Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában és 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az ingatlanhasználóknál keletkező települési vegyes hulladék, az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, és a házhoz menő lomtalanítás során a lomhulladék gyűjtésére, átvételére, elszállítására, előkezelésére, kezelésére, hasznosítására és ártalmatlanítására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervez és tart fenn.

1. A közszolgáltatás tartalma

2. § A közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a)  az ingatlanhasználó által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a Közszolgáltató által biztosított, illetve az ingatlanhasználó tulajdonát képező gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési vegyes hulladék átvételére, összegyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b)  az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő összegyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c) hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetésére;

d)  az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött és elszállított települési vegyes hulladék ártalmatlanítására, vagy ártalmatlanításra történő átadására;

e)  a települési hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív gyűjtésére (a továbbiakban: elkülönített gyűjtés);

f) az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon képződött és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására kihelyezett konténerek melletti illegális hulladékok felszámolására és a  karácsonyfagyűjtésre.

2. A közszolgáltatás hatálya

3. § (1) A közszolgáltatás Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A közszolgáltatás kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlanhasználónál keletkező települési hulladékra.

(3) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező települési hulladék gyűjtéséről és annak összegyűjtésére feljogosított, és engedéllyel rendelkező hulladékgazdálkodónak történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni.

(4) Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult és kötelezett hulladékgazdálkodó (a továbbiakban: Közszolgáltató) a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. (8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 26.). A Közszolgáltató végzi a közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását és gondoskodik az összegyűjtött települési hulladékok kezeléséről, vagy kezelésre történő átadásáról.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában

1. Hulladékkezelő telep: a települési hulladék begyűjtésére, átvételére és az egyes hulladékfajták további tárolására, átrakására, előkezelésére, illetőleg hasznosítására vagy ártalmatlanítására szolgáló telephely.
2. Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott zárt begyűjtőhely.
3. Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.
4. Ártalmatlanító hely: a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló, kizárólag erre a célra létesített és az önkormányzat által kijelölt lerakóhely, létesítmény.
5. Hulladéklerakó telep (hulladéklerakó): műszaki védelemmel létesített, folyamatos ellenőrzést biztosító rendszerrel ellátott, a települési hulladék föld felszínén vagy földben történő ártalmatlanítására szolgáló műtárgyak és kiszolgáló létesítmények összessége.
6. Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.;
7. Peremterületi városrészek: Andráshida, Bazita, Becsali, Botfa, Csácsbozsok, Ebergény, Gógánhegy, Jánkahegy, Nekeresd, Neszele, Pózva, Ságod, Szenterzsébethegy, Vorhota és Zalabesenyő; Cserlap,
8. Zártkerti ingatlan: mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi ingatlan.
9. Használaton kívüli ingatlan: minden olyan ingatlan (lakás), amelyen az ingatlanhasználó legalább 90 napig (és előre meghatározható ideig) megszakítás nélkül nem tartózkodik és az ingatlant más sem használja.
10. Családi ház: az egylakásos ház, sorház és a legfeljebb négy lakásos lakóépület, minden egyéb lakóépület tömbház.

II. fejezet

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

4. A Közszolgáltató közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

5. § (1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezet védelmére vonatkozó szabályok megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlanhasználóktól:

a) a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és általa rendelkezésre bocsátott, illetve az ingatlanhasználó tulajdonát képező gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladék összegyűjtése és elszállítása,

b) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, illetve az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására létrehozott költségvetési szerv területén elhelyezett, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, összegyűjtése és elszállítása,

c)  a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék évente egyszeri – a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen – történő összegyűjtése, illetve átvétele és elszállítása, valamint karácsonyfa összegyűjtése és elszállítása,

  d)  hulladékgyűjtő szigetek üzemeltetése,

e)  az a) pontban foglaltak szerint átvett, összegyűjtött és elszállított települési hulladék ártalmatlanítása vagy ártalmatlanításra történő átadása, illetve a b) pontban foglaltak szerint elkülönítetten összegyűjtött hulladék nem újrahasznosítható részének lerakással történő ártalmatlanítása, vagy ártalmatlanításra történő átadása,

f) a b) pontban foglaltak szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék hasznosítható részének előkezelése, hasznosítása, vagy előkezelőnek, hasznosítónak történő átadása.

(2) A Közszolgáltató a hulladékról szóló törvényben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.            

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének előzetes egyetértésével.

(4) A Közszolgáltató közszolgáltatási tevékenysége (hulladék átvétele, gyűjtése, szállítása, kezelése) ellátására teljes körűen igénybe vehet alvállalkozót (teljesítési segédet). Jelen rendelet Közszolgáltatóra vonatkozó rendelkezései a Közszolgáltató alvállalkozójára (teljesítési segédjére) is kötelező érvényűek, akinek tevékenységéért a Közszolgáltató teljes felelősséggel tartozik. 

5. Az ingatlanhasználó közszolgáltatással összefüggő jogai és kötelezettségei

6. § (1) Az ingatlanhasználó alapvető kötelessége hogy:

a)  a települési hulladékok gyűjtésére, szállítására, kezelésére vonatkozó közszolgáltatási szerződést aláírja, és a közszolgáltatás igénybevételéért a külön jogszabályban meghatározott díjat fizesse,

b)  a települési hulladékot elkülönítetten gyűjtse,

c) a rendelet mellékletében felsorolt hulladékgyűjtő szigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon elhelyezett edényzetekben, valamint házhoz menő elkülönített, hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben, vagy zsákban a külön gyűjtendő hulladékát a melléklet szerinti megosztásban elhelyezze,

d) természetes személy esetén a nála keletkező veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a hulladékudvar üzemeltetőjének átadja,

e)  az ingatlanán keletkező települési hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékgazdálkodónak adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse,

f)   a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,

g)  az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki.

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli a közszolgáltatás igénybevételének kötelezettsége az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési hulladék nem keletkezik.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a telephelyén a tevékenysége során keletkező települési hulladékot köteles elkülönítve gyűjteni a telephelyén a tevékenysége során keletkező nem települési hulladékoktól. A keletkezett vegyes települési hulladékot a szervezett közszolgáltatás keretein belül köteles átadni a Közszolgáltató részére. Amennyiben a gazdálkodó szervezet tevékenységét az általa lakóingatlanként használt ingatlanban folytatja és a természetes személyek részére végzett közszolgáltatás keretében is gyűjteni tudja a keletkező vegyes települési hulladékát, nem köteles külön igénybe venni a közszolgáltatást gazdálkodó szervezetként is.

(4) Az ingatlan használója köteles a Közszolgáltatónak – a tény bekövetkeztétől számított 15 napon belül – bejelenteni, ha tulajdonos, bérlő vagy használó személyének változása vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentéshez a lakcímkártya bemutatása illetve amennyiben a változás átvezetése nem történt meg, az adásvételi szerződés vagy tulajdoni lap, bérleti szerződés másolata szükséges. A bejelentésben meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében:

a) az ingatlanon lakók (állandó vagy tartózkodási címmel rendelkezők) számát,

b) nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát.

6. A természetes személy ingatlanhasználóval, illetve társasházakkal megkötendő közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemei

7. § (1) A szerződésben meg kell jelölni:

a) a szerződő fél nevét, születési helyét, és idejét, anyja nevét, lakcímét, a közszolgáltatás igénybevételének jogcímét (ingatlantulajdonos, ingatlanbérlő, ingatlanhasználó), a bankszámlaszámmal rendelkező társasházak esetén a bankszámlaszámot,

b) a közszolgáltatással érintett ingatlan címét, vagy annak hiányában a helyrajzi számát,

c) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

d) a teljesítés helyét és módját,

e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,

f) a gyűjtőedények térfogatát és darabszámát, használatának jogcímét és módját,

g) a szerződéskötés időpontjában hatályos közszolgáltatási díjat,

h) a közszolgáltatási díj megfizetésének módját,

i) a szerződés módosításának feltételeit,

j) az irányadó jogszabályok meghatározását,

k) szerződés megszűnésének eseteit,

l) a 110-120 literesnél kisebb űrtartalmú edény alkalmazása esetén a jogosultság elvesztésének következményeit.

m) ingatlanbérlő esetén az ingatlantulajdonos felelősségvállalási nyilatkozatát.

(2) A kötelező közszolgáltatás igénybevételéről szóló közszolgáltatási szerződés megszűnésének esetei:

a) a közszolgáltatással érintett beépített ingatlan beépítetlenné válik, és az ingatlanon hulladék nem keletkezik,

b) megszűnik a közszolgáltatási szerződés és a díjfizetési kötelezettség, amennyiben az ingatlan lakatlanná válik (az ingatlanon sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel rendelkező személy nincs bejelentkezve, illetve azon semmilyen módon, jogcímen nem tartózkodik senki), és azon hulladék nem keletkezik.

7. A nem természetes személyekkel és költségvetési szervekkel megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei

8. § (1) A gazdálkodó szervezet, vagy költségvetési szerv a kötelező közszolgáltatás igénybevételi kötelezettsége teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli közszolgáltatási szerződést köt.

(2)   A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(3)   A szerződésben meg kell jelölni:

a) a szerződő felek nevét, címét, cégjegyzék, vagy egyéb nyilvántartási számát, illetve amennyiben tevékenysége a jogszabályok alapján működési engedélyhez kötött, akkor a működési engedélyének a számát,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,

c) a teljesítés helyét és módját,

d) ha nem saját tulajdonú az edényzet, a Közszolgáltató által az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,

e) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint,

f) nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módját,

g) az ingatlanhasználó által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi.

(4)   A szerződésben rendelkezni kell:

a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról,

b) a szerződéskötéskor hatályos közszolgáltatási díjról,

c) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,

d) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,

e) az irányadó jogszabályok meghatározásáról,

f)  szerződés megszűnése eseteiről.

(5) A gazdálkodó szervezet és költségvetési szerv a szerződést – kizárólag írásban, 30 napos határidővel - akkor mondhatja fel, ha Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén megszűnt az a tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési vegyes hulladéka keletkezett, és amennyiben ezt a Közszolgáltató felé hitelt érdemlően igazolja. 

8. A közszolgáltatás igénybevételének, ellátásának módja és feltételei

9. § (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(2) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni, amely nap a jogviszony kezdő időpontja, illetve a közszolgáltatás megkezdését megelőzően elvégzett előzetes értesítés esetén az a nap, amelyre vonatkozóan a közszolgáltatatás indulását meghirdette.

(3) Az ingatlanhasználó köteles az értesítés és felajánlás alapján a közszolgáltatási szerződést aláírni. A közszolgáltatási szerződés aláírásának jogszerűtlen megtagadása esetén is köteles az ingatlanhasználó a kötelező közszolgáltatás igénybevételére, és 1 db 110-120 literes gyűjtőedényt és a szállítási gyakoriságot is figyelembe vevő közszolgáltatási díj megfizetésére. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés aláírását jogszerűtlenül megtagadó ingatlanhasználó ingatlanán a 110-120 literes edényméretet meghaladó mennyiségű hulladék keletkezik, a Közszolgáltató jogosult a tényleges mennyiségnek megfelelő közszolgáltatási díjról számlát kibocsátani az ingatlanhasználó felé.

(4) Családi házaknál lakásonként, ahol az egy háztartásban lakók száma nem haladja meg a két főt legalább 50-60 l-es, három fő esetén legalább 80 l-es, négy vagy azt meghaladó létszám esetén legalább 110-120 l-es űrméretű edényzetnek megfelelő díjat kell fizetni. Az 50-80 l-es gyűjtőedényre vonatkozó szerződés az ügyfél igénybejelentése alapján köthető. Az ingatlanhasználó az 50-60 literes és a 80 literes edényzetre vonatkozó közszolgáltatási szerződés hatálya alatt az ingatlan tekintetében újabb edény használatára vonatkozóan a Közszolgáltatóval megállapodást nem köthet. Az 50-60 literes és 80 literes edény használatára közszolgáltatási szerződést kötött ingatlanhasználók az 50-60 literes és 80 literes edény díjának fizetése mellett 2014. december 31-ig jogosultak használni maximum 1 db meglévő, 110 vagy 120 literes űrméretű edényüket.

(5) Természetes személy ingatlanhasználó esetében az 50-60 literes és 80 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a közszolgáltatási szerződés megkötése, melynek jogosultságát a Közszolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján állapítja meg.

(6) Az 50-60 literes és 80 literes edény használatára szóló közszolgáltatási szerződés hatálya alatt az ingatlanhasználó a jogosultság megszűnését 15 napon belül köteles jelenteni a Közszolgáltató részére. Az 50-60 és 80 literes edény használatára szóló jogosultság megszűnése esetén az ingatlanhasználó köteles minimum a 110-120 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díjat megfizetni.

(7) A közszolgáltatási díj megfizetésére kötelezett családi házas ingatlanhasználó, a közszolgáltatási díj tartozásának időtartama alatt a 12. § (2) szerinti edénytérfogatnál nagyobb edény használatára közszolgáltatási szerződést nem köthet, ennél az edényméretnél nagyobb mértékű szolgáltatást a Közszolgáltató nem köteles elvégezni.

(8) A lakók létszámába beletartoznak a zalaegerszegi állandó lakó- és tartózkodási hellyel rendelkezők is. A jogosultság megállapításánál az ingatlanba bejelentkezett állandó lakókat minden esetben teljes létszámmal kell figyelembe venni.

(9) Az ingatlanba bejelentkezett, és az ingatlant tartózkodási helyként használó lakókat akkor nem kell figyelembe venni a lakók létszámába, ha a lakó a Közszolgáltató részére igazolást nyújt be arról, hogy egy másik lakóingatlan tekintetében (ahol állandó lakó, vagy ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkezik) a közszolgáltatási díjat már megfizette, vagy közvetlenül, vagy beletartozik abba a létszámba, amely után megfizetésre kerül.

      Az igazolást kiállíthatja:

- az adott település Közszolgáltatója, amennyiben az ingatlan (családi ház, vagy társasház) használók a hulladékgazdálkodási díjat közvetlenül fizetik a Közszolgáltatónak,

- társasházi lakóingatlan esetében a közös képviseletet ellátó személy vagy szervezet, továbbá

- bentlakásos intézmény esetében az üzemeltető/fenntartó, amennyiben részükre a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj közös költségként vagy lakbérként kerül megtérítésre.

Az igazolást abban az esetben kell beszerezni, ha az állandó lakóhellyel rendelkezők az 50 literes és a 80 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására nem lennének jogosultak, illetve ha a társasházaknál a 12. § (2) alapján megállapított, minimálisan használható edénytérfogat mértékét az igazolás megléte befolyásolja.

(10) Abban az esetben, ha a lakóingatlanban azonos házszám alatt több háztartás is található, és a jogosultság a háztartásonkénti önálló házszám hiányában a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg a jogosultság igazolásához (pl. önálló házszám igénylése ügyében) a kérelmezőnek kell eljárnia.

(11) Társasházakat érintő létszámváltozás esetén, a 12. § (2) bekezdése figyelembe vételével a hulladék gyűjtésére kihelyezett edényzetek méretét vagy darabszámát befolyásoló kérelem jogosultságát a Közszolgáltató a személyi adat- és lakcímnyilvántartás alapján állapítja meg.

10. § (1) A települési vegyes hulladékot a Közszolgáltató köteles rendszeresen, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén található tömbházaktól heti két alkalommal, egyéb lakóterületeken heti egy alkalommal az ingatlanhasználóktól elszállítani.

(2)  E rendeletben meghatározott gyakoriságú hulladékszállítás mellett, ha az ingatlanhasználónak többlet települési vegyes hulladéka keletkezik a Közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtő zsákba helyezheti el. A zsák díja közszolgáltatási díjnak minősül.

(3) A Közszolgáltató a hulladékgyűjtő edények ürítését a szállítási napokon reggel 6 és este 11 óra között végzi. A hulladék gyűjtésének, elszállításának rendjét (jogszabályban nem szabályozott, vagy jogszabályi minimum követelménynél sűrűbb gyakoriságot, szállítás napját, időpontját, útvonalát) az ingatlanhasználónál keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével a Közszolgáltató határozza meg és arról az ingatlanhasználót a 9. § (2) bekezdése szerint értesíti. A hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Közszolgáltató az ingatlanhasználót– a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni. A gyűjtőszigetes elkülönített hulladékszállítás rendjével kapcsolatban a Közszolgáltatónak nincs értesítési kötelezettsége. 

9. A hulladékszállításra vonatkozó egyéb rendelkezések

11. § (1) Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep, vagy munkaszüneti napra esik, a hulladék elszállítására a rendeletben meghatározott kötelező gyakoriság megtartásával - a lakosság előzetes tájékoztatása mellett - a Közszolgáltató által megjelölt időpontban kerül sor.

(2)  Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlanhasználók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak az ingatlanra vonatkozó következő szállítási napon kerül sor. Az ingatlanhasználó hibájából elmaradó gyűjtőedényzet ürítés a közszolgáltatás végzése után kiállított számla összegét nem befolyásolja. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.

(3) Ha a vegyes hulladékot, vagy a lomhulladékot Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása a Közszolgáltatónak felróható ok miatt történik, akkor a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) Ha a vegyes hulladékot a Közszolgáltató tőle független vis maiornak számító okok (pl. közlekedésre nem alkalmas útviszonyok) miatt nem tudja elszállítani, akkor a következő szállítási nappal bezáróan kell a hulladékszállítást elvégeznie. Ilyen esetben az ingatlanhasználóval a szállítás kimaradása miatt felhalmozódott hulladékot a Közszolgáltatónak akkor is el kell szállítani, ha nem a 12. § szerinti gyűjtőedényben kerül kihelyezésre.

(5) Az ingatlanhasználó köteles írásban, vagy telefonon három nappal korábban bejelenteni a Közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű hulladék keletkezése várható. Amennyiben az ingatlanhasználó nem tud nagyobb gyűjtőedényt, vagy egyéb gyűjtőeszközt rendelkezésre bocsátani, bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles az egyeztetett időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, illetve a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátani, és a többletszolgáltatást teljesíteni, az ingatlanhasználó pedig a többletszolgáltatás díját megfizetni. A Közszolgáltató a gyűjtőeszköz rendelkezésre bocsátási kötelezettsége megszűnik az ingatlanhasználó irányába, ha az ingatlanhasználó a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(6) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, a Közszolgáltató köteles a többlet hulladék kezelésére rendszeresített, a Közszolgáltató, vagy alvállalkozója (teljesítési segédje) cégemblémájával jelölt zsákba kihelyezett hulladék elszállítására. A többletdíjat a használó a hulladékgyűjtő zsák megvásárlásával fizeti meg.

(7) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a (5) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, és/vagy az ingatlanhasználó a hulladékot nem a szabványosított gyűjtőedényben, zsákban gyűjti, a Közszolgáltató nem köteles az így átadott, illetőleg a gyűjtőedény mellé kirakott hulladék elszállítására.

(8) Amennyiben az ingatlan elhelyezkedése és az útviszonyok nem teszik lehetővé az ingatlan hulladékgyűjtő járművel történő megközelítését, az ingatlanhasználó a Közszolgáltatóval kötött külön írásbeli megállapodás alapján a kötelező közszolgáltatásnak a Közszolgáltató vagy alvállalkozója (teljesítési segédje) cégemblémájával jelölt zsák megvásárlásával tehet eleget. Ilyen esetben a cégemblémával jelölt zsákot az ingatlanhasználónak kell eljuttatnia a Közszolgáltató által hulladékgyűjtő járművel megközelíthetőnek nyilvánított helyszínre.

(9)   Az ingatlanhasználó negyedévente minimum olyan darabszámú zsák vásárlására kötelezett, amely mennyiségű zsák tárolókapacitása azonos az ingatlanhasználó részére a rendelet által megállapított minimálisan igénybe vehető gyűjtőedény negyedéves időszak alatt elvégzett ürítéseinek összesített térfogatával. Az ingatlanhasználó a zsákokat legalább negyedévente előre, a naptári negyedév első napjáig köteles megvásárolni. A zsák megvásárlásának elmulasztása esetén a Közszolgáltató jogosult a 9. § (3) szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási számlát kiállítani.

10. Hulladékgyűjtő edényzet

12. § (1) Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, az ingatlanhasználó tulajdonát képező, vagy a Közszolgáltató által biztosított gyűjtőedényt köteles igénybe venni.

(2) Lakóingatlan esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de legkevesebb 25 liter/fő/hét hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

(3) Ha az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő hulladékmennyiséget vagy adatot közöl, - ideértve az ingatlanon rendszeresen tartózkodó személyek számára vonatkozó adatot is,- és e miatt a hulladék mennyisége rendszeresen legalább egy hónapon keresztül meghaladja az átvett gyűjtőedény űrtartalmát, a Közszolgáltató jogosult - a köztisztaság biztosítása érdekében - az ingatlanhasználót felhívni, hogy haladéktalanul gondoskodjon nagyobb gyűjtőedényzet rendelkezésre bocsátásáról. Amennyiben az ingatlanhasználó a felhívás átvételétől számított 15 napon belül nem gondoskodik a megfelelő méretű edényzet rendelkezésre bocsátásáról, Közszolgáltató jogosult a kötelezettségét elmulasztó ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett, a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényt kihelyezni és a kihelyezést követően a nagyobb űrtartalmú edényzet után számlázni a díjat, mindaddig, míg a keletkező hulladékmennyiséget figyelembe véve a nagyobb űrtartalmú edényzet szükséges.

(4) A kötelező közszolgáltatás során használható, a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített típusú gyűjtőedények mérete:

- 50 literes (DIN) műanyag

- 60 literes (DIN) műanyag

- 80 literes (DIN) műanyag

- 110 literes (DIN) műanyag vagy horganyzott alumínium

- 120 literes (DIN) műanyag, kerekes

- 240 literes (DIN) műanyag, kerekes

- 770 literes (DIN) műanyag vagy horganyzott alumínium

- 1100 literes (DIN) műanyag vagy horganyzott alumínium

- 4,2 m³-es fém.

11. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek

13. § (1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetük tisztán tartásáról. A Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata, valamint eltűnése vagy – a Közszolgáltató gondatlanul végzett edényürítésén kívüli okból bekövetkező – sérülése, megsemmisülése miatt keletkezett kárt az az ingatlanhasználó köteles megtéríteni, aki a gyűjtőedényt a rendeletben írt módon átvette, vagy a Közszolgáltató a gyűjtőedényét a 12. § (3) bekezdésének megfelelően lecserélte.

(2) A Közszolgáltató által az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján a Közszolgáltató köteles gondoskodni. Az ingatlanhasználó tulajdonát képező gyűjtőedény rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban tartásáról – beleértve a környezetszennyezés megakadályozását is – az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3)   A hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetet több ingatlanhasználó - a képződő hulladék mennyiségének és az ürítés gyakoriságának figyelembevételével - közösen is használhatja a következő esetekben:

      a)  társasházak, lakásszövetkezetek, lakóközösségek által használt ingatlanokon,

      b) ha egy ingatlanon több egyéni, vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, és valamennyi érintett egybehangzóan és írásban így állapodott meg.

(4) Gyűjtőedényzetet a (3) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt ingatlanhasználók közösen nem használhatnak. Amennyiben a gazdálkodó szervezet székhelye illetve telephelye tömbházban van, köteles a természetes személy részére kihelyezett gyűjtőedénytől eltérő edényt használni és a Közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést kötni, valamint a közszolgáltatási díjat közvetlenül a Közszolgáltató részére megfizetni.

(5)  A gazdálkodó szervezet akkor jogosult a kötelező közszolgáltatás igénybevételére a Közszolgáltató által forgalmazott cégemblémával jelölt zsák vásárlásával, ha a gazdálkodó szervezet hulladéka olyan tömbházban keletkezik, ahol bizonyíthatóan nem adottak a gazdálkodó szervezet önálló gyűjtőedény használatának feltételei.

(6)  Az ingatlanhasználó köteles az átvett, vagy saját tulajdonú gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás napján reggel 6 óráig kell kihelyezni a közterületre. Az ingatlanhasználó kötelezettsége a hulladék elszállításának napján az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése.

(7)   Ha az ingatlanhasználó a gyűjtőedényzet tárolási helyéről az ürítésre való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlanhasználóval kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét.

(8)   A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan használója, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék gyűjtése, elszállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

Télen az ingatlanhasználó az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles.

(9) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, válogatása (guberálás)a közterület szennyezése.

(10) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(11) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt - kivéve a Közszolgáltató által társasházaknál, vagy gazdálkodó szervezeteknél közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzeteket, valamint a Közszolgáltató által közterületen elhelyezett, 3 m³, vagy annál nagyobb konténereket, melyekből rendszeres hulladékszállítás történik - az ingatlanán belül köteles elhelyezni.

(12) Gyűjtőedényt - kivéve a Közszolgáltató által társasházaknál vagy gazdálkodó szervezeteknél közterületen elhelyezett hulladékgyűjtő edényzeteket, valamint a Közszolgáltató által közterületen elhelyezett, 3 m³ vagy annál nagyobb konténereket, melyekből rendszeres hulladékszállítás történik - közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag az önkormányzat külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával lehet. Az úszótelken kialakított ingatlanok használói jogosultak a konténerek Közszolgáltató révén közterületen történő elhelyezésre, az annak elhelyezésére szolgáló általában az erre a célra kiépített helyen.

(13) Az ingatlanhasználó köteles a közterületen tárolt konténer elhelyezésére saját költségén szilárd burkolatot és az Ady u. - Göcseji u. - Csány tér - Hunyadi u. - Kosztolányi u. - Batthyány u. - Deák tér - Sütő u. - Kazinczy tér által határolt belvárosi részen esztétikus városképbe illő takarást (építmény vagy növényzet) kialakítani az önkormányzat külön rendeleteiben szabályozott rendelkezések megtartásával.

(14) Családi házas övezetben az ingatlanhasználó, amennyiben az ingatlan jól látható azonosítószámmal nem rendelkezik, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a Közszolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződésben rögzített házszámot, vagy helyrajzi számot feltüntetni. Közszolgáltatási szerződés hiányában elsődlegesen a házszámot, házszámmal nem rendelkező ingatlanok esetében a helyrajzi számot kell feltüntetni.

(15) A gazdálkodó szervezet, amennyiben a hulladéktároló edény elhelyezéséből nem azonosítható a székhelye, illetve telephelye, illetve az edény más közszolgáltatást igénybe vevő gyűjtőedényével együtt kerül elhelyezésre, köteles az általa használt hulladéktároló edényen a Közszolgáltatóval megkötött szerződésben rögzített cégnevet feltüntetni.

(16) A Közszolgáltató a nem azonosítható, ingatlanhasználóhoz nem köthető gyűjtőedényzet ürítését az azonosítás megtörténtéig nem köteles elvégezni. A Közszolgáltató az általa forgalmazott cégemblémával megjelölt zsákot a vegyes hulladék gyűjtési útvonalán köteles átvenni akkor is, ha a zsák a kihelyezés helyszínén ingatlanhasználóhoz nem köthető.

14. § (1) A vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan használója köteles gondoskodni. A Közszolgáltató által közterületen elhelyezett, illetve az ingatlanhasználónak használatba adott 770, 1100 és 4200 literes gyűjtőedények évi kétszeri (melynek költségeit az edényzet használati illetve bérleti díjában érvényesíti) tisztításáról, mosásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató gondoskodik.

(2) A Közszolgáltató olyan mértékű hulladékot köteles az ingatlanhasználótól átvenni, amely az ingatlanhasználó által előfizetett számú és nagyságú szabványos gyűjtőedény lecsukott állapotában elfér, az ezt meghaladó mennyiségű hulladékot a Közszolgáltató nem köteles átvenni.

(3) A gyűjtőedényzetben tilos minden olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzet a szállítóeszköz, a hulladékkezelő telephely műszaki állapotát, vagy a gyűjtést, szállítást, hulladékkezelést végző személyzet testi épségét vagy életét veszélyezteti, illetve az ürítést lehetetlenné teszi.

(4) Tilos a települési vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló edényzetbe belehelyezni az elkülönítetten gyűjthető hulladékokat.

15. § (1) A települési hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

(2) A Közszolgáltató a települési vegyes hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel, vagy ártalmatlanítást végző részére történő átadással gondoskodik. A települési hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását az Önkormányzat tulajdonában álló Zalaegerszeg 0182/13 hrsz-ú ingatlanon lévő létesítményt üzemeltető Zala- Depo Kft. végzi.

12. A zártkerti ingatlanokra vonatkozó rendelkezések

16.§ (1) A zártkerti ingatlanhasználók jogosultak a 12. §-tól eltérően a hulladékgazdálkodási kötelezettségüket a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán beszerezhető hulladékszállításra alkalmas zsák megvásárlásával teljesíteni.

(2) A zártkerti ingatlanhasználó az ingatlan helyrajzi számának Közszolgáltatónak történő írásbeli bejelentése mellett, annyi zsákot köteles megvásárolni, amennyi a keletkező hulladék gyűjtéséhez elégséges.

(3) Az a zártkerti ingatlanhasználó, aki adott zártkerti ingatlanon állandó lakóhellyel rendelkezik, nem jogosult az (1) bekezdést alkalmazni, kivéve a 11. § (8) bekezdésben meghatározott eseteket.

13. Az üdülőingatlanokra vonatkozó rendelkezések

17. § (1) Az üdülőként nyilvántartott ingatlanok esetében a Közszolgáltató minden év április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban végzi a hulladékszállítást és a közszolgáltatás díját tartalmazó számlát is ezen időszakra állítja ki. Amennyiben ezen időszakon kívül az üdülő ingatlan előtt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlanhasználó pedig - kivéve amennyiben a hulladék elhelyezése a Közszolgáltató által forgalmazott zsákban történik - köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(2) Az ingatlanhasználó - amennyiben az üdülőként nyilvántartott ingatlanban nem az (1) bekezdésben meghatározott időszakban tartózkodik - a Közszolgáltató felé írásban nyilatkozhat a közszolgáltatás igénybevételének évente legalább két naptári negyedévet elérő általa választott időszakáról.

(3) Az az ingatlanhasználó, aki az üdülőként nyilvántartott ingatlanon állandó lakóhellyel rendelkezik, nem jogosult az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alkalmazására.

14. A közszolgáltatás szüneteltetése

18. § (1) A használaton kívüli ingatlan esetében a közszolgáltatás igénybevétele és a díjfizetés alól mentesség (a továbbiakban: szüneteltetés) adható az alábbi együttes feltételek mellett:

a) a szüneteltetés az ingatlanhasználó előzetes írásbeli kérelme alapján kezdeményezhető, legkorábban a kérelem beérkezését követő hónap első napjától,

b) szüneteltetés évente legfeljebb 6 hónap időtartamra kérhető, amennyiben az ingatlanhasználó a közszolgáltatással összefüggő díjhátralékkal nem rendelkezik.

(2) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(3) Amennyiben a szüneteltetéssel érintett ingatlan esetében a szüneteltetés időtartama alatt közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a szüneteltetés semmissé válik, és az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot köteles elszállítani, az ingatlanhasználó pedig köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni.

(4) Folyamatos, illetve rendszeres szüneteltetés esetén a Közszolgáltató jogosult a szüneteltetéssel érintett ingatlan használaton kívüliségét közszolgáltatási (víz- és csatornaszolgáltatásra és áramfogyasztásra) vonatkozó számlák bekérésével ellenőrizni.

(5) Amennyiben az ingatlanhasználó jogszerűtlenül kérelmezte illetve vette igénybe a szüneteltetést, a Közszolgáltató jogosult visszamenőleg az elmaradt hulladékszállítási díjat egyösszegben kiszámlázni és egyéb pótlólagos költségeit érvényesíteni.

(6) Indokolt esetben (pl.: kórházi ápolás stb) az ingatlanhasználó az akadályoztatás igazolásával méltányosságból előzetes bejelentés nélkül is kérheti a közszolgáltatási díjfizetés alóli felmentését az általa igazolt időszakra vonatkozóan. Az akadályoztatást annak megszűnése után legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni.

(7)  A szüneteltetés szabályai nem alkalmazhatóak – háztartásonként egyedi edényhasználattal és egyedi díjfizetéssel nem rendelkező - társasházi ingatlanok esetében.

15. A lomtalanítás alá tartozó lomhulladékra vonatkozó rendelkezések

19. § (1) A lomhulladék gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal – természetes személyek felé külön díj felszámítása nélkül – az Önkormányzat térítése ellenében gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a Közszolgáltató családi házas ingatlanoknál, illetve a háztartásonként egyedi edényhasználattal és egyedi díjfizetéssel rendelkező társasházaknál az önkormányzattal egyeztetett ütemezésben, városrészenként, lakossági igénybejelentés alapján végzi. A lomtalanítási igénybejelentéseket a Közszolgáltató az általa felkínált átvételi napokra fogadja el.

(3) A lomhulladékot az ingatlannak a közúthoz legközelebb eső részén – amennyiben kerítéssel korlátolt területtel is rendelkezik, akkor – a kerítésen belül kell elhelyezni. A lomhulladékot az ingatlanhasználó a hulladékhasznosítás elősegítése érdekében köteles a Közszolgáltató által megadott anyagfajták szerint elkülönítve átadni. Lomtalanítás során közterületre kihelyezni csak a – Közszolgáltató által meghatározott méretűre aprított és kötegelt – fás szárú növényi hulladékokat szabad.

(4) A városrészek aktuális lomtalanítási időpontjáról a lakosságot az önkormányzat a helyi sajtó útján tájékoztatja.

(5) A lomtalanítási hulladékot a (2) bekezdésbe nem tartozó társasházak esetében igénybejelentés alapján a Közszolgáltató által e célra legalább 24 órás időtartamra kihelyezett gyűjtőkonténerben kell elhelyezni.

(6) A társasházi közös képviselő részéről érkező lomtalanítási igénybejelentést a Közszolgáltató az általa felkínált konténerkiszállítási időpontra fogadja el. A lomtalanítás céljára biztosított konténerben elhelyezett hulladék a Közszolgáltató tulajdonát képezi.

(7)   A lomtalanítás igénybevételére való jogát az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási díjat a Közszolgáltató részére megfizette.

16. Lakossági veszélyes hulladékok és építési-bontási hulladékok gyűjtése és szállítása

20. § A természetes személyek háztartásban keletkező veszélyes hulladékot és építési-bontási hulladékot - mennyiségi korlátozás mellett- a hulladékudvarban adhatják le. 

17. Karácsonyfa gyűjtése

21. § A Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a természetes személyek által használt gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat a természetes személyek számára külön díj felszámolása nélkül önkormányzati költségtérítés ellenében szállítja el. 

18. Az elkülönített települési hulladék gyűjtése

22. § (1) Az ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot az elhelyezés céljára kijelölt hulladékgyűjtő szigeten, hulladékgyűjtő udvarokon a hulladékfajta szerinti elkülönítésére szolgáló gyűjtőedényben, valamint házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben vagy zsákban köteles elhelyezni.

(2)  Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlanhasználó gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen – a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel – úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(3)  A hulladékgyűjtő szigeteken, udvarokon, költségvetési szervek területén elhelyezett gyűjtőedényekben, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés esetén az erre rendszeresített gyűjtőedényben, vagy zsákban kizárólag az azokon lévő feliratoknak megfelelő anyagú hulladékokat szabad elhelyezni.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról és fertőtlenítéséről a Közszolgáltató, a gyűjtőedények, gyűjtőszigetek és környékük tisztán tartásáról, a hó és síkosság mentesítéséről az önkormányzat gondoskodik. A gyűjtést szolgáló szabványos gyűjtőedényt - jelöléssel piktogrammal, más színnel, felirattal stb.) vagy speciális kialakítással (más alakú, színű edény) - meg kell különböztetni az egyéb gyűjtőedénytől.

(5)  Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló gyűjtőedények, illetve a gyűjtőszigetek használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlanhasználóknak.

(6) A Közszolgáltatón kívül természetes, jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező személy számára tilos az elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtő edényekben és zsákokban elhelyezett hulladék eltávolítása, ezen anyagok tulajdonosa a Közszolgáltató.

19. A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok

23. § (1) A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.

(2) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatást igénybevevő azonosítására, a közszolgáltatási szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, számlázásra, postázásra, kedvezmények érvényesítésére, közszolgáltatási díjhátralékok behajtására használhatja fel. A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő lekérésére igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül jogosult.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat a közszolgáltatás ellátására bevont alvállalkozója (teljesítési segédje) részére olyan mértékben adhatja át, amely mértékben az alvállalkozó feladatellátásához feltétlenül szükséges. Az alvállalkozó köteles az adatok kezelése és felhasználása során a rendelet előírásait betartani.

(4) A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.

20. A közszolgáltatási díj megfizetésének rendje

24. § (1) A közszolgáltatási díjat annak az ingatlanhasználónak kell megfizetni, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles.

(2) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.

(3)  A közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett természetes személyek a hulladékszállítás díját negyedévente, a nem természetes személyek a Közszolgáltatóval kötött szerződés alapján havonta vagy negyedévente számla ellenében kötelesek utólag megfizetni.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(5) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési nappal bezárólag pótolta a mulasztását, vagy az ingatlanhasználó mulasztása állapítható meg.

III. fejezet

Záró rendelkezések

21. Hatályba léptető rendelkezések

25. § (1) Jelen rendelet 2014. július 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 45/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 24/2005. (VI.17.) sz. önkormányzati rendelet, a 44/2005. (X.28.) sz. önkormányzati rendelet, a 10/2008. (III.21.) sz. önkormányzati rendelet, a 42/2008. (XI.28.) sz. önkormányzati rendelet, az 50/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelet, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjairól szóló 48/2004. (XII.03.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 48/2005. (XI.25.) sz. önkormányzati rendelet, a 48/2006. (XI.24.) sz. önkormányzati rendelet, a 49/2007. (XI.30.) sz. önkormányzati rendelet, a 41/2008. (XI.28.) sz. önkormányzati rendelet, a 49/2009. (XI.27.) sz. önkormányzati rendelet.