Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja:

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Döröske Községi Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

a) az önkormányzat feladat- és hatáskörére,

b) a Képviselő-testület működésére,

c) az előterjesztésekre,

d) a határozatokra, rendeletalkotásra

e) döntéshozatal és szavazás módjára

f) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről,

g) a települési képviselőkre, a polgármesterre, alpolgármesterre, jegyzőre, aljegyzőre,

h) közmeghallgatásra, lakossági fórumra,

i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre,

j) a Képviselő-testület bizottságára,

k) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;

l) összeférhetetlenségre,

m) a képviselők vagyonnyilatkozatára,

n) a képviselői kötelezettségszegés következményeire és

o) a helyi népszavazásra,

p) közös hivatalra és a társulásra,

q) civil szervezetekkel való együttműködésre,

r) az önkormányzat gazdálkodására, gazdasági programjára

vonatkozó szabályokat,

2. §

(1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.

(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.

3. §

A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelem-bevételével kell alkalmazni.

4. §

Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a polgármesterre, alpolgármesterekre, a jegyzőre, aljegyzőre.

5. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Döröske Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

Az önkormányzat székhelye:

Döröske, Fő.u.30.

(2) Az Önkormányzat jelképének, címerének a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne „Döröske Községi Önkormányzat” felirattal és Magyarország címere.

(4) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

6. §

(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:

1. településrendezés,

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,

4. egészségügyi alapellátás,

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),

6. óvodai ellátás,

7. kulturális szolgáltatás, könyvtári ellátás biztosítása; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

9. lakás- és helyiséggazdálkodás,

10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,

12. helyi adóval kapcsolatos feladatok,

13. sport, ifjúsági ügyek,

14. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,

15. hulladékgazdálkodás,

16. víziközmű-szolgáltatás.

(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.

7. §

(1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit

a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

b) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,

c) önkormányzati segély megállapítása,

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.

3. A Képviselő-testület működése

8. §

A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §. határozza meg.

9. §

Az önkormányzati képviselő-testület tagjai a polgármester és 2 önkormányzati képviselő. A polgármester nevét, elérhetőségét, valamint képviselők névsorát, elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza.

10. §

A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart.

11. §

A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

12. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.

(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.

13. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikus úton, valamint kézbesítő útján történik.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a kézbesítéssel egyidejűleg a lakosságot tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján.

14. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (3), valamint zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

15. §

Az ülésre meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

16. §

Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 20 percen belül nem válik határozatképessé, úgy az ülés elmarad.

17. §

A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.

18. §

(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen 3 képviselő jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

19. §

(1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.

20. §

Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
2. a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
3. javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
4. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
5. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
6. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.

21. §

Az elnök vitavezetési feladatai:

1. a vita megnyitása,
2. szavazás elrendelése,
3. a szavazás eredményének megállapítása,
4. a döntés kimondása.

22. §

Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

23. §

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.

(2) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.

24. §

Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

25. §

(1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.

26. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

27. §

A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

4. Előterjesztések

28. §

(1) Az előterjesztés megtételére jogosultak: polgármester, képviselő-testületi tag, jegyző, aljegyző.

(2) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet.

29. §

Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. az előterjesztés címét és készítőjét, előadóját,
2. a jogszabályi hátteret
3. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
4. a döntési javaslatot
5. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
6. a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

30. §

(1) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző/aljegyző is élhet.

(2) A módosító javaslatokat írásban és szóban lehet előterjeszteni.

31. §

A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

5. Határozat hozatal

32. §

(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat meghozatalát; melyről a határozati javaslatát a polgármesterhez nyújtja be.

(3) Az elfogadott határozat szövegét az elnök kihirdeti.

(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

33. §

A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt ügyrendi kérdésekben, feladat-meghatározást nem igénylő döntésekben. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

34. §

A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

1. határozat évente kezdődő, folyamatos számozású, arab sorszámát,
2. a tárgyi év megjelölését,
3. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
4. „ számú képviselő-testületi határozat” megjelölést.

6. Rendeletalkotás

35. §

(1) Rendeletalkotást, módosítást, hatályon kívül helyezést kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző.

(2) A képviselő az indítványát a polgármesterhez nyújtja be.

(3) A polgármester, a jegyző és az aljegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.

36. §

A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
3. az elérni kívánt célt,
4. a rendelet-tervezet teljes szövegét.

37. §

A rendeletek megjelölése tartalmazza:

1. az önkormányzat megnevezését,
2. a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
3. a tárgyi év megjelölését arab számmal
4. zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
5. a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.

(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

38. §

(1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

7. Döntéshozatal, szavazás módja

39. §

(1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.

(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.

40. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.

(2) A nyílt szavazás kézfenntartással történik.

41. §

(1) Amennyiben törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, vagy bármelyik képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A képviselő-testület megszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a.) a szavazás helyét, idejét,

b.) tagjainak nevét, tisztségét,

c.) a szavazás eredményét,

d.) a jegyzőkönyv vezető nevét,

e.) a polgármester és jegyzőkönyv vezető aláírását.

(6) A szavazás eredményéről a polgármester a testületnek jelentést tesz.

42. §

(1) Az elnök név szerinti szavazást rendelhet el a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes eszközök elidegenítésről, hitel felvételéről.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi tagok névjegyzékben szereplő nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel válaszolnak. A Képviselők válasza után az adott választ a jegyző a névjegyzéken rögzíti.

(3) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket az elnök és a jegyző által hitelesíteni kell. A hitelesített példányt a jegyzőkönyv első példánya mellé csatolni kell.

43. §

Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:

1. a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
2. az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
3. hitelfelvétel,
4. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
5. helyi népszavazás kiírása,
6. polgármester, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
7. közfeladat önkéntes felvállalása,
8. fegyelmi ügyekben hozott döntés.

44. §

A döntéshozatal során, személyes érintettség esetén a képviselő kizárható a döntésből. A képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A képviselő-testület –bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 10 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fenn állt.

45. §

(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a nyilvántartást kell vezetni.

(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.

8. Jegyzőkönyv

46. §

(1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

1. a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
2. a módosító javaslatokat,
3. az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
4. a bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távol maradók nevét

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

1. meghívó,
2. az írásos előterjesztések,
3. az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
4. a jegyző törvényességi észrevétele,
5. a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
6. a név szerinti szavazásról készült névjegyzék.

47. §

(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvet, a rendeleteket, határozatokat, előterjesztéseket a Nemzeti Jogszabálytárba az ülést követő 15 napon belül fel kell tölteni. A feltöltés a jegyző feladata.

(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.

48. §

(1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.

9. A képviselő testület bizottsága

49.§

A Község száz főt meg nem haladó lakosú település, ezért bizottság nem működik.

10. A települési képviselők

50. §

(1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselőnek az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt kell tennie.

(3) A képviselő beszámolót tarthat a lakosságnak a saját és a képviselő-testület munkájáról.

51. §

(1) A képviselő köteles:

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
2. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
3. választóival megfelelő kapcsolatot tartani.

11. A képviselők vagyonnyilatkozata

52. §

(1) A polgármester és a képviselők, megválasztásuk napjától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden évben január 31. napjáig a 2007. évi CLII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot 2 példányban kell elkészíteni, csatolni kell a vele egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.

(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a képviselő-testület tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(5) A vagyonnyilatkozatokat az Képviselő-testület tartja nyilván és ellenőrzi.

(6) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület kijelölt tagja veszi át.

12. Összeférhetetlenség

53. §

(1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Képviselő-testület látja el.

(2) A a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

13. A polgármester

54. §

(1) A polgármester feladatát főállásban látja el. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) Illetményét a - jogszabály alapján - a képviselő-testület határozza meg.

(3) Tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, új polgármester hiányában az alpolgármesternek. Alpolgármester hiányában, vagy annak akadályoztatása estén a korelnöknek.

(4) A polgármester fogadóóráját, a fogadóóra helyét a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(6) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.

(7) A (6) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

(8) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

1. bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
2. bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;
3. a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;
4. a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;
5. az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;
6. rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 500 e Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.

(9) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester olyan halaszthatatlan ügyekben, melyekben a döntéshozatal mellőzése valószínűsíthetően kárral járna – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat.

(10) A polgármester a (8)-(9) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet legkésőbb a következő ülésen tájékoztatja.

14. Az alpolgármester

55. §

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselők tagjai sorából társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester irányításával végzi a feladatait.

(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.

(3) Az alpolgármester(ek) feladata különösen:

1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
3. a képviselők munkájának a segítése,
4. a polgármester tartós távolléte akadályoztatása esetén, annak helyettesítése.

(4) Az alpolgármester fogadóórájának idejét, helyét a 4. melléklet tartalmazza.

15. A jegyző, aljegyző

56. §

(1) A polgármester pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény rendelkezései szerint - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A közös hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A polgármester a jegyző javaslatára - jegyzőkre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, valamint a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(4) A jegyzőt - távolléte esetén teljes jogkörrel – az aljegyző helyettesíti.

57. §

(1) A jegyzőt akadályoztatása távolléte esetén az aljegyző helyettesíti.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a közös hivatal Ügyrendjében foglaltak az irányadók.

16. Közös Önkormányzati Hivatal

58. §

(1) A Képviselő testület az Mötv. Alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) A hivatal neve:

Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A hivatal címe:

Molnaszecsőd, Petőfi u.86.

(4) A közös hivatal ügyfélfogadási rendjét az 5. melléklet tartalmazza.

17. A társulás

59. §

(1) Az önkormányzat feladatinak hatékonyabb célszerűbb, gazdaságosabb ellátásának érdekében társulásokban vehet részt.

(2) A társulás célja: a társult településsel, településekkel együtt közös intézmény fenntartása, fejlesztések, programok megvalósítása, települési, területfejlesztési célok egyeztetése összehangolása.

18. Civil szervezetekkel való együttműködés

60. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok közügyek megoldására törekednek.

(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.

19. Közmeghallgatás, lakossági fórum

61. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) A képviselő-testület minden évben legalább 1 közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 3 nappal az ülést megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.

(3) Közmeghallgatás elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség a felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester ad választ.

20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

62. §

A helyi népszavazásról népi kezdeményezésről az önkormányzat külön rendeletet alkot.

21. Együttműködés települési nemzetiségi önkormányzatokkal

63. §

Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködhet más települési nemzetiségi önkormányzatokkal.

64.§

Döröske településen nem működik nemzetiségi önkormányzat.

22. Az önkormányzat gazdálkodása

65. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési rendelet határozza meg.

(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.

(4) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.

23. Gazdasági program

66. §

(1) A polgármester a gazdasági program előkészítéséhez javaslatot kérhet, kér a képviselőktől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekintetni és végrehajtását értékelni.

24. Záró rendelkezések

67. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/1999. (IV.6.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Döröske, 2014. november 27.

            Dománé Tóth Erika                                                                dr. Baranyai Roland

                 Polgármester                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve:

Döröske, 2014. december 2.

      dr. Baranyai Roland

                jegyző