Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)       Az önkormányzat

1. hivatalos megnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata;
2. székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7.;
3. bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése”, középen Magyarország címere;
4. jelképe: a helyi címer, zászló, az egyéb városi jelképek és a városnév használatánakrendjéről szóló önkormányzati rendelet szerint;
5. testületének elnevezése: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése;
6. működési területe: Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

(2)       Az önkormányzat hivatalának

1. neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala;
2. bélyegzője: körívben „Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala”, középen Magyarország címere.

.

(3)        Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése „Békéscsaba Díszpolgára” címet, „Békéscsabáért” kitüntető díjat és egyéb elismeréseket adományoz az erről szóló önkormányzati rendelet szerint.

(4)       Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

1. Nagybecskerek – Zrenjanin (Szerbia),
2. Mikkeli (Finnország),
3. Székelyudvarhely – Odorheiu Secuiesc (Románia),
4. Trencsén – Trencín (Szlovákia),
5. Túrócszentmárton – Martin (Szlovákia),
6. Korompa – Krompachy (Szlovákia),
7. Tarnowskie Gory (Lengyelország),
8. Wittenberg (Németország),
9. Ungvár – Uzsgorod (Ukrajna),
10. Belényes – Beius (Románia).

városok önkormányzataival.

II. Fejezet

A közgyűlés működése

1. Általános szabályok

2. §

(1)        A közgyűlést a polgármester és a megválasztott képviselők alkotják. A testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2)       A közgyűlés feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.

3. §

(1)        A közgyűlés szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2)        A közgyűlés ülésszakot tart, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

2. A közgyűlés munkaterve

4. §

(1)       A közgyűlés féléves munkaterv alapján ülésezik.

(2)        A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé a félévet megelőző utolsó közgyűlésen.

(3)          A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a jegyző rendszeresen, lehetőség szerint háromhavonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(4)       A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:

1. a közgyűlési bizottságoktól,
2. a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,
3. a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,
4. a város egyéni országgyűlési képviselőjétől.

(5)       A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. az ülések tervezett időpontja, napirendjei,
2. a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,
3. annak a napirendnek a megjelölése, amelyet bizottságnak véleményeznie kell,
4. a napirendhez meghívottak felsorolása, amennyiben az más, mint az állandó meghívottak köre (napirend tárgya szerint illetékes más szakember, napirend szerint érintett szervezetek vezetője),
5. a napirend előkészítőinek felsorolása.

(6)       A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a közgyűlés felhatalmazza a polgármestert. 

3. A közgyűlés üléseinek összehívása

5. §

(1)       A polgármester a közgyűlést – a (6) bekezdés esetét kivéve – írásban hívja össze.

(2)        A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a közgyűlést az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3)       A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét,
2. ülésszak esetén annak várható időtartamát,
3. az ülés kezdési időpontját,
4. a javasolt napirendet,
5. a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.

(4)        A közgyűlés ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – az (5) és (6) bekezdés, valamint a 11. § esetét kivéve – az ülés előtt legalább 6 nappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek.

(5)        Amennyiben valamely előterjesztés nem a közgyűlési meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb a közgyűlés előtt 3 nappal, illetve a bizottság ülése előtt 1 nappal el kell juttatni a közgyűlés tagjainak, a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, valamint a bizottsági tagoknak.

(6)        A közgyűlés ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.

6. §

(1)        A közgyűlés ülésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az előterjesztések elektronikus úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni:

1. a közgyűlés tagjait,
2. a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármestert,
3. a jegyzőt, az aljegyzőt,
4. a város egyéni országgyűlési képviselőjét,
5. a polgármesteri hivatal osztályvezetőit (a továbbiakban: osztályvezetők) és osztályszervezetbe nem tartozó szervezeti egységeinek vezetőit,
6. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján megbízott könyvvizsgálót az őt érintő ügyekben.

(2)       Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:

1. a városi rendőrkapitány,
2. a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,
3. a területileg illetékes járási hivatal vezetője,
4. a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnöke,
5. a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
6. az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,
7. a megyei jogú városok polgármesterei,
8. a Békéscsabai Turisztikai Egyesület elnöke, amennyiben a napirendek valamelyike turizmust érint,
9. a helyi sajtó képviselői,
10. a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője.

4. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés

7. §

(1)        Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint lehetőség szerint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekescsaba.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

(2)        A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a Csabai Mérleg című városi lapban (a továbbiakban: városi lap), illetve annak honlapján, valamint a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.

8. §

A közgyűlés az Mötv.-ben meghatározott esetekben az előterjesztő, illetve bármely képviselő javaslatára minősített többséggel rendelhet el zárt ülést a napirend elfogadásakor.

5. Előterjesztések

9. §

(1)       A közgyűlés elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

1. Első rész:

1. a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, és ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;
2. azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést        igényelnek;
3. mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;
4. az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése, a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek           bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;
5. a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;
6. a határozati javaslat indokolása.

2. Második rész (határozati javaslat):

27. egyértelműen legyen megfogalmazva;
28. logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;
29. legyen szakszerű és végrehajtható;
30. ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;  
31. meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;
32. utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

(2)       Az előterjesztések formai követelményeit a 10. melléklet tartalmazza.

(3)       A közgyűlés elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. tanácsnok,
4. bizottság, bizottsági elnök,
5. településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
6. képviselőcsoport, képviselőcsoport vezetője,
7. jegyző, aljegyző, osztályvezető,
8. városi főépítész,
9. Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt.,
10. mindaz, akit a közgyűlés előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.

(4)       A közgyűlés határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

1. polgármester,
2. alpolgármester,
3. tanácsnok,
4. bizottsági elnök,
5. jegyző, aljegyző,
6. az önkormányzati közbeszerzések tárgya szerint illetékes bíráló bizottság elnöke közbeszerzési ügyekben,
7. az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,
8. településrészi önkormányzat vezetője a településrészt érintő ügyekben,
9. mindaz, akit a közgyűlés határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.

10. §

(1)       A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani.

(2)       Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a közgyűlés ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a közgyűlés tagjai, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselőcsoport vezetője, jegyző, aljegyző.

(3)     Az előterjesztéseket – az 5. § (5)-(6) bekezdése, a szóbeli előterjesztés, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – 8 nappal a közgyűlés ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség betartását előzetesen megvizsgálja.

(4)     A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés, valamint az 5. § (5)-(6) bekezdése esetében az előterjesztést – a törvényesség előzetes vizsgálata érdekében – elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a jegyzőnek.

(5)     Pénzügyi fedezetet igénylő közgyűlési előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság állásfoglalásával, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a közgyűlés elé.

(6)     A közgyűlési előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia. A költségvetési tárgyú rendelettel kapcsolatos előterjesztést a polgármester és a jegyző együttesen írja alá.

(7)     Az előterjesztésben a határozati javaslatot megelőzően meg kell jelölni, hogy a határozat végrehajtásáért - a 9. § (4) bekezdésében megjelöltek közül - ki a felelős, továbbá, hogy a végrehajtásban való közreműködés a polgármesteri hivatal mely szervezeti egységének feladatkörébe tartozik.

(8)     Az előterjesztés jobb felső sarkában „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni. A zárt ülés Mötv.-ben meghatározott kérelemre történő tartása esetén az erre vonatkozó nyilatkozat csatolásáról az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az 1. melléklet tartalmazza.

(9)     Az előterjesztés jobb felső sarkában meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.

(10)   Alapítói döntés esetén az előterjesztés jobb felső sarkában ezt jelezni kell.

(11)   A kitüntetési javaslatokra vonatkozó közgyűlési előterjesztésekhez csatolni kell valamennyi javaslatot.

(12)   Az alakuló ülésen - a (2) bekezdéstől eltérően - az alpolgármesterek, tanácsnokok, bizottsági tagok megválasztására szóbeli előterjesztés tehető.

11. §

Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt vagy az a közgyűlés következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a közgyűlés határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

6. Az ülés vezetése, a vita

12. §

A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén az ülés elnökének teendőit az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke látja el. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség, vagy távollét.

13. §

(1)       Az elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

a)    az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b)   közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c)    javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d)   a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti vagy utáni felszólalást engedélyezhet,      

e)    minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f)    döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g)   az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a közgyűlés,

h)   bármikor szünetet rendelhet el.

(2)       Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

a)    a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b)   figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c)    rendreutasíthatja azt, aki a közgyűléshez méltatlan magatartást tanúsít,

d)   ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, ebben az esetben a közgyűlés vita nélkül dönt arról, hogy az érintett a továbbiakban részt vehet-e a közgyűlés ülésén,       

e)    figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja.

(3)        Amennyiben az elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke erre figyelmezteti.

14. §

(1)        Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a közgyűlés vita nélkül dönt.

(2)       A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok tárgyalása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.

(3)        A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.

15. §

(1)       Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum egyszer 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Aki az egyszeri 5 perces hozzászólását kimerítette, a vitának a további részében még egyszer 2 percben reagálhat a később elhangzottakra. Személyes érintettség esetén további 1 perces viszonválaszra van lehetősége.

(2)       Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét 15 perces, a képviselőket 10 perces, második megszólalás esetén 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3)       Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

(4)       A közgyűlés bizottságának döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt ismerteti a közgyűlés ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.

(5)       Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben az elnök vagy a közgyűlés hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg az 5 percet.

(6)       A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a közgyűlés bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet, amely javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz. A már hozzászólásra jelentkezett személyeknek szót kell adni, újabb hozzászólásra jelentkezést az elnök nem fogadhat el.

(7)       A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.

(8)       Az előterjesztő az előterjesztését a döntéshozatalig visszavonhatja, amelyet a közgyűlés szavazás nélkül vesz tudomásul.

(9)       A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(10)      Egy napirendi pont tárgyalása során – legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben – tárgyalási szünetet rendelhet el az elnök, ha egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő azt kezdeményezi.

16. §

(1)       A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2)        Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a közgyűlés dönthet határozatszövegező bizottság létrehozásáról, amelynek tagjai:

a)    a polgármester, alpolgármester,

b)   a napirendi pont előterjesztője,

c)    az érintett bizottság elnöke,

d)   a jegyző, aljegyző,

e)    a tárgy szerint illetékes más szakértő,

f)    az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.

 (3)      A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el.

7. Határozathozatal

17. §

(1)       Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a közgyűlés tagja a szavazástól tartózkodhat.

(2)       A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik.

(3)       Ha a közgyűlés kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (4) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A közgyűlés a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.

(4)       A szavazás sorrendje a következő: először a közgyűlési bizottság által javasolt jelöltekről, illetve változatokról a bizottsági javaslat sorrendjében szavaz a közgyűlés. Ha a bizottság által javasolt jelölt, illetve változat a szükséges többséget nem kapja meg, a közgyűlés a többi jelöltről betűrend szerint szavaz.

(5)        Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.

(6)       Megfelelő többség hiányában az újabb, utolsó fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.

(7)       Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján egyetlen jelölt, illetve határozati javaslat sem kapja meg a szükséges szavazatot, akkor az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

(8)       A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a közgyűlés ügyrendi döntést hoz.

(9)       A közgyűlés ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi kérdésben azonnal, vita nélkül kell szavazni.

(10)     A módosító indítványokról a közgyűlés egyszerű többséggel dönt.

18. §

A határozat jelölése:

1. Teljes jelölés: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése …../20... (hó, nap) közgy. határozata a ……………….-ról/ről;
2. rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) közgy. határozat.
   

19. §

Amennyiben a közgyűlés tagja adott ügyben elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a közgyűlés megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő 10.000,- Ft bírság megfizetésére köteles.

20. §

A közgyűlés által - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - meghatározott, minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:

1. az önkormányzati rendelettervezetek elfogadása, valamint a rendelettervezettel és rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások során a döntéshozatal,
2. az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése,
3. döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,
4. közgyűlési hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,
5. önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,
6. a választás, kinevezés,vezetői megbízás fogalmába nem tartozó egyéb személyi döntés
7. méltányossági döntést igénylő ügyek,
8. közalapítvány alapító okiratának módosítása, éves beszámoló elfogadása,
9. közbeszerzési eljárással, versenyeztetéssel kapcsolatos döntések,
10. azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntések, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,
11. költségvetést érintő ügyek.
    

8. Titkos és név szerinti szavazás

21. §

(1)        Titkos szavazást tarthat a közgyűlés a polgármester, egy képviselőcsoport vagy legalább 5 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2)       A titkos szavazás elrendeléséről a közgyűlés esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)        A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.

(4)        Titkos szavazás esetén a szavazással kapcsolatos teendőket az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság képviselő tagjaiból álló szavazatszámláló bizottság végzi.

22. §

(1)       A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben meghatározott kötelező esetén túlmenően a közgyűlés név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt egy képviselőcsoport indítványozza.

(2)        A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester felolvassa a közgyűlés tagjának nevét, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól.

(3)        A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

9. Képviselői kérdés

23. §

(1)       A képviselői kérdés a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a közgyűlés ülésén a Bejelentések napirendi pont keretében a napirendek lezárása után terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban vagy 30 napon belül írásban ad választ a kérdést feltevő képviselő részére.

(2)        A kérdésre adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a közgyűlés ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő testületi ülésen nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a közgyűlés vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a közgyűlés a kérdésre adott választ nem fogadja el, úgy az a tárgya szerint illetékes bizottsághoz kerül véleményezésre.

(3)       A kérdés alapján a közgyűlés részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(4)        A kérdés tárgyának kivizsgálásába a kérdést feltevő képviselőt is be kell vonni. A kivizsgálással a közgyűlés megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az illetékes tanácsnokot, illetve az ügyben illetékes közgyűlési bizottság elnökét. A kérdés kivizsgálásával a közgyűlés által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a közgyűlés által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.

(5)        A kérdésre adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni.

10. A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve

24. §

(1)       Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2)       A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.

(3)        A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

(4)       A zárt ülés jegyzőkönyve 3, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 4 példányban készül.

(5)        A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Megyei Könyvtár részére.

(6)        A közgyűlés egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei és a nyilvános ülés határozatai a városi honlapon elérhetők.

11. Lakossági fórumok

25. §

(1)        A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2)       A közgyűlés a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:

a)    közmeghallgatás,

b)   a közgyűlés által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás,

c)    városrészi és választókerületi tanácskozás.          

(3)       A közmeghallgatás időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4)        A városrészi és választókerületi tanácskozás a megtárgyalandó ügyektől függően egy nagyobb településrész lakosságára, egy vagy több választókerületre terjedhet ki. A polgármester, az alpolgármester, bármely képviselő szervezhet városrészi és választókerületi tanácskozást.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

26. §

(1)       A rendelettervezet előkészítése:

a)    A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

b)   A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a közgyűlés által jóváhagyott külső szakértő is.

c)    A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(2)       A tervezet véleményezése:

a)    A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.

b)   A tervezetet véleményezés céljából az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság, valamint a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság, településrészi önkormányzat elé kell terjeszteni.

c)    Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet előkészítésében az állampolgárok közreműködhessenek.           

d)   A lakosság tájékoztatásának formái:

a) 

b) 

c) 

d) 

a. 

da) a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) és a városi honlapon,

db) indokolt esetben lakossági fórum tartása.

 (3)      A rendelettervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása:

a)    A rendelettervezetek előterjesztője - a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével - a jegyző.

b)   A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti.

c)    A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után haladéktalanul, más javaslattevő esetén a közgyűlés előtt legalább 3 nappal, szövegszerűen, írásban kell benyújtani a jegyzőnek.

(4)       Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

a)    az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való  kifüggesztéssel történik,

b)   az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.

(5)       A költségvetésről és zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet alkotására vonatkozó speciális szabályokat a 44-45.§ tartalmazza.

(6)       A rendeletek jelölése:

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/20… (hó, nap) önkormányzati rendelete a …..ról/ről.

III. Fejezet

A települési képviselő

27. §

(1)        Az önkormányzati képviselők képviselőcsoportot alakíthatnak. A képviselőcsoport megalakítását a képviselők aláírásukkal erősítik meg és bejelentik a polgármesternek. Képviselőcsoportot legalább három képviselő alakíthat. Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.

(2)       A képviselőcsoport

a)    önálló előterjesztői joggal rendelkezik,

b)   a döntéshozatal után a szavazását legfeljebb 2 percben megindokolhatja,

c)    a napirenden szereplő kérdés tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 10 percben tárgyalási szünetet kérhet,

d)   indítványozhatja a zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás elrendelését.

28. §

(1)        A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2)        Igazoltan van távol a közgyűlés üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és a természetbeni juttatásokról szóló önkormányzati rendelet szerint történik.

(3)        A képviselő a közgyűlés felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4)        A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5)       Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

A közgyűlés bizottságai

13. Bizottságok létrehozása

29. §

(1)       Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a következő bizottságokat hozza létre:

1.                  Szociális és Egészségügyi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)

2.                  Lakásügyi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)

3.                  Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)

4.                  Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)

5.                  Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)

6.                  Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (6 fő képviselő + 5 fő nem képviselő)

7.                  Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság (3 fő képviselő)

(2)       A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

(3)        A közgyűlés ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés közgyűlés által történő elfogadásáig tart.

14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok

30. §

(1)        A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban. A jegyzőt, a közgyűlés tagjait, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármestert a bizottság ülése előtt legalább 3 nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.

(2)        A bizottság tagjai közül elnökhelyettest választ, személyére a bizottság elnöke tesz javaslatot.

(3)        A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(4)        A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.

(5)        A bizottsági ülések meghívóit a polgármesteri hivatal épületében a hirdetőtáblán és a városi honlapon közzé kell tenni. A meghívó nem tartalmazhatja konkrétan a zárt ülés napirendi pontjait.

(6)        A bizottsági munkát úgy kell szervezni, hogy lehetőség szerint a képviselők minden bizottsági ülésen jelen tudjanak lenni.

(7)        A bizottságok nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályokat a 6. melléklet tartalmazza.

31. §

(1)        A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk. A bizottság – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.

(2)        Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak rendkívüli esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3)        A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvben – a bizottsági tag kérésére – rögzíteni kell a kisebbségi véleményeket.

(4)          A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(5)        Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke évente legalább egy alkalommal beszámol a közgyűlésnek.

(6)        A jelen rendelet zárt ülésre vonatkozó 8. §-át, valamint az előterjesztésekre vonatkozó 9-11. §-át – a (7)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés bizottságaira is.

(7)        A bizottsági előterjesztéseket – a szóbeli előterjesztés, a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés, valamint az 5. § (5)-(6) bekezdése kivételével – 6 nappal a bizottság ülése előtt el kell juttatni a jegyzőnek.

(8)        Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével terjeszthetők be a bizottság elé.

(9)       Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

32. §

A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és a jelen rendelet keretei között maga állapítja meg.

15. A bizottságok általános feladatköre

33. §

A bizottság:

1. önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,
2. közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,
3. véleményezi a más közgyűlési bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más közgyűlési döntés ezt előírja,
4. szervezi és ellenőrzi a közgyűlés döntésének végrehajtását,
5. kialakítja állásfoglalását a közgyűlés által meghatározott előterjesztés esetében,
6. előkészíti azt az előterjesztést, amelynek közgyűlés elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott,
7. felkérés esetén véleményezi a közgyűlés felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,
8. véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,
9. gyakorolja a közgyűlés által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,
10. figyelemmel kíséri az Európai Uniós tagsággal összefüggő szakterületét érintő feladatokat,
11. véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,
12. véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.

16. A bizottságok részletes feladatai

34. §

(1)       A Szociális és Egészségügyi Bizottság részletes feladatai:

1. Egészségügyi területen:

a)    Kidolgozza a város egészségügyi alapellátása működésének koncepcióját.

b)   Véleményezi a város egészségügyi ellátásának helyzetét, az egészségügyi ágazathoz tartozó intézmények fejlesztésének lehetőségeit, az egészségügyi alapellátás működésének és fejlesztésének koncepcióját.

c)    Véleményezi az egészségügyi intézmények stratégiai elképzeléseit.

d)   Véleményezi az egészségügyi intézmények strukturális változásait.

e)    Véleményezi az önkormányzat egészségfejlesztési célkitűzéseinek megvalósulását. Ösztönzi a civil szervezetek és az intézmények részvételét a programokban.

f)    Véleményezi az egészségügyi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok  módosításainak a tervezetét.

g)   Koordinálja a Városi Egészségfejlesztési Terv végrehajtását, felülvizsgálatát.

h)   Pályázatot ír ki az egészségfejlesztés célkitűzéseinek a megvalósítására.

i)     Véleményt nyilvánít az egészségügyi tárgyú kérdésekben.

j)     Javaslatot tesz az Egészségügyi Alapellátási Intézmény magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat, ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.

k)   Véleményezi az Egészségügyi Alapellátási Intézmény alapító okiratát.

2. Szociális területen:

a)    Véleményezi az önkormányzat kötelező feladatát képező szociális szolgáltatás tervezési koncepcióját.

b)   Véleményt nyilvánít a város szociális ellátásának helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről.

c)    Kezdeményezi a helyi szociális jellegű támogatási rendszerek kidolgozását.

d)   Véleményezi a szociális ágazat feladatkörébe tartozó pályázatokat.

e)    Együttműködik a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézményekkel, az egyházakkal, karitatív szervekkel és a szociális gondoskodás területén tevékenykedő civil szervezetekkel.

f)    Véleményezi a szociális és gyermekvédelmi tárgyú önkormányzati rendeleteknek, valamint azok módosításainak a tervezetét.

g)   Véleményezi az önkormányzat esélyegyenlőségi programját.

h)   Pályázatot ír ki a szociális segítő tevékenységet végző civil szervezetek számára.

i)     Véleményt nyilvánít a szociális tárgyú kérdésekben.

3. Közfoglalkoztatás területen:

a)                  Véleményezi a közfoglalkoztatással kapcsolatos pályázatokat.

b)                  Véleményt nyilvánít a közfoglalkoztatás körében felmerülő kérdésekben.

(2)       A Lakásügyi Bizottság részletes feladatai:

a)    Véleményezi az önkormányzat lakásgazdálkodásának koncepcióját.

b)   Véleményt nyilvánít az önkormányzati bérlakásokat érintő kérdésekben.

c)    Véleményezi a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Lakásrendelet), valamint annak módosításai tervezetét.

d)   Pályázatot ír ki és gyakorolja a Lakásrendeletben meghatározott jogosítványait.

e)    Véleményezi a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendelet módosításának, megalkotásának tervezetét.

f)    Pályázatot ír ki és gyakorolja a lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogosítványait.

g)   Véleményt nyilvánít lakásügyi kérdésekben.

(3)       A Nemzetiségi, Érdekegyeztető, Külkapcsolati és Egyházügyi Bizottság részletes feladatai:

a)    Figyelemmel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesítését és ellátja a koordináló szerepet a települési önkormányzat, annak bizottságai, valamint a nemzetiségi önkormányzatok között.

b)   Figyelemmel kíséri és fejleszti a külföldi önkormányzatokkal való együttműködést.

c)    Javaslatot tesz az éves költségvetés tervezésekor a külkapcsolatok, a civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok támogatása pénzügyi fedezetének biztosítására.

d)   Ajánlatot tesz hazai és nemzetközi önkormányzati érdekképviseleti tagságra és ellátja az ezzel járó feladatok figyelemmel kísérését.

e)    Figyelemmel kíséri a Békéscsabára érkező és az itt élő menekültek helyzetét.

f)    Véleményezi a települési nemzetiségi önkormányzatok éves tartalmi munkájáról és a költségvetésük felhasználásáról szóló beszámolót.

g)   Az érdekegyeztető tárgyalásokon közvetít az önkormányzat szervezetei és egyes intézmények, illetve ágazati, szakmai érdekképviseletek és lakossági csoportok között.

h)   Segíti a lakosság önszerveződő közösségi tevékenységeit, partnerségi keretek között együttműködik ezen szervezetekkel.

i)     Kapcsolatot tart az egyházakkal.

(4)       A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság részletes feladatai:

       1. Ügyrendi területen:

a)    Folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását, különös tekintettel a testületi ülések menetére. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzattól való eltérést tapasztal, jelzéssel él a polgármester felé.

b)   Indokolt esetben indítványozza a szervezeti és működési szabályzat módosítását vagy kiegészítését.

c)    Ügyrendi szempontból, a jogalkotásra vonatkozó jogszabályokra figyelemmel véleményezi – a költségvetési tárgyú rendeletek kivételével – az önkormányzati rendelettervezeteket.

d)   Nyilvántartja és ellenőrzi a közgyűlés tagjainak, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármesternek, továbbá hozzátartozóiknak a vagyonnyilatkozatát. A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

e)    Vizsgálja a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és természetbeni juttatásáról szóló önkormányzati rendelet alapján a képviselők közgyűlésen és bizottsági üléseken való megjelenését.

f)    Véleményezi a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjének a közgyűlési döntések törvényességével kapcsolatban tett felhívását, véleményt nyilvánít az ezzel kapcsolatos közgyűlési előterjesztésről.

g)   Felkérésre véleményt nyilvánít az önkormányzatot érintő jelentősebb, közgyűlés elé kerülő jogügyletekben.

h)   Vizsgálja a képviselők, a nem képviselő bizottsági tagok, a polgármester, valamint a nem közgyűlési tagként megválasztott alpolgármester összeférhetetlenségi ügyeit, előkészíti az ezzel kapcsolatos közgyűlési döntést.

i)     Ellátja az önkormányzati képviselőnek a köztartozásmentes adózói adatbázisban történő szereplésére vonatkozó igazolással kapcsolatos feladatokat.

       2. Ellenőrzési területen:

a)    Véleményezi a pénzügyi ellenőrzéssel összefüggő közgyűlési előterjesztéseket.

b)   Ellátja a közgyűlés által elrendelt vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat.

(5)       A Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság részletes feladatai:

1.         Előkészíti, illetve véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési feladatellátás biztosítását szolgáló önkormányzati előterjesztéseket, koncepciókat, rendelettervezeteket, e feladatkörök támogatási rendszerét.

2.         Kezdeményezi vagy véleményezi a közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési önkormányzati intézmények létesítésére, átszervezésére, megszüntetésére, tevékenységi körének módosítására vonatkozó előterjesztéseket. Véleményezi az intézmények alapító okiratának módosítását, azok névhasználatát.

3.         Javaslatot tesz az önkormányzati fenntartású közművelődési, köznevelési, kulturális intézmények, valamint a Békéscsabai Intézményellátó Centrum magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat és közművelődési intézmények esetén ellátja a szakmai bizottsági feladatokat.

4.         Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő közművelődési és közgyűjteményi, előadó-művészeti, ifjúsági, testnevelési, sport és köznevelési létesítmények hasznosítására, elidegenítésére, használatára, felújítására, az ágazati beruházások és azok támogatási, pályázati rendszerére vonatkozó terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

5.         Előkészíti az ágazat fejlesztését segítő pályázatok benyújtását, véleményezi az intézmények által készített és önrész biztosítását igénylő pályázatokat és javaslatot tesz az önrész biztosítására.

6.         Értékeli a helyi kitüntetésekre beérkezett javaslatokat, kezdeményezi a nem helyi            kitüntetésekre történő felterjesztést.

7.         Kapcsolatot tart az ágazathoz kapcsolódó civil szervezetekkel és diákönkormányzatokkal, segítséget nyújt működési feltételeik megteremtéséhez, javaslatot tesz meghatározott közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló közművelődési megállapodás megkötésére.

8.         Véleményezi az ágazat területén működő közalapítványok alapító okiratainak módosítását, az éves beszámolókat.

9.         Véleményezi a költségvetésben szereplő oktatási, közművelődési és sport felújítási és fejlesztési előirányzatok felhasználását.

10.       Véleményezi a művészeti alkotás közterületen, önkormányzati tulajdonban, illetve nem önkormányzati tulajdonban álló épületen való elhelyezését, áthelyezését, lebontását, javaslatot tesz a közterületek elnevezésére és emlékmű állítására.

11.       Véleményezi az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások értékesítését.

12.       Javaslatot tesz a közösségi színtér, illetve közművelődési, közgyűjteményi, előadó-művészeti intézmény használatának szabályaira, működésének módjára, valamint a közművelődési, közgyűjteményi intézmény feladataira.

13.       Javaslatot tesz a nem helyi önkormányzat, nem állami szerv, illetve állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézménnyel történő, valamint pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény vonatkozásában történő megállapodások megkötésére.

14.       Véleményezi az önkormányzati működtetésű köznevelési intézmények működtetését érintő oktatásszakmai döntéseket.

15.       Évente egy alkalommal beszámoltatja a Békéscsabai Intézményellátó Centrum vezetőjét a köznevelési intézmények működtetésének helyzetéről.

16.       Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjének megbízása és megbízásának visszavonása vonatkozásában.

17.       Kialakítja álláspontját az állami intézményfenntartó központ döntése vagy véleményének kialakítása előtt az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, önkormányzati működtetésű köznevelési intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása vonatkozásában.

18.       Kialakítja álláspontját a kormányhivatal által meghatározott iskolai felvételi körzetek, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzete vonatkozásában.

19.       Véleményezi a Sportkoncepciót.

20.       Véleményt nyilvánít a helyi hagyományok ápolásáról, az értéktár fejlesztéséről.

21.       Véleményezi a köznevelési, közművelődési, kuturális intézmények közalkalmazotti létszáma módosítására vonatkozó előterjesztéseket.

(6)       A Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság részletes feladatai:

       1. Pénzügyi és költségvetési területen:

a)    Véleményezi az éves költségvetésről, a költségvetés módosításairól és a zárszámadásról szóló önkormányzati rendelettervezeteket és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket, valamint a költségvetés végrehajtásról szóló évközi tájékoztatókat.

b)   Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, -csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.

c)    Figyelemmel kíséri a költségvetési kiadások alakulását, különös tekintettel az előirányzatok betartására. Értékeli a költségvetési tartalékok alakulását.

d)   Vizsgálja a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás indokait és gazdasági megalapozottságát.

e)    Véleményezi azokat a közgyűlési előterjesztéseket, amelyek a városi költségvetés számára követeléseket, illetve kötelezettségeket (bevételeket, illetve kiadásokat) tartalmaznak.

f)    Ellenőrzheti a nemzetiségi önkormányzatok esetében a közgyűlés által biztosított támogatás célszerű felhasználását.

g)   Ellenőrizheti a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos közgyűlési döntések megvalósítását.

h)   Javaslatot tesz a Békéscsabai Intézményellátó Centrum, valamint a Gyermekélelmezési Intézmény magasabb vezetői munkaköre(i) betöltésére kiírandó pályázat feltételeire. Meghallgatja a pályázókat, véleményezi a pályázatokat.

       2. Gazdasági területen:

a)    Véleményezi az önkormányzat vállalkozási, vagyoni koncepcióját.

b)   Véleményezi az önkormányzati részvételű gazdasági társaságok, vállalkozások és az önkormányzati intézmények alapítására, átalakítására, megszüntetésére, önkormányzati intézmények vállalkozásba adására vonatkozó döntéstervezeteket.

c)    Ellenőrzi az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos tevékenységet, a közgyűlés ilyen irányú döntéseivel összhangban.

d)   Véleményezi az önkormányzati gazdasági társaságok mérlegbeszámolóját és üzleti terveit, továbbá a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata részvételével működő önkormányzati társulások gazdálkodását.

e)    Véleményezi az önkormányzati tulajdonrésszel működő egyéb gazdasági társaságokban lévő vagyoni értékű jogok, értékpapírok hasznosítását.

f)    Kapcsolatot tart a területileg illetékes gazdasági kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel.

g)   Véleményezi – a közoktatási intézmények kivételével - az önkormányzati intézmények, önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok és az alapítványok alapító okiratát.

h)   Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

i)     Véleményezi az önkormányzati vagyontárgyak elidegenítése esetén az éven túli részletfizetés vagy fizetési haladék engedélyezését.

       3. Városfejlesztési területen:

a)    Közreműködik a városfejlesztési koncepciók, programok, tervek kialakításában.

b)   Véleményezi a rendezési terveket, kezdeményezi módosításukat, figyelemmel kíséri a rendezési tervek végrehajtásának menetét.

c)    Véleményezi a közterületek rendjének rendeleti szabályozását.

d)   Figyelemmel kíséri a városrekonstrukciót, a műemlék, illetve műemlék jellegű ingatlanok hasznosítását.

e)    Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat.

f)    Véleményezi a közgyűlés közlekedéssel, kommunális feladatokkal, helyi energiaszolgáltatással, köztemető fenntartásával, helyi közutak és közterületek fenntartásával, településtisztasággal, helyi tűzvédelemmel kapcsolatos döntéseinek tervezeteit.

g)   Javaslatot tesz, illetve véleményezi az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, vagyoni értékű jogok hasznosításával kapcsolatos terveket, koncepciókat, előterjesztéseket.

h)   Véleményezi a város turisztikai koncepcióját, és figyelemmel kíséri annak megvalósítását.

i)     Koordinálja az idegenforgalomban résztvevők és az érintett önkormányzatok tevékenységét.

j)     Véleményezi az iparosított technológiával épült lakóépületek energia-megtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatásával kapcsolatos kérelmeket.

       4. Környezetvédelmi területen:

a)    Véleményezi a közgyűlés elé kerülő környezetvédelmi, természetvédelmi tárgyú előterjesztéseket.

b)   Véleményezi a helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatokat.

c)    Véleményezi az adott terület zajvédelmi szempontból védetté nyilvánítására vonatkozó javaslatot.

d)   Véleményezi a közgyűlés környezet- és természetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással, ökoturizmussal kapcsolatos döntéstervezeteit.

       5. Mezőgazdasági területen:

a)    Véleményezi a közgyűlés elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket.

b)   Figyelemmel kíséri az állategészségügyi szabályzatban meghatározott feladatok végrehajtását.

(7)       Az Önkormányzati Közbeszerzési Döntéshozó Bizottság részletes feladatai:

1. Véleményezi a közbeszerzési tervet és annak módosítását.

2.  Vizsgálja a közbeszerzési szabályzat gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, szükség esetén javaslatot tesz annak módosítására.

17. A bizottságok döntési joga

35. §

(1)        Az önkormányzati rendeletekben biztosított bizottsági döntési hatáskörök felsorolását a 3. függelék tartalmazza. Az SZMSZ-ben biztosított döntési hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza. 

(2)        A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a közgyűlés dönt.

V. Fejezet

Településrészi önkormányzat

36. §

(1)       A közgyűlés

1. „József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel a József Attila-lakótelep területén (a 3. választókerület, valamint a 2. és 4. választókerület körgáttól és Élővíz-csatornától délre eső része),
2. „Jaminai Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel Jamina területén (10., 11. és 12. választókerület),
3. „Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat” elnevezéssel Gerla és Mezőmegyer területén, ezen túlmenően az 1. és 9. választókerületek által határolt területeken

településrészi önkormányzatot hoz létre.

(2)       A József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 9 főből, a Jaminai Településrészi Önkormányzat, valamint az Északi és Keleti Városrészi Településrészi Önkormányzat testülete – vezetőjét is beleértve – 5 főből áll.

(3)       A településrészi önkormányzat vezetője az érintett városrészben megválasztott képviselők közül a közgyűlés által megválasztott képviselő.

(4)       A településrészi önkormányzat tagjai az érintett városrészben megválasztott, valamint az ott lakó képviselők. A településrészi önkormányzat testületének nem képviselő tagjai az érintett városrészben lakóhellyel rendelkező választópolgárok lehetnek.

(5)       A (4) bekezdésben meghatározott tagokon túlmenően a József Attila-lakótelepi Településrészi Önkormányzatnak tagja a településrészi önkormányzat elhelyezését biztosító Csabagyöngye Kulturális Központ Lencsési Közösségi Háza vezetését ellátó személy.

(6)       A településrészi önkormányzatok működésük szabályait megalakulásuktól számított 60 napon belül maguk állapítják meg.

37. §

 A településrészi önkormányzat képviselő és nem képviselő tagjainak megbízatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján külön rendelkezés nélkül megszűnik.

38. §

(1)       A településrészi önkormányzat általános feladatai:

1. közösségi együttműködések fejlesztése,
2. partnerségi viszonyok fejlesztése,
3. együttműködés a területén működő civil és egyéb szervezetekkel,
4. a köztisztaság javítását célzó programok keretében közcélú önkéntes munka szervezése,
5. a lakosság tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról.

(2)                   A településrészi önkormányzat dönt az önkormányzat éves költségvetésében számára biztosított településrészi önkormányzati keret felhasználásáról.

(3)       A településrészi önkormányzat véleményezi a területét érintően

1. a közterületek elnevezésével kapcsolatos,
2. az emlékmű állítására vonatkozó,
3. a településrészen található önkormányzati fenntartású intézmények működésével, tevékenységével kapcsolatos

előterjesztéseket.

(4)       A településrészi önkormányzat javaslatot tehet a településrészt érintő tervezett beruházások, fejlesztések, felújítások sorrendjére.

(5)       A településrészi önkormányzat munkáját a polgármesteri hivatal segíti.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző

18. A polgármester

39. §

(1)       A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)        A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a 5. melléklet tartalmazza.

(3)        A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.

(4)        A polgármester évente három alkalommal köteles a közgyűlésnek beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(5)       A polgármester javaslatot tesz a helyi önkormányzati képviselők, tanácsnokok, bizottsági tagok és a részönkormányzat tagjai tiszteletdíjának emelésére, természetbeni juttatásának módosítására.

19. Az alpolgármester

40. §

(1)       A közgyűlés három alpolgármestert (2 képviselő, 1 nem képviselő) választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.

(2)       Az alpolgármesterek főállású foglalkoztatási jogviszonyban látják el feladataikat.

(3)       Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(4)        Az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

20. A tanácsnok

41. §

A közgyűlés három tanácsnokot választ a szociális, az egészségügyi és a városfejlesztési feladatkörök ellátására.

21. A jegyző, az aljegyző

42. §

A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként

1. gondoskodik a közgyűlési és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,
2. ellátja a közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
4. gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek folyamatos aktualizálásáról.
   

43. §

Az aljegyző

1. helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,       
2. részt vesz a közgyűlés elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában,
3. ellátja a választási irodavezető-helyettesi feladatokat.

VII. Fejezet

A polgármesteri hivatal

44. §

(1)        A polgármesteri hivatal önállóan működő és önállóan gazdálkodó, jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2)        A polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Ügyrend) a polgármester és a jegyző együttesen adja ki.

(3)       Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.

(4)        A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(5)        A polgármesteri hivatal munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 2. melléklet, szervezeti felépítését a 3. melléklet tartalmazza. 

(6)        A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

(7)       A polgármesteri hivatalban vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az Ügyrend tartalmazza.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

45. §

(1)       Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni

1. a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét;
2. az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.

46. §

A költségvetés megállapításáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása több fordulóban történik. Az első fordulóban a közgyűlés az éves költségvetés koncepciójáról határoz.

47. §

(1)        A közgyűlési határozattal elfogadott költségvetési koncepció alapján az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(2)       A költségvetési koncepciót és a költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.

(3)        A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

(4)          A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a közgyűlés elé a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.

IX. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatok

48. §

Békéscsaba Megyei Jogú Városban lengyel, német, roma, román és szlovák nemzetiségi önkormányzat működik.

49. §

A közgyűlés a megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeit az alábbiak szerint biztosítja:

1. helyiséghasználatot biztosít,
2. viseli a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával kapcsolatos költségeket,
3. az önkormányzat saját költségvetéséből a központi költségvetési támogatáson felül további támogatást nyújthat,
4. az önkormányzat költségvetési koncepciójának a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester a koncepció elfogadását követő 8 napon belül írásban tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
5. a nemzetiségi önkormányzat részére a jegyző készíti elő a nemzetiségi önkormányzat költségvetési és zárszámadási határozatának tervezetét,
6. a nemzetiségi önkormányzat kiadási és bevételi utalványainak ellenjegyzését a jegyző, illetve az általa erre felhatalmazott köztisztviselő végzi, érvényesítése a polgármesteri hivatalon keresztül történik,
7. a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat közötti együttműködés koordinálását a nemzetiségi ügyekért felelős bizottság végzi.

50. §

A közgyűlés és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzatok közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:

1. a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés és a bizottságok ülésein,
2. a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő közgyűlési határozat, illetve rendelet tervezetéhez,
3. a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő kérdések szabályozása érdekében önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a nemzetiségi önkormányzat,
4. a nemzetiségek jogairól szóló törvényben felsoroltakon túlmenően a közgyűlés csak a nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg a műemlékvédelem kérdéskörében – a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő – önkormányzati rendeletét,
5. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben biztosított jogkörében eljárva a nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol,
6. a nemzetiségi civil szervezetek részére nemzetiségi feladatokra kiírt pályázat elbírálásánál a nemzetiségi önkormányzatnak véleményezési joga van,
7. a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a közgyűlés munkatervének összeállításához.

51. §

(1)        A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához a közgyűlés rendeletben határozza meg a nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, a vagyontárgyak és pénzeszközök pontos megjelölésével.

(2)        A közgyűlés a nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosított pénzügyi hozzájárulás mértékét az éves költségvetésben állapítja meg.

(3)        A költségvetéshez kapcsolódó együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, amelyet a közgyűlés határozattal fogad el.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

52. §

(1)       Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)       A szervezeti és működési szabályzat mellékletei:

1. melléklet: A zárt ülés tartásához szükséges „nyilatkozat” szövege, amennyiben az ügyben az Mötv. szerint kérelemre zárt ülést kell tartani

2. melléklet: A polgármesteri hivatal munkarendje, ügyfélfogadási rendje

3. melléklet: A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása

4. melléklet: A Szervezeti és Működési Szabályzatban biztosított bizottsági döntési hatáskörök

5. melléklet:  A polgármester, az alpolgármesterek és az önkormányzati képviselők, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló rendelkezések

6. melléklet:  Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságainak nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok

7. melléklet:  Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmények vezetőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vonatkozó szabályok

8. melléklet: Az önkormányzat önként vállalt feladatai

9. melléklet: Az önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkció szerinti besorolása

10. melléklet: Az előterjesztések formai követelményeit tartalmazó iratminták

(3)       A szervezeti és működési szabályzat függelékei:

1. függelék:     Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének tagjai, tisztségviselői

2. függelék:     Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése bizottságai és a József Attila-lakótelepi településrészi önkormányzat névsora

3. függelék:     A közgyűlés önkormányzati rendeletekben átruházott hatásköreinek felsorolása

(4)       A közgyűlés egyes hatáskörei gyakorlásának a polgármesterre történő átruházásáról szóló 20/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. §

A polgármester

a)      kijelöli – a közbeszerzési feladatokat ellátó bizottság egyetértésével - a közbeszerzési eljárásokban közreműködő bíráló bizottságok szakértelemmel rendelkező tagjait,

b)      jóváhagyja – a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester egyetértésével - az összesített közbeszerzési tervet és annak módosítását,

c)      az eljárást megindító hirdetményt – a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester egyetértésével, a közbeszerzési szabályzatban megjelölt módon – ellenjegyzi.”

(5)       A Hr. 4. § (2) bekezdésében a „nettó 8 millió forint” szövegrész helyébe a „nettó 6 millió forint” szöveg lép.

(6)       A lakáscélú kamatmentes kölcsön támogatás helyi rendszeréről szóló 51/2008. (XI. 24.) önkormányzati rendelet

a)    6. § (1) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságára” szövegrész helyébe az „lakásügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságára” szöveg,

b)   6. § (2) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében, a 9. § (4) bekezdésében, a 16. §-ban, valamint a 23. §-ban az „Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság” szövegrész helyébe a „lakásügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság” szöveg,

c)    9. § (1) és (2) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságtól” szövegrész helyébe a „lakásügyekkel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságtól” szöveg

lép.

(7)       A gyermekek védőoltás költségeinek átvállalásáról szóló 22/2009. (VI. 29.) önkormányzati rendelet

a)    5. § (1) bekezdésében a „Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottságra” szövegrész helyébe az „egészségüggyel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságra” szöveg,

b)   5. § (2) bekezdésében az „Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága” szövegrész helyébe az „egészségüggyel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottsága” szöveg

lép.  

(8)       Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 19/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelet 18. § (4) bekezdésében a „polgármester” szövegrész helyébe a „polgármester – a pénzügyi feladatot ellátó bizottság egyetértésével -” szöveg lép.

(9)       Hatályát veszti a Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet.

 Szarvas Péter                                                                        Dr. Szvercsák Szilvia

  polgármester                                                                                     jegyző