkedést kezdeményez;
3. előkészíti, véleményezi az oktatási és kultu­rális in­tézmények működését, létesítését, átszervezését és megszüntetését;
4. véleményezi az oktatási és kulturális intéz­mények vezetésére kiírt pályázatokat;
5. előkészíti, véleményezi az egészségügyi, szo­ciális, ifjúsági és sporttárgyú előterjesztéseket;
6. figyelemmel kíséri az illetékességébe tartozó feladatok ellátását, szükség esetén intézkedést kezde­ményez;
7. véleményezi az illetékességi körébe tartozó in­téz­ményvezetői pályázatokat;
8. a képviselő-testület átadott hatáskörében eljárva
   1. véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, valamint házirendjét, amelyet bizottsági egyetértés esetén a polgármester hagy jóvá;
   2. véleményezi az intézmények minőségirányítási programját, nevelési, illetve pedagógiai, továbbképzési továbbá pedagógiai-művelődési programját, amelyet bizottsági egyetértés esetén a polgármester hagy jóvá;
1. ellátja a testületi döntésekből adódó egyéb feladatokat.

40.§

A bizottságok véleményezési jogkörüket előzetesen, a képviselő-testületi üléseket megelőzően gyakorolják.

41.§

1. A bizottság üléseit, amelyeket az elnök hív össze, munkaterv szerint, illetve a feladatokhoz iga­zo­dó­an tartja. Az összehívás előtt az elnök egyeztet a jegyzővel, illetve a hivatalnak a koordinációval meg­bí­zott munkatársával.

2. Össze kell hívni a bizottságot a polgármester in­dít­ványára az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.

3. Az ülésre a meghívót és az esetleges írásos elő­terjesztéseket legalább három nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, alpolgármesternek és az egyéb meghívottaknak el kell juttatni.

4. Az ülésen tárgyalandó előterjesztéseket úgy kell elkészíteni, hogy a (3) bekezdés szerinti szabály betartható legyen, a kezdeményezéseket, írásos anyagokat legalább három nappal – az (5) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén 48 órával – a tervezett ülés előtt a jegyzőhöz, illetve a koordinációval megbízott hivatali titkársági dolgozóhoz el kell juttatni.

5. Indokolt és rendkívüli esetben a bizottság telefonon vagy egyéb módon – 24 órával – a tervezett időpont előtt is összehívható. Az indokoltság és a rend­kívüliség tekintetében a bizottság elnöke dönt.

6. A bizottság munkáját a hivatal kijelölt köz­tisztviselője koordinálja, aki – a jegyző irányításával – biztosítja a szükséges működési feltételeket.

7. A (3) – (5) bekezdés szerinti szabályoktól eltérően tárgyalandó témát, előterjesztést a bizottság napirendjére felvenni csak kivételesen indokolt esetben lehet. A kivételes indokoltságról – a polgármester, illetve a megbízottja egyetértésével – a bizottság dönt.

42.§

1. A bizottság ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Bizottsági döntést, állásfoglalást határozatképes ülésen, a jelen­lévő bizottsági tagok több mint a felének egyetértő szavazatával lehet hozni.

2. Határozatképtelenség esetén az ülés ismételt – azonos napirenddel történő –  öss­zehívásáról a bizottság elnöke a polgármesterrel tör­ténő egyeztetés – és a jegyző véleményének kikéré­se – után dönt.

3. A bizottság ülései nyilvánosak. Zárt ülés tar­tá­sá­ra a 20.§ (2) – (5) bekezdéseit kell megfelelően al­kal­mazni.

4. A polgármesternek, az alpolgármesternek és a jegyzőnek, illetve a polgármester és a jegyző megbízása alapján az ülésen részt vevő köztisztviselőnek tanácskozási joga van.

5. A testület határozattal önkormányzati döntési hatáskört, il­let­ve – önkormányzati rendeletben – ható­sá­gi hatás­kört állapíthat meg a bizottságnak. Az ön­kormányzati hatáskörben hozott bizottsági döntést a testület felül­vizsgálhatja.

6. A bizottságok évente kezdődő, emelkedő sorszámmal tört évszámmal (zárójelben a meghozatal hónapjával és napjával) jelölt határozatot hoznak.

7. A bizottságok a feladataik ellátása során együtt­működnek egymással, szükség esetén együttes ülést tartanak és közös állásfoglalást, döntést hozhatnak.

43.§

1. A polgármester felfüggesztheti a bizottság dön­té­sé­nek végrehajtását, amennyiben az ellentétes a tes­tü­let határozatával, vagy sérti az önkormányzat ér­dekeit. A felfüggesztett döntésről a testület a soron kö­vetkező ülésén határoz.

2. A bizottság a testület munkaterve szerint, ön­kor­mányzati ciklusonként beszámol munkájáról a tes­­tületnek.

3. A bizottsági tag helyének megüresedése esetén – a bi­zottsági elnökkel egyeztetve – a soron következő testületi ülésen a polgármester tesz ja­­vaslatot annak betöltésére.

4. A bizottság működésére egyebekben a testület működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság ezzel megbízott tagja (jegyzőkönyv-hitelesítő) ír alá. 

III. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI

A polgármester

44.§

1. A polgármester tagja a testületnek, amely gya­ko­rolja felette a munkáltatói jogokat.

2. A polgármester megbízatását főállásban látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati sza­bá­­lyok szerint felelős.

3. A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat- és hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el.

4. A polgármester ügyfélfogadásának időpontja péntek 8 óra 30 perctől 12 óráig.

45.§

1. A polgármesternek a testület működésével kap­csolatos feladatai különösen:
   1. irányítja a testület munkáját;
   2. összehívja és vezeti a testület üléseit;
   3. képviseli a testületet és az önkormányzatot;
   4. a testület üléséről készült jegyzőkönyvet és az ön­­­kormányzati rendeletet – a jegyzővel együtt – aláírja.

2. A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő feladatai:
   1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
   2. dönt a bizottsági elnök kizárási ügyében;
   3. felfüggesztheti a bizottsági döntés végre­hajtását.

3. A polgármester a testület döntései szerint és ön­kor­mányzati hatáskörében irányítja a hivatalt. Ennek során
   1. a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
   2. dönt a jogszabály által a hatáskörébe utalt államigazgatási hatáskörökben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
   3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, mun­karendjének és ügyfélfogadási rendjének a meg­ha­tározására;
   4. hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a ki­admányozás rendjét;
   5. gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
   6. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében;
   7. jegyző javaslatára kinevezi az aljegyzőt.

4. A polgármester, ha a testület döntését az ön­kor­mányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt meg­­tárgyalását. A kezdeményezést a döntést követő három napon belül nyújthatja be, a testület pedig a be­nyújtás napját követő tizenöt napon belül dönt.

5. A polgármester, amennyiben a testület két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt, illetve két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben a testület utólagos tájékoztatása mellett döntést hozhat. Ezen ügyek a következők
   1. benyújtott vis maior pályázatokhoz szükséges nyilatkozatok megadása,
   2. benyújtott pályázattal kapcsolatos, további kötelezettségvállalást nem igénylő hiánypótlások teljesítése.

46.§

A polgármester sorozatos törvénysértő tevé­keny­sége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a testület – minősített több­séggel hozott határozata alapján – keresetet nyújt­hat be a polgármester ellen az illetékes törvényszékhez, a tiszt­sé­gé­nek megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a testület a polgármester e tisztségéből való felfüg­gesztését is.

Az alpolgármesterek

47.§

1. Az alpolgármestert a testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére saját tagjai közül választja meg, további egy fő alpolgármestert megválaszthat nem a testület tagjai közül.

2. A testület tagjai közül megválasztott alpolgármester főállású foglalkoztatási jogviszonyban látja el a feladatát, amelyért illetményben részesül.

3. A főállású alpolgármester ügyfélfogadásának időpontja kedden 8 óra 30 perctől 12 óráig.

4. Azon alpolgármester, akit nem a testület tagjai közül választottak, feladatát társadalmi megbízatásban látja el, amelyért tiszteletdíjban részesül. Nem tagja a testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de a testület ülésein állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz.

A jegyző

48.§ 

1. A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

2. A jegyző vezeti a hivatalt.

3. A jegyző hétfőn 13 órától 17 óráig ügyfélfogadást tart.

Az aljegyző

49.§

1. A hivatal székhelye szerinti település polgármestere pályázat útján, a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt. Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

2. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi osztály vezetője látja el legfeljebb 6 hónap időtartamra.

3. Az aljegyző szerdán 8 órától 11 óra 30 percig tart ügyfélfogadást.

IV. F E J E Z E T

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

50.§

1. A testület Értény és Koppányszántó Községek Önkormányzataival közösen – Tamási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnevezéssel – egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működé­sével, a polgármester, a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre va­ló előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos fel­ada­tok ellátására.

2. A hivatal szervezeti tagozódása:
   1. Székhelyen:
      1. Titkársági és Igazgatási Osztály, amelyen belül titkársági és igazgatási csoport,
      2. Műszaki Osztály, amelyen belül működik az építési hatósági csoport és a vagyongazdálkodási, városüzemeltetési és beruházási csoport,
      3. Pénzügyi Osztály, amelyen belül költségvetési és adócsoport működik.

2. Telephelyeken:
   1. Értényi Kirendeltség,
   2. Koppányszántói Kirendeltség.

3. A hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza.

51.§

A hivatal vezetője a jegyző, belső szervezeti egy­ségei az osztályok, amelyek élén főosztályvezető-helyettesi besorolásúnak minősülő vezető beosztású osz­tályvezetők állnak. Az osztályvezetőt – pályázati eljárást követően – a jegyző nevezi ki határozatlan időre, vagy bízza meg határozott időre.

Az osztályvezetői kinevezés vagy megbízás hiányában, illetve akadályozatás esetén az osztály vezetésének feladatát a jegyző látja el.

A vezetői illetménypótlék mértéke a vezető alapilletményének 10%-a.

A titkársági és igazgatási osztály az aljegyző közvetlen irányítása alá tartozik.

52.§

A hivatal munkarendje:

hétfőn                                            8 ⁰⁰ – 18 ⁰⁰

kedden, szerdán, csütörtökön           8 ⁰⁰ – 16 ³⁰

pénteken                            8 ⁰⁰ – 12 ³⁰

amely magában foglalja a napi 30 perces ebédidőt azzal, hogy pénteki napokon az ebédidő 12⁰⁰ –  12³⁰ –ig tart.

A munkáltató az (1) bekezdésben írtaktól eltérő munkarendet is megállapíthat.

A hivatal szervezeti egységeiben a jegyző határozza meg az ügyfélfogadás rendjét.

53. §

1. A hivatal működésének részletes szabályait – külön testületi határozattal elfogadott – hivatali szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) szabályozza.

2. A hivatali köztisztviselők közszolgálati jogvi­szo­nyának részletes szabályait a közszolgálati szabályzat tartalmazza.

V. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

54.§

1. A testület az önkormányzat költségvetését ren­de­leti formában fogadja el, amely összeállításának rész­letes szabályait az államháztartásról szóló tör­vény valamint annak végrehajtási rendelete, finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét pedig a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

2. A költségvetés tervezetét – külön jogszabályokban meg­határozottak szerint – a jegyző készíti elő és a pol­gármester terjeszti a testület elé.

3. Az előterjesztést a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság előzetesen megtárgyalja, arról véleményt alkot, a többi bizottság pedig tárgyalhatja és véleményezheti, míg a köz­al­kal­mazottak érdekegyeztető fóruma – a külön jogszabály sze­rint – véleményezheti, amennyiben arra előzetesen igényt tart.

4. A kialakított véleményeket írásban a testületi ülést megelőzően el kell juttatni a pol­gármesterhez, aki azokat a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság elé ter­jeszti a végleges tervezet kialakítása végett.

5. A zárszámadási rendelet megalkotására e § ren­del­kezéseit kell megfelelően alkalmazni.

6. A költségvetési rendelet valamint a zárszámadási rendelet az alábbi eljárási szabályok alapján készül:
   1. az önkormányzathoz rendelt költségvetési szervek (továbbiakban: intézmények) elkészítik és az önkormányzat részére eljuttatják saját költségvetés-tervezetüket, zárszámadásukat;
   2. az egyeztetett, ellenőrzött intézményi költségvetés-tervezetek valamint zárszámadások beépülnek az önkormányzat költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetébe;
   3. a képviselő-testület – az illetékes bizottság álláspontja ismeretében – a költségvetési-, és zárszámadási rendelet-tervezetet megtárgyalja és jóváhagyja;
   4. az így elfogadott költségvetési- és zárszámadási rendeletek – melyekbe az intézményi költségvetési és zárszámadási adatok is elfogadásra kerültek – az intézmény részére az elfogadást követő 15 napon belül tértivevényes kézbesítés során megküldésre kerülnek, mely egyben az intézményi költségvetések és zárszámadások elfogadását is jelenti.  

55.§

A testület az önkormányzat saját bevételeinek növe­lé­se érdekében helyi adót vezet be, amelynek szabá­lya­it külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

56.§

1. Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodá­sá­ra vonatkozó alapvető szabályokat a vagyonról és gazdálkodásról szóló külön önkormányzati rendelet ál­la­pítja meg.

2. Az (1) bekezdésben hivatkozott rendelet szabályozza:
   1. forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
   2. a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tár­gyait és azokat a feltételeket, amelyekre figye­lem­mel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.

VI. F E J E Z E T

KÖLTSÉGVETÉSI ELLENŐRZÉS

57.§

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, illetve a külön jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizhetik.

2. Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

58.§

1. Az önkormányzat pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerét a jegyző az általa jóváhagyott és ezt meghatározó FEUVE szabályzat alapján működteti.

2. A FEUVE szabályzatban kerül megállapításra
   1. a szabálytalanságok kezelésének szabályzata;
   2. az ellenőrzési nyomvonal; valamint
   3. az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások.

3. A FEUVE szabályzat a hivatali ügyrend mellékletét képezi.

59.§

Az önkormányzati belső ellenőrzés működtetéséről a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével a jegyző gondoskodik. Az önkormányzat belső ellenőrzés keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.

VII. F E J E Z E T

AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATAI

Az önkormányzat társulásai

60.§

1. A testület az önkormányzati feladatok hatéko­nyabb és célszerűbb megoldására – a törvény szabá­lyai szerint – szabadon társulhat más önkormány­za­tokkal.

2. A testület megállapodhat más önkormányzat kép­viselő-testületével, hogy az önkormányzat szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára.

3. A testület megállapodhat más önkormányzat kép­viselő-testületével intézmény vagy más szer­­­ve­zet kö­­­zös fenntartásában.

4. A testület más önkormányzat képviselő-tes­tü­letével – közös döntéshozó szerv létrehozásával – megállapodhat intézmény vagy más szervezet fenn­tartásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más mó­­don történő közös ellátásában.
5. Azon – külön jogszabályok által létrehozott – társulások felsorolását, amelyekben az önkormányzat tagként vesz részt a 2. függelék tartalmazza.

Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

61.§

1. Az önkormányzat testületi döntés alapján partnervárosi kapcsolatot létesített Stollberg, Wurzen, Isernhagen (Németország), Suchy Las (Lengyelország) valamint Montigny (Franciaország) városok önkormányzataival.

2. A partnervárosi kapcsolatot az erről szóló okiratban meghatározott módon folytatja az önkormányzat.

VIII. F E J E Z E T

KAPCSOLATTARTÁS A LAKOSSÁGGAL

A helyi népszavazás

 62.§

1. A helyi népszavazást – külön jogszabály szerint – a kezde­mé­­­­nyez­heti
   1. a képviselő-testület legalább három tagja;
   2. a testület bizottsága;
   3. legalább ezerötszáz fő tamási állandó lakos vá­lasz­tó­polgár, illetve a településrész választópol­gá­ra­i­nak legalább húsz százaléka.

2. Az (1) bekezdés c) pontjában írt esetekben a tes­tület köteles kiírni a helyi népszavazást, míg egyébként a testület dönt.

A közmeghallgatás

63.§

1. A testület az éves munkatervében megállapított időpontban, előre meghirdetett helyen közmeghallgatást tart, amelynek határozatképességé­re, levezetésére stb. a testület működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

2. A közmeghallgatáson az állampolgárok és a hely­ben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdéseket és javaslatot tehetnek, amelyre vagy azonnal, vagy nyolc napon belül írásban érdemi választ kell adni. Amennyiben a közérdekű javaslattévő a választ nem fogadja el, úgy a javaslatot döntésre – bizottsági előkészítés után – a tes­­tület elé kell terjeszteni.

Lakossági fórum

64.§

1. A polgármester, bármelyik képviselő általános, vagy az állampolgárok nagyobb csoportját érintő témákban előre meghirdetett lakossági fórumot tarthat.

2. Képviselői kezdeményezésre tartott lakossági fó­rum helyét, időpontját stb. a polgármesterrel elő­ze­te­sen egyeztetni kell, aki a tervezett téma ismeretében meg­határozza az önkormányzat és szervei részéről résztvevők körét.

Képviselői fogadóórák

65.§

1. A képviselők egyenként, előre meghirdetett módon és előre kiválasztottan minden hét csütörtöki napján 10 és 11 óra között fogadóórát tartanak, ahol a településen lakó vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat te­hetnek.

2. Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javas­la­tokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattévő a pol­gármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjesz­teni.

Külterületi biztosok

66.§

1. A település külterületi részein élőkkel történő folyamatos és közvetlen kapcsolattartás biztosítása érdekében az önkormányzat külterületi biztosi rendszert működtet.

2. A külterületi biztos (továbbiakban: biztos) összegyűjti az önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozóan az érintett településrésszel kapcsolatos problémákat, a lakosság és a helyi gazdálkodók részéről felmerülő igényeket, panaszokat. Ennek érdekében előre meghirdetett helyen és időben havonta legalább egy alkalommal fogadóórát tart.

3. Munkájáról minden hónap 10. napjáig beszámol a polgármesternek írásban, megjelölve a lakosság által javasolt intézkedéseket vagy szóban, amelyről a titkárság kijelölt munkatársa feljegyzést készít.

4. A jegyző gondoskodik a beszámolóban megfogalmazottaknak az adott ügyért felelős személyhez történő eljuttatásáért.

5. Rendkívüli, azonnali intézkedést igénylő helyzetben azonnal értesíti a polgármestert.

67.§

1. A biztos
   1. önálló döntési joggal nem rendelkezik;
   2. tanácskozási joggal részt vesz a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság, részt vehet az ügyrendi, valamint a humánpolitikai bizottság ülésein;
   3. a pénzügyi, városfejlesztési és idegenforgalmi bizottság napirendjére javaslatot tehet a bizottsági ülés előkészítésére vonatkozó szabályok szerint;
   4. részt vesz a „Hivatal Házhoz megy” elnevezésű programban;
   5. az érintett területen tervezett, illetve folyamatban lévő önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos egyeztetéseken, kooperációkon részt vehet.

2. A település alábbi külterületi részein működik egy-egy biztos:
   1. Fornád, Kecsege, Csollányos;
   2. Rácvölgy, Újvárhegy, Kosba, Tuskós;
   3. Kishenye, Öreghenye, Szurokhegy, Adorján, Adorján–újtelep;
   4. Szemcsepuszta, laktanya.

68.§

1. A biztos havonta megbízási díjban részesül, amelynek összege megegyezik a mindenkori bizottsági tagságért járó tiszteletdíjjal.

2. A biztosnak a tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége megtéríthető, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.

3. Amennyiben a biztos feladatainak nem tesz eleget, úgy a polgármester az adott havi tiszteletdíj egészét vagy részét megvonhatja.

IX. FEJEZET

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK

69.§

Tamási városban nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény alapján meg­vá­­­lasztott helyi roma és német nemzetiségi önkor­mány­zat működik.

70.§

1. A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok számára térítésmentesen biztosítja a testületi működéshez szükséges tárgyi feltételeket.

2. Az (1) bekezdés szerinti feladatok végrehajtásáról a hivatal gondoskodik oly módon, ahogyan a polgármester erről megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal.

3. A hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve, a jogszabályok szerint ellátja ezen önkormányzatok gazdálkodási feladatait.

X. F E J E Z E T

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

71.§

Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép ha­tályba, egyidejűleg Tamási Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló – többször módosított – 8/2003. (IV. 6.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Porga Ferenc                                                              Gulyásné dr. Könye Katalin

polgármester                                                                           jegyző

Kihirdetve:

Tamási, 2014. november 28. napján

                                                                                  Gulyásné dr. Könye Katalin

                                                                                              jegyző