Nárai Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében,

valamint a 26.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. Fejezet

  Általános rendelkezések

1. A rendelet célja
   

1.§ E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

2. A rendelet hatálya
   

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nárai településen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Nárai községben tartózkodó szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)  3.§ (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

(2)   A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre is.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

3. Értelmező rendelkezések

3.§ E rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülmény: nagy összegű elemi kár, hosszantartó súlyos betegség, magas gyógyszerköltség, jövedelem igazolt elvesztése, gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő, aktív korúak ellátásában részesülő személy, nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

4. Eljárási rendelkezések és hatásköri szabályok
   

4.§ (1) A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szoctv. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet mellékleteként meghatározott formanyomtatványokon kell benyújtani:

a) önkormányzati segély igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a rendelet 1. melléklete tartalmazza,

b) közgyógyellátás iránti formanyomtatványt a rendelet 2. melléklete tartalmazza,

c) köztemetés iránti formanyomtatványt a rendelet 3. melléklete tartalmazza,

d) szociális étkeztetés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3)   A képviselő-testület hatáskörébe tartozó kérelmeket a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Nárai Kirendeltségénél (9797 Nárai, Petőfi S. 41., a továbbiakban: Kirendeltség) kell benyújtani.

(4) A kérelmező - figyelemmel a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti.

5.§ (1) A méltányossági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, az önkormányzati segély, a köztemetés és a szociálisan rászoruló személy részére biztosítandó étkeztetés elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.    

(2)   A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet annak következő ülésén tájékoztatja.

(3)   A családsegítést a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálathoz (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.) kell benyújtani, amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

5. Együttműködési szabály a rendszeres szociális segély esetében
   

6.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a

      Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (9700 Szombathely, Széll K. u. 4.).

    (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – az egészségkárosodott személy kivételével – a segély

    folyósításának feltételeként köteles együttműködni az 4.§ (1) bekezdés szerinti együttműködésre kijelölt szervvel,

    vagy az általa meghatározott esetekben egyéb szervekkel.

         (3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles:

1. a Szoctv.-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,
2. a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal és a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni,
3. a beilleszkedését segítő programban előírtakat teljesíteni.

   (4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségének 

    teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul – személyesen vagy írásban – 

    legkésőbb 3 munkanapon belül hitelt érdemlő módon a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és

    Gyermekjóléti Szolgálatnál bejelenteni. Az intézmény köteles az igazolás megalapozottságát vizsgálni.

  (5) A Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat a 63/2006. (III. 27.) Korm. 

   rendeletben meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot:

1. a beilleszkedést segítő programról, annak egy példányával,
2. a beilleszkedést módosító program módosításáról annak egy példányával.

       (6) A beilleszkedést segítő program típusai:

1. munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
2. álláskeresési technikák, jogi, pszichológiai tanácsadás, csoportos foglalkozás,
3. mentálhigiénés programok,
4. csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
5. képzés, átképzés, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése érdekében,
6. más ellátásba juttatás.

       7.§ Az együttműködés megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára   

            felróható okból

1. a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál nyilvántartásba vétele céljából,
2. az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
3. a beilleszkedést segítő program bármely pontjának nem tesz eleget,
4. akadályoztatása okát az előírt időben nem jelenti, hitelt érdemlő módon nem igazolja,
5. a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetekkel a kapcsolatot nem veszi fel, az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg, vagy
6. a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatnál vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas vagy bódult állapotban jelenik meg.

(2)   Az aktív korúak rendszeres szociális segélyét megállapító, illetve megszüntető jogerős határozatának egy példányát az illetékes munkaügyi központnak meg kell küldeni.

6. Ápolási díj
   

8. §  (1) Az önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a 

             hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve,

             hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori

             legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében 200 %-át.

       (2)  Az (1) bekezdés alapján megállapított ápolási díj összege az éves központi költségvetési törvényben

             meghatározott alapösszeg 80%-a.

7. Önkormányzati segély
   

9.§   (1)   A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe    

        került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot, ahol az egy főre jutó

        havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át.

        (2)   Létfenntartási gondnak kell tekinteni azt a helyzetet, ha a család bevételeire, valamint fizetési kötelezettségeire 

         tekintettel nem tudja fedezni azokat a szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak és amely

         szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszú távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos

         helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéshez, hajléktalansághoz vezethet.

         Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen:

1. megfelelő élelmezés hiánya,
2. a lakhatás elvesztésének veszélye,
3. a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye,
4. 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány,
5. a megfelelő ruházkodás hiánya,
6. ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására,
7. munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlása,
8. gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása, illetve gyermek óvodakezdése,
9. óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
10. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
11. gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségnyújtás,
12. napi megélhetési gondok.

        (3)   Létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet és alkalmanként jelentkező váratlan többletkiadások:

1. elemi kár, baleset,
2. hosszantartó (3 hónapot meghaladó) súlyos betegség,
3. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
4. gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

       (4)  Az önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet

            bekövetkeztét bizonyító igazolást, nyilatkozatot, így különösen

                 a)    keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

b) gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolást,

c)   terhesgondozásról szóló igazolást,

d) elemi kár esetén helyreállítás költségeiről készített kimutatást számlákkal alátámasztva,

e)   étkeztetést biztosító intézmény térítési díj kimutatását,

f)   a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást.

g)   munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

      (5) A polgármester egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben

          meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.

10.§ (1) A fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő önkormányzati segély legfeljebb a jogosult 23. életévének

        betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

        (2)   A gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása – az (1) bekezdésben foglalt korhatárra tekintettel –, illetve a gyermek  

        óvodakezdésének támogatása iránti önkormányzati segély kérelmet minden év augusztus 1. és szeptember 1. között

        lehet előterjeszteni.

        (3)   Beiskolázásra tekintettel kért önkormányzati segély nem állapítható meg annak, aki jogszabály rendelkezése

        folytán vagy más forrásból ingyenes tankönyvellátásra jogosult.

11.§ (1) A polgármester önkormányzati segélyben részesítheti az elhunyt Nárai állandó lakóhellyel rendelkező

       hozzátartozóját vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de

       arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozót, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja

       létfenntartását veszélyezteti, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az

       öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át.

(2)  Az (1) bekezdésben szabályozott önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell:

1. jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat,
2. az eltemettető nevére szóló temetési számlák hitelesített másolati példányát,
3. amennyiben a haláleset nem Náraiban történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

      (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 120.000 Ft.

      (4) A (1) bekezdésben szabályozottak szerint megállapított önkormányzati segély összege a (3) bekezdésben

           meghatározott összeg 10%-a.

      (5) A polgármester egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben

           meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól eltérhet azzal,

           hogy az önkormányzati segély összege elérheti helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének teljes összegét,

           ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását különösen veszélyezteti.

      (6) Az (1) bekezdésben szabályozott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 30

           napon belül lehet benyújtani.

12.§ (1)   A 9.§ (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra

        havi rendszerességgel azzal, hogy a segély egyszeri összege vagy meghatározott időszakra havonta kifizetett

        összege nem haladhatja meg személyenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, éves viszonylatban

        ennek kétszeresét.

        (2)   Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély összege átutalással, indokoltan sürgős esetben, illetve   

        amennyiben a kérelmező nem rendelkezik bankszámlával  készpénzben  kerül a kérelmező részére kifizetésre a

        polgármester döntését követő 5 napon belül.

        (3)   A meghatározott időszakra megállapított havi önkormányzati segély összege átutalással, indokoltan sürgős

        esetben első alkalommal, illetve amennyiben a kérelmező nem rendelkezik bankszámlával készpénzben kerül a

        kérelmező részére kifizetésre a polgármester döntését követő 5 napon belül.

        (4)   A polgármester az önkormányzati segély felhasználását ellenőrzi, a segélyben részesített személy az

        önkormányzati segély folyósítását követő 15 napon belül köteles hitelesített számlamásolattal, igazolás benyújtásával

        és a segély felhasználására vonatkozó nyilatkozatával elszámolni.

        (5)   A polgármester önkormányzati segélyt megállapító határozatában meghatározza a segéllyel való elszámolás

        feltételeit és módját. Amennyiben segélyben részesített személy az előírt számadási kötelezettségnek határidőre nem

        tesz eleget, és a megállapító határozat alapján további segélyösszegre is jogosult lenne, a segély kifizetését fel kell

        függeszteni, és fel kell szólítani a már kifizetett segély visszafizetésére a Szoctv. 17.§-ában szabályozottak szerint. Az

        elszámolás elmulasztása esetén kérelmező további önkormányzati segélyre nem jogosult.

        (6)   Az önkormányzati segély természetbeni ellátás (élelmiszer, tüzelő, szociális utalvány, tankönyv, iskolai

        kirándulás, táborozás költségeihez való hozzájárulás, intézményi térítési díj, rászorultság esetén ingyenes étkeztetés

        biztosítása) formájában is biztosítható, különösen védelembe vett gyermek számára, valamint ha a család, különösen

        a gyermekek körülményeinek, érdekeinek mérlegelését követően feltételezhető, hogy a természetben nyújtott

        támogatás a célravezetőbb. Ebben az esetben a támogatás közvetlenül a szolgáltató vagy intézmény felé kerül

        megfizetésre.

13.§     A polgármester a Szoctv. 17.§-ában szabályozott esetben a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett önkormányzati segély megtérítésére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át – az önkormányzati segélyt igénybe vevő kérelmére méltányosságból elengedheti, vagy csökkentheti, vagy tizenkét havi részletfizetést biztosíthat.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások

8. Közgyógyellátás
   

14.§ (1) A polgármester kérelemre méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a szociálisan

        rászorult személynek, akinek a családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori

        öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át és havi rendszeres gyógyító ellátásának

        költsége eléri a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 15%-át.

       (2) A méltányossági alapon történő közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell:

1. a jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolást,
2. a havi rendszeres gyógyító ellátásokról szóló a kormányrendelet szerint kiállított háziorvosi igazolást.

9. Köztemetés
   

15.§ (1)  A polgármester a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére

        – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb

        összegét, egyedül élő esetében 150%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Különösen

        méltányolható esetben a polgármester ettől a jövedelemhatártól eltérhet.

       (2) Az első részlet visszafizetésének határideje a részletfizetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő

        hónap 15. napja.

       (3) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a

        köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.

       (4) A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges

       nyilatkozatára.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

16.§     Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a)  a családsegítést a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján.

10. Étkeztetés
    

17.§ (1) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló

       1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

       (2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy

       akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

       (3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és

       esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

       (4) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-

       gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

       (5) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

1. a (1) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás vagy személyi igazolvány,
2. a (2) és (4) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
3. a (3) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat.

      (6) A (5) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának

       várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg.

       A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága

       továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

18.§     Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személynek, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

19.§    Az önkormányzat külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

20.§     A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

            a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

                                                                  V. Fejezet

                                                           Záró rendelkezések

21.§     (1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)  A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nárai Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 12/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete.

Nárai, 2014. február 5.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2014. február 11. napján kihirdetésre került.

                                                                                     /: Németh Melinda:/

                                                                                                                    jegyző