1. § (1)¹ Az önkormányzat megnevezése: Hosszúhetény Községi Önkormányzat /továbbiakban: önkormányzat/

(2) Székhelye: 7694 Hosszúhetény, Fő u. 166.

(3) Az önkormányzat közigazgatási területe:

(4) Hosszúhetény község külföldi kapcsolatai

(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal 7694 Hosszúhetény, Fő u. 166.

(6) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címet s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Az adományozás feltételeit és eljárási szabályait külön rendelet tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) A Hosszúhetény község zászlójával és pecsétjének részletes leírását a 10/2000.(X.20.) önk. számú rendelet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni.

(4) A fentieken túlmenően a pecsét csak akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott pecsét (bélyegző) használatát jogszabály nem teszi kötelezővé.

3. § (1) A helyi önkormányzat:

(2) Az önkormányzat - saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat, külön egyedi döntést követően közvetlenül vesz részt a vállalkozásban, illetve a helyi önkormányzati politikával annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival /mint például helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel/ vállalkozásélénkítő piacgazdaság-barát környezetet teremt.

(3) Abban az esetben, ha az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági /költség-haszon/ elemzést végeztet.

(4) A szakértői vélemény kikérése, valamint a költség – haszon-elemzés nélkül a napirend nem tárgyalható, döntés nem hozható.

(5) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi állampolgárok közösségét érintő ügyekben. Ezen jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével, környezet - és természetvédelemmel áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet megállapítása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében együttműködik: a megyei önkormányzattal, más települések képviselő-testületeivel; a térségi együttműködés keretében létrehozott különféle társulásokkal;a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással;a településen működő egyesületekkel, társadalmi szervezetekkel, civil szerveződésekkel, alapítványokkal a helyi roma és német nemzetiségi önkormányzattal.

5. § (1) Az önkormányzat feladata a közszolgáltatások körében:

(2) A helyi önkormányzat – a képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntése alapján önként vállalhatja helyi közügy önálló megoldását amennyiben:

(3) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyeknek keretében az érintett bizottságok, valamint a Pénzügyi - Ellenőrző Bizottság véleményét ki kell kérni. Nagyobb költségkihatással (1 millió Ft-ot meghaladó) járó feladat ellátás felvállalása előtt eseti bizottság is létrehozható, külső gazdasági- pénzügyi szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak abban az esetben terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

6. § (1) A képviselő-testület szervei: polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, a társulás.

7. § (1) Az önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V .törvény rendelkezéseit az Mötv-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik:

(3) A képviselő-testület hatásköreit- az Mötv-ben meghatározott kivételekkel- a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre valamint a társulására ruházhatja át. Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja.

(4) Az átruházható hatáskör tovább nem ruházható át.

(5) Az önkormányzati képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, valamint a részönkormányzat testületének – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a megválasztott önkormányzati képviselőkkel és a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló rendes és rendkívüli ülést, valamint évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő – 15- napon belül kell összehívni. Az ülést a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a megválasztott polgármester és önkormányzati képviselők esküt tesznek. Az ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről.

(4) Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert, illetve alpolgármestereket és a képviselő-testület bizottságainak tagjait.

(5) Az alakuló ülésen – szükség szerint - a Szervezeti és Működési Szabályzatot módosítani kell.

(6) A képviselő-testület – szükség szerint- de legalább évi hat alkalommal tart ülést, melynek helye a Hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszünetet minden év július 15- től augusztus 20-ig állapítja meg.

(7) A képviselő-testület rendes ülését az Mötv. 135. § (2) bek. kivételével a polgármester hívja össze.

(8)²

(9)³ A képviselő-testület ülését – 15- napon belüli időpontra össze kell hívni a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének, a képviselők egynegyedének ( 2 fő) és a bizottságoknak a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(10) A polgármester és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök hívja össze.

(11) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(12) Az ülésre szóló meghívót az önkormányzat hirdetőtábláin, a képújságban és az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

(13)⁴

(14) A képviselő-testület rendkívüli esetben rövid úton is összehívható. A napirend tárgyalása előtt a képviselő-testület dönt arról, hogy indokolt volt-e az összehívása és kívánja-e az ülés megtartását.

(15) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a kábeltévén, hirdetőtáblákon és az önkormányzat honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(16) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

9. § (1) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, az alakuló ülést követő 6 hónapon belül, amely – a testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekhez a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

10. § (1) A képviselő-testületi ülések nyilvánosak.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § ( 2 ) bekezdésében meghatározott esetekben.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem képviselő alpolgármester, jegyző, aljegyző, meghívása esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt.

(4) A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat elnöke csak az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy tárgyalásakor vehet részt.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Amennyiben az ülést a Baranya Megyei Kormányhivatal hívta össze, úgy a kormányhivatal képviselője is vezetheti azt.

(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

11. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület vagy a bizottság által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztések és határozati javaslatok ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgy pontos meghatározását, az eltérő véleményeket, valamint mindazon körülményeket, összefüggéseket és tényszerű információkat, amelyek indokolják a meghozandó döntést.

(4) A határozati javaslatnak szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításához, törvényesnek, célszerűnek és végrehajthatónak kell lennie.

(5) A határozati javaslatban meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt vagy személyeket és meg kell határozni a végrehajtási határidőt.

(6) Írásos előterjesztést kell készíteni az Mötv. 42. §-ában felsorolt ügyekben.

12. § (1) A képviselőtestület ülésén a polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön nyit vitát. A napirend előadója a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

(2) A napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívott résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az köteles válaszolni.

(3) Az előterjesztett és a vitában elhangzott határozati javaslatokat a polgármester egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.Ennek során:

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok részéről történt rendzavarás esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetében pedig az érintettet a tanácsterem elhagyására szólíthatja fel.

(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. § (1) A képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Zárt ülésen, a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára titkos szavazás is elrendelhető az Mötv. 46. § (2 ) bekezdésében meghatározott ügyek tárgyalásakor.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására három tagú eseti bizottságot kell megválasztani. A bizottság két tagja önkormányzati képviselő, harmadik tagja a jegyző.

(4) A testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A képviselő szavazhat igennel, nemmel vagy tartózkodhat a szavazástól.

(5) Szavazategyenlőség esetén döntés nem születik. A határozati javaslatot ismételten meg kell tárgyalni, a felmerülő esetleges új körülmények miatt újabb szavazást kell elrendelni. Amennyiben ekkor is szavazategyenlőség áll fenn, a döntést a soron következő testületi ülésig el kell napolni, a szavazást akkor kell megismételni.

(6) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének, tehát legalább 4 képviselőnek az igen szavazata - szükséges az alábbi esetekben:

(7) A polgármester név szerinti szavazást rendel el, ha:

(8) A név szerinti szavazáskor a jegyző abc sorrendben egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után egyértelmű „igen”, „nem” tartózkodok” kijelentések valamelyikével szavaznak.

(9) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amelynek melléklete a képviselők hitelesített névsora.

(10) A képviselő-testületi döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő köteles jelezni személyes érintettségét.

(11) Az érintett képviselő kizárásáról a képviselő-testület dönt. A határozatképesség megállapításakor a kizárt képviselőt jelenlévőnek kell tekinteni.

(12) Abban az esetben ha az önkormányzati képviselő személyes érintettségét a döntéshozatal előtt nem jelenti be, és azt bármelyik képviselő jelzi, úgy a képviselőt- amennyiben az érintettsége bizonyíthatóan fennáll- a döntéshozatalból ki kell zárni.

(13)⁵ Nem kell alkalmazni a képviselő kizárására vonatkozó szabályokat, amennyiben a képviselő-testületi döntéshozatal saját tagjának megválasztására, kinevezésére, megbízására vagy annak delegálására irányul.

(14) Az önkormányzati képviselőt, amennyiben nem tesz eleget személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének, első alkalommal a polgármester szóban figyelmezteti. Ismételt mulasztása esetén a képviselő-testület határozatban figyelmezteti és hívja fel a figyelmét a bejelentési kötelezettségének teljesítésére.

14. § (1) A képviselőtestület üléséről 2 példányban papíralapú jegyzőkönyv készül, amely a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, valamint a jelenléti íveket. Ehhez még a képviselők kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását is mellékelni kell.

(2) A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – úgy kell a választópolgárok számára hozzáférhetővé tenni, hogy a Polgármesteri Hivatal épületében hivatali időben köztisztviselő jelenlétében megtekinthető legyen. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megtekintésének lehetőségét a zárt ülés esetében is biztosítani kell. Az adat megismerése a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője jelenlétében a zárt ülési jegyzőkönyv kizárólag ezen adatokra vonatkozó részébe történő betekintéssel biztosított. Ezen kívül a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat a testületi ülésekről készített helyi újságban leközölt tudósításban is szerepeltetni kell.

(4) A jegyzőkönyv papíralapú példányait a jegyző kezeli.

(5) A jegyzőkönyvet az ülést követő – 15 – napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

15. § (1) A testületi döntésekről nyilvántartást kell vezetni.

(2) A testületi határozatokról a jegyzőkönyv készítésével egy időben kivonatot kell kiállítani és azt az érdekelteknek 15 napon belül el kell juttatni.

(3) A testületi határozatok végrehajtásáról, eseményekről, intézkedésekről a testületet tájékoztatni kell a végrehajtásra megadott határidőt követő első testületi ülésen.

16. § (1) A napirendek lezárása után a képviselők önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek, kérdést tehetnek fel:

(2) A feltett kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a választ nem fogadja el a testület, akkor a már meglévő, vagy erre a célra létrehozott bizottságának kivizsgálásra kiadja. A vizsgálat eredményét a következő testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, ennek elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

17. § (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyekkel kapcsolatosan törvényi keretek között rendelet alkot.

(2) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(3) A lakosság széles rétegeit érintő rendelet-tervezeteket a polgármester közmeghallgatásra bocsáthatja. Jogszabályban meghatározott esetekben a rendelet-tervezetet a lakossággal véleményeztetni kell.

(4) A rendelet tervezetről előzetesen –amennyiben indokolt vagy jogszabály előírja - szakértői, szakhatósági, érdekképviseleti véleményt, javaslatot kell kikérni.

(5) A képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) Az önkormányzati rendeletet- annak megtárgyalásától és elfogadásáról számított 15 napon belül ki kell hirdetni, a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel.

(7) A rendelet kihirdetése napjának azt a napot kell megjelölni, amely nap a hirdetőtábláról történő levétel napját követi. Ezen a napon a rendeletet kihirdetettnek kell tekinteni.

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetését követően az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(9) Az (5) bekezdésben foglaltak szerint kihirdetett rendeletet a jegyző a 23/2012.(IV.25.) KIM rendelet 1. § (3) bekezdése szerint megküldi a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

(10) A rendelet végrehajtásáról a jegyző választási ciklusonként egy alkalommal tájékoztatást ad a képviselőtestületnek.

(11) Az önkormányzat rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.

18. § (1) Az önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek és a képviselői megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) A megbízatás megszűnésének eseteit az Mötv. 29. §-a határozza meg.

(3) A képviselő megbízatásáról az Mötv. 30. §-ában foglaltak szerint mondhat le.

(4) A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület munkájában, tevékenységéért tiszteletdíjban részesülhet és az ezzel kapcsolatos igazolt költségei megtérítésére jogosult. Ezek összegét a képviselő-testület minden évben a költségvetés megtárgyalásakor állapítja meg.

(5) A települési képviselő a tevékenysége közben a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni.

(6) A települési képviselő az önkormányzat nevében csak a testület külön megbízása alapján járhat el.

(7) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől /alpolgármestertől/, jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(8) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(9) Tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottságnak a legközelebbi ülése elé kell terjesztenie és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni.

(10) Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a nemzetiségi önkormányzatnak a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.

(11) A képviselő a megválasztását követő, majd azt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2.számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A vagyonnyilatkozathoz csatolni kell a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is.

(12) Amennyiben a képviselő a vagyonnyilatkozat tételt a megadott határidőig elmulasztja – annak benyújtásáig – képviselői jogait nem gyakorolhatja az Mötv. 35. §-ában meghatározott juttatásokra nem jogosult, azokból nem részesülhet.

(13) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság ellenőrzi és tartja nyilván.

(14) Az önkormányzati képviselő köteles az eskütételét követő 3 hónapon belül részt venni a Baranya Megyei Kormányhivatal által megszervezett képzésen.

19. § (1) Méltatlanság miatt az Mötv.38. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő-testület határozatával szünteti meg az önkormányzati képviselő megbízatását.

(2) Az önkormányzati képviselővel szembeni méltatlansági eljárást a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság folytatja le.

(3) Az önkormányzati képviselő a megválasztásától számított – 30- napon belül köteles kérni az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételét.

20. § (1) Az önkormányzati képviselői összeférhetetlenségének eseteit az Mötv. 36. §-a határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő a személyét érintő összeférhetetlenségi okot a megválasztását követő -30- napon belül, vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő -30- napon belül megszűntetni.

(3) Az összeférhetetlenségi eljárásra az Mötv. 37. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi- Ellenőrző Bizottság látja el.

21. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

(2)⁶

(3) A bizottságok feladat-és hatásköreit az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A képviselőtestület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.A bizottságok működésének adminisztratív feladatait a jegyző, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője látja el.

(5) A bizottság ülése nem nyilvános. Azon csak a bizottság tagjai, a polgármester, a jegyző, a képviselők és a bizottság elnöke által meghívott más személyek vehetnek részt.

(6) A bizottságok határozatképességére és határozat hozatalára a képviselőtestület működésé- re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.A kizárásáról a bizottság dönt.

(8) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester nem lehet bizottsági elnök, vagy tag.

(9) A polgármester a bizottság döntésének végrehajtását felfüggesztheti, amennyiben ellentétes a képviselő-testület döntésével, vagy önkormányzati érdeket sért. A felfüggesztett döntésről a helyi képviselő-testület a soron következő ülésen határoz.

(10) A jegyző a bizottsági ülésen köteles jelezni amennyiben a bizottsági döntés jogszabálysértő.

(11) A bizottsági ülésről papíralapú jegyzőkönyv készül 2 példányban. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(12) A jegyző a bizottsági ülést követő -15- napon belül a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül küldi meg a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

21/A. § (1) A képviselő-testület a polgármester vagy a helyi önkormányzati képviselő javaslatára tanácsnokokat választ a helyi közösségi és turisztikai és a környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörök felügyeletére.

(2) A tanácsnokok megválasztása határozott időre, egy választási ciklusra szól.

(3) A tanácsnok tevékenységéért díjazásban nem részesül.

(4) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

(5) A tanácsnok köteles:

21/B. § (1) A tanácsnok Hosszúhetény község turisztikai életét stratégiai szinten érintő döntéselőkészítő, koordinációs, szervezési, véleményezési-javaslattételi, valamint folyamatmenedzsment feladatokat lát el.

(2) Figyelemmel kíséri az országos turisztikai pályázatokat, kiemelten a Kormány Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiájának a Kelet-Mecsek környezetében történő megvalósításának lehetőségeit.

(3) Közreműködik a helyi önkormányzat civilszférát érintő koncepcióinak előkészítésében, közvetíti a helyi közösségek, civil szerveződések fejlesztési javaslatait, igényeit az önkormányzat felé.

(4) Kapcsolatot tart Hosszúhetény községben működő közösségi (civil) szervezetekkel.

(5) Tanácskozási joggal részt vehet a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottság ülésén.

(6) Tárgyalást folytathat és eljárhat az önkormányzat képviseletében, amennyiben erre a képviselő-testület vagy a polgármester írásban felhatalmazza.

21/C. § (1) Közreműködik a helyi önkormányzat környezetvédelmi programjának előkészítésében.

(2) A polgármester megbízásából részt vesz a „Klímabarát Települések Szövetsége” szakmai megbeszélésein.

(3) Folyamatosan kapcsolatot tart az önkormányzat jegyzőjével, a község mezőőrével, valamint a DUNA-DRÁVA Nemzeti Park Igazgatóság hosszúhetényi természetvédelmi őrével.

(4) Figyelemmel kíséri a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok betartatását és érvényesülését.

(5) Kapcsolatot tart a Hosszúhetényi Turista Egyesülettel

(6) Tanácskozási joggal részt vesz a tevékenységi körét érintő előterjesztéseket tárgyaló bizottsági üléseken.

(7) Környezetvédelmi és természetvédelmi tárgykörében önálló javaslatot nyújthat be a képviselő-testületnek, az illetékes bizottságnak valamint a polgármesternek.

(8) Figyelemmel kíséri a helyi természeti értékké nyilvánított „ Cseresznyés-fasor” kezelési tervében foglaltak végrehajtását.

22. § (1) Hosszúhetény község polgármestere tevékenységét főállásban látja el.

(2) A polgármester munkabérét az alakuló ülésen a képviselőtestület állapítja meg, az Mötv. 71. § (4 ) bekezdésében foglaltak alapján.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 alpolgármestert választ. Az egyik polgármestert a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani. A nem a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármester jogállására a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók azzal, hogy nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert mint a képviselő-testület elnöke nem helyettesítheti, a képviselő-testületi ülésen tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A képviselő-testületi tagok közül megválasztott alpolgármester a polgármester helyettesítésére vonatkozó feladatokat, annak tartós akadályoztatása, legalább 2 hónapos távolléte esetén látja csak el.

(5) A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós – legalább 2 hónapos - akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükről - a képviselőtestület ülésének összehívása és vezetése tekintetében - a legidősebb önkormányzati képviselő-mint korelnök- gondoskodik.

(6) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatáskörét a képviselőtestület hivatalának közreműködésével látja el.

(7) A polgármesternek a képviselő-testületnek címzett tisztségéről való lemondását tartalmazó írásos nyilatkozatát az alpolgármesternek kell átadnia. A polgármesteri tisztség az általa megjelölt a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban szűnik meg. Amennyiben nem határozta meg a lemondása időpontját, úgy tisztsége az írásbeli lemondó nyilatkozat átvételének napjával szűnik meg. A polgármester a lemondást nem vonhatja vissza, azt a képviselő-testület soron következő ülésén ismertetni kell.

(8) A főállású polgármester összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §, 72. § (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A polgármester más önkormányzatnál nem lehet polgármester, alpolgármester és önkormányzati képviselő.

(9) Az Mötv. képviselői méltatlanságra vonatkozó rendelkezéseit, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat a polgármesterre is alkalmazni kell.

(10) A polgármester - pályázata alapján – határozatlan időre jegyzőt nevez ki. A polgármester a jegyző javaslatára aljegyzőt nevezhet ki, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására a jegyőre vonatkozó jogszabályok szerint. Az aljegyző kinevezése határozatlan időre szól.

(11) A polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti.

(12) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, a felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

(13) A jegyző döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. Tanácskozási joggal vesz részt a képviselőtestület és a képviselőtestület bizottságainak ülésén. A jegyző köteles haladéktalanul jelezni a polgármesternek, a képviselő-testületnek és a bizottságoknak amennyiben döntésük vagy működésük jogszabályt sért. A jelzést az ülésről készített jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.

(14) A jegyző feladatait az Mötv. 81. § (3 ) bekezdésében meghatározottak alapján látja el.A jegyző tartós akadályoztatása esetén, legfeljebb hat hónapra a polgármesteri hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátásával. Hat hónapon túli távollét vagy akadályoztatás esetén a jegyző helyettesítésére pályázatot kell kiírni.

23. § (1) A képviselőtestület polgármesteri hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási-hatósági, önkormányzati ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A polgármesteri hivatal jogi személy, a hely önkormányzat által irányított költségvetési szerv. Hivatalos megnevezése: Hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal

(3) A Polgármesteri Hivatal munkarendje:hétfő-csütörtökig: 7.30- 16.00 óráig,pénteken: 7.30- 13.30 óráig tart a munkaidő.

(4)¹⁰ A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő: 8.00- 16.00, szerda : 8.00-16.00,pénteken: 8.00- 12.00 óráig tart az ügyfélfogadás. A polgármester és a jegyző ügyfélfogadása a hivatali ügyfélfogadási idővel azonos.

(5) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogosítványokat a jegyző gyakorolja a polgármesteri egyetértési jog figyelembe vételével.

(6) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül vagyonnyilatkozat-tételére köteles:

24. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete más önkormányzatok képviselő-testületeivel írásbeli megállapodással társulást hozhat létre önkormányzati feladat és hatáskör, valamint a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, gazdaságosabb ellátása céljából. A megállapodás aláírására a polgármester jogosult.

(2) A társulási megállapodás tartalmi elemeit az Mötv. 93. §-ának rendelkezési alapján kell meghatározni.

(3) Hosszúhetény Községi Önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátásában társulási megállapodás alapján együttműködik a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás önkormányzataival.

(4) A társulási megállapodásokban foglaltak teljesüléséről a polgármester a testületet az adott témára vonatkozó testületi előterjesztés keretében, lehetőség szerint folyamatosan tájékoztatja.

25. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben rendelhet el.

(2) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati képviselő –és polgármester választáson választó lehet.

(3) A helyi népszavazás

(4) A helyi népszavazás eljárási szabályait a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény tartalmazza.

(5) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

(6) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

(7) Nem rendelhető el helyi népszavazás:

(8) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

(9) A helyi önkormányzat képviselő-testülete- amennyiben a helyi népszavazás döntési kötelezettséget köteleztet- köteles a helyi népszavazás napjától számított – 180- napon belül az eredményes és érvényes népszavazási döntésnek megfelelő önkormányzati rendeletet megalkotni vagy képviselő-testületi határozatot meghozni.

(10) Az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntése a képviselő-testületre a helyi népszavazás napjától számított 1 évig kötelező.

(11) Abban az esetben ha a helyi népszavazás rendeletalkotási kötelezettséget keletkeztet a képviselő-testület kötelezettsége a rendelet kihirdetésétől számított 1 évig áll fenn.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából, és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés részletes szabályairól külön rendeletet alkot. A rendelet megalkotásánál figyelemmel kell lenni az Mötv. és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseire.

(3) Az önkormányzat gazdálkodása az éves költségvetésén alapul. Az éves költségvetés biztosítja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatinak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet.

(4) A külön rendeletben foglaltakon túl, az éves költségvetés és egyéb fejlesztési programok készítésével kapcsolatban az alábbi szabályokat kell betartani:

(5) Az önkormányzat éves költségvetését külön rendeletben határozza meg, az államháztartási törvény, a központi költségvetésről szóló törvény figyelembevételével.

(6) Az önkormányzat előző évi pénzügyi tervének, költségvetésének végrehajtásáról önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet-tervezet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(7) A költségvetési rendelet-tervezet elkészítése során előzetes egyeztetést kell lefolytatni az önkormányzati intézmények vezetőivel. Az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet tervezetet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig.

(8) A képviselő-testület hosszú távú, legalább l5-20 évre szóló településfejlesztési tervet készít, a helyi rendezési tervet is figyelembe véve. Ennek összeállításához kikéri a helyi szervezetek, gazdálkodók, társadalmi szervezetek, valamint a gazdasági kamara véleményét.

(9) A Pénzügyi - Ellenőrző Bizottság valamint a Településfejlesztési, Építésügyi, Vízügyi és Környezetvédelmi Bizottság az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos előterjesztéseket – főként, költségvetést, zárszámadást – előzetesen megtárgyalja, véleményét a testületi ülésen előterjeszti.

(10) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felel.

(11) A jegyző felel a jogszabályok által meghatározott belső kontrollrendszer működtetéséért. A belső kontrollrendszeren belül a jegyző köteles a belső ellenőrzési rendszer működéséről is gondoskodni. A belső ellenőrzés feladatait a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás belső ellenőrei látják el.

(12) Az önkormányzatra és intézményeire vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá a tárgyévet megelőző év december 31-éig.

(13) A helyi önkormányzat és költségvetési szervei alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

(14) A helyi önkormányzat kötelező feladatellátásának telephelyeit az SZMSZ. 3. számú melléklete tartalmazza.

27. § (1) A képviselő-testület legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a helyi kábeltelevízió és hirdetmények útján a lakosságot értesíteni kell, minimum tíz nappal az időpont előtt.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet – 15 – napon belül meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

(4) A közmeghallgatáson feltett kérdésre, javaslatra az ülésen, vagy a fórumot követő – 15- napon belül írásos választ kell adni.

28. § (1) A helyi önkormányzat az Alaptörvény 32.cikk j) pontjának felhatalmazása alapján a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a feladat és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, valamint véleményt nyilváníthat.

(2) A megkeresett szerv a képviselő-testület megkeresésére -30- napon belül érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselő-testület az 1) pontban meghatározott jogának gyakorlását, illetve érvényesítését megelőzően kikéri a téma szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

29. § (1) Hosszúhetény községben közvetlenül megválasztott roma és német nemzetiségi önkormányzat működik.

(2)¹¹ A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja működéséhez szükséges feladatokat a Hosszúhetényi Polgármesteri Hivatal útján látja el. E feladatok különösen:

(3)¹² A helyi képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzatok részére térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít igény szerint, de legalább havi 32 órában a Hosszúhetény, Fő u. 166. hsz. alatti polgármesteri hivatalban. A képviselő-testület ezenkívül a német önkormányzat részére a Hosszúhetény, Kossuth L. u. 23. hsz. alatti ingatlanát, a roma nemzetiségi önkormányzat részére a Hosszúhetény, Fő u. 5. hsz. alatti önkormányzati közösségi házban 1 helyiséget iroda kialakítása céljára biztosít. A helyiség használathoz kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a polgármesteri hivatal és a Fő u. 5. hsz. alatti ingatlan esetében a helyi önkormányzat viseli. A Kossuth L. u. 23. hsz. alatti ingatlan fenntartási és működtetési költségeit a helyi és a német nemzetiségi önkormányzat külön megállapodás alapján viseli.

(4) A helyi önkormányzat (2)-(3) pontokban meghatározott feladatok ellátására együttműködési megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzatokkal. A megállapodást minden év január 31-ig felek felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják. Általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül kell a megállapodásokat felülvizsgálni.

30. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.Hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított 5/2003./V.5./ önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.