Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2014 (I.30.) rendelete

egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 02. 01- 2015. 02. 28

Mezőkeresztes Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkelye által biztosított jogalkotási hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011.(IV.14.) önkormányzati rendelet 26. § (1)-(2) bekezdése alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális Bizottság véleményének előzetes kikérésével a következőket rendeli el:

                                                              

                                                                    I. Rész

Általános rendelkezések


1. §

A rendelet célja

                                                                                                                                       

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az Önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel - meghatározza a rászorultak részére nyújtandó, ill. nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

2. §        

A rendelet hatálya


(1)  A rendelet hatálya kiterjed Mezőkeresztesen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő az Szt. 3. §-ban meghatározott személyekre,

Szt. által meghatározott egyes ellátások esetében az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó hajléktalan személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségén belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

3. §

E rendelet alkalmazásában

(1) Ellátások: 


a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a(z):

aa) rendszeres szociális segély,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatás

ac)  lakásfenntartási támogatás,

ad) önkormányzati segély


b) természetben nyújtott szociális ellátás a(z):

ba) lakásfenntartási támogatás,

bb)  köztemetés,

bc) közgyógyellátás méltányosságból

bd) étkeztetés

be)  önkormányzati segély



(2) Ellátások körében meghozandó döntés


a) a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartozik:

aa) önkormányzati segély

ab) méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása


b) a Polgármester hatáskörébe tartozik:

ba) köztemetés elrendelése



c)  a Jegyző hatáskörébe tartozik:

ca) rendszeres szociális segély

cb) foglalkoztatást helyettesítő támogatás

cc) lakásfenntartási támogatás


 d)  az Egyesített Szociális Intézmény Vezetője hatáskörébe tartozik:

da) étkeztetés

db) házi segítségnyújtás

dc) családsegítés

dd)  nappali ellátás /Idősek Klubja/

4. §

Eljárási rendelkezések


(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli vagy természetben nyújtott szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Szt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmet a kérelmező – a Polgármesteri Hivatalban kapott tájékoztatást követően - a jogszabály által előírt vagy a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a Hivatalnál terjesztheti elő, melyhez köteles csatolni a jövedelmi viszonyait tükröző kereseti, jövedelmi igazolásokat.


Jövedelem igazolását szolgálja többek között:

  1. munkaviszony esetén a kérelem benyújtását megelőző 1 hónapra vonatkozó kereseti igazolás,
  2. nyugdíjak, egyéb járadékok, gyed, gyes, gyet esetén  a tárgyhavi, vagy  a megelőző  havi postai feladóvevény, átutalási  folyószámlára történő utaláskor a   pénzintézet,  vagy kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről,
  3. vállalkozó esetén a NAV B.-A.-Z. Megyei Igazgatóság által az előző évi jövedelemről szóló igazolás.


Hiányosan benyújtott kérelem esetén kérelmező a hiánypótlásra történő felhívást 15 napon belül köteles teljesíteni.

(3) A jövedelem számításánál irányadó időszak:

  1. a havonta rendszeresen mérhető havi jövedelmek esetén, a kérelem benyújtását megelőző  1  hónap,
  2. egyéb jövedelemnél a kérelem benyújtását megelőző 1 év.

(4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást nyújtó Mezőkeresztesi önkormányzatot.

(5) Ha a pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják az ellátás a kérelem  benyújtásától esedékes.

(6) Az aktív korúak (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély)  ellátásának kifizetése a megállapítás kezdő napjától a megszüntetés, vagy a szünetelés kezdő napjáig (napokra számítva) történik.

(7) Szociálisan rászoruló a kérelmező:

  1. aki, és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóit is figyelembe véve – önhibáján kívül – jövedelemmel nem rendelkezik, önmaga és családja létfenntartását biztosítani nem tudja,
  2. az is akinek, vagy vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozóinak együttes jövedelmét figyelembe véve az egy főre jutó jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülállóként a 180 %-át, és a megélhetésükhöz szükséges kiadásokat más módon biztosítani nem tudják
  3. aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, (baleset, hosszantartó betegség, rendkívüli haláleset) és az ennek következtében felmerülő többletkiadásait a közös családban együtt élő közeli hozzátartozók együttes jövedelme nem biztosítja
  4. akinek a vállalkozása, gazdasága, lakása elemi kár miatt pusztul el, vagy jelentősen károsodik, és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója

II. Rész.

                                                                 Pénzbeli ellátások

5. §

             Aktív korúak ellátása


A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a Szt. 33. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára.


        Rendszeres szociális segély


(1) A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg a Szt. 37. § (1) bek.  a. b. c. pontja alapján meghatározott személyek számára, valamint azok számára, akik foglalkozás-egészségügyi szakvizsgával rendelkező  orvos, vagy házi orvosi igazolás szerint – egészségromlásuk, vagy mentális állapotuk miatt – munkavégzésre csak korlátozottan alkalmasak, vagy nem alkalmasak.


(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a Mezőkövesdi Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Mezőkeresztesi Területi Irodája (továbbiakban Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)


(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként   együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal.



  1. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
  1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles nyilvántartásba vetetni magát,
  2. köteles megállapodást aláírni a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról,
  3. teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
  4. a szociális törvényben előírt egyéb kötelezettségeinek eleget tenni.


(5) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

  1. tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, az egyéb programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
  2. a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
  3. folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
  4. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
  5. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
  6. a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.



(6) A jegyző kötelezettségei:

  1. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak,
  2. tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
  3. a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.


(7) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a

  1. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,
  2. az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre törtnő felkészülést segítő programban való részvételre,
  3. a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.


(8) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

  1. foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésére felkészítés érdekében:
  2. a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszichoszociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésben eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
  3. szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése:
  4. egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
  5. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.


(9) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

  1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,
  2. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,
  3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,
  4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,
  5. a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.


(10) A jegyző megszünteti az aktív korúak ellátására való jogosultságot a Szt. 34. §, 36. §-ban meghatározott személyeknek.


(11) A rendszeres szociális segélyre való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni. Ha a jogosultság feltételei továbbra is fenn állnak az önkormányzat a segélyt tovább folyósítja.


  6. §

                                           Foglalkoztatást helyettesítő támogatás


Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az, aki a Szt. 33. § -ban foglalt feltételeknek megfelel.



7. §

Lakásfenntartási támogatás

                                  

 A települési önkormányzat a Szt. 38. § alapján lakásfenntartási támogatást nyújt.


8. §

Önkormányzati segély


(1) Az önkormányzati segély megállapítására a Szt. 45. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor.


(2) Időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére havi rendszerességgel maximum hat hónap időtartamra önkormányzati segély adható, amennyiben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint vagyonnal nem rendelkező kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.


(3) A (2) bekezdés szerint önkormányzati segély összege legfeljebb 2.000.-Ft/hó, melynek hat havi összegét a támogatás megállapítását követő hónap ötödik napjáig elsősorban természetbeni ellátásként közüzemi díj átvállalásával kell biztosítani és a megnevezett jogosultnak átutalni. Amennyiben a természetbeni ellátásra azért nincs lehetőség, mert a kérelmező vagy hozzátartozója nem közüzemi fogyasztó, vagy a kérelmező alapos indokra hivatkozva kéri a pénzbeli kifizetést, úgy a segélyt készpénzben kell folyósítani.


(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén alkalmanként 2.000-10.000 forintig terjedő összegben önkormányzati segélyben részesülhet az a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti vagyonnal nem rendelkező személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem határ nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén annak 180 %-át.

Az alkalmi támogatás az adott naptári évben 90 naponta igényelhető.


(5) Aki az önkormányzattól rendszeres pénzellátásban részesül, és aki közfoglalkoztatásban vesz részt, csak kivételes esetben kaphat önkormányzati segélyt.

Kivételes esetnek minősül:

  1. ha a kérelmező maga a családfenntartó, és Ő illetve a vele egy háztartásban élő személyek hosszabb ideig tartó betegsége miatt jelentős a jövedelem-kiesés,
  2. jelentős összegű gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges,
  3. elemi kár, tűz, stb.,
  4. hirtelen elhalálozás,
  5. betegség miatt hosszabb ideig tartó vizsgálatok esetén felmerülő költség.


(6) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a személynek:

  1. aki az illetékes Munkaügyi kirendeltséggel való együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
  2. aki a közfoglalkoztatásból eredő kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget.


(7) A mérlegelésen alapuló juttatások megítélésekor, indokolt esetben a Szociális és Egészségügyi Bizottság a rendeletben megállapított jövedelem és egyéb értékösszegek tekintetében maximum az értékhatár 10 %-ig méltányosságból eltérhet.


(8)  Amennyiben az önkormányzati segély iránti kérelem rendkívüli élethelyzetben (elemi kár, tűz, súlyos baleset) rendkívüli gyógyszer segély megállapítására irányul, az egy főre jutó jövedelem határtól el lehet tekinteni.

9. §


(1)  Temetési segély adható az elhunyt temettetéséről – számlával igazoltan – gondoskodó személynek, aki az eltemettetésre nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az e címen nyújtott önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-nál.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 150.000.-Ft.

10. §


(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek részére, egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb két alkalommal, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb egy alkalommal nyújtandó önkormányzati segélyre az a személy jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, illetve a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.


(2) A segély összege elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 10.000.-Ft.


(3) A támogatást természetbeni ellátás formájában, indokolt esetben készpénzben kell biztosítani (tankönyv- és tanszer ellátás, étkezési díj).


(4) A megállapító határozatban az igénylő számla, vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető.


(5) Kivételesen indokolt esetben kötelezhető a támogatást igénylő arra, hogy a segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.

III. Rész


Természetben nyújtható támogatások

11. §

Közgyógyellátás


(1) Méltányosságból – egy év időtartamra - közgyógyellátásra jogosultnak az minősülhet, akinek az egy főre jutó havi jövedelme:

  1. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,
  2. családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és rendszeres gyógyszer kiadásai vannak, ezért erre az ellátásra rászorultnak tekinthető, és
  3. akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 25 %-át eléri.


(2) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet évente kell benyújtani.

12. §

Köztemetés


Köztemetés elrendelésére a Szt. 48. §-ban meghatározottak esetén kerül sor.

  13. §

Szociális szolgáltatások


(1) A szociális alapszolgáltatások közül az Önkormányzat az Egyesített Szociális Intézmény keretében az alábbi alapszolgáltatási formákat működteti:

  1. étkeztetés,
  2. házi segítségnyújtás,
  3. családsegítés,
  4. nappali ellátás

(2) Ezen alapszolgáltatásoknál a gondozásba vétel és az ellátási forma megválasztása az Egyesített Szociális Intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik.

(3) Az (1) bek. szerinti szolgáltatásokért fizetendő térítési díj megállapításáról  az Önkormányzat évenként egy alkalommal külön rendeletben intézkedik.

14. §

Szociálpolitikai Kerekasztal


(1) Az Önkormányzat a Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján létrehozza a helyi szociálpolitikai kerekasztalt, melynek feladata: a szociálpolitikai feladatok ellátásának figyelemmel kisérése, javaslattétel, új irányelvek meghatározása, szociális ellátási formák bevezetésének kezdeményezése.


Tagjai:            

  1. Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke
  2. Önkormányzat jegyzője
  3. Egyesített Szociális Intézmény vezetője
  4. Dél-borsodi Szociális Otthon vezetője
  5. a településen működő Nyugdíjas Klubok vezetői
  6. Védőnők
  7. Mezőkeresztesi Roma Nemzetiségi Önkormányzat delegáltja

15. §

Önkormányzati támogatások


(1) Mezőkeresztes Város Önkormányzata pénzügyi lehetőségeihez mérten tanévenként egy alkalommal, egyösszegű támogatást nyújt:

  1. nappali tagozaton tanulmányokat folytató, mezőkeresztesi állandó    lakcímmel rendelkező, közép- és felsőfokú iskolai képzésben résztvevők számára, melyre vonatkozó igényt tárgyév november 30-ig, iskolalátogatási igazolás becsatolásával lehet kezdeményezni.

A támogatás mértékét az Önkormányzat – évenként - külön  határozattal állapítja meg, kifizetésére a helyi takarékszövetkezetben kerül sor.


  1. Idős emberek karácsonyi ajándékozása, melynek keretében az Önkormányzat a 70 éven felüli - mezőkeresztesi állandó lakcímmel rendelkező - állampolgárai részére a Karácsonyi Ünnepek alkalmából ajándékcsomagot, vagy utalványt juttat. Az ajándék mértékéről és formájáról a képviselő-testület – évenként - külön határozattal dönt.                                     

IV. Rész


       16. §      

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás jogkövetkezményei



(1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet szabályainak  megsértésével nyújtott  szociális  ellátást  meg kell szüntetni, s az ellátást  jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

  1. a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,                                                                                                                                              
  2. a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására, vagy a szolgáltatásnak megfelelő ellenérték megfizetésére.
  3. személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás  esetében az intézményi térítési  díj teljes összegének megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv.(továbbiakban: Ptk.) 232. § (2.) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. A kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az  erről való  tudomásszerzés közötti időtartamra számítható  fel.

(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybe vételről való tudomás szerzésétől számított három hónapon belül lehet elrendelni. Nem    lehet   a  megtérítést elrendelni,  ha  az igénybe   vételtől,  illetve a    folyamatos  ellátás   esetén az ellátás megszűnésétől az egy  év már eltelt.

(4) Megtérítésre kell kötelezni azt a személyt, akinek a szociális ellátás   időtartama   alatt visszamenőlegesen rendszeres   pénzellátást állapítottak meg,   feltéve, hogy   a rendszeres pénzellátásra  és  a szociális ellátásra együtt nem lett volna jogosult.

(5) A szociális hatáskört  gyakorló    szerv  a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítési    összegét vagy  pénzegyenértékét, valamint a kamat összegét méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti.

17. §

Jogorvoslat



(1) Azokban az  ügyekben, amelyekben I. fokon a Szociális és Egészségügyi Bizottság vagy a polgármester jár el, a döntés ellen a határozat  kézhezvételét követő 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A képviselő-testület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Közigazgatási Bírósághoz lehet fordulni.

V. Rész


18. §

      Záró rendelkezések


(1) Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az 5/2009.(V.28.) sz. rendelettel, a 9/2011.(VI.9.) önkormányzati rendelettel, és a 17/2013.(XII.20) önkormányzati rendelettel módosított a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az eseti gyermekvédelmi támogatásról szóló 6/2007.(V.17.) sz. Rendelet.


Dr. Dózsa György s. k.                                                                             Dr. Pelládi Ildikó s. k. 

     polgármester                                                                                                  jegyző