Kapoly Község Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2014. (XII. 10.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

I.Fejezet

Bevezető

Kapoly Község Önkormányzatának képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk 1) bekezdés a) pontja alapján helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, és ugyanezen törvény 32. cikk 1) bekezdés d) pontja alapján önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét.

Kapoly község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település ügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról és a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Önállóan szervezi a település életét és törekszik annak sokirányú fejlesztésére.

Kapoly település a külső-somogyi dombvidéken fekvő település, állandó lakóinak száma 2014. január 01-jén 660 fő.

1. Kapoly Község címere és jelentése

1. § 1) A címer: Álló kerek talpú pajzs kék mezejében zöld hármas halom középsőjén aranykorona nyugszik, fölötte lebegő helyzetű heraldikai liliom . A két szélső halomból l-1 szőllőfürttel megrakott, karózatlan, ívesen hajló leveles aranyszőlő inda nő ki, melyek kaput alkotva felül összeérnek. A címerpajzsot két oldalról egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi, alatta lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésű íves

2. Kapoly község lobogója

 A község zászlaja fehér színű, szélén kék-arany csíkokkal, középen a község címerével.

3. Díszpolgári cím adományozása

2. § 1) A község önkormányzata, attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket méltó elismerésben részesíthesse, valamint személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve állíthassa példaként a jelen és az utókor elé, díszpolgári címet alapít.

2. Az Önkormányzat önálló rendeletben részletesen szabályozza a címer és a lobogó használatát, valamint a díszpolgári cím adományozásának rendjét.

II.Fejezet

Általános rendelkezések,

 a helyi önkormányzás általános

szabályai

1. Az Önkormányzat szervei

3. § 1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, az ügyrendi bizottság, valamint az önkormányzat hivatala látják el.

2. Az önkormányzat, a képviselő-testület és a hivatal megnevezése:

1. az Önkormányzat hivatalos megnevezése:

Kapoly Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

2. működési területe: Kapoly község közigazgatási területe.
3. A képviselő-testület hivatalos megnevezése:

Kapoly község Önkormányzat Képviselő-testülete

(továbbiakban: Képviselő-testület)

4. a hivatal megnevezése: Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal

 (továbbiakban: Közös Hivatal)

5. a hivatal címe: 8671 Kapoly Kossuth u. 56..    Telefon: 84/320-801.
6. Ügyfélszolgálati helyek:

8666 Bedegkér Rákóczi u. 147.                      Telefon: 84/585-100.

8669 Kánya Fő u. 170.                                   Telefon: 84/525-262.

8666 Somogyegres Petőfi u. 03.                     Telefon: 84/385-172.

8673 Somogymeggyes Akácfa u. 04.              Telefon: 84/370-102.

8668 Tengőd Petőfi u. 30.                              Telefon: 84/525-2160.

3. Az önkormányzat bélyegzője kör alakú, amelynek felirata "Kapoly Község Önkormányzata, 8666 Kapoly, Kossuth u. 56.”.
4. A Polgármester bélyegzője kör alakú, felirata „Kapoly Község Polgármestere”.
5. A Közös Hivatal és a jegyző bélyegzője kör alakú, amelynek felirata „Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal”, illetve Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”.
6. Községi Önkormányzat, Polgármester, Jegyző, valamint a Közös Hivatal bélyegzőjén a Magyarország címerét kell használni.
7. A Magyarország címerét ábrázoló bélyegző használatát kifejezetten előíró jogszabály hiányában Kapoly település címerét ábrázoló bélyegző is használható.

2. Az alakuló üléssel kapcsolatos előírások

4. § 1) Az alakuló ülést a választást követő 15 naptári napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik.

2. A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.
3. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
4. Az alakuló ülésen kell dönteni:

• polgármester illetményéről, vagy tiszteletdíjáról
• az alpolgármester megválasztásáról és tiszteletdíjáról
• Ügyrendi bizottság megválasztásáról;
• a jegyzői állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról, ha a jegyzői tisztség nincs betöltve.

5. A polgármester legkésőbb hatvan napon belül gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.
6. A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület névsorát és címét a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.

3. Alpolgármester választása

5. § 1) A Képviselő-testület dönt:

1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármesteri;
2. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján, legkésőbb a soron következő ülésen, a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről.
3. Ha az alpolgármester vagy a bizottsági elnök, megválasztásánál nincs meg a szükséges többség e tisztség tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.

2. A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4. A bizottsági tagok megválasztása

1. A Képviselő-testület legkésőbb az alakuló ülését követő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.
2. A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. A bizottságok nem képviselő tagjai a Képviselő-testület előtt esküt tesznek. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
3. A bizottsági tagság megszűnése esetén az (1)-(2) bekezdésbe foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni az új bizottsági tag megválasztásakor.

5. Összeférhetetlenségi eljárás

6. § 1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Egyben felkéri, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.

2. Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát a polgármesternek a (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
3. A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra értelemszerűen a (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

III.Fejezet

Önkormányzati feladatok és hatáskörök

1. Önkormányzati jogok

7. § 1) A helyi önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

1. maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
2. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel (pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlan értékesítéssel) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezet megteremtésén dolgozik.

2. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az alapfeladatok ellátását.
3. Amennyiben a települési önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetve közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet.

8. § 1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít, és kezdeményezést tesz a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogaival különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel- illetve üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatásokkal szorosabb kapcsolatban van.

2. Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat

1. képviselő-testülete, annak felhatalmazására átruházott hatáskörben
2. bizottsága, illetve
3. a polgármester hozhat.

3. Helyi rendeletben meghatározottak szerint népszavazásnak önálló döntési joga van önkormányzati kérdésben.

2. Önkormányzat feladatai

9. § 1) Az önkormányzat önként vállalt feladata: a helyi tömegközlekedés feltételeinek javítása.

2. A képviselő-testület a többlet feladatok tárgyában a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervében, – a fedezet-biztosítással egyidejűleg –, foglal állást.

3. Önkormányzati hatáskörök

10. § 1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

2. A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló (Továbbiakban: Mötv.) 2011. évi CLXXXIX. törvény 41 §-ban és 42 §-ban foglalt korlátozásokkal ruházhatja át a hatásköreit.
3. A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megvalósítását, vagy visszavonását.

11. § 1) Képviselő-testület az azonnali, operatív döntést igénylő esetekben ruházhatja át határkörét a polgármesterre.

2. A képviselő-testülettől átruházott hatáskör nem ruházható tovább. A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testületet vizsgálja felül a polgármesternek, vagy bizottságnak a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését.
3. Az átruházott hatáskörök gyakorlásának tapasztalatairól az átruházott hatáskör gyakorlója a képviselő-testület munkatervében ütemezettek szerint évente legalább egyszer beszámol a hatáskört átruházónak.
4. A polgármester a képviselő-testülettől a bizottságra átruházott hatáskörökben hozott döntések esetében élhet a felfüggesztés jogával. A felfüggesztés tárgyában a képviselő-testület dönt.
5. A képviselő-testület feladatkört nem ruházhat át.

12. § 1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a döntést követő testületi ülésen a hatáskör gyakorlójának be kell számolnia. Az átruházott hatáskörök az SzMSz 6. számú  függelékben kerülnek felsorolásra.

13. § 1) A jogszabályok megjelenését követő 30 napon belül a jegyző elvégzi az időszerű módosításokat és azokat jóváhagyás végett a testület elé terjeszti.

2. A testület rendeletalkotási tevékenysége során átruházott hatásköröket a jegyző folyamatosan aktualizálja az SZMSZ 5. függelékében.

IV.Fejezet

A képviselő-testület működése

1. A települési képviselők

14. § 1) A képviselő a tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

2. A képviselő főbb jogai:

• részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében;
• jogosult a hivatalos iratokba -a jogszabályi rendelkezésekben foglalt korlátozásokkal- betekinteni;
• a települési képviselőt a polgármester, a jegyző, a Közös Hivatal ügyintézői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni. A települési képviselő által felkeresett Közös Hivatali dolgozó köteles a képviselők jogainak érvényesülését elősegíteni;
• A képviselő-testület a települési-képviselőnek, az önkormányzat rendeletében meghatározott költségtérítést és juttatást, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

3. A képviselő-testület tagja köteles:

• tevékenyen részt venni a képviselő-testületi munkában,
• olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára,
• felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban,
• írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén való részvétele, vagy egyéb megbízatásának teljesítése akadályoztatva van.
• a tudomására jutott állami, szolgálati és az önkormányzat érdekeit érintő titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fenn áll,
• kapcsolatot tartani a község választópolgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,
• a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a testületi napirend megtárgyalása előtt bejelenteni.

15. § 1) A polgármester egyes képviselőket, –szakmai ismereteik és felkészültségük szerint–, bevonhat az egyes döntések előkészítésébe, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

2. Képviselő-testület munkarendje

16. § 1) A képviselő-testület működésének alapja a testület megbízatásának időtartamára szóló program végrehajtását is célzó éves munka és ülésterv.

2. A képviselő-testület évenként legalább 8 alkalommal rendes ülést, szükség szerint rendkívüli ülést tart.
3. A munkaterv minden év január 1-től a következő év december 31-ig terjedő időszakra készül, melyet legkésőbb november 30-ig a képviselő-testület elé kell terjeszteni jóváhagyásra.
4. Az éves munkatervet a képviselők és a bizottságok véleményének figyelembevételével kell összeállítani.
5. A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze, és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
6. A munkaterv tartalmazza:

• a ciklusidőszak adott évére vonatkozó legfontosabb általános és ágazati feladatokat,
• az ülések tervezett időpontját és napirendjét, a napirendek előadóit,
• azoknak az ügyeknek a tételes megjelölését, amelyek előkészítéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését,
• annak megjelölését, hogy mely napirendi pontokkal kapcsolatban kell előzetesen közmeghallgatást tartani,
• a napirendi pont előkészítésében résztvevők megjelölését,
• az előterjesztés elkészítésének és leadásának határidejét,
• az előre tervezett közmeghallgatás időpontját,
• a községpolitikai fórumok szervezésével kapcsolatos feladatokat,
• egyéb szervezési feladatokat.
• egyes napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.

7. A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.

17. § 1) Az éves költségvetésről és végrehajtásáról közmeghallgatás keretében kell tájékoztatni a lakosságot.

2. A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt a községi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

3. Testületi ülés összehívása

18. § 1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A meghívót olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 5 nappal minden meghívotthoz megérkezzen.

2. A Képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
3. Rendkívüli esetben a képviselő-testület rövid úton összehívható.
4. Össze kell hívni a képviselő-testületet 3 naptári napon belül a települési képviselők egy negyedének, valamint bizottság indítványára.
5. A munkaterv szerinti ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
6. A Képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a Közös Hivatal lakosságot az ülés előtt 5 nappal a meghívónak a község hirdetőtábláján történő kifüggesztésével a lakosságot tájékoztatja.
7. A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tíz nappal az ülés előtt a községi hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

19. § 1) A képviselő-testület üléseinek összehívását konkrét napirendi pont megjelölésével indítványozhatja:

1. Somogy megyei Kormányhivatal Hivatal vezetője,
2. súlyos törvénysértés esetében a jegyző.

2. Az 1) pontban felsorolt kezdeményezés esetén a polgármesternek a kezdeményezés átvételétől számított 10 napon belül össze kell hívni a testületi ülést. Az ülésre meg kell hívni a kezdeményezés benyújtóját is.

20. § 1) A képviselő-testület ülésére az Mötv.-ben, valamint az éves munkatervben előírtakon kívül meg kell hívni:

1. a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit;
2. azt a személyt, akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.
3. Kapolyi Sportegyesület, illetve egyéb civil szervezet képviselőit, ha a napirend a tevékenységi körüket érinti.

2. A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

4. Testületi ülés meghívója, előterjesztések tartalma

21. § 1) A képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:

1. az ülés helyét és idejét,
2. a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
3. mellékletként az írásbeli előterjesztéseket és a határozati javaslatok szövegét.

2. Kötelezően írásos előterjesztés készül az alábbi ügyekben:

1. önkormányzati rendeletalkotás;
2. polgármesteri hivatal szervezetének kialakítása és annak megváltoztatása;
3. helyi népszavazás;
4. önkormányzati jelképek meghatározása;
5. gazdasági program meghatározása;
6. éves pénzügyi terv meghatározása;
7. az éves pénzügyi terv végrehajtásáról szóló jelentés;
8. településrendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügy;
9. valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügy;
10. összes Ptk.-ból eredő ügy;
11. társulások létrehozása, társulásokhoz való csatlakozás, társulásból való kilépés;
12. Intézményalapítás, megszűnés, átszervezés;
13. hitelügylet;
14. pályázatok kiírása, elbírálása.

3. A 2) bekezdésben nem szereplő ügyek szóban is előterjeszthetőek. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti, hogy az írásban foglalt előterjesztés és a határozati javaslat a testületi ülésen kerüljön kiosztásra.
4. Az előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, ha a testületnek adott kérdésben döntést kell hozni. Egyéb ügyekben csak tájékoztatást kap a testület.
5. A képviselő-testületi ülés napirendjének előadója az lehet, akit az éves munkaterv megjelöl, a képviselő-testület vagy a képviselő-testületi ülést vezető személy erre felhatalmaz, felhív, kijelöl, illetőleg felkér.
6. Munkatervben nem szereplő napirendre javaslatot tehet a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző, a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője. A javaslathoz lehetőleg írásos előterjesztést és konkrét határozati javaslatot kell írásban csatolni, mely helyben is kiosztható. Helyszíni kiosztás esetén a képviselőknek időt kell biztosítani az előterjesztés áttanulmányozására.
7. A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat összeállítására.
8. A képviselő-testület elé kerülő átfogó témákat tárgyaló előterjesztés kötelezően két részből áll:

1. Az első részben:

• meg kell jelölni a tárgyalásra tervezett téma pontos címét,
• utalni kell arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e már korábban az előterjesztés tárgykörével és a határozat végrehajtása érdekében milyen intézkedés történt,
• ismertetni kell a témával kapcsolatban kialakult helyzetet, a szakmai megállapítások mellett ismertetni kell az anyaggal összefüggő gazdasági, társadalmi kihatásokat,
• az előterjesztésből ki kell tűnni a megelőző, összehangoló munkának, az esetleges eltérő vélemények,
• fel kell tüntetni mindazon körülményeket és összefüggéseket, amelyek a hozandó döntést indokolják, illetve azzal szemben állnak.

2. Az előterjesztés második része a határozati javaslat, amely

• csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat,
• ne ismételje meg a szervek jogszabályban előírt feladatait,
• az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni,
• tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét,
• a végrehajtás határidejére elsősorban naptár szerinti nap megjelölést kell használni, „folyamatos” megjelölés esetén fel kell tüntetni a beszámolás időpontját,
• a korábbi azonos tárgyú határozatok hatályban tartására, vagy hatályon kívül helyezésére indítványt kell tenni.

9. Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállást és a határozati javaslatokat tartalmazzák.

22. § 1) A képviselő-testület meghatározó szerepének növelése érdekében kétfordulós tárgyalási módot alkalmaznak az éves pénzügyi terv esetében.

2. A képviselő-testület az első forduló során előzetesen állást foglal a témával kapcsolatos fő célkitűzések, koncepciók és teendő intézkedések tekintetében.
3. Az első forduló előterjesztése számba veszi a megoldandó feladatokat, a kialakult helyzet sajátosságait és a rendelkezésre álló eszközöket. Feltár minden lehetséges megoldást, bemutatva az egyes megoldások előnyeit és hátrányait.
4. Az első forduló állásfoglalásának megfelelően el kell végezni a tervezet további kimunkálását, gondoskodni kell a még szükséges egyeztetések elvégzéséről. A kidolgozott tervezetet végleges döntés céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

5. Határozatképesség

23. § 1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint a fele (3 fő) jelen van.

2. Az ülés vezetését ellátó személy az ülés megkezdésekor megállapítja az ülés határozatképességét és azt folyamatosan figyelemmel kíséri.
3. Amennyiben a testületi ülés menet közben határozatképtelenné válik, az ülés vezetője a testületi ülést felfüggeszti, és a még nem tárgyalt napirendi pontok megtárgyalására testületet 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
4. Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést az eredeti időponttól számított a 8 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
5. Határozatképtelenség miatt összehívott testületi ülésen csak a határozatképtelenség miatt elmaradt, vagy ülés közben keletkezett határozatképtelenség miatt felfüggesztett testületi ülés nem tárgyalt napirendjeit lehet tárgyalni.

6. Sürgősségi indítvány

24. § 1) Sürgősségi indítványt a sürgősség tényének rövid indokolásával, legkésőbb az ülést megelőző napon 12.⁰⁰ óráig szóban vagy írásban, a Közös Hivatalban, vagy a kirendeltségen lehet előterjeszteni.

2. A képviselő-testület minősített többséggel soron kívül dönt az indítványról.
3. Sürgősségi indítványt benyújthatnak: polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a jegyző.
4. Sürgősségi indítvány elfogadása esetén azt a képviselő-testület a napirendek meghatározásakor dönti el hányadik napirendként. tárgyalja meg.

7. Nyilvános és zárt ülések

25. § 1) A zárt ülés anyagába kizárólag a következő személyeknek tekinthetnek bele:

1. Képviselő-testület tagjai,
2. a jegyző,
3. az érintett személy,
4. a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjai,
5. a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetője,

2. Külön törvény^[1] szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell, ezért a közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ki kell hirdetni.

8. Testületi ülés vezetése

26. § 1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.

2. A képviselő-testületi ülést vezető személy feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

• megállapítja az ülés határozatképességét és azt folyamatosan figyelemmel kíséri;
• megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését e rendelet szabályai szerint hívták össze
• tájékoztatást ad a két ülés között végzett munkáról;
• beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának helyzetéről;
• tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről;
• napirendi pontokként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, valamint figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét;
• napirendi pontokként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról döntsön a testület;
• biztosítja az ülés zavartalan rendjét;
• biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását;
• berekeszti az ülést.

9. A tanácskozás rendje

27. § 1) A képviselő-testület ülésének napirendjéről a testület vita nélkül határoz.

2. A képviselő-testület először a végrehajtásért felelős személy előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésről, majd a polgármesternek a két ülés közti időben végzett munkájáról szóló tájékoztató és az előző ülésen elhangzott interpelláció vagy bejelentés nyomán tett intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztató elfogadásáról határoz.
3. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
4. A képviselő-testületi ülést vezető személy minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett vitát nyit:

• Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
• Az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.
• A vita lezárására vagy a hozzászólási időtartam korlátozására Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
• A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége annak, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket kívánja eloszlatni.

5. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
6. Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő -döntést igénylő-, eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a képviselő-testületi ülést vezető személy soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
7. Az ülés hallgatósága sem a tetszését, sem pedig a nemtetszését nem nyilváníthatja ki.

10. Határozathozatal

28. § 1) A képviselő-testületi ülést vezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület -az elhangzás sorrendjében-, majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

2. A határozati javaslat elfogadásához a jelenlevő települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
3. Minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) szavazata szükséges.
4. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját -az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs-, az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról a képviselő-testület dönt az érintett képviselő, vagy bármely települési képviselő javaslatára.
5. A döntésből kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekintetni.
6. Szavazategyenlőség esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy szünetet rendel el, a vita ezt követően folyatódik. Amennyiben ez sem vezet eredményre, vissza kell adni az anyagot és a következő testületi ülésre átdolgozott formában kell beterjeszteni.
7. Minősített többség szükséges:

1. településrészi önkormányzat létrehozáshoz;
2. képviselő döntéshozatalból való kizárásához személyes érintettség esetén;
3. képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;
4. a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről;
5. a polgármester elleni kereset benyújtásához;
6. képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
7. kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;
8. ciklusprogram elfogadásához;
9. közalapítvány létesítéséhez, megszüntetéséhez; alapítványhoz történő hozzájáruláshoz,
10. helyi népszavazás kiírásához; yy
11. az önkormányzati ingatlan tulajdon elidegenítése, vagy jelzáloggal terheléséhez;
12. vállalkozásban való részvételhez;
13. hitelfelvételhez;
14. titkos szavazás elrendeléséhez;
15. csődeljárás során a reorganizációs program és az egyezségi javaslat elfogadásához,
16. pályázatok kiírásához, elbírálásához, illetve benyújtásához.

29. § 1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

2. A zárt ülésen hozott és közérdekű adatot tartalmazó határozatot ismertetni kell a nyilvános ülésen.
3. Polgármester illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

• a törvény előírja;
• az önkormányzati tulajdonról való rendelkezésnél;
• hitelfelvételről;
• a település jogi státuszát érintő ügyekben;
• vállalkozásban való részvételnél;
• a polgármester kéri;
• a jelenlevő képviselők 2/3-a indítványozza.

5. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak névjegyzékét, a jelenlévő képviseleti tagok pedig nevük felolvasásakor „igen-nel”, vagy „nem-mel” szavaznak, vagy tartózkodnak. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.
6. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén a Képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. A következő szavazási fordulóban a korábban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról dönt már csak a Képviselő-testület.
7. Titkos szavazás tartandó mindazokban az ügyekben, amelyekben jogszabály előírja, illetve titkos szavazás tartható azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés kell vagy lehet elrendelni. A Képviselő-testület, az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A Képviselő-testület zárt ülésén bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület dönt.
8. A szavazás eredményét és a hozott határozatot minden esetben az ülés vezetője ismerteti.

11. Titkos szavazás lebonyolítása

30. § 1) Titkos szavazás lebonyolítása, a szavazó lapok előkészítése, a szavazás lefolytatása és a szavazás eredményének megállapítása, valamint jegyzőkönyvbe rögzítése az Ügyrendi Bizottság hatásköre.

2. A titkos szavazáson szavazólapra kerülő kérdést, személyt nyílt szavazáson a képviselő-testület dönti el, egyszerű többséggel.
3. A szavazás idejére a képviselő-testületi ülést vezető személy szünetet rendel el.
4. A titkos szavazáshoz külön helyiséget kell biztosítani a szavazólap kitöltéséhez.
5. A szavazás eredményét testületi ülésen ismertetni kell.
6. Az eldöntendő kérdés, választás mellé felkerül a szavazólapra az időpont, az eldöntendő kérdés, mellette a következő módon a választható alternatívák:

igen                             nem                             tartózkodott    

7. Ha bizottságát kell választani, akkor először az elnökjelölt jelöltek, képviselő tagok majd a nem képviselő tagok (külső) kerülnek fel, nevük ábc-jében.
8. Minden képviselő ABC sorrendben szavaz az erre kijelölt szavazóhelyiségben és a tanácskozás helyszínén az urnába dobja a szavazólapot.
9. Ha a szavazólapon érvényesen több alternatíva van feltüntetve, úgy kell szavazni, hogy képviselő az egyik alternatíva mellett az igen körébe egymást metsző két vonalat tesz. (x vagy +)
10. Érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon a megválasztható alternatívák közül a választható alternatívák számánál több alternatíva mellett szavaz.
11. Érvénytelen az adott bizottság elnökére leadott szavazat akkor, ha egynél több jelölt esetében nem egy jelölt mellett szavazott a képviselő.
12. A szavazásról jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és tagjai írnak alá. A szavazás után a bizottság elnöke a testületi ülésen felolvassa a jegyzőkönyvet és a képviselő-testület a szavazás eredményét határozatba foglalja.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

31. § 1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülést vezető személy gondoskodik:

1. figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól;
2. rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

2. A képviselő-testületi ülésen résztvevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. A képviselő-testület ügyrendi szavazással dönt az állampolgár kérésére a tanácskozási jog megadása kérdésében. Az ügyrendi szavazás eredményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, de nem kell határozat számmal ellátni.
3. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testületi ülést vezető személy a rendzavarót rendreutasíthatja, ismételt rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására kötelezheti.
4. Ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.
5. A 3-4 pontban felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával és a jegyzővel szemben nem alkalmazhatóak.
6. A képviselő-testületi ülést vezető személy rendfenntartásra tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. Önkormányzati rendelet

32. § 1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezése, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.

2. Az Önkormányzat rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról;
2. helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének meghatározásáról;
3. az önkormányzat tulajdonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól;

3. A képviselő-testület a 2. bekezdésben felsoroltakon kívül rendeletet kell alkosson, ha törvény azt előírja, vagy ha a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.

33. § 1) Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai:

1. Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

• a helyi képviselők,
• a polgármester,
• a jegyző,
• a képviselő-testület bizottsága,
• a helyi társadalmi szervezetek vezető testületei.

2. A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, míg a szakmai előkészítés a jegyző feladata.
3. A képviselő-testület dönt a kezdeményezés elfogadásáról. Amennyiben a kezdeményezést elfogadja, rendelkezik az előkészítés módjáról és határidejéről.
4. A képviselő-testület, – különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítéséről –, irányelveket határozhat meg.
5. A képviselő-testület a rendelet előkészítésére esetenként ideiglenes bizottságot hozhat létre.
6. A tervezet előkészítéséhez -szükség szerint-, szakértőt lehet igénybe venni. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
7. A polgármester -a jegyző véleményének kikérése után-, egyes rendelet-tervezeteket -az érdemi vita előtt-, közmeghallgatásra bocsáthat.
8. A közmeghallgatásra bocsátott rendelettervezetekkel kapcsolatos kifogások kérdésében a képviselő-testület foglal állást.

34. § 1) Az önkormányzat költségvetésről és a zárszámadásról, a településrendezési tervekről szóló rendelet tervezeteket a polgármester az egyéb rendelet tervezeteket a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.

2. Az előterjesztő tájékoztatja a testületet az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utal azok mellőzésének okaira.
3. A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, a rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá. A jegyző gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.
4. A képviselő-testület rendeleteit évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben feltüntetve római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a kihirdetés napját jelzéssel kell ellátni a következők szerint: Kapoly Község Önkormányzatának „rendelet tárgya” 1/2011. (V. 13.) önkormányzati rendelete.

35. § 1) A képviselő-testület rendeleteit ki kell hirdetni. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

2. A kihirdetés, a hirdetmények a képviselő-testület hirdetőtábláján 10 napig történő kifüggesztésével történik. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
3. A hirdetmény tartalmazza:

• a rendelet számát, tárgyát,
• a hatálybalépés időpontját,
• a rendelet teljes szövegének megtekintési helyét.

4. A kihirdetés tényét a rendelet irattári példányán, továbbá a hatályos rendeletek nyilvántartásába is fel kell jegyezni.
5. A lakossággal történő megismertetés céljára fel kell használni:

• a lakossági fórumokat,
• a közmeghallgatásokat.

36. § 1) A képviselő-testület rendeleteiről az alábbi adatokkal nyilvántartást kell vezetni:

• sorszám,
• rendelet tárgya,
• rendelet száma,
• kihirdetés időpontja,
• hatálybalépés időpontja
• megjegyzés.

2. A képviselő-testületi rendeletek hatályosulásáról szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal a jegyző tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
3. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az egyes képviselő-testületi rendeletekről.

37. § 1) A polgármester és a jegyző közvetetten is felelősek a rendeletek végrehajtásáért, ezért Közös Hivatalon keresztül figyelemmel kísérik a végrehajtás megszervezését, ellenőrzik a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket.

2. Ha a rendelet végrehajtásáért felelős szerv, vagy személy a végrehajtásban akadályozó körülményt észlel, annak elhárítását a polgármestertől köteles kérni. Mind a polgármesternek, mind a jegyzőnek, mind pedig a Közös Hivatalnak intézkednie kell a végrehajtást akadályozó körülmények elhárítására.
3. A rendeletek végrehajtására kötelezettek, – a polgármester kívánságára –, tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről, a fontosabb tapasztalatokról.

14. Képviselő-testületi határozat

38. § 1) A képviselő testület

1. Normatív határozatot,
2. Közigazgatási határozatot,
3. Egyéb határozatot hozhat.

2. A szavazás eredményének megállapítása után a képviselő-testületi ülést vezető személy kihirdeti a határozatot.
3. A képviselő-testület határozatait évenként kezdődő folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, zárójelben római számmal az elfogadás hónapját, arab számmal a testületi ülés napját, a határozat típusát és hozóját eltüntetve kell nyilvántartani a következők szerint: 1/2011. (V. 13.) számú normatív, vagy közigazgatási vagy egyéb határozat Kapoly.
4. A normatív határozatokat a rendeletnél szabályozott módon kell kihirdetni.
5. A képviselő-testület határozatiról nyilvántartást kell vezetni.
6. A nyilvántartás adatai:

• sorszám,
• határozat száma,
• határozat tárgya,
• felelős
• lejárat időpontja
• tett intézkedés
• zárt, vagy nyilvános ülésen hozott határozat
• normatív határozatnál a hatálybalépés napja,
• megjegyzés.

15. Interpelláció, kérdés

39. § 1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdést, a képviselő-testületi ülést vezető személyhez interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben.

2. Interpellációt elsősorban közérdekű ügyekben lehet előterjeszteni. Egyéni ügyben akkor kerülhet sor interpellációra, ha az előterjesztő az ügyben érdekelt szervnél vagy személynél eljárt, de az intézkedést elmulasztották, vagy az interpelláció szerint törvénysértően, vagy méltánytalanságot okozva jártak el.
3. Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését legalább három nappal megelőzően terjesztik elő, arra az ülésen érdemben kell válaszolni.
4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.
5. Ha az illetékes az interpellációra a képviselő-testület ülésén nem tud választ adni, vagy sem az interpelláló, sem pedig a testület a választ nem fogadta el, az illetékes köteles a képviselőt 15 napon belül írásban tájékoztatni. A választ a képviselő-testület következő ülésén be kell jelenteni, melynek elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
6. A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.
7. Az interpellációra való válaszadás után -az írásban adott válasz esetében is-, az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület határoz.
8. Amennyiben a képviselő igényli, a Közös Hivatal köteles bevonni interpellációjának kivizsgálásába.
9. Amennyiben a képviselő nincs jelen, az interpellációt nem lehet megtárgyalni.

40. § 1) A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

2. A kérdés benyújtásának és megválaszolásának elintézésére a 32. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz. yy

16. Jegyzőkönyv

41. § 1) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. az ülés helyét és idejét;
2. az ülésen megjelent, továbbá távol maradt képviselők, valamint az ülésen tanácskozási joggal meghívottak, illetve megjelentek nevét, ha nyilvános ülésen van érdeklődő, akkor azok számát;
3. napirendi pontokként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét;
4. a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, döntésenként a szavazás számszerű és a határozatok szó szerinti szövegét, a felelőst és a határidőt;
5. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, az ezekre adott válaszokat;
6. a határozathozatal módját, eredményét;
7. keltezést, bélyegző lenyomatát,
8. a jegyzőkönyvet a jegyző és a polgármester írja alá;
9. a képviselő kérelmére a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásban benyújtott hozzászólását is.

2. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző saját kezű aláírásával ellátott rendeletet.
3. A testületi ülésről 2 példányban készül jegyzőkönyv.

• A jegyzőkönyv egyik példányát, a jelenléti ív, a meghívó, az előterjesztések és a határozati javaslatok egy-egy példányát és az elfogadott rendeletek egy-egy példányát a jegyző kezeli és gondoskodik megfelelő őrzéséről.
• A jegyző a jegyzőkönyvek másik példányát és azok mellékleteit évente bekötteti. A zárt ülések jegyzőkönyvei külön kerülnek bekötésre.
• A jegyzőkönyv és mellékleteinek aláírt és lebélyegzett példányait beszkennelve 15 napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.

4. A képviselő-testület jegyzőkönyveit és azok mellékleteit a település állampolgárai a Közös Hivatalban a jegyzőnél -ügyfélfogadási idő alatt- bármikor megtekinthetik.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az ülés részvevői, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos megbízottja, továbbá a jegyző tekinthet be.
6. A testületi ülésen hozott határozatokról kivonat készül, mely megküldésre kerül a határozatban szereplő érintettnek, illetve amennyiben hatósági ügyről van szó, az egyedi hatósági határozatot meghozó az ügyintézőnek kerül átadásra.

17. Együttes ülés tartása

42. § 1) A Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok, valamint a többcélú társulás tagjai a társulásban résztvevő valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat-, hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

2. Együttes ülést a települések polgármesterei testületenként külön meghívóval hívják össze.
3. Az ülés megtartására jelen rendelet előírásai vonatkoznak a következő kiegészítésekkel:

1. A Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok esetében a Közös Hivatal székhelye szerinti polgármester vezeti a testületi ülést, akadályoztatása esetén a Közös Hivatal székhelye szerinti alpolgármester.
2. A többcélú társulás tagjainak együttes ülését a társulás székhelye szerinti Önkormányzat polgármestere, illetve akadályoztatása esetén alpolgármestere vezeti az együttes ülést.
3. Az ülést vezető mindegyik település képviselőit megszavaztatja.
4. Határozatképességet önkormányzatonként külön kell megállapítani.
5. Az együttes ülésen a testületek külön-külön szavaznak és hozzák meg határozataikat és az együttes ülésről készült jegyzőkönyvben a hozott határozatok sorszáma a külön tartott ülések sorszámának folytatása.

18. Helyi népszavazás

43. § 1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazást.

19. Közmeghallgatás

44. § 1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy esetben közmeghallgatást tart az éves költségvetéséről és végrehajtásáról. A közmeghallgatáson tájékoztatni kell a lakosságot a képviselő-testület tevékenységéről.

2. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tervezett napirendi pontokról a község hirdetőtábláján útján tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatás előtt legalább 10 nappal.
3. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések és gazdasági szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.
4. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
5. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
6. A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és a felvetéseket, javaslatokat a képviselő-testület elé kell terjeszteni állásfoglalás céljából. Az állásfoglalás kapcsán tett intézkedésekről a lakosságot a soron következő lakossági fórumon tájékoztatni kell.

V.Fejezet

A polgármester, az alpolgármester,

Jegyző

1. A polgármester

45. § 1) A polgármester hatáskörét, feladatkörét törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.

2. A polgármester feladatát főállásban látja el.
3. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

2. A polgármester feladatai az Önkormányzat működésével kapcsolatban:

1. a település fejlődésének elősegítése;
2. szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat;
3. az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
4. az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése;
5. a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének a biztosítása;
6. a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
7. kapcsolattartás a pártok helyi vezetőivel;
8. az önkormányzati intézmények működésének az ellenőrzése, segítése;
9. maga, vagy az általa megbízott személy útján ellátja a Képviselő-testület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat társulásaiban;
10. képviseli az önkormányzatot;
11. irányítja az alpolgármester munkáját;

3. A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

1. összehívja és vezeti a testületi ülést;
2. tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról;
3. a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
4. segíti a képviselők munkáját;
5. a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;
6. a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
7. a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása
8. biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

4. A polgármester feladatai a bizottság működésével kapcsolatban:

1. indítványozhatja a bizottság összehívását;
2. felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
3. a bizottság működési feltételeinek megteremtése és a munkájának segítése;

5. A polgármester jogai a Közös Hivatal működésével kapcsolatban:

1. a képviselő-testület döntései szerint és a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
2. a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
3. a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
4. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző tekintetében,
5. Fenti jogosítványait a polgármester Bedegkér, Kapoly, Kánya, Somogyegres, Somogymeggyes, és Tengőd Önkormányzatával kötött társulási megállapodásban foglaltak szerint gyakorolja.

6. A polgármester:

1. dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreit átruházhatja,
2. szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
3. gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
4. felelős a helyi önkormányzat gazdálkodása szabályszerűségéért,
5. képviseli az önkormányzatot azokban a nemzetközi országos és regionális érdek-képviseleti szövetségekben, melyekhez az önkormányzat csatlakozott,
6. együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

7. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.  A polgármester részletes feladatát, hatáskörét és hatósági jogkörét az SzMSz. 4. számú függeléke tartalmazza.  
8. A polgármester szabadságát a képviselő-testület engedélyezi egyéb határozattal.

2. Az alpolgármester

46. § 1) A Képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ a képviselők közül.

2. Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
4. A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve a polgármester akadályoztatása esetén a polgármestert teljes jogkörben helyettesíti.
5. Tartósan távollevőnek kell tekinteni a polgármestert, ha 5 napnál hosszabb ideig szabadságon van, vagy egyéb akadályoztatva van munkája ellátásában. Ez esetben az alpolgármester megbízása nélkül is jogosult helyettesíteni.
6. A polgármester és az alpolgármester tisztségének egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság Elnöke hívja össze és vezeti a testület üléseit, ellátja a polgármester feladatait, eljár az Önkormányzat ügyeiben és képviseli az önkormányzatot.

3. Jegyző

47. § 1) A képviselő-testület a Közös Hivatalhoz tartozó települések képviselő-testületével tartott együttes ülésén, – pályázat alapján –, a jogszabályban megállapított képviseleti követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

2. A jegyző vezeti a Közös Hivatalban résztvevő települési Önkormányzatok hivatalát. Ebben a körben:

1. előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
2. gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról;
3. ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
4. a polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok, elé kerülő előterjesztéseket;
5. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságainak ülésén;
6. törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt az előterjesztések vitájában;
7. köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;
8. rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól.
9. tájékoztatja a Képviselő-testületet a Közös Hivatal munkájáról, az ügyintézésről;
10. gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről és azt a polgármesterrel, együtt írja alá;
11. gondoskodik az önkormányzati rendeletek megismertetéséről és végrehajtásáról;
12. vezeti a Közös Hivatalt, megszervezi annak munkáját;
13. elkészíti a köztisztviselők és az intézményvezető munkaköri leírását, minősítését, gondoskodik annak folyamatos karbantartásáról;
14. saját hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, az utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
15. szervezi a jogi felvilágosító munkát;
16. gondoskodik a Közös Hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről;
17. ellenjegyzi a pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

48. § 1) A jegyző egyéb feladatai:

1. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
2. dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester részére ad át;
3. ellátja a jogszabály a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatásköröket;
4. gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében;
5. szervezi a Közös Hivatal jogpropaganda tevékenységét;
6. ellátja az államigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat;
7. a testületi ülés jegyzőkönyvét 15 napon belül megküldi a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének;
8. gondoskodik a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról;
9. tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok mikénti ellátásáról.

2. A jegyző részletes feladatait az SzMSz. 5. számú függelékét képező hatásköri jegyzék tartalmazza.

VI.Fejezet

Közös Hivatal

1. Közös Hivatal szervezete, felépítése

49. § 1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kapoly Község, Kánya Község, Somogyegres Község, Somogymeggyes Község és Tengőd Község Önkormányzatának képviselő-testületével közösen egységes hivatalt működtet.

2. A hivatal elnevezése:             Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal.
3. A Közös Hivatal székhelye:   8673 Kapoly, Kossuth u. 56.

Telefon: 84/320-801

4. A közös önkormányzati hivatal állandó jelleggel működő kirendeltségének megnevezése és címe:

Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Kányai Kirendeltsége

8667 Kánya, Fő u. 170.

Telefon: 84/525-262.

5. A Közös Hivatal ügyfélszolgálati helyei:

8666 Bedegkér Rákóczi u. 147.                      Telefon: 84/585-100.

8666 Somogyegres Petőfi u. 03.                     Telefon: 84/385-172.

8673 Somogymeggyes Akácfa u. 04.              Telefon: 84/370-102.

8668 Tengőd Petőfi u. 30.                              Telefon: 84/525-2160.

6. A Közös Hivatal megalakításának időpontja:             2013. január 01.
7. A Közös Hivatal a képviselő-testületek éves munkaterve alapján működik.
8. A Közös Hivatal hivatali létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat-és hatáskörét a Közös Hivatalt alapító megállapodás rögzíti.
9. E megállapodás tartalmazza: yy

1. a Közös Hivatal elnevezését, címét, jogállását,
2. a Közös Hivatal létszámát,
3. alapvető feladatait, ezen belül
4. az önkormányzatok képviselő-testületeinek működésével kapcsolatos feladatokat,
5. a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat,
6. a jegyzőnek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait,
7. a polgármesterek egyetértési jogának gyakorlását, (Möv. 81. § /4/)
8. a Közös Hivatal fenntartásával kapcsolatos költségek viselésének megosztását.

10. A hivatal létszámát a következők szerint határozza meg:

• Jegyző:                                     1 fő
• Aljegyző                                  1 fő
• Titkárság:                                 2 fő
• Pénzügy:                                  4 fő
• Igazgatás:                                 3 fő

11. A Közös Hivatal jogszabályokban biztosított feladatkörét, hatósági jogkörét szervezeti ás működési szabályzat szerint látja el.
12. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök:

• Jegyző
• Pénzügyi, adóügyi előadók
• Titkársági előadók,
• Igazgatási előadók,
• Anyakönyvi ügyintéző.

2. Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

50. § 1) A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tervezetét a jegyző készíti el és terjeszti – jóváhagyásra – a székhely település képviselő-testületének ülése elé.

2. A Közös Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás és a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata a székhely település SZMSZ-ének függelékét képezi
3. A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat függelékét képezik a Közös Hivatal dolgozóinak munkaköri leírásai, valamint hatásköri jegyzéke.
4. A Közös Hivatalt létrehozó Önkormányzatok polgármestereinek együttes ülése dönt:

1. a jegyző kinevezéséről, közszolgálati jogviszonyának megszüntetéséről, összeférhetetlenség megállapításáról, fegyelmi büntetés kiszabásáról, kártérítési felelősség megállapításáról,

5. A Közös Hivatalt létrehozó Önkormányzatok Képviselő-testületeinek együttes ülése dönt:

1. a Közös Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,
2. a Közös Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

51. § 1) A Közös Hivatal Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza:

1. a Közös Hivatal megnevezését, jogállását, belső szervezeti tagozódását,
2. kiadmányozási jog szabályozását,
3. a Közös Hivatal éves munkatervével kapcsolatos szabályozást,
4. az apparátus értekezletek rendjének szabályozását,
5. az apparátus dolgozóinak továbbképzésével kapcsolatos feladatokat.

52. § 1) Közös Hivatal munkarendje:

Az általános munkakezdés és befejezés időpontja:

Hétfő:             07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Kedd:            07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Szerda:           07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Csütörtök:      07.³⁰-16.⁰⁰ h-ig.          

Péntek:           07.³⁰-13.³⁰ h-ig.          

Étkezési munkaközi szünet: 12.⁰⁰-12.³⁰ h-ig.

2. A jegyző a közlekedési lehetőségek figyelembevételével a fenti munkarendtől eltérő munkaidőkezdést és befejezést is megállapíthat az egyéni munkaköri leírásban.
3. Az ügyfélfogadás rendje Közös Hivatalban és a kirendeltségen:

Ügyfélfogadási idő:

Hétfő:             8.⁰⁰ - 12.⁰⁰ h-ig, 13.⁰⁰ – 15.³⁰ h-ig.

Kedd:            08.⁰⁰-12.⁰⁰ h-ig.

Szerda:           13.⁰⁰-15.⁰⁰ h-ig.

Csütörtök:      Nincs ügyfélfogadás

Péntek:           08.⁰⁰-12.⁰⁰ h-ig.

4. A jegyző kirendeltségen, a kirendeltségen dolgozó köztisztviselőn keresztül, az ügyfélfogadási rendnek megfelelően biztosítja az ügyfélfogadást. yy
5. A jegyző az ügyfélszolgálati helyeken az előreláthatóan nagyobb ügyfélforgalom idején pl. segélyfizetés, adófizetési időszak, az apparátus leterheltségének függvényében biztosít ügyfélfogadást, melyről hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.
6. A dolgozók közötti munkamegosztást szakterületenként és nem településenként kell elvégezni.
7. A Közös Hivatal munkaidőn kívül, heti szabad és pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is köteles ellátni a házasságkötéssel, névadással, társadalmi temetéssel kapcsolatos feladatokat.
8. A Közös Hivatalban dolgozója rendkívüli esetben, a jegyző utasítására munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. A rendkívüli munkavégzésért a köztisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott szabadidő illeti meg. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának, elszámolásának rendjét a Közös Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.

VII. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

1. Képviselő-testület bizottságai

53. § 1) A képviselő-testület -meghatározott önkormányzati feladatok ellátására-, állandó vagy ideiglenes bizottságot választhat.

2. A képviselő-testület indokolt esetben, -meghatározott feladat ellátására-, ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elvégzéséig tart.
3. Képviselő-testület alakuló ülésen Ügyrendi Bizottságot választ.
4. A bizottság elfogadja – az Ötv yy. és az SzMSz. keretei között –a saját működési szabályzatát.

2. A bizottságok működésnek általános szabályai

54. § 1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester és a képviselő-testület hivatalának a dolgozója nem lehet a bizottság tagja.

2. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a tanácskozási joggal meghívandókra, képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
3. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a képviselő-testülethez.
4. Csak bizottsági előterjesztéssel tárgyalható a polgármester illetményére, valamint a vagyonnyilatkozatokkal és összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos bejelentésekre vonatkozó napirend.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.
6. A bizottság ülésein, a képviselő-testület üléseire vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni. Döntéseiről a bizottság elnöke, illetve akadályoztatása esetén a bizottság által kijelölt képviselő bizottsági tag ad számot.
7. A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára, mellékleteire és kezelésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.
8. A jegyzőkönyv és mellékleteinek aláírt és lebélyegzett példányait beszkennelve 15 napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak

55. § 1) A bizottság munkáját a Jegyző segíti.

2. A Jegyző feladatai:

1. elkészíti a Képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság üléstervét;
2. gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;
3. elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét,

3. A Bizottság elnökének feladatai:

1. összehívja és vezeti a Bizottság üléseit;
2. a bizottság döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet;
3. szükség esetén szakértőt von be a bizottság munkájába.

3. Ügyrendi bizottság

56. § 1) A képviselő-testület alakuló ülésén 3 fős Ügyrendi bizottságot választ. A bizottság feladata a képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatának kezelése, bejelentések esetén az eljárás lefolytatása és a testület tájékoztatása az eljárás eredményéről.

2. A bizottság névsorát és címét az SzMSz. 2. számú függeléke tartalmazza.
3. A bizottság feladata a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségével kapcsolatos bejelentések kivizsgálása is, a titkos szavazások lebonyolítása, valamint javaslattétel a polgármester bérére.

57. § 1) A bizottság elfogadja – az Mötv. és az SzMSz. keretei között –meghatározza a vagyonnyilatkozat kezelési eljárást.

2. A polgármester, alpolgármester és a képviselők, illetve a velük egy háztartásban élő gyermekek vagyonnyilatkozatát a kötelezettek képviselő-testület alakuló ülését követően 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 30-ig kell leadják bizottságnak.
3. A vagyonnyilatkozatban megjelölt vagyoni értékhatár alatt a Kapolyen a törvény szerint maximálisan adható képviselői tiszteletdíj hatszorosát kell figyelembe venni a nyilatkozónak.
4. A nyilatkozatokat érintettekként két példányban kell elkészíti és egy példányban kell leadni, külön zárt borítékban a polgármester, az alpolgármester és a képviselők nyilatkozatát, személyenként külön zárt borítékban a hozzátartozók nyilatkozatát. A borítékon fel kell tüntetni az 14 jegyű azonosító kódot. Minden oldalt írjon alá a nyilatkozat tevő. Az azonosító adatokat tartalmazó nyilatkozatot szintén zárt borítékban kell elhelyezni kívülre feltüntetve a képviselő nevét. yy
5. A személyi adatokat tartalmazó részt önálló lapra kell kiölteni, és úgy elhelyezni a vagyonnyilatkozat mellett.
6. A másod példány a nyilatkozattevőnél marad. A borítékok lezárását a nyilatkozat tevő és a nyilatkozat átvevő aláírásával és jegyzői bélyegzővel kell hitelesíti.
7. A nyilatkozattételre kötelezett személy és hozzátartozói azonosító adatait és a kódszámokat külön lezárt borítékban kell megadni és a borítékra a nyilatkozat tevő nevét és évszámot kell ráírni.
8. A nyilvános vagyonnyilatkozatokat tartalmazó borítékra kívülről rá kell vezetni „Nyilvános”, a nem nyilvánosakra: „Titkos!”

4. Vagyonnyilatkozatok tárolása, kezelése

58. § 1) A vagyonnyilatkozatokat a jegyző tárolja, elkülönítve a nyilvános iratokat, úgymint a polgármester, alpolgármester és a képviselők nyilatkozatai, illetve a nem nyilvános iratokat, úgymint a hozzátartozókra vonatkozó nyilatkozatok.

2. A nyilvános vagyonnyilatkozatokba a hivatali idő alatt a jegyző vagy a bizottsági elnök jelenlétében a választópolgárok betekinthetnek. A betekintésről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintést kérő személy nevét, lakcímét, a betekintés időpontját, a jelenlevők nevét és aláírását.
3. Titkos megjelelésű vagyonnyilatkozatokba csak a vagyonnyilatkozatot kezelő bizottság tagjai tekinthetnek bele, ellenőrzés céljából. Ez esetben a nyilatkozat tevőnek jelen kell lennie, és a betekintés célját, okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A betekintést követően az anyagot ismét lezárt borítékban kell elhelyezni fentiek szerint.
4. A vagyonnyilatkozat ellenőrzés során a jelenlevők tudomására jutott információkat a személyiségi jogokról szóló jogszabályi előírásoknak megfelelően kell kezeli.
5. A lejárt vagyonnyilatkozatokat kötegelni kell és lezárt dobozban kell tárolni a választási ciklus végéig. A választási ciklus végén átvételi elismervény ellenében vissza kell szolgáltatni a vagyonnyilatkozat tevőnek, függetlenül attól, hogy újraválasztják vagy sem.
6. A bizottság adminisztratív munkájának elvégzésért a jegyző a felelős.

VIII.Fejezet

Az önkormányzat társulásai

1. Általános szabályok

59. § 1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

2. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Minden rendelkezésre álló anyagi és szellemi eszközzel támogatja a választópolgárok olyan tevékeny társulásait is, amelyeknek célja és rendeltetése az önkormányzati feladatok megoldásának segítése.
3. A társulások célja és rendeltetése különösen:

1. tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
2. a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,
3. közös áruellátási és fejlesztési problémák a szolgáltató szervezetek elé történő együttes terjesztése,
4. a társadalmi ellenőrzés, a lakosságnak az önkormányzati feladatok végzésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációban történő megvitatása,
5. közös – ideiglenes bizottságok szervezése –, meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

4. A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SzMSz 8. számú függelékét képezik.
5. A társulásban végzett ügyintézés tapasztalatairól rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

2. Hatósági igazgatási társulás

60. § 1) A képviselő-testület olyan hatósági-igazgatási társulásban vehet részt, amelyben:

1. a társulás előkészíti a döntéseket, de a határozatokat a jegyző helyben maga adja ki.
2. a társulásban történik az előkészítés, valamint a döntés is.

2. A képviselő-testület szükség szerint vehet részt komplex, – több szakigazgatási ügykört érintő, – valamint csupán egy szakigazgatási ügykört érintő hatósági igazgatási társulásban.
3. A hatósági igazgatási társulást írásbeli együttműködési megállapodás hozza létre, amelyben az Mötv.-ben rögzítetteken túlmenően rendezni kell a megállapodásban foglaltak végrehajtásával összefüggő főbb szabályokat. Ezek közül a legfontosabbak:

1. a végrehajtás ellenőrzésének módszerei, az értékelés fórumai;
2. a kölcsönös és a folyamatos tájékoztatás rendje;
3. a felmerülő viták feloldásának módjai;
4. a megállapodásban foglaltak nem teljesítésének jogkövetkezményei.

3. Intézményirányító társulás

61. § 1) Az önkormányzat képviselő-testülete intézményirányító társulásokban vehet részt.

2. Intézményirányító társulás tárgyában kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét;
2. az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának arányát;
3. az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint azok gyakorlásának módját;
4. a megállapodás felbontásának feltételeit.

3. A képviselő-testület intézményirányító társulásokba delegált tagjai évente írásos jelentést készítenek, melyet a képviselő-testület elé terjesztenek.
4. A jegyző gondoskodik arról, hogy a bizottságokba delegált tagok munkáját a Közös Hivatal segítse.

IX.Fejezet

Az önkormányzat költségvetése,

Vagyona

1. Az Önkormányzat gazdálkodása

62. § 1) Az Önkormányzat ciklusidőszakra szóló gazdasági programot fogad el, melyben meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével -a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

2. A gazdasági program tartalmazza:

• a fejlesztési elképzeléseket,
• a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,
• a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit,
• az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

2. Az önkormányzat költségvetése

63. § 1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg. Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben milyen bevételekkel gazdálkodik, milyen kiadásokat tervez, továbbá dönt arról, hogy a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.

2. A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik. Az első fordulóban a költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

1. a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;
2. az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;
3. az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;
4. az igények és célkitűzések egyeztetése;
5. a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározását;
6. a várható döntések hatásainak előzetes felmérését.

3. Az elemzés során számításba kell venni:

1. a bevételi forrásokat,
2. azok bővítésének lehetőségeit,
3. a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos megoldásának meghatározását,
4. az igények és célkitűzések egyeztetését,
5. a szükségletek kielégítésének sorrendjét,
6. a várható döntések, hatásainak előzetes felmérését.

4. A második fordulóban történő megtárgyalása során a képviselő-testület elfogadja az éves költségvetését. A költségvetési rendelet tartalmazza:

1. A költségvetési év bevételeit-kiadásait célok szerint meghatározva,
2. olyan kötelezettségeket és kötelezettség vállalásokat, amelyek a költségvetési évet terhelik,
3. köztisztviselői illetményalapot.
4. meghatározza a törvényben kötelezően az önkormányzat számára előírt feladatok ellátását, megvalósításának anyagi feltételeit,
5. meghatározza az adott évben az önkormányzat által magára vállalt többletfeladatokat, azok bevételi és kiadási elemeit, forrásait,
6. a költségvetési tervezet tartalékot is megjelölhet.
7. A következő 2 év várható kiadásait és bevételeit.

64. § 1) A költségvetési és beszámoló rendelet egyéb tartalmi követelményeit önálló rendeletben szabályozza az önkormányzat.

2. A költségvetés és a zárszámadás tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Tartalmát a költségvetési törvény az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az SzMSz e fejezetében foglalt rendelkezései határozzák meg.
3. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor a benyújtási határidő a költségvetési törvény kihirdetését követő 45. nap.
4. A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet terjeszt a képviselő-testület elé, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik
5. A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet, valamint -a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó-, éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást, és eredmény-kimutatást a polgármester a költségvetési évet követően 4 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot. yy

3. Az Önkormányzat vagyona

65. § 1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani:

1. a forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körét;
2. korlátozottan forgalomképes ingatlan törzsvagyonának körét
3. üzleti ingatlan vagyont
4. azokat a feltételeket, amelyek figyelembevételével dönteni lehet ezen vagyontárgyakról;

66. § 1) Az önkormányzat a vagyoni helyzetéről közmeghallgatáson köteles tájékoztatást adni a lakosságnak.

2. Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. A vállalkozásokban való részvételhez a képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges.
3. Hitelt csak abban az esetben lehet felvenni, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen. Hitelfelvételhez minősített többség szükséges.

4. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

67. § 1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Hivatal látja el:

1. a jogszabályban előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a pénzforgalmi információs jelentést, és mind ezeket megküldi a Magyar Államkincstárnak;
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit;
3. gondoskodik az önkormányzat költségvetési rendeletének végrehajtásáról;
4. biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
5. biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja a számlarendjét.

2. A Közös Hivatal a kisebb összegű kifizetéseket az önkormányzat házipénztárából teljesíti, a házipénztár szabályzata szerint.

5. Az önkormányzati gazdálkodásának ellenőrzése

68. § 1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék és az Magyar Államkincstár ellenőrzi

2. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályokban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. Az ellenőrt a Kistérségi komplex Társuláson keresztül társulásos formában alkalmazza az Önkormányzat.

X.Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

69. § 1) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 2014. december 15. napján lép hatályba. Kihirdetésének napját és módját az SzMSz eredeti példányán fel kell tüntetni. yy

2. Az SzMSz függelékei:

3. Az SzMSz hiteles példányát a Közös Hivatalban, illetve társult települések hivatalaiban a jegyzőnél, ügyfélfogadási idő alatt, bárki megtekintheti.
4. A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeinek folyamatos vezetéséről, a testület rendeleteinek megfelelő kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
5. Jelen SzMSz hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kapoly Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályáról szóló 2/2007. (IV. 06.) önkormányzati rendelet.

Kapoly, 2014. december 05.

SzMSz. 1. sz. függeléke.        

A képviselő-testület tagjainak névsora és lakáscíme:

Vidus Lajos polgármester

Kapoly Táncsics u. 16.

Horváthné Pór Jolán alpolgármester

Kapoly Kossuth u. 48.

Bakos- Galambos Zoltán

Kapoly Kossuth u. 32.

Falvainé Magyarosi Erika képviselő

Kapoly Petőfi u. 10.

Szunyogh Ferenc Béla képviselő

Kapoly Szabadság u. 14.

SzMSz. 2. sz. függeléke.        

Ügyrendi bizottság

tagjainak névsora és lakáscíme:

Falvainé Magyarosi Erika képviselő

Kapoly Petőfi u. 10.

Bakos- Galambos Zoltán

Kapoly Kossuth u. 32.

Szunyogh Ferenc Béla képviselő

Kapoly Szabadság u. 14.

SzMSz. 3. számú függeléke.  

A képviselői eskü szövege

„Én, __________________ (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; alpolgármesteri tisztségemből eredő feladataimat a Kapoly fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

SzMSz. 4. számú függeléke.  

A polgármester hatásköri jegyzéke:

A hatásköri jegyzéket a ComPLex kiadó jogtárából digitális formában használjuk.

SzMSz. 5. számú függeléke.   .

A jegyző hatásköri jegyzéke:

A hatásköri jegyzéket a ComPLex kiadó jogtárából digitális formában használjuk.

            SzMSz. 6. számú függeléke.   .

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ AZON ÜGYEKRŐL,

MELYBEN A POLGÁRMESTER ELJÁRHAT.

1. Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.
2. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
3. Továbbítja a közigazgatási (önkormányzati hatósági ügyben hozott) határozat elleni bírósági felülvizsgálatot kérő keresetlevelet, – az ügy irataival együtt –, a beérkezéstől számított nyolc napon belül.
4. Adatokat köteles szolgáltatni a miniszter számára ágazati feladatai körében.
5. Gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
6. Gondoskodik a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.
7. Gondoskodik a település belterületén -külön jogszabályban meghatározott-, növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről.
8. Együttműködik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve felügyelőségekkel és felkérheti őket vizsgálat lefolyatására.
9. Gondoskodik a helyi vízrendezés és kárelhárítás, az árvíz- és belvízvédekezés, valamint a helyi vízkár elhárítás feladatainak ellátásáról.
10. Elhelyezhet és fenntarthat a közút melletti ingatlanon mozgatható hóvédművet, illetőleg műtárgyat és közúti jelzést.
11. Együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezheti a közoktatással összefüggő -körzeti jellegű-, szolgáltatások megszervezésére a saját területén.

SzMSz. 7. sz. függeléke.

Kapolyi Közös Önkormányzati hivatal

Szervezeti és Működési szabályzata

A hivatal jogállása, irányítása.

1. A hivatal megnevezése: Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal.
2. A Hivatal a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 84. § (1) bekezdése alapján létrehozott egységes hivatal.
3. A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8671 Kapoly, Kossuth L. u. 56.
4. Ügyfélszolgálati helyek:

8667 Kánya, Fő u. 170.

8666 Kapoly Rákóczi u. 147.

8666 Somogyegres, Petőfi u. 3.

8673 Somogymeggyes, Akácfa u. 4.

8668 Tengőd, Petőfi u. 3.

1. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó Önkormányzatok:

Bedegkér Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8666 Bedegkér Rákóczi u. 147.

Kapoly Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8671 Kapoly, Kossuth L. u. 56.

Kánya Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8667 Kánya, Fő u. 170.

Somogyegres Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8666 Somogyegres, Petőfi u. 3.

Somogymeggyes Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8673 Somogymeggyes, Akácfa u. 4.

Tengőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete

8668 Tengőd, Petőfi u. 3.

1. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal illetékességi területe: a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal illetékessége és hatásköre Bedegkér, Kapoly, Kánya, Somogyegres, Somogymeggyes, Tengőd községek közigazgatási területének egészére kiterjed.
2. Az 4) pontban felsorolt képviselő-testületek az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoznak létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
3. A székhely település polgármestere az 4). pontban felsorolt képviselő-testületek döntései szerint, de saját hatáskörben irányítja a hivatalt.
4. A székhely település polgármestere a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzatok munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. Ezen irányító tevékenység ellátása során a székhely település polgármestere köteles a közös önkormányzati hivatalt létrehozó bármelyik önkormányzat polgármesterének kezdeményezésére polgármesteri egyeztetést összehívni, ahol meg kell kísérelni közös álláspont kialakítását a közös önkormányzati hivatal irányításával kapcsolatban. A székhely településen kívüli községek polgármesterei csak a fenti, közvetett módon gyakorolhatják irányítói tevékenységüket a közös önkormányzati hivatal vonatkozásában.
   2. 
      

A közös önkormányzati hivatal felépítése, létszáma, működése

1. A közös önkormányzati hivatal jogállása: A közös hivatal az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, képviselője a jegyző. A Hivatalt a jegyző vezeti, távolléte esetén a jegyző által megbízott személy.
2. A közös önkormányzati hivatal szervezeti egységekre nem tagolódik.
3. A hivatal személyi állománya egységes, a dolgozók mindegyike a 6 település érdekében fejti ki a tevékenységét. A dolgozók közötti feladatmegosztás szakterületenként és nem területi alapon történik.
4. .
5. A közös önkormányzati hivatal létszáma 11 fő és az alábbi munkakörök kerülnek kialakításra.

• Jegyző:                                      1 fő
• Titkárság:                                   2 fő
• Pénzügy:                                    4 fő
• Igazgatás:                                   4 fő

6. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal és a jegyző bélyegzője kör alakú, amelynek felirata „Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal”, illetve Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”. A bélyegzők közepén a Magyarország címere látható.
7. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak munkarendje:
   • Hétfőtől csütörtökig:    7.30 – 16.00 óráig
   • Pénteken:                    7.30 – 13.30 óráig
   • (Étkezési munkaközi szünet hétfőtől péntekig: 12.00 - 12.30 óráig)
8. A jegyző utasítása alapján a törvényes munkaidő ettől eltérő munkarendben is teljesíthető, az ügyfélfogadási időtartamokra figyelemmel.
9. Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:
   • Hétfő:                        08.⁰⁰ - 12.⁰⁰ h-ig, 13.00 – 15. ³⁰ h-ig.
   • Kedd:                         08.⁰⁰ - 12.⁰⁰ h-ig,
   • Szerda:                      13.⁰⁰ - 15.⁰⁰ h-ig
   • Csütörtök:                 Nincs ügyfélfogadás
   • Péntek:                      08.⁰⁰ - 12.⁰⁰ h-ig.
10. Az ügyfélszolgálati helyek ügyfélfogadása:
    • Az előreláthatóan nagyobb ügyfélforgalom idején pl. segélyfizetés, adófizetési időszak, az apparátus leterheltségének függvényében a jegyző ügyfélfogadást biztosít, melyről hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.
11. A jegyző a közlekedési lehetőségek figyelembevételével a fenti munkarendtől eltérő munkaidőkezdést és befejezést is megállapíthat az egyéni munkaköri leírásban.
12. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal munkaidőn kívül, heti szabad és pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is köteles ellátni a házasságkötéssel, névadással, társadalmi temetéssel kapcsolatos feladatokat.
13. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozója rendkívüli esetben, a jegyző utasítására munkaidején felül is köteles munkahelyén munkát végezni, illetve meghatározott ideig és helyen a munkavégzésre készen állni. A rendkívüli munkavégzésért a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott szabadidő illeti meg. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának, elszámolásának rendjét a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal Közszolgálati Szabályzata tartalmazza.
14. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalban és az ügyfélszolgálati helyein az adott önkormányzat alkalmazásában álló legalább 1 fő dolgozó a jegyzővel egyeztetett módon segíti a közös önkormányzati hivatal működését (kézbesítés, másolási feladatok, stb.) A fenti dolgozók alkalmazásának költségét az adott település önkormányzata viseli. Ezen dolgozók önkormányzati igény esetén a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási idején kívüli időtartamban is elláthatnak a településen élő lakosság kiszolgálásához kapcsolódó másolási, adattovábbítási feladatokat és egyéb ügyek intézéséhez kapcsolódó segítségnyújtást a jegyzővel egyeztetett időtartamban és módon a közös önkormányzati hivatal használatában álló eszközökkel.
15. Az ügyfélszolgálati helyeken ügyfélszolgálati feladatokat ellátó munkatársak bármely polgármesteri, jegyzői, hivatali ügyintézői hatáskörbe tartozó ügyben ellátják az ügyfelek szakszerű tájékoztatásával és a kérelmek átvételével kapcsolatos feladatokat, illetve igény esetén közreműködnek az ügyfél és az ügyintézők közötti kapcsolat megszervezésében. Emellett a lakosság egyéb hivatalos ügyeinek intézésében is igény esetén közreműködnek.

A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal feladatai

1. A hivatal feladatait jogszabály, a képviselő-testületek, a polgármesterek a jegyzőn keresztül és a jegyző határozza meg.
2. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal feladata, hogy szakszerű hivatali ellátást biztosítson a közös hivatalokhoz tartozó valamennyi települési önkormányzat és a települések lakossága számára. Minden településen biztosítva legyenek az önkormányzati működés feltételei, a települések lakói azonos szinten jussanak hozzá a hivatali szolgáltatásokhoz, az önkormányzati szférában ellátott közigazgatási szolgáltatásokat is szakszerűen, gyorsan, takarékosan és megfelelő minőségben lehessen biztosítani az ügyfelek számára.
3. A Hivatal működésének dologi feltételeit a képviselő-testületek biztosítják. A jegyző gondoskodik a napi munkavégzéshez szükséges feltételek és eszközök biztosításáról.
4. Az Önkormányzatok Intézményeinek működésével kapcsolatos, az Intézmények és Kapolyi Közös Hivatal által kötött megállapodásban rögzített feladatokat is.
5. A hivatal személyi állománya egységes, a dolgozók mindegyike a 6 település érdekében fejti ki a tevékenységét. A dolgozók közötti feladatmegosztás szakterületenként és nem területi alapon történik.
6. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal munkafelosztása szakmai alapon történik, a szakterületek dolgozóinak saját területükön valamennyi település ügyeit intézik és valamennyi település ügyeit ismerniük kell.
7. A jegyző rendszeresen tájékoztatást ad a polgármestereknek és a képviselő- testületeknek a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal működéséről és évente beszámol a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról.
8. A hivatal feladata különösen:

• a testületek működésével, valamint a polgármesterek és a jegyző tevékenységével kapcsolatban meghatározott feladatok ellátása,
• a helyi képviselők munkájának segítése,
• a lakosság tájékoztatása és véleményének kikérése,
• a társadalmi szervezetekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel együttműködés,
• az önkormányzati társulások megállapodásaiban foglaltak végrehajtása.
• a dolgozók közötti munkamegosztás szakterületenként és nem településenként történik.

1. A jegyző feladata:

• az Önkormányzatok, a képviselő-testületek, a képviselők, a polgármesterek, illetve az alpolgármesterek munkájával összefüggő szervezési, ügyviteli és technikai feladatok összehangolása,
• a testületi ülések előkészítése, megtartásukhoz szükséges feltételek biztosítása, az írásbeli előterjesztések elkészítésének összehangolása,
• tanácskozási joggal személyesen, vagy megbízottja útján részvétel a képviselő-testületek, a bizottságok ülésein,
• gondoskodás az önkormányzati rendeletek, határozatok, előterjesztések szakszerű, alapos és törvényes előkészítéséről, a döntések végrehajtásának megszervezéséről,
• az önkormányzati társulási megállapodások előkészítése és a megállapodásokban foglaltak végrehajtása,
• folyamatos kapcsolattartás a polgármesterekkel
• a polgármesterek feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésének biztosítása,
• a helyi képviselők munkájának segítése,
• gondoskodás az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
• a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozása, a munkáltatói jogok gyakorolása a hivatal köztisztviselői, ügykezelői, és fizikai alkalmazottai tekintetében,
• döntés a jogszabályokban hatáskörébe utalt államigazgatási, önkormányzati ügyekben.
• pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatok kidolgozása,
• beruházások, felújítások és karbantartások szervezésének, lebonyolításának összehangolása,
• a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal működésének biztosítása,
• az apparátus szakmai fejlődésnek biztosítása,
• a dolgozók munkaköri leírásának elkészítése, az abban meghatározott feladatok ellátása,
• szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal értekezletet tartása, amelyről emlékeztetőt készíttet,
• gondoskodás az ügyfélfogadására és munkarendre vonatkozó szabályok betartásáról, a munkafegyelem biztosításáról,
• belső pénzügyi ellenőrzés biztosítása,
• a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatali informatikai rendszert érintő programok működtetésével kapcsolatos feladatok biztosítása, információs rendszer működtetése gondoskodás lakossági tájékoztatásáról az önkormányzatok működésével kapcsolatban,
• minden egyéb feladat, amivel jogszabály, a polgármesterek, illetve a képviselő-testületek megbízzák.

Helyettesítés:

• Orsós Petra

1. Titkársági dolgozók feladata a testületek működésével, a hivatal adminisztrációjával és a házipénztárral kapcsolatos feladatok:

• a hivatal működésével kapcsolatos feladatok ellátása (iktatás, tük. iratkezelés, leírás, sokszorosítás, számítógépes nyilvántartás stb.,)
• a testületi ülések előkészítése, megtartásukhoz szükséges feltételek biztosítása, az írásbeli előterjesztések elkészítése vagy elkészíttetése,
• a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztések tervezetének elkészítése,
• szakügyintézői előterjesztések összegyűjtése, testületi anyagok összeállítása és postázása,
• testületi ülések jegyzőkönyveinek vezetése,
• részvétel a képviselő-testületek ülésein, azokon a bizottsági üléseken, amelyek titkárság szakmai tevékenységének megfelelő témákat tárgyalnak,
• testületek működéséhez, a jegyző vezetői munkájához kapcsolódó nyilvántartások vezetése,
• Az Önkormányzatok SZMSZ-einek kezelése,
• a jegyző vezetői munkamegbeszéléseinek az előkészítése és lebonyolításának adminisztrálása,
• bélyegző-nyilvántartás vezetése,
• a jegyző, valamint a saját feladatkörében keletkező ügyiratok kezelése és irattárba való helyezésével kapcsolatos feladtok elvégzése,
• gondnoki feladatok ellátása a települések és a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal vonatkozásában,
• polgári védelmi és honvédelmi ügyek előkészítése,
• a tűzvédelmi, a katasztrófa elhárítási, valamint a polgári védelmi feladatok ellátása,
• a jelenléti ívek vezetésének a figyelemmel kísérése,
• az éves szabadságolási terv elkészítése, a Hivatal köztisztviselői tekintetében a szabadság kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
• munkaértekezletek előkészítése és adminisztrációja,
• a közszolgálati jogviszonnyal és személyzeti feladatokhoz kapcsolódó összefüggő adatok kezelése és nyilvántartása, valamint a személyi iratok és vagyonnyilatkozatok kezelése,
• az Önkormányzati dolgozók és a köztisztviselők alap- és szakvizsgájának, valamint a képesítési előírásoknak megfelelő beiskolázásának előkészítése, a továbbképzési ügyeivel, oktatásának szervezésével kapcsolatos feladatok, végzettséget igazoló dokumentumok nyilvántartása,
• a munkakörök pályáztatásának előkészítése és lebonyolítása,
• a munkaköri leírások naprakészségének figyelemmel kísérése,
• a köztisztviselők jubileumi jutalmának megállapításával és nyilvántartásával, a címadományozás előkészítésével összefüggő teendők ellátása,
• a polgármesterek munkaviszonyával és személyi anyagával kapcsolatos feladatok ellátása,
• közreműködés a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő belső szabályzatok kidolgozásában, karbantartásában,
• a köztisztviselők, a polgármesterek és a képviselők vagyonnyilatkozatok nyilvántartása,
• a települések munkaügyi feladatainak ellátása, információszolgáltatás a KIR rendszeren keresztül,
• a közfoglalkoztatásban résztvevők munkaügyi, ill. a Munkaügyi Központtal összefüggő egyéb ügyeinek (tájékoztató, jelentés stb.), rendezése,
• váltózó bér jelentések leadása,
• a teljesítményértékelések előkészítése és adminisztrációja,
• a minősítések előkészítése,
• szabadságok megállapításához adatszolgáltatás,
• betegállománnyal kapcsolatos ügyek rendezése,
• beadványok átvétele,
• jegyzőkönyvek felvétele,
• határozatok kinyomtatása és kiadása,
• nyomtatványok kitöltése és kiadása,
• pénztáros segítése helyben a bérkifizetési napokon,
• a hivatali szintű statisztikai adatszolgáltatás teljesítésének felügyelete és koordinálása,
• információszolgáltatás adóügyben a lakosságnak,
• kapcsolattartás a civil szervezetekkel,
• a munkakört érintő szabályzatok módosítására és karbantartására javaslat,
• a munkakörhöz kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatás
• az elektronikus információáramlás, (EAR, e-adat, minisztériumi honlapok, stb.), rendszeresen figyelemmel kísérése, és erről a jegyző tájékoztatása,
• közreműködés az önkormányzati pályázatok elkészítésében.
• minden egyéb feladat, amivel a jegyző a köztisztviselőt megbízza.

Helyettesítés:

• titkársági dolgozók egymást helyettesítik.

1. Az igazgatási dolgozók feladata igazgatási feladatok ellátása, egyedi igazgatási ügyek intézése, ezen belül:

• szociális gondoskodás, gyámügy, család és ifjúság védelem,
• a jegyzői gyámhatósági hatáskörbe tartozó hatósági intézkedésekkel kapcsolatos feladatok ellátása
• lakáscélú helyi támogatással kapcsolatos előkészítő feladatok elvégzése,
• a lakásvásárlási kedvezmény igénybe vételéhez való igazolás kiadása,
• jövedelemvizsgálat lefolytatása személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybe vételéhez,
• rendszeres szociális segélyezéssel, rendelkezésre állási támogatással kapcsolatos feladatok ellátása
• temetési segéllyel kapcsolatos előkészítő feladatok ellátása,
• ápolási díjjal kapcsolatos feladatok ellátása,
• lakásfenntartási támogatással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátása,
• átmeneti segéllyel kapcsolatos előkészítő feladatok ellátása,
• közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos feladatok ellátása,
• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos feladatok ellátása,
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos előkészítő feladatok ellátása,
• a gyermekek családi jogállásának rendezése ügyében a jegyző hatáskörébe tartozó feladatok ellátása,
• közreműködés az ifjúságpolitikai feladatok ellátásában,
• az óvodai-iskolai és szociális étkeztetés megszervezése, biztosítása, elszámolása,
• közreműködés a drog-prevenciós tevékenységben,
• peres eljárást kezdeményezése a jogszabályban meghatározott esetekben,
• intézményi térítési díjak meghatározásával kapcsolatos feladatok ellátása,
• térítési díjak megállapításának előkészítése, kiszámolása, beszedése,
• iparral, kereskedelemmel, mezőgazdasággal kapcsolatos feladatok ellátása,
• új működési engedély kiadásával, változás-bejelentéssel, megszűnéssel kapcsolatos feladatok ellátása,
• magánszálláshelyekről nyilvántartás vezetése,
• talált tárgyak kezelésével kapcsolatos feladatok,
• anyakönyvi ügyek, népesség-nyilvántartás,
• a házasságkötések, halálesetek, születések anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok ellátása, anyakönyvi kivonatok kiállítása
• családi események szervezése
• névváltoztatással, állampolgársággal kapcsolatos ügyek intézése
• a lakcímváltozás bejelentésével kapcsolatos feladatok ellátása
• adategyeztetési eljárások lefolytatása,
• hagyatéki ügyekkel kapcsolatos feladatok ellátása,
• építési igazgatási, közlekedési, vízügyi, környezetvédelmi, energiaügyi feladatok ellátása,
• a közterület-foglalással, közterület-felbontással, közterület használattal kapcsolatos feladatok ellátása,
• hatósági bizonyítványok kiállítása,
• hatósági ellenőrzések lefolytatása,
• szakhatóságként közreműködés más hatóságok engedélyezési hatáskörébe tartozó ügyekben.
• munka és tűzvédelmi feladatok ellátása,
• a hivatali szintű munkavédelem ellátása,
• közreműködés az internetes közigazgatási szolgáltató rendszer kezelésében nyomtatványok kitöltése és kiadása,
• közreműködés az önkormányzati pályázatok elkészítésében,
• a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztések tervezetének elkészítése,
• részvétel a képviselő-testületek ülésein, azokon a bizottsági üléseken, amelyek az adott iroda szakmai tevékenységének megfelelő témákat tárgyalnak, felkérésre vagy kijelölés alapján más bizottságok ülésein is, ahol tevékenységi körüket illetően a szükséges tájékoztatást megadják
• lakossági tájékoztatás,
• a munkakört érintő szabályzatok módosítására és karbantartására javaslat,
• a szakterület működésével kapcsolatos feladatok ellátása (iratkezelés, leírás, sokszorosítás, számítógépes nyilvántartás stb.,)
• az elektronikus információáramlás, (EAR, e-adat, minisztériumi honlapok, stb.), rendszeresen figyelemmel kísérése, és erről a jegyző tájékoztatása,
• házipénztári ellátmány kezelése, és elszámolása,
• a munkakörhöz kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatás,
• minden egyéb feladat, amivel a jegyző a köztisztviselőt megbízza.

Helyettesítés:

• igazgatási dolgozók egymást helyettesítik,

1. A költségvetési-pénzügyi adóügyi dolgozók feladata a pénzügyi (pénzgazdálkodás, tervezési, beszámolási, számviteli) tevékenység, ezen belül:

• a költségvetés működésével kapcsolatos gazdasági, pénzügyi tervek, az önkormányzatok és a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi információk elkészítése,
• ellátják és koordinálják az önkormányzatok és intézményeik éves költségvetésének elkészítésével, annak évközi módosításával kapcsolatos feladatokat, beleértve a költségvetési koncepció összeállítását is,
• gondoskodás az önkormányzatok és a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági, pénzügyi, számviteli rendjének betartásáról és betartatásáról,
• gondoskodás az önkormányzatok által jóváhagyott hitelek felvételéről, az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről,
• a jóváhagyott éves költségvetési rendelet alapján az operatív gazdálkodás végrehajtása,
• a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat biztosítása,
• folyamatosan és teljes körűen vezetni a mérlegadatokat alátámasztó analitikus pénzügyi és számviteli nyilvántartásokat, biztosítani az analitikus és szintetikus nyilvántartások összhangját,
• információk szolgáltatása az önkormányzatok és a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetéséről és annak végrehajtásáról a polgármesterek és a jegyző felé,
• az állami információs rendszer részére küldendő gazdálkodásra vonatkozó beszámolók, jelentések és pénzügyi információ összeállítása és leadása,
• az önkormányzatok és költségvetési szerveinek költségvetési beszámolójának, a zárszámadási rendelet tervezetének elkészítése,
• kötelezettségekkel kapcsolatos nyilvántartási és egyéb adminisztrációs előkészítő teendők ellátása, számlázás,
• a bérfejlesztés és jutalomkeret összegének felhasználására vonatkozó javaslat kialakítása, a jutalmak nyilvántartása,
• közreműködés az önkormányzati pályázatok elkészítésében,
• beruházások megvalósításának szervezésében, koordinálásában, ellenőrzésében közreműködés,
• állami támogatások, pályázati támogatások leigénylése, bizonylatolása és pénzügyi elszámolása,
• közhasznú, közcélú és közmunka foglalkoztatás nyilvántartása, ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás,
• bérleti szerződések megkötése, bérleti díjak beszedése és nyilvántartása,
• az Önkormányzatok és a hivatal bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásait, ezzel összefüggésben eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségeinek vezetése,
• szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása,
• nyomtatvány és irodaszer beszerzés,
• a falugondnoki menetlevelek kiadása és beszedése, a szolgálattal kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
• az önkormányzati vagyonkataszter vezetése, gondoskodás a naprakész karbantartásról,
• a vagyonkataszterből, valamint a számviteli nyilvántartásokból nyert információk alapján összeállítják az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonállapotot bemutató leltárt,
• az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos előkészítő, koordináló és végrehajtó feladatok ellátása,
• a helyi és a gépjárműadó, iparűzési adó kivetésével, nyilvántartásával és beszedésével kapcsolatos feladatok,
• adóellenőrzéssel, adóbehajtással kapcsolatos feladatokat elvégzése,
• ellátja a jegyzői hatáskörbe tartozó adók módjára behajtandó követelésekkel kapcsolatos feladatokat,
• adó és értékbizonyítványok kiadása,
• házipénztári ellátmány kezelése, és elszámolása,
• lakossági tájékoztatás,
• a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztések tervezetének elkészítése,
• a munkakört érintő szabályzat módosítására és karbantartására javaslat,
• a szakterület működésével kapcsolatos feladatok ellátása (iratkezelés, leírás, sokszorosítás, számítógépes nyilvántartás stb.,)
• az elektronikus információáramlás, (EAR, e-adat, minisztériumi honlapok, stb.), rendszeresen figyelemmel kísérése, és erről a jegyző tájékoztatása,
• részt vesznek a képviselő-testületek ülésein, azokon a bizottsági üléseken, amelyek az adott iroda szakmai tevékenységének megfelelő témákat tárgyalnak, felkérésre vagy kijelölés alapján más bizottságok ülésein is, ahol tevékenységi körüket illetően a szükséges tájékoztatást megadják
• a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztések tervezetének elkészítése,
• a munkakörhöz kapcsolódó statisztikai adatszolgáltatás,
• minden egyéb feladat, amivel a jegyző a köztisztviselőt megbízza.

Helyettesítés:

• pénzügyi dolgozók egymást helyettesítik,

1. Minden dolgozó feladatkörében elvégzi

• a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos feladatokat,
• a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos feladatokat.

1. Az Önkormányzatok által alkalmazott hivatalsegéd feladata:

• a postai küldemények továbbítása,
• hirdetmények közzététele,
• hivatal épületének takarítása,
• minden egyéb feladat, amivel a polgármester vagy a jegyző megbízza.

Helyettesítés:

• esetenként megbízott személy,

1. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök:

1. Jegyző
2. Aljegyző
3. Titkársági előadók,
4. Pénzügyi, adóügyi előadók
5. Igazgatási előadók,
6. Anyakönyvi ügyintéző.

A hivatal működésének rendje:

A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje

1. A Mötv 81. § (4) bekezdésében meghatározott egyetértési jogot (a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához való egyetértés) a közös önkormányzati hivatalt alkotó települések polgármesterei lakosságszám arányos, többségi döntéssel gyakorolják. (Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot. A lakosságszámot a döntést megelőző általános önkormányzati választások évének január 1-jei állandó lakosságszáma alapján kell meghatározni.) a 2019-es választásokig a 2014. január 01-i adatok alapján a polgármesterek az alábbi szavazati aránnyal rendelkeznek:yy

Bedegkér                    440 fő              16,05 %

Kapoly                        660 fő              24,07 %

Kánya                         446 fő              16,27 %

Somogyegres               223 fő                8,13 %

Somogymeggyes          505 fő              18,42 %

Tengőd                        468 fő              17,07 %

2. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
3. A Hivatal dolgozói vonatkozásában a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
4. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat

• a közszolgálati jogviszony,
• a köztisztviselők besorolása, illetményük megállapítása,
• a köztisztviselők minősítése,
• a kártérítési és fegyelmi felelősségi jogkör,
• a jutalmazási elvek megállapítása tekintetében.

5. A jegyző szervezi, vezeti és ellenőrzi a szervezeti egység tevékenységét, kiadja a munkaköri leírásokat, megszervezi a munkatársak tartós távolléte esetén a szakszerű helyettesítést.

Munkakörök

1. A Hivatal köztisztviselői munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.
2. A köztisztviselők munkaköri leírásait a jegyző készíti el.

Iratkezelés rendje

1. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal ügykezelése központosított, az ügyiratok számítógépes rendszerrel kerülnek iktatásra. Az ügyintézők az egyes ügyeket az államigazgatási eljárásról szóló tv-ben és más jogszabályokban előírt határidőben kötelesek elintézni.
2. Gondoskodni kell az önkormányzatok címére érkező Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatali iratok Kapolyra történő átirányításáról.
3. Az ügyiratok kezelése, intézése a hatályban levő jogszabályok és az Irattári szabályzat szerint történik. A postát a jegyző -távollétében az ezzel megbízott dolgozó-, bontja, az iratokat a jegyző szignálja.
4. A jegyző szükség esetén a lényegesebb utasításokat az iratra jegyzi fel.
5. A névre szóló küldeményeket a címzettnek kell továbbítani. Az ügyintéző távolléte esetén a névre szóló küldeményt-, ha a borítékon egyértelműen megállapítható a küldemény hivatalos jellege – a jegyző, távolléte esetén az irodavezető bontja fel.
6. A jegyző a postabontással egyidejűleg gondoskodik az ügyintéző kijelöléséről, illetve a polgármester tájékoztatásáról, ha önkormányzatot érintő levél érkezett.
7. Az iktatást naponta 15 óráig kell elvégezni. Amennyiben az ügyfél személyesen nyújtja be kérelmét, azt az érkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon iktatni kell.
8. Az ügyfélszolgálati helyeken keletkezett, illetve kiadmányozott iratok eljárási rendje:

• Az ügyfélszolgálati helyeken a kérelmeket, beadványokat elektronikusan kell rögzíteni és továbbítani azonnal a központi e-mail címre szignálás céljából. Ezt követően ki kell nyomtatni és az ügyféllel aláíratni. Az aláírt példányt összegyűjtve kell átküldeni a székhelyen lévő ügyintézőnek irattározás céljából.
• Amennyiben nem rögzíthető elektronikusan a kérelem, gondoskodni kell a szkennelésről és így az ügyintézőhöz történő továbbításról.
• Az ügyfélszolgálati helyek és a székhely között postázásra csak rendkívül indokolt esetben kerülhet sor.

A kiadmányozás rendje:

1. A képviselő-testület és a polgármester hatáskörébe tartozó ügycsoportok esetében a kiadmányozást a polgármester, tartós távolléte esetén az alpolgármester gyakorolja.
2. Kiadmányozási joga önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesternek, államigazgatási ügyekben a jegyzőnek van. A jegyző a munkaköri leírásokban a kiadmányozási jogát átadhatja.
3. A jegyző feladat és hatáskörébe tartozó döntések kiadmányozási jogát -eseti átruházással illetve az egyedi a munkaköri leírásban ruházza át.
4. Az ügyintézőt az alábbi esetben illeti meg a kiadmányozási jog:

• hivatalon belüli intézkedés során,
• az ügy érdemét nem érintő ún. közbenső intézkedések (hiánypótlás, időpontközlés, idézés stb.) esetén,
• külső szervektől, képviselőktől, intézményektől érkezett megkeresések során, ha az ügy nem tartozik a képviselő-testület, a tisztségviselők vagy a jegyző döntési jogkörébe.

1. Anyakönyvi és népesség nyilvántartási ügyekben az igazgatási és a titkársági előadóknak is van kiadmányozási joga.
2. A szakügyintéző, az általa kiadmányozásra előkészített iratot eredetiben aláíratja a kiadmányozásra jogosult személlyel, az aláírt példányt elhelyezi az ügyiratban, az ügyiratot digitálisan átküldi az ügyfélszolgálati helyre, ahol az ügyintéző kinyomtatja, „sk.”-za és „Kiadmány hiteléül” megjegyzéssel és aláírással, bélyegzővel ellátva kiadmányozza.

Az értekezletek rendje

1. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei vezetői munkamegbeszélést szükség szerint kezdeményeznek és tartanak.

A hivatalon belüli együttműködési kötelezettség:

1. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalon belüli együttműködési kötelezettség a hivatal szervezeti egységei tekintetében az alábbiakra terjed ki:
   • a dolgozók kötelesek egymással együttműködni minden olyan feladat ellátásában, amely azt megköveteli,
   • az egyik köztisztviselő által készült olyan írásos előterjesztések, elemzések, amelyek a más köztisztviselő munkáját elősegíthetik, fontos információt tartalmaznak, azok egy példányával az érintett köztisztviselőt tájékoztatni kell.
   • előterjesztések előkészítése esetén – összhangban az előkészítésre vonatkozó szabályokkal – az előzetes egyeztetési kötelezettség a következő:

1. a költségvetési rendeletet érintő valamennyi előterjesztést pénzügyi munkatárssal előzetesen egyeztetni kell, melynek megtörténtét köztisztviselő a kísérőlapon igazolja,
2. valamennyi előterjesztést a jegyzővel, vagy az általa kijelölt személlyel előzetesen véleményeztetni kell, ennek megtörténtét a kísérőlapon igazolja.
   • a hivatal belső szabályzatait jegyzőnek és a szakelőadónak előzetesen véleményezni kell,
   • valamennyi hivatali költségvetést érintő kimenő, vagy beérkező írásos anyagot, levelet, megrendelést az érintett dolgozó köteles előzetesen a jegyzővel, vagy az általa kijelölt munkatárssal egyeztetni,
   • az éves pénzügyi tervek, pénzügyi koncepciók, hosszabb távú testületi, bizottsági, hivatali programok, koncepciók előkészítésében valamennyi szakterület köteles közreműködni,
   • további együttműködési kötelezettséget a jegyző esetenként vagy időszakosan bármely témában előírhat a köztisztviselők részére.

1. Az ügyfélszolgálati helyek és a székhely között a köztisztviselők elsősorban az ingyenes lehetőségek (skype, internet, ingyenes telefon) használatával tartják a kapcsolatot, és szükség esetén ezt biztosítják az ügyfelek részére is.

A képviselő-testület ülése elé kerülő előterjesztések elkészítésének

eljárási rendje

1. Az előterjesztés szükségességét, illetőleg az előterjesztés iránti igényt a jegyzőnek, illetve a polgármesternek kell bejelenteni, akik döntést hoznak az előkészítésről; kijelölik az előkészítőt, azokat a bizottságokat, amelyek a testület elé kerülő előterjesztéseket véleményezik. Bonyolultabb, összetett, többrétű szakmai előkészítést igénylő ügyek esetén az előterjesztéssel több embert is megbízhatnak.
2. Az előterjesztés-tervezetet annak készítője, illetve a jegyző írja alá. Az előterjesztő aláírásával az előterjesztés szakmai megfelelőségét, a jegyző annak törvényességét igazolja.
3. Az előterjesztésnek a napirendi tervezetbe történő felvételéről a polgármester vagy a jegyző dönt. A napirendi tervezetbe felvett előterjesztést az előkészítésért felelős személy, miután a szükséges aláírások megtörténtek átadja, valamint elektronikus formában továbbítja a titkársági ügyintézőnek, aki a továbbiakban gondoskodik annak a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerinti sokszorosításáról és postázásáról.
4. Határidők:

• A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, beszámolók, jelentések, tájékoztatók, bejelentések, egyedi hatósági ügyek leadásának határideje: a képviselő-testület, ill. bizottsági üléseket megelőző 7. nap 12 óra,
• Postázás: a képviselő-testület, ill. bizottsági üléseket megelőző 5. nap.
• a képviselő-testület ülésnapját megelőző hét hétfő – csütörtök.

1. A képviselő-testület rendkívüli üléseire kerülő előterjesztések esetén a fent leírtaktól el lehet térni.
2. Rendes vagy soros képviselő-testületi ülés: az éves munkatervben a képviselő-testület által jóváhagyott időpont.
3. Rendkívüli képviselő-testületi ülés: a munkatervben nem szereplő időpontra tervezett ülés.
4. E fejezet előírásait mind a bizottsági, mind a képviselő-testületi tárgyalásra előterjesztett napirendek előkészítésére értelemszerűen alkalmazni kell.

Költségvetés tervezése, végrehajtása, gazdálkodás

A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatalnak, mint gazdálkodó szervezetnek a költségvetési tervezéssel, az előirányzat felhasználásával, a hatáskörbe tartozó előirányzat módosításával, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a pénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatait a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal gazdasági szabályzata tartalmazza.

A kötelezettségvállalás és az utalványozás rendje

A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogköröket a következő beosztású személyek gyakorolják:

Önkormányzatok esetében:

• kötelezettségvállaló:      polgármester
• utalványozó:                 polgármester
• ellenjegyző:                   jegyző
•                                     pénzügyi munkatárs (költségvetés)
• érvényesítő:                  pénzügyi munkatárs (költségvetés)

1. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző, vagy a jegyző által megbízott jogosult.
2. Az önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat, 50.000 Ft felett csak írásban.
3. Utalványozásra csak írásban, és csak a már érvényesített okmányon kerülhet sor.
4. A bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak:

• a polgármester a jegyzővel, vagy a jegyző által megbízott személlyel,
• alpolgármester a jegyzővel, vagy a jegyző által megbízott személlyel.

1. Érvényesítésre a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult.
2. A számlavezető pénzintézetnél a bankszámla feletti rendelkezési jogosultság csak a polgármester aláírásával és mellette vagy a jegyző vagy a gazdasági pénzügyi előadó aláírásával érvényes az aláírási címpéldányban foglaltak szerint.

Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal esetében:

• kötelezettségvállaló:       jegyző
• utalványozó:                  jegyző
• ellenjegyző:                   pénzügyi munkatárs (költségvetés)
• érvényesítő:                   pénzügyi munkatárs (költségvetés)

1. A kötelezettségvállalás és az utalványozás részletes szabályait a Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi szabályzata tartalmazza.
2. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal nevében kötelezettséget a jegyző vállalhat, 50.000 Ft felett csak írásban.
3. Utalványozásra csak írásban, és csak a már érvényesített okmányon kerülhet sor.
4. A bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak:
   • a jegyző együtt a jegyző által megbízott személlyel.
5. Érvényesítésre a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult.
6. A számlavezető pénzintézetnél a bankszámla feletti rendelkezési jogosultság csak a jegyző aláírásával mellette a gazdasági pénzügyi előadó aláírásával érvényes az aláírási címpéldányban foglaltak szerint.

Önkormányzati Költségvetési szerv esetében:

• kötelezettségvállaló:       Költségvetési szerv vezetője
• utalványozó:                  Költségvetési szerv vezetője
• ellenjegyző:                   jegyző

pénzügyi munkatárs (költségvetés)

• érvényesítő:                   jegyző

pénzügyi munkatárs (költségvetés)

1. A kötelezettségvállalás és az utalványozás részletes szabályait az Önkormányzat külön szabályzata tartalmazza.
2. Utalványozásra csak írásban, és csak a már érvényesített okmányon kerülhet sor.
3. A bankszámlák feletti rendelkezésre jogosultak:

a Költségvetési szerv vezetője együtt a jegyzővel, vagy a jegyző által megbízott személlyel.

1. Érvényesítésre a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő jogosult.
2. A számlavezető pénzintézetnél a bankszámla feletti rendelkezési jogosultság csak a Költségvetési szerv vezetője aláírásával mellette a jegyző, vagy a jegyző által megbízott pénzügyi előadó aláírásával érvényes az aláírási címpéldányban foglaltak szerint.

Kiküldetés

1. A belföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselő költségtérítésére a Köztisztviselői törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A helyettesítést megbízási szerződésbe kell foglalni abban az esetben, amennyiben a helyettesítés a 15 napot meghaladja. Ebben az esetben megbízási díj illeti meg a helyettesítőt, melynek összegét a helyettesítendő köztisztviselő bérének 50 %-ig a jegyző állapítja meg.
3. A helyettesítés során túlmunkát végzőnek munkaidő kedvezmény nem jár.

Bélyegző nyilvántartás

1. A bélyegzők megrendeléséről a jegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről az ezzel megbízott ügyintéző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban szereplő bélyegzők meglétét évente ellenőrzi. A használatba kiadott bélyegzőkről az alábbi nyilatkozatot íratja alá a bélyegzőlenyomat mellett: „Alulírott a mai napon az alábbi lenyomatú bélyegzőt használatra és megőrzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegző illetéktelen kezébe ne kerüljön. A bélyegzőt csak a hivatal céljaira, rendeltetésének megfelelően használom.” Bélyegzőlenyomat, dátum, aláírás.
2. A bélyegzőkezelő anyagi, büntetőjogi és fegyelmi felelősséggel tartozik a bélyegző jogszerű használatáért. Ha valamely dolgozó a rábízott bélyegzőt elveszti, köteles ezt a tényt haladéktalanul jelenteni írásban a jegyzőnek. A jegyző a megsemmisítési eljárást haladéktalanul lefolytatja.
3. Az elveszett bélyegző elveszéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben tisztázni kell a felelősséget, és rögzíteni az érvénytelenítésre tett intézkedéseket. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellett meg kell őrizni.
4. Az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé vált bélyegzőt a nyilvántartónak vissza kell adni, aki jegyzőkönyv felvétele mellett kezdeményezi megsemmisítését. A jegyzőkönyvet a nyilvántartás mellett meg kell őrizni.
5. Ha megszűnik a bélyegzőkezelő jogviszonya, a bélyegző visszaadását az átvevő nyilatkozaton igazoltatni kell.

Egyebek

1. A hivatali munkaidőt és ügyfélfogadást az SzMSz tartalmazza. E rendelkezések betartásáról a jegyző gondoskodik.
2. A települési valamint az önkormányzati intézmények vezetőit ügyfélfogadási időn kívül is, előzetesen egyeztetett időpontban fogadni kell.
3. A jegyző minden héten, kedden 8.⁰⁰ – 12.⁰⁰ óra között tart ügyfélfogadást.
4. Munkaidőben, ügyfélfogadási időn kívül is intézhető ügyek:
   1. anyakönyvi ügyek,
   2. életveszélyt jelentő, különösen nagy vagyoni kárt okozó események bejelentése.
5. Pénztári órák:

Hétfő, Szerda:          09.⁰⁰ – 12.⁰⁰

Segély fizetésekor     13.⁰⁰ – 15.⁰⁰ is.

1. A jegyző egyedi utasításban szabályozza a fizetésnapok ütemezését és az ekkor tartandó pénztári órát.
2. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal a munkatervét a képviselő-testületek elfogadott munkaterve alapján állítja össze.
3. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal egységességére tekintettel a jegyző és a jegyzőn keresztül a polgármesterek megbízhatják a hivatal dolgozóit a szervezeti és működési szabályzatban, munkaköri leírásban nem szereplő, de a hivatal tevékenységi körébe tartozó egyéb feladatokkal is.
4. A hivatali apparátus részére a székhely település polgármestere évente legalább egy esetben munkaértekezletet tart.
5. Az apparátus szakmai képesítését, továbbképzését a jegyző szervezi és ellenőrzi.
6. A Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóinak szabadságát a jegyző engedélyezi.
7. Az Önkormányzat és Kapolyi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói kötelesek megőrizni az állami, a szolgálati és a magántitkot.
8. A jegyző köteles gondoskodni a belső szabályzatok elkészítéséről és azok betartásáról.

SzMSz 8. számú függeléke    

A képviselő-testület által kötött társulási szerződések, együttműködési megállapodások.

1. Komplex kistérségi társulás Koppány-völgye önkormányzataival.

2. Konzorciumi megállapodás hulladékkezelési rendszer üzemeltetésére.

3. Koppány-Völgye Egészségügyi és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társulási megállapodása.