Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének
6/2014. (V. 5.) önkormányzati rendelete
a köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékkal kapcsolatos
helyi közszolgáltatásról, annak kötelező igénybevételéről

Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában és 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya Szálka Község közigazgatási területére, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező közösségeknek (társasházaknak, lakásszövetkezeteknek) a közterületek tisztántartásával, a köztisztasággal, a köztisztasági szolgáltatással összefüggő tevékenységére, a települési hulladék elszállítására és ártalommentes elhelyezésére terjed ki.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki a veszélyes hulladékokra, a közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre, az inert hulladékra, a radioaktív hulladékokra és a velük összefüggő tevékenységre.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

2. Ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő egylakásos lakó- vagy lakás céljára használt épület, a több lakásos lakásszövetkezeti vagy társasház és a hozzá tartozó telek. Jelen rendelet alkalmazásában ingatlannak minősülnek a gazdálkodó szervezetek nem lakás céljára szolgáló azon helyiségei, amelyekben a fogyasztói tevékenység során hulladék képződik és a hulladék kezeléséről nem gondoskodnak a rendelet 18. § (1) bekezdésében meghatározott módon.

3. Magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete: a társasház közösség, a lakásszövetkezet, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlan üzemeltetését végző jogi személy, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, amennyiben a magánszemélyek képviseletében eljárva teljesíti a szolgáltatás díját.

4. Polgármesteri Hivatal: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szálkai Kirendeltsége

5. Síkosságmentesítés: a hó, az ónos eső, a jég eltávolítására, síkosságának csökkentésére, érdesítésére irányuló tevékenység.

II. Fejezet

A települési hulladékra vonatkozó általános rendelkezések

3. Ingatlanok és közterületek tisztántartása

4. § (1) Az ingatlanhasználónak az ingatlan tisztántartásával kapcsolatos feladatai a következők:

1. a beépített, illetőleg beépítetlen telekingatlan tisztántartása és gyommentesítése, kaszálása,

2. a telekingatlanról a járdára és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő (a biztonságos gyalogos és gépjármű közlekedést biztosító) nyesése,

3. beépítetlen ingatlanok, zárt kertek utcafrontján az ingatlan helyrajzi számát – minimum A/4-es formátumban és időtálló kivitelben – jól láthatóan elhelyezni a köztisztasági kötelezettség megállapítása érdekében,

4. az ingatlanon belül, vagy a közterületen elhelyezett hulladéktároló edénye környezetének tisztántartása, rendszeres takarítása,

5. bontás, építés, felújítás és karbantartás miatt üresen álló ingatlan és az előtte húzódó járda tisztántartása a kivitelező feladata, ha az nem azonos a használóval.

(2) Az ingatlanhasználó közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai: az ingatlan közterülettel érintkező, telekhatárai mellett meglévő járdaszakasz (járda hiányában 2 m széles területsáv), illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő terület, legfeljebb azonban az ingatlan 5 méteres körzetén belüli terület - beleértve a közúttal párhuzamos nyílt csapadékvíz-elvezető útárkok és a kapubejáróknál épített átereszek, valamint a gépkocsibejárók területét is - tisztántartása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása, hó-és síkosságmentesítése,

(3) Amennyiben a közterület tisztántartására vonatkozó kötelezettségét a kötelezett nem teljesíti, a Polgármesteri Hivatal jogosult a munkát a kötelezett költségére elvégezni, illetve elvégeztetni és a megfelelő eljárást kezdeményezni a mulasztóval szemben.

5. § (1) Az önkormányzat közterület tisztántartási feladatai a következők:

1.  Közutak, közparkok tisztántartása, a keletkező hulladék összegyűjtése és a kijelölt helyre történő elszállítása,

2. A 4. §-ban meghatározottakon túl a közterület burkolt felületeinek tisztántartása, hó és síkosságmentesítése,

3. az utcai hulladékgyűjtők kihelyezése, azok folyamatos kiürítése, tisztántartása, javítása, pótlása,

4. a belterületen levő és a 9. § (1) bekezdés alá nem tartozó váróhelyiségek, várakozóhelyek, járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek rendszeres tisztántartása, az ott keletkezett hulladék eltávolítása,

5. közterületen levő fák gallyazása, szükség szerinti csonkításáról való gondoskodás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, illetve a közszolgáltató útján látja el.

4. Síkosságmentesítés és hóeltakarítás

6. § (1) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot a jég, hó feltörésével és eltávolításával vagy környezetkímélő szóróanyag kiszórásával (pl. homok, hamu, kis szemcséjű salak stb) folyamatosan síkosságmentessé kell tenni.

(2) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatásának maximális mértéke 40g/m²-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása tárolóedényben környezetszennyezést kizáró módon történhet.

Klorid tartalmú vegyszerek használata hidak felületein és azok 15 méteres körzetében, zöld felületeken és azok környékén tilos.

7. § (1) A hóeltakarítást úgy kell elvégezni, hogy a folyamatos gépjármű és gyalogosforgalom részére megfelelő hely álljon rendelkezésre.

(2) A síkosságmentesítésre kötelezettek a járdáról eltakarított havat 6 m-nél szélesebb úton az úttest szélén, a folyóka szabadon hagyásával, ennél keskenyebb út esetén a járda szélén kötelesek összegyűjteni.

(3) Hórakást buszmegállóban, kapu és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, az úttesten a forgalmat akadályozó módon, valamint útkereszteződésben elhelyezni tilos.

5. A kereskedelmi, a vendéglátóipari, a szolgáltató egységek

és elárusítóhelyek üzemeltetőinek kötelezettsége

8. § (1) A szórakozóhelyek, vendéglátóipari, kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint az utcai és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt, továbbá az egység közvetlen környékét (2 m széles sávot figyelembe véve) a gazdálkodó szervezet köteles megtisztítani és folyamatosan tisztán tartani.

(2) A gazdálkodó szervezet köteles az árusításból keletkező hulladék zárható edényzetben történő gyűjtéséről, valamint annak a kijelölt hulladéklerakó helyre történő elszállításáról gondoskodni.

6. Járművek üzembentartóinak kötelezettségei

9. § (1) Tömegközlekedési szolgáltató szervezetek üzemi területeinek, végállomásainak, tisztántartása a járművek üzembentartójának kötelezettsége.

(2) Külterületen a várakozóhelyek és autóbusz megállóhelyek tisztántartása a közútkezelő feladata.

(3) Közterületi zöld felületen gépjármű nem mosható.

7. Építési és bontási területek tisztántartása

10. § (1) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett por, valamint szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni, a porképző anyagokat vízzel kell locsolni. Közterületen építőanyagot és építési törmeléket csak közterület-használati engedély alapján lehet tárolni.

(2) Az építési területekről a sárfelhordás letakarításáról és az építkezéssel kapcsolatos közúti jelzésekről az építtetőnek, vagy megbízottjának folyamatosan gondoskodnia kell.

(3) Közműhibák javítását követően az utak szennyeződését a hiba elhárítója köteles haladéktalanul eltakarítani.

8. Anyagok, áruk szállítása

11. § (1) Bármely anyag szállítását úgy kell elvégezni, hogy a közterület ne szennyeződjön.

(2) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt, tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

3. A karácsonyi ünnepek után a lakosság a fenyőfákat a hulladékgyűjtő edények mellett helyezheti el.

4. A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztántartása érdekében úgy kell eljárjon, hogy a hulladék a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetve a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő.

(5) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, szállításánál a közterület beszennyeződik, a  szállító köteles azt haladéktalanul megtisztítani.

9. Zöldhulladékok ártalmatlanítása

12. § A zöldhulladékokat (pld: növények lehullott lombja, lenyírt fű, gaz, termelt haszonnövények maradványai, stb.) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

10. Köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

13. § (1) Az állati tetemek elszállításáról, kóbor macskák, ebek befogásáról – megrendelés alapján - gyepmester gondoskodik.

(2) Tilos a kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(3) Tilos a hulladékgyűjtő edényekbe a szemét válogatása és elvitele céljából belenyúlni (guberálni).

(4) A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, illetőleg megrongálása tilos.

(5) A közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő kelyhekbe kizárólag a gyalogos forgalom során keletkező hulladék helyezhető el. A gazdálkodó szervezetek tevékenysége során keletkező hulladék hulladékgyűjtő kelyhekbe történő elhelyezése tilos.

III. Fejezet

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

11. A települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás

14. § (1) Szálka Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) - kötelező helyi közszolgáltatásként - hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján a jelen rendeletben foglaltak szerint gondoskodik a települési hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról, ártalmatlanításáról és kezeléséről.

2. Az Önkormányzat közigazgatási területén – kizárólagos jelleggel - az ALISCA TERRA Regionális Hulladékgazdálkodási Kft. (továbbiakban: közszolgáltató) jogosult hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végezni.

A közszolgáltató végzi az Önkormányzat területén keletkező települési hulladékok gyűjtését és elszállítását és gondoskodik a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű  települési hulladék elhelyezéséről és a Regionális Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. útján annak a Cikói Hulladékkezelő Központban történő  ártalmatlanításáról.

3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás az alábbiakra vonatkozik:

1. az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladéknak az ingatlanhasználóktól történő összegyűjtésére és elszállítására – ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is - .
2. A lomtalanítás körébe tartozó lomhulladéknak az ingatlanhasználóktól történő összegyűjtésére, illetve átvételére és elszállítására.
3. A közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladéknak az összegyűjtésére és elszállítására.

4. Az önkormányzat és a közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodik meg, amely tartalmazza a közszolgáltatás megnevezését, minőségi ismérveit, a teljesítésének területi kiterjedését, a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és időtartamát, valamint annak rögzítését, hogy a közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését.

5. Települési hulladékot csak az erre a célra kijelölt és legálisan működtetett hulladéklerakóban a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni. A települési hulladék ártalmatlanítására a közszolgáltató a Cikói Regionális Hulladékkezelő Központot jogosult és köteles igénybe venni.

6. Az Önkormányzat szükség esetén gondoskodik a közszolgáltató javaslata alapján a gyűjtőpontok, valamint a lerakóhely kijelöléséről, a létesítmények megvalósításáról és működtetéséről a közszolgáltató útján, valamint biztosítja a közterület térítésmentes használatát az indokolt mennyiségű gyűjtőedény kihelyezéséhez, tárolásához és megközelítéséhez.

15. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevétele heti 1 alkalommal kötelező a  települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló  16/2002. (IV.10.) EüM rendelet értelmében.

2.  A szervezett közszolgáltatást igénybevevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező.

3.  A választható szabványos tárolóedények felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 110 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon lakásonként hetente.

16.  §  (1) Igazoltan egyedül élő nyugdíjas ingatlanhasználó minimális tárolókapacitása 70 liter hetente. Igazoltan egyedül élő nyugdíjas az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Egyszemélyes háztartásnak minősül, ha egy lakásban egy lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy lakik.

(2)       A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazásának feltétele a szerződés megkötése, melynek jogosultságát a közszolgáltató a személyi adat és lakcímnyilvántartó adatai alapján kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolás alapján állapítja meg.

(3)       A 70 literes gyűjtőedényre vonatkozó közszolgáltatási díj alkalmazására a nyugdíjjogosultság betöltését követő hónap első napjától kerülhet sor. Az egyedül élő nyugdíjas ingatlanhasználót megillető kedvezmény csak egy ingatlan után vehető igénybe, ahol a jogosult életvitelszerűen lakik, illetve tartózkodik.

4.  A kedvezményre jogosító körülmény megszűnése esetén a szerződő fél köteles azt haladéktalanul bejelenteni és a közszolgáltatási szerződés módosítását kezdeményezni.

5.  A kedvezmény igénybevételéhez szükséges adatokat a közszolgáltató tartja nyilván. A nyilvántartott adatok ellenőrzését a közszolgáltató kérelmére a Polgármesteri Hivatal látja el. Eltérő adat esetén a közszolgáltató a kedvezmény megadását megtagadja, illetve a kedvezményt megvonja.

6.  A tárolóedény beszerzéséről (vásárlás, bérbevétel) az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

7.  A közös képviselő a társasházakról szóló törvényben meghatározott, nyilvántartásba vett adatokról köteles a közszolgáltató részére a hulladékszállítási szerződés megkötéséhez tájékoztatást adni.

17. § (1) A közszolgáltató a települési hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott gyakorisággal köteles elszállítani, kivéve az egyedi megállapodás alapján történő többszöri szállítást.

(2) A szállítás módjáról és idejéről, valamint annak megváltoztatásáról az ingatlanhasználót a közszolgáltató – a helyben szokásos módon – tájékoztatja.

18.§ (1) A közszolgáltatás az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárdhulladék begyűjtésére és rendszeres elszállítására; az ingatlanon összegyűjtött lomtalanítás körébe vont települési szilárdhulladék – a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen történő – begyűjtésre és a közszolgáltató általi elszállítására; hulladéklerakóba történő elhelyezésére és az ott történő ártalmatlanítására terjed ki.

(2) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a helyi közszolgáltatást.

(3) A rendszeres hulladékszállításba bevont területen az ingatlanhasználó köteles a közszolgáltatóval a települési hulladék rendszeres elszállítására közszolgáltatási szerződést kötni. Az ingatlanhasználónak rendelkeznie kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározott űrtartalmú és darabszámú tárolóedénnyel, amelynek használata kötelező.

19. § (1) Mentesül a kötelező igénybe vételi kötelezettségtől az a gazdálkodó szervezet, amely a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett – nem közszolgáltató – átvevőnek átadja.

(2) Az ingatlanán keletkező települési vegyes hulladék kezeléséről úgy gondoskodhat, ha olyan szervezettel szállíttatja el a hulladékát, aki a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján végzi a tevékenységét.

(3) A (1) bekezdés szerinti mentességet élvező gazdálkodó szervezet az Önkormányzat jegyzője felé írásban köteles igazolni, hogy a mentesség jogszabályi feltételei fennállnak.

(4) A jegyző a közszolgáltató adatszolgáltatásában nem szereplő gazdálkodó szervezeteket évente ismétlődően nyilatkozat megtételére hívja fel. A jegyző átadja a közszolgáltatónak azon gazdálkodó szervezetek adatait, amelyek nyilatkozattételi kötelezettségüknek nem tettek eleget – a szolgáltatási szerződés megkötése érdekében.

20.§ (1) A helyi kötelező közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási jogviszony létrejön:

1. a közszolgáltatás első igénybevételével,
2. ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátására vonatkozó rendelkezésre állási készségét igazolja,
3. a közszolgáltatási szerződés írásba foglalásával.

(2) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződés tartalmi elemei:

1. a szerződő felek megnevezése és azonosító adatai:
2. közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve; gazdálkodó szervezetek adószáma és számlavezető pénzintézete,
3. a közszolgáltatás igénybe vételének kezdő napja,
4. a teljesítés helye pontos cím szerint,
5. a tárolóedény űrtartalma és darabszáma,
6. a tárolóedény használati módja,
7. a közszolgáltatás díjának megfizetése,
8. a közszolgáltatás mértékét meghaladó esetleges többletszolgáltatás és annak díja,
9. a szerződés felmondásának feltételei,
10. az irányadó jogszabályok meghatározása,
11. polgári peres eljárás esetén a kizárólagos illetékességgel eljáró bíróság megjelölése.

(3) A helyi kötelező közszolgáltatással kapcsolatos szerződéses jogviszony létrejötte esetén a közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlanhasználó köteles a rendelet 2. mellékletét képező Adatbejelentő lap felhasználásával bejelenteni a közszolgáltatónak.

(4) A közszolgáltató jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatok kezelésére a közszolgáltatás teljesítése érdekében. A személyes adat kezelése során a közszolgáltató az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

21. § (1) Szüneteltethető az egyedi tárolóedényre vonatkozó közszolgáltatási jogviszony

1. azon ingatlanok esetében, amelyeken legalább két naptári hónap időtartamban senki sem tartózkodik és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik,
2. a gazdálkodó szervezet tevékenységét ténylegesen nem folytatja.

(2) A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a közszolgáltatónak, a szünetelés kívánt kezdő időpontja előtt, azt legalább tizenöt nappal megelőzően.

(3) A közszolgáltatási jogviszony szünetelésének legrövidebb időtartama 2 hónap,  szüneteltetés csak a hónap első napjával kezdődhet és csak teljes hónapra vehető igénybe.

(4) Ha a szünetelés (1) bekezdés szerinti feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul köteles a közszolgáltatónak bejelenteni. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy a közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását.

(6) A szüneteltetés kezdetekor és befejezésekor a közszolgáltató jogosult az ingatlan vízórájának leolvasására. Amennyiben a szüneteltetés időtartama alatt a vízfogyasztás a 0,5 m³/hó mennyiséget meghaladja, a hulladékszállítási díjat a szüneteltetés teljes időtartamára meg kell fizetni.

IV. Fejezet

Az ingatlanhasználó települési hulladékkal kapcsolatos feladatai

12. Az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

22. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

2. Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni, és ahhoz a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényt köteles biztosítani. Háztartási hulladékot felhalmozni nem szabad, azt az ingatlanhasználók a szállítási napokon a közszolgáltatónak kötelesek átadni.

3. Az ingatlanhasználó az eseti nagydarabos hulladékot a lakossági hulladékudvarokba beszállíthatja (Szekszárd,Epreskert u. 9, Damjanich u.), ahol személyi adatainak hitelt érdemlő igazolása mellett ingyenesen elhelyezheti. Ingyenes elhelyezésre az az ingatlanhasználó jogosult, aki érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és nincs tartozása a közszolgáltató felé.

4. A (3) bekezdés szerint beszállított hulladék mennyiségéről a beszállító azonosításával a közszolgáltató nyilvántartást vezet.

5. Az ingatlanhasználónak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárnia annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

6. Az ingatlanhasználó a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő és tömörítő berendezést ne károsítsa.

7. A tárolóedény mellé települési hulladékot elhelyezni csak a szállítási napokon, és kizárólag a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. Kivétel ez alól az az ingatlanhasználó, aki a rendelet értelmében heti 110 literes ürítési edényméretre jogosult szerződést kötni, de jelenleg 70 literes tárolóedénnyel rendelkezik. Ő az ürítési napon 1 db 40 l űrtartalmú jelzés nélküli zsákot helyezhet el a tárolóedény mellé.

8. Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a használó köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt üríthetővé tenni.

9. A zöld hulladék a közszolgáltató által jelzett időszakban, havonta egyszer kerül elszállításra.

23. § (1) A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, megrongálhatja a gyűjtőberendezést, ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét, a települési hulladékkal együtt egyéb okból nem gyűjthető, illetve nem minősül települési hulladéknak (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, folyadék, veszélyes hulladék stb.). E rendelkezés megsértői az okozott kárt is kötelesek megtéríteni.

2. Ha a közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a hulladék nem a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített tárolóedényben vagy más gyűjtőeszközben került kihelyezésre; illetve a kihelyezett tárolóedény a közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel – az ingatlanhasználónak felróható okból – nem üríthető; vagy a tárolóedényben az (1) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el; illetve az túltöltött, a kiürítést és a hulladék elszállítását jogosultak megtagadni. A kiürítés és a hulladék elszállításának megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlanhasználót. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(3) A tárolóedények mechanikai védelme érdekében a gyűjtőedényben elhelyezhető háztartási hulladék maximális súlya:

            a) 70 literes tárolóedény esetén 17,5 kg,

            b) 110 literes tárolóedény esetén 27,5 kg,

            c) 120 literes tároló edény esetén 30 kg,

            d) 240 literes tárolóedény esetén 60,0 kg,

            e) 770 literes tárolóedény esetén 192,5 kg,

            f) 1100 literes tárolóedény esetén 275,0 kg.

(4) A közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását jelen rendelet 25. § (1)-(2) bekezdés megszegése esetén is.

(5) Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadály nem teszi lehetővé, hogy a közszolgáltató gépjárműve az ingatlan bejárata elé álljon, ott a települési hulladék átvétele a Polgármesteri Hivatal által kijelölt legközelebbi, arra alkalmas helyen történik.

24. § (1) A tárolóedényeket szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ki kell tisztítani és fertőtleníteni.

(2) A tárolóedények tisztítását és fertőtlenítését az edény használójával kötött külön szerződés alapján, térítés ellenében a közszolgáltató átvállalhatja.

25. § (1) Az ingatlanhasználó köteles a tárolóedényeket a hulladék elszállítása céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejárata előtti járdán, vagy a kapu közelében  elhelyezni.

(2) A tárolóedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

26. § (1) Az ingatlanhasználó a tárolóedényeket az ingatlan területén belül, illetve zárható helyiségben vagy zárható tárolóban köteles elhelyezni úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. A tárolóedényeket csak a 25. § (2) bekezdésben megjelölt időtartamban lehet közterületen elhelyezni, kivéve a 770 literes és az 1100 literes tárolóedényeket. Ahol 770 liternél kisebb űrméretű tárolóedények elhelyezése az ingatlanon belül nem lehetséges, ott a tulajdonos kérelmére – egyedi elbírálás alapján -, a gyűjtőedény közterületen tartósan a közterület használatára vonatkozó hatósági engedély alapján helyezhető el.

(2) Az ingatlanhasználónak télen, szükség esetén - a tárolóhely és az úttest között legalább 1 méter széles átjárót kell létesítenie, azt a hótól meg kell tisztítania, síkosságmentesítésre alkalmas anyaggal felszórni, hogy a tartályok mozgatása akadályba ne ütközzék.

(3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

(4) Az ingatlanhasználó a nála keletkező, illetőleg más módon a birtokába kerülő hulladékot saját tárolóedényébe köteles gyűjteni. Tilos a hulladékot közterületen elhagyni vagy a más tulajdonában, használatában lévő hulladékgyűjtő edénybe elhelyezni.

(5) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról, javításáról a mindenkori ingatlanhasználónak kell gondoskodnia.

V. Fejezet

A gazdálkodó szervezet települési hulladékkal kapcsolatos feladatai

13. A gazdálkodó szervezet jogai és kötelezettségei

27. § (1) A gazdálkodó szervezet jogaira és kötelezettségeire a IV. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A települési hulladék rendszeres elszállítására vonatkozó közszolgáltatási szerződést a gazdálkodó szervezetek Szálka Község közigazgatási területén azzal a közszolgáltatóval jogosultak megkötni, amellyel az Önkormányzatnak érvényes közszolgáltatói szerződése van.

(3) A gazdálkodó szervezet köteles a közszolgáltatási szerződés bármely elemeiben bekövetkezett változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltatónál írásban vagy az ügyfélszolgálaton szóban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni. A választható szabványos tárolóedényekre vonatkozó szerződésmódosítással egyidejűleg a gazdálkodó szervezet köteles gondoskodni a tárolóedény lecseréléséről.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett, vagy a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté vált gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére.

(5) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a hulladékgazdálkodási kötelezettségének nem tesz eleget, a Közszolgáltató felhívja a hulladékkeletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére.

(6) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a Közszolgáltató által megjelölt határidőre, a Közszolgáltató a bíróságtól kérheti a szerződés létrehozását, továbbá igazolt költségének és kárának megtérítését.

(7) A gazdálkodó szervezetek – a 19. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - kötelesek a keletkezett települési hulladékaikat elkülönítetten gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni, függetlenül a végzett tevékenység jellegétől. Lakossági tárolóedény esetében gazdálkodó szervezet részére befogadó nyilatkozat nem adható.

(8) A gazdálkodó szervezetekkel kötendő közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve.

(9) A szerződésben meg kell jelölni:

1. a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját,
2. a teljesítés helyét és módját,
3. a gazdálkodó szervezet által használt gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint,
4. az ürítés gyakoriságát,

(10) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

1. a közszolgáltatási díjról,
2. a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról,
3. a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről,
4. az irányadó jogszabályok meghatározásáról

(11) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel, ha

1. Szálka közigazgatási területén megszűnt az a tevékenysége, amellyel összefüggésben települési szilárdhulladéka keletkezett és a jegyző által vezetett nyilvántartásból igazoltan törölték, vagy
2. a tevékenységgel összefüggésben keletkezett települési szilárdhulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik és a jegyző által vezetett nyilvántartásból igazoltan törölték, vagy
3. a Közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa.

(12) A szerződés felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés akkor szűnik meg, ha a gazdálkodó szervezet igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti jegyzői nyilvántartásból törölték. A szerződésnek a (10) bekezdés c) pont alapján történő felmondása esetén a Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet között a szerződés a felmondási idő utolsó napján szűnik meg.

 (13) A Közszolgáltató és a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köthet (ideértendő a soron kívüli lomtalanítás, inert hulladék elszállítása, gazdálkodó szervezetek esetében: szelektíven gyűjtött hulladék-összetevők begyűjtése).

(14) A gazdálkodó szervezetek tárolóedényeinek tisztítása külön megrendelés alapján történhet.

(15) Szünetel a szolgáltatás igénybevétele a bejelentéstől számított legfeljebb 1 év időtartamra, ha a tárolóedényt egyedül használó, írásbeli szolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet tevékenységét két naptári hónapnál hosszabb ideig nem gyakorolja, és annak várható időtartamát előzetesen (legalább 15 nappal korában) írásban (a közszolgáltató ügyfélszolgálatán leadott nyilatkozattal, faxon, illetve levél formában) bejelenti a közszolgáltatónak. A bejelentésben foglaltak valóságtartalmát a közszolgáltató ellenőrizni jogosult. Ha a gazdálkodó szervezet a szüneteltetési időtartam lejárta előtt tevékenységét ismételten megkezdi, annak tényét legalább 3 nappal korábban a közszolgáltatónak bejelenti.

VI. Fejezet

A közszolgáltató települési hulladékkal kapcsolatos feladatai

14. A közszolgáltató jogai és kötelezettségei

28. § (1) A tárolóedény a közszolgáltatótól – előzetes megrendelés alapján – megvásárolható vagy bérbe vehető.

2. A bérbe adott tárolóedények felújítását és szükség szerinti kicserélését külön írásbeli szerződés alapján a közszolgáltató végzi. Ez a szolgáltatás abban az esetben díjmentes, ha a cserét vagy a javítást a szabványosított tárolóedény rendeltetésszerű használata során bekövetkezett elhasználódás teszi szükségessé.

3. A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal úgy végezni, hogy a hulladék se a szállító járműbe történő ürítéskor, se a szállítás folyamán ne szóródhasson szét, ne porozhasson, és környezetszennyezést ne idézzen elő.

4. A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, amennyiben a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlanhasználót terheli.

5. Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról a tárolóedény mindenkori tulajdonosának kell gondoskodnia.

6. A nagy darabos hulladék (lom) – lakásokban, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben használhatatlanná vált, nagyobb háztartási felszerelési tárgy, bútor, egyéb ingóság – szervezett gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik. A lomtalanítás időpontjára, területi felosztására és a szolgáltatás igénybevételének a módjára vonatkozó tájékoztatást az Önkormányzattal történő egyeztetést követően a közszolgáltató köteles előzetesen közzétenni.

7. A közszolgáltató a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletkezett hulladékot a jelen rendeletben írt szabályok szerint köteles rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladéklerakó telepre, illetve annak ártalmatlanításáról más, a szakmai környezetvédelmi szabályokat megtartó módon gondoskodni.

8. Amennyiben a szállítási nap ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, és a közszolgáltató az ünnepnapon, illetve a munkaszüneti napon nem végzi el a szállítást, úgy a közszolgáltató köteles hulladékszállítási kötelezettségének az ünnepnapot, illetve a munkaszüneti napot követő első munkanapon eleget tenni.

9. Amennyiben a szállítás az ingatlanhasználó hibájából marad el, akkor az elszállításra csak a következő szállítási napon kerül sor, kivéve, ha a használó a szállítást megrendeli, de ez esetben a közszolgáltató ezt külön díj felszámolásával végzi el.

10. Amennyiben a közszolgáltatót elháríthatatlan ok akadályozta a közszolgáltatás ellátásában, úgy köteles azt az akadály elhárulását követő legrövidebb időn belül pótolni.

29. § Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy használó a korábbi tulajdonossal együttesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltatónak. A változás bejelentésével egyidejűleg az új használó és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön. Ugyancsak be kell jelenteni a tárolóedény méretében bekövetkezett változást is.

VII. Fejezet

Díjak meghatározása

15. A közszolgáltatás díja

30. § (1) Az ingatlanhasználók (magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek, intézmények, stb) a közszolgáltatásért díjat kötelesek fizetni.  A közszolgáltatás ellenértékét a kötelezettek, beleértve a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezetét is, a közszolgáltatónak fizetik meg.

2. A hulladékgazdálkodási díj megállapítására és szabályozására vonatkozó előírásokat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 46-49. §-ai határozzák meg.

3. A közszolgáltatási díjat a közszolgáltató a magánszemélyek és a magánszemélyeknek a társasház üzemeltetésre létrehozott szervezete részére, a gazdálkodó szervezetek, intézmények részére havonta számlázza ki.

4. Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az a kötelezett, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

5. Amennyiben az ingatlanhasználó nem köt írásbeli közszolgáltatási szerződést és az általa használt tárolóedény nagyságáról sem tesz a közszolgáltatónak bejelentést, a közszolgáltatási díj megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult ingatlanonként 1 db 110 literes tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát vélelmezni, míg az ingatlantulajdonos írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

6. A közszolgáltatás díját a közszolgáltató által megküldött számla alapján köteles megfizetni az ingatlanhasználó.

31. § (1) A közszolgáltatás igénybevételéért a 30. § (1) bekezdés szerint díjfizetésre kötelezett ingatlanhasználókat terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

2. Az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék magába foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

3. Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.

VIII. Fejezet

Közterületi hulladék

16. Közterületen keletkező hulladék gyűjtése és elszállítása

32. § (1) A közterületeken keletkező háztartási és egyéb szilárd hulladékot kizárólag a kijelölt hulladéklerakóban lehet elhelyezni, amelyről az Önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül, külön szerződés alapján gondoskodik.

1. Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról az Önkormányzat a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodik.

IX. Fejezet

Szelektív hulladék

17. Települési hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtése

33. § (1) A települési hulladék egyes újrahasznosítható összetevőinek – papír, műanyag, üveg, fém, zöld – elkülönített gyűjtése a közszolgáltató által szervezett házhoz menő elkülönített gyűjtéssel történik.

(2) Az elkülönített gyűjtésben résztvevő magánszemélyek az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtésére szervezett járat igénybevételéért külön díjat nem kötelesek fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti őket az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

35. § Hatályát veszti:

a) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) önkormányzati rendelet,

b)  A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 10/2003. (XII. 17.) önkormányzati rendelet,

c) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) ör. módosításáról szóló 11/2005. (XII. 23.) önkormányzati rendelet,

d) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 11/2006. (XII.14.) önkormányzati rendelet,

e) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 14/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelet,

f) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 7/2008. (XII. 15.) önkormányzati rendelet,

g) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 7/2009. (VII.16.) önkormányzati rendelet,

h) Egyes önkormányzati rendeletek belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek megfelelő módosításáról szóló 8/2009. (XI. 2.) önkormányzati rendelet 5. §-a,

i) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 2/2010. (II. 15.) önkormányzati rendelet

j) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 11/2012. (XII.20.) önkormányzati rendelet,

k) A köztisztaság fenntartásáról és a hulladékgazdálkodásról szóló 2/2003. (II. 1.) szálkai ör. módosításáról szóló 1/2013. (I.31.) önkormányzati rendelet.

36. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja..

                                                                    Amreinné dr. Gál Klaudia jegyző távollétében:

Kihirdetési záradék:

A kihirdetés napja: 2014. május 5.

                                                                                              Dr. Göttlinger István

                                                                                                     aljegyző

1. melléklet a 6/2014. (V.5.) önkormányzati rendelethez

Választható szabványos tárolóedények

Választható szabványos (DIN) tárolóedények a rendelet 15. § (3) bekezdésének megfelelően: