Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a vagyongazdálkodásról
Hatályos: 2024. 09. 01Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
a vagyongazdálkodásról
Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és határköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében 18. § (1) és (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a kiterjed Hévíz Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő vagyonra.
(2) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni, amennyiben
a) a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet, valamint
b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet
valamely kérdésről nem rendelkezik.
2. § Az önkormányzat vagyonára, a vagyongazdálkodásra és a vagyonhasznosításra vonatkozó törvényekben, így különösen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott elvek mentén a rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati vagyon
a) megszerzésére,
b) elidegenítésére, ideértve az önkormányzati vagyonnal gazdasági társaságok alapítását, illetve gazdasági társaság jegyzet tőke emelését,
c) hasznosítására, ideérte különösen a bérbe- és haszonbérbeadást, a használat jogának biztosítását, a koncesszióba adást, lízingszerződéssel való hasznosítást, valamint a kezelésbe adást, és üzemeltetésbe történő adást,
d) megterhelésére, ideértve különösen zálogjog és jelzálogjog, valamint a szolgalmi jog alapítását, biztosítékul adást, kezesség, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom vállalását, elővásárlási-, visszavásárlási- és vételi jog biztosítását, a tulajdonban fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást, a bérlő-kiválasztási jog biztosítását,
e) a vagyon tulajdonosát megillető, az a)–c) pontokban nem említett egyéb jogok gyakorlására,
f) gazdasági társaságban fennálló részvény, üzletrész alapján a tulajdonost megillető jog gyakorlására,
g) az önkormányzat javára, más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló, a c)–d) pontokban megjelöl jogokkal való rendelkezésre.
2. Az önkormányzati vagyon minősítése és átminősítése
3. § (1) A kötelező önkormányzati feladatellátást és határkör gyakorlást szolgáló forgalomképtelen vagyon felsorolását a rendelet 1. melléklete, a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek felsorolását a rendelet 2. melléklete, a forgalomképesnek minősülő, üzleti vagyont pedig a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köre: Vörösmarty utca, Kossuth Lajos utca, Rákóczi utca, Erzsébet királyné utca, gr. Festetics tér, József Attila utca.
4. § (1) A Képviselő-testület döntése alapján megváltoztatható a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban álló vagyon, illetve a korlátozottan forgalomképes vagyon körébe besorolt vagyontárgyak egészének, vagy megosztással megjelölt részének besorolása, különösen az alábbi feltételek valamelyikének fennállása esetén:
a) törvényi rendelkezés módosulása,
b) önkormányzati feladatok változása, megszűnése, más módon történő ellátásáról szóló döntés elfogadása,
c) használat vagy hasznosítás céljának megváltozása,
d) önkormányzati feladat átvállalása,
e) közutat, közterületet, vagy középületet érintő telekhatár-rendezés, telekalakítás,
f) egyéb egyedileg elbírált, önkormányzati érdeket szolgáló ok alapján.
(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő-testület rendeletalkotással dönt a vagyontárgyak törzsvagyon - forgalomképtelen vagy forgalomképes vagyon - körébe történő besorolásáról, illetve a besorolás megváltoztatásáról a törvényi előíráson alapuló besorolás kivételével.
(4) A közút rendeltetése megváltoztatásának további feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.
(5) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésekben megjelölt eljárás keretében a vagyontárgy forgalomképessége megváltozik, a besorolást a vagyonkimutatásban, ingatlan esetén pedig az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásban rögzített állapotnak megfelelően az ingatlanvagyon-kataszterben is át kell vezetni.
3. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
5. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése és megterhelés csak a vagyontárgy értékének megállapítását követően történhet:
a)1 ingatlan vagyon és vagyoni értékű jog esetén független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott, 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés, vagy üzleti értékelés, ennek felülvizsgált változata alapján;
b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára;
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén:
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott értékpapírt a tőzsdei árfolyamon;
cb) másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapírt az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi közép árfolyamon;
cc) társasági részesedés esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján;
cd) egyéb esetben névértéken kell meghatározni.
(2) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor a könyvvizsgáló által megállapított értéken vehető figyelembe.
(3) Vagyontárgynak az (1) bekezdésben meghatározottakon túli egyéb hasznosítása esetén a vagyontárgy értékén a hasznosítást célzó szerződés időtartama alatt számított teljes ellenszolgáltatás, ennél rövidebb idejű hasznosítása esetén legalább tizenkét hónapra számított ellenszolgáltatást kell érteni.
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(5)2 E rendelet szerinti vagyonérték megállapítást a képviselő-testület mellőzheti, amennyiben nemzeti vagyoni körből nemzeti vagyoni körbe történik a vagyon elidegenítése és a vagyontárgy értékelését a nemzeti vagyoni körbe tartozó partner elvégezte.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI
4. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
6. § (1) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), valamint átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása - a jogszabályok által meghatározott keretek között - kiterjed a vagyontárgy hasznosításával kapcsolatos valamennyi intézkedés megtételére, a telekalakítási eljárások végrehajtására, megállapodások megkötésére, a tulajdonosi hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatok megtételére, továbbá közigazgatási, bírósági eljárások megindítására, ezen eljárások során az ügyféli jogok gyakorlására.
5. A felajánlott vagyon elfogadása
7. § (1) Vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről, felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület jogosult dönteni.
(2) Ha a vagyon ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a vagyonkezelő szerv részére történik, a felajánlás elfogadásához szükséges a vagyonkezelő nyilatkozata annak elfogadásáról, valamint arra vonatkozóan, hogy a felajánlott vagyonhoz esetlegesen kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére képes.
(3) Ajándékként, örökségként nem fogadható el olyan hagyaték, amelynek ismert terhei elérik, vagy meghaladják a hagyaték értékét.
6. Az egyes vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezési szabályok
8. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vállalkozásba nem apportálható, továbbá nem lehet követelés biztosítéka és tartozás fedezete.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, bármilyen megterheléséről vagy gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.
(3) Mindazon esetekben, amikor más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogok gyakorlója köteles beszerezni.
9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon illetve a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak visszterhes hasznosítása (bérbeadás útján) - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet (közterület-használat esetén a három évet) nem haladja meg - a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) A polgármester a vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása bérleti szerződések, használatra illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.
7. A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása
10. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető forgalomképes (üzleti) vagyonnal vállalkozás végezhető.
(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
(3) Forgalomképes ingatlan vagyon hasznosítása elsősorban bérlet útján történhet, amennyiben azzal az önkormányzat nem vállalkozik, továbbá közfeladat ellátását nem szolgálja.
(4) A forgalomképes vagyontárgyak visszterhes hasznosítása (bérbeadás útján) - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet (közterület-használat esetén a három évet) nem haladja meg - a polgármester hatáskörébe tartozik.
(5) A polgármester a vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi jognyilatkozatok megtételéről. A hatáskör gyakorlása bérleti szerződések, használatra illetve használati és reklámjogra, valamint telekrendezési eljárás végrehajtására vonatkozó megállapodások megkötését foglalja magába.
8. Az önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések
11. § (1)3 Vagyongazdálkodási döntést a képviselő-testület hoz:
a) gazdasági társaság alapításáról, társasági szerződés (alapító okirat) jóváhagyásáról, a társasági szerződésben foglalt kérdésekben, alapítói döntéseket hoz;
b) alapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez, egyesülethez való csatlakozásról, kilépésről, támogatásról, alapítványi forrás átvételéről és átadásáról;
c) gazdasági társaságban fennálló részesedés, üzletrész értékesítéséről, pénzbeli és apport befektetésről;
d) kötvénykibocsátásról;
e) kezességvállalásról;
f) kamatigényről történő lemondásról;
g) engedményezésről és tartozásátvállalásról;
h) elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog alapításáról, érvényesítéséről, valamint a jogról történő lemondásról;
i) az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról, vagy átadásáról;
j) fizetési meghagyásos eljárás kivételével a vagyonhasznosításhoz kapcsolódó perindításról;
k) szerződési biztosítékról történő lemondásról;
l) vagyont érintő kölcsön- és hitelszerződésről, vagyon megterheléséről, szolgalmi jog alapításáról;
m) vagyonbiztosítási szerződésről;
n) díjkitűzésről;
o) koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról.
(2) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaságnak a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó jogait, továbbá az önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságban meglévő tagsági jogai és részesedései vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat. A gazdasági társaságokban való részesedést a rendelet 4. melléklete tartalmazza.
12. § A vagyon elidegenítését és hasznosítását:
a) a Képviselő-testület és bizottságai,
b) a polgármester,
c) a jegyző,
d) az ajánlattevő kezdeményezheti.
13. § Vagyontárgy értékesítése, hasznosítása során:
a) a vételár teljes kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenn kell tartani, a vételár ki nem egyenlítése esetére elállási jogot kell kikötni;
b) vagyontárgy elidegenítése esetén a vételárat általában egy összegben kell megfizetni, kivételesen sor kerülhet a vételár legfeljebb három részletben történő megfizetésére, amennyiben az utolsó részlet legkésőbb a szerződés aláírását követő hat hónapon belül esedékes;
c) amennyiben ingatlan vagyontárgy értékesítésére úgy kerül sor, hogy a vevőt kötelezettség terheli, annak teljesítéséig, de legfeljebb a jogszabályban foglalt időpontig, elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni a szerződésben, a terhelési tilalom alól eseti feloldást csak olyan kötelezettségre lehet adni, amely az alapkötelezettség teljesítését segíti elő;
d) bérlet, haszonbérlet, használat esetére elővásárlási jogot kikötni nem lehet;
e) a több évre szóló bérleti, haszonbérleti, használati szerződéseket lehetőleg úgy kell megkötni, hogy azok lejárata március 1-jére essen;
f)4 bérleti és haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama 15 év lehet, melyet a felek közös akaratnyilvánítással 5 évvel meghosszabbíthatnak;
g) az önkormányzati vagyontárgyakra általában pótlási értékre kell vagyonbiztosítást kötni;
h) a szerződés jellegétől függően szerződési biztosítékot kell kikötni;
i) fennálló tartozásra a szerződés, ennek hiányában a Polgári Törvénykönyv szerinti kamatot kell érvényesíteni.
A VAGYONKEZELÉS SZABÁLYAI
9. A vagyonkezelői jog létesítése
14. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól és a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, valamint értékének növelése érdekében.
(2) A vagyonkezelői jog határozatlan vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződéssel jön létre.
(3) Vagyonkezelési szerződés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel, versenyeztetés nélkül köthető.
(4) A vagyonkezelői jog - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével jön létre. Az ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlanügyi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, azonban a vagyonkezelőt a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai, és terheli annak kötelezettségei.
(5) A vagyonkezelési szerződésnek a vagyonelem sajátos jellegére, és a vele kapcsolatos önkormányzati feladatra tekintettel tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését, annak tételes felsorolását, azok vagyonértékelés alapján megállapított, a szerződés megkötésekor érvényes értékét,
b) a vagyonkezelő által elvégzendő feladatokat,
c) a vagyonkezelő és az önkormányzat jogait, valamint kötelezettségeit,
d) a vagyonkezelési szerződés időtartamát,
e) a vagyonkezelés ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,
f) a szerződés megszűnésének eseteit, valamint a megszűnés esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,
g) az elszámolási kötelezettség tartalmát, valamint a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást.
(6) A vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása és megszüntetése a Képviselő-testület kizárólagos hatásköre.
10. A vagyonkezelői jog gyakorlása
15. § (1) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyakra vonatkozóan - a jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal és a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - gyakorolja a tulajdonost megillető, alábbiakban felsorolt jogokat, és viseli a tulajdonost terhelő kötelezettségeket:
a) a birtoklás és birtokvédelemhez való jog,
b) a használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga,
c) a vagyon működtetésének, üzemeltetésének joga és kötelezettsége,
d) az üzemeltetéssel és az átvállalt közfeladat ellátásával összefüggő bevételek beszedésének joga és kötelezettsége,
e) a vagyontárgyak karbantartásával, használatával, üzemeltetésével és működtetésével kapcsolatos költségek viselése,
f) a vagyon működtetésére vonatkozó felelősségbiztosítási és a vagyonbiztosítási szerződés megkötése, vagyonvédelmi intézkedések megtétele, ezzel kapcsolatos költségek viselése,
g) a vagyontárgyak karbantartásának, a szükséges hibaelhárításoknak, rekonstrukcióknak a kötelezettsége és költségének viselése, a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben való gondoskodás,
h) a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott könyvvezetési, beszámoló készítési, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek,
i) az önkormányzat és a jogszabályok alapján erre feljogosított szervek ellenőrzéseinek lehetővé tétele,
j) a közfeladat ellátásához szükséges, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott feladatok elvégzése,
k) a közfeladat gyakorlásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése, hatósági előírások folyamatos betartása, hatósági kötelezések végrehajtása,
l) a vagyonban vagy a vagyon működtetése során harmadik személynek okozott, a vagyonkezelőnek felróható kár megtérítésének kötelezettsége.
(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot egyedül gyakorolja, azt harmadik személyre nem ruházhatja át.
(3) A vagyonkezelő a vagyont nem idegenítheti el, a jogszabályban meghatározott kivételeken kívül nem terhelheti meg, a vagyont biztosítékul nem adhatja, azon osztott tulajdont nem létesíthet.
16. § (1) Önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe.
(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása ellenérték fejében történik, az ellenértéket az ingatlanvagyon-kataszterben szereplő becsült nyilvántartási érték alapján, ingó vagyontárgy esetében könyv szerinti értéken kell meghatározni, a haszonélvezeti jog meghatározására vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzésének és/vagy gyakorlásának ellenértéke meghatározott pénzösszeg, azt a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően egy összegben, vagy meghatározott rendszerességgel kell megfizetni.
(4) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához, értékéhez viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.
(5) Az önkormányzat a vagyonkezelés ellenőrzését az alábbiak szerint végzi:
a) számviteli szempontú ellenőrzés elsősorban a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól szóló negyedévenkénti adatszolgáltatások alapján történik,
b) a pénzügyi szempontú ellenőrzés a vagyonkezelő által elszámolt értékcsökkenés összegének felhasználásáról készített éves beszámoló alapján történik,
c) szükség szerint eseti és célellenőrzés, amelyet a vagyonkezelő előzetes írásbeli értesítését követően az önkormányzat által kijelölt személyek vagy szervezetek végeznek.
A VERSENYEZTETÉS SZABÁLYAI
11. Versenyeztetési eljárás
17. §5 (1) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyon tulajdonjogát 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont hasznosítani, a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékhatár felett - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) A Képviselő-testület a vagyontárgy versenyeztetés útján való eladását, illetve hasznosítását az (1)-(2) bekezdésben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyontárgyak esetén is elrendelheti.
(4) A versenyeztetési eljárás formája nyilvános pályáztatás vagy zártkörű pályáztatás. A versenyeztetési eljárás formájáról és feltételeiről az eset összes körülményének mérlegelése alapján a hatáskör gyakorlója dönt.
(5) Nem kell alkalmazni a versenyeztetés szabályait:
a) amennyiben a versenyeztetés az Nvtv., továbbá az Mötv. vagy más törvény alapján mellőzhető;
b) az (1)-(2) bekezdés alapján meghatározott értékhatárt el nem érő vagyon esetében.
a) az ingatlanon megvalósuló beruházás önkormányzati feladatellátás részét képezi vagy közszolgáltatást biztosít;
b) az ingatlan hasznosítása nyilvános pályáztatás keretében legalább két alkalommal eredménytelen volt;
c) az önkormányzati vagyon hasznosítása az Európai Uniós forrásból származó projekt megvalósítását, fenntartását vagy üzemeltetését szolgálja.
(6) Zártkörű versenyeztetésre kerülhet sor ha:
12. A pályázati induló ár meghatározása
18. § A vagyontárgy tulajdonjogának átruházása vagy a vagyontárgy hasznosítása esetén az induló ár vagy az induló díj az 5. § rendelkezései alapján megállapított forgalmi érték.
13. A pályázat kiírása
19. § Az önkormányzati vagyon tekintetében a kiíró és egyúttal a döntéshozó Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete.
20. § (1)6 A pályázat meghirdetése az önkormányzat www.onkormanyzat.heviz.hu honlapján közzététellel, továbbá az önkormányzat 8380 Hévíz Kossuth Lajos u. 1 szám alatti hirdetőtábláján esetenként meghatározott, de legalább 15 napos kifüggesztéssel történik. A pályázat kibocsátására vonatkozó utaló felhívás megyei lapban, a képviselő-testület eseti döntése szerint országos napilapban történik.
(2) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
a) a pályázat fajtájának megjelölését,
b) zártkörű pályáztatás esetén a felkért ajánlattevők személyét,
c) a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait (helyrajzi számát, címét, alapterületét, rendeltetését, közműellátottságát) műszaki, jogi és egyéb feltételeit,
d) a vagyontárgy hasznosításának célját, tájékoztatást a kötött célú hasznosítástól való eltérés jogkövetkezményeire,
e) a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét,
f) a hasznosítás időtartamát,
g) az induló árat, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket,
h) a bánatpénz vagy óvadék összegét, fizetési feltételeit,
i) az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére, idejére, módjára vonatkozó tájékoztatást,
j) a pályázati tárgyalás helyét és időpontját,
k) az ajánlatok bírálati szempontjait,
l) az eredményhirdetés tervezett időpontját és módját,
m) a szerződés tervezetét, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja,
n) a szerződéskötés tervezett időpontját,
o) ajánlattevő figyelmének felhívását, hogy a pályázati kiírás feltételeinek elfogadásáról és az ellenszolgáltatás teljesítéséről, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságáról cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell az ajánlatában,
p) felolvasó lapot, amennyiben a kiíró szükségesnek tartja.
(3) Amennyiben a pályázat a hirdetményben rövidített szöveggel jelenik meg, utalni kell arra, hogy a teljes szöveg kitől vehető át, és a részletes pályázati kiírás a www.heviz.hu internetes portálon is elérhető.
(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a kiírás legkésőbbi közzététele és az ajánlatok benyújtásának határideje között legalább 15 nap álljon rendelkezésre.
(5) A kiíró pályázat útján történő hasznosítás esetén meghatározhatja a vagyontárgy hasznosításának konkrét célját, amennyiben az ingatlan jellege vagy a lakosság ellátása ezt indokolja. Ez esetben a hasznosítás célja a jogviszony fennállása alatt egyoldalúan nem változtatható meg.
(6) A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására meghatározott időpontig vonhatja vissza, amennyiben ezt a kiírás tartalmazza. A felhívás visszavonását a pályázat meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.
14. A pályázati biztosíték (bánatpénz) és a pályázati ajánlat
21. § (1) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg kell az ajánlattevőnek a kiíró rendelkezésére bocsátani.
(2) A pályázati biztosíték (bánatpénz) a pályázati kiírásban szereplő összeg, legfeljebb az induló bruttó ár 10%-a, de minimum 100 000 forint, amelyről az induló ár meghatározásával egyidejűleg kell dönteni.
(3) A bánatpénz összegét a felek eredményes pályázat esetén foglalónak tekintik, fizetés esetén a vételárba beszámítják. Bérbeadás esetén a bánatpénz összege legalább egy havi, legfeljebb 6 havi bruttó bérleti díjjal megegyező összeg, amely eredményes pályázat esetén az óvadékba vagy a fizetendő bérleti díjba beszámít.
(4) A bánatpénz kamatmentesen visszajár:
a) a pályázati felhívás visszavonásától,
b) az ajánlatok érvénytelenségének, eredménytelenségének megállapításától,
c) az ajánlatok elbírálásától
számított 15 napon belül.
(5) Nem jár vissza a bánatpénz, ha az ajánlattevő az ajánlatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható okból hiúsult meg.
22. § A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó adatait,
b) a pályázat tárgyának meghatározását, azonosító adatait,
c) a megajánlott ellenszolgáltatást, az ellenszolgáltatás teljesítésének módját, határidejét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos, a pályázati kiírásban meghatározott kikötésekre és feltételekre vonatkozó elfogadó nyilatkozatot,
d) az esetleges egyéb bírálati szempontoknak megfelelő megajánlást,
e) a bánatpénz befizetésének igazolását,
f) a pályázati kiírás feltételeinek elfogadására és az ellenszolgáltatás teljesítésére, valamint az ajánlattevő szervezet átláthatóságára vonatkozó cégszerűen aláírt nyilatkozatokat,
g) a pályázati kiírásban meghatározott egyéb adatot, okiratot,
h) az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az ajánlatában mit tekint üzleti titoknak.
15. A pályázat benyújtása
23. § (1) A pályázatot zárt borítékban, a felhívásban meghatározott módon kell benyújtani, és fel kell tüntetni rajta az adott pályázatra utaló jeligét. A pályázat akkor minősül határidőre benyújtottnak, ha az ajánlattételi határidő lejártáig a kiírásban megadott címre beérkezik.
(2) Az ajánlattevő az ajánlatához az elbírálástól számított 30 napig, de legfeljebb a szerződéskötés napjáig kötve marad.
16. A pályázatok bontása és érvénytelensége
24. § (1) A pályázatokat tartalmazó zárt borítékok felbontását a pályázati kiírásban megadott időpontban kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül.
(2) A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán, a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik vehetnek részt. A pályázatok felbontására a polgármester munkacsoportot hozhat létre.
(3) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek a bírálati szempont alapján értékelésre kerülnek.
(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
25. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha
a) a pályázatot a benyújtásra meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
b) a bánatpénzt a pályázó határidőben nem fizette meg, vagy annak megfizetését nem igazolta,
c) a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek,
d) olyan ajánlattevő nyújtotta be, amely nem jogosult részt venni a pályázaton.
(2) Az érvénytelen pályázatot benyújtók a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.
17. A pályázatok értékelése, elbírálása
26. § (1) Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(2) Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.
(3) Az ajánlatokat 60 napon belül kell elbírálni.
(4) A pályázat értékelésében résztvevő személy nem lehet:
a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója,
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja, volt alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa, résztulajdonosa olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, amelynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában, résztulajdonában álló jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság a tulajdonosa, résztulajdonosa vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.
27. § A kiíró a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot benyújtót, ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonos, vagy közel azonos tartalmúak, továbbá akkor, ha ettől kedvezőbb eredmény várható.
28. § (1) A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon hirdeti ki.
(2) Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
18. A pályázat eredménytelensége
29. § (1) Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e vagy sem.
(2) Eredménytelen a pályázat, ha:
a) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,
b) a beérkezett pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
c) a kiíró élt azon jogával, hogy a pályázatot - akár indokolás nélkül is - eredménytelennek nyilvánítsa, és új pályázat kiírását rendelje el,
d) a pályázaton nyertes pályázó, valamint őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő a kiírásban meghatározott időn belül nem köt szerződést.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
30. § (1) Ez a rendelet 2014. május 15. napján lép hatályba.
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2004. (VI. 1.) önkormányzati rendelete a vagyongazdálkodásról, valamint az azt módosító Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 31/2005. (XII. 14.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2006. (XI. 10.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 1.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007. (IV. 26.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2008. (IX. 1.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2009. (VI. 30.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2009. (XII. 17.) önkormányzati rendelete, a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2010. (II. 10.) önkormányzati rendelete és a Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2010. (XI. 1.) önkormányzati rendelet.
31. § Ez a rendelet 2014. május 15-én lép hatályba.
Az 5. § (1) bekezdés a) pontja a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2016. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdését a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2020. (IX. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 11. § (1) bekezdése a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § f) pontja a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2014. (IX. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2016. (VII. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2017. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2019. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2019. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2020. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2018. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2019. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 40/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2015. (IX. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2016. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2018. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2018. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2019. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2020. (VI. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2020. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 9.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (X. 24.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2024. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2017. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2018. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (I. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2021. (I. 25.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Hévíz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2024. (VI. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.