Sajókeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének2/2014.(I.16.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról
Hatályos: 2014. 01. 17- 2015. 02. 28Sajókeresztúr Község Önkormányzat Képviselő-testületének2/2014.(I.16.) önkormányzati rendelete
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről, a fizetendő térítési díjakról
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 47. § (2) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában és a 92. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.
(2) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül.
(3) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint visszafizetni.
Általános rendelkezések
A szociális ellátásra való jogosultság elbírálása
3. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályban és az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmeket a Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatalba lehet benyújtani.
(2) A hatáskör gyakorlója a kérelem benyújtását követően - a hivatal útján - indokolt esetben környezettanulmány készítésével tisztázhatja az igénylő rászorultságát.
(3) Ha a hatáskört gyakorló a jövedelmet vélelmezi, akkor a havi fenntartási költség számításánál a kérelem beadását, vagy a felülvizsgálat megindítását megelőző 6 hónap kiadásait kell figyelembe venni.
(4) Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátás kérelmezésekor, amennyiben adategyeztetés szükséges az alábbi iratok fénymásolatának becsatolása kérhető:
a) személyazonosság igazolására érvényes személyazonosító igazolvány, vagy a személyazonosságot igazoló más érvényes okmány,
b) lakcím igazolására, lakcímkártya,
c) amennyiben a kérelem nyomtatványon a Társadalombiztosítási Azonosító Jel nem kerül feltüntetésre, a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló kártya.
Pénzbeli ellátások kifizetésének, folyósításának szabályai
4. § (1) A pénzbeli támogatás folyószámlára történő átutalással, vagy házipénztári kifizetéssel jut el a jogosulthoz.
5. § A rendszeres ellátások folyósítására minden hónap 1. napjától 5. napjáig kerül sor, kifizetésre a Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal helyiségében 1. napjától 5. napjáig.
6. § Pénzbeli ellátás jogosultja helyett más természetes személy kizárólag a névre szóló Meghatalmazás átadásával jogosult a pénzbeli támogatás összegének átvételére.
Aktív korúak ellátása
7. § Az önkormányzat rendszeresen gondoskodik a közfoglalkoztatás megszervezéséről a különböző munkaprogramok keretein belül.
8. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult együttműködési kötelezettsége keretében a Miskolc Város Önkormányzata fenntartásában működő Miskolci Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ családsegítő szolgálatánál a segélyt megállapító, a jogosultságot felülvizsgáló határozatának jogerőre emelkedését követő 30 napon belül személyesen megjelenik, és nyilvántartásba veteti magát.
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult a beilleszkedést segítő programról, a Miskolci Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ családsegítő szolgálata által meghatározott időpontban, legkésőbb azonban az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét követő 30 napon belül írásban megállapodik. Nyilvántartásba vételét követően teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.
(3) Az együttműködés teljesítése érdekében – amennyiben szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a beilleszkedést segítő program arra kiterjed - köteles:
a) az 5. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét követően a Miskolci Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ családsegítő szolgálatánál, a szolgálat által előírt időpontban, de legalább háromhavonta megjelenni,
b) a Miskolci Szociális-, Gyermekjóléti és Egészségügyi Szolgáltató Központ családsegítő szolgálata által részére meghatározott – 5. § (4) bekezdés szerinti típusú - beilleszkedést segítő programban, ill. programokban részt venni,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt venni, különösen, ha az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányul.
(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) az aktív korú személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
b) munkavégzésre történő felkészülést segítő programok,
c) mentálhigiénés életmódot formáló programok,
d) egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozások.
9. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy a segély folyósításának ideje alatt együttműködési kötelezettségét megszegi, ha neki felróható okból:
a) a családsegítő szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
b) a 5. § (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi kötelezettségének nem, vagy nem a megjelölt 15 napos határidőn belül tesz eleget,
c) a 5. § (2) foglalt kötelezettségének nem tesz eleget,
d) a családsegítő szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg,
feltéve, hogy akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, és hitelt érdemlően igazolni nem tudja.
(2) A segélyben részesülő a 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítésében neki fel nem róható okból történő akadályoztatása esetén az akadályoztatás okát érintő jelentési kötelezettségének a kötelezettség teljesítésére előírt napon, az ok megjelölésével tehet eleget. Ez esetben az akadályoztatás tényét a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a jelentési kötelezettség teljesítésére előírt napot követő 8 napon belül hitelt érdemlő módon igazolni köteles (pl.: háziorvosi, szakorvosi igazolás) a családsegítő szolgálatnál. Amennyiben az akadályoztatás a kötelezettség teljesítésére előírt napot követő 8 napon belül is igazolható módon áll fenn, azt a segélyben részesülő – akadályoztatása esetén a fent megjelölt személyek útján - köteles bejelenteni, és az akadályoztatás tényének megszűnésekor hitelt érdemlően igazolni.
(3) Amennyiben a segélyben részesülő, a 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének állapotánál fogva, vagy más igazolható okból személyesen eleget tenni nem tud, az akadályoztatás okát érintő jelentési kötelezettségének:
a) közeli hozzátartozója,
b) hivatalos minőségében eljáró személy, (pl.: orvos, gondozó)
c) a segélyben részesülő meghatalmazottja
útján is eleget tehet a 6. § (2) bekezdésben meghatározott módon.
(4) A Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény családsegítő szolgálat 15 napon belül írásban tájékoztatja a jegyzőt a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú személy nyilvántartásba vételéről, az együttműködési megállapodás megkötéséről, valamint haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatja a jegyzőt az 5. § (1) –(2) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség megszegéséről.
10. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság
a) megállapítását követő két munkaközvetítés során a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményeként alkalmatlannak minősült, és felülvizsgálatát nem írták elő,
b) kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt várandós, és orvosi igazolással igazoltan a 16. terhességi hetet betöltötte,
c) kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt orvosi igazolással igazoltan veszélyeztetett várandósnak minősül
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) A kérelem elbírálásához a 7. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelmezőnek csatolnia kell a várandós, veszélyeztetett várandós állapot fennállását igazoló iratot.
11. § (1) Az aktív korú ellátásra való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtója, ill. az ellátásra jogosult köteles gondoskodni:
a) az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület, nyílt árok tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról,
b) az ingatlanokról, az ingatlan előtti járdaszakasz fölé (járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület fölé) kinyúló ágak, bokrok nyeséséről, gallyazásáról, a fűfélék (különös tekintettel az allergén gyomnövényekre) rendszeres kaszálásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl.: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról, oly módon, hogy az érintett járdaszakasz, területsáv, illetőleg terület biztonságos közlekedésre alkalmas legyen,
c) az általa életvitelszerűen lakott lakásnak, lakás céljára használt más helyiségnek, a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról,
d) az általa életvitelszerűen lakott lakás, egyéb lakás céljára használt más helyiség általa használt műveletlen udvarának és kertjének gaz – és gyommentesítéséről, rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról, valamint ezen a területen lévő növények lehullott lombjának, és egyéb növényi részeinek (pl.: gally, virág, termés) takarításáról, összegyűjtéséről, elszállításáról/elszállíttatásáról,
e) az általa életvitelszerűen lakott lakás, egyéb lakás céljára használt más helyiség állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosításáról a tőle elvárható mértékben,
f) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy egyéb lakás céljára szolgáló helyiség higiénikus állapotának biztosításáról.
(2) A saját tulajdonban lévő lakás egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert más általi – kivétel a szociális törvény család fogalmába tartozó személy - használatát (bérlet, ingyenes haszonkölcsön, vagyonjogi megosztás) a kérelmező, ill. az ellátásra jogosult köteles hitelt érdemlően – két tanú aláírásával igazolt szerződéssel alátámasztva - igazolni. A kérelmező, ill. az ellátásra jogosult a vagyonjogi megosztást jogerős bírói ítélettel köteles igazolni.
(3) Az életvitelszerűen lakott lakást bérleti jogviszony keretében, vagy más használati jogcímen használó kérelmező, ill. ellátásra jogosult (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége az igazolható módon használatában lévő lakás, lakás egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert vonatkozásában áll fenn.
(4) A felmenőivel közös háztartásban élő nagykorú kérelmező, ellátásra jogosult személy (1) bekezdésben foglalt kötelezettsége az életvitelszerűen használt lakrész, lakrészek vonatkozásában áll fenn, amennyiben a lakás nem a kérelmező, ellátásra jogosult személy tulajdona.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak szerint, igazoltan más által – kivétel a szociális törvény család fogalmába tartozó személy - használt lakás egyes helyiségei, egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiség, művelt, vagy műveletlen udvar, kert vonatkozásában a kérelmező, ellátásra jogosult (1) bekezdésben írt kötelezettsége a más általi használatot igazoló jogviszony időtartamáig áll fenn.
Önkormányzati segély
9. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek közül különösen azok támogathatók önkormányzati segéllyel, akiknek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő, valamint gyermekét, gyermekeit egyedül nevelő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
(2) Az önkormányzati segély összege
|
|
10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 20.000.-Ft
11. § (1) Az önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításához a kérelmezőnek a saját és családtagjai jövedelmét hitelt érdemlő módon igazoló iratokat a kérelemhez csatolnia kell. Hitelt érdemlő igazolásként fogadható el a jövedelem típusának megfelelő igazolás, vagy annak fénymásolata, az igazolás teljes terjedelmében. Amennyiben a jövedelem vonatkozásában kizárólag felek megállapodása érvényesül, úgy arról kérelmező felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható.
(2) A kérelmező által megjelölt segélyezési okok, indokok valódiságát szükség esetén a 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint hitelt érdemlően igazolni kell. A segélyezési ok alátámasztására a kérelmező felelőssége tudatában tett nyilatkozata is elfogadható, amennyiben annak beszerzése aránytalan nehézséggel, késedelemmel járna, vagy amennyiben a segélyezés oka igazolással nem támasztható alá, illetve az ok jellegéből adódóan utólagosan igazolható.
(3) A 11. § (2) bekezdésében megjelölt hitelt érdemlő igazolásként fogadható el elsősorban:
a) betegség esetén a gyógykezelést alátámasztó háziorvosi, vagy kórházi igazolás, zárójelentés, műtétre történő előjegyzést igazoló irat,
b) gyógyszersegély esetén gyógyszerköltséget alátámasztó orvosi igazolás, országos egészségbiztosítási pénztár orvosi vénye
c) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készítet kimutatás,
d) lakás állagának megóvása, közműbekötés esetén az illetékes I. fokú építésügyi hatóság, szolgáltató igazolása annak szükségességéről, esetenként az előre látható összegszerűségről
e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz nyújtott segély esetén a nevelésbe vételt igazoló irat,
f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás esetén a terhesség fennállását, és a szülés várható időpontját igazoló irat.
(4) Szükség esetén csatolni kell a többletkiadás, illetve a bevételcsökkenés mértékét igazoló számlákat, illetve egyéb iratokat is.
(5) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
12. § (1) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a kérelmezőnek, aki saját maga, illetve kérelmezővel közös háztartásban élők tekintetében
13. § (1) Az önkormányzati segély megállapítására hatáskörrel a 9. § (2) bekezdés a./ pontjában rögzített összeg erejéig, valamint a 10. § (1) bekezdésben történő segély megállapítására a Polgármester jogosult.
(2) A 9. § (2) bekezdés b./ pontjában meghatározott segély összeg megállapítása képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
Természetben nyújtott szociális ellátások
1. Közgyógyellátásra való jogosultság.
14. § (1) A szociális törvényben foglaltakon túl az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,
b) egyedül élő esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg
és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladja.
(2) Közgyógyellátásra való jogosultság 13. §(1) bekezdésében rögzítettek szerinti megállapítására hatáskörrel a Polgármester rendelkezik.
Önkormányzati segély természetben
15. § A pénzbeli ellátás helyett természetben nyújtható szociális ellátás formájában is állapítható meg önkormányzati segély az Szt. rendelkezései szerint.
(2) A természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a kérelmező szociális körülményei vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a segély pénzben történő juttatása nem a kívánt célra kerülne felhasználásra.
(3) Természetbeni ellátásként elsősorban az alábbi ellátási formák nyújthatók:
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról
Étkeztetés
16. § (1) Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk ,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk,
d) pszichikai betegségük,
e) szenvedélybetegségük,
f) hajléktalanságuk miatt.
(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(4) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.
(5) Szociális étkezésben azon személyek részesülhetnek, akiknek rendszeres jövedelme nem haladja meg a havi 140.000.-Ft-ot.
(6) Az (5) pontban rögzített értékhatár fölötti jövedelemmel rendelkező kérelmezőnek, az önkormányzat a helyi vendégétkezők részére megállapított térítési díj ellenében biztosítja az étkeztetést.
(7) A szociális étkezés térítési díját a képviselő-testület a költségvetési rendeletében határozza meg.
(8) A kedvezmények mértékét és az ebéd kiszállításának díját e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(9) Ellátott szociális rászorultságát a Sajókeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal felülvizsgálni köteles.
Házi segítségnyújtás
17. §
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Záró rendelkezések