Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének a lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről szóló 32/2012. (IX. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki:

„2a. jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti jövedelem, továbbá a fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka;”.

2. §

Az R. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A piaci alapon bérbe adható lakás bérbeadásával kapcsolatos döntést a polgármester hozza meg.”.

3. §

Az R. 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) Az Önkormányzat lakást szociális és piaci alapon ad bérbe.

(2) A piaci alapon bérbe adható lakásokat a Képviselő-testület normatív határozatban állapítja meg.”.

4. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A lakás piaci alapú bérbeadása pályázat útján történik. A pályázati eljárást a Polgármesteri Hivatal folytatja le. A pályáztatás a lakás bérleti díjára vonatkozó licitálással történik.

(2) A lakásra nem kell pályázatot hirdetni, ha a bérbevételére cserelakás biztosítása érdekében kerül sor.”.

5. §

Az R. a következő 7/A-7/D. §-okkal egészül ki:

„7/A. § (1) A pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján, valamint legalább egy helyi lapban a pályázat benyújtására megállapított határidő lejártát megelőzően legalább tizenöt nappal közzé kell tenni.

(2) A pályázatot a pályázó részére rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon kell benyújtani. Érvénytelen az a pályázat, amelyet nem a formanyomtatványon nyújtottak be.

(3) A (2) bekezdés szerinti formanyomtatvány az Önkormányzat honlapjáról letölthető, vagy költségtérítés ellenében beszerezhető a Polgármesteri Hivatalban.

7/B. § (1) A pályázati felhívás tartalmazza

a) a lakás címét, alapterületét, műszaki jellemzőit,

b) a bérlet időtartamát,

c) a lakás havi bérleti díjának legkisebb összegét, valamint az óvadékot,

d) a Polgármesteri Hivatal pénztárában letétbe helyezendő, illetve átutalandó pályázati biztosíték összegét,

e) a pályázati feltételeket,

f) a lakás megtekintésének időpontját,

g) a pályázati tárgyalás helyét, időpontját és szabályait,

h) a tájékoztatást arról, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű bérleti díjra tesz ajánlatot a licitálás során, valamint

i) az ügyintéző elérhetőségét.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell

​a) a pályázó nevét,

b) lakcímét,

c) elérhetőségét, valamint

d) a pályázni kívánt lakás címét.

7/C. § (1) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki a pályázatot az előírt tartalommal és határidőben benyújtotta, és igazolja, hogy a pályázati biztosíték összegét a tárgyalást megelőzően megfizette.

(2) A pályázati biztosíték a pályázati felhívásban meghatározott legkisebb bérleti díj két hónapra számított összege.

(3) A pályázati biztosítékot

a) a nem nyertes pályázónak a pályázat eredményének megállapítását követő három munkanapon belül kamat nélkül vissza kell fizetni,

​b) a nyertes pályázó esetében az általa fizetendő óvadékba be kell számítani.

(4) Ha a nyertes pályázó neki felróható okból eláll a bérleti szerződés megkötésétől, a pályázati biztosíték nem jár vissza.

7/D. § (1) A pályázatot az az érvényesen pályázó nyeri meg, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére vállal kötelezettséget. A pályázat eredményét a Polgármesteri Hivatal licitálást vezető meghatalmazott köztisztviselője állapítja meg. Az ajánlati kötöttség időtartama hatvan nap.

(2) A pályázat eredményéről a Polgármesteri Hivatal a tárgyalást követő három munkanapon belül értesíti a nyertes pályázót és a lakáskezelőt.

(3) A lakáskezelő a bérleti szerződést a (2) bekezdés szerinti értesítés közlésétől számított harminc napon belül köti meg a pályázat nyertesével az általa a pályázatban vagy a licitálás során vállalt összegű bérleti díjjal.

(4) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a lakást nem kívánja bérbe venni, illetve ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül a szerződést nem köti meg, a lakáskezelő a bérleti szerződést a pályázaton részt vett, következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére ajánlatot tevő pályázóval köti meg.”.

6. §

Az R. 8. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d) aki a 20/A. § (1) bekezdése szerinti helyreállítás időtartamára szóló lakásbérleti szerződés alapján a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségét neki felróható okból nem, vagy nem megfelelően teljesítette.”.

7. §

Az R. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Önkormányzat költségvetési szerve, valamint az Önkormányzat által működtetett köznevelési intézmény használatában álló épületben lévő, az Önkormányzat rendelkezése alatt álló lakás szolgálati lakásnak minősül. E lakás tekintetében a költségvetési szervvel vagy a Polgármesteri Hivatallal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személlyel kérelmére, a munkáltató ajánlásával – szolgálati jelleggel – lakásbérleti jogviszony létesíthető.”.

8. §

Az R. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A szolgálati jellegű lakás lakbérére a szociális lakbérre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”.

9. §

Az R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a határozott idő lejártakor felmondási ok a bérlővel szemben nem áll fenn, a bérlő kérelmére a polgármester új lakásbérleti jogviszony létesítéséről dönthet. Ebben az esetben az 5. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 20. § (2) bekezdése nem alkalmazható.”.

10. §

Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A bérlőnek az új lakásbérleti jogviszony létesítését a határozott idő lejárta előtt legalább harminc nappal írásban kell kérelmeznie.

(2) Ha a bérlő az új lakásbérleti jogviszony létesítését az előírt módon és határidőben nem kezdeményezi, a megszűnt bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”.

11. §

Az R. a következő 20/A. és 20/B. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Ha a bérlő a 20. § (1) bekezdése szerint a saját költségén teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, a helyreállítás időtartama legfeljebb hat hónap, amelyet a polgármester indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat. A helyreállítás időtartamára a felek lakásbérleti szerződést kötnek.

(2) A helyreállítás időtartamára kötött lakásbérleti szerződés alapján a bérlő és a vele együtt költöző személyek a lakásba nem költözhetnek be, és ott életvitelszerűen nem tartózkodhatnak.

(3) A helyreállítás időtartama alatt a bérlő mentestül a helyreállítandó lakás vonatkozásában a lakbérfizetési kötelezettség alól. A (6) és (7) bekezdésben meghatározott esetben a bérlő köteles a helyreállítás időtartamára kötött lakásbérleti szerződés időtartamára a lakbért utólag megfizetni.

(4) A helyreállítás elvégzését a lakáskezelő előzetes értesítés nélkül, bármikor ellenőrizheti, a bérlő köteles az ellenőrzést tűrni. Az ellenőrzésről a lakáskezelő jegyzőkönyvet készít.

(5) A helyreállítás szakszerű megvalósítását a lakáskezelő igazolja.

(6) Ha a bérlő a helyreállítást csak részben, illetve szakszerűtlenül valósítja meg, a lakáskezelő műszaki véleménye alapján jogosult az általa felszerelt berendezések állagsérelem nélküli leszerelésére és elvitelére, a helyreállítás költségének a megtérítésére azonban nem jogosult.

(7) A helyreállítás részleges megvalósítása esetén, ha a lakhatási célú lakásbérleti szerződés nem kerül megkötésre, az elvégzett munkák szakszerűségét és költségét a lakáskezelő igazolja. A lakáskezelő igazolása alapján a bérlő a helyreállítás lakáskezelő által megállapított tervezett költsége alapján jogosult az általa elvégzett munkálatok költségének a megtérítésére. Nem lehet megtéríteni a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételét meghaladó mértékű vagy jellegű ráfordítást. A megtérítési összegből le kell vonni a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló tartozását, ide értve a helyreállítás időtartamára eső lakbér összegét, az esetleges közüzemidíj-tartozást, valamint az általa okozott kár megtérítésére szolgáló összeget.

(8) Ha a bérlő a helyreállítás határidejét önhibáján kívül mulasztja el, a polgármester új helyreállítás időtartamára szóló bérleti szerződés megkötéséről dönthet.

20/B. § (1) A bérlővel a helyreállítás megvalósítása és ennek a lakáskezelő általi igazolása esetén köthető meg a lakhatási célú lakásbérleti szerződés.

(2) A szerződés a 9. §-ban foglaltak mellett tartalmazza azt, hogy a lakás bérbeadására arra tekintettel került sor, hogy a bérlő a lakás helyreállítását a saját költségén végezte el, ezért a helyreállítás költségének megtérítésére – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem jogosult.

(3) A bérlő a lakhatási célú lakásbérleti jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén jogosult a helyreállítás lakáskezelő által megállapított tervezett költségének a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges körben történő részbeni megtérítésére. A megtérítés mértékét a 3. melléklet határozza meg.

(4) A megtérítés összegéből le kell vonni a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló lakbér-, illetve közüzemidíj-tartozását, az általa esetlegesen okozott kár megtérítésére szolgáló összeget, valamint – a lakás bérlő részére történő elidegenítése kivételével – a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges munkálatok költségét.”.

12. §

Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § (1) A bérlő és a vele együtt költöző, valamint a bérbeadó hozzájárulásával befogadott személy – a gyámság alatt álló kiskorú kivételével – köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a lakáskezelő részére bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a helyreállítás időtartamára kötött lakásbérleti szerződésre.”.

13. §

Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A piaci alapon bérbe adható lakás lakbére a nyertes pályázó által vállalt bérleti díj. A piaci alapon bérbe adott lakások lakbérét a Képviselő-testület évente az éves infláció mértékével emelheti. A havi bérleti díj legkisebb összegét, illetve a cserelakás bérleti díját az 1. melléklet határozza meg.”.

14. §

Az R. a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A szociális lakbért a kérelmező, a bérlő és a vele együtt lakó vagy költöző személyek jövedelmi helyzete alapján kell megállapítani.

(2) A lakáskezelő a Lakástörvény 34. § (3) bekezdése alapján a szociális lakbér mértékét felülvizsgálja, és szükség esetén kezdeményezi a lakbér módosítását. A lakáskezelő a lakbér-felülvizsgálat érdekében bérleményellenőrzést tart.

(3) A lakbér-felülvizsgálatnak a bérlő vagy a vele együtt lakó személynek felróható okból történő meghiúsulása esetén a bérlő a meghiúsulást követő hónap első napjától a legmagasabb összegű alapdíj figyelembevételével kiszámított szociális lakbért köteles megfizetni.”.

15. §

Az R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szociális lakbér legmagasabb összegű alapdíja a szociális lakbér alapdíjának a háromszorosa.”.

16. §

Az R. a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A lakás 30. § szerinti albérletbe adása és a 31. § szerinti nem lakás célú használata esetén a bérlő az albérletbe adás, illetve az eltérő használat időtartamára – a 30. § (2) bekezdésében meghatározottak kivételével – a lakbére 150%-ának megfelelő mértékű lakbért fizet.”.

17. §

Az R. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) A lakbérhátralék megfizetésére a lakáskezelő legfeljebb tizenkét havi, a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a lakásügyért felelős bizottság legfeljebb harminchat havi részletfizetést engedélyezhet.

(2) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás tekintetében a lakbérhátralék megfizetésére legfeljebb harminchat havi részletfizetést a polgármester engedélyezhet.”.

18. §

(1) Az R. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítésben kivételesen indokolt esetben akkor lehet megállapodni, ha az Önkormányzat költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletben erre a feladatra a fedezet rendelkezésre áll. A pénzbeli térítést a lakás ingatlanforgalmi értékbecslő által hat hónapnál nem régebben megállapított forgalmi értékének a figyelembevételével kell megállapítani.”.

(2) Az R. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A megtérítés összegéből le kell vonni a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló lakbér-, illetve közüzemidíj-tartozását, az általa esetlegesen okozott kár megtérítésére szolgáló összeget, valamint a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges munkálatok költségét.”.

19. §

Az R. II. Fejezete a következő 33/A. §-sal egészül ki:

„33/A. § A cserelakás biztosításával történő felmondás esetén a cserelakás helyett fizetendő pénzbeli térítés mértékére és fizetésének feltételeire a 32. és 33. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a lakásbérleti szerződést a lakáskezelő mondja fel. A felmondás közlése előtt a vagyongazdálkodásért felelős bizottság dönt a pénzbeli térítés mértékéről.”.

20. §

Az R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A polgármester dönt a

a) garázs és a tárolóhelyiség bérbeadásáról,

b) a helyiség harminc napot meg nem haladó határozott időtartamú bérbeadásáról, valamint

c) a bérbeadói hozzájárulásról.”.

21. §

Az R. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A helyiségre nem kell pályázatot hirdetni, ha

a) a bérlő a határozott idejű bérleti szerződés megszűnését megelőző hatvanadik napig a helyiségre bérbevételi ajánlatot nyújt be,

b) a bérbevételi ajánlat harminc napot meg nem haladó határozott időtartamra szól,

c) a bérbevételére cserehelyiség biztosítása érdekében kerül sor,

d) arra a szomszédos helyiség indokolt bővítése céljából nyújtottak be bérbevételi ajánlatot,

e) a helyiségre egy éven belül meghirdetett pályázat eredménytelen volt,

f) a helyiségre megállapodás vagy jogszabály alapján bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog áll fenn, illetve

​g) azt a vagyongazdálkodásért felelős bizottság bérbevételi ajánlat alapján önkormányzati érdekből bérbe adja.”.

22. §

Az R. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ingyenes használatba adás közüzemidíj-fizetési kötelezettség nélkül vagy közüzemidíj-fizetési kötelezettség esetén óvadék kikötésével történhet. Az óvadék mértékét a helyiség piaci bérleti díja alapulvételével kell megállapítani. Nem kell óvadékot fizetnie az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervnek, valamint az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak.”.

23. §

Az R. 60. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a vagyongazdálkodásért felelős bizottság legfeljebb tíz év időtartamra részletfizetést engedélyezhet.”.

24. §

Az R. 63. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerint egy összegben esedékessé vált tartozás megfizetésére indokolt esetben az ingatlankezelő legfeljebb harminchat hónap időtartamra részletfizetést engedélyezhet.”.

25. §

Az R. 64. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) tekintetében a bérlő a vételi szándékát nem jelezte, vagy attól elállt, vagy”.

26. §

Az R. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki a pályázati feltételeknek való megfelelését a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő módon, határidőben igazolta.".

27. §

Az R. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„68. § (1) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az ingatlankezelő a bérleti jogviszony létesítése, továbbá a bérleti jogviszonyból, valamint az ingatlan elidegenítéséből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítése céljából jogosult kezelni a kérelmező, a bérlő (társbérlő, bérlőtárs), valamint a vele együtt lakó vagy költöző személy, az albérlő, a pályázó, továbbá a vevő, illetve annak jogutódja természetes személyazonosító adatait és lakcímét. Ezen adatokat – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az ingatlankezelő a bérleti jogviszony, illetve a bérleti jogviszonyból vagy az ingatlan elidegenítéséből eredő követelés fennállásáig kezeli.

(2) A lakásigénylési nyilvántartásban az érintett személyes adata a lakásbérleti jogviszony létesítéséig, de legfeljebb a nyilvántartásba vételtől számított egy évig kezelhető.

(3) A szociális lakbér mértékének megállapítása és felülvizsgálata céljából a kérelmezőt, a bérlőt (társbérlőt, bérlőtársat), valamint a vele együtt lakó vagy költöző személyt az e rendeletben foglalt feltételek teljesítéséhez a Polgármesteri Hivatal, illetve a lakáskezelő adatszolgáltatásra hívhatja fel. A jövedelemre vonatkozó adatot az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a lakáskezelő a bérleti jogviszony fennállásáig kezeli.

(4) Az önkényes lakás-, illetve helyiségfoglaló természetes személyazonosító adatait a bérleti jogviszony létesítésére vonatkozó tilalom érvényesítése céljából az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az ingatlankezelő az önkényes lakás-, illetve helyiségfoglalás megszűnésétől számított ötven évig kezeli.”.

28. §

Az R. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„69. § (1) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a lakáskezelő a 68. § (3) bekezdésében meghatározott személy jövedelmét

a) az érintett nyilatkozata,

b) az érintett által csatolt igazolások, valamint

c) a bérleményellenőrzés során tapasztaltak

alapján állapítja meg.

(2) Az érintett köteles nyilatkozni a kérelem benyújtását, illetve a lakbér-felülvizsgálat időpontját megelőző három hónap adatai alapján számított rendszeres havi nettó jövedelméről. Az érintett

a) a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelmét tizenöt napnál nem régebbi munkáltatói igazolással,

b) a nyugdíját, a szociális és egyéb ellátását, valamint más rendszeres pénzbeli juttatását a folyósító szerv által kiállított, tizenöt napnál nem régebbi igazolással,

c) a vállalkozásából és a mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelmét az adóhatóságnak az előző év adózott jövedelméről szóló igazolásával,

d) a tartásdíjat jogerős bírósági határozattal vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel és a megfizetést igazoló irattal,

e) egyéb jövedelmét okirattal

igazolja.”.

29. §

(1) Az R. 1. melléklete a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. A piaci alapon bérbe adott lakás legkisebb bérleti díja, illetve a piaci cserelakás bérleti díja 1000 Ft/m².”.

(2) Az R. 1. melléklete 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) tárolóhelyiség használati díja: 70 Ft/m²”.

30. §

Az R.

1. 5. § (1) és (2) bekezdésében a „bérbeadása” szövegrész helyébe a „szociális alapú bérbeadása”,

2. 5. § (3) bekezdésében a „bérbe adható” szövegrész helyébe a „szociális alapon bérbe adható”,

3. 6. § (1) bekezdésében a „bérbeadása” szövegrész helyébe a „szociális alapú bérbeadása”,

4. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a „részére,” szövegrész helyébe a „részére, vagy”,

5. 8. § (3) bekezdés a) pontjában a „bírósági” szövegrész helyébe a „közjegyzői vagy bírósági”,

6. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „a lakás” szövegrész helyébe a „szociális alapú lakásbérlet esetén a lakás”,

7. 9. § (3) bekezdés a) pontjában az „elfogadni,” szövegrész helyébe az „elfogadni, illetve”,

8. 11. § (1) bekezdésében a „háromhavi” szövegrész helyébe a „kéthavi”,

9. 13. § (5) bekezdésében a „negyedévente” szövegrész helyébe a „félévente”,

10. 15. § (2) bekezdésében a „szervezettel” szövegrész helyébe a „szervezettel, illetve a vele”,

11. 17. § (2) bekezdésében a „lakások számát és a lakbér mértékét az Önkormányzat” szövegrész helyébe a „lakásokat a Képviselő-testület”,

12. 18. § (4) bekezdésében a „hosszabbítás” szöveg helyébe a „bérbeadás” szövegrész, a „harminc” szövegrész helyébe a „nyolc”,

13. 20. § (1) bekezdésében a „teszi” szövegrész helyébe a „teszi (a továbbiakban: helyreállítás)”,

14. 21. § (1) bekezdésében az „az Önkormányzat” szövegrész helyébe az „a polgármester”,

15. 24. § (2) bekezdésében az „összege” szövegrész helyébe az „összege, de legfeljebb a legmagasabb összegű alapdíj.”,

16. 41. § (3) bekezdés a) pontjában a „vissza” szövegrész helyébe a „kamat nélkül vissza”,

17. 49. § (2) bekezdés b) pontjában az „átadó” szövegrész helyébe az „átvevő”,

18. 53. § (4) bekezdésében a „lakás” szövegrész helyébe a „lakóingatlan”,

19. 59. § (4) bekezdésében a „hathavonta” szövegrész helyébe az „évente”,

20. 61. § (3) bekezdésében az „a végtörlesztéstől” szövegrész helyébe az „az 59. § (5) bekezdése szerinti végtörlesztéstől”,

21. 62. § (1) bekezdés b) pontjában az „árengedménynek” szövegrész helyébe a „kedvezménynek”,

22 .64. § (2) bekezdés c) pontjában az „üres” szövegrész helyébe az „üres, kivéve az 53. § (4) bekezdésében meghatározott esetet”,

23. 67. § b) pontjában az „alkalmas,” szövegrész helyébe az „alkalmas, valamint”,

24. 74. § (2) bekezdésében a „2013.” szövegrész helyébe a „2015.”,

25. 1. mellékletének címében a „szociális lakbér havonta fizetendő alapdíja” szövegrész helyébe a „lakbér mértéke”

szöveg lép.

31. §

Az R. az 1. mellékletben meghatározott 3. melléklettel egészül ki.

32. §

Hatályát veszti az R.

a) 8. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 8. § (3) bekezdés a) pontjában a „valamint” szövegrész,

c) 9. § (3) bekezdés b) pontja,

d) 9. § (3) bekezdés c) pontjában a „vagyoni,” szövegrész,

e) 20. § (3) bekezdése,

f) 24. § (4) és (5) bekezdése,

g) 33. § (4) bekezdése,

h) 39. § (2) bekezdésében a „zárt borítékban” szövegrész,

i) 40. § (3) bekezdése,

j) 63. § (3) bekezdése,

k) 64. § (2) bekezdés a) pontja,

l) 67. § c) pontja, valamint

m) 70. §-a.

33. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.