Ostoros Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-a és 88. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.       Általános rendelkezések

1. §

A rendelet célja a települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyi szabályozása, a közegészségügyi rendelkezések betartásának biztosítása. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések a tevékenység kiszámítható, biztonságos ellátását, a kötelezettségek ellenőrizhetőségét célozzák.

2. §

(1) A rendelet területi hatálya Ostoros község (továbbiakban: település) közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya a település közigazgatási területén belül minden ingatlanhasználóra, birtokosra, vagyonkezelőre és használóra (továbbiakban együtt: ingatlanhasználó), akinek életvitele, vagy egyéb tevékenysége, működése során hulladék keletkezik, vagy ingatlanán hulladék van, továbbá a hulladék begyűjtőjére és kezelőjére függetlenül attól, hogy az természetes, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

(3) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásra, a települési szilárd hulladék (a továbbiakban: hulladék) gyűjtésére, begyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására, valamint további kezelésére. Nem terjed ki ugyanakkor a veszélyes, a radioaktív, az állati eredetű, az inert és a települési folyékony hulladékra, valamint az ezekkel összefüggő tevékenységekre.

3. §

Az e rendeletben használt fogalmakat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) és végrehajtási rendeletei szerinti tartalommal kell alkalmazni, értelmezni.

2. A közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei

4. §

(1) A település közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett Közszolgáltató (továbbiakban Közszolgáltató):  PEVIK Közüzemi és Közszolgáltató Kft. (3250 Pétervására, Tisztisor utca 29.).

(2) Közszolgáltató alvállalkozót nem foglalkoztat.

(3) Az Önkormányzat a feladat-ellátási szerződést a Szolgáltatóval határozott időre, 2015. december 31-ig köti meg. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

(4) A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében az Önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatokat szabályozza, a közszolgáltatást igénybevevők jogos érdekeinek védelmére is tekintettel.

(5)     A közszolgáltatási szerződésben – a Ht. 34. § (5) bekezdésében előírtakon kívül – rögzíteni kell:

a) a közszolgáltató jogait és kötelezettségeit, különösen a feladatellátás módját, a közszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét, a fogyasztói kifogások, észrevételek intézésének módját,
b) a közszolgáltatás személyi és tárgyi feltételeit,
c)a települési szilárd hulladék ártalmatlanításra történő átadásának módját,
d) a nem szerződésszerű teljesítésből származó kötbérfizetési kötelezettséget az Önkormányzat, vagy a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos javára,
e) az Önkormányzat kötelezettségeit,
f) a közszolgáltatás finanszírozásának módját,
g) az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet és annak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát,
h) a szerződés módosításának és megszűnésének, felmondásának eseteit.

(6) A közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a Képviselő-testület haladéktalanul intézkedik a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosításáról.

(7) E rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában akkor is a közszolgáltatási szerződés részévé válnak, ha a felek ettől eltérően rendelkeznek.

3.       A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás ellátásának rendje,

a közszolgáltatás kötelező igénybevétele

5. §

(1) Az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát – az 5. § (10) bekezdése kivételével - arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe.

(2) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül.

(3) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéses jogviszony kezdő időpontjának azt a napot kell tekintetni, amelyen az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált.

(4) Ha jogszabály, jogerős bírósági, vagy hatósági határozat eltérően nem rendelkezik, a (3) bekezdés szerinti kezdő időpont:

a) tulajdonos esetében a tulajdonjog jogerős ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének napja;
b) birtokos esetében az ingatlan birtokba vételének napja;
c) vagyonkezelő esetében a vagyonkezelői szerződés szerinti birtokbavétel napja;
d) használó esetében az ingatlan tényleges használatának első napja.

(5) A közszolgáltatás teljesítésének jelen rendeletben szabályozott feltételeiről Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban köteles értesíteni. A tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet az Önkormányzat honlapján, a helyi kábeltelevízió útján, a közüzemi számla mellé csatolt szórólappal. Emellett ezt a tájékoztatást a Közszolgáltató az internetes honlapján keresztül is közzéteszi.

(6) A hulladék begyűjtésének, elszállításának útvonalát és időpontját a Közszolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlanhasználókat – változás bekövetkezte előtt – tájékoztatni.  A tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet az Önkormányzat honlapján, a helyi kábeltelevízió útján, a közüzemi számla mellé csatolt szórólappal. Emellett ezt a tájékoztatást a Közszolgáltató az internetes honlapján keresztül is közzéteszi.

(7) A település közigazgatási területén tilos:

a) a hulladékot elhagyni,
b) a gyűjtés, begyűjtés és lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni,
c) ellenőrizhetetlen körülmények között elhelyezni vagy kezelni.

4.  Az Önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai

6. §

Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál keletkező települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, illetve a kijelölt hulladékkezelőben történő ártalommentes elhelyezésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn, melyre a jogszabályban meghatározott eljárás szerint kiválasztott Közszolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt.

5. Az ingatlanhasználó kötelezettségei

7. §

(1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek hetente egy alkalommal a Közszolgáltató által megjelölt napon, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni. A kihelyezett gyűjtőedény fedelének - a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell lenni. A gyűjtőedény (konténer) nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, vagy mások jó közérzetének a megzavarásával.

(2) Az ingatlanhasználó alapvető kötelezettsége, hogy a hulladék gyűjtése során is megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

(3) A gyűjtőedényt a gyűjtési és szállítási napok kivételével az ingatlanon belül kell elhelyezni és tárolni.

(4) Az ingatlanhasználó köteles - bizonyítható módon - a rendelet 1. számú, vagy 2. számú mellékletében található adatközlő kitöltésével nyilatkozni a Közszolgáltatónak arra vonatkozóan, hogy a háztartási hulladék gyűjtéséhez milyen típusú (űrméretű) és darabszámú gyűjtőedényt állított rendszerbe. A Közszolgáltató által rendszerbe állított gyűjtőedények 110/120 liter, 240 liter űrtartalmúak lehetnek.

 (5) Az ingatlanhasználó az (4) bekezdés szerinti nyilatkozatában rögzített, a háztartási hulladék gyűjtéséhez általa rendszerbe állított gyűjtőedény típusára (űrméretére) és darabszámára vonatkozó választását, a Közszolgáltatóhoz benyújtott egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja a rendszeresített gyűjtőedények körének figyelembe vételével.

(6) Ha az ingatlanon keletkező hulladék mennyisége nem rendszeresen, hanem csupán alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, az ingatlanhasználó jogosult  a Közszolgáltató által térítés ellenében rendelkezésére bocsátott, azonosító jellel ellátott hulladékzsákban a többlethulladékot a gyűjtőedényzet mellé kihelyezni, vagy más gyűjtőeszközt (konténert) igénybe venni.

8. §

(1) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves települési hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a gyűjtőedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni.

(2) Nem szabad a gyűjtőedényben veszélyes hulladékot, vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni települési hulladékként, amely veszélyezteti a gyűjtéssel és szállítással foglalkozók vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét.

(3) A rendszeresített gyűjtőedények beszerzése, tisztítása, fertőtlenítése, javítása, pótlása az ingatlanhasználó kötelessége.

(4) Az ingatlanhasználó köteles 15 napon belül írásban a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Ezzel egyidejűleg az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási szilárd hulladék esetében köteles megjelölni az ingatlanon található lakások és egyéb rendeltetésű egységek, valamint az ott élő személyek számát, szükséges személyi adatait az 1. vagy 2. sz. melléklet kitöltésével.

9. §

(1) Az az ingatlanhasználó, akinek e rendelet szerinti háztartási hulladéka keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett háztartási hulladékhoz hasonló hulladékától elkülönítetten gyűjteni. Köteles a közszolgáltatást e rendelet szerint mind a magánszemélynek, mind a gazdálkodó szervezetnek külön-külön igénybe venni, feltéve, hogy a hulladék kezeléséről a (2) bekezdésnek megfelelően nem gondoskodott.

(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a kötelező közszolgáltatást nem veszik igénybe, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartási, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni és ezekről a jegyzőnek bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezetek a közszolgáltatás alá nem tartozó hulladékuk mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról kötelesek a jegyzőt tájékoztatni.

(3) Amennyiben a települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék – árusító, Közszolgáltató vagy egyéb gazdasági tevékenység folytán – közterületen keletkezik, a tevékenység végzésére kiadott közterület-használati engedély, illetve útkezelői hozzájárulás birtokosa köteles az Önkormányzatnak igazoltan bemutatni (bejelenteni), hogy hulladékának kezeléséről a Közszolgáltatóval kötött megállapodás alapján gondoskodik. Az Önkormányzat a hulladékkezelés dokumentumait utólagosan ellenőrzi.

6. A Közszolgáltató jogai és kötelezettségei

10. §

(1) Közszolgáltató feladata az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződésében foglaltak, valamint a környezetvédelmi előírások megtartása mellett – az önkormányzati rendeletben előírt módon – a települési hulladék ingatlanhasználóktól történő begyűjtése, annak a települési hulladékkezelő telepre történő elszállítása, valamint a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása.

(2) Közszolgáltató az Önkormányzat közfeladatai ellátásához kapcsolódó 3. számú mellékletben felsorolt közintézményeknél keletkezett hulladékot elszállítja heti egy alkalommal. A temető konténereinek ürítése havi egy alkalommal történik. A szállítási költségeket az Önkormányzat megtéríti.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében megtagadhatja a települési hulladék elszállítását, ha

a) a nem az 1., vagy 2. számú melléklet szerinti nyilatkozatban rögzített gyűjtőedényben, illetve a 7. § (6) bekezdése szerinti kiegészítő műanyag zsákban kerül átadásra,
b) a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, a gyűjtőedény az alkalmazott gépi ürítési módszerrel - az ingatlan tulajdonosának felróható okból - nem üríthető,
c) a gyűjtőedényben települési hulladéknak nem minősülő hulladékot helyeztek el, különösen izzásban lévő salakot, földet, építési és bontási hulladékot, állati tetemet, valamint elektromos, elektronikai és veszélyes hulladékot,
d) a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék az ürítés, illetve a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy hasznosítás, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet,
e)érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, illetve ártalommentesen nem helyezhető el, illetve nem minősül települési hulladéknak,
f) a gyűjtőedény oly mértékben sérült, hogy a gépi ürítés során balesetveszélyt okozhat.

(4) A (3) bekezdésben említett esetekben a Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban értesíti a települési hulladék elszállítása megtagadásának okáról. Az ingatlanhasználó a megtagadási okokat maga köteles megszüntetni, vagy megszüntetéséről gondoskodni. Ha e kötelességének az ingatlanhasználó a szállítás meghatározott újabb időpontjáig nem tesz eleget, a Közszolgáltató az ingatlanhasználó költségére és felelősségére a hulladék elszállításának megtagadására okot adó körülményt megszünteti, vagy mással megszüntetteti. Az ezzel kapcsolatban indokoltan és igazoltan felmerült tényleges költségeket a Közszolgáltató - külön tételként feltüntetve - a soron következő számlában érvényesíti.

(5) Ha az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felé a valóságnak meg nem felelő adatot közöl, vagy az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja a rendszeresített gyűjtőedények űrtartalmát, a Közszolgáltató – az ingatlanhasználó megkeresésével egyidejűleg az ingatlanhasználó költségére – jogosult a tényleges mennyiségű hulladéknak, vagy családlétszámnak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni az eredeti gyűjtőedényt és az ennek megfelelő emelt díjat megfizettetni.

(6) Az ingatlanhasználó bejelentése alapján – az ingatlanhasználó költségére – a Közszolgáltató köteles az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, illetve elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú vagy további gyűjtőedényt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátani, és a szolgáltatást – megfelelő díjfizetés mellett – teljesíteni.

(7) Közszolgáltató az ingatlanhasználó kérésére – térítési díj ellenében - a gyűjtőedények pótlásáról, kicseréléséről, javításáról köteles gondoskodni. Ha a gyűjtőedény az ürítés során a Közszolgáltató hibájából válik használhatatlanná, köteles térítési díj nélkül kijavítani vagy kicserélni.

(8) Közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni. A gyűjtőedényben a Közszolgáltató által okozott kárt térítésmentesen köteles kijavítani, vagy a gyűjtőedényt kicserélni, ha a károkozás neki felróható okból következett be.

(9) A Közszolgáltató köteles a javítási munka időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani.

7.        A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelése

11. §

(1) Közszolgáltató jogosult a közszolgáltatást igénybevevő magánszemélyek és jogi személyek szükséges adatainak (név, lakcím, születési hely, idő, anyja neve, telefonszáma, e-mail címe) közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő kezelésére. Az adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapítása, a közszolgáltatási díj behajtása érdekében szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.

(2) Közszolgáltató az (1) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján végzett adatkezelési tevékenységének gyakorlása során köteles maradéktalanul betartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit,

a) megteremteni a személyes adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
b) gondoskodni az adatok biztonságáról,
c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok jogszabályban előírt iratmegőrzési kötelezettség kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a Közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

(4) Az adatvédelmi és az egyéb adatszolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok rendelkezései által meghatározott keretek között - az ingatlanhasználó nyilatkozata hiányában – a jegyző köteles átadni Közszolgáltatónak a Közszolgáltatói kötelezettsége hatékony és folyamatos ellátásához szükséges, kezelésében lévő adatokat és információkat.

(5) Közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai tekintetében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e bekezdésben meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

8. Elkülönített hulladékgyűjtés

12. §

(1) Ostoros Község közigazgatási területén az Önkormányzat a Közszolgáltatóval együttműködve elkülönített hulladékgyűjtési (továbbiakban: szelektív hulladékgyűjtés) közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(2) Közszolgáltató köteles törekedni a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére, kiemelt figyelemmel:

a) biológiailag lebomló szerves anyagokra, valamint
b) a keletkező hasznosítható hulladékokra (üveg, papír, fém, műanyag).

(3) Közszolgáltató közterületen szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas gyűjtőedényt elhelyezhet, az Önkormányzattal közösen kialakíthat gyűjtőszigetet, hulladékgyűjtő udvart.  

(4) A lakosság által a háztartásokban szelektíven gyűjtött hulladékot a Közszolgáltató térítésmentesen, minden hónap első hetének járatnapján házhoz menő begyűjtő-járattal szállítja el.

(5) Az egyes hulladék fajták gyűjtése az ingatlanok előtti közterületről az alábbiak szerint történik:

a nem visszaváltható, átlátszó, ásványvizes és üdítős palack (PET-palack): a Közszolgáltató logójával ellátott, műanyag zsákban kerül elszállításra úgy, hogy a zsákokat a Közszolgáltató térítésmentesen biztosítja;
a kötegelve kihelyezett papírhulladékot (újság, íves papírhulladék, nem szennyezett hullámkarton) a Közszolgáltató térítésmentesen elszállítja.

(6) Közszolgáltató az ingatlanhasználók részére az üres zsákokat alkalmanként, a gyűjtéssel egyidejűleg, a következő szállítási ütemre előre biztosítja úgy, hogy azokat lehetőség szerint a postaládákban vagy egyéb biztonságos helyen helyezi el. Amennyiben szükséges, több zsák is igényelhető, a Közszolgáltató ezeket is térítésmentesen bocsátja az igénylő rendelkezésére. Amennyiben az ingatlanhasználó nem rendelkezik megfelelő méretű postaládával vagy egyéb, a cserezsák tárolására alkalmas tárolóval, abban az esetben a cserezsák a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán vehető át.

(7) A szelektív gyűjtőzsákokba és gyűjtőkonténerekbe elkülönítetten csak (5) bekezdésben megjelölt fajtájú hulladék kerülhet, tilos bennük rendeltetéstől eltérő, környezetre vagy emberi egészségre ártalmas, vagy a gyűjtőjárművet rongáló hulladékot elhelyezni.

(8) A gyűjtőzsákokat az elszállítás napján úgy kell kihelyezni, hogy az a forgalmat ne zavarja. Kiszakadt zsákot, kötegelés nélküli papírhulladékot kihelyezni tilos. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a szelektív gyűjtőzsákokban vagy szelektív gyűjtőedényben nem az azokon feltüntetett fajtájú hulladékot helyezi el, abban az esetben Közszolgáltató nem köteles a hulladékot a szelektív hulladékgyűjtés keretében elszállítani.

(9) Amennyiben a szelektív hulladék elszállítása a meghatározott időpontban a Közszolgáltató hibájából elmarad, a hulladékot Közszolgáltató köteles 24 órán belül elszállítani.

(10) Közszolgáltató tájékoztatja az ingatlanhasználókat a házhoz menő gyűjtési rendszer szabályairól és esetleges változásairól az 5. § (6) bekezdésében megjelölt módon.

9. Lomtalanítás, veszélyes- és kerti hulladékgyűjtés

13. §

(1) A nagydarabos háztartási hulladék (lom) - amely a rendszeresített gyűjtőedénybe mérete miatt nem helyezhető el – gyűjtéséről, szállításáról és ártalommentes elhelyezéséről a Közszolgáltató évente egy alkalommal - külön díj felszámítása nélkül - tavaszi időszakban lomtalanítás keretében gondoskodik.

(2) Közszolgáltató a hulladékbirtokos számára ingyenesen előre meghirdetett időpontban, évente legalább egy alkalommal lomtalanítás során begyűjti a háztartásban termelődött, de a gyűjtőedényben el nem helyezhető szilárd háztartási hulladékot.

(3) Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék;
b) gumiabroncs hulladék;
c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;
d) az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;
e) veszélyes hulladék;
f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék;
g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladék;
h) kerti biohulladék.

(4) A lomtalanítás alá tartozó háztartási hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű- és gyalogos forgalmat ne zavarja, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

14. §

A veszélyes hulladék gyűjtéséről az Önkormányzat – a Közszolgáltatóval egyeztetetve - előre meghirdetett időpontban veszélyes hulladék gyűjtési akció keretében évente egy alkalommal külön gondoskodik. A veszélyes hulladék közé tartozó galvánelemek, kisméretű akkumulátorok – gumiabroncs-hulladék és lakossági gyűjtése az Önkormányzat által egyes intézményekbe, üzletekbe kihelyezett gyűjtőedényekbe folyamatosan történik.

15. §

(1) A kerti zöld hulladékot az ingatlanhasználónak lehetőség szerint komposztálnia kell. A komposztálás helyét úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos ingatlanok telekhatárától legalább 1 m távolságban helyezkedjen el. Az ingatlan tulajdonosa a rothadó, vagy kellemetlen szagot árasztó hulladék elszállításáról, ártalmatlanításáról azonnal köteles gondoskodni.

(2) Az Önkormányzat egyedi igény alapján - különösen tűzgyújtási tilalom idején - a zöldhulladék gyűjtésére konténerek kihelyezését és elszállítását kérheti a Közszolgáltatótól térítési díj ellenében.

(3) A kerti hulladék heti rendszerességgel történő elszállítását az ingatlanhasználó egyedi megrendelése alapján Közszolgáltató meghatározott időszakban házhoz menő gyűjtéssel, az ingatlanhasználó által fizetendő térítési díj ellenében végzi. A szolgáltatás során a kerti hulladék gyűjtése műanyag zsákokban történik.

(4) Évente két alkalommal az Önkormányzattal egyeztetett időpontban (tavasszal és ősszel) kerti hulladék összegyűjtésről a Közszolgáltató a lakosság  részére térítésmentesen gondoskodik. Ezen alkalmakkor a lakosok a legfeljebb 1 méteresre darabolt összekötözött faágakat a szállítási napot megelőző napon helyezhetik ki a közterületre. Ezen típusú zöldhulladék-gyűjtés költségét a Közszolgáltató felé az Önkormányzat megtéríti.

(5) A lomtalanítás, illetve a tavasszal és ősszel megszervezésre kerülő kerti hulladék elszállítás pontos időpontjáról legalább 15 nappal korábban a Közszolgáltató köteles a lakosság részére igazolható módon tájékoztatást nyújtani. A tájékoztatási kötelezettségének eleget tehet az 5. § (6) bekezdésében megjelölt módon.

10. A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

szüneteltetése

16. §

(1) Szüneteltethető a települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kötelező igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyekben legalább 90 napig senki sem tartózkodik, és emiatt azokon települési hulladék nem keletkezik.

(2) Erre vonatkozó igazolást a jegyző rendelkezésére álló nyilvántartás vagy két szomszéd nyilatkozata alapján ad ki.

(3) Az ingatlan megüresedését az ingatlanhasználó a megüresedést legalább 30 nappal megelőzően köteles a Közszolgáltató felé bejelenteni.

(4) Ha a szüneteltetés (1) bekezdés szerinti feltételében változás következik be, az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónak haladéktalanul írásban köteles azt bejelenteni, és a közszolgáltatást a továbbiakban igénybe venni.

(5) Ha a szünetelés ideje alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék kerül kihelyezésre az előírt gyűjtőedényben, úgy – az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett - a Közszolgáltató a települési hulladékot köteles begyűjteni és elszállítani a hulladék mennyiségének megfelelő díj felszámítása mellett.

11. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj

17. §

(1) A települési hulladékhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználó a Közszolgáltató részére közvetlenül közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(2) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére – a számla alapján - utólag, negyedéves bontásban köteles megfizetni. A közszolgáltatás díját a Közszolgáltató számlázza ki.

(3) A fizetendő közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató által összeállított számla kézhezvételét követően, a számlában feltüntetett fizetési határidőig kell kiegyenlíteni. A számla átadása történhet megbízott útján, személyesen vagy postai úton.

(4) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

(5) Ha az ingatlanhasználó vagy gazdálkodó szervezet az 1.számú vagy 2. számú melléklet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Közszolgáltató – az ingatlanhasználó egyidejű írásbeli értesítése mellett – az ingatlanon lévő lakóegységenként minimálisan 1 db 110/120 literes, vagy amennyiben az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiség ezt a mennyiséget meghaladja, úgy az ennek megfelelő gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek  megfelelő díjat számláz, addig az időpontig, ameddig az ingatlan tulajdonosa a bejelentési kötelezettségét nem teljesíti.

(6) Az ingatlan tulajdonosának változása esetén a közszolgáltatás díját a tulajdonosváltás bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azután pedig az új ingatlanhasználó köteles fizetni.

(7) Az ingatlanhasználónak nem kell közszolgáltatási díjat fizetni azokra a hónapokra, amelyek során a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége a 16. § alapján szünetelt.

(8) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek.

(9) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltató vagy a követelés egyéb jogosultja (a továbbiakban együtt: a követelés jogosultja) felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak teljesítésére.

(10) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi. A NAV – a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

(11) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül küldött fizetési felszólításért az ingatlanhasználók adminisztrációs díjat kötelesek fizetni. Ennek mértéke fizetési felszólításonként 800 Ft. Ha a számla kiegyenlítésére a felszólítás dátumát követően került sor, a befizetett összeg először az adminisztrációs díjjal szemben kerül elszámolásara, a fennmaradó összeggel pedig a közszolgáltatási díjhátralékot csökkenti a Közszolgáltató.

12. A hulladék elhelyezésével, ártalmatlanításával, illetve hasznosításával

 kapcsolatos rendelkezések

18. §

(1) A  kötelező közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladék elhelyezését a Közszolgáltató kizárólag a települési önkormányzat által az erre a célra kijelölt létesítményben végezheti.

(2) A kötelező közszolgáltatás keretében begyűjtött települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása az Eger-Déli iparterület átrakóállomáson (Eger belterület 10525/11 és 10525/12. hrsz.), valamint a Hejőpapi hulladéklerakóban (Hejőpapi, külterület 073/5. hrsz.)  történhet.

(3) A Közszolgáltató a 10. §-ban foglalt előírásoktól eltérő módon, szabálytalanul elhelyezett hulladékot köteles az Önkormányzat felkérésére, az Önkormányzattal egyeztetett módon – külön díjfizetés ellenében – elszállítani.

(4) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkezett, de a kötelező közszolgáltatás körébe nem tartozó (alkalmi jellegű) települési szilárd hulladékot a (2)  bekezdésben meghatározott létesítmény területére maga is elszállíthatja a létesítmény által közzétett mennyiségben és szolgáltatási díj ellenében.

13. Hulladékgazdálkodási bírság

19. §

(1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával:

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez,
c) a  hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

(2) A bírság kiszabására a jegyző  jogosult, amennyiben:

a) az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi,

b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezés történik,

c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el,

d) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi,

(3) A hulladékgazdálkodási bírság kiszabása és megfizetése nem mentesít a büntetőjogi és kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, továbbá a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) A jogerősen kiszabott hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás.

14. Záró rendelkezések

20. §

Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, de rendelkezéseit díjfizetés vonatkozásában 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

21. §

A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásokról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 16/2009. (IX. 15.) önkormányzati rendelet.