Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (XII.2.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 03- 2016. 02. 28Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (XII.2.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 03- 2016. 02. 28
Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) a következők szerint állapítja:
1. Általános rendelkezések
1. §
(1) Döröske Községi Önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
(2) A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza
a) az önkormányzat feladat- és hatáskörére,
b) a Képviselő-testület működésére,
c) az előterjesztésekre,
d) a határozatokra, rendeletalkotásra
e) döntéshozatal és szavazás módjára
f) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről,
g) a települési képviselőkre, a polgármesterre, alpolgármesterre, jegyzőre, aljegyzőre,
h) közmeghallgatásra, lakossági fórumra,
i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre,
j) a Képviselő-testület bizottságára,
k) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről;
l) összeférhetetlenségre,
m) a képviselők vagyonnyilatkozatára,
n) a képviselői kötelezettségszegés következményeire és
o) a helyi népszavazásra,
p) közös hivatalra és a társulásra,
q) civil szervezetekkel való együttműködésre,
r) az önkormányzat gazdálkodására, gazdasági programjára
vonatkozó szabályokat,
2. §
(1) Az önkormányzati jogok a választópolgárok közösségét illetik meg, akik a választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviselőik útján közvetetten és a helyi népszavazáson való részvételükkel közvetlenül gyakorolják az önkormányzáshoz való jogaikat.
(2) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, illetőleg helyi népszavazás hozhat.
3. §
A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelem-bevételével kell alkalmazni.
4. §
Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a polgármesterre, alpolgármesterekre, a jegyzőre, aljegyzőre.
5. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Döröske Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
Az önkormányzat székhelye:
Döröske, Fő.u.30.
(2) Az Önkormányzat jelképének, címerének a település névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(3) Az önkormányzat pecsétje kör alakú, benne „Döröske Községi Önkormányzat” felirattal és Magyarország címere.
(4) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
2. Az önkormányzat feladata és hatásköre
6. §
(1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében az alábbi feladatokat látja el:
1. településrendezés,
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése,
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás),
6. óvodai ellátás,
7. kulturális szolgáltatás, könyvtári ellátás biztosítása; a helyi közművelődési tevékenység támogatása,
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,
9. lakás- és helyiséggazdálkodás,
10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,
11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,
12. helyi adóval kapcsolatos feladatok,
14. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában,
(2) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.
7. §
(1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
a) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
b) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,
c) önkormányzati segély megállapítása,
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
3. A Képviselő-testület működése
8. §
A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköreit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §. határozza meg.
9. §
Az önkormányzati képviselő-testület tagjai a polgármester és 2 önkormányzati képviselő. A polgármester nevét, elérhetőségét, valamint képviselők névsorát, elérhetőségét a 2. melléklet tartalmazza.
10. §
A képviselő-testület évente legalább hat alkalommal ülést tart.
11. §
A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
12. §
(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a képviselők egynegyedének, valamint a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára.
(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles összehívni.
(3) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli képviselő-testület telefonon is összehívható az értesítést követő napra, a napirend megjelölésével.
13. §
(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikus úton, valamint kézbesítő útján történik.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a kézbesítéssel egyidejűleg a lakosságot tájékoztatni kell, és az ülés összehívásáról szóló hirdetményt ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján.
14. §
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. §. (3), valamint zárt ülést tarthat a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.
15. §
Az ülésre meg kell hívni a jegyzőt, aljegyzőt, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
16. §
Amennyiben a Képviselő-testület a meghívóban szereplő időpontot követő 20 percen belül nem válik határozatképessé, úgy az ülés elmarad.
17. §
A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.
18. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen 3 képviselő jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 3 napon belül újból össze kell hívni.
(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.
19. §
(1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.
20. §
Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:
- az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
- a határozatképesség, illetve tanácskozóképesség megállapítása,
- javaslat a napirendre, a napirend elfogadtatása,
- az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
- a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
- tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.
21. §
Az elnök vitavezetési feladatai:
- a vita megnyitása,
- szavazás elrendelése,
- a szavazás eredményének megállapítása,
- a döntés kimondása.
22. §
Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.
23. §
(1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.
(2) Az elnök figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása, rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
24. §
Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
25. §
(1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.
(2) Az előterjesztő, a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.
26. §
(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.
(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.
(3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
27. §
A meghívottak az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.
4. Előterjesztések
28. §
(1) Az előterjesztés megtételére jogosultak: polgármester, képviselő-testületi tag, jegyző, aljegyző.
(2) Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban is benyújtásra kerülhet.
29. §
Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- az előterjesztés címét és készítőjét, előadóját,
- a jogszabályi hátteret
- a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
- a döntési javaslatot
- a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
- a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.
30. §
(1) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző/aljegyző is élhet.
(2) A módosító javaslatokat írásban és szóban lehet előterjeszteni.
31. §
A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
5. Határozat hozatal
32. §
(1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat meghozatalát; melyről a határozati javaslatát a polgármesterhez nyújtja be.
(3) Az elfogadott határozat szövegét az elnök kihirdeti.
(4) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.
33. §
A Képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt ügyrendi kérdésekben, feladat-meghatározást nem igénylő döntésekben. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
34. §
A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:
- határozat évente kezdődő, folyamatos számozású, arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését,
- a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
- „ számú képviselő-testületi határozat” megjelölést.
6. Rendeletalkotás
35. §
(1) Rendeletalkotást, módosítást, hatályon kívül helyezést kezdeményezhet a polgármester, a képviselő, a jegyző, az aljegyző.
(2) A képviselő az indítványát a polgármesterhez nyújtja be.
(3) A polgármester, a jegyző és az aljegyző az indítványát közvetlenül a képviselő-testülethez nyújtja be.
36. §
A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
- az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
- az elérni kívánt célt,
- a rendelet-tervezet teljes szövegét.
37. §
A rendeletek megjelölése tartalmazza:
- az önkormányzat megnevezését,
- a rendelet évente kezdődő arab sorszámát,
- a tárgyi év megjelölését arab számmal
- zárójelben a kihirdetésének hónapját római, napját arab számmal,
- a rendelet címét „ról”, „ről” végződéssel.
(2) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
38. §
(1) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(2) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
7. Döntéshozatal, szavazás módja
39. §
(1) Az egyszerű többséggel hozható határozat elfogadásához a határozatképes számban jelenlévő képviselők több mint a felének egybehangzó igen szavazata szükséges.
(2) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni.
40. §
(1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem szabad.
(2) A nyílt szavazás kézfenntartással történik.
41. §
(1) Amennyiben törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Titkos szavazást kezdeményezhet a polgármester, vagy bármelyik képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(4) A képviselő-testület megszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) a szavazás helyét, idejét,
b.) tagjainak nevét, tisztségét,
c.) a szavazás eredményét,
d.) a jegyzőkönyv vezető nevét,
e.) a polgármester és jegyzőkönyv vezető aláírását.
(6) A szavazás eredményéről a polgármester a testületnek jelentést tesz.
42. §
(1) Az elnök név szerinti szavazást rendelhet el a törzsvagyon körébe tartozó korlátozottan forgalomképes eszközök elidegenítésről, hitel felvételéről.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a testületi tagok névjegyzékben szereplő nevét, akik a nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel válaszolnak. A Képviselők válasza után az adott választ a jegyző a névjegyzéken rögzíti.
(3) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket az elnök és a jegyző által hitelesíteni kell. A hitelesített példányt a jegyzőkönyv első példánya mellé csatolni kell.
43. §
Minősített többség szükséges – a Mötv.-ben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:
- a képviselő-testület éves programjának elfogadása,
- az önkormányzati vagyonnal való rendelkezése,
- hitelfelvétel,
- kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
- helyi népszavazás kiírása,
- polgármester, alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
- közfeladat önkéntes felvállalása,
- fegyelmi ügyekben hozott döntés.
44. §
A döntéshozatal során, személyes érintettség esetén a képviselő kizárható a döntésből. A képviselőt bejelentési kötelezettség terheli. A képviselő-testület –bármely tagja javaslatára – egy havi időtartamra 10 %-kal csökkentheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fenn állt.
45. §
(1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a nyilvántartást kell vezetni.
(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.
8. Jegyzőkönyv
46. §
(1) A képviselő-testület üléseiről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
- a napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések, szóbeli előterjesztések, illetőleg hozzászólások lényegét,
- a módosító javaslatokat,
- az elnök intézkedéseit, továbbá az ülésen történt fontosabb eseményeket,
- a bejelentéssel, vagy bejelentés nélkül távol maradók nevét
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
- meghívó,
- az írásos előterjesztések,
- az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
- a jegyző törvényességi észrevétele,
- a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,
- a név szerinti szavazásról készült névjegyzék.
47. §
(1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) Az ülésről készült jegyzőkönyvet, a rendeleteket, határozatokat, előterjesztéseket a Nemzeti Jogszabálytárba az ülést követő 15 napon belül fel kell tölteni. A feltöltés a jegyző feladata.
(4) A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.
48. §
(1) A választópolgárok a nyilvános ülés képviselő-testületi előterjesztéseibe és az arról készült jegyzőkönyvbe betekinthetnek.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.
9. A képviselő testület bizottsága
49.§
A Község száz főt meg nem haladó lakosú település, ezért bizottság nem működik.
10. A települési képviselők
50. §
(1) A képviselőt a Mötv.-ben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselőnek az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt kell tennie.
(3) A képviselő beszámolót tarthat a lakosságnak a saját és a képviselő-testület munkájáról.
51. §
(1) A képviselő köteles:
- tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek bejelenteni,
- a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
- választóival megfelelő kapcsolatot tartani.
11. A képviselők vagyonnyilatkozata
52. §
(1) A polgármester és a képviselők, megválasztásuk napjától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden évben január 31. napjáig a 2007. évi CLII. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni.
(2) A vagyonnyilatkozatot 2 példányban kell elkészíteni, csatolni kell a vele egy háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.
(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a képviselő-testület tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(5) A vagyonnyilatkozatokat az Képviselő-testület tartja nyilván és ellenőrzi.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatokat a képviselő-testület kijelölt tagja veszi át.
12. Összeférhetetlenség
53. §
(1) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat az Képviselő-testület látja el.
(2) A a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
13. A polgármester
54. §
(1) A polgármester feladatát főállásban látja el. Felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(2) Illetményét a - jogszabály alapján - a képviselő-testület határozza meg.
(3) Tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, új polgármester hiányában az alpolgármesternek. Alpolgármester hiányában, vagy annak akadályoztatása estén a korelnöknek.
(4) A polgármester fogadóóráját, a fogadóóra helyét a 3. melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester a jogszabályok által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(6) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.
(7) A (6) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.
(8) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
- bármely vagyongazdálkodási ügyben, amelyben az Önkormányzat károsodástól való megóvása és vagyona védelme érdekében az azonnali döntés elkerülhetetlenül szükséges;
- bármely olyan ügyben, amely nem jár költségvetési forrás igénybevételével és nem eredményezi az önkormányzati vagyon csökkenését;
- a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén a költségvetésben szereplő kiadási jogcímek előirányzatai között szükség szerint átcsoportosítás és kötelezettségvállalás megtétele;
- a testi épséget közvetlenül veszélyeztető, illetve egyéb vis maior helyzet esetén e helyzet megszűnéséig önkormányzati ingatlan használatának átengedése;
- az önkormányzat nevében kötendő – a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe nem tartozó – együttműködési és bármilyen más megállapodás megkötése, és nyilatkozat, igazolás kiadása az önkormányzat nevében;
- rendkívüli és halaszthatatlan esetben az önkormányzat működési kiadásai kiemelt előirányzatai és szakfeladatai között esetenként 500 e Ft erejéig átcsoportosítást végezhessen. Ez az átcsoportosítási felhatalmazás fennáll a felújítási, fejlesztési feladatokra is.
(9) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester olyan halaszthatatlan ügyekben, melyekben a döntéshozatal mellőzése valószínűsíthetően kárral járna – az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat.
(10) A polgármester a (8)-(9) bekezdés szerinti döntéséről a képviselő-testületet legkésőbb a következő ülésen tájékoztatja.
14. Az alpolgármester
55. §
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a képviselők tagjai sorából társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A polgármester irányításával végzi a feladatait.
(2) A képviselő-testület jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével dönt az alpolgármester tiszteletdíjáról.
(3) Az alpolgármester(ek) feladata különösen:
- a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
- kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
- a képviselők munkájának a segítése,
- a polgármester tartós távolléte akadályoztatása esetén, annak helyettesítése.
(4) Az alpolgármester fogadóórájának idejét, helyét a 4. melléklet tartalmazza.
15. A jegyző, aljegyző
56. §
(1) A polgármester pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény rendelkezései szerint - határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.
(2) A közös hivatalt a jegyző vezeti.
(3) A polgármester a jegyző javaslatára - jegyzőkre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, valamint a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
(4) A jegyzőt - távolléte esetén teljes jogkörrel – az aljegyző helyettesíti.
57. §
(1) A jegyzőt akadályoztatása távolléte esetén az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a közös hivatal Ügyrendjében foglaltak az irányadók.
16. Közös Önkormányzati Hivatal
58. §
(1) A Képviselő testület az Mötv. Alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal neve:
Molnaszecsődi Közös Önkormányzati Hivatal
(3) A hivatal címe:
Molnaszecsőd, Petőfi u.86.
(4) A közös hivatal ügyfélfogadási rendjét az 5. melléklet tartalmazza.
17. A társulás
59. §
(1) Az önkormányzat feladatinak hatékonyabb célszerűbb, gazdaságosabb ellátásának érdekében társulásokban vehet részt.
(2) A társulás célja: a társult településsel, településekkel együtt közös intézmény fenntartása, fejlesztések, programok megvalósítása, települési, területfejlesztési célok egyeztetése összehangolása.
18. Civil szervezetekkel való együttműködés
60. §
(1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok közügyek megoldására törekednek.
(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.
19. Közmeghallgatás, lakossági fórum
61. §
(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórum szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
(2) A képviselő-testület minden évben legalább 1 közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 3 nappal az ülést megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.
(3) Közmeghallgatás elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.
(4) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) Az ülésen elhangozott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség a felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 15 napon belül, írásban a polgármester ad választ.
20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
62. §
A helyi népszavazásról népi kezdeményezésről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
21. Együttműködés települési nemzetiségi önkormányzatokkal
63. §
Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködhet más települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
64.§
Döröske településen nem működik nemzetiségi önkormányzat.
22. Az önkormányzat gazdálkodása
65. §
(1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat a költségvetési rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.
(4) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
23. Gazdasági program
66. §
(1) A polgármester a gazdasági program előkészítéséhez javaslatot kérhet, kér a képviselőktől.
(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.
(3) A program teljesítését a ciklus 5. évében át kell tekintetni és végrehajtását értékelni.
24. Záró rendelkezések
67. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Jelen SZMSZ hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 5/1999. (IV.6.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
(3) Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Döröske, 2014. november 27.
Dománé Tóth Erika dr. Baranyai Roland
Polgármester jegyző
A rendelet kihirdetve:
Döröske, 2014. december 2.
dr. Baranyai Roland
jegyző