Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelete
TISZAKÉCSKE VÁROS KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2014. 12. 01- 2017. 10. 26Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testülete 23/2014 (XII.1.). önkormányzati rendelete
TISZAKÉCSKE VÁROS KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2014-12-01-tól 2017-10-26-ig
Tiszakécske Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Tiszakécske Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat közigazgatási területe, hivatalos megnevezése, hivatala
1.§
(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:
Tiszakécske Város Önkormányzata
(2) Székhelye:
6060 Tiszakécske, Kőrösi u. 2. sz.
(3) Az önkormányzat hivatalának neve:
Tiszakécskei Polgármesteri Hivatal
A Polgármesteri Hivatal jogi személy.
(4) Az Önkormányzat működési területe:
Tiszakécske város közigazgatási területe, beleértve a kül- és belterületeket egyaránt
(5) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben ( továbbiakban: Mötv. ) meghatározott kötelezető feladatokat, továbbá a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségétől függően önként vállalt feladatokat lát el.
(6) Az önkormányzat jelképei a város címere, zászlója és pecsétje. A város jelképeiről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.
II. FEJEZET
2. A KÉPVISELÕTESTÜLET MŰKÖDÉSE
2. §
(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladatokat, valamint az általa önként vállalt feladatokat (a rendelet 1. számú melléklete). Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület szervei a polgármester, az alpolgármesterek, bizottságok, valamint a polgármesteri hivatalon, a jegyzőn keresztül látja el.
(2) A képviselő-testületet a törvény erejénél foga a polgármester képviseli, de a képviselettel más személy is megbízható.
3.§
(1) Tiszakécske Város Önkormányzatának legfőbb szerve a képviselő-testület.
(2) A képviselő-testület tagjai:
- polgármester
- 8 fő képviselő az egyéni választókerületből
- 3 fő képviselő a kompenzációs listákról.
4. §
A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
5. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább tíz rendes ülést tart. Augusztus hónapban a rendes ülés szünetel.
(2) A képviselő-testület az üléseit a munka szervezhetősége érdekében féléves munkaterv alapján, havonta utolsó csütörtöki napon tartja. A munkaterv tartalmazza a jogszabályi előírások szerint a képviselő-testület elé kerülő napirendeket.
3. RENDES ÜLÉS
6. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(2) A meghívót a napirendi pontok megjelölésével, valamint a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagot úgy kell kézbesíteni, hogy a települési képviselők legalább 5 nappal, a többi meghívott 3 nappal az ülés előtt kézhez kapja. A kézbesítés elektronikus úton is történhet.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét, idejét,
- az ülés minősítését (rendes, rendkívüli),
- a napirendi pontokat, és azok előadóit.
(4) A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásbeli előterjesztéseket is.
(5) A meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, a képviselő-testületi anyagot a város honlapján – a zárt ülés anyagának kivételével – közzé kell tenni.
7. §
(1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.
(2) A hallgatóság az ülést nem zavarhatja, tetszését vagy nem tetszését nem nyilváníthatja ki. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést vezető a rendzavarót illetve, ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot kiutasíthatja a teremből.
(3) A képviselő-testület ülésén a városban működő önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg.
8. §
(1) A képviselő-testület az Mötv-ben szabályozottak szerint nyilvános vagy zárt ülést tart.
(2) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt. Zárt ülés esetén a közérdekű adatról és a közérdekből nyilvános adatról, annak megismerése céljából, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéből kivonatot kell készíteni.
4. RENDKÍVÜLI ÜLÉS
9. §
(1) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését bármikor összehívhatja.
(2) A polgármester köteles a rendkívüli ülést összehívni:
a.) a képviselő-testület határozata alapján,
b.) valamely bizottság írásbeli indítványára,
c.) a települési képviselők egynegyedének az írásbeli indítványára.
(3) A testületi határozatnak, illetve az indítványnak tartalmaznia kell az ülés
időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot, valamint azt a körülményt, amely indokolttá teszi a rendkívüli ülés összehívását.
(4) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.
10. §
(1) Rendkívüli ülés napirendjére csak az a napirendi pont vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolttá tette. Más napirendi pontot a képviselő-testület ezen az ülésen nem tárgyalhat.
(2) A rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül össze kell hívni.
(3) A meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kézbesíteni kell a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírtak szerint.
5. MEGHÍVOTTAK
11. §
(1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
- képviselőket
- a jegyzőt,
- aljegyzőt,
- osztályvezető / k /
- önkormányzati intézmények vezetőit,
- Önkormányzati tájékoztató főszerkesztőjét,
- napirendi pont előadóit,
- Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Tiszakécskei Járási Hivatalvezetőjét,
- azokat a személyeket, vagy szervezeteket, akiknek jelenléte a napirend tárgyalásánál a polgármester, jegyző megítélése szerint szükséges.
12. §
(1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot és az önszerveződő közösségeket értesíteni kell:
- a helyi sajtó útján,
- a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztésével,
- a városi honlapon való közzététellel.
(2) E rendelet 4. számú mellékletében felsorolt önszerveződő közösségek vezetőit tevékenységi körükben a képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg.
6. A TESTÜLETI ÜLÉS MENETE
13 .§
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülés vezetése a következő sorrendben történik:
a.) általános alpolgármester,
b.) településüzemeltetésért felelős alpolgármester,
c.) a Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság elnöke.
(3) Az ülést vezető esetenként vagy egyes napirendi pontok tárgyalására az ülés vezetését indokolt esetben átruházhatja.
14. §
(1) A testületi ülést a polgármester nyitja meg, majd megállapítja a határozatképességet.
(2) A testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselő-testület tagjainak több, mint a fele jelen van.
A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(3) A polgármester megállapítja, hogy mely képviselő van távol és a távolléte indokolt-e vagy sem.
15. §
(1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
A napirendek sorrendje:
a.) rendelet-tervezetek,
b.) előterjesztések, határozat-tervezettel
c.) beszámolók, jelentések,
d.) tájékoztatók,
e.) interpellációk,
f.) képviselői kérdések.
(2) Az ülés napirendjére fel kell venni azt:
- amelyik a meghívóban szerepel,
- azt a sürgősségi indítványt, amelyet a polgármester, valamely bizottság, vagy a képviselők egynegyede terjeszt be, a sürgősség okának megjelölésével.
(3) A sürgősségi indítványt és a hozzá kapcsolódó írásos anyagot legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kell benyújtani a polgármesternek.
E határidő elmulasztása esetén az indítvány szóban is beterjeszthető, és a sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
Amennyiben a képviselő-testület elfogadja a sürgősséget, az ülés napirendjére fel kell venni az indítvány tárgyalását.
16. §
(1) A napirendek tárgyalása előtt bármely képviselő 3 percre jogosult felszólalásra.
(2) Napirend előtti felszólalás nyomán vitának és határozat-hozatalnak nincs helye.
(3) Az időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester köteles megvonni a szót.
17. §
Az ülés menete minden napirendi pont esetén:
a.) az előterjesztés szóbeli kiegészítése, bizottsági állásfoglalás ismertetetése,
b.) kérdések az előterjesztőhöz,
c.) a kérdésre adott válaszok, a válasz megadásánál az előterjesztő
igénybe veheti más jelenlévő személy segítségét is,
d.) a vita megnyitása,
e.) hozzászólások,
f.) a vita lezárása.
18. §
(1) A vita megnyitása után a polgármester adja meg a szót a hozzászólónak.
Az első szó minden esetben a napirend előadóját, vagy az összeállítóját illeti meg,
aki a vita során bármikor hozzászólhat.
(2) A képviselők ugyanazon napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhatnak hozzá. Az első hozzászólás időtartama 5 perc, a másodiké 2 perc. Az időhatárt túllépő képviselőtől a polgármester megvonhatja a szót.
19. §
(1) A polgármester megállapítja, ha valamely hozzászólás tartalma az előzőekben elhangzott hozzászólás ismétlése, és a hozzászóló figyelmét erre a tényre felhívja. Újabb ismétlés esetén a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól.
(2) A polgármester megállapítja, hogy a hozzászóló eltért a tárgytól, és a hozzászólást félbeszakítja. Újabb eltérés esetén a polgármester megvonhatja a szót.
(3) Ha a hozzászóló az ismétlést vagy a tárgytól való eltérést vitatja, a képviselő-testület erről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Akitől a szót megvonták, ugyanannál a napirendi pontnál újra nem szólhat hozzá.
20 .§
Bármikor szót kérhet a képviselő:
a.) ügyrendi kérdésben és
b.) ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni.
Ezekben az esetekben a hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. A személyes tartalmú reagálás után viszontválasznak nincs helye.
21. §
A jegyző a napirend tárgyalása során bármikor szót kérhet, amennyiben a törvényességet érintő észrevételt kíván tenni, és a polgármester köteles a szót megadni.
22.§
(1) Kétfordulós tárgyalást kell tartani:
a.) általános rendezési terv,
b.) költségvetés elfogadásához.
(2) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára más előterjesztés esetén is elhatározhatja, hogy két fordulóban tárgyalja meg. A döntéshez minősített többség kell.
23.§
(1) A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt az előterjesztést visszavonhatja.
(2) A szavazás megkezdése előtt – kellő előkészítettség hiány miatt – bármely képviselő javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét, tárgyalásának elnapolását későbbi időpontra, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
24.§
(1) A polgármester köteles biztosítani a testületi ülés méltóságát és rendjét.
E körben
- rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét vagy
valamelyik képviselő személyét sértő kifejezést használ, illetve képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
b.) rendre utasítja a hozzászólót, ha a Szervezeti és Működési Szabályzatnak a tanácskozás rendjére vonatkozó szabályait megszegi,
(2) A polgármesternek a rend fenntartására tett intézkedése ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(3) Ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést félbeszakíthatja. Amennyiben a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a tanácskozótermet és az ülés félbeszakad.
(4) A félbeszakadt ülést csak úgy lehet folytatni, ha a polgármester újra összehívja, vagy
legkésőbb az azt követő soros testületi ülésen az elmaradt napirendek megtárgyalásra kerülnek.
Ebben az esetben az összehívásra nem kötelező alkalmazni a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályokat.
25.§
7. HATÁROZAT-HOZATAL
(1) Amennyiben a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs,a polgármester a vitát lezárja.
(2) A vita lezárását bármikor javasolhatja a polgármester vagy az előterjesztő.
Erről a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
26.§
(1) A javaslatot a polgármester illetőleg a javaslattevő fogalmazza meg. Ennek szövegét
egyértelműen, és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel szavazni lehessen.
(2) A javaslat részekre is bontható, ebben az esetben részenként kell szavazásra
bocsátani. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
(3) A polgármester először a vita során elhangzott módosító vagy kiegészítő javaslatokat
majd az eredeti tervezetet bocsátja szavazásra.
27.§
(1) Szavaztatni először az egyetértők az ellenzők, végül a tartózkodók megszámlálásával kell.
(2) A szavazás nyíltan, kézfeltartással történik. A szavazás közben a szavazást indokolni
tilos.
28.§
(1) Bármely képviselő javasolhatja a névszerinti szavazás elrendelését. A képviselő-
testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Kötelező a névszerinti szavazás, ha a képviselők egyharmada írásban ezt kéri.
(3) Névszerinti szavazás esetén a polgármester névsor szerint szólítja a képviselőket
a szavazásra. A megszólított képviselő „igennel”, ,„nemmel” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhat.A szavazás eredményét a jegyzőkönyv névszerint tartalmazza
(4) A személyes érintettség bejelentési kötelezettségének elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal a Képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatására a Vagyonnyilatkozat Kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(5) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumok bekérését.
(6) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.
29.§
(1) Bármely képviselő javasolhatja a titkos szavazás elrendelését.
A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Titkos szavazást kell tartani:
- az Mötv. által meghatározott esetekben.
(3) Titkos szavazást lehet tartani az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4) Nem lehet titkos szavazást tartani:
a.) gazdasági program,
b.) költségvetés,
c.) zárszámadás,
d.) helyi adó megállapítása, módosítása,
e.) általános rendezési terv,
f.) hitelfelvétel,
g.) kötvénykibocsátás
elfogadása esetén.
(5) A titkos szavazást a Képviselő-testület által megválasztott három tagú Szavazatszámláló Bizottság bonyolítja le, amelynek végén a bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét.
30.§
(1) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott eseteken kívül a névszerinti szavazás elrendeléséhez, valamint a kitüntetések és elismerő címek adományozásához.
(2) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
31.§
8. A KÉPVISELÕ-TESTÜLET DÖNTÉSEI
(1) A képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2)2 A rendeleteket és a határozatokat a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
2Módosította a 11/2015. (VII.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályba lép: 2015. 08. 10.
32.§
(1)[1]
(2 )1
(3) A határozat jelölése:
Tiszakécske Város Önkormányzata Képviselő-testületének ..../év(hó, nap) határozata.
A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.
(4) A határozat számozása az alábbi sorrendben
a) a határozat számát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat hozatalának évét arab számmal,
d) zárójelben a határozathozatal hónapját római számmal és napját arab számmal foglalja magában
33.§
(1) A határozat tartalmazza a végrehajtásáért felelős személy megjelölését, valamint a végrehajtás határidejét.
(2) A határozatot 15 napon belül meg kell küldeni:
- a végrehajtásért felelős személynek,
- a végrehajtás során érintett személynek vagy szervnek.
(3) A rendeletekről és a határozatokról a jegyző köteles nyilvántartást vezetni
34.§
(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a.) a polgármester,
b.) az alpolgármesterek,
c.) a képviselő-testület bizottsága,
d.) a települési képviselő,
e.) a jegyző,
f.) osztályvezető,
g.) az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság vezetője.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet kihirdetése az önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.
(4) A rendeletet meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek, a nyilvánosságról a városi honlapon történő közzététellel szükséges gondoskodni.
35.§
Ha bármely rendelet vagy határozat végrehajtása akadályba ütközik, a végrehajtásért felelős személy köteles azt a polgármesternek jelezni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.
36.§
(1) A helyi rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik a rendelet meghozatalát követő napon. A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(2) A rendeleteket a helyi sajtóban, a város honlapján közzé kell tenni.
37.§
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv 52. §-ban meghatározott elemeken túl tartalmazza:
a.) távol maradt képviselők nevét, távollétének okát (bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül),
b.) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan az előterjesztő kiegészítését,
c.) kérdés esetén a kérdést feltevő és az arra választ adó nevét, a kérdés és a válasz lényegét,
d.) a rendeletek , határozatok szó szerinti szövegét,
e.) a jegyzőkönyvvezető nevét és aláírását.
(2)[2] A jegyzőkönyv vezetése írásban történik, a jegyzőkönyv elkészítését segíti a testületi ülésről készült hangfelvétel.
(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármesteren és a jegyzőn kívül két önkormányzati képviselő hitelesíti a testületi ülésen jelenlévő képviselők közül abc-t követő sorrendben.
(4) A jegyzőkönyv - zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - nyilvános és bárki által a polgármesteri hivatalban megtekinthető. A nyilvánosságot a Városi Könyvtárban történő elhelyezéssel is biztosítani kell.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni.
(6) A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a megyei kormányhivatal hivatalvezetőjének a Nemzeti Jogtáron keresztül, valamint a városi könyvtárnak, amelyért a jegyző felelős.
(7) A jegyzőkönyv mellékletei:
a.) meghívó,
b.) előterjesztések, azok mellékletei,
c.) beszámolók, jelentések, tájékoztatók, azok mellékletei,
d.) jelenléti ív,
e.) rendeletek,
f.) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
g.) aláírt esküokmány.
9. A KÉPVISELÕ-TESTÜLET ELÉ KERÜLÕ ANYAGOK
38.§
(1) A képviselő-testület elé kerülő anyagok lehetnek:
a.) előterjesztés,
b.) beszámoló, jelentés
c.) tájékoztató,
d.) indítvány.
(2) A képviselő-testület elé kerülő anyagokat a jegyző minden esetben áttekinti.
39.§
(1) Előterjesztést benyújthat:
- a polgármester,
- alpolgármester,
- a jegyző,
- aljegyző,
- bizottság elnöke a bizottság nevében,
- bármely képviselő,
- Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője.
(2) Az előterjesztés tartalmazza a döntés tervezetének indokolását, és a döntés
tervezetét. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) a hozandó döntés indoklását,
c) az előterjesztés előkészítésében résztvevők megnevezését,
d) a tárgykört, rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat,
e) világosan megfogalmazott határozati javaslatot,
f) a felelős és végrehajtási határidő megjelölését.
(3) A képviselő-testület meghatározhatja, hogy melyik előterjesztést melyik bizottságnak kötelező véleményezni, mielőtt azt a testület tárgyalná.
(4) Valamennyi bizottságnak meg kell tárgyalnia a költségvetésről , a költségvetés végrehajtásáról, a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról , az általános rendezési tervről szóló helyi rendelet-tervezetet.
(5) Az előterjesztést a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja előtt
legalább 15 nappal.
40.§
(1) Beszámoló, jelentés benyújtására jogosult:
- polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző,
- aljegyző,
- tanácsnok,
- bizottság elnöke,
- önkormányzati intézmény vezetője.
(2) A beszámoló és a jelentés vonatkozhat:
a.) valamely testületi határozat végrehajtására,
b.) helyi rendelet végrehajtására,
c.) önkormányzati intézmény működésére,
d.) önkormányzati bizottság működésére.
(3) A beszámoló és a jelentés csak értékelő elemeket tartalmazhat; és nem foglalhatja
magába döntés tervezetét, vagy új feladat kijelölését.
(4) Amennyiben a beszámolóban vagy a jelentésben valamely döntés szükségessége felmerül, a képviselő-testület az előterjesztés kidolgozásával, határidő kitűzésével megbíz valamely arra jogosult személyt.
(5) Az előadóhoz kérdés intézhető, amelyre köteles válaszolni.
(6) A képviselő-testület a beszámoló és a jelentés elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel
határoz.
(7) A beszámolót és a jelentést a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett idő-
pontja előtt legalább 15 nappal.
41.§
(1) Tájékoztató benyújtására jogosult:
- polgármester,
- alpolgármester,
- jegyző,
- aljegyző,
- tanácsnok,
- képviselők,
- önkormányzati intézmény vezetője,
- Polgármesteri Hivatal szervezeti egységének vezetője,
- akit erre a képviselő-testület felkér.
(2) A tájékoztató nem tartalmazhat értékelő elemeket és döntés tervezetet.
(3) Az előadóhoz a képviselő-testület kérdést intézhet, amelyre köteles válaszolni.
(4) A képviselő-testület a tájékoztató elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel
határoz.
(5) A tájékoztatót a polgármesterhez kell benyújtani az ülés tervezett időpontja legalább
15 nappal.
10. ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY
42.§
(1) Bármely képviselőnek joga van önálló indítvány előterjesztésére.
(2) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, a döntés
főbb elemeire és indokolására.
(3) A képviselő az indítványt
a.) a polgármesterhez.
b.) valamely bizottsághoz,
nyújthatja be.
(4) A képviselő a polgármesternek legalább a testületi ülés tervezett időpontja ellőtt 15
nappal köteles benyújtani az indítványt.
(5) Amennyiben a polgármester az önálló indítvány napirendre tűzését mellőzte és az indítványozó azt változatlanul fenntartja, a képviselő-testület az indítvány napirendre tűzéséről, vagy valamely bizottság elé utalásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Amennyiben a képviselő-testület valamelyik bizottságnak közvetlenül nyújtotta be önálló indítványát, a bizottság köteles véleményezni, majd a polgármesternek átadni.
(7) Ha a bizottság az indítványt nem fogadja el, a képviselő a testülethez fordul. A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt az indítvány napirendre tűzéséről, vagy valamely bizottság elé utalásáról.
43.§
(1) Önálló képviselői indítvány sürgős tárgyalásra is beterjeszthető.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármesterhez be lehet nyújtani az ülést megelőző 1 munkanappal, de kötelező tartalmi kellék a sürgősség részletes indokolása.
(3) Amennyiben a polgármester a sürgősségi indítvány napirendre tűzését mellőzte, de az indítványozó azt fenntartja, az előterjesztő jogosult a sürgősség indokait legfeljebb 3 percben kifejteni.
A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) Sürgősségi indítványt a polgármester is beterjeszthet a képviselő-testület ülésére a sürgősség részletes indoklásával.
11. I N T E R P E L L Á C I Ó
44.§
(1) A képviselő-testület ülésén a települési képviselők önkormányzati ügyben
interpellációt intézhetnek szóban és írásban:
a.) polgármesterhez,
b.) alpolgármesterhez,
c.) jegyzőhöz,
d.) aljegyzőhöz,
e.) tanácsnokhoz,
f.) bizottság elnökéhez.
(2) Interpellációval a képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik.
(3) Az interpelláció időtartama legfeljebb 5 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5 perc, a viszontválasz időtartama legfeljebb 2 perc.
45.§
(1) Az interpellált
a.) az ülésen szóban, vagy
b.) írásban 15 napon belül
válaszol a képviselőnek, akinek viszontválaszra van joga.
(2) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadta el, az elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a kérdést a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja.
A bizottság soron következő ülésén köteles azt tárgyalni, majd véleményét a következő testületi ülésre beterjeszteni.
(4) Ha az interpellált a hatáskörrel rendelkező bizottság elnöke volt, a kérdést a polgármesternek kell kiadni felülvizsgálat és javaslattétel céljából.
46.§
Azon interpellációra, amelynek megválaszolására az ülésen idő hiányában nem volt mód, az interpellált írásban köteles válaszolni l5 napon belül.
12. KÉPVISELÕI KÉRDÉS
47. §
(1) A képviselő-testület tagjai a rendes testületi ülésen szóban és írásban kérdést intézhet, illetve felvilágosítást kérhet a feladatkörébe tartozó ügyekben:
a.) polgármestertől,
b.) alpolgármestertől,
c.) jegyzőtől,
d.) aljegyzőtől,
e.) tanácsnoktól,
f.) belső szervezeti egység vezetőjétől.
(2) A kérdés időtartama legfeljebb 2 perc, míg az arra adott válasz 4 perc lehet. Viszontválasznak nincs helye.
13. LAKOSSÁGI FÓRUM, KÖZMEGHALLGATÁS
48. §
(1) A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából a polgármester
évente egy alkalommal a költségvetés elfogadása előtt közmeghallgatást tart a következő településrészeken:
- Újkécskén,
- Ókécskén,
- Óbögön
- Kerekdombon.
49. §
(1) A képviselő-testület által meghatározott kiemelt jelentőségű témában közmeghallgatás tartását rendelheti el.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, az ülés határozatképességére és vezeté-
sére a képviselő-testület működésére vonatkozó általános szabályok érvényesek.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
50. §
A várospolitikai fórumok, illetve a közmeghallgatás helyéről és idejéről a polgármesternek a sajtó útján értesíteni kell a lakosságot.
III. FEJEZET
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI
14. POLGÁRMESTER
51.§
(1) A polgármester Tiszakécske Város Önkormányzatának vezetője, a képviselő-testület elnöke, megbízatását főállásban látja el. Hatósági tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Tiszakécske fejlődéséhez, gyarapodásához.
(3) A polgármester együttműködik a társadalmi szervezetekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) A polgármester a jegyző útján összehangolja a képviselő-testület bizottságainak működését.
(5) A polgármester tevékenysége során minden körülmények között köteles szem előtt tartani Tiszakécske Város érdekeit.
(6) A polgármestert akadályoztatása esetén az alábbi személyek, az alábbi sorrendben helyettesítik:
- általános alpolgármester,
- településfejlesztésért felelős alpolgármester,
- Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság
elnöke,
15. ALPOLGÁRMESTEREK
52. §
(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterek feladatait, hatáskörét, munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármesterek tevékenységüket társadalmi megbízatásban látják el.
52/A
(1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára titkos szavazással – egy fő alpolgármestert választ, megbízatásának időtartamára aki nem tagja a képviselő-testületnek.
(2) A nem képviselő-testületi tag alpolgármester feladatait, hatáskörét, munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A nem képviselő-testületi tag alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban, vagy főállásban látja el.
16. TANÁCSNOK
53. §
(1) A képviselő-testület a polgármesternek, bármely települési képviselőinek a javaslatára
a települési képviselők közül tanácsnokot választhat.
(2) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását.
(3) A tanácsnok a képviselő-testületet megválasztását követően minden harmadik rendes testületi ülésen szóban, évente egy alkalommal írásban tájékoztatja az általa elvégzett feladatokról.
A tájékoztató napirendi pontként kell, hogy szerepeljen a testületi ülés meghívójában.
A tanácsnok az írásbeli tájékoztatók közötti időszakban a polgármestert folyamatosan tájékoztatja és egyezteti feladatait.
54.§
A tanácsnok megbízatása megszűnik:
a.) lemondással,
b.) a képviselői mandátum megszűnésével,
c.) visszahívással,
d.) feladata teljesítésének kimondásával,
e.) halálával.
55.§
(1) A képviselő-testület a tanácsnokot visszahívhatja abban az esetben, ha
- tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit,
- tevékenysége ellentétes a képviselő-testület valamely döntésével,
- feladatát tartósan nem látja el,
- egymást követő 2 alkalommal elmulasztja a képviselő-testület
tájékoztatását.
(2) A visszahívásról a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő- testület minősített többséggel, titkos szavazással dönt.
17. A KÉPVISELÕTESTÜLET BIZOTTSÁGAI
56.§
(1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi 4 állandó bizottságot hozza létre:
1 Vagyonnyilatkozat Kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság (3 fõ)
2. Pénzügyi, Vagyonhasznosító és Településfejlesztési Bizottság (5 fõ)
3. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (5 fõ)
4. Szociális, Egészségügyi, Családvédelmi és Esélyegyenlőségi
Bizottság (5 fõ)
57.§
(1) Az elnök és a tagok megválasztásához szükséges a javasolt személy elfogadó nyilatkozata, hogy a jelölést vállalja. Ez szóban és írásban egyaránt megtehető.
(2) A bizottságok működése során a képviselő és nem képviselő tagoknak azonosak a jogaik és a kötelezettségeik.
58.§
A bizottság elnöke:
a.) irányítja a bizottság tevékenységét,
b.) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
c.) felügyeli a bizottság döntésének végrehajtását,
- munkakapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel,
e.) képviseli a bizottságot
f.) kidolgozza a bizottság féléves munkatervét, figyelemmel a képviselő-testület munkatervére,
g.) aláírja a bizottsági ülés jegyzőkönyvét.
59.§
A bizottság tagja:
a.) köteles részt venni a bizottság munkájában,
b.) köteles részt venni a bizottság ülésein,
c.) javasolhatja valamely kérdés napirendre vételét a bizottság ülésére,
d.) a bizottság megbízása alapján képviselheti a bizottságot,
e.) javasolhatja a téma megjelölésével, hogy más bizottsággal együtt tárgyaljanak valamely napirendet.
60.§
(1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
a.) lemondással,
b.) a képviselői mandátum megszűnésével,
c.) visszahívással,
d.) halálával.
(2) A képviselő-testület a bizottság elnökét visszahívhatja, ha:
- tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit,
- tevékenysége ellentétes a képviselő-testület valamely döntésével,
- feladatát tartósan nem látja el.
(3) A bizottság elnökének és tagjainak visszahívásáról a polgármester, vagy a bizottság képviselő tagjának javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel, titkos szavazással dönt.
(4) Az elnök tartósan nem látja el feladatát, különösen, ha:
- 3 hónapon át nem hívja össze a bizottság ülését,
- sorozatosan nem teljesíti a bizottság munkatervében meghatározott
feladatokat
- a polgármester írásbeli felkérésére 8 napon belül nem hívja
össze a bizottság ülését.
(5) Az elnöki tisztség és bizottság tagsági viszony összeférhetetlen minden olyan tevékenységgel, amely közvetlenül érinti a bizottság feladat- és hatáskörét.
(6) Az összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bármely települési képviselő megteheti. A bejelentést a Vagyonnyilatkozatot Kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság köteles a bejelentésétől számított 10 napon belül kivizsgálni és állásfoglalását a képviselő-testület elé terjeszteni.
(7) A képviselő-testület a soron következő rendes ülésén köteles az összeférhetetlenségről - figyelemmel a Vagyonnyilatkozat Kezelő és Összeférhetetlenségi Bizottság állásfoglalására - dönteni. A döntéshez minősített többség szükséges.
61.§
(1) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a.) lemondással,
b.) a képviselői mandátum megszűnésével,
c.) visszahívással,
d.) halálával.
62.§
(1) A bizottság elkészíti saját működési rendjét, amely tartalmazza a speciális feladatait.
(2) A bizottság évente legalább 10 alkalommal ülésezik.
(3) A képviselő-testület és a polgármester határidő megjelölésével bármely téma napirendre tűzését javasolhatja a bizottságnak. A bizottság az így javasolt kérdést köteles megtárgyalni a határidő megtartásával, határidő hiányában pedig a soron következő ülésén.
63.§
A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
64.§
(1) Az elnök írásban a bizottság üléseit az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal hívja össze. Indokolt esetben a téma megjelölésével az ülés szóban is összehívható. A kézbesítés elektronikus úton is történhet.
(2)2 A bizottságot össze kell hívni:
a.) a polgármester indítványára,
b.) legalább egy bizottsági tag javaslatára.
(3) A bizottsági ülés állandó meghívottjai:
a.) polgármester
b.) alpolgármesterek
c.) jegyző
d.) aljegyző
e.) települési képviselők.
(4) A bizottság ülésére meg kell hívni eseti meghívottként:
a.) annak az intézménynek a vezetőjét, akit valamely napirend érint,
b.) azt a személyt, akit valamely napirend érint,
- azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend tárgyalása során
szükséges.
2 Módosította: 11/2015. (VII.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályba lép: 2015. 08. 10.
65.§
(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv. 60. §-ában meghatározott elemeken túl tartalmazza:
a) a távolmaradt bizottsági tagok nevét,
b) távollétének okát,
c) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan az előterjesztő kiegészítését,
d) a jegyzőkönyvvezető nevét és aláírását.
(2) A jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felelős.
(3) A jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Megyei Kormányhivatalnak a Nemzeti Jogszabálytáron keresztül.
66.§
(1) A bizottságok általános feladatai:
a.) előkészíti a feladatkörében a képviselő-testület döntéseit, melyet testü-
leti ülésen a bizottság elnöke a napirendi pont tárgyalásakor ismertet,
b.) szervezi és ellenőrzi a feladatkörében a képviselő-testület döntésének
végrehajtását,
c.) benyújtja a képviselő-testület által meghatározott előterjesztést,
d.) a képviselő-testület által meghatározott előterjesztést véleményezi,
e.) feladatkörükben véleményezi az önkormányzati intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
f.) munkakapcsolatot tart a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeivel,
g.) javaslatot tesz a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmények működtetésére, átalakítására, a működésük felülvizsgálatára,
h.) véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati intézmény vezetői állásásra benyújtott pályázatokat,
i.) előkészíti a feladatkörébe tartozó rendelet-tervezeteket,
- kapcsolatot tart más szervekkel, intézményekkel, társadalmi szervezetekkel,
k.) dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben.
67.§
A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amelynek feladatát illetve a megbízatás időtartamát esetenként határozza meg.
18. A TELEPÜLÉSI KÉPVISELÕ
68.§
(1) A települési képviselő Tiszakécske egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit.
(2) A képviselő a döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát
megindokolni nem köteles, és emiatt semmilyen hátrány nem érheti.
69.§
(1) A települési képviselő köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.
(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén köteles részt venni. Indokolt távolmaradását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek.
(3) Indokolt távolmaradás különösen:
- betegség,
- munkahelyi elfoglaltság,
- rendkívüli családi esemény.
Igazolatlan távolmaradás esetén a helyi önkormányzati képviselők, tanácsnok, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló 22/2014. (X.20) önkormányzati rendelet szerint kell eljárni.
(4) A települési képviselő a képviselő-testületi, bizottsági ülésekről indokolatlanul távol marad tiszteletdíjával kapcsolatban a helyi önkormányzati képviselők és tanácsnok tiszteletdíjáról szóló Tiszakécske Város Önkormányzata 22/2014.(X.21.) önkormányzati rendeletében meghatározottak szerint kell eljárni.
70.§
(1) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester a jegyző és az aljegyző köteles soron kívül fogadni.
(2) A képviselő-testület tagjai részére a képviselői tevékenységéhez szükséges információt a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek megadni. A tájékoztatás azonban nem ütközhet jogszabályba és nem sérthet személyiségi jogokat.
19. J E G Y Z Õ
71.§
(1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
72.§
A jegyző feladatai különösen:
a.) gondoskodik a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítéséről és a bizottságok működéséhez szükséges szakmai anyagok előkészítéséről,
b.) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a képviselők szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c.) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d.) jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságoknak, a polgármesternek, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel,
- gondoskodik a képviselő-testület és a bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről és felterjesztéséről,
f.) elvégzi az önkormányzati rendelet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat,
g.) felelős a képviselő-testület, a bizottságok döntéseinek és jegyző-könyveinek nyilvántartásáért,
h.) gondoskodik a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról,
i.) gyakorolja a jogszabályban előírt államigazgatási hatósági hatáskört,
j.) rendszeresen évente, vagy szükség szerint felkérésre tájékoztatja a képviselő-testületet a Polgármesteri Hivatal munkájáról.
73.§
A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. A jegyző és az aljegyző tisztség idejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal államigazgatási végzettségű szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselője látja el.
20. A L J E G Y Z Õ
74.§
(1) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) Az aljegyző a feladatait a jegyző irányításával látja el.
21. A KÉPVISELÕTESTÜLET HIVATALA
75.§
(1) A képviselő-testület önálló hivatalt hoz létre Tiszakécskei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.
(2) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítését, munkaredjét, ügyfélfogadási rendjét a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
IV. FEJEZET
22. Az önkormányzat gazdálkodása
76.§[3]
77. §
A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásának részletes szabályait, valamint a tulajdonost megillető jogok gyakorlását külön rendeletben szabályozza.
V. FEJEZET
23. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. §1,2
A rendelethez az alábbi mellékletek tartoznak:
- számú melléklet: az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
- számú melléklet: a polgármester átruházott hatáskörei
- számú melléklet: a bizottságok részletes feladat és hatáskörei
- számú melléklet: Tiszakécske városban működő önszerveződő szervezetek felsorolása
- számú melléklet: Tiszakécske város testvértelepülései
1Hatályon kívül helyezte: 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelet.
2 Módosította 11/2015. (VII.30.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályba lép: 2015. 08. 10.
79.§
(1) E rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 20/2010.(X.28.) számú rendelet, valamint a 21/2014. (X. 20.) számú rendelet hatályát veszti.
Tiszakécske, 2014. november 21.
Dombiné Horpácsi Mária sk. Tóth János sk.
aljegyző polgármester