Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv., 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva megalkotja a Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) egységes szerkezetben, az Alaptörvény, a 2011. évi CLXXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseivel.

/A dőlt betűs szöveg az Alaptörvény és a 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv) az álló betűs szöveg a Közgyűlés rendelete (továbbiakban: Ö.r.)/.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Mötv. 41.§ „(1) A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvénybe foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei Közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.”

Mötv. 21.§ „(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a Közgyűlés.”

   Ö.r. 1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10.

   (2) Az önkormányzat tisztségviselői:

1. polgármester
2. várospolitikai alpolgármester
3. gazdasági alpolgármester
4. városfejlesztési alpolgármester

   (3) Szeged város hivatalos honlapja: www.szegedvaros.hu

   Ö.r. 2.§ Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Ennek megfelelően önkormányzati döntést a Közgyűlés, illetőleg helyi népszavazás hozhat. A Közgyűlés törvényben meghatározott körben a bizottságát, a részönkormányzat testületét, a települési nemzetiségi önkormányzat testületét, a társulását, a polgármestert és a jegyzőt önkormányzati döntési jogkörrel láthatja el.

   Ö.r. 3.§ A Közgyűlés illetékessége Szeged közigazgatási területére terjed ki.

   Ö.r. 4.§ Szeged város jelképeit külön rendelet szabályozza.

   Ö.r. 5.§ A Közgyűlés bélyegzőjén Szeged város címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged" felirattal. A polgármester kör alakú bélyegzőjén Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Város Polgármestere" felirattal. A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala" felirattal.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

    Ö.r. 6.§ A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő, a polgármesteren kívül 20 főt egyéni választókerületben választanak, 8 fő kompenzációs listáról kap mandátumot.

A KÖZGYŰLÉS FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

Mötv. 41.§ „(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.”

   Ö.r. 7.§ A Közgyűléstől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 1.sz. melléklete, a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e Szabályzat 2.sz. melléklete, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 3.sz. melléklete tartalmazza.

Mötv. 42.§ „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi  forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”

   Ö.r. 8.§ (1) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a Közgyűlésnek félévenként beszámolni.

   (2) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a Közgyűlést.

   (3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

    Ö.r. 9.§ A polgármester az önkormányzat nevében a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, melyről a Közgyűlést tájékoztatja.

A KÖZGYŰLÉS MUNKATERVE, ÜLÉSEI

   Ö.r. 10.§ (1) A Közgyűlés üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Közgyűlés elé.

   (2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

      a)   tisztségviselő,

      b)   képviselőcsoport vezetője,

  c)   bizottság,

      d)  jegyző,

      e)   képviselő,

      f)    közszolgáltatást végző szerv vezetője,

      g)  az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetője,

      h)   települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

 (3) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

Mötv. 59.§ „(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.”

  (4) A munkatervnek tartalmaznia kell

      a)  a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

      b)  a napirend tárgyát, előterjesztőjét.

Mötv. 43.§ „(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei Közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei Közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.”

   Mötv. 44.§ „A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.”

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE ÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE

   Ö.r. 11.§ (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

   (2) A Közgyűlést annak elnöke, a polgármester hívja össze és vezeti az ülést.

   Ö.r. 12.§ (1) Rendes ülést a Közgyűlés – június, augusztus és január hónapok kivételével – havonta főszabály szerint pénteki munkanapokon, délelőtt 9.00 órai kezdettel tart. A polgármester a soron következő ülés előzetesen tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 14. napon elektronikus úton, levélben értesíti a képviselőket a képviselői e-mail címeken. A polgármester meghívóval értesíti a képviselőket a tervezett ülés összehívásáról, amelyet az ülést megelőző 7. napon elektronikus úton Szeged város honlapján, továbbá a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba helyezett levéllel kell megtenni. A lehetőségek figyelembe vételével az elnök kétóránként szünetet rendel el. A szavazás az elfogadott napirendek sorrendjében történik.

  (2) A Közgyűlést az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi javaslat tárgyának és előterjesztőjének megnevezését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei (előterjesztések és az önálló indítványok) legalább 7 nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le.

   (3) A meghívóban rendelkezni kell a határozatképtelenség esetére a következő ülés időpontjáról.

   Ö.r. 13.§ (1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester hívja össze. A megválasztott képviselők negyede, az állandó bizottságok indítványára az összehívás kötelező.

   (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesterhez címezve elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapján, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - kell előterjeszteni. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni.

   (3) A rendkívüli ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei legalább a Közgyűlés napját megelőző 2 nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A rendkívüli ülés összehívásáról a képviselőket – a szokásos értesítésen túl – a képviselő által bejelentett telefonon is értesíteni kell.  

   (4) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés rendkívüli ülése összehívható a meghívó elektronikus úton történő közlésével e-mail útján és Szeged város hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá az értesítésnek az általánostól eltérő módon, így különösen a képviselő által bejelentett telefonon, faxon, vagy sms útján való közlésével, a közlést követő napra a napirend megjelölésével.

   Ö.r. 14.§ (1) A Közgyűlés időpontjáról a város lakosságát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a polgármester értesíti.

  (2) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a meghívóval és annak mellékleteivel együtt a polgármester értesíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét. A Közgyűlés további meghívottai és a sajtó képviselői a meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le.

  (3) A Közgyűlést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályoztatása esetén a várospolitikai alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a gazdasági alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a városfejlesztési alpolgármester  hívja össze. A Közgyűlést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármesterek tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese hívja össze.

Mötv. 81.§ „(3) d) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;”

    Ö.r. 15.§ A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

   (1)     a) Szeged egyéni országgyűlési választókerületeinek képviselőit,

      b) a város díszpolgárait,

      c) a Szegedi Rendőrkapitányság vezetőjét,

      d) a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

      e) a Polgármesteri Hivatal Irodavezetőit,

      f) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

      g) Szegedi Járási Hivatal vezetőjét;

(2) a tevékenységüket érintő napirendi pont tárgyalásakor:

       h) az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak helyi vezetőit,

       i) akiket a polgármester, a Közgyűlés indokoltnak tart,

       j) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit.

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA, ZÁRT ÜLÉS

Mötv. 46. § „(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”

   Ö.r. 16.§ (1) A képviselőtestület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben név szerinti szavazással, minősített többséggel rendelhet el.

 (2) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés tartalma és a vita során elhangzottak, az előterjesztéshez kapcsolódóan keletkezett adatok – a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kivételével – nem nyilvánosak.

HATÁROZATKÉPESSÉG

   Mötv. 47. § „(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.”

   Ö.r. 17.§ Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a Közgyűlés ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Erről az eredeti ülésre szóló meghívóban kell rendelkezni, új meghívót nem kell kézbesíteni.

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, AZ ELNÖK JOGKÖRE

Mötv. 45.§ „A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”

  Ö.r. 18.§ (1) A polgármester akadályoztatása esetén a várospolitikai alpolgármester, akadályoztatásuk esetén a gazdasági alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a városfejlesztési alpolgármester elnököl.
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú frakciójának vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese elnököl.

   (2) A polgármester az ülésvezetést - eseti jelleggel - bármely alpolgármester részére átadhatja.

   Ö.r. 19.§ (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;
2. határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a Közgyűlésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a Közgyűlés tájékoztatása;
3. napirendi javaslat előterjesztése;
4. az ülés vezetése, szó megadása, szó megtagadása;
5. szó megvonása;
6. az ülés rendjének biztosítása;
7. az ülés félbeszakítása;
8. a Szabályzat rendelkezéseinek betartása, betartatása;
9. szavaztatás;
10. a szavazás eredményének megállapítása.  

 (2) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a Közgyűléshez méltatlan magatartás tanúsít.

 (3) Az elnök vitavezetési feladatai:

      a) a vita megnyitása, a vita lezárása és összefoglalása,

      b) a szavazás elrendelése,

      c) a szavazás eredményének megállapítása.

IV. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE

   Ö.r. 20.§ (1) Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a Közgyűlés vita nélkül határoz.

   (2) A Közgyűlés olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a Közgyűlés rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

   (3) A Közgyűlés által meghatározott napirend sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot.

  (4) Olyan kérdésnek, melynek napirendre tűzését az illetékes bizottság(ok) többsége nem támogatta, a Közgyűlés napirendjére tűzése csak minősített többséggel határozható el.

   (5) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél vagy a testület működésében jogszabálysértést észlel. Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

A NAPIREND ELNAPOLÁSA

   Ö.r. 21.§ (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz.

   (2) A Közgyűlés bármely napirendi ponthoz tartozó előterjesztést előzetes vagy további bizottsági tárgyalásra adhat ki.

ELŐTERJESZTŐ

  Ö.r. 22.§

 A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője

  a) tisztségviselő,

  b) bizottság,

  c) tanácsnok

  d) képviselő,

  e) jegyző,

  f)  irodavezető,

  g) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

  h) a polgármester által felkért más személy lehet.

ELŐTERJESZTÉS

   Ö.r. 23.§ (1) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

   (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

            a) az előterjesztő megnevezését;

            b) az előterjesztés iktatószámát;

            c) az előterjesztés készítőjét;

            d) az előterjesztés tárgyát;

            e) az előzetes véleményezés megtörténtét;

            f)  a törvényességi véleményezésre bemutatás idejét;

            g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

            h) a döntéshez a 24. § szerinti információkat;

            i)  a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

            j)  a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

   (3) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

  (4) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal irodavezetője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, ellenőrzésért felelősként bizottság elnöke, vagy képviselő jelölhető meg.

  (5) Az előterjesztést az ülést megelőző 14 nappal a tisztségviselőknek és a jegyzőnek meg kell küldeni. E nélkül az előterjesztés a Közgyűlésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a személyi kérdések, hatósági ügyek. A képviselők számára a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órától kell biztosítani az előterjesztések letölthetőségét Szeged város hivatalos honlapjáról. A képviselők a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. Az előterjesztést a honlapon való közzététellel kézbesítettnek kell tekinteni.       

  (6) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a nyújtja be a Közgyűlésnek. A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a költségvetési rendelettervezetet köteles soron kívül véleményezni, véleményét a többi bizottságnak és a Közgyűlésnek megküldeni. A Közgyűlés a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleménye ismeretében dönt.

  (7) Az önálló indítvány, a sürgősségi indítvány, az interpelláció, a felszólalás és a kérdés előterjesztésére külön szabályok vonatkoznak.

   Ö.r. 24.§ (1) Amennyiben az előterjesztés rendelet módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább:

1. az új, tervezett rendeletet,
2. a hatályos rendeletet, vagy annak elektronikus úton való elérhetőségét,
3. indokolást, amely

ca) tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 17. §-ában foglaltakat,

cb) kiemeli a hatályos rendelet és a rendelettervezet közti összes különbséget és

cc) azon pontok esetében, ahol a hatályos rendelet és a rendelettervezet eltérnek, bemutatja az eltérés lényegét és következményeit.

(2) Amennyiben az előterjesztés szerződés módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

1. az új szerződéstervezetet,
2. az eredeti szerződést és esetleges módosításait,
3. indokolást.

(3) Amennyiben az előterjesztés valamilyen szolgáltatás díjának megváltoztatására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

1. az előterjesztésben érintett évet megelőző 3 év vonatkozó adatait és
2. a módosítás szükségességének indokolását.

  (4) Amennyiben az előterjesztés ingatlannal kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább az ingatlant érintő jogügylet indokait

  (5) Amennyiben az előterjesztés településrendezésre, környezetvédelemre, helyi építészeti örökség vagy helyi természeti területek védetté nyilvánítására illetve annak feloldására irányul, akkor annak tartalmaznia kell a döntés megalapozását szolgáló adatokat, tényeket.

  (6) Amennyiben az előterjesztés Szeged MJV pályázataira vonatkozó közgyűlési döntésekkel kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább

1. a pályázatok Szeged költségvetésére gyakorolt hatását és
2. a pályázatok megvalósulása esetén fellépő, a szegedi lakosság egyes csoportjaira vonatkozó társadalmi és környezeti hatásokat.

  (7) Az (1)-(6) bekezdések alá nem tartozó előterjesztéseknek tartalmazniuk kell legalább a döntési javaslatok indokait.

  Ö.r. 25.§ (1) Az internetes rendszer tartós üzemzavara esetén a képviselő a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munkaidőben igényelheti az előterjesztések elektronikus adathordozón (DVD), legfeljebb 2 órán belül történő rendelkezésére bocsátását.

 (2) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munkaidőben papír alapon is igényelhetőek az előterjesztések.

 (3) Amennyiben az internetes rendszer üzemzavara már a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órakor is fennáll, akkor a képviselők részére az előterjesztéseket elektronikus adathordozón vagy papír alapon a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba kell helyezni, a képviselők rövid úton történő (a képviselő által bejelentett telefonon vagy sms elérhetőségen) értesítése mellett.

ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

   Ö.r. 26.§ (1) A képviselő a – Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

 (2) Az önálló indítványt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 14. nap 12.00 óráig lehet a polgármesterhez benyújtani. A benyújtás időpontja az az időpont, melyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes önálló indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol. Az önálló indítvány beterjesztésénél is alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó szabályokat, és fel kell tüntetni, hogy mely bizottság(ok)nak kell véleményeznie.

 (3) A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy az önálló indítvány véleményezésre az illetékes bizottság elé kerüljön a benyújtást követő legközelebbi bizottsági ülésre.

 (4)  A véleményezésben illetékes bizottság elnöke az önálló indítványt tevőt előadóként köteles meghívni az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre.

 (5) Az önálló indítványt a polgármester a Közgyűlés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kézbesíti.    

 (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az önálló képviselői indítványt papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a (2) bekezdésben meghatározott határidőt követő első munkanap 9.00 óráig.

 (7) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az önálló indítványt.

INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS

Mötv. 32. § (2) b) " Az önkormányzati képviselő: …… a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;”

   Ö.r. 27.§ (1) A képviselő a polgármesterhez, (alpolgármesterekhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző 4. munkanap 15 óra 30 percig a polgármesternél az interpellációt a (2) bekezdés szerinti módon és tartalommal benyújtja, úgy az interpelláció Szeged város honlapjáról való letölthetőségét biztosítani kell legkésőbb a benyújtást követő első munkanapon, és arra az ülésen választ kell adni. A válaszadás elhalasztását a Közgyűlés engedélyezheti, a válaszadás határidejének megjelölésével.

  (2) Az interpellációt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:  

a) a képviselő nevét,

          b) azt a személyt, akihez az interpelláció irányul,

          c) a képviselő kérdésének tárgyát, a kérdés részletes leírását és indoklását.

A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes interpelláció elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

 (3) Ha a képviselő az interpellációt a Közgyűlésen szóban is ismertetni kívánja, e szándékát az interpelláció benyújtásával egyidejűleg az ülés elnöke felé írásban kell jeleznie, az interpelláció tárgyának és az interpellálandó személyének megjelölésével. A szóban előadott interpelláció tartama legfeljebb 3 perc lehet, az interpellációk számától függetlenül.

 (4) A Közgyűlésen szóban csak a határidőben a (2) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően benyújtott interpelláció ismertethető. Ha a határidőben benyújtott interpelláció szóbeli előadhatósága kérdésében vita van, úgy arról a Közgyűlés dönt.

 (5) A nem határidőben benyújtott interpelláció a Közgyűlés soron következő ülésén akkor ismertethető szóban, amennyiben az a (2) bekezdés tartalmi feltételeinek megfelel.

 (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az interpellációt és annak szóban történő ismertetésére vonatkozó szándékát papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. napon, hivatali munkaidőben.

 (7) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az interpellációt.

  Ö.r. 28.§ A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba-vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

  Ö.r. 29.§ Ha a képviselő az interpellációt Közgyűlésen szóban nem kívánja előadni, az interpellációt és a választ az interpelláció címzettje ismerteti.

  Ö.r. 30.§ A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek 1 perces viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat ugyancsak 1 percben. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy annak elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

  Ö.r. 31.§ Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz, azt a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. Az intézkedés eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

  Ö.r. 32.§ (1) A képviselő a Közgyűlésen a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, tanácsnokhoz, az irodavezetőhöz önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést tehet fel. A kérdésre azonnal szóban, vagy a Közgyűlés hozzájárulásával 5 napon belül írásban kell válaszolni.

  (2) Ha a képviselő a Közgyűlésen kérdést kíván intézni az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez, úgy e szándékát az ülést megelőző nap 9.00 óráig az ülés elnökének elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - jelzi, a kérdés tárgyának és részletes leírásának, továbbá a kérdezett személy megjelölésének közlésével. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes kérdés elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

  (3) A szóban előadott kérdés tartama legfeljebb 3 perc lehet, a feltett kérdések számától függetlenül. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga.

 (4) A Közgyűlésen csak a határidőben a (2) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően benyújtott kérdés ismertethető.
A nem határidőben benyújtott kérdés a Közgyűlés soron következő ülésén ismertethető, ha a kérdés elektronikus úton, vagy az (5) bekezdésben meghatározott esetben papír alapon került benyújtásra és egyebekben megfelel a (2) bekezdés tartalmi előírásainak.

 (5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a kérdést papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, a (2) bekezdés szerinti határidőig.

 (6) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a kérdést.

   Ö.r. 33.§ Az írásbeli válaszadás megtörténtét a soron következő Közgyűlésen be kell jelenteni.

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

   Ö.r. 34.§ (1) A Bizottság, a tisztségviselő, a jegyző, a tanácsnok javasolhatja a Közgyűlésnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

   (2) A Bizottság, a jegyző, a tanácsnok a sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indokolásával együtt - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. nap 15 óra 30 percig  elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - nyújthatja be a polgármesterhez. A Bizottság nevében a Bizottság elnöke, alelnöke vagy a Bizottság által kijelölt tagja jogosult az indítvány benyújtására. Tisztségviselő a sürgősségi indítványt a Közgyűlést megelőző nap 15 óra 30 percig nyújthatja be. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes sürgősségi indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

 (3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend megállapítása során vita nélkül határoz.

 (4) Ha a Közgyűlés nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet önálló indítványként, vagy rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.

 (5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a jogosult a sürgősségi indítványt papír alapon is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 2. napon, hivatali munkaidőben.

 (6) A jogosult a részére, a munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a sürgősségi indítványt.

TANÁCSKOZÁSI JOG, FELSZÓLALÁS

   Ö.r. 35.§ (1) A felszólalás lehet:

            a) napirend előtti,

            b) napirendhez kapcsolódó,

            c) ügyrendi,

            d) személyes megjegyzés.

 (2) A Közgyűlés ülésén a felszólalás sorrendjét a 37. § (2) bekezdés szabályainak figyelembevételével az elnök határozza meg. A meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, a napirendi pontok vitájában napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3 percben szólalhatnak fel. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

 (3) A Közgyűlés felszólalásra adhat lehetőséget tanácskozási joggal egyébként nem rendelkező személynek is.

NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS

    Ö.r. 36.§ (1) A Közgyűlés napirendi javaslatai között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtti felszólalásra képviselőcsoportonként egy képviselő, illetve a képviselőcsoporttal nem rendelkező képviselők a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhetnek szót, melyet az ülés vezetője köteles megadni. Napirendi javaslatként szereplő előterjesztésről a napirend előtt vita nem folytatható.

 (2) A felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat.

 (3) A felszólalás tárgyában vitának, reagálásnak nincs helye.

VITA

  Ö.r. 37.§ (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt – legfeljebb 3 percben – szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékes bizottság(ok) nevében egy képviselő legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját.

 (2) A vita során a napirendhez kapcsolódó felszólalás keretében a képviselőcsoportok nevében egy-egy képviselő fejti ki véleményét az előterjesztésről. E hozzászólások időtartama – ha a felszólaló kérésére a Közgyűlés vita nélkül másképp nem határoz – egyenként 6 percnél hosszabb nem lehet.
A képviselőcsoportok nevében való felszólalás tényét a felszólalás megkezdésekor közölni kell. A felszólalást követően az elnök, illetve a képviselők szólalhatnak fel, jelentkezési sorrendben. Egy felszólalás ideje 3 percnél hosszabb nem lehet.

Ö.r 38.§ (1) Az elnök a napirenden szereplő előterjesztésekről külön-külön nyit vitát. Indokolt esetben az elnök az összefüggő előterjesztéseket egy napirendi pontban vonja össze a tárgyalás során.

  (2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett vita nyitható.

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

   Ö.r. 39.§ (1) Módosító javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 15 óra 30 percig kell elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – a polgármesternél benyújtani, míg a bizottságoknak és a tisztségviselőknek legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig kell a polgármesternél írásban előterjeszteni és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek törvényességi véleményezésre bemutatni. A képviselői módosító javaslat benyújtásának időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes módosító javaslat elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

 (2) Azon napirendi pontok esetén, amikor az előterjesztést, vagy annak egy részét a képviselők számára nem kézbesítették el a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 óráig, a módosítási javaslatot a képviselők a vita keretében is előterjeszthetik.

 (3) Rendkívüli Közgyűlés esetén módosító javaslatot a képviselők vita keretében terjeszthetnek elő.

 (4) A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a jegyző által elkészített és a polgármester által a Közgyűléshez benyújtott költségvetési rendelet-tervezethez, továbbá a Közgyűlés által elfogadott költségvetéshez kizárólag a jogszabályoknak megfelelő, hiányt nem keletkeztető és a költségvetési forrás megjelölését tartalmazó módosító javaslat nyújtható be.

 (5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a módosító javaslatot papír alapon is benyújthatja a polgármesternek legkésőbb az ülést megelőző 2. napon, hivatali munkaidőben.

 (6) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a módosító javaslatot.

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS

   Ö.r. 40.§ A napirendhez kapcsolódó felszólalások során a szót az ülés elnöke adja meg.

ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS

  Ö.r. 41.§ (1) Ügyrendi felszólalásnak minősül a jelen rendelet szabályainak betartásával valamint a tanácskozás lefolytatásával kapcsolatos hozzászólás.

(2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

(3) A vita lezárását követően ügyrendi felszólalásra a frakcióvezetők jogosultak.

SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS

   Ö.r. 42.§ A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót.

VITA LEZÁRÁSA

   Ö.r. 43.§ A vita lezárására bármelyik képviselő tehet javaslatot.
A vita lezárása előtt hozzászólásra bejelentkezett képviselők a vita lezárása esetén is felszólalhatnak.

   Ö.r. 44.§ (1) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

   (2) A vita lezárása és összefoglalása után 3 perces hozzászólásra jogosult:

- elsőként az előterjesztő,

- ezt követően bármely frakció egy képviselője és a frakcióval nem rendelkező képviselők. 

V. FEJEZET

A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL, JEGYZŐKÖNYV

   Ö.r. 45.§ (1) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, úgy az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a Közgyűlés határoz.

  (2) A Közgyűlés az összes napirend megtárgyalását követően szünetet tart, majd ezt követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz. A napirendi pont megtárgyalását követően a Közgyűlés azonnali döntéshozatalra is jogosult.

   (3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg. Együtt előterjesztett több módosító indítvány esetén az elnök külön-külön vagy együttesen szavaztat. Ha a Közgyűlés az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

   (4) Ha a Közgyűlés két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

HATÁROZATHOZATAL

Mötv. 47. § „(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni”

   Ö.r. 46.§ A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás – a titkos szavazás kivételével –  szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik.

TITKOS SZAVAZÁS

   Ö.r. 47.§ (1) A Közgyűlés titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Közgyűlés minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

   (2) A titkos szavazást a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Közgyűlésnek. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS

Mötv. 48.§ „(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik”.

   Ö.r. 48.§ (1) A Közgyűlés legalább 8 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

 (2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.
A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

 (3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

 (4) Titkos szavazás esetén név szerinti szavazás nem rendelhető el.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

Mötv. 47. § „(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.”

   Mötv. 50.§ „Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.”

  Ö.r. 49.§ A Közgyűlés az alpolgármestert, a tanácsnokot, a bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait minősített többséggel választja meg. Minősített többség szükséges a jogszabályokban és a Szabályzatban előírt ügyek eldöntéséhez.

JEGYZŐKÖNYV

Mötv. 52.§ „(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

  (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

  (3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.”

   Ö.r. 50.§ (1) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

 (2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

            a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét;

b) napirendi pontonként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítés, valamint a feltett kérdésekre adott válasz rövid tartalmát, a felszólalók nevét és hozzászólásuk minden lényeges elemét - az előterjesztett módosító vagy kiegészítő - döntési javaslatot, a szavazás módját, eredményét;

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat,

d) az elnök intézkedéseit, továbbá a Közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket,

            e) a zárt ülés elrendelését és annak feloldását,

f) a Közgyűlés ülésén minősített többséggel a két legnagyobb frakció tagjai közül választott kettő fő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

  (3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

            a) a meghívó,

            b) a jelenléti ív,

            c) valamennyi írásos előterjesztés, önálló képviselői indítvány,

            d) a jegyző törvényességi észrevétele,

            e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

f) gépi szavazás esetén a szavazások eredményéről készített, a napirendi pontot, a szavazás témáját, a képviselők nevét és szavazatát is rögzítő összesítő táblázat - a zárt ülés kivételével.

   (4) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt zsinórral kell átfűzni oly módon, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. A jegyzőkönyv hátoldalán a zsinórt a Polgármesteri Hivatal bélyegzőjével ellátott záró cédulával kell rögzíteni.

   Ö.r 51.§ (1) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni és aláírni, annak egy példányát a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszteni.

   (2) A képviselők vagy más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyző a javításról köteles 8 napon belül gondoskodni. Az egyet nem értése esetén ugyanezen időn belül köteles a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság részére eljuttatni a hangfelvételt. A bizottság a hangfelvétel meghallgatása alapján 15 napon belül dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról, és döntéséről értesíti a kijavítást kérőt.
A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az aláírását, vagy – kiigazítás esetén – a kiigazítást követő 8 napon belül Szeged város honlapjáról letölthető legyen.

   Ö.r. 52.§ (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évente bekötve, irattárban őrzi. A jegyzőkönyv másolati példányát a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszti. További egy példányt - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket - a Somogyi Könyvtárban kell elhelyezni.

   (2) A hangfelvételt négy évig kell megőrizni.

   Ö.r. 53.§ A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. Megjelölése tartalmazza a határozat számát, meghozatalának idejét.

KÖZMEGHALLGATÁS

Mötv. 54.§ „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni”.

   Ö.r. 54.§ (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben, valamint a Közgyűlés által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

  (2) A közmeghallgatás időpontját a sajtóban közzé kell tenni.

 (3) A közmeghallgatás időpontjára és napirendjére előterjesztés formájában javaslatot a polgármester tesz, arról a Közgyűlés dönt.

EGYEZTETŐ FÓRUM

Ö.r. 55.§ (1) Az Egyeztető Fórum a Közgyűlés szakmai egyeztető szerve.

(2) A Fórum tagjai: a tisztségviselők, a jegyző, a bizottsági elnökök, a tanácsnok, valamint a képviselőcsoportok vezetői.      

(3) A Fórum ülését a Közgyűlés ülését megelőző napon tartja.

(4) A Fórum pontos időpontját a Közgyűlést összehívó meghívóban kell közzétenni.

VI. FEJEZET

RENDELETALKOTÁS

   Alaptörvény 32. cikk „(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”

Mötv. 51. § „(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.”

   Ö.r. 56.§ (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére és előkészítésére a 22. §-ban meghatározottak jogosultak.

 (2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

 (3) A rendelet-tervezetet írásbeli indokolással együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni.

 (4) A Közgyűlés a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtábla, Szeged város hivatalos honlapja, szórólap, helyi sajtó).

   Ö.r. 57.§ (1) A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a Közgyűlést megelőző 7. nap 16.00 órától a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek letölthetőségét és véleményezhetőségét Szeged város hivatalos honlapján.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
2. a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,
3. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
4. a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet.

 (3) A rendelet-tervezet a Közgyűlést megelőző 4. nap 9.00 óráig véleményezhető az előzetesen névvel, email címmel regisztrált bármely felhasználók részéről. A regisztráció tényével a véleményező személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

 (4) A vélemények a regisztrációt követően, a felhasználók által választott nevek alatt, mindenki számára látható módon jelennek meg a honlapon.

 (5) A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak a jó erkölcsbe ütköző, illetve becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Ennek biztosítása érdekében a vélemények – szükség esetén – moderálásra kerülnek.

  Ö.r. 58.§ (1) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

   (2) A rendelet-tervezetről való döntést követően a vélemények eltávolításra kerülnek Szeged város hivatalos honlapjáról.

  Ö.r. 59.§ A rendelet tervezetét az ágazatilag illetékes bizottságnak véleményezni kell, a jegyző pedig köteles törvényességi szempontból megvizsgálni.

  Ö.r. 60.§ (1) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 8 napon belül kell aláírni és kihirdetni. A Közgyűlés ettől rövidebb határidőt is megállapíthat. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Közgyűlés hivatalos lapjában történik.

 (2) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A Közgyűlés rendeletének megjelölése: száma/kibocsátás éve (kihirdetés időpontja: hónap, nap) önkormányzati rendelet. A Közgyűlés rendeleteit naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐK

Mötv. 32.§ „(1) Az önkormányzati képviselő a település (fővárosi kerület, megye) egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) Az önkormányzati képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;

i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.”

Mötv. 49.§ „(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.”

   Ö.r. 61.§ (1) A települési képviselő köteles:

   a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;

   b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Közgyűlésen, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

   c) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti;

   d) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot /Mötv. 36.§/ bejelenteni.

   e) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

   (2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Közgyűlés dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések, valamint az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

  (3) Ha a települési képviselő és a bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a bejelentés elmulasztásának időpontja szerinti hónaptól kezdődően 6 hónapig az őt megillető összes juttatás 50 %-ára jogosult.

   Ö.r. 62.§ (1) A képviselő - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolattartása végett - fogadóórát tarthat.

  (2) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

  (3) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

Mötv. 35.§ „(1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg…

(2) Ha az önkormányzati képviselő tanácsnok, önkormányzati bizottság elnöke vagy tagja, számára magasabb összegű tiszteletdíj is megállapítható. Az önkormányzati képviselő számára történő tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását.”

   Ö.r. 63.§ A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

A TANÁCSNOK

Mötv. 34.§ "A képviselőtestület a polgármesternek, vagy bármely önkormányzati képviselőnek a javaslatára az önkormányzati képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását."

   Ö.r. 64.§  A Közgyűlés a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartásért felelős tanácsnokot választhat meg.

   Ö.r. 65.§ (1) A tanácsnokot a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi, az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a tanácsnokot a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

(2) A tanácsnoknak kérésére az általa megjelölt, (1) bekezdés szerinti iratról az illetékes iroda három napon belül költségmentes iratmásolatot köteles biztosítani.

(3) A tanácsnok feladatkörét a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

VIII. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

Mötv. 57.§” (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.”

Mötv. 59.§ „(1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

 (3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat”

   Ö.r. 66.§ (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó  bizottságokat választ és ideiglenes bizottságot választhat (a továbbiakban: bizottság).   

   (2) A bizottságok a Közgyűlés ülései között végzett tevékenységükről a Közgyűlésen félévenként beszámolnak.

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

Ö.r. 67.§ (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre:

- Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság

- Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

- Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság

- Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság

- Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság.

Mötv. 58.§ „(1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.”

   (2) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:

- Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság                                     6 + 3 fő

- Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság                                   6 + 3 fő

- Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság                  6 + 3 fő

- Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság                                   6 + 3 fő

- Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság        6 + 3 fő

   (3) A képviselő legfeljebb három állandó bizottság tagja lehet.

IDEIGLENES BIZOTTSÁG

Ö.r. 68.§ (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, tagjainak számát, megbízatásának terjedelmét és működésének időtartamát a Közgyűlés állapítja meg.

   (2) Az ideiglenes bizottság működésére a Közgyűlés vagy az ideiglenes bizottság eltérő rendelkezésének hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

   (3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

A BIZOTTSÁGOK FELADATAI

Mötv. 61.§ „(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz”.

   Ö.r. 69.§ (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:

a) előkészíti a Közgyűlés döntéseit;

b) dönt az önkormányzati rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben;

c) szervezi a Közgyűlés döntéseinek végrehajtását;

d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;

e) állást foglal a Közgyűlés által meghatározott előterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban;

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját;

g) ellátja a Közgyűlés által esetenként meghatározott feladatokat;

   (2) A Bizottság által készített előterjesztés elektronikus úton történő benyújtására az elnök, az alelnök, vagy a Bizottság által kijelölt tag jogosult.

   (3) Az egyes bizottságok Közgyűléstől átruházott hatásköreit a Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE

   Ö.r. 70.§ A bizottságok működési szabályzatukat a jelen Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

   Ö.r. 71.§ (1) A bizottságok munkaterv alapján működnek, amelyek a Közgyűlés munkatervéhez igazodnak.

  (2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai egyharmadának kérésére az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül össze kell hívni. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: tisztségviselő, jegyző, bizottság, tanácsnok, képviselő, bizottság nem képviselő tagja.

A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság ügyviteli titkára útján juttatja el a bizottság elnökének.

   (3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagok közül a nem Közgyűlési előterjesztéseket papír alapon, az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, és az egyéb meghívottaknak. Tisztségviselő a bizottsági ülést megelőző napon kezdeményezheti az előterjesztés sürgősséggel történő megtárgyalását.  A bizottság képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő Közgyűlési előterjesztések közül a nyilvános ülésen tárgyalandókat Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le, a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a honlapról az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A bizottság nem képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő Közgyűlési előterjesztéseket papír alapon, a meghívó mellékleteként kapják meg.

  (4) A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, a területileg illetékes képviselőt, tanácsnokot, illetve szükség szerint a nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett irodavezetőt, továbbá más érdekelteket. A bizottság elnöke az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság ülésére más érdekelteket is meghívhat, akik az adott napirend vitájában a bizottság döntése alapján szólalhatnak fel.

 (5) A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.

 (6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Közgyűlés által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A bizottság a rendelkezésére bocsátott közgyűlési előterjesztést legkésőbb a Közgyűlést megelőző nap 11.00 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Közgyűlés megkezdéséig foglalhat állást.

 (7) A bizottságok üléseiről – a napirend közlésével – minden képviselőt értesíteni kell.

   Ö.r. 72.§ A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, köztük a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - jelen van.

   Ö.r. 73.§ A bizottságok ügydöntő határozatot a Közgyűlés által átruházott hatáskörben, valamint saját tagjaikra nézve hoznak.

  Ö.r. 74.§ (1) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.

   (2) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehetnek, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhatnak, vagy egyéb módon nem vonhatják el a polgármesternek a Hivatal irányítására vonatkozó jogkörét. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

  Ö.r. 75.§ (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek alakiságára az 50.§ (4) bekezdésében foglalt előírások az irányadók. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és alelnöke, egyikőjük akadályoztatása esetén a bizottságnak az ülésen részt vett tagja írja alá.

 (2) A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség szempontjából köteles megvizsgálni és az ülést követő 15 napon belül megküldeni a jegyzőkönyvet a Csongrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, valamint biztosítani a nyílt ülés jegyzőkönyveinek Szeged város honlapjáról való letölthetőségét. A zárt ülések jegyzőkönyvei a Polgármesteri Hivatal szakirodáin az ügyviteli titkároknál tekinthetőek meg, az arra jogosultak számára.

   (3) A határozatot meg kell küldeni a polgármesternek és az érdekelteknek.

  Ö.r. 76.§ A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés dönt.

  Ö.r. 77.§ A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, ügyviteli titkár közreműködésével.

 Ö.r. 78.§ A bizottság elnökét, kérésére, a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a bizottság elnökét a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

  Ö.r. 79.§ A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

IX. FEJEZET

KÉPVISELŐCSOPORTOK

  Ö.r. 80.§ (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport alakításához legalább 2 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, vezetőjének személyét, tagjainak névsorát a Közgyűlésnek be kell jelenteni.

  (2) Egy párt a képviselőtestületben csak egy frakciót alakíthat. Különböző pártokhoz, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők is hozhatnak létre frakciót

X. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

Mötv. 62.§ „(1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.

(2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.

(3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.

(4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

 Ö.r. 81.§ A Közgyűlés Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé, Gyálarét városrészekben településrészi önkormányzatot hoz létre.

 Ö.r. 82.§ A településrészi önkormányzat létszáma és hivatalos megnevezése:

a) Szeged-Kiskundorozsma Településrészi Önkormányzata, 9 fő

b) Szeged-Szőreg Településrészi Önkormányzata, 7fő

c) Szeged-Tápé Településrészi Önkormányzata, 7 fő

d) Szeged-Gyálarét Településrészi Önkormányzata, 5 fő.

Ö.r. 83.§ (1) A települési részönkormányzat vezetője a településrészen egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő lehet.

  (2) A településrészi önkormányzat tagjai: a településrészen lévő egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselő(k) és a választópolgárok jelölése alapján más, a településrészen lakó választópolgár.

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT VÁLASZTÁSA, ELJÁRÁSI RENDJE

  Ö.r. 84.§ (1) A Közgyűlés – a polgármester előterjesztése alapján – megválasztja a településrész egyéni választókerületében megválasztott önkormányzati képviselőt, több választókerület esetén a megválasztott egyéni önkormányzati képviselők egyikét a részönkormányzat vezetőjének, valamint tagjainak a településrészen lakók által ajánlott és az ajánlást elfogadó településrészi képviselőket.

   (2) A településrészi önkormányzat tagjaira a településrészen lakó választópolgárok a Polgármesteri Hivatal által biztosított ajánlóíven tehetnek javaslatot. A javaslatnak tartalmaznia kell a javaslatot tevő személyi adatait (név, születési név, személyi azonosító jel), lakóhelyét, a jelölt személy személyi adatait (név, születési név, személyi azonosító jel), lakóhelyét.

  (3) Jelölt az, akire a településrészen lakó választópolgárok ajánlást tesznek és azt a jelölt elfogadja. A jelöltek közül a polgármester tesz javaslatot a településrészi önkormányzat tagjaira.

 (4) A polgármester a Közgyűlés alakuló ülését követő 90 napon belül településrészenként teszi közzé a településrészi önkormányzat tagjaira vonatkozó jelölés leadásának helyét és legalább kettő időpontját. A polgármester a soron következő Közgyűlésre terjeszti elő a településrészi önkormányzat megválasztására vonatkozó javaslatát.

   Ö.r. 85.§ (1) A településrészi önkormányzat megbízatása a Közgyűlés megbízatásáig tart.

  (2) Ha a településrészi önkormányzat tagjának megbízatása megszűnik, a Közgyűlés a polgármester javaslatára dönt új tag megbízásáról. Abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat tagjai több mint felének a megbízatása egyidejűleg megszűnik, a polgármester új részönkormányzati testület megválasztását kezdeményezi.

 Ö.r. 86.§ (1) A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és a jelen Szabályzat figyelembevételével 30 napon belül maga köteles megállapítani.

   (2) A településrészi önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

     Ö.r. 87.§ (1) A településrészi önkormányzat feladatai különösen:

a) a településrészen lévő önkormányzati és állami szervekkel rendszeres kapcsolat tartása és folyamatos együttműködés;

   b) közcélú önkéntes munka szervezése és összehangolása;

c) a településrészt érintő fontosabb fejlesztési, rendezési tervek véleményezése, megvalósításuk figyelemmel kísérése;

   d) a részönkormányzat gyűlést tart a helyi népszavazás kiírása előtt;

   e) véleményezi a településrész területén lévő

   -  közterületek elnevezését;

   -  hivatali kirendeltség működése esetén az ügyfélfogadási rend megállapítását;

   (2) A településrészi önkormányzat vezetőjének feladatai:

   a) összeállítja a napirendet, összehívja és vezeti a részönkormányzat üléseit;

b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről és a jegyzőhöz történő felterjesztéséről;

c) tájékoztatást ad az érintetteknek a településrész lakóit érintő szociális, vagyonkezelési, privatizációs, kulturális, oktatási és sport ügyekről, valamint a területen lévő önkormányzati intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, nevének megállapításáról, megváltoztatásáról;

   d) képviseli a részönkormányzatot;

e) a településrészi önkormányzat általa kifogásolt döntését a Közgyűlés elé terjesztheti.

f) ismerteti a Közgyűlés és a bizottságok ülésein a településrészi önkormányzatot érintő közgyűlési és bizottsági előterjesztésekre vonatkozó részönkormányzati véleményt.

   (3) A polgármester a településrészi önkormányzatot érintő kérdésekben köteles a közgyűlési előterjesztéseket, továbbá a bizottsági elnökök jelzése esetén a bizottsági előterjesztéseket a Szabályzatban rögzített módon kézbesíteni a részönkormányzat vezetője részére.

XI. FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

POLGÁRMESTER

Mötv. 65.§ „A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.”

Mötv. 66.§ „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.”

  Ö.r. 88.§ A polgármester megbízatását főállásban látja el.

 Ö.r. 89.§ A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni.

  Ö.r. 90.§ A polgármestert távollétében az általa kijelölt várospolitikai-, gazdasági vagy városfejlesztési alpolgármester helyettesíti.

  Ö.r. 91.§ (1) A polgármester feladatai a Közgyűlés működésével kapcsolatban:

   a) képviseli a Közgyűlést;

   b) benyújtja a Közgyűlés munkatervére vonatkozó javaslatát,

   c) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit;

   d) ellátja a 19. §-ban meghatározott feladatokat;

   e) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról;

  f) gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját;

g) az üléseket követő 8 napon belül aláírja az üléseken elfogadott Közgyűlési rendeleteket, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet;

   h) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását;

i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot - amennyiben annak az Mötv-ben valamint a Közgyűlés rendeletében meghatározott feltételei fennállnak - a Közgyűlés legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti.

Mötv. 61.§ „(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.”

   (2) A polgármester haladéktalanul intézkedik a Közgyűlés bizottságainak jelzése alapján, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

Mötv. 67.§ „A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.”

  (3) A Közgyűléstől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

Mötv. 68.§” (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.”

   Ö.r. 92.§ A Közgyűlés két ülése közötti időszakban a polgármester dönt a pályázatok benyújtásról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott esetekben azzal, hogy a döntéséről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.

ALPOLGÁRMESTER

Mötv. 74.§ „(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert, főpolgármester-helyettest, a megye közgyűlése alelnököt (a továbbiakban együtt: alpolgármester) választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.”

    Ö.r. 93.§ (1) A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére három – várospolitikai, gazdasági, városfejlesztési – alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.

JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

Mötv. 82.§ „(1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt,…… a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára……. kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit. Megyei jogú városban több aljegyző is kinevezhető.”

Mötv. 81.§ „(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dolgokkal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.”

  Ö.r. 94.§ (1) A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:

a) törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását;

c) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról és annak egy példányát az ülést követő 15 napon belül - az esetleges törvényességi észrevételével - felterjeszti a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez;

d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről;

e) az elfogadását követő 8 napon belül aláírja az önkormányzat rendeleteit és gondoskodik azok kihirdetéséről, valamint a Közgyűlés általános érvényű szabályozást tartalmazó (normatív) határozatainak közzétételéről.

   (2) A jegyző feladatai a Polgármesteri Hivatal működésével összefüggésben:

a) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben, valamint a Közgyűlés által meghatározott feladatokat, hatósági hatásköröket;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat.

   (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy a jegyző és aljegyző tartós akadályoztatása esetén a helyettesítésüket a Jegyzői Iroda vezetője látja el.

  Ö.r. 95.§  A Közgyűléstől a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.

XII. FEJEZET

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Mötv. 84.§” (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.”

   Ö.r. 96.§ (1) A polgármesteri hivatal megnevezése:

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

   (2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

Székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10.

XIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ö.r. 97.§ (1) A Közgyűlés a Szegedi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Lengyel Önkormányzat, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Örmény Önkormányzat, a Szegedi Román Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szlovák Önkormányzat, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat részére, a testületi működésének biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Osztróvszky u. 6. sz. alatti ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

   (2) A Közgyűlés a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működés biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Rákóczi u. 11. sz. alatti 20156/B/1 hrsz. ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

   (3) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve az (1)-(2) bekezdésekben megjelölt nemzetiségi önkormányzatok részére a működésükhöz szükséges feltételeket, valamint az ingatlanok ingyenes használatát a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása útján biztosítja, az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között kötött megállapodásban foglaltak szerint.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  Ö.r. 98.§  A közterületek elnevezésének szabályairól szóló 45/1991. (XII. 31.) Kgy. sz. rendelet

a) 7. § (1) bekezdésében az „Általános Igazgatási” szövegrész helyébe az „Igazgatási és Építési” szöveg,

b) 8. § (5) bekezdésében a „Városkép- és Környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg,

c) 8. § (5) bekezdésében a „Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi” szövegrész helyébe a „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági” szöveg

lép.

  Ö.r. 99.§ Az Önkormányzat kitüntetéseinek alapításáról és adományozásuk rendjéről szóló 17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet

a) 27. § (5) bekezdésében az „Egészségügyi és Szociális Bizottsága” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottsága” szöveg,

b) 27. § (6) bekezdésében és (8)-(9) bekezdésében az „Oktatási” szövegrész helyébe a „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági” szöveg,

c) 27. § (7) bekezdésében a „Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi” szövegrész helyébe a „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági” szöveg,

d) 27. § (10)-(11) bekezdésében az „Ifjúsági és Sportbizottsága” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottsága” szöveg

lép.

  Ö.r. 100.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. sz. rendelet 10. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Amennyiben a vételárhátralék megfizetésével a vevő 30 napot meghaladó késedelembe esik és tartozását a felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, úgy a részletfizetés kedvezményét elveszti és a még hátralékos vételár időarányos késedelmi kamataival együtt egyösszegben azonnal esedékessé válik. Amennyiben a vételárhátralék megfizetésének elmaradása a vevő önhibáján kívül eső okra vezethető vissza, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a következő intézkedéseket teheti:

a) fenntarthatja az önkormányzati lakás vételárhátralékára vonatkozó részletfizetési kedvezményt,

b) engedélyezheti a hátralék és a késedelmi kamat részletekben történő megfizetését,

c) elengedheti a késedelmi kamat összegét a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig.”

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. sz. rendelet 11. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság abban az esetben jelölhet ki helyiségeket elidegenítésre a 11/A-13. §-okban foglalt feltételek mellett, ha

a) a műszaki állapota miatt bérleteztetés útján nem hasznosítható, vagy

b) a 12. § (1) bekezdése alapján készített gazdaságossági számítás, valamint üzemeltetési szempontok alapján önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt.

(4) Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett helyiség elidegenítését megelőzően a jogosult szervvel megállapodást kell kötni. A megállapodás megkötés a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik."

 (3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. sz. rendelet 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üres önkormányzati tulajdonú helyiségeket pályáztatás útján kell értékesíteni, kivéve ha a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a helyiséget valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – elidegenítésre kijelöli. A tulajdonostársak nyilatkozatát a vételi kérelemhez kell mellékelni. Ebben az esetben a helyiség vételára a forgalmi érték, melyet a vevő a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles egy összegben megfizetni. Ha másik tulajdonostárs is élni kíván a vétel lehetőségével, akkor a helyiséget pályáztatás útján kell értékesíteni."

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV. 26.) Kgy. sz. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3)-(4) bekezdéseiben, 10. § (9) bekezdésében, 14. § (13) bekezdésében, 15. § (3) bekezdés a)-b) pontjában, 15. § (4)-(5) bekezdésében a „Vagyongazdálkodási” szövegrész helyébe „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében a „Pénzügyi” szövegrész helyébe „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási” szöveg

lép.

   Ö.r. 101.§ Szeged város nevének használatáról, valamint Szeged és csatolt települései jelképeiről szóló 25/1998.(VII. 27.) Kgy. rendelet 10. § (1) bekezdésében az „Általános Igazgatási” szövegrész helyébe az „Igazgatási és Építési” szöveg lép.

   Ö.r. 102.§ (1) A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közterület állagának, minőségének javítására hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulás birtokában végzett munkálatok (pl: díszburkolat, utcabútor kiépítésére fordított) – számlával igazolt, az engedélyező hatóság által elfogadott – költségének mértékével a használó által még fizetendő közterület-használati díjat az engedélyező hatóság az engedélyes kérelmére - Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hozzájárulása alapján – csökkentheti.”

(2) A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Külön méltánylást érdemlő esetben kérelemre az engedélyező hatóság – a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján – részleges, vagy teljes díjmentességet állapíthat meg. Külön méltánylást érdemlő eset a kérelmező betegsége vagy az engedély kiadását követően anyagi helyzetében bekövetkezett jelentős változás lehet, továbbá ha a közterület-használat az önkormányzat közfeladat ellátásához kapcsolódik. Nem kell a bizottság elé terjeszteni azt a kérelmet, amely esetében a (3) bekezdésben foglaltak a méltányosság gyakorlását kizárják.”

(3) A közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 10. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedélyező hatóság szerzi be:)

„f) a 7. § (3) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmek benyújtása esetén a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatát,”

  Ö.r. 103.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Önkormányzat a bérbeadói jogokat a Közgyűlés, a polgármester, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság, illetve a kezelő szervezet útján gyakorolja az Ltv. és az e rendeletben szabályozottak szerint.”

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet

a) 12. § (1) bekezdés a) pontjában, b) pont ba) alpontjában a „Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság” szövegrész helyébe a „Polgármester” szöveg,

b) 4. § (17) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés c) pont cd), ce), cf), ch), cn), ct), cw), cx) alpontjaiban, 12. § (1) bekezdés d) pontjában a „VB” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdés c) pont cj) és cv) alpontjaiban a „VB-t” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságot” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 11. § (1) bekezdésében az „a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság vagy” szövegrész.

  Ö.r. 104.§ A köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 18. § (2)-(3) bekezdésében a „Városüzemeltetési és Fejlesztési” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg lép.

   Ö.r. 105.§ (1) A lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásról szóló 28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A beérkezett igényeket a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményezi, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság bírálja el.”

(2) A lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásról szóló 28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VIII. fejezet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A pályázatokat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága véleményezi, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága bírálja el és egyúttal dönt az önkormányzat pályázatának benyújtásáról az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal felé. A beérkezett pályázatok bírálata az IKV Zrt. előterjesztése alapján történik. A döntésről a pályázók értesítést kapnak.”

(3) A lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásról szóló 28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 2. sz. melléklet VII. fejezet 2. pont utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Amennyiben a pályázó és/vagy a pályázat jogosultsága nem megalapozott, az a pályázat elbírálásból történő kizárását eredményezheti, melyről az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. a kizárás indokának megjelölésével, döntést megalapozó előterjesztést készít a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságnak.”

(4) A lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásról szóló 28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 2. sz. melléklet VIII. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. A pályázatokat Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága véleményezi, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága bírálja el és egyúttal dönt az önkormányzat pályázatának benyújtásáról az Országos Lakás és Építésügyi Hivatal felé. A beérkezett pályázatok bírálata az IKV Zrt. előterjesztése alapján történik. A döntésről a pályázók értesítést kapnak.”

  Ö.r. 106.§ A helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló 66/2003. (XII. 23.) Kgy. rendelet 4. § (1) bekezdésében a „Városüzemeltetési és Fejlesztési” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg lép.

  Ö.r. 107.§ (1) Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Alapjáról szóló 63/2004. (XII. 21.) Kgy. rendelet

a) 3. § (4) bekezdésében a „Városkép- és Környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg,

b) 3. § (6) bekezdésében a „Pénzügyi” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti a Szeged Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Alapjáról szóló 63/2004. (XII. 21.) Kgy. rendelet 3.§ (6) bekezdés utolsó mondata.

  Ö.r. 108.§ A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól, valamint az egyes köztisztasági tevékenységek ellátásáról  szóló 1/2005. (II. 2.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontjában, az 1. § (5)-(6) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében, a 8. § (5) bekezdésében a „Városüzemeltetési és Fejlesztési” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg lép.

 Ö.r. 109.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a bérlő lakására határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződését a bérbeadó

kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, a megállapodás során a felek az (1)-(5) bekezdésekben foglaltaktól eltérhetnek azzal, hogy a pénzbeni térítés mértéke nem haladhatja meg a bérleti jog ellenértékének összegét. A megállapodást a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá 10 millió forint értékhatárig, 10 millió forint értékhatár fölött a Közgyűlés dönt.”

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VII. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

„Dönt a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről 10 millió forint értékhatárig 52. § (6) bek.”

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet

a) 1. sz. melléklet III. pontjában az „Egészségügyi és Szociális Bizottság” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság” szöveg,

b) 1. sz. melléklet V. pontjában a „Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi” szövegrész helyébe a „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági” szöveg,

c) 1. sz. melléklet VII. pontjában, X. pontjában a „Vagyongazdálkodási” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási” szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet IV. pontja, VI. pontja és VIII. pontja.

  Ö.r. 110.§ (1) Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) rendelet 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazása szempontjából)

„b) kiemelt közérdek: a város társadalmi, gazdasági fejlődését szolgáló cél, melyet a kezelő/üzemeltető véleményezésével a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság annak minősít;”

(2) Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) rendelet 7. § (3) bekezdésében, az 5. sz. melléklet 3.1.6.1. pontjában és a 3.1.6.16. pontjában a „Városkép- és Környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi” szöveg lép.

  Ö.r. 111.§ Az első lakást szerzők támogatásáról, és a lakás korszerűsítéséhez nyújtott támogatásról szóló 42/2009. (XII. 15.) Kgy. rendelet

a) 8. § (1) bekezdésében az „az Egészségügyi és Szociális Bizottság” szövegrész helyébe az „a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság” szöveg,

b) 12. § (3) bekezdésében a „Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi” szövegrész helyébe a „Humán Közszolgáltatási” szöveg

lép.

   Ö.r. 112.§ Szeged város ösztöndíjairól szóló 14/2010. (V. 12.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdésében a „Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi” szövegrész helyébe a „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági” szöveg lép.

  Ö.r.113.§ (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 9 fő, tagjai:

a) a Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke,

b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója,

c) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója,

d) Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója,

e) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma képviselője,

f) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője,

g) Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője,

h) Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője,

i) Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.”

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésében a „Humán Közszolgáltatási Tanácsnok” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke” szöveg lép.

   Ö.r. 114.§ A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról szóló 3/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet 8. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi és Szociális Bizottsága” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottsága” szöveg lép.

   Ö.r. 115.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 33/2013.(XII.23.), 8/2014..(V.10), 12/2014.(VI.30.), 17/2014.(X.27.) önkormányzati rendelet, továbbá az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről és a véleményezésre benyújtandó tervek köréről szóló 20/2008. (V.21.) Kgy. rendelet és az azt módosító 38/2010.(XII.14.)önkormányzati rendelet  hatályukat vesztik.   

(2) A Szabályzat mellékletei:

                 1. A bizottságok Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 2. A polgármester Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 3. A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 4. A tanácsnok feladatköre

5. Az önkormányzat alaptevékenységeinek megjelölése kormányzati funkció szerint.

(3) A Szabályzat függeléke:

      Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök megnevezése