1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Makkoshotyka Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

2. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. Tagjainak névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat szervei: Makkoshotyka Község Önkormányzata Képviselő – testülete, a polgármester, a Képviselő – testület Ügyrendi Bizottsága, Vajdácskai Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Vajdácskai Közös Önkormányzati Hivatal Makkoshotyka Kirendeltség 3959 Makkoshotyka, Kossuth út 2.

(5) Az önkormányzat és a polgármester, hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

(6) Az önkormányzat hosszúbélyegzőjén az önkormányzat elnevezése székhelye adószáma, és számlaszáma olvasható:

3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Mötv – ben és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő – testület hatásköréből át nem ruházható feladat – és hatásköröket a Mötv. 42. § - ában foglaltak határozzák meg.

(3) A Képviselő – testület az átruházható hatásköreit a polgármesterre és bizottságaira ruházza át, a hatáskör gyakorlás átruházásáról, annak felmerülésekor dönt, vagy önkormányzati rendeletben szabályozza.

5. § (1) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a testület ülésének összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő – testület ülésének összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

6. § (1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni, az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

7. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A polgármesternek össze kell hívni a Képviselő – testület ülését a Mötv. 44. § - ában meghatározott esetekben.

8. § (1) A polgármester a Képviselő-testületet rendkívüli ülés tartására is összehívhatja a 9. § (2) bekezdésében meghatározott esetben és formában.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a Mötv - ben meghatározottakon túl:

9. § (1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A sürgős, halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése a polgármester vagy az alpolgármester által telefonon vagy személyesen is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendet és az előterjesztők nevét. A meghívó mellékletét képezik az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok.

10. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

11. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el, vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülésen a következő személyek vehetnek részt:

12. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő – testület ülését a korelnök vezeti.

(3) Az ülés vezetése során a polgármester megállapítja a határozatképességet, tájékoztatást ad és előterjeszti az ülés napirendjét.

(4) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

14. § (1) A polgármester – a napirendek sorrendjében – minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A vita során az ülésen először az előterjesztő tehet szóban kiegészítést az anyaghoz, majd a képviselők tehetnek fel kérdéseket és a tanácskozási joggal résztvevők.

(3) A kiegészítés és a kérdések megválaszolása után van lehetőség a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak felszólalására.

(4) A felszólalás időtartamát a polgármester megszabhatja, illetve ismételt felszólalás esetén az idő túllépésénél megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, és e javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(6) Az ülésen megjelent egyéb érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a Képviselő-testület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(7) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat vagy indítvány tekintetében törvényességet és észrevételt kíván tenni.

15. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A rend fenntartása kapcsán figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

(3) Ismételt figyelmeztetést követően a szót megvonhatja.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testületi ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok rendzavarása esetén a polgármester rendre utasíthat. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet az ülésterem elhagyására is kötelezheti, a képviselő kivételével.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

16. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) Írásban kell benyújtani a rendelet-tervezeteket, az intézmények beszámolóit, az önkormányzat vagyonát érintő előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

17. § A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

18. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

19. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2) A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) A határozati-javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(4) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A Képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(5) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének – 3 képviselőnek – igen szavazata szükséges.

(6) Először a módosító indítványokat, a kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, végül a módosító indítványokkal, kiegészítésekkel korrigált határozati-javaslatot vagy rendelet-tervezetet kell megszavaztatni.

(7) A szavazás nyílt, vagy a Mötv. előírásai alapján kötelezően, illetve meghatározott ügyekben a Képviselő – testület döntése alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(8) A szavazás kézfeltartással történik.

(9) Szavazati jog gyakorlásának az minősül, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, illetve „tartózkodik”.

(10) A Képviselő – testület alakszerű határozat nélkül dönt:

20. § (1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kezdeményezhet. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazáshoz igénybevett külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A Képviselő-testület szükség szerint dönt a titkos szavazás, vagy név szerinti szavazás elrendeléséről.

21. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő indítványára hozott határozata szerint a Képviselő – testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít.

(6) Érvénytelen a szavazat:

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság tagjai és a jegyző ír alá.

22. § Minősített többség szükséges (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. § - ában kötelezően előírtakon kívül:

23. § (1) A képviselő az ülésen kérdést, vagy interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz.

(2) A kérdésre és az interpellációra a testületi ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3) Amennyiben a választ a kérdező, vagy interpelláló képviselő nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

(4) Amennyiben a testület sem fogadja el a kérdésre, vagy interpellációra adott választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza, amely a vizsgálat eredményéről a Képviselő - testület következő ülésén köteles számot adni.

24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

25. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

26. § (1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a Képviselő-testület dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a helyi önkormányzati képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról annak megtartása előtt legalább egy héttel, hirdetmény útján is értesíteni kell a lakosságot.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 30 napon belül írásban választ kell adni.

27. § (1) A képviselők jogállására az Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül.

28. § (1) Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő köteles:

(3) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét önkormányzati rendelet szabályozza.

29. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatot a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

(2) Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a Mötv. 39. § - ában foglaltak alapján és a Mötv. 2. számú mellékletben vagyonnyilatkozat – tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatát.

30. § (1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) A Képviselő – testület egyes feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is alakíthat.

(3) A Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

31. § (1) A bizottságok szükség szerint üléseznek, de ülésüket elsősorban a Képviselő – testület ülésének hetében tartják.

(2) Az ülés összehívásáról és vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese. A bizottságok technikai feladatait a Közös Hivatal biztosítja.

(3) Az ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottság elnöke a bizottsági ülés napját megelőzően legkésőbb 3 nappal eljuttatja a bizottsági tagok és meghívottak részére.

(4) A bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

32. § Az ügyrendi bizottság feladatköre:

33. § (1) A polgármester főállású tisztségviselő.

(2) A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a Képviselő – testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat a Mötv. 42. § - ba tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

(3) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülést közötti időszakban döntést hozhat a Mötv. 42. § - ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

(4) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzat vagyonrendeletében foglaltak szerint dönthet.

(5) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(6) A polgármester lemondására az Mötv.-ben meghatározottakat kell alkalmazni. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.

34. § (1) A Képviselő – testület a polgármester helyettesítésére a képviselők közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester helyettesítése esetén az alpolgármestert mindazon jogok és hatáskörök megilletik mint a polgármestert.

(3) Az alpolgármester a polgármester megbízása alapján helyettesíti valamint látja el feladatait.

35. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Vajdácskai Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

36. § (1) A Közös Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző feladatai különösen:

37. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Makkoshotykai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) testületi működésének feltételeit, a következő módon:

38. § (1) Az önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulással kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik.

39. § (1) A Képviselő – testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdasági programot a Képviselő – testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha egy választási ciklus idejére szól.

(3) Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő – testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.

40. § Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

41. § A népszavazásról és népi kezdeményezésről önkormányzati rendelet előírásai az irányadók.

42. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2011. (XII. 29.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet mellékletei és függelékei: