Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének

37/2014 (XI.13.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és szervei

szervezeti és működési szabályzatáról

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei

2. §

(1)     Az önkormányzat

a)    hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

b)    hivatalos rövidített megnevezése: Bp., XX. ker. Önkormányzata.

(2)     Az Önkormányzat székhelye: 1201 Budapest XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. Levélcíme: 1725 Bp. PF. 93.

(3)     Polgármesteri Hivatalának:

a)   hivatalos megnevezése: Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal, (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal)

b)   hivatalos rövidített megnevezése: Bp., XX. Polgármesteri Hivatal.

(4)     Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, díszpecsét.

(5)     Az önkormányzat jelképeinek, valamint a város névhasználatának rendjét Pesterzsébet nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló rendelet állapítja meg.

(6)     Az önkormányzat jelképeinek színes grafikáját e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. §

(1)     Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, polgármesteri hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2)     A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. §

(1)     Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2)     Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó szervezetein keresztül látja el.

(3)     A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, továbbá az általa alapított egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok, valamint közalapítványok listáját jelen rendelet 1. függeléke tartalmazza. A változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

(4)     Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a)   az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b)   rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(5)     Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. fejezet

A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület tagjai

5. §

(1)     A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2)     A Képviselő-testület tagjainak száma 17 +1 fő

(3)     A Képviselők névsorát és jelölőszervezetük megnevezését jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változásokat a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

A Képviselő-testület ülése

6. §

(1)     A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szerint lehet.

(2)     A Képviselő-testület az ülését a Városháza Dísztermében tartja. Ez alól kivétel a 34. § (8) bekezdésben meghatározott ülés. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

7. §

(1)     A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)     A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. §

(1)     A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze, e rendelet 61. § (3) bekezdésében meghatározott helyettesítési rend szerint.

(2)     A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a Gazdasági Bizottság elnöke látja el.

(3)     A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottságok tárgyalják meg, illetve mely tanácsnokok véleményezik.

(4)     A polgármester a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról az ülést megelőzően legalább 13 nappal tájékoztatót jelentet meg, amit a 36. §-ban foglaltak szerint közzétesz. Ettől eltérni az 11. § (6) bekezdése szerint lehet.

A Képviselő-testületi ülés időtartama, meghosszabbítása

9. §

(1)     A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 14 órakor kezdődik, és maximum 18 óráig tarthat.

(2)     Ha az ülés során bármely szavazásnál előfordul, hogy nincs meg a határozatképesség, és az ezt követő 20 perc alatt sem jön létre a határozatképesség, akkor a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes.

(3)     A képviselők a jelenléti íven regisztrálják részvételüket az ülésen.

(4)     Az ülés egy órával meghosszabbítható. Évente 3 alkalommal, az ülés további egy órával meghosszabbítható. A testület e kérdésben minősített többséggel dönt.

(5)     A „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” című állandó napirendi pontot az ülés befejezése előtt legalább 15 perccel meg kell nyitni, és ez a napirend az ülés befejezésére megállapított határidő [(1) és (4) bekezdés] lejárta utána is tárgyalható, e napirendi pont bezárásáig, amely egyben a Képviselő-testületi ülés befejezését is jelenti.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

10. §

(1)     A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a)      a képviselőket,

b)      a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző),

c)             a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d)             a 16. számú OEVK országgyűlési képviselőjét,

e)             Budapest Főváros Kormányhivatalát,

f)              Budapest Főváros Kormányhivatalának XX. Kerületi Hivatalát,

g)      az osztályvezetőket,

h)      a főépítészt,

i)       a protokoll- és sajtófelelőst,

j)       Pesterzsébet Újság főszerkesztőjét,

k)      az önkormányzat által alapított egyszemélyes és többségi tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóit,

l)       a napirendben érintett intézményvezetőket,

m)     az MTI képviselőjét,

n)      XX. és XXIII. kerületi rendőrkapitányt,

o)      az érdekképviseleti szervek képviselőit, az őket érintő kérdésekben,

p)      az önkormányzat által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit, tevékenységi körüket érintő kérdésben, (ezek jegyzékét e rendelet 4. melléklete tartalmazza),

 (2)    A Képviselő-testület díszülésére az (1) bekezdésben foglaltakon kívül Pesterzsébet Díszpolgárait is meg kell hívni.

Rendkívüli testületi ülés

11. §

(1)     A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2)     A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

a)      a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;

b)      a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra

c)      Budapest Főváros Kormányhivatala vezetőjének indítványára, annak beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra

(3)     Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4)     A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5)     A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6)     A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók. A 8. § (4) bekezdés szerinti tájékoztatót – halaszthatatlan döntést kivéve - legalább 48 órával az ülés előtt közzé kell tenni.

(7)     A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 48 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

Az ülés vezetése

12. §

(1)     A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében a 61. § (3) bekezdésében meghatározott helyettesítés rendje szerint alpolgármester, az alpolgármester(ek) akadályoztatása esetén a Gazdasági Bizottság elnöke (levezető elnök) vezeti.

(2)     Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a)      javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

d)      napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e)      napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

13. §

(1)     A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Polgármesteri Hivatal javaslatait.

(2)     A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

–               Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról (1. napirendként),

–               A fellebbezések,

–               A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések;

–               A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések;

–               A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések;

(3)     A Képviselő-testület a „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” című állandó napirendi pontot

a)     valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen megtárgyalja,

b)     minden esetben utolsó napirendként.

(4)     Az olyan napirendeket, melyekhez meghívott előadó vagy vendég várható, 15 - 17 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.

(5)     A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntéssel eltérhet.

(6)     A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(7)     Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(8)     A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

(9)     A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.

(10)   Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.

(11)   Pesterzsébet Díszpolgára, Pesterzsébet Tiszteletbeli Polgára, Pesterzsébet Mecénása kitüntető címek odaítélésére vonatkozó, továbbá a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására vonatkozó előterjesztést egy bizottság sem tárgyalja meg.

(12)   Az egyszemélyes és a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Felügyelő Bizottsága által javasolt előterjesztést az általa kért időpontra a Képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

(13)   Az egyszemélyes és a többségi önkormányzat tulajdonú gazdasági társaságok Felügyelő Bizottságai a gazdasági társaságot érintő napirendi pontokat megtárgyalják, és ezt a Képviselő-testület napirendtervezetében is szerepeltetni kell.

Sürgősségi indítvány

14. §

(1)     Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, a tanácsnok, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.

(2)     A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3)     A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

15. §

(1)     A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok, majd a tanácsnokok véleményét kéri. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.

(2)     A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3)     Egy képviselő, egy adott napirendhez többször is hozzászólhat, de összességében maximum 6 perc időtartamban. A levezető elnök mérlegelést követően további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. Ezen felül a frakcióvezetők további 1 alkalommal hozzászólhatnak. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4)     A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5)     A „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” című állandó napirendi pont keretében egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. Ezen felül a frakcióvezetők további 1 alkalommal hozzászólhatnak.

(6)     A levezető elnök ügyel arra, hogy a frakciók lehetőleg felváltva kapjanak szót.

(7)     A Polgármesteri Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(8)     A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

16. §

(1)     A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2)     A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

a)   Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.

ac)    rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

ad)    figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;

b)   Egyéb rendzavarás esetén a levezető elnök:

A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3)     A levezető elnök tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4)     A levezető elnöknek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

(5)     Ha a levezető elnök, ugyanazon képviselőtől a (2) bekezdés aa)-ac) pontjaiban foglalt rendzavarás miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már megvonta a szót, vagy a képviselőt az (2) bekezdés ad) pontjában foglaltak miatt, ugyanazon ülésen egy alkalommal már rendreutasította, a képviselő ismételt rendzavarása esetén, indítványozhatja az érintett tárgyhavi bruttó alapdíjának 10%-os csökkentését. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt.

Tanácskozási jog

17. §

(1)     A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

a)      jegyzőnek, az aljegyzőnek,

b)      a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c)      nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,

d)      pályázóknak,

e)      adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,

f)       annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

g)      Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken,

h)      Pesterzsébet díszpolgárainak,

i)       könyvvizsgálónak.

j)       a 16. számú OEVK országgyűlési képviselőjének.

(2)     A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

Személyes megszólíttatás

18. §

(1)     A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2)     Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3)     Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

19. §

(1)     Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2)     A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3)     Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.

(4)     Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

20. §

(1)     Az előterjesztés lehet:

a)      javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b)      beszámoló,

c)      jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

(2)     Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni.

(3)     Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztályára kell leadni a Képviselő-testületi ülést megelőző második hét csütörtökig.

(4)     A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5)     Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 5. melléklete, illetve a Polgármesteri Hivatal belső szabályzata (Önkormányzati Szabályzat) tartalmazza.

(6)     Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell megküldeni:

a)      az előterjesztéseket csak elektronikus úton kell elérhetővé tenni, kivétel a b) pont;

b)      az előterjesztéseket 1-1 kinyomtatott formában a frakciók részére meg kell küldeni.

(7)     Az előterjesztéseket a Polgármesteri Hivatal, az ülést megelőző második héten, pénteken:

a)      a nyilvános előterjesztéseket az önkormányzat hivatalos Honlapjára felhelyezi;

b)      az FTP tárhelyre elektronikus formában felhelyezi, ahonnan a jogosultak azt letölthetik;

(8)     A (7) bekezdés b) pontjaiban foglaltakról e-mailben (és kérésre sms-ben) értesítést küld a képviselőknek.

Előterjesztők

21. §

(1)     Előterjesztés megtételére jogosult

a)      települési képviselő,

b)      tisztségviselő,

c)      Képviselő-testület bizottsága,

d)      Fővárosi Közgyűlés kerületi küldöttje,

e)      nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

f)       osztályvezetők,

g)      főépítész,

h)      intézményvezetők,

i)       jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők,

j)       önkormányzati gazdasági társaság vezetője és felügyelő bizottságának elnöke,

k)      esetenként, akit a Képviselő-testület felkér

l)       önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője

m)     önkormányzati részvétellel vagy támogatással működő alapítvány képviselője.

(2)     Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Polgármesteri Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit, de a módosító, kiegészítő indítványokról csak az eredeti előterjesztő dönthet.

(3)     Amennyiben az előterjesztő a polgármester, úgy az ülést e rendelet 61. § (3) bekezdése szerint meghatározott alpolgármester vezeti.

(4)     Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

Módosító indítvány

22.§

(1)     Módosító indítványt az adott napirendnél hozzászólás során szóban vagy a szavazás megkezdéséig írásban lehet benyújtani a levezető elnökhöz.

(2)     Az írásbeli módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint (a kivetítőn történő megjelenést kivéve) az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti határozati javaslatot nem kell megismételni.

(3)     Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc ún. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a levezető elnök elrendeli.

Vita lezárása

23. §

(1)     Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2)     Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3)     A vita lezárása után szót kell adni:

a)      legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,

b)      zárszóként legfeljebb 2 percben az előterjesztőnek.

c)      A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(4)     A vita lezárása után legfeljebb 3 percben szót kell adni a frakcióvezetőknek.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

24. §

(1)     A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2)     A nyílt szavazás a szavazatszámláló gép alkalmazásával, (amennyiben az nem működik, kézfelemeléssel) történik.

(3)     A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4)     A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(5)     Bármely képviselő igényelheti a jegyzőtől a nyílt szavazás szavazási listáját.

Névszerinti szavazás

25. §

(1)     Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2)     A költségvetésről, illetőleg a mérlegbeszámolóról történő szavazás esetén név szerinti szavazást kell elrendelni.

(3)     Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

(4)     Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők felállva, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(5)     A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(6)     A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. §

(1)     A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2)     Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3)     A titkos szavazás lebonyolításában a Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság alelnöke, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4)     A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5)     A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6)     A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7)     A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

27. §

(1)     A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2)     A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3)     A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4)     Obstrukciós határozatképtelenség esetén az adott napirend tárgyalását el kell halasztani.

(5)     Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(6)     A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat - amennyiben legalább egy példányban, írásban rendelkezésre áll, továbbá a jegyző nem tett törvényességi észrevételt, - egyenként bocsátja szavazásra.

(7)     A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(8)     A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(9)     A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

Határozathozatal személyi kérdésben

28. §

(1)     A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2)     Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

29. §

Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában^[1] kötelezően előírtakon kívül:

a)   azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal^[2]

b)   az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához;

c)   véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

d)   az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

e)   tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

f)    sürgősségi indítvány elfogadásához;

g)   bizottsági tárgyalás nélküli, valamint a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez;

h)   a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához;

i)    a Képviselő-testületi ülés időtartamának meghosszabbításához;

j)    az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához;

k)   az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

l)    a Képviselő-testületi ülés időpontjának munkatervtől történő eltéréséhez.

m)  a 16. § (5) bekezdésben, 22. (3) bekezdésben foglalt döntések esetében

n)   a 26. § (2) bekezdése szerinti titkos szavazás elrendeléséhez, azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani.

o)   a 27. § (9) bekezdés szerinti új szavazás elrendeléséhez.

p)   a 30. § (3) bekezdése szerinti képviselő kizárásához

Személyes érintettség

30. §

(1)     A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2)     A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3)     A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4)     A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Határozat-nyilvántartás

31. §

(1)     A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2)     A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal Szervezési Osztálya vezeti.

(3)     A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(4)     Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

(5)     Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

Társadalmi egyeztetés

32. §

(1)     Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).

(2)     Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a)   A költségvetésről és a költségvetés módosításáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv adatszolgáltatásáról, az általa elismert tartozásállományról, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről, az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről, továbbá az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit.

b)   A helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit,

c)   A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit,

d)   Polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik

(3)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.pesterzsebet.hu honlapon (továbbiakban: honlap).

(4)     A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5)     Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6)     A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7)     Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

Rendeletalkotás

33. §

(1)     Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a)   Képviselő-testület tagjai,

b)   a Képviselő-testület bizottságai, a tanácsnok,

c)   nemzetiségi önkormányzat,

d)   a jegyző, aljegyző,

e)   a Hivatal osztályvezetői, a főépítész.

(2)     A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3)     Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4)     A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5)         A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Polgármesteri Hivatal központi hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni.

(6)         A módosító rendeleteket, kihirdetésüket követően, az alaprendelettel egységes szerkezetbe foglalva 10 napon belül kell a hivatalos honlapon, valamint a Szervezési Osztályon elérhetővé tenni.

(7)         Az önkormányzati rendeleteket a jegyző az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendeletben meghatározott módon és időben köteles megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatala részére.

Közmeghallgatás

34. §

(1)     A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2)     A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 30 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni a 36. §-ban foglaltak szerint.

(3)     Az (1) bekezdésben foglalt személyek hozzászólási szándékukat az erre a célra szolgáló kártya kitöltésével és a levezető elnöknek történő átadásával jelezhetik.

(4)     A hozzászólási kártya tartalmazza a hozzászólni kívánó személy és/vagy az általa képviselt szervezet nevét címét, valamint a kérdés, vagy a hozzászólás témájának megjelölését.

(5)     Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(6)     A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(7)     A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8)     A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivételt képez a Közmeghallgatás helye, mert azt a Képviselő-testület a CSILI Művelődési Házban tartja.

A jegyzőkönyv

35. §

(1)     A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2)     A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3)     Az önkormányzati rendeleteket a jegyző az önkormányzati rendeleteknek és jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012. (IV. 25.) KIM rendeletben meghatározott módon, az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni Budapest Főváros Kormányhivatala részére.

(4)     A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5)     A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok a 36. §-ban szabályozott módon betekinthetnek.

(6)     A jegyzőkönyv eredeti példányát a Polgármesteri Hivatal az előterjesztésekkel, kiosztós anyagokkal együtt évente bekötteti.

(7)     Képviselő-testület nyilvános üléseiről videó és hangfelvételt, a zárt ülésről kizárólag hangfelvételt készít a Polgármesteri Hivatal.

(8)     A Polgármesteri Hivatal a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülte után az ülésről készült hanganyagot összegyűjti, és megőrzés céljából a Fővárosi Levéltár részére minden év január 31.-ig, illetve a levéltár külön intézkedése szerint megküldi.

(9)     A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

Helyben szokásos kihirdetés

36. §

III. fejezet

Települési képviselő

Települési képviselők jogállása

37. §

Képviselői igazolvány

38. §

(1)     A települési képviselő képviselői, polgármesteri, alpolgármesteri jogviszonyát, valamint a nem képviselő bizottsági tag e jogviszonyát, annak időtartama alatt, képviselői igazolvánnyal (továbbiakban: igazolvány) igazolja.

(2)     Az igazolványt a képviselő, alpolgármester, nem képviselő bizottsági tag tekintetében a polgármester, a polgármester tekintetében a helyettesítésével megbízott alpolgármester állítja ki.

(3)     Az igazolvány – melynek mintáját a rendelet 6. melléklete tartalmaz – 8,5 X 5,5 cm méretben készül, és az alábbi adatokat tartalmazza:

a)      a jogosult fényképét, nevét;

b)      a jogviszony megnevezését, (képviselő, polgármester, alpolgármester, bizottsági tag);

c)      az érvényesség időtartamát;

d)      az önkormányzat megnevezését, színes címerét,

e)      az igazolvány aláírására jogosult nevét, tisztségét;

f)       az önkormányzat pecsétjét.

(4)     Az igazolvány, jogszerű birtokosát feljogosítja az Önkormányzat által fenntartott intézményekbe, az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság helyiségeibe való belépésre.

(5)     Az igazolvány elvesztését haladéktalanul írásban be kell jelenteni a polgármesternek, aki ennek tényét az önkormányzat hivatalos honlapján közzéteszi.

(6)     Ha a képviselői, polgármesteri, alpolgármesteri, nem képviselő bizottsági tagi tagsági jogviszony bármilyen okból megszűnik, az igazolványt a polgármester bevonja, vagy érvényteleníti.

Interpelláció

39. §

(1)     Bármely képviselő az önkormányzat feladat -és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármester(ek)hez, az állandó bizottságok elnökeihez, a tanácsnokhoz, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2)     Interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen, frakciónként legfeljebb két ízben, és ülésenként legfeljebb 30 perc időtartamban foglalkozik a „Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk” napirend keretében. A 30 perces időtartam lejárta miatt elmaradt interpelláció/k/ a következő rendes ülésen tűzhetők napirendre, amennyiben azt az interpelláló képviselő – a Képviselő-testületi ülésen tett szóbeli nyilatkozatával – napirenden kívánja tartani.

(3)     A frakcióhoz nem tartozó képviselők ülésenként 1 – 1  interpellációt nyújthatnak be.

(4)     Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.

(5)     Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az interpellációra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc.

(6)     Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7)     Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(8)     Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(9)     Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

(10)   Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

Képviselői kérdés, önálló képviselői indítvány

40. §

Képviselők tiszteletdíjának mérséklésére, megvonására vonatkozó szabályok

41. §

Frakció

42. §

(1)     A képviselők tevékenységük összehangolásához társadalmi, politikai, illetőleg bármely más csoportképző elvek alapján frakciót hozhatnak létre.

(2)     Egy képviselő csak egy frakciónak lehet tagja.

(3)     Nem lehet frakciónak tagja a polgármester.

(4)     A frakciót a megalakulásától, a frakcióban történt személyi változást, annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül, a frakcióvezetőnek a polgármester részére írásban is be kell jelenteni

(5)     A frakció megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell

a)      a frakció elnevezését,

b)      vezetőjének, a helyettesnek, egyéb tisztségviselőinek nevét,

c)      a frakció névsorát.

(6)     A frakció megszűnését, a megszűnést megelőzően utoljára bejelentett frakcióvezető jelenti be a polgármesternek.

(7)     A frakciók belső ügyrendjüket maguk határozzák meg.

(8)     Frakciót legkevesebb 2 képviselő alakíthat, annak csak képviselő lehet a tagja.

(9)     A frakcióvezetők ülésenként összesen 20 perc frakciószünetet kérhetnek, de határozathozatal közben nem kérhető frakciószünet. Határozathozatal ideje alatt a szavazás elrendelésétől kezdődően a döntés kihirdetéséig levő idő értendő.

(10)   A frakciók névsorát a 3. számú függelék, mint nyilvántartás tartalmazza, az írásban bejelentett változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti.

IV. fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI ÉS A TANÁCSNOKOK

Állandó bizottságok

43.§

(1)     A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

a)      Pénzügyi Bizottság (5 fő)

b)      Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági Bizottság (7 fő)

c)      Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság (7 fő)

d)      Egészségügyi és Sportbizottság (9 fő)

e)      Gazdasági Bizottság (11 fő)

f)        Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság (11 fő)

g)      Szociális Bizottság (9 fő)

(2)     Az állandó bizottságok tagjainak nevét és jelölőszervezetét jelen rendelet 4. függeléke tartalmazza, a változást a 2 munkanapon belül Polgármesteri Hivatal átvezeti.

Ideiglenes bizottság

44.§

(1)     A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2)     Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3)     Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4)     A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén a "Bizottságok beszámolói és bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések" című napirend keretében, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

Bizottsági működés főbb szabályai

45. §

(1)     A bizottság elnökét és tagjait a Mötv. 58. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kel megválasztani.

(2)     A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottságok munkájában a nem képviselő bizottsági tagok csak eskütétel után vehetnek részt.

(3)     A bizottságok szervezeti és működési rendjüket – saját SZMSZ - maguk állapítják meg.

(4)     A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg.

(6)     A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 5 munkanapon belül le legyen adva.

(7)     Abban az esetben, ha a bizottság a 46. § (1) b.) pontja alapján véleményt nyilvánít, a bizottság vélemény-nyilvánításához minden esetben egyszerű többség szükséges

(8)     A bizottság a bizottsági elnök állandó helyettesítésére, az elnök munkájának segítése céljából alelnököt választ.

Bizottsági feladatok

46. §

(1)     A bizottságok általános feladatai:

a)   a feladatkörüket érintő rendelkezések tekintetében véleményezik a gazdasági program, a költségvetési rendelet-tervezet, a féléves tájékoztató, az éves beszámoló, valamint a költségvetési módosítások előterjesztéseit;

b)   véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;

c)   elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;

d)   a Képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni;

(2)     Valamennyi tájékoztató jellegű előterjesztés megtárgyalását a Képviselő-testület a témája szerinti illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

47. §

A Pénzügyi Bizottság feladatai:

48. §

A Jogi, Igazgatási és Közbiztonsági Bizottság feladatai:

49. §

Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság feladatai:

50. §

Egészségügyi, és Sport Bizottság feladatai:

51. §

A Gazdasági Bizottság feladatai:

52. §

Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság

53. §

Szociális Bizottság

Tanácsnokok

54. §

(1)   A Képviselő-testület saját tagjai közül minősített többséggel az alábbi tanácsnokokat választja meg:

a)      Civil Tanácsnok

b)      Közlekedési Tanácsnok

c)      Sport Tanácsnok

(2)     A tanácsnok megválasztása és visszahívása a polgármester előterjesztésére történik.

(3)     A tanácsnok munkája segítésére döntési jogkörrel nem rendelkező tanácsadó testületet szervezhet. A tanácsnok gondoskodik arról, hogy a tanácsadó testületének ügyrendje, valamint azok üléseiről készített emlékeztető egy példánya el legyen helyezve a Polgármesteri Hivatal irattárában.

(4)     A tanácsnokok munkájukról évente egyszer beszámolnak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság, illetve a képviselő-testület előtt.

(5)     A tanácsnokok nevét és jelölőszervezetét jelen rendelet 5. függeléke tartalmazza. A változást a Polgármesteri Hivatal 2 munkanapon belül átvezeti. 

55. §

Civil Tanácsnok feladatai:

a)      Nyilvántartja a kerületben működő, - és tudomására jutott – a lakosok önszerveződésén alapuló szervezeteket, egyesületeket, alapítványokat, csoportokat /kivéve a pártokat és az érdekvédelmi szervezeteket/,

b)      Folyamatosan figyelemmel kíséri ezen szervezetek tevékenységét,

c)      Közvetíti a szervezetek kérdéseit, észrevételeit, javaslatait a Képviselő-testület részére,

d)      Segítséget nyújt ezen szervezetek részére, hogy minél jobban megismerhessék a Képviselő-testület döntéseit, döntéshozatali munkáját,

e)      Elősegíti, hogy a civil szervezetek minél hatékonyabban működjenek együtt a Képviselő-testülettel a kerület helyzetének javítása céljából,

f)       Koordinálja a Civil Szervezetek Házában lévő szervezeteket,

g)      Szükség esetén ajánlásokat tesz a Képviselő-testületnek,

h)      Véleményezi a szakterületéhez tartozó előterjesztéseket,

i)       Munkájáról évente egy alkalommal beszámol a Jogi és Közbiztonsági Bizottságnak

56. §

Közlekedési Tanácsnok feladatai:

a)     Részt vesz a kerület közlekedési stratégiájának kidolgozásában,

b)     Javaslatot tesz a kerületet érintő tömegközlekedési útvonal, és járatszám módosítására,

c)     Javaslatot tesz forgalomszervezési változtatásokra,

d)     Figyelemmel kíséri kerületet érintő közlekedési feladatok végrehajtását,

e)     Véleményezi a szakterületéhez tartozó előterjesztéseket.

f)      Munkájáról évente egy alkalommal beszámol a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnak.

57. §

Sport Tanácsnok feladatai:

V. fejezet

A helyi nemzetiségi önkormányzat

58. §

(1)     A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)     A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.

(3)     Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése érdekében:

a)   nem lakás céljára szolgáló helyiséget biztosít, határozatlan időre, ingyenes használattal,

b)   biztosítja a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot,

c)   viseli a használat folyamán felmerülő karbantartási, javítási, pótlási kiadások – költségek – megtérítését,

d)   fizeti a helyiség/épületrész használatával kapcsolatos közüzemi díjakat (villamos-energia, víz, csatorna, fűtés, szemétszállítás, stb.),

e)   térítésmentesen gondoskodik a vagyonvédelemről, a napi takarításról, negyedévi nagytakarításról.

f)    biztosítja a posta, kézbesítési, gépelési sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket.

(4)     Minderről együttműködési megállapodást kell készíteni, amit a Képviselő-testület hagy jóvá.

VI. fejezet

A tisztségviselők

Polgármester

59. §

(1)     Ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(2)     Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a kerületi vállalatokkal, vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

Alpolgármester

60. §

(1)     A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül három alpolgármestert választ.

(2)     A megválasztott alpolgármesterek közül 2 fő főállásban, 1 fő társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3)     A polgármestert, az általános helyettesítést ellátó főállású alpolgármester helyettesíti. 

Jegyző

61. §

(1)     Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(2)     A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, kötelest azt részükre jelezni.

(3)     Felügyel a Polgármesteri Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4)     Gondoskodik az SZMSZ függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

(5)     Felügyeli a Polgármesteri Hivatal iratkezelését.

Aljegyző

62. §

(1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyző és az aljegyző együttes távolléte esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére, a polgármester  - legfeljebb hat hónap időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására.

A tisztségviselők fogadóórái

63. §

(1)     A tisztségviselők havonta egy alkalommal meghatározott napon és időben, fogadóórát kötelesek tartani.

(2)     A tisztségviselők nevét a 6. függelék tartalmazza.

(3)     A tisztségviselők fogadóórájának helyéről és időpontjáról, valamint a bejelentkezés módjáról a jegyző tájékoztatót bocsát ki, amit egyéb hivatalos hirdetményként közzétesz.

(4)     Elháríthatatlan akadályoztatás esetén megfelelő helyettesítésről a tisztségviselő gondoskodni köteles.

VII. fejezet

A Polgármesteri Hivatal

64. §

(1)     A Polgármesteri Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a polgármester átruházott hatáskörben hagy jóvá.

(2)     A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása:

a)   Belső Ellenőrzési Egység

b)   Főépítészi Iroda

c)   Hatósági Osztály

d)   Jogi Osztály

e)   Oktatási – Kulturális – Egészségügyi és Sportosztály

f)       Pénzügyi és Számviteli Osztály

g)      Rendvédelmi Osztály

h)   Személyügyi Osztály

i)    Szervezési Osztály

j)    Szociális Osztály

k)      Vagyongazdálkodási Osztály

l)        Városfejlesztési – Közbeszerzési és Pályázati Osztály

(3)     Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

65. §

E rendelet 2014. november 13.-án 15 órakor lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

66. §

(1)     E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 24/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelet.

Szabados Ákos                                                     Dr. Kiss Irén

 polgármester                                                       címzetes főjegyző

mellékletek

1. melléklet

Pesterzsébet Önkormányzat jelképeinek színes grafikája

1. A címer színes grafikája:

2. A zászló grafikája:

3. A pecsét grafikája:

2. melléklet

Képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörei

44.  A képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat, kivételt képeznek ez alól a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó, valamint a minősített többséget igénylő döntések. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

45.       Kérelemre a közterület használója részére a díjfizetés alól részleges, vagy teljes mentességet, illetve részlet-fizetési kedvezményt adhat.

46.       Hozzájárulást ad az elvi építési engedélyhez, vagy építési engedélyhez kötött építmények, reklámhordozók, árnyékolók, ernyőszerkezetek, közterületen történő vagy közterület-használatnak minősülő létesítéséhez, bővítéséhez, áthelyezéséhez.

47.       Dönt az alkalmi (ünnepi) vásárok helyének és rendezőjének kijelöléséről, s kiadja a közterület-használati hozzájárulást.

48.  Határozatot hoz a közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló, többször módosított 10/2013. (IV. 26.) Ök. sz. rendelet 19. §-ában foglalt jogellenes közterület használat esetén a jogellenes közterület használóval szemben a jogellenesség megállapítása és megszüntetése érdekében lefolytatott hatósági eljárásban.

49.  Az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokkal kapcsolatosan dönt az egyedi kérelmek esetében 1.000.000 Ft összeghatárig.

50.  Dönt a településképi igazolás kiadása vagy annak megtagadása tekintetében.

51.  Dönt a településképi bejelentési eljárással kapcsolatos bírság kiszabásáról.

52.   Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve egyéb önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, azok alatt, felett és azokban közcélú, saját célú, külön célú vagy zárt célú távközlési eszközök létesítésével, bővítésével vagy áthelyezésével összefüggésben az ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti egyszeri kártalanítással vagy ellenszolgáltatással kapcsolatosan, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27.§ (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi jogok gyakorlásával érintett kérdésekben a Polgármester dönt. A kártalanítás vagy ellenszolgáltatás összegét a közcélú távközlési eszközökre vonatkozóan a Polgármester 50 %-kal mérsékelheti.

53.  Ellátja a jogszabályban meghatározott közút kezelői feladatokat és hatásköröket.

3. melléklet

Képviselő-testület önként vállalt feladatai, szakfeladatai

4. melléklet

Tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek

5. melléklet

Előterjesztésekkel kapcsolatos követelmények

6. melléklet

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának képviselői számára, a képviselői jogviszonyt igazoló igazolvány mintája

7. melléklet

Az Önkormányzat telephelyei

függelékek

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014 (XI./13.) önkormányzati rendeletének indokolása

Általános indokolás

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete korábban hatályban lévő Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 24/2013. (VI. 26.) Ök. sz. rendeletét felülvizsgálta és ennek eredményeképpen új rendeletet alkotott.

Részletes indokolás

1.-2. §-hoz

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

Meghatározza az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezését, az önkormányzat jelképeit, utal a jelképek és a névhasználat, valamint a polgármesteri, képviselői, bizottsági tagok által teendő eskü szövegét meghatározó külön jogszabályokra.

3.-4. §-hoz

Meghatározza az önkormányzat által ellátott kötelezően és önként vállaltként feladatokat, a Képviselő-testület által szerveire átruházott (polgármester, bizottságok, jegyző) döntési hatásköröket. Felsorolja az önkormányzat alaptevékenységéhez kapcsolódó szakfeladatokat.

5.-11. §-hoz

A Képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívásával, a meghívottak körével, az ülések helyszínével, ülések nyilvánosságával és időtartamával kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

12. – 23. §-hoz

A Képviselő-testület ülésének vezetésével, a tárgyalandó napirendek meghatározásának, a vita vezetésének módjával kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Meghatározza a Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásával kapcsolatban a levezető elnök feladatait, jogosítványait.

Meghatározza a hozzászólások kereteit, illetve a hozzászólásra jogosultak körét.

Szabályozza a képviselő-testület által tárgyalt előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, valamint azt hogy mely személyek tehetnek előterjesztést. Szabályozza a képviselő-testületi előterjesztésének kézbesítésével, illetve az azokhoz való hozzáférés szabályait.

24. – 31. §

Meghatározza a Képviselő-testület döntéshozatalának módozatait (nyílt, névszerinti, titkos szavazás), valamit azok részletes szabályait. Meghatározza az egyszerű és a minősített többséggel meghozható döntések körét. Rendelkezik a Képviselő-testület által hozott döntések nyilvántartásának szabályairól.

32. –33. §-hoz

A Képviselő-testület által alkotott rendeletek előzetes társadalmi egyeztetésének követelményét – az ez alóli kivételeket - és az egyeztetés módját határozza meg. Szabályozza a rendelet alkotás kezdeményezésére jogosultak körét, a rendeletek kihirdetésével kapcsolatos főbb szabályokat.

34. § -hoz

A Képviselő-testület évente egyszer közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás lebonyolításának szabályait határozza meg.

35. – 36. §-hoz

A Képviselő-testületi ülésen elhangzottakról készült jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Meghatározza a Képviselő-testület ülésein született döntések nyilvánosságra hozatalának módozatait. A döntések helyben szokásos módon való kihirdetési módjának tartalmi elemeit.

37. – 42. §-hoz

A képviselő-testület tagjainak, a képviselők alapvető jogait sorolja fel, valamint a képviselői tevékenység során rendelkezésre álló javaslattételi, tájékozódási lehetőségek részletszabályait határozza meg. Szabályozza a frakció alakítás feltételeit, valamint az ehhez kapcsolódó jogosítványokat.

43. – 57. §-hoz

A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében jelentős szerepet töltenek be a képviselő-testület bizottságai és a tanácsnokok.. A rendelet meghatározza a bizottsági működés általános szabályait. Felsorolja az egyes szakterületekért felelős állandó bizottságok hivatalos elnevezését, meghatározza létszámukat, illetve személyi összetételüket. Szabályozza az egyes állandó bizottságok és a tanácsnokok által ellátandó feladatok körét.

58. §-hoz

Rendelkezik az önkormányzat és a kerületben működő nemzetiségi önkormányzatok közötti együttműködés főbb szabályairól.

59. – 63. §-hoz

Meghatározza a az önkormányzat további szervei, a tisztségviselők– polgármester, jegyző alpolgármester, aljegyző – főbb feladatait. Rendelkezik a helyettesítésük rendjéről. Meghatározza az alpolgármesterek számát, foglalkoztatási jogviszonyuk jellegét. Szabályozza a tisztségviselők fogadóórájának főbb szabályait.

64. §-hoz

Meghatározza a Polgármesteri Hivatal szervezeti struktúráját, a különböző szervezeti egységek megnevezését. Szabályozza az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos belső szabályzatok jóváhagyásának rendjét.

65. §-hoz

A rendelet hatálybalépésének időpontjáról és ezzel egyidejűleg hatályát vesztő rendelettel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz.