Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. §-ában, 39. § (3) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 44-45. §-ában, 48. §-ában, 49. § (2) bekezdésében, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. §-ában, 57. §-ában, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 143. § (4) bekezdés f)-h) pontjában, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

HÉVÍZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése, székhelye

1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Hévíz város közigazgatási területe.

(6) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: 8380 Hévízi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Hévíz Kossuth Lajos utca 1.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.heviz.hu; és a www.onkormanyzat.heviz.hu

(8) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8380 Hévíz, Kossuth utca 1. szám alatt, a Hévízi Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő hirdetőtábla.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(2) Az önkormányzat mutatószámait az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az önkormányzat jelképei, ünnepei

3. § (1) Hévíz város címere: kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó, kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griff madár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt vörös tündérrózsa.

 A címer ábrázolható a talpát övező, egymást keresztező, kettő arany színű égerfa ággal is.

(2) Hévíz város zászlója: a zászlólap - arányában zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap - 8:10 arányú vágással egy felső ezüst és egy alsó kék mezőre osztott, rajta a vágás vonalában, mint tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere, amely felett a város nevét feltüntető felirat olvasható, fekete betűkkel. A kék mezőben a címer kerek talpát egymást keresztező kettő arany színű égerfa ága övezi. A zászlólap vége anyagából rojtozott.

(3) A címer és zászló használatának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

4. § A képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyarország címerével.

5. § A „Város Napja” minden év május 1-je, Hévíz várossá nyilvánításának évfordulója. A Város Napján az Önkormányzat minden évben ünnepségeket szervez.

3. A képviselő-testület feladat- és hatáskörei, az átruházott hatáskörök

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait az 3. melléklet tartalmazza

7. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) - a továbbiakban Társulás - célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a Társulás célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel megvalósuló települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét a Társulásra átruházza. Az önkormányzati közfeladat fentiek szerinti átruházása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló már meglévő helyi közszolgáltatási szerződéseket azok hatálya alatt nem érinti.

(3) A Képviselő-testülettől a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza

II. FEJEZET

A képviselő-testület és működése

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben megállapított és a polgármester által a meghívóban előterjesztett napirendeket tárgyal. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól;

b) a nem képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestertől;

c) a képviselő-testület bizottságától;

d) jegyzőtől, aljegyzőtől;

e) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösségek vezetőitől.

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját és munkatervi napirendjét,

b) az előterjesztésről állást foglaló bizottságok megnevezését.

9. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit általában a hónap utolsó csütörtök napján 14 órai kezdettel tartja.

(2) A képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.

(3) A képviselő-testület az üléseit a Városházán, 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. szám alatt tartja.

(4) A képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-testület felületén. Sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése futár útján is történhet.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, ekkor el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(6) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés időpontját és helyét;

b) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát, vagy zártságára vonatkozó javaslatot (napirend megjelölésével);

c) a megtárgyalásra javasolt napirendeket és azok előterjesztőjét;

d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére;

e) a meghívottak megnevezését;

f) a polgármester aláírását, a polgármesteri körbélyegző lenyomatát.

(7) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról;

b) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről;

c) személyi ügyek;

d) önkormányzati rendelet alkotások;

e) vagyoni ügyek;

f) egyéb döntést igénylő kérdések;

g) beszámolók;

h) tájékoztatók;

i) interpellációk, kérdések, bejelentések.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirendek megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokaival - írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a képviselő-testület rendkívüli ülését. A meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés napirendjét.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére - a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a nem a képviselő testület tagjai közül választott alpolgármestert,

b) az aljegyzőt,

c) polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a napirend által érintett Hévíz városi költségvetési szerv (intézmény) vezetőjét,

e) akiknek meghívását a jogszabály kötelezően előírja.

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívottat meghívójában tájékoztatni kell, hogy tanácskozási joggal történik-e a meghívása. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) Az érintett kérésére, választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor a képviselő-testület zárt ülést tart. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, a polgármesterhez kell eljuttatnia.

Amennyiben, az érintett a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a képviselő-testület haladéktalanul zárt ülésen folytatja a tanácskozást.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak a sajtó képviselői a meghívó megküldésével.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a képviselő-testület ülését, a polgármester, a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét, az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

5. Az előterjesztések

13. § (1) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket. Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztésnek és határozati javaslatnak, az ülésig történő kiküldését, az ülésen történő kiosztását.

(2) Előterjesztés tartalma szerint:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat;

b) képviselőtestületi döntést igénylő ügy;

c) beszámoló, tájékoztató.

(3) A képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani.

(5) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(6) A képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek tartalmi, formai követelményeit és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás rendjét az 5. melléklet tartalmazza.

14. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester;

c) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester;

d) a témakör szerint illetékes képviselő-testületi bizottság;

e) a jegyző;

f) polgármester által meghatározott esetekben és ügyben az önkormányzati gazdasági társaságok, az intézmények, az alapítványok és más szervek vezetői;

g) a polgármester által felkért személy.

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

15. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

a) a polgármester;

b) a képviselő-testület tagjainak legalább egyharmada;

c) a képviselő-testület bizottsága;

d) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester;

e) a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

6. A nyilvánosság biztosítása

16. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak a Városi Televízió képújságjában, az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján  való közzétételével értesíti a lakosságot.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak. A hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés, a személyes adatok védelmére tekintettel, nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésének előterjesztései az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.onkormanyzat.heviz.hu honlapon történő közzététellel nyilvánosak.

(8) Az ülésekről a Városi Televízió - közszolgálati feladataiból adódó szabályok szerint - tudósítja és tájékoztatja a város lakosságát.

7. Önszerveződő közösségek

17. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Hévíz város fejlesztése, a város funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, továbbá közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit az önszerveződő közösséggel kötött együttműködési megállapodásban kell meghatározni.

(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő, az együttműködási megállapodásban meghatározott napirend esetében azoknak a lakossági önszerveződő közösségeknek a képviselőjét, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

(4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzat tisztségviselői meghívásuk esetén részt vesznek a lakossági önszerveződő közösségek, az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein. A városban működő civil szervezetek, pártok vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire. A felek, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szervezhetnek.

(5) A képviselő-testület a költségvetésének függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelyeknek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

8. A közmeghallgatás

18. § (1) A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell értesíteni.

(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatáson a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

9. Várospolitikai fórum

19. § (1) A képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

(2) Várospolitikai fórum szervezhető a lakosság önszerveződő közösségei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a képviselő-testületet, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(6) A fórumról feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

10. A képviselő-testületi ülés vezetése

20. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes távolléte, vagy a döntésből történő kizárása esetén a képviselő-testület ülését a Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke vezeti.

   (2) Az ülés megnyitásakor, valamint határozathozatal előtt a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Az ülés akkor határozatképes, ha a képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést határozott időtartamra felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti. Jelenlévőnek kell tekinteni a képviselőt, ha az ülésteremben tartózkodik, vagy szavazópultja bekapcsolt állapotban van. A betöltetlen képviselői helyet és a kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából betöltöttnek, valamint jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, vagy be kell rekeszteni. Amennyiben a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a polgármesternek 8 napon belüli időpontra a képviselő-testület ülését újból össze kell hívni. A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülést a polgármester az összehívásra vonatkozó formai követelmények mellőzésével nyolc napon belüli időpontra újból összehívja.

   (6) Ha a képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

21. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a képviselő-testület tájékoztatása;

c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben;

e) a szó megtagadása, a szó megvonása, amennyiben annak megadása, a szervezeti és működési szabályzat hozzászólások időkeretének korlátozására vonatkozó szabályába ütközik;

f) az ülés rendjének biztosítása;

g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;

h) e rendelet rendelkezéseinek betartása és betartatása;

i) szavaztatás;

j) a szavazás eredményének megállapítása.

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a képviselő-testület tagjai, az alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztő a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban kiegészítheti. A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszolni kell.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester javaslatára, a képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő, a tárgyalt képviselőtestületi döntést igénylő ügy napirendben érintett személynek, ha azt, az ülést megelőző 2. napig indokaival alátámasztva kéri. A hozzászólás biztosításáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

22. § (1) A képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban.

Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(2) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában három perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb három perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

23. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig, a javaslat szövegének pontos meghatározásával kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztő kezdeményezheti. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

11. A tanácskozás rendjének fenntartása

24. § (1) A képviselők és a képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót;

b) rendre utasítja a felszólalót, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, zavaró magatartást tanúsít;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, súlyos esetben, a képviselő kivételével, az ülésterem elhagyására kötelezi. Ha a rendzavarás a tanácskozás folyatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakítja.

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

12. A döntéshozatali eljárás

25. § Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

26. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

a) amennyiben egy megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítvány van akkor azt a beterjesztett javaslattal együtt, feltéve, hogy a képviselő-testület tagjai közül ezzel szemben nem emel senki kifogást, kifogás esetén a b) pont szerint kell eljárni,

b) először a határozati javaslatot, vagy rendelet-tervezetet módosító, vagy kiegészítő indítványt kell szavazásra bocsátani, majd a döntési javaslat egészét,

c) a több módosító, kiegészítő javaslat esetén azokat a megfogalmazásuk sorrendjében kell szavazásra bocsátani, majd végül a határozati javaslat, és a rendelet egészét.

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat esetén, ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni. Ha a határozati javaslatnak több pontja van, azokról külön egyenként, vagy együttesen lehet szavazni. Ha a határozat egyes pontjairól külön történik szavazás, ez esetben a végszavazás mellőzhető.

(6) Amennyiben a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(7) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét. A képviselő kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

a) a polgármester;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a képviselő-testület tagja;

d) a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester;

e) a jegyző;

f) az előterjesztő terjeszthet elő.

A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2) A képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

28. § (1) A képviselő-testület a döntését nyílt szavazással, vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazógép használatával, illetve név szerinti szavazással történik.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően:

a) a polgármester indítványára;

b) a képviselő-testület bizottságának indítványára;

c) amennyiben jogszabály előírja.

(2) Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás esetén, a képviselők nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselők a nevük elhangzását követően nyilatkoznak szavazatukról. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazásra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást a Jogi- Ügyrendi, Szociális Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát, a döntés képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében fel kell tűntetni, utalva a titkos szavazásra.

31. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával történik. Szavazógép használata esetén, ha a képviselő a szavazásban nem vesz részt, a szavazópultját még a szavazás megkezdése előtt köteles kikapcsolni.

(3) A képviselő a döntéshozatalból a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben kizárható.

13. Önkormányzati rendeletalkotás

32. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(3) Rendelet tervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot, a polgármesterhez, írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendelet tervezet vitájának lezárását megelőzően.

(5) A rendelet tervezet előkészítésének feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet, vagy személy számára, kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetet véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelet tervezetet, a kijelölt bizottságok megtárgyalják. Minden rendelet tervezetet, a képviselő-testületnek történő benyújtás előtt, a Jogi- Ügyrendi, Szociális Bizottság véleményez.

(7) A jegyző gondoskodik, a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint, a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

33. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

a) a rendelet megalkotójának teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének;

b) a rendelet sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal;

e) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) az „önkormányzati rendelete” kifejezést és

g) a rendelet címét.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

(5) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, a rendelet módosítások esetén, az egységes szerkezet átvezetéséről a jogtáron és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(6) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak, a nem képviselő-testületi tag alpolgármesternek, a Zala Megyei Kormányhivatalnak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.

14. A Képviselő-testület határozata

34. § (1) A képviselő-testület határozata:

a) normatív határozat;

b) egyedi határozat.

(2) A képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben tartalmazza:

a) a határozatot hozó szerv teljes megjelölését: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete;

b) a határozat sorszámát arab számmal;

c) a „/” jelet;

d) a határozat közzétételének évét arab számmal;

e) zárójelben:

 ea) a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal;

 eb) egyedi határozat esetében a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal;

f) a „határozata” kifejezést és

g) a normatív határozat címét.

(4) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

a) a napirend elfogadásáról;

b) az ügyrendi kérdésről;

c) olyan ülésvezetési kérdésről, amelyről a szervezeti és működési szabályzat szerint a képviselő-testület vita nélkül dönt;

d) a képviselőtestületi döntést igénylő ügy napirendben érintett személy, hozzászólásának biztosításáról;

e) a határozati javaslat, rendelet tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról;

f) az interpellációra adott válasz elfogadásáról, ha azt az interpelláló képviselő nem fogadta el.

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15. napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját.

A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik, a képviselő-testület határozatának, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

15. A helyi népszavazás

35. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet.

16. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

36. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv és hangfelvétel készül.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, a jelenléti ívet és az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A jegyző a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

17. Interpelláció, kérdés, bejelentés

37. § (1) A képviselő-testület tagja és a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

38. § (1) Az interpellációt a képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(2) A képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

39. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

40. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

III. FEJEZET

A települési képviselő

18. A képviselő tiszteletdíja

41. § (1) A képviselőt, a nem képviselő bizottsági tagot, megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi bruttó összege:

a) képviselő 100.000,- forint;

b) képviselő bizottsági tagsága esetén 150.000, - forint.

c) bizottság elnökének tiszteletdíja 200.000,- forint.

d) bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja 50.000,- forint.

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult. Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj összege több tisztség betöltése estén sem változik.

(3) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testületi ülésein, bizottsági ülésein lefolytatott szavazások több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(4) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(5) A tiszteletdíj kifizetéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik az illetmény kifizetés határidejéig.

19. A települési képviselő jogai

42. § (1) A polgármesteri hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban betekinteni, azokról másolatot, jegyzetet, feljegyzést készíteni, a személyes adatok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(3) A települési képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.

(4) A polgármesteri hivatal gondoskodik a képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. A képviselő a polgármesteri hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával veheti igénybe.

(5) A képviselő igénybe veheti a polgármesteri hivatal mobiltelefon flotta előfizetését.

(6) Az a képviselő, aki a képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(7) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

20. A települési képviselő kötelességei

43. § (1) A települési képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, a képviselő-testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen megjelenni, annak munkájában részt venni;

b) írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

c) felkérés, vagy a képviselő-testület döntése alapján részt venni a képviselő-testületi ülésének előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben;

d) a tudomására jutott állami és hivatali, üzleti titkot megőrizni;

e) a közmeghallgatáson, a képviselő-testület által szervezett várospolitikai fórumon részt venni.

(2) A települési képviselő köteles, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni

44. § (1) A települési képviselő köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a jegyzőnél a Jogi- Ügyrendi, Szociális Bizottsághoz címezve.

21. A kizárás

45. § A képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

Társulások

46. § (1) A képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásokban vesz részt.

(2) A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket az 6. melléklet tartalmazza.

47. § A képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

IV. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, a hivatal

22. A polgármester

48. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

(2) A polgármester pecsétje kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Polgármestere” felirattal, középen a Magyarország címerével.

(3) A polgármestert távollétében, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester helyettesíti.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a képviselő-testület ülésének összehívására, a Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke jogosult.

(5) A polgármester minden hónap első csütörtöki napján 13-17 óráig tart fogadónapot.

49. § (1) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg, melyeket a polgármesteri hivatal közreműködésével lát el.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

50. § Amennyiben a képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését;

b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyásában.

51. § A polgármester, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, feltéve, hogy a pályázat kötelezettségvállalása a biztosított forrást nem haladja meg.

23. Az alpolgármester

52. § (1) A képviselő-testület két alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület, tagjai sorából egy főállású alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(3) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert, nem a képviselő-testület tagjai közül választ.

(4) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírásai szerint. Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait, a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól, a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A főállású alpolgármester, minden hónap első csütörtöki napján 13-17 óráig tart fogadónapot.

24. A jegyző

53. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

a) előkészítteti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;

b) ellátja a képviselő-testület és a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

c) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok ülései jegyzőkönyvei elkészítéséről és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek való megküldéséről.

(4) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző ezen feladatainak ellátásában, a polgármesteri hivatal közreműködik.

(5) A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

a) kezdeményezheti a rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését;

b) elvégzi a rendelet tervezet szakmai előkészítésével kapcsolatos feladatokat;

c) gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról és a rendeletek hatályos szövegének naprakészségéről.

(6) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

25. Az aljegyző

54. § (1) A polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki, a jegyző javaslatára, az aljegyzőt, a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) Az aljegyző feladatkörét a jegyző határozza meg.

(3) A jegyzőt és az aljegyzőt tisztségük egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Polgármesteri Kabinetvezető, mint osztályvezető helyettesíti.

26. A polgármesteri hivatal

55. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Hévízi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja, és a jegyző vezeti.

(4) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a képviselő-testületnek, a bizottságoknak.

V. fejezet

A bizottságok

27. A Képviselő-testület bizottságai

56. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

57. § (1) A képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

   (2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

   a) Pénzügyi, Turisztikai és Városfejlesztési Bizottság, létszáma: 5 fő, 3 képviselő-testületi tag és 2 nem képviselő-testületi tag;

   b) Jogi- Ügyrendi, Szociális Bizottság, létszáma: 3 fő, 2 képviselő-testületi tag és 1 nem képviselő-testületi tag;

c) Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság létszáma: 3 fő, 2 képviselő-testületi tag és 1 nem képviselő-testületi tag.

(3) A bizottság képviselő-testületi tagjainak és nem képviselő-testületi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(4) A bizottság munkájának segítésére esetenként szakértőt kérhet fel.

(5) A bizottságok munkájának ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal biztosítja.

(6) A bizottság munkájához a polgármesteri hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére előterjesztéseket készíteni.

58. § (1) A képviselő-testület esetenként, az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

59. § (1) A képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(3) A munkacsoport feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a képviselő-testület állapítja meg.

(4) A munkacsoport elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

60. § (1) A bizottsági tagság megszűnik:

a) a bizottsági tag lemondásával;

b) a bizottsági tag képviselő-testület általi visszahívásával;

c) a bizottság megszűnésével;

d) a bizottsági tag halálával.

(2) A bizottsági elnök, vagy a bizottsági tag visszahívását bármely képviselő a visszahívás okának megjelölésével írásban kezdeményezheti. A visszahívás ügyében a képviselő-testület dönt.

(3) A visszahívásra vonatkozó indítványt a Jogi- Ügyrendi, Szociális Bizottság terjeszti elő.

61. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

a) állást foglal a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről;

b) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását;

c) kezdeményezi valamely előterjesztés, vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;

d) kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit;

e) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

(2) A képviselő-testület a 7. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

(3) Indokolt, elsősorban sürgős esetben, a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását, az előterjesztéshez kell csatolni. Indokolt esetben a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető.

(5) A bizottságok tevékenységükről, a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal, beszámolnak.

(6) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

62. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, a polgármesteri hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke 3 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyvek egy példányát a polgármesteri hivatalban kell őrizni.

(4) A bizottság elnökét, az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját érinti az ügy. A személyes érintettséget kötelező bejelenteni.

63. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

a) a munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések napirendjeinek megtárgyalására;

b) képviselő-testület kezdeményezésére;

b) a polgármester indítványára;

c) az alpolgármester, a nem képviselő-testületi tag alpolgármester indítványára;

d) a bizottsági tagok legalább felének a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára;

e) a jegyző indítványára.

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-bizottság felületén. Sürgős esetben a meghívó és előterjesztések megküldése futár útján is történhet.

(5) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestereket, a jegyzőt, aljegyzőt. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a képviselő-testület nem bizottsági tag tagjait tájékoztatni kell. A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői tanácskozási joggal vesznek részt, a szakterületük szerint illetékes bizottság ülésén.

(6) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le.

(7) A bizottságok működésük részletes szabályait e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével maguk állapítják meg.

64. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. A bizottságok a döntéseiket külön-külön hozzák.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

28. Hatályba léptető rendelkezések

65. § (1) A rendelet a 2014. november 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

Az önkormányzat mutatószámai

PIR törzsszám: 734378

Megye kód: 20

Pénzügyi körzetszáma: 0102

Alaptevékenységi szakágazat: 841105

Neve: Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége változott: Helyi Önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége

KSH területi számjel: 2003814

Adóigazgatási száma: 15734374-2-20

KSH szám: 15734374-8411-321-20

Költségvetési bankszámlaszám: 11749039-15432429 (pénzforgalmi bankszámla)

Építményadó beszedési szla. 11749039-15432429-02440000

HU47 1174 9039 1543 2429 0244 0000

Tartózkodási idő utáni idegenforg. adó 11749039-15432429-0309000

HU63 1174 9039 1543 2429 0309 0000

Eljárási illeték számla 11749039-15432429-03470000

HU44 1174 9039 1543 2429 0347 0000

Iparűzési adó beszedési számla 11749039-15432429-03540000

HU89 1174 9039 1543 2429 0354 0000

Bírság beszedési számla 11749039-15432429-03610000

HU37 1174 9039 1543 2429 0361 0000

Késedelmi pótlék beszedési számla 11749039-15432429-03780000

HU77 1174 9039 1543 2429 0378 0000

Talajterhelési díj beszedési számla 11749039-15432429-03920000

HU70 1174 9039 1543 2429 0392 0000

Idegen bevételek elszámolási szla. 11749039-15432429-04400000

HU46 1174 9039 1543 2429 0440 0000

Környezetvédelmi alap szla. 11749039-15432429-04640000

HU34 1174 9039 1543 2429 0464 0000

Állami hozzájárulások számla 11749039-15432429-05120000

HU10 1174 9039 1543 2429 0512 0000

Letéti számla 11749039-15432429-06530000

HU85 1174 9039 1543 2429 0653 0000

Egyéb bevételek beszedési számla 11749039-15432429-08800000

HU20 1174 9039 1543 2429 0880 0000

Gépjárműadó beszedési számla 11749039-15432429-08970000

HU60 1174 9039 1543 2429 0897 0000

Várakozóhely építési alap számla 11749039-15432429-10010000

HU08 1174 9039 1543 2429 1001 0000

Önk. Hévíz Parkolási Iroda 11749039-15432429-10100008

HU30 1174 9039 1543 2429 1010 0008

Hévíz Város Önk. Kártya számla 1.  11749039-15432429-10140004

HU39 1174 9039 1543 2429 1014 0004

Horváth-Magyar Határon Átnyúló IPA  11749039-15432429-10160002

HU92 1174 9039 1543 2429 1016 0002

Egregyi Turisztikai Projekt számla 11749039-15432429-10170001

HU70 1174 9039 1543 2429 1017 0001

Közösségi Közlekedés Fejlesztése Hévízen 11749039-15432429-10180000

HU00 1174 9039 1543 2429 1018 0000

Közterület-Felügyelet Bírság számla 11749039-15432429-10190009

HU47 1174 9039 1543 2429 1019 0009

Közterület-Felügyelet Szabálysért. Bírság számla 11749039-15432429-10200005

HU09 1174 9039 1543 2429 1020 0005

Hévíz Közvilágítás KEOP számla 11749039-15432429-10210004

HU84 1174 9039 1543 2429 1021 0004

Bibó Gimn. Energetikai Átalakítás KEOP 11749039-15432429-10220003

HU62 1174 9039 1543 2429 1022 0003

Lakásépítési alap számla 11749039-24953270

HU72 1174 9039 2495 3270 0000 0000

Hévíz Város Polg.Hiv.Pénzf.Bankszámla 11749039-15734374-00000000

HU47 1174 9039 1573 4374 0000 0000

Az Önkormányzat alaptevékenysége kormányzati funkciók szerint.

2. melléklet

I. Az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak feladat ellátási módja

3. melléklet

Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak feladat ellátási módja és mértéke

3. melléklet

Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak feladat ellátási módja és mértéke

4. melléklet

A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök

A képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök

5. melléklet

A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések tartalmi és formai követelményeiről, a határozatok végrehajtásának és végrehajtásáról történő beszámolás rendjének szabályozásáról

I. Az előterjesztések összeállítása, tartalmi és formai követelményei

1. Előterjesztések írásban vagy - SZMSZ-ben rögzített esetben - szóban kerülhetnek a képviselő-testület, illetve bizottságai elé. A képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a bizottsági előterjesztésekre is.

2. Az előterjesztés lehet:

a) önkormányzati rendelet alkotására irányuló javaslat,

b) képviselő-testületi (bizottsági) döntést igénylő ügy,

c) beszámoló, tájékoztató.

3. Az előterjesztés 1-5. részből állhat:

1. RÉSZ: A tárgy és tényállás ismertetése.

2. RÉSZ: Döntési javaslat (A határozati javaslat / önkormányzati rendelet-tervezet.)

3. RÉSZ: Bizottsági állásfoglalás.

4. RÉSZ Mellékletek.

5. RÉSZ Felülvizsgálatok -egyeztetések.

4. Az előterjesztések elkészítésének határidejét, a polgármester vagy a jegyző határozza meg. Az előterjesztést a megszabott határidőre úgy kell elkészíteni, hogy annak szakmai megfelelőségét, törvényességi vizsgálatát a szükséges idő, rendelkezésre állásával el lehessen végezni. Az előterjesztések polgármesteri hivatali előkészítésének, egyeztetésének itt nem rögzített rendjét a jegyző szabályozza.

5. Az előterjesztéseket e szabályzat betartásával kell elkészíteni. Az előterjesztés első lapja a borítólap, majd azt az 1-5. pontig terjedő előterjesztés részek követik.

6. Az egységes arculat érdekében az önkormányzat arculati kézikönyvének rendelkezései szerint kell az előterjesztéseken a fejlécet alkalmazni, és az előterjesztést a következő leírási formátum betartásával kell elkészíteni:

a) betűtípus: Arial 10-12,

b) sortávolság: 1 sortávolság,

c) jobb és bal margó rendezésével (sorkizárás),

d) a római számmal jelölt fejezeteket 11 betűnagysággal és csupa nagybetűvel és félkövér betűvel kell jelölni,

e) az arab számmal jelölt címeket 12 betűnagysággal és félkövér betűvel kell jelölni.

7. Az előterjesztés előlapjának formai és tartalmi követelményeit külön intézkedés határozza meg.

8. Az előterjesztés tagolása:

1. RÉSZ

Tárgy és tényállás ismertetése

1. A korábbi döntés végrehajtásának értékelése, a tárgy és tényállás pontos megjelölése, utalás a tárgyra vonatkozó fontosabb jogszabályokra, a téma szakmai elemzése (a téma gazdasági-, társadalmi összefüggései), az önkormányzati rendelet-tervezet részletes indokolása, a jogszabály-alkotási eljárás szerinti vizsgálatok bemutatása. Az előkészítés során felmerült viták, ellentétes vélemények. Amennyiben az előterjesztésben valamely kérdés megoldására több lehetőség merülhet fel, alternatív döntési javaslatot kell készíteni, azok részletes bemutatásával, azok előnyeivel, hátrányaival, várható hatásaival. Hivatkozás a megfelelő helyeken, az előterjesztés besorszámozott mellékleteire.

2. A döntési javaslat költségvetési és vagyongazdálkodási vonzata.

3. Az előírt egyeztetések megtörténte, annak eredményének bemutatásával.

4. A bizottsági véleményezés SZMSZ szerinti mellőzése.

2. RÉSZ

Döntési javaslat (A határozati javaslat/önkormányzati rendelet-tervezet)

1. Az előterjesztéshez általában döntési javaslatot kell készíteni. A tájékoztatóhoz, a jelentéshez csak tudomásul vételről kell készíteni. A megszövegezésnél törekedni kell a jó áttekinthetőségre, tömörségre és a végrehajthatóságra. A határozat egyes pontjainak tagolása mindig arab számmal azon belül az egyes pontok megjelölése az abc kisbetűivel történik. Az egyes alternatívák megjelölése az abc nagybetűivel a következők szerint: (pl.: A. javaslat). A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a határozat végrehajtásáért felelős megnevezését (Felelős:) és a határozat végrehajtásának határidejét (Határidő:). Amennyiben a határozat egyes pontjaihoz mások a végrehajtásért felelősök vagy eltérőek a végrehajtási határidők, akkor ezeket a határozat minden pontja után külön fel kell tüntetni.

A határidőt mindig naptári napra kell megjelölni, úgy, hogy az ne essen munkaszüneti napra. A határozati javaslatot/önkormányzati rendelet-tervezetet tartalmazó lapon mindig fel kell tüntetni, hogy a döntési javaslat egyszerű vagy minősített többséget igényel.

2. A rendelet-tervezet tartalmi és formai feltételei a jogalkotásról, a jogszabályszerkesztésről szóló jogszabályok állapítják meg.

3. RÉSZ

Bizottsági állásfoglalás

4. RÉSZ

Mellékletek

Az előterjesztés mellékleteit az előterjesztésben hivatkozott sorrendben kell csatolni.

5. RÉSZ

Felülvizsgálatok - egyeztetések

Felülvizsgálatok - egyeztetések

9. Egyéb rendelkezések:

9.1. Az intézmény (költségvetési szerv), gazdasági társaság, önszerveződő közösség, más szervezet beszámolójához a szakterület szerint közreműködő polgármesteri hivatali belső szervezeti egység kiegészítő jelentést készít. Ebben: értékeli a beszámolót, az intézmény tevékenységét, megfogalmazza a szükséges intézkedéseket, döntési javaslatot készít.

9.2. A jogszabályokban, egyéb szabályzatokban előírt előzetes véleményezési jog biztosításáért az előterjesztés készítője a felelős.

9.3. Közigazgatási hatósági ügyekben előterjesztett határozati javaslatban a Ket. szabályait kell alkalmazni.

9.4. A végrehajtásért felelős megjelölésénél biztosítani kell, hogy a határozat (határozati pont) címzettje és a végrehajtásért felelős azonos legyen, több felelős esetén a sorrendben első helyen szereplő szerv vagy személy köteles a végrehajtás szervezésével, véleményeztetésével és a végrehajtásról szóló jelentés elkészítésével kapcsolatos feladatokat elvégezni, ez azonban nem csökkenti a többi felelősként megjelölt közreműködését és felelősségét.

9.5. Az előterjesztésekre vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell minden olyan előterjesztés illetve határozati javaslat esetében is, amelyet önkormányzati intézmény és nem önkormányzati szerv terjeszt a képviselő-testület elé. Ekkor a szabályzatban foglaltak érvényesítése az előkészítésért felelős személy feladata.

9.6. Az előterjesztések szolgáltatása a képviselő-testületi tagok, nem képviselő-testületi tag alpolgármesterek, vagy bizottsági tagok, a Polgármesteri Hivatalból meghívottak, egyéb előterjesztéssel meghívottak részére, elektronikus dokumentumban történik.

9.7. Az előterjesztés kiadmányozott példányát az ügyiratban kell elhelyezni.

II. A határozatok végrehajtása és beszámolás a végrehajtásról

1. Az önkormányzati határozatok végrehajtását - határidőtől függetlenül - haladéktalanul meg kell kezdeni.

2. Amennyiben a végrehajtás el nem hárítható akadályba ütközik, a felelős köteles erről a jegyzőt tájékoztatni.

3. Képviselő-testület határozatairól, polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.

4. A lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, a végrehajtásáért felelős polgármesteri hivatali belső szervezeti egység, a határidő lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésre jelentést készít. A jelentés tartalmazza a döntés számát, az egyes a pontokba fogalmazott döntéseket, azokhoz szerkesztve azok végrehajtásáról történő jelentést.

5. A jelentésnek tartalmaznia kell: a végrehajtás eredményét, annak hatását, a végrehajtás esetleges elmaradásának okait, mulasztás esetén a felelős szervet vagy személyt, a tett intézkedéseket, a végrehajtás során felmerült további intézkedésekre, határidő-módosításra, indokolt esetben a határozat hatályon kívül helyezésére.

6. melléklet

A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

6. melléklet

A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

6. melléklet

A települési önkormányzatokkal létrehozott társulások

7. melléklet

A képviselő-testület bizottságainak feladat- és hatásköre: