Tiszaszőlős Község Önkormányzat képviselő-testületének

2/2014.(I.13.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és

egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Tiszaszőlős Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) a közös önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy

b) hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított  8 munkanapon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások esetén az ellátás készpénzben történő kifizetésére a házipénztárból.

5. § (1)A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmekhez kapcsolódó nyilatkozatok és csatolandó bizonyítékok tekintetében a 62/2006.(III.27.) Korm. rendelet, a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, a 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet,  továbbá az 51/2007(III.26.) Korm. rendelet  szabályait kell alkalmazni, az önkormányzati segélyek tekintetében jelen rendelet 1. sz. melléklete alkalmazandó.

(2) A szociális ellátást igénylőnek jövedelmi, és az  e rendeletben szabályozott esetekben a vagyoni viszonyairól, lakásfenntartási költségeiről nyilatkoznia illetve a jogszabályok rendelkezései vagy felhívás alapján a jövedelmi és lakásfenntartási kiadási tekintetében a bizonyító iratokat csatolnia kell.

(3) Nincs szükség azon adatok igazolására, melyek a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak – ha jogszabály másként nem rendelkezik,- a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél az utolsó három hónap, egyéb jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évi jövedelem havi átlaga.

(5) Ha a szociális hatáskört gyakorló hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (4) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(6) Környezettanulmányt lehet  készíteni önkormányzati segély kérelmek, nem alanyi jogú ápolási díj,  megállapítása, és a felülvizsgálata során.

Az azonnali intézkedést igénylő esetekben a környezettanulmány elkészítése mellőzhető.

II. Fejezet

Pénzbeli ellátások

6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan külön eljárási szabályokat nem határoz meg.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás

7. § (1) A települési önkormányzat helyi normatív lakásfenntartási támogatást annak a személynek nyújthat, akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek, és bejelentett lakóhelyük címe megegyezik az általuk lakott ingatlan címével. A települési önkormányzat a helyi normatív lakásfenntartási támogatással kapcsolatos ügyekben a átruházott hatáskörben Tiszaszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője jár el.

(2) A településen elismert minimális lakásnagyság 80 m2

3. Támogatásban részesülhet az az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével lakásfenntartási támogatásra jogosult személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi elismert költsége a háztartás havi összjövedelmének  a 25 %-át meghaladja.
4.  A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó, 100 forintra kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál.
5. A helyi lakásfenntartási támogatási kérelem évente két alkalommal nyújtható be.
6. A helyi lakásfenntartási támogatási kérelmek benyújtásakor figyelembe vehető lakásfenntartási költségek:
   • Lakbér vagy albérleti díj
   • Lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete
   • Vízfogyasztás, szennyvízcsatorna díja,
   • Szemétszállítás költsége,
   • Villanyáram és gázfogyasztás,
   • Tüzelőanyag költsége.
7.  Helyi lakásfenntartási támogatás esetén az elismert  költségeket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott összeggel azonos összegben, 2014. évben  az  1 négyzetméterre jutó elismert lakásfenntartási költséget  450 Ft/m2  összegben határozza meg az önkormányzat. 

8. § (1)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a lakás használatának jogcímét hitelt érdemlően, bizonyító okirattal igazolva, folyamatosan lehet benyújtani

(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

Amennyiben a lakásnak több tulajdonosa, illetve több jogszerű használója van, úgy a kérelmet a többi tulajdonostárs ill. használó hozzájárulásával lehet benyújtani.

Vita esetén a kérelmet először benyújtó lakástulajdonos, illetve lakáshasználó támogatható.

(3) Az (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

A lakáshasználat jogcímét jogerős ítélettel, érvényes bérleti szerződéssel igazolni kell.

(4) A támogatás összege - figyelembe véve az egyéb pénzbeli ellátásokat is - hozzájárul a lakhatás feltételeinek a megőrzéséhez.

(5) A lakásfenntartási támogatás megállapítása 12 hónap időtartamra történik.

9. § (1) Tiszaszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testület az Sztv. 43/B §-ban biztosított rendeletalkotási felhatalmazással nem él. 

3. Önkormányzati segély

10. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

11. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

12. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 10. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege maximum 5000 Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(6) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a  Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság  dönt.

13. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 10. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege maximum 5000  Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint a háziorvos, illetve szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Pénzügyi, Ügyrendi, Szociális és Kulturális Bizottság  a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

14. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 10. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150. %-át nem haladja meg.

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

a) a temetési költségek megelőlegezésére,

b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.

(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség  130.000,-  Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Aktív korúak ellátása

15. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére

a) a családi körülményeire,

b) az egészségügyi állapotára,

c) a mentális állapotára

való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül

a) az egy háztartásban lévő, naponta .4. óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,

b) az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 6 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,

c) a nem egy háztartásban lévő, naponta 4 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül

a) aki munkaképességét legalább 30 %-ban elvesztette,

b) aki .30. %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

c) aki vakok személyi járadékában részesül,

d) aki fogyatékossági támogatásban részesül.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minősül

a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki,

b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.

16. § Az önkormányzat képviselő-testülete Tiszaszentimrei Református Szociális Szolgáltató Központ Tiszaszőlősi Szakmai Egység 5244. Tiszaszőlős, Jókai út 17. sz., szervet jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.

17. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja

a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint

b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.

(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5.munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.

(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 8 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.

(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 5.munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

18. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv

a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja

ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,

bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,

bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 10. napon belül megállapodást köt,

e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles

a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.

19. § (1)A beilleszkedést segítő programok típusai a következők

a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,

b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül

ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,

cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,

cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,

cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,

d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,

e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,

f) munkalehetőség felajánlása,

g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,

h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.

20 § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így

a) Tiszaszentimrei Református Szociális Szolgáltató Központ Tiszaszőlősi Szakmai Egység 5244. Tiszaszőlős, Jókai út 17. sz., családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,

b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

c) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által szervezett képzésekről.

(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a program tartalmát,

b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.

(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

a) a 17. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,

b) nem működik közre a 19. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,

c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

5. Köztemetés

21. § (1) Köztemetés elrendelése esetén a közösségi elvárásnak még megfelelő, az emberi méltóságot tiszteletben tartó, átlagos árszintű  hamvasztásos temetési költség megfizetése engedélyezhető. A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 130.000,- Ft.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól

a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150  %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100.... %-át, egyedül élő esetén a .150 %-át, és az érintett személy 500000 Ft értéket meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés elrendeléséről és a 21. §. (2) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség alóli mentesítésről  szóló hatáskörét a képviselő-testület  a település polgármesterére ruházza.

6. Közgyógyellátás méltányossági alapon

22. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy

a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén 250. %-át nem éri el,

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  80 %-át eléri vagy meghaladja,

c) akinek a vagyona nem éri el a 500000 Ft-ot.

(2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a Pénzügyi Ügyrendi, Szociális Oktatási és Kulturális Bizottságra ruházza.

7. Egyéb természetben nyújtott szociális ellátás

23. § (1) Természetben nyújtott szociális ellátás – 21–22. §-ban foglalt ellátási formákon túl – a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

24. § (1) Az önkormányzati szociális segély pénzben és természetben nyújtható. Az önkormányzati segély nyújtásának formájáról a kérelmet elbíráló szerv a határozatában dönt. Természetben nyújtott ellátás esetén a határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(2) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

b) tankönyv - és tanszervásárlás,

c) Erzsébet utalvány,

d) tüzelő kifizetése.

e) gyógyszervásárlás,

f) utazási jegy megváltása,

g) élelmiszer vásárlás,

h) nappali ellátást biztosító szociális intézmény térítési díja.

(3) At (2) bekezdés a), b),d) e) f), g) és h) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazó részéről kiállított szolgáltatási számla ellenében kell biztosítani.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

8. Étkeztetés

25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100  %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 60. életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 62  évet,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, mert rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban részesül, melyet határozattal kell igazolni, illetve krónikus betegségben szenved, vagy gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol,.

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét. A hajléktalanságot lakcímkártyával, illetve hajléktalan szállón kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

26. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést Tiszaszentimrei Református Szociális Szolgáltató Központ Tiszaszőlősi Szakmai Egység 5244. Tiszaszőlős, Jókai út 17. sz.,

című intézmény közreműködésével látja el.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

9. Házi segítségnyújtás

27 § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot Tiszaszentimrei Református Szociális Szolgáltató Központ Tiszaszőlősi Szakmai Egység 5244. Tiszaszőlős, Jókai út 17. sz., intézményi háttérrel látja el.

10. Családsegítés

28. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Tiszaszentimrei Református Szociális Szolgáltató Központ Tiszaszőlősi Szakmai Egység 5244. Tiszaszőlős, Jókai út 17. sz., közreműködésével látja el.

11. A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások közös szabályai

29 § (1) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

a) ha azzal megelőzhető az érintett személy életveszélyes állapotba kerülése,

b) az ellátást rendkívüli időjárási helyzet indokolja,

(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik

a) az intézményi jogviszony megszűnésével,

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond,

V. Fejezet

Egyéb ellátások

BURSA HUNGARICA FELSŐOKTATÁSI ÖSZTÖNDÍJ

30. § Tiszaszőlős Község Képviselő-testülete csatlakozva az Oktatási Minisztérium által meghirdetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázathoz, rendszeres támogatásban részesíti azokat a tiszaszőlősi lakóhelyű, felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalokat akik

a) megfelelnek a Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj szerződésben foglalt nyilvánosan megjelenő feltételeknek,

b) családjukban az egy főre jutó, a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagjövedelem nem haladja meg a pályázati határidő lejártakor érvényes öregségi nyugdíj minimum 150 %-át.

c) pályázatát a megkapott adatlapon a megfelelő mellékletekkel és  igazolásokkal együtt határidőben benyújtja.

d) A helyi önkormányzati támogatás összege havi 1000,- Ft-tól  5000,- Ft-ig terjedhet a pályázati kiírás és a szerződésben foglaltak szerinti időtartamra.

e) A pályázatok rendszeres meghirdetésével a Képviselő-testület a Polgármestert bízza meg. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázatok benyújtásának formáját, feltételeit, határidejét és a  helyét.

f) Az itt nem szabályozott kérdésekben a 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben, és az általános szerződésben foglaltak az irányadók.

g) A jogosultak sorrendisége kialakításának szempontjai: a szerződésben foglalt feltételek, ajánlások, az előző bekezdésben megjelölt rendelet 8. § (2) bekezdésében foglaltak, ezen túl az oktatási intézmény távolsága, kollégiumi elhelyezés biztosítottsága vagy  hiánya, a család egy főre jutó havi nettó jövedelme.

h) A 2014. évben felosztható keretet – 2013/2014.  tanévre vonatkozóan  - 350.000,- Ft-ban állapítja meg a képviselő-testület.

Egyéb rendelkezések

31. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2014. január 1. napjától benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni..

33 § A rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 3/2009.(III.31.) önkormányzati rendelet.

Tiszaszőlős, 2014. január 9.

Kerekes András sk........................                                     Debrődiné Zoboki Magdolna sk.

polgármester                                                                                  jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve.

Tiszaszőlős, 2014. január 13.                                Debrődiné Zoboki Magdolna

                                                                                              jegyző

1. sz. melléklet a 2/2014.(I.13.) sz. önk. rendelethez

KÉRELEM

             önkormányzati segély megállapításához

I. Az igénylő adatai:

1./ Kérelmező neve /születési név is: _______________________________________________________________________________

/Nyomtatott betűkkel kérjük kitölteni!/

Társadalombiztosítási Azonosító Jel /TAJ szám/: ________________________________________

Kérelmező születési helye: __________________________________________________________

Anyja neve:______________________________________________________________________

Születési idő: 19_____év ________________hónap _______ nap

Nyugdíjas esetén nyugdíjas igazolvány törzsszáma:_______________________________________

2./ Állampolgársága : magyar, bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező

( a megfelelő rész aláhúzandó)

3./ Családi állapota:

egyedülálló (hajadon, nőtlen)

házastársával/élettársával/bejegyzett élettársával lakik együtt

házastársától külön élő

elvált

özvegy

(a megfelelő rész aláhúzandó)

4./Lakóhely:_____________________________________________________________________

Tartózkodási hely:_________________________________________________________________

Értesítési és utalási cím: ______________________________________________________helység

_________________________________utca________sz.________

Kijelentem, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen vagy tartózkodási helyemen élek ( a megfelelő rész aláhúzandó)

5./A kérelem benyújtásának időpontjában az önkormányzati segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, a kérelmező családjában lakók adatai:

Kérelmező családtagjainak személyi adatai:

( család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

közeli hozzátartozó:

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.)

6./.Az igényelt önkormányzati segély típusa:

Az önkormányzati segélyt

 eseti segélyként (különösen betegség,  többletkiadás, …)

 haláleset miatt

 gyermekneveléssel  kapcsolatos  kiadások miatt kérem megállapítani

 (Kérjük a megfelelőt X-el jelölje)

II. Az önkormányzati segély igénylésének indoka:

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________Az önkormányzati segély megállapítását (megfelelő betűjel bekarikázandó. Egyidejűleg csak egy forma jelölhető meg. )

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetre tekintettel a család kiadásainak mérséklésére

b) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére

c) a családban nevelkedő gyermekre tekintettel a család létfenntartási vagy rendkívüli élethelyzetbe kerülése okán

d) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra.

kérem.

Kérelmező és családtagjai nettó havi jövedelme(i):

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző hónapban:  ……………..  Ft.

Dátum:

                                                                                              …………………………………..

                                                                                                                      aláírás

       Nyilatkozat

                                      Különélésről és gyerektartásról

Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy gyermekemet/gyermekeimet egyedülállóként nevelem.

Házastársamtól/élettársamtól  ……….………..  óta különélek.

A különélő házastársam/élettársam lakcíme: ………………………………………………….

Gyermekem/gyermekeim után havi ……………………….. Ft, gyerektartásdíjat kapok.

Ha a különélő szülő nem fizet tartásdíjat annak oka, mit tett vagy mit szándékozik tenni annak érdekében - határidő megjelölésével, amely határidő elmulasztása esetén kérelmét el kell utasítani  -, hogy a különélő szülő is hozzájáruljon a gyermek tartásához.

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Dátum:

                                                                                              …………………………………..

                                                                                                                      aláírás