I. Fejezet

Bevezető rész

1. § (1) Mindszent Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseire figyelemmel a következőket rendeli el.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mindszent Város Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 6630 Mindszent, Köztársaság tér 31.

(3) Az önkormányzat bélyegzői:

- körívben „Mindszent Város Önkormányzata” felirat, középen Mindszent város címere,

- körívben „Mindszent Város Képviselő-testülete” felirat, középen a Magyar Köztársaság címere,

- körívben „Mindszent Város Önkormányzata” felirat, középen a Magyar Köztársaság címere.”

(4) Az önkormányzat működése Mindszent közigazgatási területére terjed ki.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.mindszent.hu címen érhető el.

3. § Az önkormányzat jogi személy, feladatait a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselő-testület bizottságai, a tanácsnokok, a képviselő-testület hivatala és a jegyző látják el.

4. § (1) A képviselő-testület „Mindszenti Polgármesteri Hivatal” elnevezéssel hozza létre egységes hivatalát.

(2) A hivatal székhelye: 6630 Mindszent, Köztársaság tér 31.

5. § A város címerére, zászlajára, valamint a város által alapított kitüntetésekre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

III. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

6. § (1) Az önkormányzat alaptevékenysége:

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége (kormányzati funkció).
2. 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége (szakágazati funkció).

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon kívül vállalkozási tevékenységet végez az alábbiak szerint:

- gazdasági társaságokban való részvétel útján,

- ingatlanhasznosítás révén,

- a hivatala útján megvalósított vállalkozási tevékenységgel,

- a képviselő-testület által – a jogszabályok keretei között meghatározott – egyéb módon.

(3) Az önkormányzat további alaptevékenységeit jelölő kormányzati funkciókat és azok kódszámait a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önként, illetve szabadon vállalt feladatokat, a feladatok ellátásának módját és mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület az Mötv. 116. § (1) bekezdése alapján gazdasági munkaprogramot, fejlesztési tervet fogad el, amelyben megbízatásának időtartamára meghatározza cselekvésének fő irányait. A munkaprogram kötelező feladatvállalásokat nem tartalmaz, azok az éves költségvetési rendeletekben jelennek meg.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt munkaprogram elfogadásához minősített többség szükséges

7. § (1) Az önkormányzat hatásköreinek címzettje a képviselő-testület.

(2) A képviselő testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. § 1-16. pontjai határozzák meg.

(3) A képviselő-testület egyéb hatásköreit bizottságaira, a polgármesterre, illetőleg kistérségi társulásra és a jegyzőre ruházhatja át.

(4) A képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról rendeletalkotási jogkörében eljárva, az adott tárgykör szerinti rendelet megalkotásakor határoz.

(5) Rendeleti szabályozást nem igénylő kérdésekben a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatában dönt a hatáskör átruházásáról.

(6) A képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, illetőleg a hatáskör visszavonható.

(7) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működése

8. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 9 fő, a képviselő-testület névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.

1. A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

(2) Alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(3) Rendes ülést – a külön döntésével elrendelt esetleges nyári szünet kivételével – havonta, de évente legalább hat alkalommal tart. Az ülést a hónap utolsó szerdájára kell összehívni a városháza emeleti tanácsokozó termébe, vagy a képviselő-testület által munkatervben meghatározott egyéb külső helyszínre. Kivételesen indokolt esetben – amelyet a testülettel ismertetni kell – az ülés a hónap más napjára is összehívható.

(4) Rendkívüli ülést kell tartani a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének, a képviselő-testület valamely bizottságának, vagy a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester tizenöt napon belüli időpontra hívja össze. Az ülésen az indítványban nem szereplő napirendi pont is tárgyalható.

(5) Ünnepi ülést a képviselő-testület az erre irányuló külön döntése alapján tart.

(6) Ha a képviselő-testületnek haladéktalanul dönteni kell hatáskörébe tartozó ügyben, úgy – a napirend megjelölésével – a meghívó kézbesítését vagy szóban a telefonon történt értesítést követő napra kell az ülést összehívni.

2. Az ülések nyilvánossága

10. § (1) A képviselő-testület ülése – a 11. §-ban foglaltak kivételével – nyilvános.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a tanácskozóterem erre kijelölt részén foglalhatnak helyet. Amennyiben az ülést zavarják, úgy az ülés vezetője a rendzavarót, vagy rendzavarókat figyelmeztetheti, ismételt esetben az ülésről kiutasíthatja.

(3) Az ülésen megjelent állampolgárok felszólalhatnak, a szó megadásáról az ülés vezetője dönt. A konkrét napirendi ponthoz, témához kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet. A nem konkrétan egy adott napirendi ponthoz, témához kapcsolódó felszólalásra, hozzászólásra az ülés nyílt részének végén, az egyéb közérdekű kérdések, bejelentések, javaslatok után kerülhet sor. A felszólalás időtartama ebben az esetben is legfeljebb 2 perc lehet.

3. Zárt ülés

11. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének felsorolt esetekben.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontja vonatkozásában az állásfoglalást igénylő személyi ügy minden olyan ügy, amelynek során felmerülő adat, vagy adatok összefüggése bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható, az adatból, adatokból az érintettre vonatkozó következtetés vonható le, illetve az állásfoglalás meghozatala az érintett jogát vagy jogos érdekét érinti. Állásfoglalást érintő személyi ügy esetén legkésőbb a napirendi pont tárgyalása előtt a polgármester tájékoztatja a zárt ülés tartásának lehetőségéről és nyilatkozattételre szólítja fel az érintettet. Amennyiben az érintett nyilatkozatának beszerzésére nincsen mód, abban az esetben zárt ülés tartását kell elrendelni.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában az üzleti érdeknek minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

(4) Az üzleti érdek sérelmét abban az esetben kell vélelmezni, amennyiben az ajánlattevő erre vonatkozó kérelmet fogalmaz meg az ajánlata benyújtásakor. Amennyiben a képviselő-testület nem látja indokoltnak a zárt ülés elrendelését, abban az esetben egyszerű többséggel dönt a napirendi pont nyílt ülésen történő tárgyalásáról.

4. Ülések tervezése, előkészítése

12. § (1) A képviselő-testület üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet féléves időszakra kell készíteni, melynek képviselő-testület elé terjesztése a polgármester feladata.

(2) A munkaterv tervezetének összeállításához javaslatot tehet:

- a képviselő,

- a bizottságok elnökei,

- a jegyző,

- a közszolgáltatást végző szervek vezetői,

- az önkormányzati intézmények vezetői,

- a társadalmi szervek,

- a kisebbségi önkormányzat elnöke.

(3) A képviselő-testületet a munkaterv tervezetbe fel nem vett javaslatokról is tájékoztatni kell.

(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) bevezetőben a főbb feladatokat,

b) az ülések időpontját, napirendjét,

c) a bizottsági közreműködés módját,

d) a napirendi előterjesztések elkészítésének határidejét,

e) az ülésre meghívandókat,

f) egyéb szervezési feladatokat (pl. közmeghallgatás tartása).

(5) A munkaterv első napirendi pontjaként kell szerepeltetni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés közötti tevékenységről, fontosabb eseményekről szóló polgármesteri beszámolót.

(6) A bizottság - a feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. A képviselő-testület határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

5. A képviselő-testület összehívásának rendje

13. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a munkaterv szerinti fő napirendi pontokat,

c) az egyebek napirendi pont előterjesztéseit tételesen felsorolva.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket, a határozati javaslat és rendelettervezeteket.

(3) A képviselő-testület ülésén előterjesztés kiosztására csak kivételes esetben kerülhet sor. A polgármester ennek okát a képviselő-testülettel ismertetni köteles. Ebben az esetben is elengedhetetlenül szükséges annak jegyző általi törvényességi véleményeztetése.

(4) A képviselő-testület ülésének meghívóját és írásos anyagát elektronikusan a képviselőknek az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a 9. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – legalább 2 nappal előbb kell kézbesíteni.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról és napirendjéről a város lakosságát a polgármester tájékoztatja. Ennek érdekében:

a) a meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, továbbá a városháza előtti közterületen elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni,

b) az ülés időpontját, helyét, napirendjét a sajtó útján, és a város 2. § (5) bekezdésben jelölt honlapján közzé kell tenni.

(6) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, a tervezett napirendről elektronikus levél formában tájékoztatni kell a helyi és a megyei sajtó képviselőit.

(7) A (6) bekezdésben foglalt tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveibe. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

14. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a város országgyűlési képviselőjét,
2. a járási hivatal vezetőjét,
3. a napirend szerint érintett szervezetek vezetőit,
4. a jegyzőt,
5. a polgármesteri hivatal vezető megbízatású köztisztviselőit,
6. az önkormányzati intézmények vezetőit,
7. a városban működő civil szervezeteket és egyéb önszerveződő közösségeket a Civil Szervezetek Tanácsának elnökén keresztül,
8. akiket a polgármester, a jegyző vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

6. A képviselő-testület üléseinek vezetése

15. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az általános helyettesként megbízott alpolgármester elnököl. A polgármesteri és az általános helyettesként funkcionáló alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a másik alpolgármester hívja össze a képviselő-testületet és vezeti ülését. Amennyiben a másik alpolgármester is akadályoztatva van, úgy a legidősebb képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti a testületi ülést.

16. § (1) Az ülés vezetőjének feladatai, jogkörei:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése,
3. a napirendi javaslat előterjesztése,
4. az ülés vezetése, a szó megadása,
5. az ülés rendjének biztosítása,
6. az ülés félbeszakítása,
7. javaslattétel a hozzászólások korlátozására,
8. javaslattétel napirendi pont tárgyalásának elnapolására,
9. javaslattétel napirendek összevont tárgyalására,
10. a vita összefoglalása,
11. szavaztatás,
12. a szavazás eredményének megállapítása.

(2) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője köteles felszólítani a tárgyszerűségre.

(3) Az ülés vezetője figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt figyelmeztetés után a szót az elnök megvonhatja.

(4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az ülés vezetője az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja.

17. § Az ülés vezetőjének vitavezetési feladatai:

1. a vita megnyitása, berekesztése,
2. a vita összefoglalása és a szavazásra bocsátandó határozati javaslat pontos megfogalmazása,
3. a szavazás elrendelése,
4. a szavazás eredményének megállapítása.

7. A képviselő-testület működése, a tanácskozás rendje

18. § (1) Az ülést vezető előterjeszti az ülés napirend-tervezetét, megindokolja, ha az a munkatervtől eltér.

(2) Az ülés napirendjének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) A napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. interpellációk,
2. napirend előtti felszólalások,
3. a képviselő-testület működéséhez kapcsolódó személyi kérdések,
4. munkatervben szereplő napirendi pontok,
5. egyéb napirendi pontok,
6. bejelentések, tájékoztatók,
7. egyéb közérdekű bejelentések, kérdések, javaslatok,
8. ülésen megjelent érdeklődő állampolgárok nem adott napirendi ponthoz, témához kapcsolódó felszólalásai, hozzászólásai.

(4) A képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – indokolt esetben – megváltoztathatja.

8. A napirend elnapolása

19. § (1) A napirendi pont egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolási javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz, egyben rendelkezik az újratárgyalás határidejéről is.

(2) A napirendi pont elnapolása esetén a képviselő-testület az ülés vezetője, vagy bármely képviselő javaslatára, az adott napirendi pontot előzetes bizottsági tárgyalásra adhat ki.

9. Az előterjesztő

20. § (1) A képviselő-testület ülésén előterjesztő a polgármester, az alpolgármester, bizottság elnöke, képviselő, jegyző, illetve az általuk felkért személy lehet.

(2) Rendelet-tervezetet csak bizottság, polgármester, alpolgármester, képviselő vagy jegyző terjeszthet elő.

10. Az előterjesztés

21. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előterjesztője felelős. Az előterjesztő az előkészítés során köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirendi témában érintett szervek és szervezetek véleményét és javaslatát. Az előterjesztő munkáját segíti az ügy előadója.

(2) Az írásos előterjesztések főbb tartalmi elemeit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Tájékoztató jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(4) Végrehajtásért felelősként polgármester, illetve alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző, önkormányzati intézmény vezetője; ellenőrzéséért felelősként polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök, vagy képviselő jelölhető meg.

(5) A képviselő-testületi előterjesztést az ülést legalább 10 nappal megelőzően a jegyzőnek be kell mutatni. A képviselő-testület részére történő kiküldésre csak a jegyző törvényességi véleményezését követően kerülhet sor.

(6) Döntést igénylő szóbeli előterjesztésre csak a megindokolt sürgősség esetén, a jegyző előzetes törvényességi véleményezését követően kerülhet sor.

(7) Az előterjesztés szöveges része – a melléklet(ek) nélkül – 3 oldalnál több nem lehet, kivételes esetben ettől eltérni csak a jegyző engedélyével lehet. A beszámoló szöveges része – a melléklet(ek) nélkül - 10 oldalnál több nem lehet, kivételes esetben ettől eltérni csak a jegyző engedélyével lehet.

11. Önálló indítvány

22. § (1) A képviselő a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben önálló indítványt terjeszthet elő. Az önálló indítványt a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 nappal kell a jegyzőhöz írásban beterjeszteni. Az önálló indítványban meg kell jelölni annak tárgyát, címzettjét, a benyújtás szükségességének rövid indokolását, s a témában a képviselő-testület döntéséhez szükséges határozati javaslatot.

(2) Az önálló indítványt a jegyző köteles a soron következő képviselő-testületi ülésre beterjeszteni, és javaslatot tenni annak napirendre tűzésére, vagy annak megtagadására. A képviselő-testület – az előterjesztő esetleges felszólalása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

12. Interpelláció

23. §  A települési képviselő jogosult interpellálni és interpellálható. 

24. § A polgármester biztosítja az interpelláció címzetthez történő eljuttatását.

25. § (1) Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző legalább öt munkanappal a polgármesternél az interpellációt beterjeszti, úgy az ülésen választ kell adni. Indokolt esetben a válaszadás elhalasztását a képviselő-testület engedélyezi.

(2) Az interpellációnak tartalmaznia kell:

1. az interpellációt kezdeményező nevét,
2. azt a személyt, akihez az interpelláció szól,
3. az interpelláció tárgyát.
   

26. § (1) Az interpellációt kezdeményező képviselő az interpellációt az ülésen szóban, legfeljebb 2 perc terjedelemben előadja.

(2) Nem kerül sor az interpelláció és a válasz részletes ismertetésére, ha az a képviselők számára kiosztásra került.

27. § Az interpelláció címzettje válaszát szóban, legfeljebb 5 perc terjedelemben teszi meg.

28. § A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat. A viszontválaszt és a nyilatkozat terjedelme 1-1 perc lehet. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

29. § (1) Amennyiben a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz. Ennek eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

(2) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ennek lefolytatásával megbízhatja valamely bizottságát, vagy erre az esetre bizottságot hozhat létre. Biztosítani kell, hogy az interpelláló képviselő is részt vehessen a vizsgálatban.

13. Tanácskozási jog, felszólalás

30. § (1) Tanácskozási joggal magasabb szintű jogszabály, önkormányzati rendelet vagy eseti képviselő-testületi döntés ruházhatja fel az adott ügy kapcsán érintetteket. A tanácskozási joggal felruházott személyeket a képviselő-testület ülésére meg kell hívni.

(2) Azon személyek, akiket csak valamely ügycsoporthoz kapcsolódóan illet meg a tanácskozási jog, csak az adott ügycsoport vitájában kérhetnek szót.

31. § (1) A képviselő-testület ülésén a felszólalás sorrendjét az ülés vezetője határozza meg.

(2) A felszólalás lehet:

1. napirend előtti,
2. napirendhez kapcsolódó,
3. ügyrendi,
4. személyes megjegyzés.
   

14. Napirend előtti felszólalás

32. § (1) Napirend előtti felszólalásra az ülés vezetőjétől bármelyik képviselő kérhet szót.

(2) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat.

(3) A települési képviselő napirend előtti felszólalását a testületi ülést megelőzően köteles a jegyzőnek jelezni. A felszólalást az ülés vezetője engedélyezi.

15. Napirendhez kapcsolódó felszólalás

33. § (1) A napirendhez kapcsolódó felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében, az ülés vezetője határozza meg.

(2) A napirend tárgyában folyó vitához a felszólalás időtartamra első alkalommal 4 perc, ismételt esetben 2 perc lehet.

(3) A képviselő-testület bizottságának véleményét a bizottság elnöke, vagy a bizottság ezzel megbízott tagja ismerteti.

16. Ügyrendi felszólalás

34. § A tárgyalt napirendet érintő, a tanácskozás rendjével kapcsolatos kérdésben bármelyik képviselő 3 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Határozathozatal előtt, szükség esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét a javaslatról meghallgatják.

17. Személyes megjegyzés

35. § (1) A képviselő vita közben soron kívül, korábbi felszólalásával kapcsolatos félreértések eloszlatása céljából, továbbá ha az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, egyetlen alkalommal, 3 perces személyes megjegyzésre kérhet szót.

(2) A felszólalást az ülés vezetője engedélyezi, viszontválasznak, további vitának nincs helye.

18. Képviselő-testületi vita

 36. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita megkezdése előtt szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(2) Beszámolók és egyéb tájékoztató jellegű előterjesztések esetén sem haladhatja meg a szóbeli kiegészítések időtartama az 5 percet.

(3) Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszol.

37. § (1) Az ülés vezetője a napirendi pontok felett külön-külön vitát nyit. Indokolt esetben az elnök vagy bármelyik képviselő javaslatára az egymással összefüggő előterjesztések vitáját együttesen is le lehet folytatni. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

38. § (1) A vita lezárását megelőzően a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(2) A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra jogosult, felszólalása legfeljebb 3 percig tarthat.

39. § A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának további korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. A hozzászólások időtartamát 3 percnél rövidebb időben meghatározni nem lehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

19. Határozatképesség

40. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belüli időpontra, a rendkívüli ülést másnapra össze kell hívni. A megismételt ülésen az eredeti ülésre szóló meghívóban nem szereplő napirendi pont is tárgyalható.

20. A döntés meghozatala

41. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés vezetője az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító és kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg.

(3) Amennyiben az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz kiegészítések, módosítások kerültek a képviselő-testületi ülésen, abban az esetben az ülés vezetője a határozati javaslat szövegszerűen kiegészített, módosított, a döntés minden lényegi pontját tartalmazó változatát bocsátja szavazásra.

(4) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

21. Határozathozatal

42. § A javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

43. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A határozatban érintettek részére a határozatok kivonatait a képviselő-testület ülését követő tizenöt napon belül meg kell küldeni.

(2) A határozat jelölése:

…./20… (hó, nap) Kt. sz.

(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

(4) A képviselő-testület határozatai:

       a) normatív határozat,

       b) egyedi határozat.

(5) A képviselő-testület normatív határozataira az 53. § (3) bekezdésének rendelkezéseit alkalmazni kell.

(6) A határozatok végrehajtásának és a végrehajtásról történő beszámolásnak a rendjét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

22. Szavazás módja

44. § (1) A képviselő-testület általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait. Az egyszerű szótöbbség az ülésen jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó „igen” szavazatát jelenti. Amennyiben a képviselők „nem” szavazata egyenlő arányban áll az „igen” szavazatokkal, vagy meghaladja azokat, abban az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. A nyílt szavazás kézfelemelés formájában történik.

(2) Az a képviselő, akit személyes érintettség okán az Mötv. 49. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalból kizártak, nem szavaz. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Az egyszerű szótöbbség megállapítására ebben az esetben akkor kerülhet sor, ha a kizárt képviselőn kívül jelen lévő képviselők több „igen” szavazatot adtak le, mint „nem” szavazatot.

(3) Amennyiben a képviselő elmulasztja bejelenteni a személyes érintettségét, és a szavazásban részt vesz, úgy meg kell vizsgálni, hogy szavazata nélkül a határozat elfogadottnak tekinthető-e:

a) amennyiben igen, úgy a határozat továbbra is érvényben marad, és azt végre kell hajtani, ez esetben a mulasztást elkövető képviselő következő havi tiszteletdíját 50%-kal csökkenteni kell;

b) amennyiben nem, úgy meg kell vizsgálni, hogy a határozat végrehajtásáért felelős intézkedett-e:

ba) amennyiben nem, úgy a határozatot elutasítottnak kell tekinteni és a soron következő testületi ülésen a határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló során erre a tényre ki kell térni, szükség esetén az ügyben újabb határozati javaslatot kell előterjeszteni, továbbá a mulasztást elkövető képviselő következő havi tiszteletdíját 50%-kal csökkenteni kell,

bb) amennyiben igen, úgy meg kell vizsgálni, hogy vállalt-e olyan kötelezettséget a határozat végrehajtásért felelős, amely vissza nem vonható.

bba) amennyiben nem, úgy a ba) pont szerint kell eljárni,

bbb) amennyiben igen, úgy a mulasztó képviselő legfeljebb 12 havi tiszteletdíja megvonható.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tiszteletdíj csökkentésről, illetve megvonásról a képviselő-testület a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján – a külön rendelet szabályai szerint - zárt ülésen határoz.

45. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást is tarthat. Erről a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Előzetes tájékoztatást ad a szavazás mikénti lebonyolításáról, megszámolja a szavazatokat, a szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben rögzíti. A szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.

46. § (1) Név szerinti szavazást rendelhet el a képviselő-testület a polgármester, vagy a képviselők egynegyedének indítványára.

(2) Az indítványról a képviselő-testület – az előterjesztő indokolása után – vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja, és a szavazás eredményéről az ülés vezetőjét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. Az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazás eredményét rögzítő névsort.

(4) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem rendelhető el.

22. Minősített többség

47. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ába foglalt ügyekben való döntésekhez.

(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

48. § (1) Minősített többség szükséges a 47. §-ban foglaltakon kívül a következő döntésekhez:

1. önkormányzati vagyon elidegenítése, megterhelése,
2. a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
3. titkos szavazás elrendelése.

(2) A minősített többségi döntést igénylő esetek tételes felsorolását a 3. sz. függelék tartalmazza.

23. Rendeletalkotás

49. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

50. § (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére a polgármester, a képviselő és a jegyző, előkészítésére a jegyző jogosult.

(2) A képviselő rendeletalkotásra vonatkozó javaslatát, a soron következő testületi ülést megelőző 20 nappal a jegyző részére írásban terjeszti elő. A javaslatban részletesen ki kell fejteni a rendelet tartalmát, annak megalkotásának indokait. A jegyző a rendeletalkotási javaslatot jogosult az előkészítést megelőzően az érintett szakbizottsághoz tárgyalásra beterjeszteni.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése, és indoklása, az előzetes és utólagos hatásvizsgálat elvégzése a jegyző feladata.

(4) A rendelet-tervezeteket csak bizottsági tárgyalás után lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság valamennyi rendelet-tervezetet véleményez. A többi bizottság csak a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket köteles tárgyalni.

(5) A (4) bekezdés alól kivételt képeznek az alakuló ülésen tárgyalt rendelet-tervezetek.

(6) A rendelet-tervezet indokolással kerül a képviselő-testület elé, amely tartalmazza az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokat, alternatívákat is.

(7) A képviselő-testület elrendelheti az állampolgárok széles körét érintő tervezet lakossági fórumon történő ismertetését, illetve közmeghallgatás tartását is.

(8) A rendelet-tervezethez a képviselők és a Bizottságok nyújthatnak be módosító indítványt. A módosító indítványt indokolni szükséges. A módosító indítványt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző munkanapon 12⁰⁰ óráig kell benyújtani, amely határidő alól a polgármester indokolt esetben felmentést adhat.

51. § A rendelet-tervezet elfogadása után a rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni.

52. § A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Módosító rendelet elfogadása esetén a módosított rendelet egységes szerkezetét a jegyző írja alá.

53. § (1) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.

(2) A jegyző a rendeletet a Nemzeti Jogszabálytárban annak kihirdetését követő 5 munkanapon belül közzéteszi.

(3) A jegyző gondoskodik a lakosság tájékoztatása érdekében a rendeletnek a város honlapján történő megjelentetéséről is.

(4) A rendelet kihirdetéséért és annak megtörténtét tanúsító záradékolásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

(6) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: Mindszent Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./20… (hó, nap) önkormányzati rendelete. A rendeleteket minden naptári évben az év elejétől, 1-el kezdődő folyamatos sorszámmal kell jelölni.

24. Jegyzőkönyv

54. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét, a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv a fentieken túl tartalmazza:

1. a testületi ülés helyét;
2. időpontját;
3. az ülés naptári éven belüli sorszámát;
4. a távol maradt képviselők nevét azzal a megjegyzéssel, hogy a távollét okát előzetesen bejelentették-e;
5. az egyes napirendi pontok előterjesztőinek, valamint a napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
6. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat;
7. képviselő kérésére véleményének szó szerinti rögzítését;
8. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
9. a döntéshozatalban résztvevők számát;
10. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
11. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését.

(3) A jegyzőkönyv mellékleteit képezik:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. az előterjesztések, és azok mellékletei,
4. a megalkotott rendeletek,
5. a képviselői kérésre az írásban beadott hozzászólás,
6. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,
7. a név szerinti szavazás eredményét rögzítő névsor.

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül elektronikusan a jegyző köteles megküldeni helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szervnek.

(5) A képviselő vagy más felszólaló a polgármestertől kérheti a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélése szerint nem egyezik az általa elmondottakkal.

55. § A jegyzőkönyv eredeti példányát az ülés anyagát képező mellékletekkel együtt összefűzve a jegyző kezeli, évenként bekötve irattárban őrzi.

56. § (1) A képviselő-testületi ülésekről hangfelvétel készül. Az ülésekről készült hanganyag nem selejtezhető.

(2) A hangfelvételről nem készíthető másolat, de a felszólaló kérheti a hozzászólásának szó szerinti leírását.

57. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A betekintésre a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási idejében van mód. A betekintési igényt 5 munkanappal korábban jelezni kell a jegyzőnél.

58. § A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(2) Amennyiben a betekintési kérelem zárt ülés anyagára vonatkozik, a jegyző gondoskodik olyan kivonat elkészítéséről, amely a védendő adatok kivételével hitelesen mutatja be az ügyet.

V. Fejezet

A képviselő jogai és kötelezettségei

59. § A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

60. § (1) A települési képviselő köteles:

1. a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
2. írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;
3. eskütételét követően három hónapon belül részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
4. köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről;
5. a vele szemben felmerült személyes érintettséget a 44. § (2)-(3) bekezdésre tekintettel vita előtt bejelenteni;
6. megtartani – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, a magántitokra és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat;
7. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
8. az Mötv. 38. § (4) bekezdésére tekintettel megválasztásától számított 30 napon belül kérelmezni felvételét a köztartozás mentes adózói adatbázisba;
9. az Mötv. 39. § (1) bekezdése szerint megválasztásától, ezt követően pedig minden év január 1-től számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A képviselők az (1) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatóról – a megválasztásuk évét kivéve – minden év decemberi testületi ülésén beszámolót tartanak.

(3) A képviselő az (1) bekezdés h) pontja szerinti az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét

(4) A képviselő az (1) bekezdés i) pontja szerinti vagyonnyilatkozatot a polgármesteri hivatal által biztosított szoftverrel elektronikusan tölti ki és nyújtja be, azt a polgármesteri hivatal elektronikusan tartja nyilván.

61. § (1) A képviselő jogait az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-h) pontjai tételesen felsorolják.

(2) A képviselőt a polgármester, alpolgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal munkatársai, az önkormányzati intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

62. § A képviselők tiszteletdíját, valamint a 60. § (1) bekezdésében felsorolt kötelezettségek megszegése során alkalmazható szankciókat – a 44. § (3) bekezdés kivételével - külön önkormányzati rendelet szabályozza.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei

63. § Az önkormányzat szervezetét

1. a képviselő-testület,
2. a képviselő-testület bizottságai,
3. a tanácsnokok,
4. a polgármester,
5. az alpolgármesterek,
6. a képviselő-testület hivatala, és
7. a jegyző

alkotja.

1. A képviselő-testület bizottságai

64. § (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságok létrehozásáról dönthet.

(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

65. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

1. Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (5 tagú)
2. Egészségügyi és Szociális Bizottság (5 tagú)
3. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (5 tagú)

(2) A bizottság személyi összetételére és annak változására, valamint az elnök személyére a polgármester tehet javaslatot. A javaslat elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. A bizottságok személyi összetételét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(3) A bizottságok nem képviselő tagjait a bizottság munkája során a képviselőkkel azonos jogok illetik meg.

(4) A bizottság elnökének helyettesítésére az elnök javaslatára a képviselő tagok közül a bizottság helyettest választ.

66. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

2. A bizottságok feladatai

67. § (1) A bizottság a feladatkörébe utalt ügyekben:

1. előkészíti a képviselő-testület döntéseit,
2. eljár, illetve dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben,
3. véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendelet-tervezeteket,
4. állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról.

(2) A képviselő-testület a 7. § (3) bekezdésében biztosított jogára tekintettel a városi és egyéb kulturális rendezvényekre vonatkozó döntési jogkörét az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságra ruházza át.

(3) Az egyes bizottságok részletes feladat-, és hatáskörét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

3. A bizottságok működése

68. § (1) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottságok működési szabályukat az Mötv. szabályai szerint és e rendelet keretei között maguk határozzák meg.

(3) A bizottságok ügyrendjüket az alakuló ülést követő 60 napon belül fogadják el, vagy az előző szakbizottság ügyrendjét felülvizsgálják.

69. § (1) A bizottság üléseinek összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök helyettese gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: polgármester, alpolgármester, jegyző vagy bármely képviselő. Az indítványt el kell juttatni az érintett bizottság elnökének.

(3) A bizottság elnöke gondoskodik arról, hogy a meghívó és a napirendi anyag lehetőleg az ülést megelőző 2 nappal megküldésre kerüljön a bizottság tagjainak, a polgármesternek és az alpolgármestereknek, a tanácsnokoknak, valamint szükség esetén az egyéb meghívottaknak. A 14. § g) pontjában szereplő önszerveződő közösségeket – tevékenységi körükben – tanácskozási joggal az ülésre meg kell hívni.

70. § A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket, az ügyviteli feladatokat a jegyző a polgármesteri hivatal útján biztosítja, illetve látja el.

71. § A bizottság üléséről az 54-55. §-ban foglaltaknak megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző 15 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyvnek a kormányhivatal felé történő megküldéséről.

4. A tanácsnokok

72. § (1) A képviselő-testület - a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára – meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátásának felügyeletére a képviselők közül tanácsnokot választhat.

(2) Tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációt, speciális szakértelmet igényel.

(3) A tanácsnokok feladatait a 6. számú melléklet, névsorát a 4. sz. függelék tartalmazza.

(4) A képviselő-testület az alábbi feladatkörök ellátására választ tanácsnokokat:

a) településfejlesztési feladatkörök,

b) gazdaságfejlesztési feladatkörök.

(5) A tanácsnokok negyedévente beszámolnak a képviselő-testületnek tevékenységükről, elvégzett feladataikról, az általuk lefolytatott tárgyalásokról.

(6) A tanácsnok ezen megbízatása képviselői mandátuma megszűnésével vagy visszahívásával szűnik meg.

(7) A tanácsnok visszahívásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

5. Polgármester

73. § A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

74. § A polgármester tisztségét főállású megbízatásban látja el.

75. § A polgármestert akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén az általános helyettesként megbízott alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az általános helyettesként megbízott alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a polgármestert a másik alpolgármester helyettesíti.

76. § A polgármester főbb feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

1. képviseli a képviselő-testületet,
2. előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
3. összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
4. minden rendes képviselő-testületi ülésen kronológiai sorrendben beszámol az előző ülés óta az önkormányzati feladat- és hatáskörben végzett munkájáról, tevékenységéről, a lefolytatott tárgyalásokról, megbeszélésekről, egyeztetésekről és azok eredményéről (kivéve azon ügyeket, amikor saját önkormányzati feladat- és hatáskörben, valamint államigazgatási feladat- és hatáskörben, államigazgatási hatóság hatáskörben járt el),
5. beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
6. gondoskodik az interpelláció címzetthez történő eljuttatásáról, és figyelemmel kíséri megválaszolásukat,
7. elősegíti a képviselők munkáját,
8. aláírja a képviselő-testület rendeleteit, a meghozott határozatokból eredő valamennyi hivatalos iratot (szerződések, megkeresések, felszólítások, stb.), valamint az ülésekről készített jegyzőkönyvet,
9. ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,
10. helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről – amennyiben annak az Mötv.-ben és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételei fennállnak – a legközelebbi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet,
11. évente beszámol a képviselő-testületnek az általa végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
12. a polgármesteri hivatal irányításával kapcsolatban az Mötv. 67 §-ában foglalt feladatin túl szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal a polgármesteri hivatal dolgozói részére munkaértekezletet tart, minősíti a munkát, ismerteti az adott időszakban tárgyalt fontosabb ügyeket, a hozott döntéseket, az időszerű feladatokat, valamint legalább negyedévente egyszer vezetői értekezletet tart a jegyző, a polgármesteri hivatal vezetői, valamint az önkormányzat intézményeinek vezetői bevonásával.
    

77. § A polgármester rendszeresen, minden hónap első hétfői napján 16.00 – 17.00 óra között a polgármesteri hivatalban fogadóórát tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel, problémáikkal. Akadályoztatása esetén a fogadóóra ugyanazon hét egy másik napján kerül megtartásra.

6. Alpolgármesterek

78. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Amennyiben az alakuló ülésen az alpolgármesterek választásakor a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság még nem alakult meg, úgy a polgármester javaslatára a képviselő-testület tagjai közül 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, melynek eljárására a 45. § (2) bekezdés irányadó.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatukat. A két alpolgármester közül a polgármester bízza meg általános helyettesét.

(4) A polgármester az általa adott feladatok végrehajtásáról beszámoltatja az alpolgármestereket.

(5) Az alpolgármesterek negyedévente beszámolnak a képviselő-testületnek tevékenységükről, elvégzett feladataikról, az általuk lefolytatott tárgyalásokról.

(6) Az alpolgármesterek minden hónap harmadik hétfői napján 16.00 - 17.00 óra között fogadóórát tartanak a polgármesteri hivatalban vagy az általuk megjelölt egyéb helyszínen. Együttes akadályoztatásuk esetén a fogadóóra ugyanazon hét egy másik – legalább 3 munkanappal előre meghirdetett – napján kerül megtartásra.

7. Jegyző

79. § (1) A jegyző (és az aljegyző) kinevezésére, jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat az Mötv. 81-83. §-ai tartalmazzák.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Jogi Iroda vezetője látja el.

(3) A jegyzőnek kötelessége jeleznie a polgármesternek, a képviselő-testületnek és a képviselő-testület egyéb szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

8. Polgármesteri Hivatal

80. § (1) A képviselő-testület egységes, önálló hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatal működési szabályzatát és ügyrendjét a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) A hivatal az Önkormányzat szerveként az alábbi szervezeti tagozódásban látja el feladatait:

1. Jogi Iroda,
2. Közgazdasági Iroda,
3. Általános Igazgatási Iroda.

(4) Az Önkormányzat által közvetlenül (szakfeladaton) biztosított feladatok – szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás, egészségügyi részleg, intézmény-üzemeltetési részleg – a Polgármesteri Hivatal szervezetébe tagozódóan kerülnek ellátásra.

(5) A (4) bekezdésben hivatkozott feladatokat végző közalkalmazottak, munkavállalók felett a munkáltatói jogkört a 7. § (3) bekezdésben hivatkozott átruházott hatáskörként a polgármester látja el.

(6) Az önkormányzati működés szervezeti ábráját az 5. számú melléklet tartalmazza.

9. Társulások

81. § (1) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

(2) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez.

(3) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik. A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell.

(4) A társulások döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulási tanácsokban Mindszent Város Önkormányzatát és Képviselő-testületét a polgármester képviseli. A társulási tanácsba a polgármester delegálásról, és akadályoztatása esetén a polgármester helyettesítéséről a képviselő-testület külön határozatot hoz.

82. § (1) Mindszent Város Önkormányzata tagja a:

            a) Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulásnak (HTKT)

(székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.),

2. Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásnak (DAREH Önkormányzati Társulás)

(székhely: 5900 Orosháza, Szabadság tér 4-6.),

1. Dél-alföldi Regionális Környezetvédelmi Társulásnak (DARKT)

(székhely: 6762 Sándorfalva, Szabadság tér 1.).

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti HTKT jogi személy. A Tanács munkaszervezeti feladatait Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el.

(3) A HTKT feladatai:

            a) területfejlesztés,

            b) egészségügyi és szociális feladatok,

            c) gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, bűnmegelőzési feladat,

            d) közművelődési feladatok,

            e) településrendezési-, fejlesztési feladatok,

f) helyi építészeti, műemlékvédelmi feladatok, gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalmi feladatok,

g) természet- és környezetvédelmi feladatok,

h) közlekedés és vízgazdálkodási feladatok,

i) szolgáltatás-szervezési feladatok,

j) pénzügy-gazdasági ellenőrzési feladatok.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti DEREH Önkormányzati Társulás jogi személy. A Tanács munkaszervezeti feladatait az Orosházi Polgármesteri Hivatal látja el.

(5) A DAREH Önkormányzati Társulás feladatai szervezeti, gazdasági, jogi területen:

a) a projekt előkészítéséhez szükséges dokumentációk, dokumentumok, tanulmányok kidolgoztatásának finanszírozása,

b) a projekt kidolgozásáért és menedzseléséért felelős szervezet részére megbízás adása,

c) a projekt kidolgoztatása,

d) tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása,

e) civil szervezetek bevonása,

f) a rendszer megvalósításához szükséges pénzügyi alapok megteremtése, így a pályázatokon való részvétel, az önerő biztosítása,

g) a pályázati részvételek szervezése, koordinálása,

h) a tervezési/építési feladatok pályáztatásának kidolgozása,

i) a közbeszerzési pályázatok kiírása, a pályázati eljárások lefolytatása,

j) a projekt megvalósítását szolgáló ingatlanok biztosítása, tiszta jogi helyzetük megteremtése,

k) a minőségbiztosítás követelményeinek érvényre juttatása,

l) költségfelosztás a települések között,

m) a projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható pályázati forrásból),

n) a működtetés szervezeti és gazdasági feltételrendszerének kidolgozása,

o) monitoring tevékenység a projekt megvalósítása során.

(6) A DAREH Önkormányzati Társulás feladatai műszaki területen:

a) a térségben keletkező települési szilárd hulladék mennyiségének, jövőbeni alakulásának felmérése, a meglévő felmérések aktualizálása,

b) a projekt előkészítéséhez szükséges dokumentációk, dokumentumok, tanulmányok kidolgozása,

c) a helyszínek előkészítése és építkezés,

d) együttműködés a kivitelezőkkel,

e) szakértői építési és eszközbeszerzési szerződések megkötése,

f) műszaki átadás-átvételek felügyelete,

g) a projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel,

h) a projekt megvalósulása után a projekt által kialakított rendszer igénybevétele, üzemeltetésének biztosítása.

(7) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti DARKT jogi személy. A Tanács munkaszervezeti feladatait a Sándorfalvi Közös Önkormányzati Hivatala látja el.

(8) A DARKT feladata környezet és természetvédelem igazgatása.

VII. Fejezet

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

1. Lakossági fórumok

83. § (1) A képviselő-testület várospolitikai fórumokat, a településrészeken, illetve a lakókörzetekben ún. városrészi tanácskozásokat tarthat, illetve szervezhet.

(2) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás fogadóórákon kívüli módját és gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(3) A fórumok célja és fontosabb feladatai:

1. a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, a városfejlesztési programjukról, közérdekű kérdésekről,
2. a választópolgárok önkormányzati munkával összefüggő véleményének, közérdekű javaslatainak megismerése és annak az önkormányzati munkában történő hasznosítása,
3. az önkormányzati érdekek és a városrészen élő lakosság érdekei összhangjának elősegítése,
4. a képviselői munka segítése, a választópolgárok önkormányzáshoz való jogainak érvényesítése,
5. a lakosság önszerveződő közösségei munkájának segítése,
6. a választópolgárok egészét, vagy kisebb közösségét érintő ügyek hatékony, gyors intézése, önkormányzati döntések előkészítése.
   

84. § (1) A képviselő-testület által elhatározott fórumok szervezése és vezetése a polgármester feladata. A szervezési feladatok ellátásában a képviselők, bizottságok közreműködését is igényelheti.

(2) A fórumokon elhangzott javaslatokról a polgármester a soron következő ülésen tájékoztatást adni köteles.

2. Közmeghallgatás

85. § (1) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban tart közmeghallgatást, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. A munkatervet úgy kell összeállítani, hogy évente legalább egy közmeghallgatás időpontját meghatározzák benne.

(2) A közmeghallgatás időpontjának közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, illetve feltett kérdésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A válaszok elkészítéséért és közléséért a polgármester felelős.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése, vagyona és ellenőrzése

1. Az önkormányzat költségvetése

86. § (1) A képviselő-testület a költségvetését a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével évente, önállóan, rendeletben állapítja meg.

(2) A költségvetési évet követően a jegyző által előkészített, polgármester által előterjesztett zárszámadásról a képviselő-testület rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat vagyona

87. §  Az önkormányzat vagyonáról az Mötv. és a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek

88. § (1) Az Önkormányzat az alábbi önállóan működő költségvetési szerveket alapította:

1. Károly Óvoda,
2. Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek működési szabályait a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos, jogszabályban nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, valamint a Közgazdasági Irodával való együttműködés részletszabályait külön megállapodás rögzíti.

4. A nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos feladatok

89. § (1) Mindszent Város Önkormányzata – önállóságuk megsértése nélkül - biztosítja az önkormányzat területén működő nemzetiségi önkormányzat(ok) működésének feltételeit, különösen:

1. a testület működéséhez szükséges helyiséghasználatot, tárgyi és személyi feltételeket,
2. a postai kézbesítés, nyilvántartási, sokszorosítási, adminisztratív feladatokat.

(2) A végrehajtásról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(3) A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat(ok) a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint egymással együttműködési megállapodást köt.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

90. § Mindszent Város Csongrád megyében a Tisza folyó bal partján, Hódmezővásárhely és Szentes városok között fekszik. Területe 5939 ha, amelyből a belterület 357 ha. Határai: északról Szegvár nagyközség, keletről Derekegyház község, délről Mártély község, nyugatról a Tisza folyó.

91. § A település részére a Magyar Köztársaság elnöke a 110/1993. (IX.2.) KE. sz. határozatával 1993. október hó 1. napjával városi címet adományozott, ezt megelőzően nagyközség volt.

92. § (1) Ezen rendelet a kihirdetése napján 8 óra 45 perckor lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 9/2011. (III.29.) önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet mellékletei:

1. 1. számú melléklet: Az írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei, a határozatok végrehajtásának és végrehajtásáról történő beszámolás rendje.
2. 2. számú melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai.
3. 3. számú melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköre.
4. 4. számú melléklet: Az Önkormányzat kormányzati funkciói és azok kódszámai
5. 5. számú melléklet: Szervezeti ábra
6. 6. számú melléklet: A tanácsnokok feladatai

(4) A rendelet függelékei:

1. sz. függelék: A képviselő-testület tagjainak névsora,

2. sz. függelék: A bizottságok személyi összetétele,

3. sz. függelék: Minősített többségi esetek felsorolása

4. sz. függelék: Tanácsnokok névsora