Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

20/2014. (XII.16.)) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről

Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely Taktaharkány közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott, közösségi együttélés szabályaival ellentétes magatartások valamelyikét elköveti.

(2) A rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás az a magatartás, amely bűncselekménynek vagy szabálysértésnek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletben a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartásként határoz meg.

(3) A rendelet azon magatartási szabályok megsértése esetén nem alkalmazható, amelyeket magasabb szintű jogszabály bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősít, vagy más módon szankcionál.

(4) Ahol a rendelet a jegyzőt említi, azon a jegyző által meghatalmazott személyt is érteni kell.

2. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások elkövetőjével szemben alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével közigazgatási bírság szabható ki.

(2) Helyszíni intézkedés során a jegyző ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki.

(3) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás

a) az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú, vagy

b) Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának gazdasági szempontjaiból kiemelkedő jelentőségű tevékenységhez kapcsolódik és

a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

3. A köztisztasággal, a települési szilárd hulladékkal és a levegő minőségének védelmével összefüggő, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekmények

3. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanán és az ingatlan kerítésétől, vagy ki nem épített kerítés esetén a telek határától mért 5 méteres területsávba eső járda, zöldfelület, terasz, árok és annak műtárgyai, burkolatai tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fűnyírásáról a közút szegélyéig nem gondoskodik, a tisztán tartási sávban összegyűlt hulladékkal úttestet, zöldfelületet beszennyezi,

b) ipari, kereskedelmi és vendéglátó-ipari, továbbá más szolgáltatási tevékenysége következtében elszennyezett terület tisztán tartásáról nem gondoskodik,

c) építési, bontási, tatarozási munkák, ezekhez kapcsolódó anyag- vagy hulladéktárolás, közműépítéssel kapcsolatos tevékenysége következtében elszennyezett közterület, vagy más ingatlan tisztán tartásáról nem gondoskodik,

d) nem akadályozza meg, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanáról a közútra föld, iszap, kő vagy egyéb más anyag ne kerülhessen ki,

e) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanról közterületre kihajló növények gallyazását nem végzi el,

f) a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlanon végzett tevékenységével a nagyközség legalább 5 utcájában is érzékelhető módon legalább két napon át bűzt okoz.

g) aki az avar és növényi hulladék nyílttéri égetéséről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott égetési szabályokat megsérti.

(2) Az (1) bekezdés a)–e) és g) pontjai szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő –, az (1) bekezdés f) pontja szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

4. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el és természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az ingatlantulajdonos vagy az ingatlant más címen használó, aki belterületi ingatlanának rendben tartásáról, tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, fűnyírásáról, elgazosodásának megakadályozásáról nem gondoskodik, ingatlanán hulladékot raktároz, a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti.

4. A közterületek rendjével kapcsolatos cselekmények

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki vállalkozás céljára használt 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművét közúton vagy más közterületen a jegyző által kiállított közterület-használati engedély nélkül tárolja.

5. A közterület használatával kapcsolatos, a közösségi együttélés szabályaiba
ütköző cselekmények

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki

a) közterület-használati engedély nélkül

aa) közterületen építményt elhelyez, vendéglátó-ipari előkertet vagy teraszt kialakít,

ab) építő vagy tüzelőanyagot, építési tevékenység végzéséhez szükséges eszközt egy napon túl közterületen tárol,

ac) kereskedelmi, egyéb szolgáltató, szórakoztató tevékenység céljára közterületet igénybe vesz,

ad) üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel el nem látott gépjárművét közterületen tárolja,

ae) személy-, vagy áruszállítási tevékenységgel összefüggésben állomáshelyként közterületet használ,

b) a közterület-használati engedélyét a közterület használatakor nem tartja magánál, személy-, vagy áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedélyének meglétét, díja befizetésének igazolását gépjárműve szélvédője mögött nem helyezi el és ezzel az ellenőrzést akadályozza.

c) közterületi névtáblát, házszámtáblát, szöveges ismertető táblát, emléktáblát, szobrot, vagy emlékművet beszennyez, eltakar, jogosulatlanul kihelyez vagy leszerel,

d) közterületen másokat zavaró, zaklató módon árusít, osztogat vagy szolgáltatást nyújt,

e) hirdető berendezést, reklámhordozót közterület-használati engedély nélkül kihelyez,

f) a Taktaharkány Nagyközség Önkormányzata által kihelyezett hirdető berendezéseket, vagy a hirdető berendezéseken elhelyezett hirdetéseket megrongálja.

g)közterületen a közterületek rendjéről és használatáról szóló önnkormányzati rendeletben meghatározottak szerint szeszes italt fogyaszt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

6. A közterületi zöldfelületek élővilágának védelmébe ütköző cselekmények

7. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el, aki zöldfelület élővilága elleni cselekményt valósít meg, azaz közterületi zöldfelületen

a) növényeket engedély nélkül csonkít,

b) fák törzsét vagy ágait engedély nélkül hirdetés, transzparens, reklámhordozó, kötél vagy kábel rögzítésére használja,

c) közterületen lévő virágot, dísznövényt szed, károsít vagy élő növény részeit engedély nélkül begyűjti.

d) Taktaharkány Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában álló, külterületen található fás szárú növénynek a patakmeder, patakpart, árok, csatorna, út menti sáv tisztításával összefüggően kivágott részeit - amennyiben annak elvitelére engedéllyel rendelkezik - az engedélyben meghatározott feltételek be nem tartásával elviszi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

7. Lakóépületek közösségi együttélési szabályaival összefüggő közösségellenes cselekmények

8. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző cselekményt követ el, aki

a) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakásában, valamint a közös használatú helyiségben és területen tevékenységével másoknak zavaró módon bűzt, füstöt, port, vagy egyéb más zavaró hatást okoz,

b) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő lakásában, valamint a közös használatú helyiségben és területen- különösen vendéglátó-ipari egységen - tevékenységével másoknak zavaró vagy megbotránkoztató módon - különösen a temetőből érzékeletően temetés idején - zajt okoz.

c) a tulajdonában vagy bármely más módon használatában lévő nem lakás célú helyiségében a tevékenysége során keletkező hulladékot, göngyöleget nem a saját gyűjtőedényben helyezi el, annak elszállításáról nem gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cselekmény elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

8. A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző egyéb cselekmények

9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el

a) az eb tulajdonosa, ha az eb vezetése belterület közterületén póráz nélkül történik,

b) aki nem gondoskodik arról, hogy az eb sem embert, sem más állatot harapással ne veszélyeztethessen,

c) aki az állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges eszközöket nem tart magánál, azt a rendőr vagy a jegyző felszólítására nem mutatja be,

d) aki a tulajdonában lévő vagy felügyelete alatt álló eb más tulajdonában lévő ingatlanra, vagy a közterületre való átjutását kerítéssel, vagy más alkalmas módon nem akadályozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás elkövetőjével szemben – természetes személy esetében százezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében háromszázezer forintig terjedő – közigazgatási bírság szabható ki.

10. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és természetes személy esetében kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az ingatlan tulajdonosa, bérlője, az ingatlan felett más jogcímen rendelkezni jogosult, ha életvitelszerű lakhatásra nem alkalmas ingatlanban biztosít lakhatási lehetőséget más természetes személy számára.

(2) Életvitelszerű lakhatásra alkalmas az az ingatlan:

a) mely megfelel a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek,

b) amelyben az ingatlanban lakó, illetve lakni kívánó személyek száma alapján az egy főre eső lakrész alapterületének mértéke eléri a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 105. § (2) bekezdésében is meghatározott hat négyzetmétert.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást követ el és természetes személy esetében kettőszázezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható az, aki az ingatlan tulajdonosa, bérlője, az ingatlan felett más jogcímen rendelkezni jogosult hozzájárulása nélkül életvitelszerű tartózkodás céljából lép, arra nem alkalmas ingatlan birtokába.

. Eljárási rendelkezések

11. § (1) A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásban – átruházott hatáskörben – a jegyző jár el.

(2) A rendeletben foglaltak betartását a Taktaharkányi Polgármesteri Hivatal erre feljogosított ügyintézője ellenőrzi.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatti eljárás hivatalból, továbbá bármely szervezet vagy személy bejelentése alapján indítható. A bejelentést szóban vagy írásban bárki megteheti. A szóban tett bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének és idejének, továbbá a körülményeinek leírását, a bizonyítási eszközök megjelölésével. Amennyiben lehetőség van rá, a bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás hivatalból, vagy bejelentés alapján történő észlelésétől számított 30 napon belül indítható meg. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt eljárás nem indítható.

12. § Az e rendelet hatálya alá tartozó eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál a Ket. vonatkozó rendelkezései mellett figyelembe kell venni az elkövető személyi körülményeit, vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait annyiban, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak, vagy azokat – a hatóság erre vonatkozó felhívására – önként igazolja.

14. § A kötelezett a közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a helyszíni bírságot a bírság kiszabását követő 30 napon belül átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással köteles megfizetni.

15. § (1) Az 5. §-ban meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás gépjárművel történő elkövetése esetén a felelősség a gépjármű üzembentartóját terheli. Az üzembentartó mentesül a közigazgatási bírság megfizetése alól, ha

a) a gépjármű a szabályszegés időpontját megelőzően jogellenesen került ki a birtokából és igazolja, hogy a jogellenességgel összefüggésben szabályszegésre vonatkozó eljárást megelőzően kezdeményezte e tárgyban a megfelelő hatóság eljárását;

b) ha a gépjárművet más személy használatába adta, és ezt teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt adatokkal (gépjármű hatósági jelzése, üzembentartó és használatba vevő neve, születési ideje, helye, lakcíme, nem természetes személy esetében megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma) bizonyítja, vagy -azon gépjárművek esetében, amelyek külön jogszabály alapján a közúti forgalomban menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel vehetnek részt olyan menetlevéllel, illetve fuvarlevéllel igazolja, amelyek a fent meghatározott adatokat tartalmazzák. E pont fennállása esetén a közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni.

10. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően elkövetett közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások esetén kell alkalmazni.

Taktaharkány, 2014. december 15.

                       Dr. Szemán Ákos                                                Szabó Jánosné

                            polgármester                                                            jegyző