Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő testületének 27/2014 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2014. 11. 14- 2015. 01. 21Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő testületének 27/2014 (XI.14.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
2014-11-14-tól 2015-01-21-ig
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésére tekintettel, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Az önkormányzat szervezete
1. Az önkormányzat
1. § Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
2. § Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
3. § Az önkormányzat levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 180.
4. § Az önkormányzat jelképeiről (zászló, címer) pecsétjéről, hivatalának jelvényeiről és a jelképek használatának módjáról, valamint az önkormányzat által alapítható kitüntetésekről és elismerő címekről Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) önálló rendeletet alkot.
5. § (1) Az önkormányzat hivatala: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
(3) A Polgármesteri Hivatal levelezési címe: 1590. Budapest, Pf. 180.
2. A nemzetiségi önkormányzatok
6. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt folyamatos helyiséghasználatot 2012. július 1-jétől a 39470/63/A/166 helyrajzi számon felvett, természetben a Budapest XIV. kerület, Csertő park 2/A. szám alatt található épületben (Nemzetiségek Háza) biztosítja.
(2) A kötelező nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartásához a helyiséghasználatot a Zuglói Cserepes Kulturális Non-Profit Kft. közművelődési intézményen keresztül, az ingatlan-nyilvántartásban a 39470/65 helyrajzi számon felvett, természetben a Budapest XIV. kerület, Csertő park 12. szám alatti ingatlanban biztosítja az önkormányzat.
7. § (1) A Polgármesteri Hivatal látja el a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó és az önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, leírási, postázási, iratkezelési feladatokat.
(2) A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
II. Fejezet
A képviselő-testület szervezete
3. A képviselő-testület, tanácsnok, képviselőcsoport
8. § A képviselő-testület 22 főből áll.
9. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők közül meghatározott önkormányzati feladat ellátásának felügyeletére tanácsnokokat választhat.
(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján megválasztott tanácsnok megválasztása szólhat az önkormányzati ciklus időtartamára vagy meghatározott időre.
(3) A tanácsnok szükség szerint beszámol a képviselő-testületnek feladatának ellátásról. A képviselő-testület a tanácsnokot bármikor, indokolás nélkül, minősített többséggel visszahívhatja.
10. § (1) A képviselő-testületben a képviselők tevékenységük összehangolására legalább három képviselőből álló képviselőcsoportot (frakciót) alakíthatnak, és maguk közül megválasztják annak vezetőjét.
(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja.
(3) A képviselőcsoport megalakulását, elnevezését, tagjainak számát és nevét, vezetőjének nevét, valamint az ezekben bekövetkezett változásokat, illetve a képviselőcsoport megszűnését annak vezetője a megalakulástól, a változástól, illetve a megszűnéstől számított 15 napon belül a polgármesternek írásban bejelenti. A képviselőcsoport alakításáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselőcsoport elnevezését,
b) a csoport vezetőjének nevét,
c) a csoportvezető helyettesének nevét,
d) egyéb tisztségviselőinek nevét és
e) a képviselőcsoport névsorát.
(4) A képviselőcsoport alakításának joga a független képviselőket is megilleti.
(5) A már megalakult képviselőcsoport elfogadhatja más képviselők csatlakozását, a képviselőcsoport tagja a képviselőcsoportból bármikor kiléphet. A csatlakozás és a kilépés bejelentésére a (3) bekezdésben meghatározottak az irányadóak.
(6) A képviselőcsoport működéséhez támogatást kaphat, amelyről lehetőség szerint a Polgármesteri Hivatal költségvetési keretein belül kell gondoskodni.
(7) A képviselőcsoportot az e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a három főt.
4. A bizottságok
11. § (1) A képviselő-testület az Mötv. keretei között állandó bizottságokat hoz, illetve ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottság tagjait, elnökét és alelnökét a képviselő-testület választja meg. A bizottságot – kivéve a 12. § (4) bekezdésben meghatározott tartós távollét esetét – az elnök képviseli.
(2) A bizottság ellátja a képviselő-testület által átruházott egyes feladat- és hatásköröket, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A Jogi és Ügyrendi Bizottság ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelését, nyilvántartását, vizsgálatát, őrzését, és elvégzi az összeférhetetlenségi eljárások lebonyolítását is. Minden bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörök ellátásáról.
(3) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni. Az ülésről készített hangfelvétel és jegyzőkönyv megőrzésére és selejtezhetőségére az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló miniszteri rendelet szabályai az irányadók.
(4) Az állandó bizottságok az Mötv. és ezen szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) keretei között és azzal összhangban saját maguk határozzák meg szervezeti és működési szabályaikat jelen SZMSZ hatályba lépését - vagy megalakulásukat - követő két hónapon belül, figyelemmel az Mötv. 60. §-ában foglaltakra A bizottság az SZMSZ-ének tervezetét – annak elfogadása előtt - a jegyzővel egyezteti.
(5) A bizottság üléseinek összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára, illetve az üléseinek levezetésére a képviselő-testület üléseinek szabályait kell alkalmazni.
12. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot az Mötv. 44. §-ában meghatározottakon túl:
a) a képviselő-testület határozatára,
b) a polgármester indítványára.
(3) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását. A javaslatot a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és annak megtárgyalására a képviselőt külön szükséges meghívni.
(4) Az elnököt kizárólag annak tartós távolléte esetén – ha van megválasztott alelnök – az alelnök helyettesíti. Az alelnököt – amikor az elnök helyett jár el – az elnök jogosítványai illetik meg, és kötelezettségei terhelik. Tartós távollétnek minősül az elnök 30 napnál hosszabb tartós és folyamatos távolléte, így különösen 30 napnál hosszabban tartó betegsége vagy külföldi távolléte, amely során elnöki feladatait nem tudja ellátni.
13. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság (11 fő),
b) Pénzügyi és Költségvetési Bizottság (9 fő),
c) Jogi és Ügyrendi Bizottság (5 fő),
d) Szociális Bizottság (7 fő).
e) Egészségügyi Bizottság (7 fő),
e) Köznevelési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság (9 fő),
f) Környezetvédelmi Bizottság (7 fő) és
g) Közbiztonsági Bizottság (8 fő).
(2) A képviselő-testület munkájának segítésére, vagy meghatározott feladat ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság létrehozása esetén meg kell határozni a bizottság feladatát, és a feladat elvégzésére nyitva álló határidőt. A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásával egyidejűleg az ideiglenes bizottságot is meg kell szüntetni. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület munkatervében megjelölt előterjesztéseket a kijelölt bizottságok terjesztik elő.
(4) A bizottságok szakértői feladataik ellátásához támogatást kaphatnak, amelyről lehetőség szerint a Polgármesteri Hivatal költségvetési keretein belül kell gondoskodni.
(5) A bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékét a képviselő-testület e rendelet 1. mellékletében határozza meg. Az e rendelet 1. mellékletében meghatározott javaslattételi hatáskörök nem érintik más előterjesztők előterjesztés benyújtására irányuló jogát.
5. Polgármester, alpolgármesterek
14. § (1) A polgármester megbízatását főállású munkaviszony keretében látja el.
(2) A polgármesternek - az Mötv-ben előírtakon felül - a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
b) a képviselők munkájának segítése,
c) az önkormányzat képviselete.
(3) A polgármester ellátja a képviselő-testület által e rendelet 2. mellékletében átruházott egyes hatásköröket és negyedévente beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskörök ellátásáról.
(4) A Mötv. 67. § g) pontja szerint a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek, valamint az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői tekintetében.
15. § (1) A képviselő-testület alpolgármestereket választ.
(2) Az alpolgármesterek megbízatásukat főállásban látják el, az alpolgármesterek illetményének meghatározására a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
(3) A polgármester a polgármesteri feladatok alpolgármesterek közötti feladat- és munkamegosztásáról tájékoztatja a képviselő-testületet.
6 . A képviselő-testület hivatala
16. § (1) A Polgármesteri Hivatal szervezetének, tagozódásának rendjét a polgármester javaslatára a képviselő-testület állapítja meg
(2) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a polgármester és a jegyző együttes utasításban határozza meg.
(3) A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadásának rendjét a képviselő-testület külön rendelete szabályozza.
7. A jegyző
17. § (1) A jegyző a 65. § szerint az előterjesztéseket törvényességi szempontból ellenőrzi.
(2) A jegyző haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, illetve a képviselő-testület szervének, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, vagy azok működése jogszabálysértő.
(3) A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására is.
(4) A jegyző átruházott hatáskörben dönt a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv között a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodás jóváhagyásáról (az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 10. §-a).
(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával - a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig - olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.
III. Fejezet
A képviselő-testület működési rendje
8. A képviselő-testület ülése
18. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
19. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.
20. § (1) A képviselő-testület évente két rendes ülésszakot tart. Az első ülésszak minden év január 15-től június 30-ig, a második ülésszak pedig szeptember 1-jétől december 20-ig tart.
(2) A képviselő-testület az ülésszak tartama alatt, rendszerint minden hónap harmadik csütörtökén tartja rendes ülését.
(3) Az ülésnap 9.00 órától a napirendi pontok megtárgyalásának idejéig, de legfeljebb 19.00 óráig tart. Az ülésnap hosszát az ülés elnöke meghosszabbíthatja.
(4) A képviselő-testület a polgármester javaslatára munkatervet fogad el az ülésszakra.
(5) A polgármester a rendes képviselő-testületi ülésen beszámol a megelőző ülés óta történt fontosabb eseményekről. A beszámolót legkésőbb a napirend elfogadása előtt kell megtartani.
(6) Az ülést a polgármester hívja össze. A polgármester tartós, 30 napon túli folyamatos távolléte esetén az ülést a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester hívhatja össze. Mindkettejük tartós akadályoztatása esetén az ülés összehívására az önkormányzati képviselő másik alpolgármester jogosult.
9. Rendkívüli ülés
21. § A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés). A rendkívüli ülés megtartásának, levezetésének szabályai mindenben megegyeznek a rendes ülésre vonatkozó szabályokkal.
22. § (1) A képviselők által indítványozott rendkívüli ülés összehívásának feltétele, hogy az előterjesztett indítványt a kezdeményező képviselők aláírják.
(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított öt napon belül és tizenöt napon belülre köteles az ülést összehívni.
(3) Amennyiben a soron következő rendes ülés az indítvány benyújtását követő 15 napon belülre esik, a polgármester - a rendkívüli ülés összehívása helyett - az indítványban szereplő kérdést a rendes ülés napirendi javaslatai közé felveheti.
10. Az ülés összehívásának rendje
23. § A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell meghívni.
24. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket az ülésnapot megelőzően legalább 7 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket pedig legalább 3 nappal előbb ki kell kézbesíteni, valamint ezzel egyidejűleg az ÖMTR rendszeren meg kell jeleníteni.
(2) A bizottsági ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket a bizottsági tagok részére a bizottság ülése előtt legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket pedig legalább 3 nappal előbb ki kell kézbesíteni, valamint ezzel egyidejűleg az ÖMTR rendszeren meg kell jeleníteni. Ennél rövidebb határidőt a bizottságok szervezeti és működési szabályzata megállapíthat.
(3) A képviselő-testület rendes üléseinek időpontjáról és a tervezett napirendi pontjairól a lakosságot:
a) a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és
b) www.zuglo.hu internetes honlapon értesíteni kell.
(4) Az ülésekre meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket,
b) a jegyzőt, aljegyzőt és a nem képviselő alpolgármestert,
c) a könyvvizsgálót,
d) Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
e) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
f) az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
g) a kerületi rendőrkapitányt,
h) a napirendi pontok előterjesztőit és
i) a helyi hírközlő szervek képviselőit.
(5) A (4) bekezdés e), f), g), h), i) pontokban megjelöltek számára kizárólag a meghívót kell kézbesíteni, a (4) bekezdés a), b) c), d) pontban megjelölt részére a meghívót és az írásos előterjesztéseket is.
25. § (1) A 24. § (4) bekezdésben meghatározott személyek a meghívón és az előterjesztésben szereplő személyes adatokat és különleges adatokat kizárólag csak az adatkezelés céljával összhangban kezelhetik a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
(2) Az előterjesztés az előkészítés szakaszában – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem nyilvános.
(3) Az előterjesztést minősíteni kell aszerint, hogy nyilvános vagy zárt ülésen tárgyalandó-e. Az előterjesztés így a következő kezelési jelzések valamelyikét kaphatja:
a) „Nyilvános ülésen tárgyalandó”;
b)„Kötelezően zárt ülésen tárgyalandó”;
c) „Zárt ülés tartható”.
(4) A kezelési jelzést a jegyző jóváhagyása véglegesíti.
11. Határozatképesség és zárt ülés
26. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Amennyiben a képviselő az üléstermet elhagyja, a határozatképesség megállapíthatósága érdekében a jelenlétet rögzítő gépet ki kell kapcsolnia.
(2) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén az ülést azonnal 10 napon belülre, ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni. Ugyanezen szabály vonatkozik az ülés során bekövetkezett végleges határozatképtelenség esetére is a határozatképtelenség okán addig meg nem tárgyalt napirendekre. Az így összehívott ülésen szükséges a határozatképtelenség okának tisztázása.
27. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pont esetében az érintettnek a zárt ülés tartására vonatkozó nyilatkozatát az előterjesztő az előterjesztéshez köteles csatolni.
(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján akkor rendelhető el zárt ülés, ha az előterjesztés az önkormányzat által kiírt pályázat eredményének meghatározására vagy az önkormányzat vagyonával való rendelkezésre irányul, és az előterjesztés, illetve a vita nyilvánossága az önkormányzat üzleti érdekeit akként sértené, hogy az valószínűsíthetően hátrányosan befolyásolná az önkormányzatnak a vagyonával vagy a közpénzekkel való felelős gazdálkodására vonatkozó kötelezettségének teljesítését.
(3) Az ülés zárt jellege nem akadálya a törvény szerint közérdekből nyilvános adat megismerésének.
12. Távollét
28. § Az önkormányzati képviselők kötelesek részt venni a képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagjai. A nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok kötelesek részt venni azon bizottság ülésein, amelynek tagjai.
29. § (1) A képviselő vagy bizottsági tag az ülésről való távolmaradását, vagy az ülés bezárása előtti távozását (a továbbiakban együtt: távollét) és annak alapos okát a polgármesternek vagy a bizottság elnökének köteles legkésőbb az ülések előtt 1 nappal bejelenteni.
(2) Az indokolt távollét tudomásulvétele a polgármester vagy a bizottság elnökének a feladata. Amennyiben a képviselő vagy bizottsági tag távollétét nem jelenti be az üléseket megelőzően, úgy távolmaradása, távozása automatikusan igazolatlan távollétnek minősül és az arra a hónapra járó, az igazolatlan távollét alapjául szolgáló ülés után járó tiszteletdíjára nem jogosult.
(3) Az önkormányzati képviselők és a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok évente két alkalommal igazoltan hiányozhatnak a képviselő-testület, illetve minden olyan bizottság üléséről, amelynek tagjai.
(4) Két igazolt távollétet követően minden egyes távollét után a polgármester vagy a bizottság elnöke jogosult az Mötv. 33. §-ban szabályozottak szerint a tiszteletdíj megvonását kezdeményezni az erre hatáskörrel rendelkező bizottságnál.
13. Munkaterv
30. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni
a) a képviselőktől,
b) az alpolgármesterektől,
c) a jegyzőtől,
d) tanácsnokoktól.
(3) A polgármester a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül bármely más személytől és szervezettől is kérhet javaslatot.
31. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) az ülésnapok várható időpontjait,
b) a napirendek címét, előterjesztőjét,
c) az érdekelt bizottságok megnevezését.
(2) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervre fel nem vett javaslatokról és a mellőzés okáról.
(3) Ha a munkaterv módosítási javaslatot a képviselő-testület nem fogadja el, az ügyet további vizsgálat és javaslattétel céljából a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását vagy a képviselő-testület részére megfogalmazott határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő.
(4) A képviselő-testület a bizottság javaslata alapján a következő döntések valamelyikét hozza meg: utólag jóváhagyja az eredeti javaslat szerinti munkaterv módosítást vagy szükség szerint meghatározza az új határidőt, megerősíti korábbi elutasító döntését, és a hatáskörrel rendelkező bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
(5) A (3)-(4) bekezdésekben szereplő munkaterv alatt a képviselő-testület által meghatározott határidőt is érteni kell.
14. A tanácskozás rendje
32. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt:
a) a meghívottak,
b) akinek az elnök (SZMSZ 56. §), vagy bármely képviselő felvetése esetén a képviselő- testület szót ad,
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei.
(2) A képviselő-testület és a bizottsága ülésére, az érintett napirend tárgyalására kötelező meghívni azon zuglói székhelyű vagy telephelyű önszerveződő közösségek képviselőit, akik az előterjesztés szakmai előkészítésében vagy társadalmi megvitatásában részt vettek, valamint a tevékenységi körükben érintett kamarák képviselőit.
33. § (1) Az ülésen részt vevő meghívottak azon napirendi pont vitájában szólalhatnak fel, amelyek tárgyalására meghívójuk kifejezetten vonatkozik.
(2) A hallgatóság tagjainak a felszólalására a 39. § (3) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
15. A felszólalók helye és a felszólalások típusai
34. § A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, az aljegyző, a képviselők és Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő az ülésteremben kijelölt állandó helyükről, az érintett bizottság szószólója, az egyéb meghívottak és a hallgatóság tagjai a számukra kijelölt helyről szólhatnak fel.
35. § A felszólalások típusai:
a) a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó hozzászólás vagy képviselő személyes megszólíttatására adott azonnali válasz (továbbiakban: ügyrendi felszólalás),
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) határozathozatal előtti felszólalás.
16. Ügyrendi felszólalás
36. § (1) Ügyrendi kérdésben bármikor bármelyik képviselő soron kívül kérhet szót. Felszólalása egy percig terjedhet.
(2) Amennyiben az ügyrendi felszólalás javaslatot is tartalmaz az elnök legfeljebb egyperces hozzászólást engedélyez, majd a képviselő-testület további vita nélkül határoz.
37. § Amennyiben ügyrendi jellegű felszólalást jelző képviselő nem ügyrendi kérdésben szólal fel, azon az ülésnapon ügyrendi kérdésben többször szót nem kaphat.
17. Napirendhez kapcsolódó felszólalás
38. § (1) A napirendi ponthoz hozzászólásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülés elnökénél.
(2) A képviselőknek a napirendhez való felszólalásra a mindenkori levezető elnök adja meg a szót, jelentkezésük sorrendjében.
(3) A képviselők – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - napirendi pontonként egy alkalommal kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melynek időtartama két perc. A képviselők az egyes napirendekhez napirendi pontonként első alkalommal legfeljebb öt perc időtartamban, második alkalommal legfeljebb három perc időtartamban szólhatnak hozzá.
(4) A tárgyévi költségvetési rendelet vitáján a képviselők három alkalommal intézhetnek kérdést az előterjesztőhöz, melynek időtartama két-két perc, valamint három alkalommal szólhatnak hozzá a napirendi ponthoz, melynek időtartama öt-öt perc.
(5) A vita folyamán a képviselő a javaslathoz szövegszerű módosító és kiegészítő indítványt nyújthat be. A módosító, kiegészítő indítványokat úgy kell megfogalmazni, hogy az teljes terjedelmében a módosítani, kiegészíteni kívánt mondat, bekezdés vagy pont helyébe illeszthető legyen.
(6) Ezen indítványokat, a vita lezárását követően az ülés elnöke felolvassa, vagy felolvastatja, az indítványok elfogadásáról a képviselő-testület külön-külön szavaz.
39. § (1) A tanácskozási joggal meghívottaknak – szólásra jelentkezésük alapján – két alkalommal az elnök ad szót első alkalommal legfeljebb öt perc, második alkalommal legfeljebb három perc időtartamra. A jegyző bármikor szót kérhet, és az ülésvezető a szót köteles a jegyző részére megadni.
(2) A képviselő-testület a vita alatt felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőknek is egy alkalommal legfeljebb 2 percben. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt.
(3) A hallgatóság soraiból az elnök javaslatára 5 percben lehet felszólalni a napirendhez tartozó témában. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(4) A vita során az előterjesztő a vita eredményessége, pontosítása érdekében válaszra soron kívül szót kaphat és válaszadásra felkérheti a meghívott szakértőket.
18. Határozathozatal előtti felszólalás
40. § A rendelet- vagy határozat-tervezet előterjesztője (ideértve a nem képviselő előterjesztőt is) a vita lezárása után, a határozathozatal előtt legfeljebb öt percben felszólalhat.
19. Kizárás a döntéshozatalból
41. § (1) Amennyiben az ülést levezető elnök tudomást szerez arról, hogy valamely képviselő az Mötv. rendelkezéseivel ellentétesen a napirend tárgyalása során nem jelentette be személyes érintettségét, és a mulasztásra sor kerül, akkor az ülést levezető elnök megállapítja a mulasztás tényét és felkéri a hatáskörrel rendelkező bizottságot, hogy tegyen javaslatot a képviselő tiszteletdíjának megvonására. A döntést az Mötv 33. §-ára figyelemmel kell meghozni.
(2) Amennyiben a bizottság elnöke tudomást szerez arról, hogy valamely bizottsági tag az Mötv. rendelkezéseivel ellentétesen a napirend tárgyalása során nem jelentette be személyes érintettségét, akkor az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni.
20. A rendes ülés napirendje
42. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjét a munkatervbe felvett kérdések figyelembevételével a polgármester, valamely bizottság és a képviselők bármelyikének javaslatára a képviselő-testület határozza meg.
21. Napirendre vétel, napirendi pont megtárgyalásának elnapolása, tárgyalási szünet
43. § (1) Az elnök köteles az ülés napirendjére javasolni
a) a munkatervben szereplő kérdéseket,
b) a 73. §-nak megfelelően beterjesztett önálló indítványokat,
c) a felvilágosítás kérésére irányuló indítványokat,
d) a jegyző által előterjesztett indítványokat és
e) félévente a polgármester írásbeli beszámolóját a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(2) Az előterjesztő az előterjesztését az adott napirendre vonatkozó döntés meghozataláig visszavonhatja.
(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendjét az elnök javaslata alapján a képviselő- testület állapítja meg.
44. § (1) A képviselő-testület minden év első ülésszakán köteles napirendjére felvenni az előző év költségvetéséről szóló beszámolót, a tárgyévi költségvetés megállapításáról szóló előterjesztést, míg a második ülésszakán az időarányos teljesítésről szóló beszámolót.
(2) Azon az ülésen, amelynek témája a tárgyévi költségvetés megállapítása, más napirendi pont nem tárgyalható.
45. § Az elnök, az előterjesztő, bármelyik képviselő, és a jegyző javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Az elnapolásról a képviselő-testület - az előterjesztő meghallgatása után - vita nélkül határoz, egyúttal meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.
46. § Bármely napirendi pont tárgyalásakor az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el, melynek időtartamát is meghatározza.
22. A vita lezárása
47. § Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja.
48. § (1) A vita lezárását kezdeményezhetik az elnök vagy bármely képviselő. E kérdésben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(2) A vita lezárására irányuló indítvány elhangzását követően az elnök felolvassa a már korábban szólásra jelentkezett, de a lezárásra irányuló javaslatig szót nem kapott felszólalni szándékozók névsorát.
(3) A vita lezárására irányuló indítvány megszavazása esetén a felolvasottak a hozzászólásukat megtarthatják.
23. A szavazás rendje, határozathozatal
49. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Szavazás előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.
(3) Szavazni csak személyesen lehet.
(4) A határozat meghozatala során a jelenlévő képviselők számába beleszámít az a képviselő is, akinek jelenlétét a 26. § (1) bekezdésben meghatározott módon rögzíti a szavazatszámláló gép, azonban nem szavazott.
24. A szavazás
50. § (1) A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén pedig kézfelemeléssel.
(2) A szavazás névszerinti is lehet. A levezető elnök névszerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők egynegyedének írásbeli kérésére.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.
(4) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét - a névsorral együtt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésekben.
51. § (1) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály elrendeli. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület legalább háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ az elnök javaslatára.
(2) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazatszámláló bizottság a szavazólapot lebélyegzi. A képviselő titkosan szavaz, a kitöltött szavazólapot zárt urnába helyezi.
(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
f) a szavazás eredményét.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.
(6) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
52. § Ha a szavazás eredménye felől kétség merült fel és valamelyik képviselőcsoport vezetője kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni a korábbitól eltérő módon pl. szavazógép helyett kézfelemeléssel.
25. A jegyzőkönyv
53. § (1) A jegyzőkönyv az Mötv-ben előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülés sorszámát,
b) a távolmaradt képviselők nevét,
c) az ülésre és az egyes napirendi pontok tárgyalására meghívottak nevét,
d) az ülés megnyitásának idejét,
e) a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
f) a határozathozatal módját,
g) a szavazás eredményét,
h) szükség esetén az elnök intézkedéseit,
i) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
j) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, önálló indítványok, a felvilágosítás kérésre irányuló indítványok
c) a jelenléti ív,
d) a jegyző törvényességi észrevételei és
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(3) A képviselő-testületi ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.
54. § Bármelyik képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, és kérésére a véleményét szó szerint kell rögzíteni.
55. § A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
IV. Fejezet
A képviselő-testület üléseinek rendje
26. A képviselő-testületi ülés vezetése
56. § (1) A képviselő-testületi ülés elnöke a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester, az ő távollétében a helyettesítési rend szerinti alpolgármester.
(2) A polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatásának minősül az is, ha velük szemben kizárási ok merül fel.
(3) A már összehívott képviselő-testületi ülésen, amennyiben mind a polgármester, mind az alpolgármesterek akadályoztatva vannak - s az ülést egyikőjük hívta össze - a korelnök vezeti az ülést az ülésvezetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával.
(4) Amennyiben a már összehívott képviselő-testületi ülésen valamely napirendi pont kapcsán mind a polgármesterrel, mind az alpolgármesterekkel szemben kizárási ok merül fel, a testület az adott napirendi pontot a korelnök vezetésével tárgyalja meg.
57. § Az ülés elnöke az elnöki jogkört az 56. § (1) bekezdésben felsoroltak számára — az ott írt sorrendiség betartásával — bármikor átadhatja.
27. Az elnök jogköre
58. § Az elnök a képviselő-testület ülését
a) összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,
b) megállapítja és a döntéshozatal előtt ellenőrzi a határozatképességet, számba veszi a távollevőket és
c) figyelemmel kíséri a kizárási okokat, ez ügyben javaslatot tesz.
59. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) megadja, vagy megtagadja a szót,
b) megvonja a szót, felszólít a tárgyra térésre, rendre utasít
c) félbeszakítja az ülést,
d) elrendeli a tárgyalási szünetet és
e) javaslatot tesz napirendek összevont tárgyalására.
(2) Az elnök vitavezetési feladatai, jogköre:
a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,
b) elrendeli a szavazást,
c) megállapítja a szavazás eredményét és
d) kimondja a határozatokat.
(3) Az elnök egyéb feladatai, jogköre:
a) a képviselő-testület ülésén bármikor, időkorlát nélkül felszólalhat és
b) biztosítja az ülés rendjét.
28.Tárgyra térés, szó megvonása
60. § (1) Az elnök a tárgyra térésre szólítja fel azt a hozzászólót, aki attól eltérő témáról beszél.
(2) Az elnök a második felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon napirendi pont tárgyalásán újra nem szólalhat fel.
61. § Nem vonható meg a szó a felvilágosítás-kérés elmondása és a viszont-válasz esetén a felvilágosítást kérőtől a 82. § (4) bekezdésében meghatározott időkereten belül.
29. Az ülés félbeszakítása, rendfenntartás
62. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás, vagy rendkívüli esemény történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(2) Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyhatja az elnöki széket, ezzel az ülés félbeszakad és csak elnöki összehívásra folytatódik.
63. § (1) Ha az ülésen jelen lévők bármelyike az emberi méltóságot sértő kifejezést használ, vagy e rendeletnek a tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi, az elnök rendre utasítja.
(2) Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett, az (1) bekezdésben rögzített intézkedések ellen viszontválasznak helye nincs.
V. Fejezet
Az előterjesztések
30. Az előterjesztések rendje
64. § (1) Előterjesztés mindazon javaslat, mely a képviselő-testület döntését igénylő kérdésre vagy kérdésekre irányul, vagy rendelet megalkotását indítványozza.
(2) Az előterjesztést – a szóbeli önálló indítvány kivételével – írásban kell benyújtani.
(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatokat, normatív határozati javaslatokat vagy rendeletalkotási javaslatokat,
e) a határidő és a felelős megnevezését,
f) az előterjesztő nevét és aláírását,
g) az előterjesztést készítő nevét, és beosztását és
h) az előterjesztés 25. § (3) bekezdése szerinti minősítését.
(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) a polgármester,
b) az alpolgármesterek,
c) a jegyző,
d) a tanácsnokok,
e) a képviselő-csoport vezetője,
f) a bizottság elnöke,
g) a képviselők és
h) azok, akik jogszabály alapján a képviselő-testület előtti beszámolásra kötelezettek, kivéve az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok vezető tisztségviselői.
(5) A (4) bekezdés h) pontban kivételként megállapított szabályozás nem vonatkozik arra az esetre, amikor a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti beszámolási kötelezettségét teljesíti a gazdasági társaság vezető tisztségviselője.
(6) Rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők, a tanácsnokok, és a jegyző terjeszthet elő.
65. § (1) Az előterjesztések Polgármesteri Hivatalon belüli elkészítésének részletes szabályait a polgármester és a jegyző együttes utasítása tartalmazza.
(2) A képviselő-testületi tárgyalást megelőzően az előterjesztést szakmai és jogszerűségi szempontból egyeztetni kell a jegyzővel, a tárgyban érintett egyéb szervekkel, jogszabály által megjelölt személyekkel vagy szervekkel, és a tárgy szerint illetékes bizottsággal.
(3) Az előterjesztést a jegyző megvizsgálja. Vizsgálata eredményeképpen haladéktalanul felhívja az előterjesztő figyelmét az egyéb szervekkel való esetleges egyeztetési kötelezettségre, valamint észrevételeit, javaslatait írásban közli az előterjesztővel.
(4) Amennyiben a jegyző az előkészítés vagy a testületi tárgyalás során észrevételt nem tesz, úgy kell tekinteni, hogy az előterjesztés jogszerűsége ellen kifogást nem emel.
(5) Az előterjesztő a jegyző véleményének birtokában keresi meg a tárgyban érintett bizottságokat. A bizottság legközelebbi ülésén az előterjesztést napirendjére veszi és megvitatja. A bizottságnak az előterjesztéssel kapcsolatos döntését, javaslatát, állásfoglalását a bizottság elnöke szóban vagy írásban ismerteti a képviselő-testület ülésén.
31. Az előterjesztések előkészítési folyamata
66. § Az előterjesztést a képviselő-testület rendes ülését megelőzően legalább 22 nappal, a bizottság rendes ülését megelőzően legalább 7 munkanappal kell elektronikusan hozzáférhetővé tenni az ÖMTR rendszeren az 65. § (2) bekezdés szerinti egyeztetések elvégzéséhez.
67. § A rendes ülést megelőzően az előterjesztéseket a képviselő-testület illetékes bizottságai a képviselő testületi ülés hetében megtárgyalják, döntést hoznak a határozati javaslatról, és szükség szerinti írásbeli szövegszerű módosító indítványokat, észrevételeket, ajánlásokat fogalmaznak meg.
68. § A rendkívüli ülést megelőzően az előterjesztéseket a képviselő-testület illetékes bizottságai a képviselő-testület ülésének napján vagy a testületi ülést megelőző napon megtárgyalják, döntést hoznak a határozati javaslatról, és szükség szerinti szövegszerű módosító indítványokat, észrevételeket, ajánlásokat fogalmaznak meg.
32. A rendelet-tervezetre és normatív határozatra vonatkozó külön szabályok
69. § (1) Rendelet-tervezetet szóban vagy sürgősséggel nem lehet a képviselő-testület ülésére előterjeszteni.
(2) A képviselő-testület rendes ülésére előterjesztésre kerülő rendelet-tervezetet a zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Testületi ülések” linkről elérhető oldalon öt napon keresztül folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A rendelet-tervezetet olyan időpontban kell hozzáférhetővé tenni, hogy a rendelet-tervezet előkészítőjének megfelelő idő álljon rendelkezésre a beérkező vélemények, észrevételek, javaslatok (a továbbiakban: vélemények) érdemi mérlegelésére, valamint, hogy e rendelet 66.§-ában meghatározott határidő tartható legyen.
(4) Nem kell a (2) bekezdésben meghatározottak szerint hozzáférhetővé tenni:
a) a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
b) a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet és
c) azon rendelet-tervezetet, amelynek véleményezésére, egyeztetésére magasabb szintű jogszabály külön előírásokat tartalmaz.
(6) Az előterjesztés készítője a beérkezett véleményekről érdemi összefoglalót készít, amelyet ismertetni kell a képviselő-testülettel.
70. § (1) A rendelet hiteles szövegezéséről, kihirdetéséről, közzétételéről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Ugyanez vonatkozik az egységes szerkezetben való közzétételre is.
(2) Az önkormányzati rendeletek hatályosulásának biztosítása, ellenőrzése érdekében a jegyző utólagos hatásvizsgálat keretében évente köteles áttekinteni a rendeletek gyakorlati alkalmazását a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak alapján, és az utólagos hatásvizsgálat megállapításairól köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a rendeletmódosítási, hatályon kívül helyezési javaslatával együtt.
33. Önálló indítványok
71. § Önálló indítvány minden olyan polgármesteri, alpolgármesteri, jegyzői vagy képviselői javaslat, amely valamely, a képviselő-testület munkatervében nem szereplő kérdés, témakör napirendre való felvételére irányul.
72. § (1) Az önálló indítványok szóbeliek és írásbeliek egyaránt lehetnek.
(2) Az írásbeli önálló indítványt az ülés elnöke, míg a szóbeli indítványt maga az indítványozó terjeszti a képviselő-testület elé napirendre vétel céljából.
34. A szóbeli és írásbeli önálló indítvány
73. § Szóbeli önálló indítvány csak olyan kérdés, témakör napirendre vételére irányulhat, amelynek képviselő-testületi megvitatása halasztást nem tűr, és előkészítést nem igényel. A szóbeli önálló indítvány előterjesztését – a tárgy, a tényállás és a határozati javaslat egyidejű ismertetésével – olyanképpen kell megindokolni, hogy az indokolásból kitűnjön, hogy az miért nem sürgősségi előterjesztés formájában került beterjesztésre a képviselő-testület ülésére. A szóbeli önálló indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület dönt a testületi ülés napirendjeinek elfogadása előtt.
74. § Az írásbeli önálló indítványt a polgármesternél kell – a rendes ülés napját legalább 10 munkanappal megelőzően – előterjeszteni. Kizárólag írásban terjeszthető elő a munkatervbe való felvételre irányuló javaslat.
75. § (1) Az írásbeli önálló indítványnak tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a határozati javaslatot,
c) a testületi tárgyalás javasolt időpontjait és
d) az előterjesztő nevét és aláírását.
(2) Ha az írásbeli önálló indítvány nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, az előterjesztés napirendre vétele iránti kérést a polgármester – a hiányosság megnevezése mellett – megtagadhatja. Amennyiben a polgármester az indítványt előterjeszti, a Képviselő- testület dönt a hiányosságok ellenére történő napirendre vételről.
35. Sürgősségi indítvány, módosító javaslat és a bizottsági ajánlás
76. § (1) Valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítványok:
a) sürgősségi indítvány,
b) módosító, kiegészítő javaslat (a továbbiakban: módosító javaslat) és
c) bizottsági ajánlás.
(2) Az e rendelet 78. § -79. §-ában szabályozott módosító javaslat és bizottsági ajánlás nem minősül előterjesztésnek.
77. § (1) A polgármester, a tanácsnokok, a bizottság elnöke, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek a már összehívott képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolással kell ellátni.
(2) A sürgősségi indítványt és az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél kell írásban benyújtani.
(3) A sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt vita nélkül határoz.
78. § (1) A határozati javaslathoz az előterjesztő, a polgármester, a jegyző, a képviselők és a bizottságok, valamint a bizottság tagjai az elnök döntése alapján írásban vagy szóban módosító javaslatot tehetnek. A rendelet-tervezethez és a költségvetési kihatással járó határozati javaslathoz a módosító javaslatot írásban kell benyújtani.
(2) A módosító javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni, és lehetőség szerint indokolással szükséges ellátni.
(3) A tárgyévi költségvetési rendeletre vonatkozó módosító indítványt a költségvetési rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalását megelőző 5. munkanap 12 óráig kell írásban benyújtani a polgármesternél.
79. § A képviselő-testület bizottsága a részére kiadott rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be.
VI. Fejezet
Felvilágosítás kérése, közérdekű kérdések és felszólalások
36. Felvilágosítás kérése
80. § (1) Az önkormányzati képviselő az ülésen a
a) polgármestertől,
b) alpolgármesterektől,
c) jegyzőtől,
d) tanácsnoktól, és
e) a bizottság elnökétől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre a választ szóban az ülésen, írásban lekésőbb 30 napon belül érdemben kell megadni. A szabályszerűen előterjesztett kérést a napirendre fel kell venni.
(2) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, a tanácsnok és a bizottsági elnök a feladat- és a hatáskörébe tartozó kérdésekben kérdezhető.
81. § (1) A felvilágosítás-kérést - az ülést megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesternél kell írásban bejelenteni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a felvilágosítást kérő nevét,
b) a felvilágosítás-kérés címét és címzettjét,
c) a felvilágosítás-kérés tárgyát.
82. § (1) A felvilágosítást kérést a felvilágosítást kérő az ülésen olvassa fel. Az írásban benyújtott felvilágosítás-kéréstől nem lehet eltérni.
(2) A szóbeli válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésen viszontválasz adható.
(3) A válasz elfogadásáról, ha azt a felvilágosítást kérő nem fogadta el, a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A felvilágosítás-kérés szóbeli előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, a válaszé 5 perc, míg a viszontválaszé 2 perc lehet.
(5) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, az ügyet további vizsgálat és javaslattétel céljára a hatáskörrel rendelkező bizottság vagy ideiglenesen létrehozott bizottság elé utalja. Az ideiglenes bizottság felállítására, és annak összetételére a képviselők bármelyike tehet javaslatot. A bizottság állásfoglalását vagy a képviselő-testület részére megfogalmazott határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő.
(6) A képviselő-testület a bizottság javaslata alapján a következő döntések egyikét hozza:
a) utólag helyesnek ítéli az adott választ,
b) elfogadja a bizottság ülésén a kiegészített választ,
c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és a bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.
37. Közérdekű kérdések és felszólalások
83. § (1) A képviselő-testület ülésén legfeljebb 60 percet kell biztosítani a képviselők számára felvilágosítás kéréseikre, közérdekű kérdéseikre és felszólalásaikra. Amennyiben a 60 perc nem elegendő, a képviselő-testület az időkeretet egyszerű többségű szavazással meghosszabbíthatja.
(2) A felvilágosítás kérésére irányuló indítványok, valamint a közérdekű kérdések és felszólalások minden alkalommal a képviselő-testület ülésének utolsó nyilvános napirendi pontjai, azzal, hogy először a felvilágosítás kérésre irányuló indítványok és az azokra adott válaszok hangzanak el.
84. § (1) A közérdekű felszólalásra vonatkozó igényt az elnökhöz kell bejelenteni, közvetlenül az ülés megkezdése előtt, a tárgy megjelölésével. A közérdekű felszólalás három percig tarthat. Az érintettség alapján adott válasz két percet vehet igénybe.
(2) A közérdekű kérdést az ülést megelőző munkanap 12 óráig kell eljuttatni a polgármesterhez a kozerdeku@zuglo.hu elektronikus levélcímre. A kérdésre az ülésen szóban vagy az azt követő 30 napon belül írásban kell válaszolni.
85. § (1) A képviselők kérdéseiket az írásbeli bejelentkezések sorrendjében tehetik fel, azzal, hogy valamennyi képviselő-csoport számára legalább egy kérdést lehetővé kell tenni.
(2) A kérdés feltevésére és a válaszadásra 2-2 perc áll rendelkezésre. A kérdezőnek és a megkérdezettnek - ebben a sorrendben - egy-egy perces viszontválaszra van joga. A időkeret túllépésekor az elnök megvonja a szót.
(3) A 84. § (1) bekezdésben foglalt eseten kívül sem a közérdekű kérdések, sem a felszólalások esetében vitának, határozathozatalnak helye nincs.
VII. Fejezet
Helyi közügyek
38. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében
86. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:
a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),
b) képviselői fogadóóra.
(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.
(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.
39. Közmeghallgatás
87. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselő-testülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.
(2) Az évente egyszer, a negyedik negyedévben megtartandó közmeghallgatás helyszínét, időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 24.§ (3) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a 84. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
40. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
88. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeit, eljárási rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.
41. Önkormányzati panasziroda
89. § A Polgármesteri Hivatal Önkormányzati Panaszirodát működtet. Működési rendjéről külön polgármesteri és jegyzői együttes utasítás rendelkezik.
42. Nyilvánosság
90. § (1) A képviselő-testület munkatervét annak elfogadását követően haladéktalanul, elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni a zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Testületi ülések” linkről elérhető oldalon.
(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót, valamint az annak mellékletét képező írásos előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt előterjesztések kivételével, a közérdekből nyilvános adatok kivételével a személyes adatokat felismerhetetlenné téve – legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.
(3) A képviselő-testület ülésének nem zárt részéről készített video- vagy hangfelvételt, valamint jegyzőkönyvet az üléstől számított öt munkanapon belül – a jegyzőkönyv esetében elektronikusan kereshető formátumban – közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott adatok a közzétételt követő tíz év elteltével távolíthatóak el.
91. § (1) A bizottság ülésére szóló meghívót, valamint az annak mellékletét képező írásos előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt előterjesztések kivételével, a közérdekből nyilvános adatok kivételével a személyes adatokat felismerhetetlenné téve – legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni a zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Bizottsági ülések” linkről elérhető oldalon.
(2) A bizottság ülésének nem zárt részéről készített video- vagy hangfelvételt, valamint jegyzőkönyvet az üléstől számított öt munkanapon – a jegyzőkönyv esetében elektronikusan kereshető formátumban – belül közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok a közzétételt követő tíz év elteltével távolíthatóak el.
92. § (1) A zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő „Közérdekű adatok” linkről elérhető oldalon szereplő „Javadalmazás” linkről elérhető oldalon közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek, a helyi önkormányzati képviselők és a képviselőtestület bizottsága tagjainak nevét, illetményét, tiszteletdíját és egyéb juttatásait.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a polgármester, alpolgármester, helyi önkormányzati képviselő, illetve a képviselőtestület bizottsága tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolíthatóak el.
93. § (1) A zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő „Közérdekű adatok” linkről elérhető oldalon szereplő „Vagyonnyilatkozatok” linkről elérhető oldalon oldalhű másolatban, valamint elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatát.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a polgármester, alpolgármester vagy helyi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolíthatóak el.
94. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a zuglo.hu honlap nyitóoldalán szereplő „Jogszabályok” linkről elérhető oldalon az oldalhű másolat vagy a jegyző minősített elektronikus aláírásával ellátott elektronikus dokumentum közzétételével kell kihirdetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott oldalon az önkormányzati rendeleteket az elfogadáskori szöveggel, valamint az adott naptári napon hatályos, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel elektronikusan kereshető formátumban is közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott oldalon a képviselő-testület és a bizottságok által hozott normatív, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hatálya alá nem tartozó egyedi határozatokat, valamint a polgármester és a jegyző által kiadott normatív utasításokat elektronikusan kereshető formátumban – a közérdekből nyilvános adatok kivételével a személyes adatokat felismerhetetlenné téve – közzé kell tenni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott oldalon – a közérdekből nyilvános adatok kivételével a személyes adatokat felismerhetetlenné téve – kell közzétenni a Ket. 80/A. § (1) bekezdése szerinti határozatokat.
(5) A (2) bekezdés alkalmazásával közzétett, az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelettel együtt annak adatait közérthető formában is közzé kell tenni.
VIII. Fejezet
Záró rendelkezések
95. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. november 14-én 16.00 órakor lép hatályba.
(2) A 94. § (1) bekezdése 2014. november 15-én lép hatályba.
(3) E rendelet, valamint a képviselő-testület 2014. november 14-i ülésén elfogadott más rendeletek kihirdetésére Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendeletét kell alkalmazni.
96. § (1) Hatályát veszti a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2010. (IV. 23.) önkormányzati rendelete.
(2) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 9. § (8) bekezdésében, a 11. § (7) bekezdésében, a 15. § (4) bekezdésében, a 15. § (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 7/B. § (1)-(2) bekezdésében a „polgármesterre” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra” szöveg lép, valamint hatályát veszti a 7/B. § (3) bekezdése, 11/D. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá 11/D. § (1) bekezdés b) pontjában az „5 millió forint egyedi értékhatár felett,” szövegrész.
(3) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 9. § (9) bekezdésében, 11. § (6) bekezdésében, 13. § (1e) bekezdésében, a 17. § (2) bekezdés b) pontjában, a 17. § (3) bekezdés b) pontjában, 17. § (4) bekezdésében, a 17. § (5) bekezdésében, 17. § (7) bekezdés a) pontjában, és az 1. számú melléklet V. fejezet 27. pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, a 11/A. § (1) bekezdésében, a 11/A. § (3) bekezdésben, a 11/C. § (1)-(2) bekezdésében, a 11/D. § (1)-(2) bekezdésében, a 17. § (7) bekezdés a) pontjában a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Költségvetési Bizottság” szöveg, a 11/A. § (1) bekezdésében a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szövegrész lép.
(4) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest-Zugló Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 16/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdésében „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 4. § (2)-(3) bekezdésben, a 15. § (9) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(5) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a lakásépítés és lakásvásárlás támogatásának szabályairól szóló 12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 11. §-ában a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(6) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest-Zugló Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének egyes feltételeiről szóló 37/2004. (VI.23.) önkormányzati rendelet 6. § (10) bekezdés a)-b) pontjaiban a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 4. § (2) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(7) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 51. § (4) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 12. § (1) bekezdés b) pontjában, a 28. § (1) bekezdésében, a 35. § (1) bekezdésében, a 37. § (4) bekezdésében, a 41. § (1) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében, a 42. § (2a) bekezdésében, a 2. sz. mellékletben, a 4. sz. mellékletben, az 5. sz. mellékletben, a 6. sz. mellékletben a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 6. § (3) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés a) pontjában, 19. § (1)-(2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdés d) pontjában, a 41. § (1) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében, a 42. § (2a) bekezdésében, a 46. § (1) bekezdésében, a 46. § (4) bekezdésében, a 47/B. (3) bekezdésében, a 63. § (6) bekezdésében a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szöveg, 39. § (1) bekezdés e) pontjában a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe az „Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság” szöveg lép.
(8) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről szóló 33/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(9) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati beruházások, felújítások és karbantartások rendjéről szóló 56/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelet 9. § (1)-(2) bekezdésében a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(10) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület hatásköreinek átruházásáról szóló 37/2010. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontjában hatályát veszti a „ , kivéve a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban szabályozott eseteket” szövegrész, a 2. § c) pontja, valamint 11. §-ában a „polgármester” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 11/A. § (1)-(3) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe az „Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság” szöveg, 12. §-ában a „Pénzügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Költségvetési Bizottság” szöveg, 19. §-ában a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe az „Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság” szöveg, 20/A. §-ában és a 21. §-ában az „Ügyrendi Bizottság” szövegrész helyébe a „Jogi és Ügyrendi Bizottság” szöveg lép.
(11) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérletének szabályozásáról szóló 18/2005. (V. 2.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdésében, a 6. §-ában, 7. § (5)-(6) bekezdésében, az 1. sz. melléklet 6. a) pontjában, a 8.1 pontjában, a 9.1 g)-h) pontjaiban, a 18. pontjában, a 21.1 pontjában, a 31. pontjában, a 38. pontjában, a 39.1 pontjában, a 39.3 pontjában, a 40. pontjában a „Tulajdonosi Bizottság” szövegrész helyébe a „Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg lép.
(12) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység támogatásáról szóló 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdésében és 12. § (3) bekezdésében a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe az „Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság” szöveg lép.
(13) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról, és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményi étkeztetés térítési díjairól szóló 16/2010. (V.25.) önkormányzati rendelet 1. § (4) bekezdésében a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szöveg lép.
(14) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályairól szóló 11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdésében, a 10. §-ában, a 18. § (1) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében a „Szociális Bizottság” szövegrész helyébe a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szöveg lép.
(15) Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 7/2010. (III.31.) önkormányzati rendelet 7. § (1)-(2) bekezdésében, a 8. § (2) bekezdésben, a 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „Humán Közszolgáltatási Bizottság” szövegrész helyébe a „Szociális és Egészségügyi Bizottság” szöveg lép.
(16) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a 2014. évi költségvetésről szóló 10/2014. (II. 21.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésében és 13. § (2) bekezdésében az „értékhatár nélkül a polgármesterre” szövegrész helyébe az „ötmillió forintig a polgármesterre, ötmillió forint felett Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra” szöveg, 10. § (3) bekezdésében és 13. § (3) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester vagy a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság” szöveg, 13. § (1) bekezdésében az „a polgármesterre” szövegrész helyébe az „ötmillió forintig a polgármesterre, ötmillió forint felett Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra” szöveg lép.
Karácsony Gergely dr. Teimer Gábor
polgármester jegyző helyett eljáró aljegyző
1. melléklet a …/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköri jegyzéke
I. Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság
Dönt:
- Az önkormányzat tulajdonában álló közterület 1 évet meg nem haladó, rendeltetésétől eltérő használatának kérdésében (16/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés),
- a közterületek használatáról szóló rendeletben meg nem nevezett és nem is tiltott 500 négyzetmétert meghaladó közterület használati mód engedélyezésekor, továbbá az állami, fővárosi, kerületi vagy európai uniós pályázat alapján megvalósuló beruházásokhoz szükséges közterület használati egyedi döntést hoz és egyedi díjszabást határozhat meg (16/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelet 4. § (3) bekezdés),
- az önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságokban és az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban meglévő üzletrészhez, részvényekhez kapcsolódó egyes tulajdonosi jogok gyakorlásáról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 7/B. § (1)-(2) bekezdés),
- az Önkormányzat javára harmadik személyek részéről közérdekű cél megvalósítása érdekében tett pénzben meghatározott összegű közérdekű kötelezettség-vállalás elfogadásáról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11. § (7) bekezdés),
- A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződés megkötéséről a költségvetési előirányzat erejéig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdés),
- a közterületen, azok alatt vagy felett elektronikus hírközlési eszközök létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben a közterületnek vagy más Önkormányzati ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással, illetve ellenszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 15. § (7) bekezdés),
- előzetes hozzájárulásával a bérlő, vagy vele együtt lakó közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként, vagy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagjaként a lakásban székhely létesítéséről (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 51. § (4) bekezdés),
- az általános tartalék, a céltartalékok – kivéve az önkormányzati forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát érintő fejlesztések céltartalékának - költségvetési sorokra átcsoportosításáról ötmillió forintos értékhatár felett (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése),
- a képviselő-testület által jóváhagyott kiadási, bevételi előirányzatok módosításáról, valamint a költségvetési kiadások előirányzatai közötti, valamint a kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításról ötmillió forintos értékhatár felett (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 13. § (1)-(2) bekezdése),
- a helyiség bérleti szerződés megkötéséről, módosításáról, valamint a bérleti jog átadására irányuló megállapodás aláírásáról, továbbá a bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás aláírásáról, rendkívüli felmondásáról, vagy rendes felmondásáról (18/2005. (V.2) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdés),
- az intézmények kezelésében lévő konyhák bérbeadásáról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés),
- parkolóhely létesítési szerződés megkötéséről (33/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdés),
- az egyszerűsített beruházási/felújítási engedélyokirat jóváhagyásáról (56/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés),
- a társasházakban és lakásszövetkezetekben lévő osztatlan közös tulajdonra vonatkozó esetekben 500 000 Ft értékhatár felett (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 9. § (9) bekezdés),
- vagyontárgy ingyenes megszerzéséről 150 millió Ft egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11. § (6) bekezdés),
- forgalomképes ingó vagyontárgyak elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről 250 millió Ft egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdés b) pont),
- forgalomképes ingó vagyontárgy bérbe, valamint ingyenes vagy ellenérték fejében történő használatba adásáról, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről 250 millió Ft közötti egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdés b) pont),
- forgalomképes ingatlan megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről - ha az nem új társaság alapítása – 250 millió Ft egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (4) bekezdés),
- forgalomképes ingatlan bérbe, illetve használatba adásáról, vagy a tulajdonviszonyok bármilyen változását nem eredményező egyéb jogügyletről 250 millió Ft egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (5) bekezdés),
- költségalapú, a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti, vagy a piaci mértékű bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetében a pályázati kiírásról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdés),
- a költségalapú lakáspályázatok elbírálásáról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 28. § (1) bekezdés),
- a felújítási, korszerűsítési kötelezettség melletti bérbeadásra kiírt pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat elbírálásról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 35. § (1) bekezdés),
- a piaci mértékű bérleti vállalása mellett benyújtott lakáspályázatokról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 37. § (4) bekezdés),
- a helyiségekre vonatkozó bérlőkiválasztás jogáról, valamint a pályázatok kiírásának és elbírálásának a jogáról, 5 millió Ft/év bérleti díj mérték alatt (18/2005. (V.2) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés),
- meghívásos pályázat alapján történő bérbeadás esetén a résztvevők körét és a pályázati feltételek meghatározásáról (18/2005. (V.2) önkormányzati rendelet 6. §),
- hirdetmény útján történő bérbeadás esetén, amennyiben 30 napon belül nem érkezik a helyiség bérbe vételére ajánlat, a helyiség az első érvényes ajánlatot tevő részére bérbe adásáról (18/2005. (V.2) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdés),
- a szakbizottságok javaslata alapján a meghirdetett bérleti díj mértékétől való eltérésről (18/2005. (V.2) önkormányzati rendelet 7. § (6) bekezdés),
- az iparosított technológiával épült lakóépületek energia megtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítására benyújtott pályázatokról (40/2005. (X.27.) önkormányzati rendelet),
- egycsatornás gyűjtő kémények felújítására benyújtott pályázatokról (15/2008. (V.5) önkormányzati rendelet),
- társasházaknak és a lakásszövetkezeti épületeknek nyújtott felújítási támogatására kiírt pályázat elbírálásáról (16/2008. (V.5) önkormányzati rendelet),
- településrendezési és jelzálogszerződés megkötésről,
- ingatlanok, építési telkek értékesítésre kijelöléséről.
- hozzájárulhat a kamatmentes kölcsön újólag szerzett ingatlanra történő átterheléséhez, Önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ranghely cseréjéhez vagy az azt követő jogok és tények bejegyzéséhez (12/2010. (II.1.) önkormányzati rendelet 11. §),
- a vételárhátralék kiegyenlítéséig azon társasházaknál, melyek felújítási alapot létesítettek, felújítási hitel esetében a terhelési tilalom feloldásához való hozzájárulásról (37/2004. (VI.23.) önkormányzati rendelet 6. § (10) bekezdés a) pont),
- az önkormányzat követelését biztosító jelzálogjog létesítéséről, törléséről vagy ranghelycserére vonatkozó jognyilatkozat megtételéről egyedi forgalmi értéktől függetlenül (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 9. § (8) bekezdés).
- a közbeszerzésekkel kapcsolatban (37/2010. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 11. §):
- dönt az Önkormányzat adott évre tervezett közbeszerzései előzetes összesített tájékoztatójának közzétételéről,
- dönt a választott eljárás fajtájáról,
- dönt az eljárást megindító hirdetmény (ajánlati, részvételi, ajánlattételi felhívás) tartalmáról és annak közzétételéről (kiírásáról), az eljárás megindításáról, szükség szerint az eljárásban megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, szervezet bevonásáról,
- az eljárás megindításával egyidejűleg kijelöli az adott eljárás bíráló bizottságát, és annak elnökét,
- erre vonatkozó igény esetén dönt a bontási eljárásban közjegyző, a beszerzés speciális jellege esetén megfelelő szakértelemmel rendelkező személy, szervezet bevonásáról,
- a bíráló bizottság javaslata figyelembe vételével elbírálja az ajánlatokat, és meghozza a közbeszerzési eljárás lezárásáról szóló döntést,
- dönt a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beruházások, felújítások esetében a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról,
- dönt az előzetes vitarendezésről,
- dönt a Közbeszerzési Döntőbizottság ajánlatkérőt marasztaló határozata bírósági felülvizsgálatáról,
- elfogadja a közbeszerzési terv módosításait,
- dönt közjegyző bevonásáról az ajánlatok felbontásánál.
Véleményezi:
- a vagyon- és ingatlangazdálkodással kapcsolatos koncepciókat,
- az Önkormányzat 100%-os tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint az általuk alapított gazdasági társaságok beszámolóját;
- a területét érintő feladatokkal kapcsolatban a képviselő-testület vagy más bizottság hatáskörébe tartozó előterjesztéseket így különösen az alábbi tárgykörökben véleményez:
- intézmények fejlesztésével, akadálymentesítésével, férőhely bővítésével kapcsolatos előterjesztések kapcsolatban,
- kerületi szabályozási tervvel (ZKVSZ-ZKSZT), közterülettel, vagyonnal, ingatlan- és bérleménygazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezetek kapcsolatban,
- szabályozási terv koncepciókkal, rendezési tervekkel kapcsolatban,
- Zugló területén a felszíni és felszín alatti parkolóhelyek létesítésének vizsgálata, véleményezése,
- forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen vagyontárgyak közé történő felvétellel kapcsolatban,
- forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont érintő fejlesztéseket,
- beruházási engedélyokiratokat,
- közterületi pavilonok arculattervezésével kapcsolatban,
- panel, termofor kéményekkel, távhővel ellátott lakóépületekkel kapcsolatos pályázatokat,
- energiahatékonysági-programokat,
- fapótlási tervek, fásítási javaslatok, egységes fakataszter elkészítésével kapcsolatosan,
- költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatosan,
- figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít.
Javaslatot tesz:
- az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező közterületen történő út és közmű építések hatósági engedélyezéséhez hozzájáruló nyilatkozat kiadásához,
- a vagyon- és ingatlangazdálkodással kapcsolatban a képviselő-testület felé,
- a kerületi szabályozási tervvel (ZKVSZ-ZKSZT), közterülettel, vagyonnal, ingatlan- és bérleménygazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezetek kapcsolatban a képviselő-testület felé,
- a szabályozási terv koncepciókkal, rendezési tervekkel kapcsolatban,
- Zugló területén a felszíni és felszín alatti parkolóhelyek létesítésének vizsgálatával kapcsolatban,
- a forgalomképes, korlátozottan forgalomképes, forgalomképtelen vagyontárgyak közé történő felvétellel kapcsolatban,
- a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont érintő fejlesztések felülvizsgálatával kapcsolatban,
- beruházási engedélyokiratokkal kapcsolatban,
- közterületi pavilonok arculattervezésével kapcsolatban,
- ingatlanok társasházzá alapítására,
- ingatlanok, építési telkek kijelölése értékesítésre,
- szanálandó épületekkel, kihelyezésekkel, kiköltöztetéssel kapcsolatban,panel, termofor kéményekkel, távhővel ellátott lakóépületekkel kapcsolatos pályázatokkal kapcsolatban,
- energiahatékonysági-programmal kapcsolatban,
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban,
- az önkormányzat gazdasági társaságban fennálló részesedésével összefüggő jogosultságok gyakorlására,
II. Pénzügyi és Költségvetési Bizottság:
Dönt:
- az önkormányzat késedelmi kamat követelésének legfeljebb 40 %-kal történő mérsékléséről, ha a kérelmező természetes személy (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11/A. § (1) bekezdés),
- részletfizetésről vagy halasztásról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11/A. § (3) bekezdés),
- gazdasági társaság, társasház, lakásszövetkezet vagy szövetkezet késedelmi kamat tartozásából elengedéséről, legfeljebb 40 %-ot (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11/C. § (1) bekezdés),
- peres eljárásokban, valamint peren kívüli jogvitákban 100 millió forint egyedi értékhatárig egyezség megkötésének lehetőségéről (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11/D. § (1) bekezdés b) pont),
- a kárpótlási jegyek, részvények és üzletrészek megszerzéséről, cseréjéről, eladásáról 100 millió forintos egyedi értékhatárig (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (7) bekezdés).
Véleményezi:
- az általános tartalék, a céltartalékok – kivéve az önkormányzati forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát érintő fejlesztések céltartalékának - költségvetési átcsoportosítását;
- a képviselő-testület által jóváhagyott kiadási, bevételi és létszám-előirányzatok között átcsoportosítását;
- az Önkormányzat 100%-os tulajdonában vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, valamint az általuk alapított gazdasági társaságok beszámolóját és a költségvetési támogatások felhasználását;
- Az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
- a képviselő-testület hatáskörébe tartozó beruházási/felújítási okmányokat;
- a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, és - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
- a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
- a képviselő-testület elé kerülő költségvetést érintő előterjesztéseket;
- figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban;
Javaslatot tesz:
- az általános tartalék felhasználására;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban.
III. Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság
Dönt:
- minden évben, a költségvetési rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kiírja a civil szervezetek támogatására, valamint az egyházak támogatására vonatkozó pályázatokat, elbírálja a benyújtási határidőt követő 30 napon belül (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 11/A. § (1)-(2) bekezdés);
- a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatról (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdés);
- az Ifjúságpolitikai Koncepcióból adódó feladatokkal kapcsolatos konkrét javaslatokról, házirendjéről (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés c) pont);
- minden év június 30-áig és december 31-éig a sportintézmények által készített szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadásáról (17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdés a) pont);
- az óvodai nyitva tartás meghatározásáról (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés d) pont);
- nevelési évenként legfeljebb egyszer kötelezi az intézményvezetőt arra, hogy az intézmény tevékenységéről átfogó módon beszámoljon, átfogó intézményi beszámoló elfogadása (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés e)-f) pont);
- a bölcsődék nyári nyitva tartási rendjéről (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés);
- az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számáról;
- az ellátási szerződéssel rendelkező önkormányzati feladatot ellátó szervezetek szakmai beszámolójáról vagy tájékoztatójáról, amelyet elfogad vagy tudomásul vesz.
Véleményezi:
- a bölcsődék működésével, létszámával kapcsolatos előterjesztéseket;
- a sportfeladatokkal kapcsolatos koncepciót;
- a sportfeladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket;
- a sport intézmények, létesítmények támogatását;
- a sport intézmények, létesítmények fejlesztését;
- az oktatási, ifjúsági területtel kapcsolatos koncepciót;
- az oktatási területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket;
- az oktatási intézmények támogatását;
- az oktatási intézmények működésével, létszámával kapcsolatos előterjesztéseket;
- a Zuglói Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal kapcsolatos előterjesztéseket;
- a fenntartói hozzájárulások megadását;
- az intézményi kezdeményezéseket (pl. pályázat);
- a civil szervezeteket, vállalkozók érdekképviseleti szerveket, egyházakat, nemzetiségeket érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket;
- költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban;
- figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít;
- értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkoztatási és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét;
- figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít.
Javaslatot tesz:
- a sport intézmények, létesítmények támogatására;
- a sport intézmények, létesítmények fejlesztésére;
- a sport területet érintő kitüntetésekre;
- a sport és ifjúsági programok megvalósítására, támogatására;
- az oktatási, ifjúsági területtel kapcsolatos koncepcióval kapcsolatban;
- az oktatási területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban;
- az oktatási intézmények támogatására;
- az oktatási intézmények működésével, létszámával kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban;
- az oktatási területet érintő kitüntetésekre;
- a Zuglói Gyermek és Ifjúsági Önkormányzattal kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban;
- a fenntartói hozzájárulások megadásával kapcsolatosan;
- az intézményi kezdeményezésekkel (pl. pályázat) kapcsolatosan;
- civil szervezeteket, vállalkozók érdekképviseleti szerveket, egyházakat, nemzetiségeket érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztésekkel kapcsolatban;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatosan.
IV. Szociális és Egészségügyi Bizottság
Dönt:
- a személyes gondoskodást nyújtó intézmények és az egészségügyi intézmények házirendjeiről és szakmai programjairól (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (1) bekezdés a)-b) pont);
- az ellátási szerződéssel rendelkező önkormányzati feladatot ellátó szervezetek szakmai beszámolójáról vagy tájékoztatójáról, amelyet elfogad vagy tudomásul vesz (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (2) bekezdés c) pont);
- a személyi térítési díj csökkentéséről, elengedéséről (7/2010. (III.31.) önkormányzati rendelet 7. §);
- az öt évre bérbe adott lakás bérlőjének kérelmére a szerződés határozatlan időre történő módosításáról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdés);
- a pályázati kiírásokról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont);
- a szociális alapú pályázatokról (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdés);
- egyedi mérlegelés alapján azt a jogcím nélkül lakó személyt, aki nem tartozik a 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 45. § (1) bekezdésének hatálya alá, de lakáshasználata a kérelem benyújtását megelőző több mint egy évvel keletkezett, önkormányzati lakás bérlőjévé jelölheti ki (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 46. § (1) bekezdés);
- a bérleti szerződés meghosszabbításáról, valamint határozatlan időre történő módosításra irányuló kérelemről (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 46. § (4) bekezdés);
- a lakás korábbi tulajdonosának bérbevételi kérelméről (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 47/B. § (3) bekezdés).
Véleményezi:
- a szociális területtel kapcsolatos koncepciót;
- a szociális területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket;
- a szociális intézmények működésével kapcsolatos előterjesztéseket;
- az egészségügyi területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztéseket;
- az egészségügyi intézmények működésével kapcsolatos előterjesztéseket;
- a fenntartói hozzájárulások megadását;
- az intézményi kezdeményezéseket (pl. pályázat);
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban;
- figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít.
Javaslatot tesz:
- a szociális területtel kapcsolatos koncepcióval kapcsolatban;
- a szociális területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztésekhez;
- a szociális területet érintő kitüntetésekre;
- az átmeneti segély méltányossági alapon történő megállapítására;
- a vásárlási utalvány biztosítására;
- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra méltányossági alapon való odaítélésre;
- az átmeneti segély méltányossági alapon történő megállapítására;
- egészségügyi területet érintő feladatokkal kapcsolatos előterjesztésekhez;
- a praxis eladáshoz kapcsolódó feladatátvállalási szerződés támogatására;
- az egészségügyi területet érintő kitüntetésekre;
- a fenntartói hozzájárulások megadásával kapcsolatban;
- az intézményi kezdeményezésekkel (pl. pályázat) kapcsolatban;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban.
V. Jogi és Ügyrendi Bizottság
Dönt:
- a háziorvosokkal és fogorvosokkal ellátási szerződések és előszerződések megkötéséről, módosításáról (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 21. §);
- ellátja a vagyonnyilatkozatok kezelését, és az összeférhetetlenségi eljárások lebonyolítását;
Véleményezi:
- a képviselő-testület elé kerülő szerződéseket, rendelet-tervezeteket, alapító okiratokat;
- figyelemmel kíséri a bizottságok és a képviselő-testület jogszerű működését;
- állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén;
- megtárgyalja az önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjének törvényességi észrevételét;
- figyelemmel kíséri az átruházott bizottsági hatáskörök gyakorlását, figyelemmel kíséri az átruházott polgármesteri hatáskörök gyakorlását, a hatáskör gyakorlójának felkérése esetén véleményt nyilvánít;
- előzetesen megtárgyalja a bírósági népi ülnöki tisztségre történő jelölést;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban;
- a munkaterv módosítási javaslatokat;
- a képviselő-testület által elutasított felvilágosítás kérésre irányuló indítványt
Javaslatot tesz:
- a munkaterv módosítási javaslatokat kapcsolatban;
- a képviselő-testület által elutasított felvilágosítás kérésre irányuló indítvánnyal kapcsolatban;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatosan.
VI. Környezetvédelmi Bizottság
Véleményezi:
1.az önkormányzat környezetvédelmi feladatait, környezetvédelmi koncepcióját;
2.a környezetvédelmi előírások érvényesülését;
3.az önkormányzati közművekkel kapcsolatos fenntartási költségelőirányzatokat;
4.a kerületi szabályozási tervvel (ZKVSZ-ZKSZT), közterülettel, vagyonnal, ingatlan- és bérleménygazdálkodással kapcsolatos rendelet-tervezeteket,
5.a szabályozási terv koncepciókat, rendezési terveket,
Javaslatot tesz:
- az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező közterületen történő út és közmű építések hatósági engedélyezéséhez hozzájáruló nyilatkozat kiadásához,
- Zugló területén a felszíni és felszín alatti parkolóhelyek létesítésének vizsgálatával kapcsolatban,fapótlási tervek, fásítási javaslatok, egységes fakataszter elkészítésével kapcsolatban,
- a helyi környezetvédelmi követelmények rendelettel történő megállapítására;
- a képviselő-testület felé a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítása és védelme tekintetében;
- a költségvetéssel, zárszámadással, pénzmaradvánnyal kapcsolatban.
2. melléklet a …/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelethez
A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
- forgalomképes ingatlant érintő hatósági eljárásban a tulajdonos nyilatkozattételi joga illeti meg (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 17. § (6) bekezdés),
- önkormányzati tulajdonban lévő lakások feletti tulajdonosi jog gyakorlása (kivéve, amely bizottsági hatáskör) (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdés) ,
- 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 39. § (3) bekezdésében előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 40. § (1) bekezdés),
- lakásbérleti jogának cseréjéhez való hozzájárulást megadja (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 41. § (1) bekezdés),
- a törvényben, bírósági-, vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről gondoskodik (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdés),
- azonnali intézkedést igénylő, rendkívüli élethelyzet esetén méltányosságból, egyedi mérlegelés alapján a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek valamint a lakásbérlet létesítését kizáró ok vizsgálata nélkül pályázaton kívül szociális alapú lakbér megállapítása mellett lakásbérleti jogviszony létesítéséről dönthet (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 47/A. § (1) bekezdés),
- albérleti szerződés időtartamának meghosszabbítása iránti kérelemről dönt (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 55. § (4) bekezdés),
- a bérleti szerződést az Ltv. előírásai szerint írásban felmondhatja (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 63. § (1) bekezdés),
- a végrehajtási eljárás során, a volt bérlő összes lakbér és közüzemi díj tartozásának rendezése esetén kérheti új, határozott idejű - legfeljebb három évre szóló - bérleti szerződés megkötését, amennyiben összes lakbér és közüzemi díj tartozását a bérleti szerződés felmondását követő 90 napon belül rendezte. A hozzájárulást a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság adja meg (22/2010. (VI.18) önkormányzati rendelet 63. § (6) bekezdés),
- a munkabérhitel felvételéről való döntési jogot alkalmanként 600 000 eFt értékhatárig (5/2012. (II.29.) önkormányzati rendelet 15. § (2) bekezdés),
- a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat:
- az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, és következményeinek elhárítása érdekében,
- a költségvetés végrehajtását veszélyeztető eseményekre, és
- a likviditás egyensúlyára kedvezőtlenül ható eseményekre. (10/2014. (II. 21. önkormányzati rendelet 14. § (1) bekezdés),
- kamatbevétel szerzése céljából az átmenetileg szabaddá váló pénzeszközöket leköti értékhatár nélkül (10/2014. (II.29.) önkormányzati rendelet 22. §),
- az óvodai túljelentkezés koordinációjára bizottság szervezése (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 1. § b) pont),
- a Zuglói Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat (GYIÖK) választásával, működésével kapcsolatos teendők meghatározása (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 1. § h) pont),
- méltányossági alapon ápolási díjat állapíthat meg annak az egyedülálló vagy családban élő hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt, és az ápolt házi segítségnyújtás keretében nem látható el (11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 6. §),
- átmeneti segélyt állapíthat meg krízishelyzetre való tekintettel (11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdés),
- temetési segélyt állapíthat meg annak az egyedül élő vagy annak a családban élő személynek, aki(k)nek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az Szt. 46. § (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt (11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés),
- adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelemről dönt (11/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdés),
- a tanévkezdési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása (1/2014. (II.18.) önkormányzati rendelet 2/A. § (3) bekezdés),
- személyi térítési díj csökkentéséről dönt (1/2014. (II.18.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés),
- szociálpolitikai kerekasztal összehívása (7/2010. (III.31.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdés),
- fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatásában részesíti azokat a fiatal házasokat, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át (12/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdés),
- egyéb esetben, amikor a kérelmezőnek családi és szociális körülményei indokolják az elidegenítési és terhelési tilalom feloldásának jogát, illetve a ranghely sorrendjének megváltoztatási jogát gyakorolja (37/2004. (VI.23.) önkormányzati rendelet 6. § (10) bekezdés b) pont),
- a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kötelezett vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy – önállóan vagy együttesen –
- az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy
- a polgármester által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti. (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 11/B. § (1) bekezdés)
- amennyiben a kijelölt bérlő a bérleti szerződést a bérbeadói hozzájárulásban megjelölt határidőn belül nem köti meg - a bérleti jogviszony folytatás esetét kivéve -, a hozzájárulás érvényét veszti. A határidő önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye, amelynek elfogadásáról dönt (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdés),
- a lakáspályáztatással kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásáról a polgármester gondoskodik (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 15. § (3) bekezdés),
- lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének határidejét polgármester egy alkalommal, további 60 nappal meghosszabbíthatja (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 18. § (2) bekezdés),
- a pályázat során felajánlott lakás birtokba adására nyitva álló határidőt – a pályázó kérelmére – a polgármester további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a birtokbaadás elmulasztása a pályázó önhibáján kívül eső okból következett be (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 29. § (3) bekezdés és 36. § (4) bekezdés),
- a bérleti szerződés megkötése határidejének önhibán kívüli elmulasztásának esetére, 30 napon belül igazolási kérelemnek van helye, amelynek elfogadásáról a dönt be (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 29. § (4) bekezdés és 36. § (5) bekezdés),
- ha az önkormányzati lakás bérlői meglévő lakásuk leadása mellett a 22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott lakásigényüknek megfelelő lakás biztosítását kérik, a csere tárgyát képező lakások új bérlőinek kijelöléséről és a csere jóváhagyásáról dönt (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdés),
- máshol lakó gyámság, vagy gondnokság alá helyezett bérlő gyámja/gondnoka a polgármester előzetes hozzájárulása esetén albérleti szerződést köthet a lakásra dönt (22/2010. (VI.18.) önkormányzati rendelet 55. § (3) bekezdés);
- Az Önkormányzat gazdálkodási adatait figyelembe véve engedélyezi az intézményeknek nem rendszeres személyi juttatások előirányzatát alkalmanként 50 eFt felett (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 21. § (4) bekezdés);
- hónap rendőre oklevele adományoz,
- kiváló kerületőr oklevelet adományoz,
- kiváló tűzoltó elismerő oklevelet adományoz,
- az iparosított technológiával épült lakóépületek energia megtakarítást eredményező korszerűsítését, felújítására benyújtott pályázatok befogadását felfüggeszti az állami támogatási keretösszeg kimerülése esetén, ha a miniszter a pályázatok befogadását felfüggeszti (40/2005. (X.27.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdés),
- egycsatornás gyűjtőkémények felújítására benyújtott pályázatok befogadását felfüggeszti az állami támogatási keretösszeg kimerülése esetén, ha a miniszter a pályázatok befogadását, valamint, ha az önkormányzati támogatási keretösszeg kimerül (15/2008. (V.5.) önkormányzati rendelet 12. §),
- társasházaknak és a lakásszövetkezeti épületeknek nyújtott felújítási támogatás elszámolása esetében engedélyezheti a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási rendtől az eltérést és a támogatási összegnek a támogatási szerződésben meghatározott határnapot követő folyósítását, ha a támogatott a pénzügyi elszámolást igazolt módon önhibáján kívül nyújtotta be határidőn túl (16/2008. (V.5.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdés),
- a nem közterület megnevezésű ingatlanon történő fakivágási eljárással kapcsolatos döntés (62/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdés),
- elhunyt személy Önkormányzat saját halottjává nyilvánítása (37/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelet 11/C. §),
- az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező közterületen történő út és közmű építések hatósági engedélyezéséhez hozzájáruló nyilatkozatot adja ki (14/2004. (III.29.) 15. § (6) bekezdés).
- a vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét ellenőrzi (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 10/A. § (1) bekezdés),
- az intézmények kezelésében lévő konyhák bérbeadásáról (14/2004. (III.29.) önkormányzati rendelet 16. § (2) bekezdés),
- az általános tartalék, a céltartalékok – kivéve az önkormányzati forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát érintő fejlesztések céltartalékának - költségvetési sorokra átcsoportosításáról ötmillió forintos értékhatárig (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése),
- a képviselő-testület által jóváhagyott kiadási, bevételi előirányzatok módosításáról, valamint a költségvetési kiadások előirányzatai közötti, valamint a kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításról ötmillió forintos értékhatárig (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 13. § (1)-(2) bekezdése),
- a folyószámla hitelkeret szükség szerinti lehívásáról legfeljebb 800 000 eFt értékhatárig (10/2014. (II.21.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdés),
- dönt a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatáról (37/2010. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § a) pont),
- a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása (37/2010. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2. § b) pont)
INDOKOLÁS
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 43. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen e törvény szabályai szerint megalkotja, vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.
A jelen rendelet célja, hogy egyfelől biztosítsa az Mötv. 2014. október 13-án hatályba lépett rendelkezéseivel való összhangot, másfelől megteremtse a képviselő-testület szervezeti struktúrájának jogszabályi alapjait.
A rendelet a polgármester átruházott hatásköreit érdemben csökkenti, mivel egyfelől a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntési jogokat – a nagyobb átláthatóság és az erőteljesebb demokratikus legitimáció érdekében – a képviselő-testület bizottságához telepíti, másfelől pedig a költségvetéssel kapcsolatos polgármesteri hatáskörök nagy részét értékhatárhoz köti.
A rendelet a demokratikus működés és a képviselői jogok kiterjesztése érdekében érdemben megnöveli a képviselők számára az egyes napirendi pontok tárgyalása során rendelkezésre álló időkeretet, ennek során többek között a jelenlegi kétperces hozzászólások időtartamát öt percre növeli.
A rendelet kiterjeszti a képviselő-testület és a bizottságok munkájának nyilvánosságát, amikor külön fejezetben részletesen szabályozza a működéssel összefüggő közérdekű adatok közzétételének rendjét.
A rendeletalkotás európai uniós jogot nem érint.