Előszállás Nagyközség Önkormányzata

Képviselőtestületének

2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Előszállás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat neve, tagjainak száma, jelképei

1. §  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Előszállás Nagyközség Önkormányzata    

             (továbbiakban: önkormányzat).

       (2) Az önkormányzat székhelye: 2424 Előszállás, Fő tér 3.

       (3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Előszállás Nagyközség Önkormányzatának                

             Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)     

       (4) Az önkormányzat hivatala: Előszállási Polgármesteri Hivatal

 (továbbiakban: hivatal)

       (5) Az önkormányzat hivatalának címe: 2424 Előszállás, Fő tér 3. 

       (6) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.eloszallas.hu

(7) Az önkormányzat működési területe megegyezik Előszállás Nagyközség közigazgatási területével.

(8) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező feladatokat.

 (9) Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

2. §       A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt  - 7 fő . A képviselők névjegyzékét az 2. számú függelék tartalmazza.

3.§       (1)  Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló, melyek leírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2)    Az önkormányzati címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3)    A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.

2.Az önkormányzat jogállása, szervei

4. §       (1)    Az önkormányzat jogállását az Mötv .41.§ határozza meg .

   (2)    Az önkormányzati jogokat az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja .

   (3)    A helyi önkormányzat jogi személy. 

   (4)    A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

5.§       (1)     A helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. 13.§ -a és 23.§-a  határozza meg.

(2)     A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a

         polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

6.§         (1)     Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

 (2)     A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre. A 2. számú melléklet tartalmazza az átruházott feladatokat és hatásköröket.

  (3)     Az képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4)     Az Mötv. 42.§-a rendelkezik a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokról.

II. FEJEZET

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület

7.§       (1)    A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)    A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(3)    A polgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(4)    A polgármester és az alpolgármester és egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök jogosult az ülés összehívására és vezetésére.

   (5)   A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.

(6)   A képviselő-testület az önkormányzat székhelyén az Előszállási Polgármesteri  Hivatal nagy tanácskozó termében (Előszállás, Fő tér 3.) tartja ülését.

(7)  Az ülés a tárgyalandó napirend figyelembevételével más helyszínen is megtartható.

   (8) A képviselőtestület a nyári szabadságolások miatti ülésszüneteket minden év július 1-től augusztus 15-ig állapítja meg.

4. A képviselő-testület megalakulása

8. §      (1)  A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az Mötv. 43. §-ában meghatározott szabályok szerint –  a polgármester hívja össze.

             (2)  Az alakuló ülést a polgármester vezeti.

    (3)  A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

                         a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről,

              b) A képviselők és a polgármester  eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízóle-

    velek átadása ,

                    c) A polgármesteri program ismertetése,

                    d) A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,

                    e) A bizottságok megválasztása, nem képviselő bizottsági tagok eskütétele, es-

 küszöveg aláírása,

                    f) Az alpolgármester megválasztása, eskütétele, esküszöveg aláírása, megbízó-

levelének átadása, tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.

(4)   A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke, az

       alpolgármestertől és a nem képviselő bizottsági tagoktól a polgármester veszi ki az

       esküt.

(5)   Az alakuló ülésről távollévő  képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le,

        amelyen először vesz részt.

  (6)   Időközi  választás esetén, a megválasztott képviselő, polgármester a megválasztását

        követő első képviselő-testületi ülésen teszi le az esküt . 

5.A képviselő-testület ülései

9.§.     (1) A képviselő-testület rendes üléseit minden hónap utolsó csütörtöki napján tartja, az ülések kezdő időpontja 17 óra. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet.

            (2)  A képviselő-testület ülését az Mötv. 45.§ -a szerint kell összehívni.

 (3)  A meghívónak tartalmaznia kell:

                    a) az ülés helyét, idejét,

                    b) a megtárgyalandó napirendeket, azok előadóit,

                    c) az előterjesztés formáját (szóbeli, vagy írásbeli),

                    d) az előre tervezhető zárt ülést.

 (4)    A meghívót a polgármester írja alá.

10.§      (1)    A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 munkanappal írásban, papíralapon, indokolt esetben digitális formában (adathordozó eszköz átadásával) kell kézbesíteni.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 2 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

  (3) A meghívó mellékletét az írásbeli előterjesztések, rendelet-tervezetek, határozati javaslatok képezik.

  (4) A meghívó mellékleteit a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület bizottságának tagjai és a meghívottak digitális formában (adathordozó eszköz átadásával), indokolt esetben papír alapú formátumban kapják meg.

11.§     (1)  A képviselő-testület ülését az Mötv.  44.§ -a  szerint össze kell hívni.

(2)    Rendkívüli ülés indítványozását írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

(4)  A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

12.§  (1) A képviselő-testületi ülésekre meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) az aljegyzőt,

d) az önkormányzat bizottságának beszámolásakor a bizottság nem képviselő tagjait,

e) a - véleményezési körébe tartozó témában - a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgálót,

f) a Polgármesteri Hivatal napirenddel érintett dolgozóit,

g)  a napirenddel érintett, a képviselő-testület által felkért szakértőket,

h) akiket a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart,

i) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

    j) a helyi civil szerezetek, mint önszerveződő közösségek képviselőit a tevé-

       kenységi körükbe tartozó napirend tárgyalásakor,

      k) a napirenddel érintett egyház képviselőjét,

l)  akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2)    Az (1) bekezdés a) pontjában szereplő képviselők egyéb jogosítványaikon túl szavazati joggal, a b)-l) pontjában szereplő meghívottak tanácskozási joggal rendelkeznek.

6. Az ülések nyilvánossága

13.§     (1) A helyi kábel tv-ben és a települési hirdetőtáblákon közzé kell tenni  a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

(2) A meghívót ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is.

(3) Az ülés írásos előterjesztései - az adatvédelmi szabályok betartásával - megtekinthetők munkaidőben, a polgármesteri hivatalban.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a kábel tv-ben és a hirdetőtáblákon nyilvánosságra kell hozni.

    (5) A  település lakóinak tájékoztatásáért a jegyző felelős.

14. §  (1) A képviselő-testület ülései  nyilvánosak, amelyekről hang -, film– és videofelvétel készíthető.

          (2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható.

7. A képviselő-testület zárt ülése

15.§   (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a), b) és c)  pontjaiban felsorolt esetekben.

(2)  A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésben felsorolt személyek vehetnek részt.

(3)  Zárt ülés tartását indítványozhatja:

          a) a polgármester,

          b) bármely képviselő,

          c) a jegyző, az aljegyző,

          d) az érintett személy.

(4)  Az Mötv. 46. §. (2) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni.

(5)  Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pont esetében a kérelemről a képviselő-testület határozattal dönt.

(6)  Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont esetében az indítványról a képviselő-testület minősített döntéssel, határozattal dönt.

(7)  A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(8)     A zárt ülés jegyzőkönyvébe a következő személyek tekinthetnek be:

        a) a polgármester,

        b) a jegyző, az aljegyző,

        c) a képviselő-testület tagjai, továbbá

        d) a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője.

(9)     A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak a zárt ülést követően nyílt ülésen nyilvánosságra kell hozni.

8. A munkaterv, a napirendi pontok előkészítése

16.§      (1)    A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A képviselő-testület munkatervet évente készít.

(2)    A munkaterv-tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, legkésőbb a tárgyévben a januári ülésre.

     (3)    A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kérhet:

a) képviselőktől,

b) képviselő-testület állandó bizottságaitól,

c) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

e) önkormányzati intézmények vezetőitől ,

f) mindazon közigazgatási és egyéb szervektől, melyeket a polgármester fontosnak tart .

    (4)    A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)    a képviselő-testület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat, illetve azok ütemezését,

b)    a jogszabályok által kötelezően előírt napirendi pontokat,

  c)     azokat a témákat, amelyeket valamely önkormányzati bizottság nyújt be, 

         illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d)    azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez a település egészét, vagy részét érintő     közmeghallgatást, vagy más tanácskozást kell tartani,

e)    a napirend megtárgyalásának időpontját, hónap,  nap megjelölésével,

f)    közmeghallgatás tervezett időpontját.

17.§      (1) A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselő javaslatokat -  a képviselő-testület határozattal dönt.

 (2) A képviselő-testület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a képviselő-testület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

(3)  A képviselő-testület által meghatározott napirend sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot.

18.§      A képviselő-testület ülésének napirendjét, eltérő javaslat hiányában a következő sorrendben kell megtárgyalni:

a) a polgármester két ülés között tett intézkedéséről, valamint egyéb eseményekről szóló tájékoztatója,

b) a jegyző tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról,

c) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

d) határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

e) egyéb tájékoztatók,

f)  interpellációk,

g) kérdések,

h) egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok,

i)  zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont vagy pontok.

9. Az előterjesztés és az előterjesztés rendje

  19.§         (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, valamely bizottság, a polgármester, vagy valamely képviselő-testület által a munkatervben szereplő előzetesen javasolt

                   a) rendeleti javaslat,

                   b) határozati javaslat,

                   c) egyéb beszámoló,

                   d) tájékoztató.

(2)    A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 8 nappal írásban vagy elektronikusan kell benyújtani.

  (3)    A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a)    a képviselők;

b)    a polgármester és az alpolgármester,

c)    a bizottságok,

d)    a jegyző,

e)    önkormányzat által alapított intézmények vezetői,

f)    akit a polgármester felkér.

   (4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a)    az előterjesztő megnevezését;

b)    az előterjesztés iktatószámát;

c)    az előterjesztés készítőjét;

d)    az előterjesztés tárgyát;

e)    a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f)     a döntési javaslatok indokait;

g)    a rendelet tervezetét;

g)   határozati javaslatot abban az esetben, amennyiben a napirend bonyolultsága, összetettsége indokolja;

j)     a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését; a végrehajtás határidejét.

 (5)    Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

  (6)    Előterjesztés módja az (1) bekezdésben foglalt esetekben csak írásos lehet.

  (7)     Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

20. § (1) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

        a) tárgy  pontos meghatározása

                    b) az előkészítésben résztvevők (bizottságok, személyek) megnevezése,

  c) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,

  d)  mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése,  

      melyek indokolják a meghozandó döntést;

        e) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia

            kell az alternatívákat,

        f) a határozatban rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos

            határozat sorsát (részben vagy egészben történő visszavonását,

            esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),

        g) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel

            kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,  

        h) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra   

            kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő

            végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén 

            kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.

i)  Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl.: „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ……év ………….hó…..nap”).

j)   A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet

    az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására.

k)  Az éves munkatervben meg kell határozni, hogy adott tárgyban készülő előterjesztésnek   

     a teljes szövege vagy annak csak a kivonata kerül-e a meghívóval együtt kiküldésre.

l) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba

     kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

      m) Az írásbeli előterjesztésen – amennyiben annak tartalma ezt indokolttá teszi – fel kell

      tüntetni, az adatkezelés módját.

 21. § A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 20 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja elkészíteni.

10. Kérdések, interpellációk

22. §     (1)    A települési képviselőt megilleti a kérdezés, illetve az interpellációs jog.

            (2)    Kérdés: önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, tudakozódás.

            (3)    Interpelláció: problémafeltáró, mulasztásra, helytelen gyakorlatra felhívó, panas orvoslását kérő felvetés.

23. §     (1)   A képviselők kérdéseiket, interpellációjukat a napirendek megtárgyalása után terjeszthetik elő.

 (2) A képviselő a képviselőtestület ülésén:

                 a) a polgármestertől,

                 b) az alpolgármestertől,

                 c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

                 d) a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

24. §    (1)    A kérdéseket, interpellációkat a képviselők írásban is benyújthatják.

   (2)    A testületi ülés előtt benyújtott kérdéseket, interpellációkat a polgármester ismerteti a képviselőkkel.

     (3)    Amennyiben a kérdés, interpelláció az ülést megelőzően legalább 8 munkanappal benyújtásra került, akkor az ülésen válaszolni kell arra.

 (4)    Az interpelláció intézésébe be kell vonni az interpelláló képviselőt. Ha az interpelláló az ülésen nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni sem lehet.

25. §     (1)   A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

    (2)    A képviselő-testület a vizsgálattal megbízhatja:

                    a) polgármestert,

                    b) bizottságát,

                    c) az interpelláció kivizsgálására létrehozott eseti bizottságot.

26. §     (1)    A képviselő-testület döntése alapján a kérdésekre, interpellációkra írásban is történhet válaszadás.

(2)    Az írásos válaszadás esetén a választ, illetve annak másolatát meg kell küldeni a képviselőknek.

            (3)    Írásos válaszadás esetén annak elfogadásáról a következő ülés dönt.

(4)  A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.

11. Képviselői (sürgősségi) indítvány

27. §    (1)  A képviselő a – képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő képviselői indítványt tehet, melynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

  (2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

28. §  (1) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

   a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél papír alapon, vagy elektronikus módon.

b) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, az aljegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

d) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

e) Amennyiben a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

   (2)  A képviselői indítvány elfogadásáról a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt.

29. §    A képviselő-testület a sürgősség elutasítása esetén az indítványt egyszerű napirendként tárgyalja és az ülés napirendjének megállapításakor határoz az indítvány napirendbe sorolásáról.

12. A tanácskozás rendje és fenntartása

30.§    (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti, akinek munkáját a jegyző segíti.

(2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja a jelenlévő képviselők számát.

(3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

(4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozathozatal nélkül történő lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

31.§   (1) A képviselő- testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

  (2)  A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.

   (3)  A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmeztetheti;

b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ;

              c) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót;

  d) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót.

  e) amennyiben a  rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az

     ülést határozott időre félbeszakíthatja.

  (4)  A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

   (5)  A képviselő-testületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása a polgármester rendreutasítását vonja maga után.

13. A képviselő-testület ülésének vezetése

32.§   (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került és a kiegészítés új információkat tartalmaz, időtartama a vita megkezdése előtt legfeljebb 2 perc lehet,

 b) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

                  ba) Az ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van 

                  felszólalási joguk.

            bb) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel  

            és hozzászólhatnak, ha a polgármestertől engedélyt kapnak rá.

(2)   A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a mindenkori levezető elnök adja meg a szót.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető polgármestertől – írásban – bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

(6) A „személyes érintettség” miatt az ismételt felszólalás lehetőségét biztosítani kell 2 percben.

(7) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik vagy a testület  – a polgármester javaslatára – a vita folytatását szükségtelennek tartja.

33.§    (1)   A vita lezárása után a polgármester szót ad:

a)    a napirend előadójának, aki az elhangzott kérdésekre, hozzászólásokra választ ad,

b)  a napirenddel kapcsolatban felmerülő ügyrendi kérdés esetén a képviselő-testület tagjának.

(2)   A vita lezárását követően a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

    (3)    A jegyző a jogszabálysértő döntések, működés esetén köteles felszólalni.

34.§     (1)  A képviselő-testület döntéshozatalból történő kizárást az Mötv. 49.§ (1) bekezdése szabályozza.

        (2)       Ha az önkormányzati képviselő a jogszabályban előírt személyes érintettségének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén az ülést vezető a képviselőt b) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatáshoz,szóbeli figyelmeztetésben részesíti.

35. §    A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50.§-ban foglalt esetekben . 

36. § (1) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a) a képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának az elfogadása,

b) a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlatáshoz,

c) alapítvány létesítésénél,

d) valamennyi hitelfelvétel esetén,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása esetén.

14. Nyílt szavazás

37.§.     (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

    (2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető.

 (3) A polgármesternek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell megszavaztatni, mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a végleges határozatot.

             (4) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

             (5)  A polgármester képviselői javaslatra, a képviselők több mint felének támogató szavazatával ugyanazon ülés napirendi pontjának esetében legfeljebb egy alkalommal ismételt szavazást rendelhet el.

38. §    (1) Szavazategyenlőség esetén a szavazásra bocsátott kérdést elutasítottnak kell tekinteni.

(2) A szavazás eredményének megállapítása során a „tartózkodás”  „NEM” szavazatnak minősül.

15. Név szerinti szavazás

39.§.     (1)  A képviselő-testületi ülésen jelenlévő képviselők egynegyede vagy a polgármester indítványára vagy ha azt jogszabály kötelezővé teszi, név szerinti szavazást kell elrendelni. Szabályairól az Mötv. 48.§ (3) bekezdése  rendelkezik.

   (2)  A név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti.

  (3)  A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

  (4) A névsort a nyilatkozatuk mellett a képviselők aláírják. A szavazásról készített és aláírt névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni, és a nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

16. Titkos szavazás

40.§.    A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

41.§      (1)    A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2)    A titkos szavazás borítékba helyezett, hivatalos pecséttel ellátott szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.

(3)    Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.

(4)    Szavazni a jelölt(ek) neve mellett, illetve a döntési alternatívák mellett elhelyezett körben, egymást metsző két vonallal lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

   (5)    Érvénytelen a szavazat; ha:

                    a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

                    b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

                    c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen

 döntési alternatívákra szavazott;    

                    d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési

alternatívát jelölt meg a szavazólapon.

42.§      (1)    A titkos szavazás lebonyolítását a képviselő-testület által esetenként megválasztott, 3 tagból álló bizottság bonyolítja le.

(2)   Az eseti bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

   (3)    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

                    a) a szavazás helyét és időpontját;

                    b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

                    c) a szavazás eredményét.

              (4)    A jegyzőkönyvet az eseti bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

              (5)    A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.

43. § A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

17. A testület döntései

44.§      (1)  A képviselő-testület

a) önkormányzati rendeletet alkot és

b) képviselő-testületi határozatokat hoz.

45. §  (1)     A képviselő-testület az Mötv. 42. § 1. pontja alapján alkot önkormányzati rendeleteket.

(2)     Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

                           a) a polgármester, az alpolgármester,

                           b) a képviselő-testület bizottsága,

                           c) képviselő,

                           d) jegyző, az aljegyző.

(3)     Helyi társadalmi viszonyok rendezésére vonatkozó rendelet alkotását írásban kezdeményezheti a településen működő, bejegyzett társadalmi, civil szervezet vezető testülete. A kezdeményezést a polgármester a jegyző törvényességi észrevételével terjeszti a képviselő-testület elé.

(4)     A képviselő-testület határozattal dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Az elfogadott kezdeményezés alapján – a kezdeményező bevonásával – a jegyző gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.

(5)     A rendelet-tervezetet megvitatás és véleményezés céljából a tárgy szerint illetékes bizottság elé kell terjeszteni.

          (6)     A rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a képviselő-testület elé terjeszti a tervezetet. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(7)     A rendelet-tervezet tárgyalása során a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról, ezt követően a tervezetben szereplő alternatívákról, majd rendelet egészéről dönt.

(8)     A rendelet megalkotását követően hiteles szövegének megszerkesztéséről a jegyző gondoskodik.

(9)     A rendeletek folyamatos karbantartásáról, módosítás, illetve hatályon kívül helyezés kezdeményezéséről, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

  46. §  (1)    A képviselő-testületi döntések formai szabályai a következők:

  a) a rendeletet naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és római számmal jelölt hónap, arab számmal jelölt nappal kell ellátni és a következő formában kell alkalmazni: „Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének ………/20…..(……..hó……nap) önkormányzati rendelete”.

  b) A rendelet címében a zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

  c) a határozatot sorszámmal és évszámmal, római számmal jelölt hónap, a testületi ülés napja arab számokkal és ÖK. sz. határozat szövegezéssel kell ellátni és a következő formában kell alkalmazni: „Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének……/20…..(…….hó……nap) számú Önkormányzati Képviselőtestületi Határozata”.

  d) A határozat címében a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

47. §.      (1) A rendelet kihirdetésére, a helyben szokásos módon, az Előszállási Polgármesteri Hivatal (Előszállás, Fő tér 3.) folyosóján elhelyezett hirdetőtáblán kerül sor.

   (2)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

   (3) A kihirdetett rendeletet az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(4)  A képviselő-testületi  határozatokról, önkormányzati rendeletekről  a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

18. A testületi ülés jegyzőkönyve

48.§         (1)  A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv nem szó szerinti elhangzás alapján készül, a jegyzőkönyv a tanácskozás és a hozzászólások lényegét tartalmazza (nem szó szerinti jegyzőkönyv).

   (2) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből:              

        a) az első, eredeti példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

        b) az első, eredeti példányt elektronikus formátumban, a Nemzeti Jogszabálytár

           szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell

           küldeni az üléstől számított 15 napon belül a Fejér Megyei Kormányhivatalnak,

c) a második, eredeti példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a községi könyvtár részére kell átadni a nyilvánosság biztosítására, ahol a választópolgárok azt megtekinthetik.

       (3) A jegyzőkönyv tartalmáról és készítés szabályaira az Mötv. 52. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

 (4)  A jegyzőkönyv a (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a távol maradt képviselők nevét, a távollét okát, illetve azt, ha távolmaradását nem jelezte,

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, az azokra adott válaszokat, határozatokat,

d)  a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

e)  aláírásokat, dátumot, pecsétet.

   (5)   A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a képviselő-testületi ülés meghívóját,

b) jelenléti ívet,

c) az előterjesztéseket,

d) a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólásokat,

e) a rendelet-, valamint a határozattervezeteket egy – egy példányban,

f) a jegyző által benyújtott törvényességi észrevételt,

g) elfogadott rendeletet.

    (6) A képviselő-testület nyílt üléséről hang- és képfelvétel készül, melyet a képviselőtestület a település kábeltelevízió rendszerén közzétesz.

    (7) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester javaslatára, egyszerű többséggel megválasztott két képviselő hitelesíti.

III. fejezet

A települési képviselő

19. A települési képviselő jogállása

49.§      (1)    A képviselő jogállását az Alaptörvény , az Mötv. és a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2)    A képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459.§ (1) bekezdés 11. i) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

            (3)    Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

20. A települési képviselő kötelezettségei

50.§      (1)  A képviselő köteles:

            a) részt venni a képviselő-testület munkájában,

                      b) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel,

                      c) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását írásban, vagy telefonon,

  vagy szóban, vagy elektronikus formában előzetesen jelezni a polgármesternek,

                      d) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt

  megőrizni, azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos,

                      e) a vele szemben felmerült kizárási okot a napirendi pont tárgyalása előtt beje-

  lenteni,

                      f) olyan magatartást tanúsítani , amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a

 választók bizalmára,

                      g) összeférhetetlensége esetén a 2000. évi XCVI. törvény 8.§-a szerint eljárni,

                      h) vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI.  tv. 10/A § (1) bekezdése alap-

  ján.

            (2)   Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

51.§   A képviselő a képviselő-testület külön rendeletében meghatározottak szerint tiszteletdíjra jogosult.

IV. FEJEZET

 A képviselő-testület bizottságai

21. A bizottságok jogállása

52. §     (1)    A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatatok ellátására, a döntéseinek előkészítésére és a döntések végrehajtására 2 állandó bizottságot hoz létre .

(2)   A bizottságok legalább 3, legfeljebb 5 tagból állnak.

53. §    A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre, tagjainak névsorát 

e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza :

                    a)  Pénzügyi és Gazdasági Bizottság, létszáma:  3 fő,

                        b)  Kulturális, Szociális és Sportbizottság, létszáma: 5 fő.

54. §     (1)    Az egyes bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzékét e rendelet  1. számú melléklete rögzíti.

      (2)    A bizottságok általános feladat- és hatásköre:

                    a) előkészítik a képviselő-testület döntéseit,

                    b) szervezik és ellenőrzik a testület döntéseinek végrehajtását,

                    c) állást foglalnak a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésekről,

                    d) ellátják a törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

  (3)    A képviselő-testület a polgármester, alpolgármester, az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésével, nyilvántartásával és őrzésével kapcsolatos feladatok ellátásával a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot bízza meg.

     (4)    A képviselő-testület az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének vizsgálatával kapcsolatos eljárás lebonyolításával a Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot bízza meg.

55. §     A bizottság létrehozására, az elnök és tagjainak megválasztására  az Mötv. 58.§-ának szabályait kell alkalmazni. A bizottság elnökének, tagjainak személyére a polgármester, bármely települési képviselő javaslatot tehet.

56. §    A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

22. A képviselő-testület bizottságainak működése

57. §  (1)    A bizottság működésére az Mötv. 60.§ és 61.§-ának szabályai vonatkoznak .

.          (2)    A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

          (3)    Az elnök köteles összehívni a bizottság ülését:

                    a) a képviselő-testület döntése alapján,

                    b) a polgármester indítványára,

                    c) a bizottsági tagok 50 %-ának az indítványára.

           (4)    Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, lehetőség szerint egymás ülésén a képviseletet biztosítani, megállapodás alapján az adott  téma együttes ülésének megtárgyalásáról dönthetnek.

           (5)    Együttes ülésen a bizottságok határozatképességének a megállapítása és a szavazás bizottságonként  külön-külön történik.

           (6)    A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak többsége jelen van.

           (7)    A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

           (8)    Az elnök a bizottsági ülés előtt hat nappal írásban értesíti a jegyzőt:

                    a) az ülés időpontjáról,

                    b) tárgyalandó napirendekről,

                    c) az egyes napirendekhez meghívottak nevéről, elérhetőségéről.

58. §     (1) A bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

            (2)    A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. §-ában foglaltak az irányadóak.

            (3)    A bizottság zárt ülést az Mötv. 46.§ (1) és (2) bekezdések figyelembe véve tart.

            (4)    A bizottság zárt ülésén hozott döntésről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

59. §     A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati, magán és üzleti titkot  megőrizni.

60.§             (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2)   A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Mötv. 52. §-ban, valamint e rendelet 48. §-ában foglaltak az irányadóak azzal, az eltéréssel, hogy a bizottsági ülés jegyzőkönyvénél nem alkalmazandók jegyzőkönyv hitelesítők.

                   (3)   A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

                   (4)   A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátását a polgármesteri hivatal végzi.

V. FEJEZET

 A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és az aljegyző

23. A polgármester

61. §     (1)    A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, a képviselő-testület tagja, aki megbízatását főállásban látja el.

62. §   (1) A polgármester illetményére a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(2)   A polgármester önkormányzati feladatai ellátása érdekében költségátalányra jogosult, amelynek mértéke a képviselő-testület alakuló ülésén a korelnök, majd annak módosítására a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot.

(3)   A polgármester jutalmazására, egyéb juttatásaira a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek .

63. §  (1)  A polgármester az Mötv. 67. §  rendelkezései szerint látja el feladatait.

          (2)  A polgármester egyéb feladatai:

      a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyeket a 2. számú füg-

      gelék tartalmaz,

      b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, vala-

                              mint  az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,

c) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

d) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

e) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

(3) A polgármesternek 3 napnál nem hosszabb időtartamú szabadsága esetén utólagos bejelentési kötelezettsége van a képviselő-testület felé, 3 napnál hosszabb szabadság esetén előzetes bejelentési kötelezettsége van, amelyekről a képviselő-testület határozattal dönt.

24. Az alpolgármester

64. §  (1)  A képviselő-testület - a tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, az új képviselő-testület alakuló üléséig tartó megbízatással - 1 fő alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

         (2) Az alpolgármester megválasztására, jogállására az Mötv. 79.§-ában foglaltak az irányadók.

         (3)    Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait a polgármester irányításával.

         (4)    Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a polgármester jogköre.

65. §   Az alpolgármester illetményére a képviselő-testület alakuló ülésén, a polgármester tesz javaslatot, és a képviselő-testület dönt róla .

25. A jegyző és az aljegyző

66. §    (1)    A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, továbbá ugyanezen jogszabályi hely alapján az aljegyzőt.

   (2)  A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglaltak szerint vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját.

   (3)  A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv.-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) az üléseken szóban, azt követően írásban jelzi, ha a képviselő-testület, annak szervének, illetve a polgármesternek a döntése, működése jogszabálysértő,

c) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

d) rendszeresen tájékoztatja a testületet, a bizottságokat és a polgármestert a tevékenységüket érintő jogszabályokról, illetve változásokról,

e) véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és a bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben,

f) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

g) gondoskodik e rendelet függelékeinek naprakészen tartásáról,

h) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

i) a testületet választási ciklusonként legalább egy alkalommal tájékoztatja a hivatal munkájáról, valamint az ügyintézés helyzetéről.

67.§    (1) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti.

(2) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.

(3) Az (1) bekezdés alapján megbízott köztisztviselőre e rendeletnek a jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)   A képviselő-testület egyes hatásköreit a jegyzőre átruházhatja.

VI. FEJEZET

Polgármesteri hivatal, társulások

26. A polgármesteri hivatal

68. §  (1)  A  képviselő-testület  Előszállási  Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel az Mötv. 84.§ (1) bekezdésében  meghatározott, az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat– és  hatáskörébe tartozó ügyek  döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv.

(2) A Hivatal az előirányzatok  feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel, önálló bankszámlaszámmal rendelkező költségvetési szerv.

(3) A  képviselő-testület, a jegyző előterjesztése alapján meghatározza az Előszállási Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában a hivatal:

a) jogállását,

b) alapadatait,

c) irányítását,

d) vezetését,

e) hivatali szervezetét, egységeit,

f) kapcsolatait,

g) működési rendjét (ügyfélfogadását),

h) a helyettesítés szabályait,

i) a munkáltatói jogkör gyakorlását,

j) a munkakör átadás – átvétel szabályait,

k) a kiadmányozás rendjét,

l) a belső kontrollrendszer szabályait,

m) a költségvetési és gazdálkodási rendjét,

n) a munkakörökhöz tartozó feladatokat.

27. Társulások

69. §   (1) A képviselő-testület az Mötv. 87.§-ának felhatalmazása alapján   jogi  személyiséggel rendelkező társulást hozhat  létre a 88.§- 93. §-ában  foglalt  szabályok szerint.

           (2) A  társulásba való belépést a polgármester kezdeményezi a jegyző véleménye alapján.

           (3)  A társulásba való belépés előterjesztésében utalni kell annak előnyeire, hátrányaira, a társulás működésének finanszírozására. Az előterjesztés mellékletét a társulási szerződés, megállapodás tervezete képezi.

            (4)  A társulásba való belépéshez a képviselő-testület minősített többségű szavazati aránya kell.

VIII. FEJEZET

Lakossági fórumok

28. Közmeghallgatás, lakossági fórum

70. §     (1)  A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

            (2)   A közmeghallgatás célja, hogy az állampolgárok, társadalmi szervezetek, egyesületek a képviselő-testülethez, képviselőkhöz, alpolgármesterhez, polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, közérdekű bejelentéseket tegyenek.

(3) Közmeghallgatást kell tartani a képviselő-testület döntése alapján is, az általa megjelölt témakörben.

            (4)  A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleg ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a hivatalos honlapon és a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

            (5)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

    (6)    A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

  (7)    A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdések és javaslatok tekintetében a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény 1.§ - 3. §-ai szerint kell eljárni.

(8) A közmeghallgatáson felvett  kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 30 napon belül írásban kell választ adni.  

29. Nagyközségpolitikai fórum (falugyűlés )

71. §    (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyekben, valamint a jelentősebb döntések előkészítése érdekében az állampolgárok, és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés helyéről, idejéről, a tárgyalandó témákról a helyben szokásos módon kell a lakosságot értesíteni, a rendezvény előtt legalább öt nappal, e rendelet 13.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint.

 (3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal köztisztviselőit.

(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

30. Képviselői fogadóóra

72. §     (1)    A képviselők a választópolgárokkal való közvetlen kapcsolattartás céljából képviselői fogadóórákat tarthatnak.

            (2)    A képviselői fogadóóra megszervezését, a fogadóórát tartó képviselő bejelentése alapján a polgármesteri hivatal végzi.

IX. FEJEZET

Az önkormányzat gazdálkodása

31. Az önkormányzat vagyona

73. §     (1)   A helyi önkormányzat  vagyonáról, az ezzel kapcsolatos jogosultságokról, szabályokról az Mötv. 106.§ - 110. § -a rendelkezik.

  (2)   Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok  és célok ellátását szolgálják .

              (3)  Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet szabályozza.

32. Az önkormányzat költségvetése

74. §     (1)    A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) alapján költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

(2)       A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 87. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3)       Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. Gazdasági program

75.§.    (1) Az Mötv. 116 .§-a rendelkezik a képviselő-testület gazdasági programjának megalkotásáról, tartalmáról és megalakításának szabályairól.

(2) A képviselő-testület a gazdasági programját az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(3) Amennyiben a meglevő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

            (4) A polgármester a gazdasági program-tervezetről a bizottságok véleményét megkéri, és a véleményeket a képviselő-testületi előterjesztéshez csatolja. A gazdasági programot a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésén.

34. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

76. §           Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a képviselő-testület megállapodás alapján, külső ellenőr megbízásával gondoskodik.

X. FEJEZET

Záró rendelkezések

77.§ (1)           Ez a rendelet 2014. február 1. napján lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Előszállás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2010.(XI.1.) ÖK számú önkormányzati rendelete.

Előszállás, 2014. január 30.

                                                                                                                                                                                                                                                                              dr. Jenei Zsuzsanna jegyző

                                                                                                      nevében és megbízásából:

Kihirdetési záradék:

Jelen rendelet kihirdetésre került 2014. január 31. napján.

          dr. Jenei Zsuzsanna jegyző

                                                                                             nevében és megbízásából: