Karád község képviselő-testületének 6/2014 (VII.1.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 07. 01- 2019. 11. 25Karád község képviselő-testületének 6/2014 (VII.1.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014-07-01-tól 2019-11-26-ig
A képviselő-testület abból a célból, hogy a helyi közügyek intézése, a helyi közhatalom gyakorlása önállóan, demokratikusan, széles körű nyilvánosságot teremtve történjen, valamint, hogy a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásának megfelelő kereteket biztosítson – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja meg:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A Karád Község Önkormányzata – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
2. § (1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselőtestület, annak felhatalmazására az általa létrehozott bizottság, a polgármester, társulása, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. § A Karád Közég Önkormányzat Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.
4. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
5. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a tanácsnokokra, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.
6. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Karád Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
Az önkormányzat székhelye:
Karád, Attila utca 31. szám
A képviselő-testület hivatala:
Karádi Közös Önkormányzati Hivatal
(a továbbiakban: a Hivatal)
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerét a névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
II. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE
1. Az Önkormányzat feladata és hatásköre
7. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
- településfejlesztés, településrendezés,
- településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása),
- a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
- egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások,
- környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
- óvodai ellátás,
- kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
- szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
- lakás- és helyiséggazdálkodás,
- a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása,
- helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
- honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
- helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok,
- a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is,
- sport, ifjúsági ügyek,
- nemzetiségi ügyek,
- közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
- helyi közösségi közlekedés biztosítása,
- hulladékgazdálkodás,
- víziközmű-szolgáltatás (amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül).
(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
2. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A képviselő-testület a Mötv. 42. §-án kívüli, egyes hatásköreit a bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre, és társulására átruházhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról a képviselő-testületnek legkésőbb tárgyév december 31. napjáig beszámolni kötelesek.
(4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
1. A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma:7 fő. A képviselők névsorát a 2. melléklet tartalmazza.
10. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a bizottságok véleményezésével a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb tárgyév január 31. napjáig.
(2) A munkatervi javaslat indokolt esetben félévi időszakra is előterjeszthető.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- az ülések várható időpontját,
- az előre tervezhető napirendek tárgyát és előadóját,
- az előkészítésért felelős megjelölését,
- az előzetes bizottsági állásfoglalás vagy véleményezés szükségességét,
- az ülésre meghívandó személyeket,
- a közmeghallgatás tárgyát és időpontját.
(4) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:
- az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
- a Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót,
- a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
- az átruházott képviselő-testületi hatáskörök gyakorlásáról szóló beszámolót,
- az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,
- féléves és háromnegyed éves beszámolót a költségvetés végrehajtásáról.
11. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) Rendes ülést a képviselő-testület minden hó utolsó hétfőjén napján tart
(3) Indokolt esetben az ülés folytatólagosan (több napra) is összehívható.
12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli - munkatervben nem szereplő - ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének valamint az illetékes Somogy Megyei Kormányhivatal indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13.§ (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése postai, elektronikus, kézbesítő útján történik.
(4) A meghívónak a munkatervbe felvett napirenden túl tartalmaznia kell a polgármester, jegyző, bizottságok, által benyújtott javaslatokat, valamint azokat, amelyek tárgyalását legalább 3 képviselő kérte.
14. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, tisztségviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a megyei kormányhivatal vezetőjét,
- a település országgyűlési képviselőjét,
- a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
- akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
- akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntött,
- a helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét is,
- a könyvvizsgálót a véleményezési körbe tartozó témákhoz,
- az önszerveződő közösség képviselőjét.
- a politikai pártok helyi szervezeteinek képviselőjét,
- Karád község díszpolgárait,
- a helyi önszerveződő közösségek képviselőit,
- intézményvezetőket,
- Katolikus Egyház helyi plébánosát,
- képviselő-testület javaslata alapján a helyi vállalkozások gazdasági vezetőit,
(2) A képviselő-testület együttműködik a lakosság alábbi önszerveződő közösségeivel és támogatja tevékenységüket:
- Önkéntes Tűzoltó Egyesület,
- Karádi Polgárőr Egyesület,
- Karádi Sport Club ,
- Karádi Rozmaring Nyugdíjas Klub,
- Karádi Szivárvány Nyugdíjas Klub,
- Karádi Község Ifjúságának Boldogulásáért Közalapítvány,
- Karádért-Somogyért Egyesület
15. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.
(2) Rendkívül indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.
(3) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyi sajtó útján tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatalban. (a hirdetmény kifüggesztése megfelelő tájékoztatás a helyi sajtó útján értesíteni a lakosságot inkább lehetőség, mint kötelezettség)
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart, zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
17. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen több, mint a megválasztott képviselők fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 7 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
2. A tanácskozás rendje
19. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az általa kijelölt – képviselő-testületi tag – alpolgármester látja el.
(3) Ha a polgármester és az alpolgármester is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. § Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
- az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
- javaslat a jegyzőkönyv hitelesítők személyére,
- a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
- javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
- az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
- tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
21. § Az elnök vitavezetési feladatai:
- a vita megnyitása,
- szavazás elrendelése,
- a szavazás eredményének megállapítása,
- a döntés kimondása.
22. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
23. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök
- figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
- rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
24. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, a tanácsnoknak és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.
(3) Az előterjesztő, a tisztségviselők, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita/tárgyalás nélkül állapítja meg. Munkatervben szereplő napirend elmaradását az ülésen indokolni kell.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) Napirendi javaslaton kívül téma csak sürgősségi indítvány esetén tárgyalható.
(4) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az előterjesztés megtételére jogosultak:
- polgármester,
- képviselő-testület bizottságai,
- képviselő-testületi tag,
- jegyző.
(6) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(7) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
27. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztés címét és előadóját,
- a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
- a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
- a döntési javaslatot és indokait,
- a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
- a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
28.§ (1) A munkatervben nem szereplő napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.
(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 38. §-nak megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.
29. § (1) A képviselők a tisztségviselőknek, a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 6 órával írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.
(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 5 napon belül írásban adja meg válaszát.
30. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, vagy bármely bizottság elnökéhez, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 5 napon belül írásban érdemi választ kell adni.
(2) Az interpellációt az ülés előtt írásban kell benyújtani a képviselő-testület elnökéhez és a megkérdezett személyhez.
(3) Az ülésen az interpelláció 5 percben összefoglalva szóban is indokolható.
(4) Az interpellációra adott írásos választ a képviselőknek meg kell küldeni.
(5) Az interpellációra adott választ követően az interpellálónak – legfeljebb 5 percben – viszontválaszra van joga. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül határoz a válasz elfogadásáról.
(6) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, a megkérdezett köteles a kérdést újból megvizsgálni és ennek eredményéről az interpellálót 5 napon belül és a képviselőket legközelebbi ülésen tájékoztatni.
Ha a képviselő-testület a választ továbbra sem fogadja el, az interpellációt a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki megvizsgálás és válaszadás céljából.
(7) A sürgősség elfogadása esetén az indítványt tárgyalni kell. Ellenkező esetben egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és napirendre tűzésének időpontjáról a testület dönt.
31. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:
- polgármesteri beszámoló,
- rendelet-tervezet,
- beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,
- sürgősséggel tárgyalandó javaslat,
- kérdés és interpelláció,
- tájékoztató és egyéb bejelentés.
32. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:
- sürgősségi javaslat,
- módosító javaslat,
- bizottsági vélemény.
(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.
33. § (1) A módosító javaslatokat 3 nappal az ülés előtt írásban lehet előterjeszteni. A sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító javaslat az ülésen előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.
(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.
34. § (1) A felszólalások lehetnek:
- napirend előtti felszólalás,
- napirendhez kapcsolódó felszólalás,
- ügyrendi felszólalás,
- személyes megjegyzés.
(2) A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
35. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésében bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Határozathozatal
36. § (1)A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.
4. Rendeletalkotás
37. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
38. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
- az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
- az elérni kívánt célt,
- az egyes szabályozási megoldások indokait (részletes indokolás),
- a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
- a rendelet-tervezet teljes szövegét.
(2) Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta.
39. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.
40. § (1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell függeszteni, a képviselő-testület hivatalos lapjában, vagy az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
(3) Helyben szokásos mód alatt a Hivatal hirdetőtábláján/honlapján stb. történő közzétételt kell érteni.
(4) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
41. § (1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A képviselő-testület minősített többséggel dönthet arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.
5. A szavazás módja
42. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A szavazás nyíltan történik kézfeltartással/szavazógép útján.
43. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület megbízatásának időtartamára választott szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
44. § (1) Név szerint szavazást - a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
45. § Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
- a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
- az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
- hitelfelvétel,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
- helyi népszavazás kiírása,
- tanácsnok megbízása, megbízatásának visszavonása,
- interpellációra adott válasz elfogadása,
- polgármester (alpolgármester) tiszteletdíjának megállapítása,
- sürgősségi indítvány elfogadása,
- közfeladat önkéntes felvállalása,
- fegyelmi ügyekben hozott döntés.
46. § (1) A rendeletek megjelölése tartalmazza:
- az önkormányzat megnevezését,
- a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését arab számmal
- zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
- a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
- a képviselő-testület megnevezését,
- határozat évente kezdődő arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését,
- a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.
6. A döntések nyilvántartása
47. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban betűrendes és határidős nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát, tárgyát a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személyt kell feltüntetni.
(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.
7. A jegyzőkönyv
48.§ (1) A képviselő-testület üléseiről a hangfelvétel rögzítésére alkalmas eszközzel rögzített szószerinti és a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó - szerkesztett - írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
- az ülés számát,
- a napirend előtti felszólalásokat,
- a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
- a módosító javaslatokat,
- a határozathozatal módját,
- az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
- az ülés befejezésének idejét.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
- meghívó,
- az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások az interpellációk, a nem önálló indítványok, továbbá az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
- a jegyző törvényességi észrevétele,
- a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
- a név szerinti szavazásról készült névsor,
- továbbá az ülésen készített hangfelvételek (kazetták).
(4) Az ülésről hangfelvétel készül, amelyet 12 hónapig meg kell őrizni.
49. § A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
50. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítők írják alá.
(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak, a rendeletek felterjesztéséről annak elfogadásától számított 3 napon belül köteles gondoskodni.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
51. § (1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
IV. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság
52. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
- pénzügyi
- szociális
(2) A bizottságok tagjainak száma 3 fő
(3) Az egyes bizottságok feladat- és hatáskörét részletesen a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke minden esetben csak képviselő lehet.
(5) A bizottságok tagjaira javaslatot tehetnek:
- a polgármester,
- a bizottságok,
- bármely képviselő.
(6) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a Pénzügyi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.
(9) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
53. § (1) A bizottságok az általuk meghatározott feladataik ellátására és jogköreik gyakorlására albizottságot hozhatnak létre.
(2) Az albizottság létszámának meghatározása, elnökének és tagjainak megválasztása a bizottság hatáskörébe tartozik. Az albizottság elnöke csak képviselő lehet.
54. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé.
(2) Minden esetben csak az illetékes bizottság állásfoglalásával terjeszthetők a képviselő-testület elé a következő ügyek:
költségvetés és zárszámadás
(3) A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
55. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.
(2) A bizottságok szükség szerint, saját munkatervüknek megfelelően üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.
(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 munkanappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.
(4) A bizottságok ülésén tanácskozási jogokkal részt vehetnek:
- tisztségviselők,
- bármelyik képviselő,
- a Hivatal illetékes szervének megbízottja,
- a bizottság által meghívott személyek és szervezetek.
(5) A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.
56. § (1) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.
(2) A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott alelnök, ha ő is távol van, a bizottság által választott képviselő bizottsági tag vezeti.
57. § (1) A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.
(2) A képviselő-testület bizottságai a Hivatalhoz irányuló megkereséseiket a polgármester útján terjeszthetik elő.
58. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés helyét és idejét, a jelenlévők felsorolását, a tárgyalt napirendeket, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A nemzetiségi véleményeket kívánság szerint rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvvezető írja alá, majd az elnök megbízásából a Hivatal kijelölt szervei megküldik a bizottság tagjainak, a tisztségviselőknek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyvet a képviselők bármikor megtekinthetik.
(3) A bizottságok működésének feltételeit a jegyző köteles biztosítani.
2. A települési képviselők
59. § (1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.
60.§ (1) A képviselő köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
- a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
- a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
- választóival megfelelő kapcsolatot tartani (beszámoló, fogadóóra).
(2) A települési képviselők, a tanácsnokok és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.
61. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
62. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja a képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának, amely azt kivizsgálja.
(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
3. A polgármester
63. § (1) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd az követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:
- indítványozhatja a bizottság összehívását,
- felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,
- a bizottság elnöke tekintetében dönt a kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(5) A polgármester illetményének növelésére, valamint utalványozási jogkörére – törvényi keretek között – a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
(6) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
- döntés pályázat benyújtásáról,
- pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
(7) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben döntést hozhat:
- pályázat benyújtása az önkormányzat nevében,
- pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
- területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
- hatósági, cégeljárási ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése
(8) A polgármester a (6)-(7) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
4. Az alpolgármester
64.§ (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül 1 fő nem főállású megbízatású alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester juttatásának mértékéről.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látja el feladatait.
(4) Az alpolgármester feladata különösen:
- a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
- kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
- a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.
5. A jegyző
66.§ (1) A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban meghatározottak szerint, határozatlan időre jegyzőt nevez ki.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői tekintetében. A Mötv. 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.
67.§ (1) A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
- törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
- ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
- írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
- gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
- rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
- gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(2) A jegyző egyéb feladatai:
- szervezi, összehangolja a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját,
- részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
- gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
- gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.
(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
(4) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az igazgatási főelőadó helyettesíti. A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra helyettesítő jegyző látja el.
7. A Közös Önkormányzati Hivatal
68. (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – közös önkormányzati hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.
(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.
69. § A Közös Önkormányzati Hivatal belső tagozódása:
- jegyző
- pénzügyi ügyintéző 1 fő
- gazdálkodási ügyintéző 1 fő
- igazgatási ügyintéző 4 fő
- adóügyi ügyintéző 1 fő
- hivatalsegéd 1 fő
- Somogytúr igazgatási ügyintéző 1 fő
70. § A közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendje:
- Karád székhelyen:
Hétfő: 7.30 – 16.00
Szerda: 7.30 – 16.00
Kedd: 13.00 – 16.00
Csütörtök: 8.00 – 12.00
Péntek: 8.00 – 12.00
- Somogytúri Kirendeltségen:
Hétfő: 7.30 – 16.00
Szerda: 7.30 – 16.00
Kedd: 8.00 – 12.00
Csütörtök: 8.00 – 12.00
Péntek: 8.00 – 12.00
V. Fejezet
KÖZMEGHALLGATÁS
71.§ (1) A képviselő-testület minden év december havában közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 7 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(2) A munkaterv meghatározhatja, hogy mely napirendek megtárgyalása történik közmeg-hallgatással egybekötve.
(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására az SZMSZ előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
72.§ (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Hivatal vezetője, a polgármester által kijelölt önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok vezetői.
(2) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.
(3) Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.
73.§ (1) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a személyt, aki az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 14 napon belül, írásban a polgármester, vagy a jegyző ad választ.
VI. Fejezet
HELYI NÉPSZAVAZÁS ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
74. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.
VII. Fejezet
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL
75. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzattal.
(2) Karád Közég közigazgatási területén, egy települési nemzetiségi önkormányzat működik.
(3) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére a működéshez szükséges személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzatok működését, döntéseinek előkészítését és végrehajtását a jegyző és nemzetiségi referens segíti. A települési nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a Karádi Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat részére a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a hivatal 8. sz. iroda helyiség használatát.
VIII. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
76. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
77. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(4) A település vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot a helyi sajtó útján is tájékoztatja.
IX. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2007.(VI.1.) önkormányzati rendelet.
(2) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) SZMSZ mellékletei:
1. számú melléklet az átruházott feladat és hatáskörökről
2. számú melléklet a képviselők nevéről
3. számú melléklet a bizottságok feladat és hatásköréről
Karád, 2014. június 30.
P. H.
Schádl Szilárd | Dr. Mátyás István |
polgármester | Jegyző |
1.sz. Melléklet
a ………………./2014. (VI.30.) rendelethez
Átruházott hatáskörök jegyzéke
Polgármester
- közgyógyellátás
Szociális bizottság
- önkormányzati segély
- Bursa Hungarica ösztöndíj
2.sz. Melléklet
a ………………./2014. (VI.30.) rendelethez
A képviselők névsora
Ellenberger András
Fehér Zoltán János
Franczné Posza Gyöngyi
Komáromi József
Nagy László György
Schádl Szilárd
Zókiné Fekete Éva
3.sz. Melléklet
a ………………./2014. (VI.30.) rendelethez
A BIZOTTSÁGOK JEGYZÉKE, ELNÖKÉNEK ÉS TAGJAINAK NEVE
I.
PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG
Elnök: Nagy László György
Tagok: Ellenberger András
Zókiné Fekete Éva
II.
SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
Elnök: Fehér Zoltán János
Tagok: Nagy László
Rafajné Lengyel Katalin
Pénzügyi Bizottság
1./ A bizottság véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról
szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
2./ Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel
a saját bevételekre, a vagyonváltozás ( vagyonnövekedés, csökkenés)
alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
3./ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,
ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat betartását, a bizonylati rend és a
bizonylati fegyelem érvényesítését.
4./ Véleményezi az alapítványrendelést.
5./ Részt vesz a képviselő-testület pályázatainak előkészítésében.
6./ Véleményezi a vállalkozásokban való önkormányzati részvételt célzó
testületi előkészítéseket.
7./ Javaslatot tesz a polgármester bérfejlesztésére,
8./ Ellátja a képviselő-testület titkos szavazással kapcsolatos teendőit
( szavazatszámlálás, stb. )
9./ A bizottság elnöke a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása
esetén jogosult a képviselő-testületi ülés összehívására.
10./ Nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a települési képviselők és
hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát,
11./ Vizsgálja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit.
II.
Szociális Bizottság
1./ Dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben
2./ A bizottság elnöke a polgármester és az alpolgármester és a pénzügyi bizottság
elnöke akadályoztatása esetén jogosult a képviselő-testületi ülés összehívására.