Felsőtelekes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.28.) önkormányzati rendelete
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Hatályos: 2022. 06. 01Felsőtelekes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.28.) önkormányzati rendelete
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Felsőtelekes Község Önkormányzata Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény (Ht.) 35. §.-ában, 39. § (2) és (5) bekezdésében, továbbá a Ht. 88. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. §-a (1) bekezdésének 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Rész
Általános rendelkezések
Bevezető rendelkezések
1. § A képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási feladatait – a Ht.-ben rögzített elveknek megfelelően – a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, a jelen re4ndeletben foglaltak szerint települési hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.
A rendelet hatálya
2. § (1) Felsőtelekes Község Önkormányzata jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást tart fenn a települési hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére akként, hogy a felsorolt tevékenységek ellátásáról közszolgáltatási szerződés alapján kizárólagos joggal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: Közszolgáltató) útján gondoskodik.
(2) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a települési hulladékra,
b) a hulladékgazdálkodásra,
c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással (továbbiakban : közszolgáltatás) érintett
ca) valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára és használójára (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó),
cb) közszolgáltatóra.
(3) A közszolgáltató alvállalkozók igénybevétele útján biztosítja az (1) bekezdésben meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység ellátását, ahol az alvállalkozók a közszolgáltatás egészéhez viszonyítottan 100 %-ban látják el a közszolgáltatást.
(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékra és a velük összefüggő tevékenységre.
1. Értelmező rendelkezések
3. § A rendeletben használt fogalmak értelmezésére a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
2. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalma, a közszolgáltatási terület
4. § A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:
a) az ingatlanhasználók által - az ingatlanhasználó, vagy a közszolgáltató tulajdonát képező - a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtés céljára gyártott hulladékgyűjtő zsákban gyűjtött települési hulladék ingatlanhasználóktól történő elszállítására - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék (szelektív hulladék) összegyűjtését és elszállítását is;
b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék ingatlanhasználóktól történő összegyűjtésére, illetve átvételére és elszállítására,
c) a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő pontokon, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjtésére és elszállítására,
d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjtésére, elszállítására és annak kezelésére.
5. § (1) A közszolgáltatási terület: Felsőtelekes Község közigazgatási területe.
(2) A közszolgáltatási területen üdülőingatlanok nem találhatók.
3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés
6. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek a Ht. 34. §. (5) bekezdésében foglaltakon és a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) annak a ténynek a rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését,
b) b.) a díjpolitika elveit
c) a közszolgáltató információ szolgáltatási és adatszolgáltatási kötelezettségét a lakosság és az önkormányzat irányába, és annak teljesítési módját,
d) d.) a kapcsolattartás módját, a kapcsolattartásra kijelölt személyeket
e) e.) a szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét,
f) f.) szerződés megszűnésének eseteit, feltételeit.
g) g.) az irányadó jogszabályokra való hivatkozást,
h) h.) keltezést és a szerződő felek aláírását, valamint bélyegző lenyomatát.
(2) A tartósan elhagyott ingatlant ide nem értve, az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatást igénybe venni. A közszolgáltatási jogviszony létrejöhet az ingatlanhasználó bejelentése, valamint a közszolgáltató és az ingatlanhasználó közötti ráutaló magatartás útján, illetve a közszolgáltató rendelkezésre állása esetén.
4. Adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések
7. § (1) A rendelet alapján a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet, az azonosításukhoz szükséges adatok feltüntetésével.
(2) Az ingatlanhasználó - gazdálkodó szervezet és természetes személy - a közszolgáltatási szerződés megkötéséhez szükséges, a Ht. 38. §-ának (3) bekezdésében meghatározott adatait és – amennyiben az nem azonos a közszolgáltatás igénybevételének helyével – a számlázási címet köteles a közszolgáltató felhívására, valamint a személyes adatainak változását követően 8 napon belül bejelenteni.
(3) A közszolgáltató a személyes adat kezelése során köteles az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően eljárni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a közszolgáltató köteles megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, és köteles meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat – titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
8. § (1) Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggésben az ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.
(2) A közszolgáltató az ingatlantulajdonos személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.
(3) A közszolgáltató a feladatának ellátása érdekében nyilvántartott adatokat – a behajtásra jogosult adóhatóságon kívül – harmadik félnek nem adhatja ki.
9. §
Az önkormányzat települési hulladékkal kapcsolatos feladatai
II. Rész
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályai
1. A közszolgáltatás ellátásának rendje és módja
10. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.
(2) A kötelező közszolgáltatást az ingatlanhasználónak nem kell azokon a beépítetlen ingatlanokon igénybe venni, amelyeken hulladék nem keletkezik és nem gyülemlik fel.
11. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást Felsőtelekes községben a 2. § (1) bekezdésében megjelölt közszolgáltató végzi.
(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a kötelező önkormányzati feladat, közfeladat közös ellátására létrejött Társulás, a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Társulás Önkormányzati (a továbbiakban: Társulás) látja el.
(3) A Társulás átruházott feladat- és hatáskörében, a Társulás által egyedüli alapító tagként létrehozott, egyszemélyes non-profit, korlátolt felelősségű társasággal megállapodást köt, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljes körű ellátása céljából.
12. § (1) A települési hulladék begyűjtése heti egy alkalommal történik.
(2) A közszolgáltatás keretében – az (1) bekezdésbe foglaltakon kívül – a közszolgáltató
a) kéthetente házhoz menő szelektív csomagolású hulladékgyűjtést és szállítást végez,
b) zöldhulladék-gyűjtést végez, minden év március – november hónapok közötti időszakban kéthetente egy alkalommal az általa rendszeresített zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsák alkalmazásával
c) Karácsony után a hulladékká vált fenyőfák térítésmentes összegyűjtését és ártalmatlanításra történő elszállítását elvégzi oly módon, hogy a lakossági gyűjtőedény mellé kihelyezett fenyőfákat külön díj felszámolása nélkül elszállítja, minden év január 31-ig.
d) egész évben egyedi bejelentés alapján- de ingatlanonként legfeljebb évente két alkalommal – házhoz menő lomtalanítás keretében az ingatlanhasználóval egyeztetett időpontban gondoskodik
e) a lomtalanításról a közszolgáltató az ingatlanhasználó – társasház és lakásszövetkezet esetében a törvényes képviseletre jogosult - igénybejelentése alapján gondoskodik.
f) a lomtalanítási szolgáltatást az az ingatlanhasználó veheti igénybe, aki az esedékes közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének eleget tett.
g) a lomtalanítási szolgáltatásra vonatkozó igénybejelentés közlését követően a közszolgáltató az ingatlanhasználóval egyeztetett időpontban, de legfeljebb az igénybejelentést követő 30 napon belül köteles a lomtalanításról gondoskodni.
h) közszolgáltató legkésőbb a lomhulladék szállítását megelőző munkanapon köteles az igénybejelentővel a szállítás pontos időpontját közölni.
i) az igénybejelentő köteles a közszolgáltató által megjelölt szállítási időpontban, vagy időtartamban a lomhulladék átadására készen állni, átvételére lehetőséget biztosítani.
(3) Az ingatlanhasználó a hulladék gyűjtésére, illetve elszállítására a részére biztosított és a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített szabványos gyűjtőedényt vagy gyűjtőzsákot köteles használni.
(4) Az ingatlanhasználót a közszolgáltató közszolgáltatással, az elkülönített hulladékgyűjtéssel (szelektív, zöldhulladék-gyűjtés, lomtalanítás) kapcsolatos tudnivalókról – a szolgáltatás igénybe vételének rendjéről, módjáról, feltételeiről és időpontjáról – honlapján és a helyben szokásos módon tájékoztatja.
(5) A közszolgáltatás feltételeiben, rendjében bekövetkezett változásokról a közszolgáltató az ingatlan használót – a változás bekövetkezte előtt 15 nappal – írásban vagy hirdetmény útján köteles tájékoztatni.
2. A közszolgáltat hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos jogai és
kötelezettségei
13. § (1) A közszolgáltató a Ht. 42. §-ában meghatározottakon túl, - az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint – köteles
a) a közszolgáltatási tevékenység folyamatos és teljes körű ellátására;
b) a közszolgáltatás biztonságos és folyamatos ellátásához szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítására, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazására;
c) c.)biztosítani, hogy tőle a szolgáltatás igénybevevői - külön díjazás ellenében - gyűjtőedényeztet bérelhessenek, vagy vásároljanak;
d) az önkormányzattal történő folyamatos egyeztetésre, a hulladékgazdálkodási rendszerének folyamatos fejlesztése céljából;
e) a közszolgáltatás díjának mértékéről, a szolgáltatás önköltségéről és az alkalmazás tapasztalatairól legalább évente egyszer tájékoztatni az önkormányzatot;
f) ügyfélszolgálat és honlap működtetésére.
(2) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és a rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.
14. § (1) A közszolgáltató jogosult a hulladék elszállítását megtagadni, ha:
a) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítést, vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben, vagy berendezésben kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve kezelés során veszélyezteti a környezetet.
b) b., érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, és nem minősül települési hulladéknak.
c) c., a települési hulladékot nem a rendeletben megengedett módon helyezték el, illetve a gyűjtőedény a közszolgáltató számára nem hozzáférhető.
d) d., nem a közszolgáltató szállító eszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben került kihelyezésre.
e) e., a kihelyezett gyűjtőedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlanhasználónak felróható okból nem üríthető.
15. § (1) A közszolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.
(2) A gyűjtőedényben okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be és a gyűjtőedény nem a közszolgáltató tulajdonát képezi. A közszolgáltató köteles az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani.
(3) Ha a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, vagy a használhatatlanná vált gyűjtőedény a közszolgáltató tulajdonát képezi, úgy annak pótlása, vagy cseréje az ingatlanhasználót terheli.
3. Az ingatlanhasználók és gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei
16. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére. E kötelezettség teljesítése során az ingatlanhasználó köteles:
a) az ingatlanán keletkező hulladék mennyiséget a megelőzés elve alapján a legkisebb mennyiségűre szorítani,
b) a települési hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjteni, tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja,
(2) Az az ingatlanhasználó, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik.
17. § Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a hulladék kezeléséről a Ht. 31. § (1) bek-ben foglalt egyéb módon nem gondoskodik.
17/A. §1 (1) Annak a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónak, akinek a székhelye telephelye, fióktelepe azon lakóingatlanba került bejegyzésre, ahol a tulajdonosa, ügyvezetője, illetve annak közeli hozzátartozója természetes személyként a közszolgáltatást igénybe veszi, nem kell külön közszolgáltatási díjat fizetnie az alábbi együttes feltételek teljesülése esetében:
a) a gazdálkodó szervezet, vagy szervezetek által termelt háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét,
b) a természetes személy ingatlanhasználó legalább 120 liter űrmértékű hulladékgyűjtő edény közszolgáltatási díját megfizeti, vagy vállalja annak megfizetését,
c) legfeljebb három gazdálkodó szervezet székhelye telephelye, fióktelepe került bejegyzésre az érintett ingatlanra.
(2) Amennyiben a természetes személy ingatlanhasználó 60 liter űrmértékű gyűjtőedényzet után fizeti a közszolgáltatás díját és a természetes személy ingatlanhasználó egyben az általa használt ingatlanban székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező olyan gazdálkodó szervezet tulajdonosa, ügyvezetője, mely gazdálkodó szervezet alkalmazottal nem rendelkezik és az ingatlanon más gazdálkodó szervezet székhelye telephelye, fióktelepe nem került bejegyzésre, a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónak nem kell külön közszolgáltatási díjat fizetnie, feltéve, ha a gazdálkodó szervezet által termelt háztartási hulladékhoz hasonló hulladéka a természetes személy ingatlanhasználó által termelt hulladék mennyiségével együtt sem haladja meg a természetes személy által igénybe vett közszolgáltatás mértékét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülésének igazolására a gazdálkodó szervezet kérelmére az önkormányzat jegyzője állít ki igazolást. Az igazolás közszolgáltató részére történő benyújtásának kötelezettsége a gazdálkodót terheli. A gazdálkodó által benyújtott igazolás a benyújtást követő naptól mentesíti az igazolás jogosultját a díjfizetés alól. A mentességi igazolás kizárólag a kiállítás évében érvényes. A kiállítás évén túli érvényesítéshez a gazdálkodó szervezet a megelőző év december 01. és december 31. napja között ismételten jegyzői igazolást kell benyújtson igazolható módon a közszolgáltató felé.
(4) Ha a gazdálkodó szervezet székhelye, vagy telephelye más gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó tulajdonában, használatában álló ingatlanban van – az (1) bekezdésben rendelt feltételeket alkalmazva feltéve, hogy az ingatlanhasználó gazdálkodó szervezet az ingatlanon keletkező összes háztartási hulladékhoz hasonló hulladék mennyiségének megfelelő mennyiségre közszolgáltatási szerződéssel már rendelkezik és ez után a közszolgáltatási díjat meg is fizeti – a gazdálkodó szervezetnek nem kell külön közszolgáltatási díjat fizetnie. Ezt a gazdálkodó szervezetek képviselői magánokiratba foglalva kötelesen lenyilatkozni, mely alapján a jegyző kérelemre igazolást állít ki. A jegyző által kiadott igazolás közszolgáltató részére történő benyújtására a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) Nem terheli külön díjfizetési kötelezettség a székhelyén azon gazdálkodó szervezet ingatlanhasználót, amely a székhelyén a levelezésének lebonyolításán kívül nem végez és a közhitelű nyilvántartásban a cég adatai között a székhelytől eltérő központi ügyintézési cím is feltüntetésre került, melyen a tényleges tevékenységét végzi. A székhelytől eltérő központi ügyintézési cím közhiteles nyilvántartási dokumentummal alátámasztott igazolással a gazdálkodó szervezet közvetlenül kérelmezheti a közszolgáltató felé a díjfizetés alóli mentesítést, mely mentesítés legkorábban a hiánytalan kérelem beérkezését követő naptól érvényesíthető.
18. § (1) Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A bejelentést e rendelet 2. és 3. melléklete szerint kell teljesíteni. A bejelentésben meg kell jelölnie, - az ingatlanon keletkező rendszeres háztartási hulladék mennyiségének becslése és a szükséges edényzet űrtartalma meghatározása érdekében.
a) az ingatlanon lakók (állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezők) számát,
b) nem rendszeres szilárd hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét,
c) nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát.
(3) Nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az ingatlanhasználót az olyan beépítetlen ingatlan esetében, ahol életvitelszerűen senki nem tartózkodik, és ahol hulladék sem keletkezik.
(4) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe.
19. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.
(2) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének – a közterület szennyezésének elkerülése érdekében – lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény mozgatásakor és ürítéskor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.
(3) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogosforgalmat, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset, vagy károkozás veszélyének előidézésével.
(4) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztántartásáról.
(5) Ha a gyűjtőedénybe olyan nedves hulladékot helyeznek el, amely az edényben összetömörödött, vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlanhasználó a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, és használhatóvá tenni.
20. § (1) Az ingatlanhasználó a teljesített közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag, a közszolgáltató, vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött számla alapján köteles kiegyenlíteni.
(2) A közszolgáltató a számlázási gyakorlatban bekövetkező változásokról az ingatlanhasználókat a változás bevezetését megelőzően legalább 30 nappal írásban és egyidejűleg honlapján is köteles tájékoztatni.
(3) Az ingatlanhasználó változása esetén a közszolgáltatás díját a szolgáltatóhoz történt bejelentés hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles megfizetni.
20/A. §
4.hulladékszállítás rendje
21. § (1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet határozza meg. A közszolgáltató jogosult az útvonal és a meghatározott kötelező gyakoriság mellett a napi vagy a heti időpontok meghatározására. Ha az útvonal és az időpont változik, arról a közszolgáltatónak kell a szolgáltatást igénybe vevőket, az ingatlanhasználókat értesítenie.
(2) A hulladékszállítás gyakorisága a közszolgáltatási területen: - a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben – heti egyszeri alkalommal járattervnek megfelelően.
(3) Ha a közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, ha az önkormányzat és a szállító másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a közszolgáltató által megjelölt időpontban.
(4) Ha gyűjtőedényzet ürítése az ingatlan használók hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól.
(5) Ha a hulladékot, vagy a lomokat közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlan használók hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.
5. A hulladékgyűjtő edényzetre vonatkozó rendelkezések
22. § (1) Az ingatlanhasználóknak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.
(2) A közszolgáltató által bérlemény formájában, az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlantulajdonos bejelentése alapján köteles gondoskodni.
(3) A közszolgáltató által bérlet útján biztosított gyűjtőedény rendeltetéstől eltérő használata miatt az ingatlanhasználó érdekeltségi körében keletkezett kárt, az edény megsemmisülését az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni, a kárt megtéríteni és a gyűjtőedény közszolgáltató általi pótlásáról, kicseréléséről, javításáról gondoskodni.
(4) A gyűjtőedényben a közszolgáltató által okozott kárt a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, vagy a gyűjtőedényt kicserélni, ha a károkozás neki, vagy az érdekkörében eljáró személyeknek felróható okból következett be. A közszolgáltató köteles a javítási munka időtartamára helyettesítő gyűjtőedényt biztosítani.
(5) Az ingatlanhasználó köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.
(6) Az ingatlanhasználó a települési szilárd hulladékot kizárólag a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben vagy gyűjtőzsákban adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.
(7) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt annak ürítése céljából történő közterületen való elhelyezéséig – kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket – az ingatlanán belül köteles elhelyezni, úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá.
23. § (1) Télen az ingatlanhasználó az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedény kezelése érdekében, az érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles.
(2) A gyűjtőedényt – tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – a szállítás napján lehet közterületre, a gyűjtési helyre kihelyezni. A ingatlanhasználó kötelezettsége a hulladék elszállításának napján, az elszállítást követően a gyűjtőedény tárolási helyre történő visszahelyezése.
(3) Az ingatlanhasználó feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, azok rendeltetésszerű használatáról, valamint arról, hogy az edényzet az ürítések alkalmával hozzáférhető helyen legyen elhelyezve.
24. § (1) A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos. Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljesen kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni.
(2) E rendelet mellékleteként meghatározhatóak azon feltételek, amelyeknek beállása esetén a képviselő-testület egyéb, különösen szociális, vagy méltányossági szempontok alapján az ingatlanhasználó részére 60 literes edényzet használatát engedélyezi. Ha e rendelet ilyen felhatalmazó mellékletet nem tartalmaz, úgy ebben az esetben ingatlan-használónként minimum a 120 literes edényzet alkalmazása kötelező.
(3) A közszolgáltatás által ellátandó területre rendszeresített, szabványos gyűjtőedények típusát, minimális térfogatát, darabszámát a közszolgáltató a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel állapítja meg az ingatlanhasználó által bejelentett várható hulladékmennyiség és az ürítési gyakoriság alapján, melynek során lehetőség szerint figyelembe veszi az ingatlanhasználó igényeit is.
(4) A gyűjtőedényzet mechanikai védelme érdekében az edényben elhelyezhető hulladék maximális súlya:
a) 60 literes gyűjtőedény esetén 15 kg
b) 120 literes gyűjtőedény esetén 27 kg,
c) 240 literes gyűjtőedény esetén 50 kg.
(5) Ha az átadásra kerülő hulladék mennyisége rendszeresen meghaladja az átvett gyűjtőedények űrtartalmát, vagy a gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék tömegét, akkor a közszolgáltató az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett jogosult:
a) a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő űrtartalmú edényre cserélni az eredeti gyűjtőedényt;
b) megemelni a gyűjtésre átadott gyűjtőedények számát
(6) A közszolgáltató ellenőrizheti az ürítésre előkészített gyűjtőedényekben elhelyezett települési hulladékok tömegét akkor is, ha azok ürítésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanán, vagy telephelyén belül kerül sor.
(7) Amennyiben a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék tömeg a (6) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során történő mérés alapján 20 %-al, vagy annál nagyobb mértékben meghaladja a (4) bekezdésben meghatározott mértéket, úgy az előtömörített hulladéknak minősül.
(8) Az ingatlanhasználó a közszolgáltató ügyfélszolgálatánál a gyűjtés napját megelőző három munkanappal korábban bejelenti a közszolgáltatónak, ha ingatlanán az addig szokásos hulladékmennyiséget jelentősen meghaladó mennyiségű vegyes hulladék keletkezése várható. A bejelentés alapján a közszolgáltató az ingatlanhasználó által megjelölt időpontra, vagy időtartamra a hulladék adott mennyiségének megfelelő gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas nagyobb űrtartalmú, vagy további gyűjtőedényt, vagy a hulladék gyűjtésére alkalmas más gyűjtőeszközt az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátja, valamint a többletszolgáltatást teljesíti, az ingatlanhasználó pedig a többletszolgáltatás díját megfizeti.
(9) Ha az ingatlanon keletkező vegyes hulladék mennyisége alkalmilag haladja meg az átadott gyűjtőedények űrtartalmát, és az ingatlanhasználó elmulasztja a (8) bekezdésben írt bejelentési kötelezettségét, vagy a hulladékot nem a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben gyűjti, akkor a közszolgáltató az így átadott, vagy a gyűjtőedény mellé kihelyezett hulladék elszállítását díjfizetés ellenében végzi, feltéve, hogy erre az adott területen alkalmazott technológia lehetőséget nyújt. A többletszolgáltatás tényéről annak megfelelő dokumentálása mellett és az ennek megfelelő díj alkalmazásáról a közszolgáltató az ingatlanhasználót egyidejűleg értesíti. A többletdíjat a számlán külön kell feltüntetni.
(10) Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.
(11) A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti. Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét.
(12) Az ingatlanhasználó köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni.
(13) Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő vegyes hulladék kerül elhelyezésre, akkor a közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését megfelelően dokumentálja és az ingatlanhasználót felszólítja az e rendeletben meghatározott szabályok betartására.
(14) Ha a közszolgáltató a (13) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a vegyes hulladék gyűjtésének szabályait sérti oly módon, hogy a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe nem vegye hulladékot helyez el, a közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését megfelelően dokumentálja, és a dokumentumokat egyidejűleg megküldi a hulladékkezelés szabályainak megsértése esetén szankció alkalmazására hivatott hatóságnak.
(15) Az ingatlanhasználó az ingatlanán alkalmilag keletkezett települési hulladékot – negyedévente 250 kg mennyiségben – a közszolgáltató által meghatározott létesítménybe, valamint amennyiben van az Önkormányzat illetékességi területén lévő hulladékudvarba saját maga is elszállíthatja és ott díjmentesen elhelyezheti lakcímkártya, valamint a közszolgáltatás megfizetését igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevényének felmutatásával.
25. § (1) A települési szilárd hulladék szállítását a közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés – mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.
(2) A közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik.
6. Lomtalanítás
26. § (1)
(2) A közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra, veszélyes hulladékra) nem terjed ki.
(3)
(4) A hulladékot az ingatlanhasználó legfeljebb a szállítást megelőző nap 18:00 órája után helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre.
(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet 2014. február 28. napján lép hatályba.
A 17/A. §-t a Felsőtelekes Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 5.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.