A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (sztv.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (gyvt.) által előirt és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokra és a gyermekjóléti alapellátásokra való jogosultságot és azok térítési díjait megállapítsa a kérelmezők rászorultságának figyelembe vételével.

A rendelet hatálya

1. §.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az sztv. 3. §-ában meghatározottak szerint azok vehetik igénybe, akik egri lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, kivéve az sztv. 6-7. §-ában meghatározott személyeket.

(2) A gyermekjóléti alapellátásokat a gyvt. 4 §-ában meghatározottak szerint azok vehetik igénybe, akik egri lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, illetve akik az önkormányzat által fenntartott intézményekben veszik igénybe a szolgáltatásokat.

2. §.

E rendelet szabályait az önkormányzat által fenntartott szociális és gyermekjóléti intézményekben, valamint a gyermekjóléti alapellátást nyújtó közoktatási intézményekben igénybe vett ellátások esetében kell alkalmazni.

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

3. §.

Az önkormányzat által fenntartott intézményben nyújtott ellátások:

a) Szociális alapszolgáltatások

aa) az étkeztetés,

ab) a házi segítségnyújtás,

ac) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szerződés alapján ellátott állami feladat,

ad) a családsegítés,

ae) a támogató szolgáltatás,

af) az utcai szociális munka,

ag) a nappali ellátás: idősek klubjai, fogyatékosok nappali intézménye és hajléktalanok nappali melegedője.

b) Szakosított szociális ellátások

ba) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása

bb) ápolást, gondozást nyújtó intézmény: idősek és hajléktalanok otthona

c) Gyermekjóléti alapellátások

ca) gyermekjóléti szolgáltatás család- és gyermekjóléti központ,

cb) gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, családi bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi, napközbeni gyermekfelügyelet

cc) intézményi és szünidei gyermekétkeztetés

cd) gyermekek átmeneti gondozása: gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, helyettes szülők, kistérségi feladat gesztoraként.

Szociális szolgáltatások

5. §.

(1) Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az idősek nappali ellátása szociális alapszolgáltatásokat a lakóhely vagy tartózkodási hely alapján annál gondozási központnál kell írásban kérelmezni ahol az ellátást igénybevevő életvitelszerűen lakik.

(2) A támogató szolgáltatást, a fogyatékosok nappali ellátását, a hajléktalanok átmeneti szállását és az ápolást-gondozást nyújtó intézményi ellátást a szolgáltatást nyújtó szervezeti egységnél, kell kérelmezni.

(3) A kérelemről az ellátást nyújtó intézmény igazgatója dönt.

(4) Amennyiben az igénylő az alapszolgáltatást egybefüggően 3 hónapon keresztül nem vesz igénybe, az intézmény vezetője az ellátást indokoltság hiányában megszünteti.

(5) A szolgáltatást igénylő körülményeit a szolgáltatást nyújtó vizsgálhatja, saját nyilvántartásából ellenőrizheti.

(6) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásért az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege ötszörösét meghaladó jövedelem esetén a rendelet 1. melléklete „Intézményi térítési díj” háromszorosát kell fizetni.

Étkeztetés

6. §.

(1)^[1]

(2) A kérelem teljesítése előtt az étkeztetés indokoltságáról család-látogatás során kell meggyőződni.

(3) Az étkeztetést a szolgáltató általában ebéd formájában - orvosi javaslatra diétás ebéddel - biztosítja. Az intézmény vezetője dönt az étkezés vacsora formájában történő nyújtásáról. A gyvt. szerinti kedvezményes gyermekétkezést igénybe vevők szociális étkeztetésben kivételes méltányosságból, az intézményvezető döntése alapján részesíthetők.

(4) Az étkeztetést heti 5 alkalommal hétköznapokon kell nyújtani, munkaszüneti napokon és hétvégén - külön kérelemre – azok számára kell biztosítani, akik azt más módon nem tudják megoldani.

7. §.

(1) Az étkeztetést az igénybevevő lakóhelye szerinti legközelebbi ellátóhelyről kell biztosítani, elsősorban - a hajléktalanok étkeztetése kivételével – saját elvitellel.

Az étel házhoz szállítását a háziorvosnak az egészségi állapotra vonatkozó adatok igazolásával lehet kérni

(3) ^[2]

Házi segítségnyújtás

8. §.

(1) A házi segítségnyújtást nem veheti igénybe az a személy, akinek a magatartása másokra veszélyes.

(2) A kérelem teljesítésére átmeneti jelleggel azonnal az egészségügyi indokoltság és a család-látogatás során tapasztaltak alapján kerülhet sor, ennek hiányában szolgáltatás nyújtását a jelentkezés sorrendje határozza meg.

(3) A szolgáltatást naponta legfeljebb két részletben és heti összesen 20 órában lehet igénybe venni.

(4) A házi segítségnyújtás heti 5 alkalommal hétköznapokon vehető igénybe. Munkaszüneti napokon és hétvégén azon ellátottak részére nyújtható térítésmentes ügyeleti szolgáltatás, akiknek a városban nincs a gondozását ellátni képes közeli hozzátartozójuk.

(5) Aki az ellátást nem meghatározott rendszerességgel veszi igénybe, a szolgáltatás iránti igényt legalább 3 munkanappal előbb kell bejelenteni.

(6) A jogszabályban meghatározott eseteken kívül is vállalható- az intézményi térítési díj megfizetésével, - házi segítségnyújtás, amennyiben az nem jár a kötelező alapszolgáltatások ellátásának sérelmével.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

9. §.

A kérelem teljesítésére a 8. §. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy elsődlegesen az egészségügyi indokoltság a meghatározó.

10. §.

(1) A szolgáltatás megkezdése előtt az ellátást igénybe vevővel a szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatója a szolgáltatás tartalmáról és a kihelyezett eszközök használatáról megállapodást köt.

(2) Aki a megállapodásban foglalt szabályokat megszegi, az okozott kárt köteles megtéríteni. A szabályok többszöri – figyelmeztetés utáni – megszegése (indokolatlan riasztások) esetén vizsgálni kell, hogy az ellátott a továbbiakban képes-e a segélyhívó készülék rendeltetésszerű használatára.

Családsegítés

11. §.

(1) A szolgáltatás a területileg illetékes családsegítő csoportban – az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyében részesülők kivételével – önkéntesen vehető igénybe.

(2) A szolgáltatás az igénybe vevőnek a családgondozó szakemberekkel történő kölcsönös együttműködésén alapszik, ennek hiányában a szolgáltatás megszüntethető.

Támogató szolgáltatás

12. §.

(1) A támogató szolgáltatás keretében igényelt személyi segítés esetében a 8. § (1-2) és (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A személyi segítés legfeljebb napi 4 órában nyújtható.

(2) A rendszeres gondozásra és szállításra vonatkozó igényeket előnyben kell részesíteni az eseti gondozásokkal és az eseti és a közigazgatási határokon kívüli szállításokkal szemben.

Utcai szociális munka

13. §.

Az utcai szociális gondozó a feladatát a városban tevékenykedő karitatív szervezetekkel összehangoltan végzi.

Nappali ellátások

14. §.

A nappali ellátások igénybevétele előtt – a nappali melegedő kivételével -  az ellátottal, vagy törvényes képviselőjével a szolgáltatást nyújtó intézmény igazgatója a szolgáltatás tartalmáról megállapodást köt.

Idősek klubja

15. §.

(1) Az idősek klubjába nem vehető fel a másokat veszélyeztető, a közösségi életet súlyosan zavaró magatartást tanúsító személy.

(2) Az idősek klubjába történő felvétel során az étkezést is kérő ellátottat kell előnyben részesíteni.

Fogyatékosok nappali intézménye

16. §.

(1) Az ellátást az értelmileg akadályozott, önmaga ellátására legalább részben képes személy, legkorábban a tankötelezettsége megszűnését követően veheti igénybe.

(2) A felvételről szóló döntés 3 hónap próbaidő után véglegesíthető.

(3) Az intézményben - külön jogszabályban foglaltak alapján – az arra alkalmas személy fejlesztő foglalkoztatásban vehet részt.

Hajléktalanok nappali melegedője, éjjeli menedékhelye

17. §.

(1) A nappali melegedő és az éjjeli menedékhely szolgáltatásait az a hajléktalan személy veheti igénybe, aki vállalja, hogy a közösségi együttélés szabályait betartja.

(2) Az éjjeli menedékhely 3 napon túli igénybevételére csak a fertőzőbetegséget kizáró egészségi vizsgálat után van lehetőség.

(3) Aki a házirendben foglaltakat súlyosan megsérti, másokat veszélyeztető magatartást tanúsít, az a személy az adott napon, többszöri előfordulás esetén meghatározott időtartamra, rendkívüli esetben az intézményből végleg kitiltható.

Hajléktalanok átmeneti szállása

18. §.

Aki az intézményt nem a jogszabályokban szabályozott módon hagyja el, a távozást követő 8. nap elteltével az intézményi jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

Ápolást-gondozást nyújtó intézmények

19. §.

(1) [1]

(2) [2]

(3) Aki az intézményt nem a jogszabályokban szabályozott módon hagyja el, a távozást követő 15. nap elteltével az intézményi jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

Gyermekjóléti alapellátások

20. §.

A család- és gyermekjóléti szolgáltatások, közöttük a gyermekétkeztetés igénybevétele – a jogszabályokban meghatározottak kivételével - önkéntes, az igényt a szolgáltatás nyújtó szervezeti egység vezetőjénél kell bejelenteni.

Család- és gyermekjóléti központ

A család és gyermekjóléti központ szolgáltatásai térítésmentesek függetlenül attól, hogy igénybevételük önkéntes, vagy kötelező.

Gyermekek napközbeni ellátása

Bölcsőde

22. §.

(1) A bölcsődébe történő felvétel az indokoltság sorrendjében történik.

(2)  A felvételnél előnyt élveznek azok, akiknek a gyermeke elhelyezése – igazoltan - a munkába állásuk miatt szükséges, és a szülők egyike sem jogosult gyermekgondozási támogatásra, illetve a 3 vagy több gyermeket nevelő családok.

(4) Ha a gyermek bölcsődei hiányzása szeptember 1-je és május 31-e között egy naptári hónapban a szülő döntése alapján (nem betegség miatt) haladja meg a 10 napot, a szülői döntés miatti hiányzás idejére a gondozási díj 300 %-át kell megfizetni.

(5) Az (1-3) bekezdések rendelkezéseit a családi napközire is alkalmazni kell.

Szünidei gyermekétkeztetés

22/A. §.

(1) A bölcsődei és óvodai szünidei ingyenes gyermekétkeztetést a zárvatartás idejére a kijelölt bölcsődei vagy óvodai konyha nyújtja.

(2) Az iskolai tanulók szünidei ingyenes gyermekétkeztetését

a) a tavaszi, őszi és téli szünetek teljes tartalmában kell biztosítani

b) a nyári szünetben legalább 43 napon át kell biztosítani, és a szülő által igényelt étkezés egybefüggő legrövidebb időtartama 10 munkanap lehet, és legfeljebb két alkalommal szakítható meg.

23. §.

(1) Az ellátás iránti igényt írásban kell kérelmezni, - a sürgős, előre nem látható eset kivételével - legalább 3 munkanappal a szolgáltatás nyújtása előtt.

(2) Az igény indokoltságáról család-látogatás során kell meggyőződni.

(3) A szolgáltatást naponta legfeljebb két részletben és összesen 6 órában lehet igénybe venni.

(4) A házi gyermekfelügyelet heti 5 alkalommal hétköznapokon vehető igénybe.

(5) Szabad kapacitás terhére a jogszabályban meghatározott eseteken kívül is vállalható házi gyermekfelügyelet.

24.§.

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért, - ápoló-gondozó otthoni, az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátások és a támogató szolgáltatás kivételével - a rendelet 2. sz. melléklete szerinti térítési díj táblázatban szereplő mértékű személyi térítési díjakat kell fizetni.

(3) A támogató szolgálat keretében végzett személyi szállítás díját - a rendszeres szolgáltatást igénybe vevők esetében szociális körülményeikre való tekintettel - a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője, legfeljebb 20%-kal csökkentheti. Az egyszeri, száz km-t meghaladó hosszúságú utak esetében a térítési díj 50-%-kal csökkenthető. Azon szociálisan rászorult ellátottak esetében, akik a támogató szolgáltatás mellett rendszeresen és egyidejűleg nappali ellátást és étkeztetést is igénybe vesznek, az intézmény vezetője méltányosságból 40%-kal csökkentheti a térítési díjat.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető – az ápolást, gondozást nyújtó intézmények kivételével - a jogosult szociális körülményeire való tekintettel egy kategóriával mérsékelheti.

(5) A hajléktalanok átmeneti szállásán az intézményvezető a jogosult szociális körülményeire tekintettel 10 %-kal csökkentheti a személyi térítési díjat.

A nem közoktatási intézményben nyújtott gyermekjóléti alapellátások térítési díjai

25. §.

(1) A bölcsődei ellátásnak a gondozásra és az étkezésre, a családi napközire, és a családok átmeneti otthonára megállapított intézményi térítési díját a rendelet 3. sz. melléklete állapítja meg.

 (2) A házi gyermekfelügyeletért a rendelet 2. sz. melléklete szerinti térítési díj táblázatban szereplő mértékű személyi térítési díjakat kell fizetni.

(3) Az átmeneti ellátást nyújtó intézményben a személyi térítési díjat a tárgyhónap 15-éig kell megfizetni

25/A. §.^[3]

A közoktatási intézményekben nyújtott gyermekjóléti

alapellátások (étkezés) térítési díjai

26. §.

Az önkormányzat által fenntartott óvodák és Eger közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmények étkezési nyersanyagköltségeit és intézményi térítési díjait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.