Baja Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések, az önkormányzat elnevezése és jelképei

1. §

Ez a rendelet Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) és a képviselő-testület szerveinek szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Baja Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 6500 Baja, Szentháromság tér 1.

(3) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.bajavaros.hu.

3. §

(1) Az önkormányzat jelképei az önkormányzat címere és zászlaja (lobogója).

(2) Az önkormányzat címere felül koronával díszített, barokkrámás tárcsapajzson, búzavirágkék mezőben, zöld talajon álló barna törzsű, zöld levelű, arany gyümölcsű fa, amelynek törzsén körülcsavarodó zöld kígyó kúszik felfelé. A fa alatt a pajzs jobb oldalán meztelen, természetes színű férfialak – a bibliai Ádám –, a pajzs bal felében a férfialak felé forduló, meztelen, természetes színű nőalak – a bibliai Éva – áll, gyümölcsöt nyújtva Ádámnak.

(3) Az önkormányzat zászlaja hosszában kékkel és arannyal vágott, közepében az önkormányzat ábrázolt címerét és a „Baja” feliratot tartalmazza.

(4) Az önkormányzat címerének és zászlajának megjelenési képét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

2. Az önkormányzat ünnepei, hagyományai

4. §

(1) Arról, hogy I. Lipót császár 1696. december 24. napján nyilvánította Baját várossá – kamarai mezővárossá –, a képviselő-testület minden év decemberében, ünnepi ülésén is megemlékezik.

(2) A képviselő-testület a város hagyományai iránti tisztelete kifejezéseként az önkormányzat ünnepének tekinti a Bajai Halfőző Fesztivált, amely minden év július második szombatján kerül megtartásra.

(3) Az önkormányzat gondoskodik arról, hogy a város polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg.

3. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásakor

a) érvényességi idő: a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: a minősített adat védelméről szóló törvény) 3. § 2. pontjában meghatározott időtartam,

b) jelölő szervezet: a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 3. § 3. pontjában meghatározott szervezet,

c) minősített adat: a minősített adat védelméről szóló törvény 3. § 1. pontjában meghatározott minősített adat,

d) a sajtó részére kijelölt hely: a Városháza I. emeleti Dísztermében (a továbbiakban: ülésterem) a képviselői ülőhelyek felől nézve pulpitustól jobbra eső, a pulpitusra néző oldalsó padsorok, valamint – elsődlegesen fénykép- és filmfelvételek készítése céljára – e padsoroktól balra eső, a padsor és a képviselői ülőhelyek közötti üres területrész.

4. A kihirdetés, a közzététel, a nyilvánosságra hozatal helyben szokásos módja

6. §

(1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban jelen §-ban a kihirdetés, közzététel vagy nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.

(2) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel

a) az (1) bekezdésben megjelölt hirdetőtáblán történő kifüggesztés mellett, azzal azonos naptári napon,

b) különösen terjedelmi okok miatt, vagy ha ez a rendelet így rendelkezik, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés helyett

az önkormányzat hivatalos honlapján történik meg.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá amennyiben a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai

7. §

A képviselő-testület létszáma – a polgármestert is beleértve – tizenöt fő.

8. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését, rendes és rendkívüli ülését, a közmeghallgatást az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés, a közmeghallgatás összehívója kizárólag rendkívüli és a meghívóban megindokolt esetben térhet el.

(2) Az egyes képviselők, a tisztségviselők és a képviselő-testület által meghatározott más személyek az ülésteremben a képviselő-testület által meghatározott helyen ülnek.

(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.

2. A képviselő-testület alakuló ülése

9. §

A jogszabályban előírtakon felül az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a Bajai Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről, továbbá a polgármester programjának ismertetése.

3. A képviselő-testület rendes ülése, éves munkaterve

10. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat rendes ülést tart.

(2) A rendes ülést lehetőség szerint csütörtöki napra, délelőtt 9:00 órára kell összehívni. Az ülésnap legfeljebb 18:00 óráig tart és az ezen időpontig megkezdett napirendi pont tárgyalásával zárul. Amennyiben az ülésnapon a napirendi pontok tárgyalása nem fejeződik be, az ülés ülésszakká alakul, amelynek második napja az első ülésnapot követő hét naptári napon belüli – az első nap ülésének lezárásaként a képviselő-testület által egyszerű többséggel meghatározott – bármely munkanap.

(3) Az ülésszak második napján az ülés kezdési időpontja délelőtt 9:00 óra. A második ülésnap akkor zárul, ha valamennyi napirendi pont megtárgyalásra került.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól a képviselő-testület minősített többséggel meghozott határozatával eltérhet.

(5) A képviselő-testület ülésein ebédszünet tartható, amelyet a polgármester rendelhet el, időtartama legfeljebb másfél óra.

(6) A képviselő-testület ülésein a polgármester megközelítőleg kétóránként legfeljebb tizenöt perces szünetet rendelhet el.

11. §

(1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.

(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a nem képviselő alpolgármestertől,

c) az állandó bizottságoktól,

d) a jegyzőtől, az aljegyzőtől,

e) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,

f) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló és az önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől,

g) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,

h) az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezetektől,

i) az illetékes területi gazdasági kamarától.

(3) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,

c) a napirendi pontok készítésében, véleményezésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit;

d) meghatározza azon napirendi pontokat, melyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.

(4) A munkaterv mellékletét alkotja Baja város rendezvényeinek éves naptára, amelyet a képviselő-testület külön, tárgyév március 1. napjáig fogad el és csatol a munkatervhez.

(5) Az elfogadott munkatervet és mellékletét a jegyző a 6. § (2) bekezdés b) pontban foglaltak szerint, a helyben szokásos módon közzéteszi.

12. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöki tisztség betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legalább nyolc nappal az ülés napja előtt tájékoztatja.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a nem képviselő alpolgármestert,

c) a képviselő-testület bizottságainak nem képviselő tagjait,

d) a települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek elnökeit,

e) a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó napirendi pont tekintetében,

f) a napirendi pont tárgyában érintett önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,

g) a napirendi pont tárgyában érintett kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét,

h) a Bács-Kiskun megyei 06. sz. országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

i) a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Bajai Járási Hivatalának hivatalvezetőjét,

j) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Bajai Tankerületének tankerületi igazgatóját,

k) a 6. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit,

l) a helyi sajtó képviselőit,

m) a napirendi ponttal érintett egyéb személyt és szervezetet.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) az előterjesztők nevét.

(5) A meghívót a polgármester vagy az ülés (1) bekezdésben meghatározott összehívója írja alá.

(6) A (3) bekezdés a)-b) pontokban megjelölt személyek esetében a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A (3) bekezdés c)-g) és m) pontjaiban megjelöltek esetében a meghívóhoz a tevékenységi körüket vagy személyüket érintő előterjesztéseket kell mellékelni. A (3) bekezdés h)-l) pontjaiban megjelöltek részére kizárólag a meghívót kell megküldeni, e személyek részére a meghívóban szereplő képviselő-testületi ülés nyilvános előterjesztései a jegyző által a Bajai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) kijelölt helyiségben betekintésre hozzáférhetőek.

(7) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

a) amely minősített adatot tartalmaz, annak érvényességi idején belül, kivéve, ha a minősített adatra vonatkozóan az előterjesztés kiküldésével összeegyeztethető megismerési, felhasználási engedély áll rendelkezésre,

b) amely zárt ülésen tárgyalandó, kivéve a (10) bekezdésben foglalt esetet,

c) amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.

(8) A (7) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (7) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.

(9) A meghívót és az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket – ide nem értve az e rendelet szerinti sürgősségi indítványt – az önkormányzati képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak úgy kell kiküldeni, hogy az ülés időpontját megelőzőleg legalább nyolc nappal megkapják. Az önkormányzati képviselő és nem képviselő bizottsági tag részére – írásos nyilatkozata alapján – a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton, elektronikus levél mellékleteként kell megküldeni.

(10) Az ülés összehívójának vagy az előterjesztőnek az egyedi döntése alapján a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztés kiküldhető, ez esetben a 17. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(11) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.

(12) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat a képviselők részére az ülés napját megelőző munkanapon kell kézbesíteni.

(13) A jegyző a nyilvános ülés előterjesztéseit a kiküldéssel egyidejűleg az önkormányzat hivatalos honlapján is közzéteszi.

4. A képviselő-testület rendkívüli ülése

13. §

(1) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon, telefax, elektronikus levél, távirat, útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra.

(2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetésével, legkésőbb az ülés napja előtti napon tájékoztatja.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (1), (3)-(8), (10)-(11) és (13) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(5) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (2) és (9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a meghívót és az ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket azok elkészülte után kell kiküldeni, illetőleg közzétenni.

(6) Rendkívüli ülés összehívásakor a 12. § (12) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat azok meghozatalát, benyújtását követően, de legkésőbb a rendkívüli ülésen, az érintett napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt kell ismertetni vagy átadni.

5. A képviselő-testület ünnepi ülése

14. §

(1) A képviselő-testület évente egyszer, munkatervében meghatározottak szerint, december hónapban, Baja várossá alapításának alkalmából ünnepi ülést tart.

(2) Az ünnepi ülésre a 12. § (3) bekezdésben foglaltakon felül meg kell hívni a város díszpolgárait, valamint az egyházak helyi képviselőit.

6. A közmeghallgatás

15. §

(1) Közmeghallgatást kell tartani

a) az önkormányzat költségvetésének megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása előtt,

b) az építés helyi rendjének szabályozásával kapcsolatos döntés előtt,

c) ha a képviselő-testület előzetesen, egyszerű többséggel úgy dönt, ebben az esetben a döntési javaslatot a napirendről le kell venni, és az a közmeghallgatást követő első rendes ülésen vehető újra napirendre,

d) ha a bajai lakóhellyel rendelkező választópolgárok legalább egy százaléka az ügy tárgyának megjelölésével ezt a polgármestertől vagy a képviselő-testülettől ezt írásban kéri.

(2) A közmeghallgatást lehetőség szerint az ülésteremben kell megtartani.

(3) A közmeghallgatás vezetése a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A közmeghallgatáson való hozzászólás szabályaira a 16. § (2) és (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.

7. Az ülések nyilvánossága, az önkormányzati munka nyilvánossága, a zárt ülés

16. §

(1) A képviselő-testületi ülés, a közmeghallgatás nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek a képviselő-testület ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(2) A nyilvános ülésen, a közmeghallgatáson a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson a sajtó képviselői – e minőségük igazolását követően – a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodhatnak.

(4) Az ülésvezető az ülésen, közmeghallgatáson megjelent polgároknak, a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget ad, amennyiben a polgár írásban, felszólalási jegyen szándékát és annak rövid tartalmát a jegyzőnek a napirendi pont megkezdéséig vagy annak szünetében jelezte. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.

(5) A képviselő-testület és a bizottságok ülésén tevékenységi körükben tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségeket a 6. melléklet tartalmazza.

(6) A polgármester minden év március hónapban várospolitikai fórumot tart, a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntésekbe bevonása céljából.

(7) A várospolitikai fórumon részt vesz a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a polgármesteri hivatal szervezeti egységének vezetője, az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint a polgármester által a részvételre felkért személy.

(8) A várospolitikai fórumra egyebekben a 15. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat kel alkalmazni.

17. §

(1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.

8. Az előterjesztés

18. §

(1) Előterjesztés a (2) bekezdésében megjelölt személy vagy szerv, szervezet által előzetesen javasolt, indokolt rendelet- vagy határozat-tervezet, tájékoztató, beszámoló, vagy jelentés.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a települési képviselő, a képviselő-testület tanácsnoka,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a képviselőcsoport,

f) a jegyző, az aljegyző,

g) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,

h) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,

i) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,

j) gazdasági előterjesztés tárgyában az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek, és az előterjesztés tárgyában érintett kamara,

k) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet

ka) a polgármester,

kb) a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal

előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez, továbbá akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.

(3) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.

(4) A (2) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be, aki három munkanapon belül továbbítja azt az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökének.

(5) A polgármesteri hivatal az előterjesztés benyújtásától számított tizenöt napon belül lefolytatja a (4) bekezdésben meghatározott előterjesztés szakmai és törvényességi ellenőrzését. Amennyiben a szakmai és törvényességi ellenőrzés lefolytatása tizenöt napon belül nem lehetséges, a jegyző erről, a szakmai és törvényességi ellenőrzés elkészültének várható időpontjának – mely csak különösen indokolt esetben lehet több, mint az előterjesztés időpontjától számított harminc nap – megjelölésével tájékoztatja az előterjesztőt, valamint az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnökét.

(6) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság a (4) bekezdés szerinti előterjesztést a szakmai és törvényességi ellenőrzést követő soron következő rendes ülésén, de legkésőbb az előterjesztés benyújtásától számított hatvan napon belül megtárgyalja és véleményezi.

(7) A (4) bekezdésben megjelölt előterjesztés kizárólag akkor vehető fel a soron következő rendes képviselő-testületi ülés napirendjére, amennyiben az Ügyrendi és Jogi Bizottság ezt támogatja. A bizottság döntéséről az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke a polgármestert haladéktalanul értesíti.

(8) A (2) bekezdés b), d) és f)-k) pontjában megjelölt előterjesztő az előterjesztést a polgármesternél nyújtja be a képviselő-testületi ülést legalább tizenöt nappal megelőzően.

19. §

(1) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény

a) a tárgy pontos bemutatása,

b) az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése, az érintettek véleményének ismertetése,

c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szerve, illetve a képviselő-testület vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,

d) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,

e) az esetleges eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai, az előterjesztés célja,

f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,

g) hogy az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,

h) az előterjesztésben javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetése, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módja, ha ez lehetséges,

i) azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges.

(2) A határozati javaslat

a) szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható, konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

c) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,

d) rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,

e) megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.

9. A sürgősségi indítvány

20. §

(1) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a 12. § (9) bekezdés szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő‑testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz.

(2) A sürgősségi indítvány – ide nem értve a polgármester által előterjesztett sürgősségi indítványt – akkor vehető napirendre, ha az – a sürgősség tényének rövid indokolásával – írásban, legkésőbb hetvenkettő órával az ülés kezdetét megelőzően a polgármesternél benyújtásra került.

(3) Sürgősségi indítványt a 18. § (2) bekezdés a)-b), d) és f)-k) pontokban megjelölt személy, szerv vagy szervezet nyújthat be.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a sürgősségi indítványnak helyt ad, úgy azt a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a 18. § (3) bekezdésben meghatározott szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása, valamint az indítvány tárgya szerint véleményezési jogkörrel rendelkező bizottság véleményének megléte.

(6) Haladéktalan döntést igénylő ügy esetén a (2) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő, valamint az (5) bekezdésben meghatározott bizottsági véleményezés nem kötelező. A haladéktalan döntés szükségességét az előterjesztésben indokolni kell.

21. §

(1) A beszámoló

a) átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,

b) a képviselő-testület valamely döntésének végrehajtásáról,

c) a képviselő-testület vagy szerve, továbbá más önkormányzati fenntartású, tulajdonban álló szervezet vagy annak valamely szerve tevékenységéről

készíthető és terjeszthető a képviselő-testület elé.

(2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.

(3) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozattal dönt.

10. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület tanácskozásának rendje

22. §

(1) Rendes ülésen napirend előtt bármely képviselő kettő perc időtartamban felszólalhat. Napirend előtt a napirenden nem szereplő, helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, indítványként terjeszthetők elő.

(2) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy a napirend előtti felszólalás szándékát a képviselő legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával az ülésvezetőnek vagy a jegyzőnek – írásban, a tárgy és ok megjelölésével – előre jelezte, és a felszólalás az e rendelet szerinti szabályoknak megfelel. A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(3) Amennyiben az ülésvezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, határozathozatalnak helye nincs, azonban a felszólalással érintett egy perc időtartamban viszontválaszra jogosult.

(5) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.

23. §

(1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt-e,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

(2) A polgármester a képviselő-testületi ülésen

a) tájékoztatást, jelentést ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról,

b) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,

c) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

(3) Az ülésvezető előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendről szóló döntésében határoz.

(4) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.

(5) A képviselő-testület a polgármester és az alpolgármesterek előterjesztése alapján dönt az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről szóló tájékoztatóról.

(6) A polgármester jogosult az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előirányzat terhére, esetenként legfeljebb nettó ötszázezer forintig terjedő forrás felhasználásáról dönteni. A (2) bekezdés b) pontjában foglalt beszámoló a naptári félévet követő első rendes képviselő-testületi ülésen tartalmazza a megelőző naptári félévben nyújtott, e bekezdés hatálya alá tartozó forrásfelhasználásról szóló beszámolót is.

(7) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak – bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek – előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.

24. §

A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

25. §

(1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.

(3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.

26. §

(1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.

(2) A vita megkezdése előtt a polgármester, az ülés vezetője a saját, a bizottsági elnök a bizottsági, a képviselőcsoportok vezetője a képviselőcsoport állásfoglalását ismertetni jogosult, szólásra az ülés vezetőjénél kell jelentkezni.

(3) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.

(4) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.

(5) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama legfeljebb öt perc időtartamú, ismételt felszólalásra legfeljebb kettő perces időtartamban kerülhet sor. Az öt percet meghaladó – az ismételt felszólalás időtartamát is magába foglaló, azaz összesen hét perc időtartamú – első hozzászólásra az ülés vezetője adhat engedélyt. Amennyiben az ülésvezető az ismételt felszólalásra nem ad engedélyt, az érintett képviselő kérésére a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a hozzászólás engedélyezéséről.

(6) A döntéshozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat, az előkészítésben résztvevő bizottság elnöke, a képviselőcsoport vezetője e minőségében, továbbá távollétékben a képviselőcsoport vezetésével az általa megbízott személy az (5) bekezdésben meghatározott időkereten felül legfeljebb további kettő perces időkeretben szólalhat fel.

(7) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc.

(8) Az időhatárt túllépő felszólalótól az ülés vezetője megvonja a szót.

(9) Az (5)-(7) bekezdésben, a 27. § (1) bekezdésben vagy a 29. § (3) bekezdésben meghatározott időkorlátok alól az ülés vezetője – a tárgyalt téma vagy a hozzászólásban addig elhangzottak fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.

(10) Bármikor szót kérhet

a) az előterjesztő,

b) a képviselő a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

27. §

(1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb egy perc.

(2) Ügyrendi kérdés

a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,

b) a javaslat a hozzászólók listájának lezárására vagy a vita lezárására,

c) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,

d) a napirendi pont bizottsági tárgyalásának utalására vonatkozó tájékoztatás,

e) ha a képviselőcsoport szünetet kér.

(3) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

28. §

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.

29. §

(1) A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.

(2) Az ülésvezető intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, a döntéshozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond. Az előterjesztő, illetőleg a megszólított válaszában tanácskozási joggal nem rendelkező, jelenlévő személyek közreműködését is kérheti.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, illetve sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A képviselő által elmondottakat vagy megjegyzésének általa kért részét szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb egy perc időtartamban.

(4) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak nincs helye, kizárólag a személyes érintettség vagy a szavazást befolyásoló egyéb rendkívüli esemény, így különösen technikai probléma bejelentésére van lehetőség.

30. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.

(2) Az ülés hallgatósága a képviselő-testület ülésén véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki, kivéve a 16. § (4) bekezdésben meghatározott esetet.

(3) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – a (6)-(8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni

a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,

b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,

c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,

d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.

(4) Zárt ülés elrendelésekor az ülés hallgatósága és minden más személy – a polgármesteri hivatal által kifejezetten a képviselő-testületi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvezése céljából működtetett rendszer kivételével – köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.

(5) A sajtó képviselői

a) kötelesek az ülés méltóságához illő öltözékben megjelenni,

b) kötelesek az ülés időtartama alatt a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni,

c) az ülést vagy az ülés vezetését nem zavarhatják,

d) a (4) bekezdésben foglaltakat kötelesek megtartani.

(6) Kétség esetén a (4) bekezdésben, (5) bekezdés d) pontban foglaltak teljesítését az ülésvezető jogosult a polgármesteri hivatal közreműködésével ellenőrizni, továbbá az illetőt a kérdéses eszköznek az ülésteremből történő eltávolítására felszólítani akkor is, ha nem állapítható meg kétséget kizáróan, hogy az illető a (4) bekezdésben foglalt előírásoknak eleget tett-e.

(7) Az ülésvezető

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendreutasítja – képviselő esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel rendreutasítja – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,

d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (3) bekezdésben vagy az (5) bekezdés a)-c) pontban foglaltakba ütközik,

e) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,

f) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén, vagy az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.

(8) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.

(9) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

11. A döntéshozatal, a képviselő-testület döntései

31. §

(1) A nyílt szavazás történhet

a) szavazatszámláló gép alkalmazásával,

b) kézfelemeléssel,

c) kézfelemeléssel és szavazatszámláló gép együttes alkalmazásával.

(2) A titkos szavazás történhet

a) szavazatszámláló gép alkalmazásával,

b) hagyományos módon, szavazófülke és urna igénybevételével.

(3) A titkos szavazás (2) bekezdés b) pontban meghatározott módon történő lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi és Jogi Bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra az ülés vezetőjének javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. 

32. §

Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl

a) a gazdasági program elfogadásához,

b) a kötvénykibocsátáshoz,

c) a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz bruttó harmincmillió forintot meghaladó érték esetén,

d) a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,

e) vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, illetőleg az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó harmincmillió forintot meghaladja,

f) idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,

g) az önkormányzat tulajdonában lévő értékpapírok értékesítéséhez, továbbá értékpapír vásárlásához harmincmillió forintot meghaladó névérték esetén,

h) az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodásról szóló 27/2012. (X. 30.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott telekalakításról való döntéshez,

i) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához vagy megvonásához,

j) a széksértés tényének megállapításához, a széksértés elkövetése miatt bírság kiszabásához,

k) a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos bizottsági tájékoztatóról való döntéshez,

l) amilyen ügyben ez a rendelet így rendelkezik.

33. §

(1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy bizottság ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülés vezetőjét. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

34. §

(1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.

(2) Kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először az „igen”, majd „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni. Szavazatszámláló gép alkalmazása esetén a szavazás egyidejűleg történik.

(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.

35. §

(1) A szavazás módjának megváltoztatását – ide nem értve a név szerinti szavazásra vonatkozó javaslatot – adott napirendi pont során a vita lezárásáig bármely képviselő javasolhatja. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül határoz.

(2) Ha a szavazásra bocsátott indítvány értelmezése felől utólag kétség merül fel, úgy bármely képviselő kezdeményezésére az újraszavazásról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) Adott döntési javaslatról, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is, a képviselő-testület legfeljebb kettő alkalommal szavazhat a következő napirendi pont tárgyalását megelőzően.

36. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.

(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.

(4) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(6) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: Baja Város Önkormányzat Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) végzése a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

37. §

(1) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata, ennek során többek között

a) elosztja a munkát a közreműködők között,

b) a (3)-(8) bekezdésben foglalt módon biztosítja a rendelet-tervezet előkészítésében való társadalmi részvétel lehetőségét, ennek keretében gondoskodik a (3) bekezdésben megjelölt hirdetmény közzétételéről, a beérkező vélemények feldolgozásáról és azoknak a képviselő-testület elé terjesztéséről,

c) biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését és gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,

d) részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.

(3) A (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelet-tervezetet, melynek során a természetes személyek, továbbá nem állami vagy önkormányzati szervek, szervezetek kifejthetik véleményüket a rendelet-tervezettel kapcsolatosan. A rendelet-tervezetet – indokolással együtt – az önkormányzat hivatalos honlapján, hirdetmény formájában kell közzétenni oly módon, hogy a véleményezésre jogosultaknak legalább három nap egybefüggő időtartamot kell biztosítani véleményük előterjesztésére.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) az átmeneti gazdálkodásról, a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) az önkormányzat részére nyújtott állami vagy európai uniós, továbbá nemzetközi forrásokból nyújtott támogatásról szóló rendelet-tervezetet,

c) helyi adóról szóló vagy más, egyoldalú – ellenszolgáltatás nélküli – fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelet-tervezetet,

d) a rendkívüli ülés napirendjén szereplő rendelet-tervezetet,

e) a sürgősségi indítványként előterjesztett rendelet-tervezetet,

f) a kizárólag magasabb rendű jogszabály kötelező végrehajtását szolgáló rendelet-tervezetet, amennyiben a végrehajtás kizárólag egyféle módon lehetséges,

g) a törvényességi felhívás végrehajtására készített rendelet-tervezetet, kivéve, ha a törvényességi felhívás törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának jelzése miatt került kiadásra.

(5) A véleményeket legkésőbb a képviselő-testületi ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanap 12:00 óráig lehet a hirdetményben megjelölt e-mail címre megküldeni. A véleménynek tartalmaznia kell a véleményező nevét, lakcímét vagy egyéb postai címét, és azon e-mail címet, amelyre a (10) bekezdésben meghatározott értesítést a véleményező kéri.

(6) Nem kell a véleményt feldolgozni és figyelembe venni, ha

a) névtelen,

b) kétséget kizáróan megállapítható, hogy más valós vagy fiktív személy nevében terjesztették elő,

c) a közerkölcsöt sérti,

d) nem a rendelet-tervezethez kapcsolódik,

e) az (5) bekezdésben meghatározott határidőhöz képest elkésett.

(7) A (6) bekezdés e) pontjában megjelölt elkésett véleményt is figyelembe kell venni és fel kell dolgozni, amennyiben a rendelet-tervezet előterjesztője ezt kifejezetten kéri. Figyelmen kívül hagyott vélemény esetében a figyelmen kívül hagyás indokát dokumentálni kell.

(8) A rendelet-tervezet csak indokolással, a társadalmi egyeztetés feldolgozott véleményeivel és a bizottsági véleményekkel nyújtható be a képviselő-testület elé. A képviselő-testületet – a (6) bekezdés megfelelő pontjának megjelölésével – tájékoztatni kell annak tényéről is, ha a társadalmi egyeztetés során fel nem dolgozott vélemények érkeztek. Az előterjesztő vagy a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő – nem társadalmi egyeztetés keretében érkezett – javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(9) A képviselő-testület – amennyiben az adott képviselő-testületi ülésen történő elfogadáshoz különös érdek nem fűződik – a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményekre, különösen azok nagy számára tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a rendelet-tervezetet napirendről leveszi és arról közmeghallgatás megtartását követően hoz döntést.

(10) A beérkezett és feldolgozott véleményről, annak figyelembe vételéről, mellőzéséről vagy elutasításáról a véleményt adót az általa megjelölt e-mail címen a képviselő-testület döntését követő öt munkanapon belül értesíteni kell. Amennyiben a véleményező az értesítésre e-mail címet nem jelöl meg, a feladói e-mail címre – ennek sikertelensége esetén a (3) bekezdésben meghatározott, honlapon közzétett hirdetményben – kell az értesítést megküldeni.

(11) A rendelet-tervezethez kapcsolódó képviselői, bizottsági, valamint a képviselőcsoport módosító indítványait írásban lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést – ülésszak esetén a kezdőnapot – megelőző munkanapon 16:00 óráig, írásban nyújtható be.

(12) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel történik.

(13) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.

(14) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladat- vagy hatáskört állapít meg.

(15) A társadalmi egyeztetés során az önkormányzat tudomására jutott személyes adatok a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig kezelhetőek. A (3) bekezdésben foglalt hirdetményben erről és az egyéb adatvédelmi előírásokról az érintetteket előzetesen tájékoztatni kell.

12. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

38. §

(1) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell, vagy ahhoz csatolni szükséges

a) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,

b) a képviselő vagy más hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,

c) ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,

d) a meghívót,

a) a név szerinti szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyvet,

b) a 19. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyvet,

c) a jelenléti ívet,

d) a bizottsági összesítőt,

e) a képviselő, a képviselőcsoport vagy más személy vagy szervezet írásbeli beadványát.

(2) A polgármester vagy a képviselők egynegyedének indítványára a képviselő-testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendi pontjának tárgyalásáról, továbbá a képviselő indítványára hozzászólásáról vagy a kérdéses hozzászólását tartalmazó napirendi pont tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét hangfelvétel alapján kell elkészíteni.

(4) A önkormányzat hivatalos honlapján a nyilvános képviselő-testületi ülés előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit folyamatosan elérhető módon közzé kell tenni.

(5) A nyilvános képviselő-testületi ülés előterjesztéseit és azok jegyzőkönyveit egy példányban, papír alapon a városi könyvtárban (Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központ) el kell helyezni.

III. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, A KÉPVISELŐCSOPORT, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI

1. Az önkormányzati képviselő

39. §

A képviselő

a) olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,

b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,

c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,

d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,

e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

f) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult,

g) legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.

40. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében legfeljebb háromperces időkeretben viszontválaszra van joga. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, ebben az esetben a megkérdezett a soron következő rendes ülésre, a képviselő-testületnek köteles írásban válaszolni. A képviselő-testület az ismételt válaszról vita nélkül dönt, azonban az eredetileg felvilágosítást kért képviselő, valamint a választ adó tisztségviselő legfeljebb három percben a válaszról való döntést megelőzően hozzászólhat.

(2) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az ismételt felvilágosítást sem, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben az eredetileg felvilágosítást kért képviselő is köteles részt venni.

41. §

(1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének, a közmeghallgatásnak a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el az továbbá az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.

(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.

(3) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.

(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.

(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.

42. §

(1) Azon képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes bizottsági ülések legalább felén nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra – a mulasztott rendes ülések arányához igazodva – legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken részvétel elmulasztása külön-külön értékelendő és vizsgálandó.

(2) Azon képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.

(3) Azon képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)-(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.

43. §

(1) Azon képviselő esetében, aki a személyes érintettségének bejelentését – akár a képviselő-testületi, akár a bizottsági ülésen – elmulasztja, e tény ismertté válásakor az Ügyrendi és Jogi Bizottság előtt haladéktalanul vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatását bármely képviselő, a bizottság vagy polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja. A vizsgálat eredményéről az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke – az elnökkel szembeni eljárás esetén a bizottság által erre kijelölt képviselő –, annak soron következő rendes ülésén tájékoztatja a képviselő-testületet, továbbá indokolt javaslatot tesz a képviselő-testületnek a (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazására, vagy e jogkövetkezmények alkalmazásának mellőzésére. Az érintett képviselőt – írásban vagy szóban, a Ügyrendi és Jogi Bizottság és a képviselő-testület ülésén egyaránt – megilleti a nyilatkozattétel joga.

(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén

a) a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,

b) felróhatóság esetén az érintett képviselő tiszteletdíját, az eset összeg körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,

c) törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményez.

2. A képviselőcsoport

44. §

(1) A képviselők testületi tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakció) hozhatnak létre.

(2) Képviselőcsoportot legalább három fő képviselő alakíthat. Minden képviselő kizárólag egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) Az ugyanazon jelölő szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(4) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell jelölő szervezethez tartozónak tekinteni, aki

a) jelölő szervezet tagja, vagy

b) jelölő szervezet támogatásával indult a választáson,

c) olyan független vagy függetlenné vált képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.

(5) A képviselőcsoport a saját tagjai sorából vezetőt választ. A vezető akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese jár el, kinek személyéről a képviselőcsoport vezetője az ülésvezetőt és a képviselő-testületet szükség szerint tájékoztatja.

(6) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet, továbbá a képviselőcsoport a tagját kizárhatja. A kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, az így függetlenné vált képviselő a kilépést vagy kizárását követő három hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

(7) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma három fő alá csökken.

(8) A megszűnt képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három napon belül bejelenteni a polgármesternek.

(9) A képviselőcsoporttal kapcsolatos egyéb releváns tényeket és változásokat a soron következő rendes ülésen be kell jelenteni.

3. A képviselő-testület tanácsnoka

45. §

(1) A képviselő-testület tagjaiból egy-egy fő tanácsnokot választ a 3. mellékletben meghatározott feladatkörök telepítésével

a) az egyházi, civil, szociális és karitatív,

b) a kulturális, köznevelési, ifjúsági, sport és nemzetiségi

feladatok és ügyek felügyeletére és koordinálására, az adott szakterületen önkormányzati feladatot ellátó szervezetekkel és személyekkel való együttműködésre, az adott szakterületen feladatot ellátó állami, önkormányzati, civil vagy más szervezetek közötti hatékonyabb együttműködés segítésére.

(2) A tanácsnok az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

a) a képviselő-testület vagy a polgármester eseti vagy állandó megbízása alapján képviseli az önkormányzatot,

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület által átruházott hatáskörben eljáró szerv felé előterjesztési, kezdeményezési, konzultációs joggal rendelkezik,

c) a képviselő-testület és a bizottság által tárgyalt előterjesztés kapcsán véleményezési jogkört gyakorol, ilyenkor véleményének kikérése kötelező,

d) a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottsági elnöktől, más tanácsnoktól, önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjétől, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjétől, felügyelő bizottságától felvilágosítást, tájékoztatást kérhet,

e) a jegyzőtől, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőjétől és referensétől felvilágosítást, tájékoztatást, közreműködést kérhet,

f) köteles a feladatkörét érintő jelentősebb előterjesztés bizottsági ülésén, a vonatkozó napirend tárgyalásán részt venni akkor is, ha az adott bizottságnak nem tagja,

g) a polgármesteri hivatalban, hivatali munkaidőben irodahelyiség, továbbá a feladatellátáshoz szükséges informatikai, távközlési, irodatechnikai eszközök, valamint hivatali gépjármű magáncélú használatnak nem minősülő igénybevételére, továbbá a használathoz szükséges technikai, adminisztratív, ügyviteli segítségre jogosult.

(3) A (2) bekezdés c) pontban meghatározott esetben képviselő-testületi, bizottsági előterjesztésen vagy ahhoz csatolva a tanácsnok saját kezű aláírásával ellátott véleményét csatolni kell.

(4) A tanácsnok a képviselő-testület vagy a polgármester által rábízott ügyet köteles ellátni, köteles a képviselő-testületnek, illetőleg a polgármesternek szükség vagy az általuk előírtak szerint beszámolni.

(5) A tanácsnok megbízatása megszűnik, ha megbízatásáról lemond, továbbá, ha a képviselő-testület a megbízatását visszavonja, valamint, ha képviselői mandátuma bármely okból megszűnik.

(6) Amennyiben a tanácsnok megbízatása megszűnik, az általa ellátott, a rábízott ügyek állásáról megbízatás megszűnését követő tizenöt napon belül köteles írásban köteles megbízója felé beszámolni, továbbá halaszthatatlan cselekmény vagy döntés szükségessége esetén köteles ennek tényét a megbízója felé haladéktalanul jelezni.

(7) A tanácsnok

a) a naptári év utolsó rendes képviselő-testületi ülésén, amennyiben a naptári évben legalább százhúsz napig tanácsnoki megbízatással rendelkezett, és a beszámoló idején tanácsnoki megbízatással rendelkezik,

b) a ciklus végén, a ciklus utolsó rendes képviselő-testületi ülésén

köteles tevékenységéről a képviselő-testület előtt beszámolni.

4. A képviselő-testület bizottságai

46. §

(1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok

a) a Kulturális, Egészségügyi és Szociális Bizottság,

b) a Köznevelési, Ifjúsági és Sport Bizottság,

c) a Pénzügyi, Város- és Gazdaságfejlesztési Bizottság,

d) az Ügyrendi és Jogi Bizottság,

e) a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság.

(2) Az Ügyrendi és Jogi Bizottság

a) látja el a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,

b) folytatja le a személyes érintettség bejelentését elmulasztott képviselő ügyének előzetes vizsgálati eljárását,

c) veszi át és kezeli az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat.

(3) Az állandó bizottságok létszáma bizottságonként hét fő, ebből négy fő bizottsági tag képviselő.

(4) A bizottságok feladatait, a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.

47. §

(1) A képviselő-testület az állandó bizottságnak eseti feladatot is megállapíthat.

(2) A bizottság a hatáskörébe utalt pénzeszköz felosztásáról dönt. A felosztott összeg utalása kizárólag időarányosan történhet.

48. §

(1) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni, különösen

a) egyes önkormányzati rendeletek, programok, más, jelentősebb képviselő-testületi döntések előkészítésére, felülvizsgálatára,

b) a munkatervben meghatározott valamely napirendi pont előkészítésére,

c) a város egészét vagy lakosságának jelentős részét érintő beruházási, felújítási, környezetvédelmi feladatok végrehajtásának megszervezésére, összehangolására,

d) társulási, hazai és nemzetközi megállapodások előkészítésére, azok teljesítésében való közreműködésre.

(2) Ideiglenes bizottság elnöke lehet más, állandó vagy ideiglenes bizottság elnöki tisztét ellátó képviselő is.

49. §

A polgármester a képviselő-testületi ülés előkészítése, koordinálása céljából, szükség szerint összehívhatja a képviselő-testület állandó bizottságai elnökeiből álló elnökök fórumát. Az elnökök fóruma önálló döntéshozatali jogkörrel nem rendelkezik.

50. §

(1) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk állapítják meg.

(2) A bizottsági működési szabályzat (ügyrend) kidolgozása során figyelembe kell venni, hogy a bizottságok éves munkaterv alapján működnek, amelyet a képviselő-testület éves munkatervének megállapítását követően, a soron következő rendes bizottsági ülésen, de legkésőbb a képviselő-testület munkatervének elfogadásától számított hatvan napon belül kell elfogadniuk. A bizottsági munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját és napirendjét, valamint ez előterjesztők nevét.

(3) A bizottsági munkatervet, elfogadását követően a jegyző a képviselő-testület munkatervével egyező módon közzéteszi.

(4) A bizottságok a 6. mellékletben meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit üléseikre tanácskozási joggal meghívják.

(5) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A meghívót ezzel egyidejűleg az ügyrendben meghatározottak szerint közzé kell tenni. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke a másik bizottság elnökénél összevont tárgyalást – közös bizottsági ülést –kezdeményezhet.

(6) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő bizottsági tag vezeti. Közös bizottsági ülés esetén az ülést az idősebb, a legidősebb bizottsági elnök vezeti.

(7) A titokvédelem e rendeletben meghatározott szabályai közül a 12. § (7)-(8) és (10) bekezdésében, valamint a 17. §-ban foglaltakat a bizottsági üléseken is alkalmazni kell, azok megtartásáról a bizottsági ülés vezetője a polgármesteri hivatal közreműködésével gondoskodik.

(8) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság ügyrendjében megnevezett bizottsági képviselő tag kiadmányozza.

51. §

(1) Az állandó bizottságok évente egy alkalommal és a ciklus végén a képviselő-testületnek beszámolnak tevékenységükről. A beszámolási kötelezettség időpontját a képviselő-testület munkatervében határozza meg.

(2) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az ügyeket, amelyek előkészítését, véleményezését a bizottságoktól kéri.

5. A polgármester

52. §

(1) A polgármester

a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,

b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,

c) segíti az önkormányzati képviselők, a bizottságok, a tanácsnokok munkáját,

d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel,

e) szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnertelepülések és -szervezetek együttműködését,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője tekintetében.

(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(3) A képviselő-testületnek a polgármesterre átruházott hatásköreit a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tart.

6. Az alpolgármesterek

53. §

(1) A képviselő-testület kettő főállású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tartanak.

7. A jegyző és az aljegyző

54. §

(1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

(2) A jegyző és az aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(4) A képviselő-testület jegyzőre átruházott hatásköreit az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző minden hónap negyedik pénteki napján, az aljegyző minden hónap harmadik pénteki napján fogadónapot tart.

8. A polgármesteri hivatal

55. §

(1) Az képviselő-testület Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti szervének elnevezése: Bajai Polgármesteri Hivatal. A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik az önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.

(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését annak – a képviselő-testület által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei az irodák, amelyek élén – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) meghatározott osztályvezetői szint szerinti besorolásban – irodavezetők állnak. A hivatal közszolgálati tisztviselői és egyéb dolgozói beosztásukat tekintve valamely iroda állományába tartoznak vagy – kivételesen – referensi státuszban állnak és valamely tisztségviselő közvetlen alárendeltségébe tartoznak.

(3) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.

56. §

(1) A Kttv. 89. § (1) bekezdése értelmében a munkaidő a polgármesteri hivatalban heti negyven óra. Az ebédidő harminc perc, amely a napi munkaidőn belül, 12:00 és 13:00 óra között kerülhet kiadásra.

(2) Az ügyfélfogadási idő a polgármesteri hivatal valamennyi szervezeti egységénél        

a) hétfői napokon 8:00 órától 12:00 óráig és 13:00 órától 15:00 óráig,

b) szerdai napokon 8:00 órától 12:00 óráig és 13:00 órától 17:00 óráig,

c) pénteki napokon 8:00 órától 12:00 óráig

tart, az ezen kívüli időszakban az ügyfélfogadás szünetel.

9. Az önkormányzat társulásai

57. §

A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörei gyakorlása közül társulásra ruházza át

a) a családsegítés,

b) a gyermekjóléti szolgáltatás,

c) a gyermekjóléti szolgálat működtetése,

d) a házi gyermekfelügyelet,

e) az alternatív napközbeni ellátás

feladat- és hatáskörök gyakorlását.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS SZERVEI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOKKAL

1. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal

58. §

(1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél, a feladatkörrel megbízott tanácsnoknál kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester vagy a tanácsnok útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.

(2) A 45. § (1) bekezdés b) pontban megjelölt tanácsnok részt vesz a nemzetiségi önkormányzat ülésein, az ott elhangzó javaslatok, kezdeményezések ügyében a képviselő-testületet vagy szervét a hatáskörükbe tartozó ügyekben tájékoztatja, szükséges esetben azok intézkedését kezdeményezi.

(3) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, a (2) bekezdésben megjelölt tanácsnok, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el. 

59. §

(1) Az önkormányzat a jegyző és polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján

a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;

b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.

V. FEJEZET

A HELYI NÉPSZAVAZÁS

1. A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok száma

​

60. §

A helyi népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok huszonöt százaléka szükséges.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Vegyes rendelkezések

61. §

Az önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 7. melléklet tartalmazza.

2. Hatályon kívül helyező rendelkezések

62. §

Hatályát veszíti Baja Város Képviselő-testülete és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2011. (III. 25.) önkormányzati rendelete.

3. Hatályba léptető rendelkezések

63. §

Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

Fercsák Róbert                                        dr. Papp Zoltán

 polgármester                                                 jegyző

Ez a rendelet 2014. november 28. napján kihirdetésre került.

dr. Papp Zoltán

    jegyző