Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének a) és h) pontja értelmében a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében rendeletet alkot és dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

A rendeletalkotás a helyi adók vonatkozásában törvényben kapott felhatalmazás alapján történik. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót) vezethet be.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) alapján a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek.

A Képviselő-testület 1999. évben megalkotta a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 6/1999. (IV. 30.) önkormányzati rendeletet. A rendelettervezet továbbra is fenntartja az eddigi adómértékeket.

A Jat. 3. § -a alapján a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos, vagy több szintű. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 36. § (3) bekezdésre figyelemmel a jogszabály tervezetének tagolása során szakasznál magasabb szintű szerkezeti egység akkor alakítható ki, ha az alacsonyabb szintű szerkezeti egységek alkalmazásával a jogszabály áttekinthetősége nem biztosítható.

Erre hivatkozással a rendelettervezet már nem tartalmazza azokat a címeket, amelyek szerint eddig történt a tagolás.

A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A rendelkező részben az Alaptörvény szerinti hivatkozások átvezetése történik meg.

A Jat. 8. § (2) bekezdése alapján a rendelet bevezető részének módosítására nincs lehetőség, ezért új rendelet megalkotására van szükség.