Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(IV.24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2022. 07. 05

Mezőkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(IV.24.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2022.07.05.

Mezőkeresztes Város Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdése, a 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényrendelkezéseit – az Ügyrendi, Oktatási és Kulturális bizottság véleményének előzetes kikérésével az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Mezőkeresztes Város Önkormányzat (továbbiakban:

önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a) ingatlan‐ és ingó vagyonra,
b) önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra,
c) önkormányzati társulásba, gazdasági és közhasznú társaságba bevitt vagyonra,
d) közhasznú és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésre,
e) az önkormányzat pénzeszközeire abban az esetben, ha arra nézve más jogszabály eltérően nem rendelkezik. (továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon)
(2) Nem terjed ki a rendelet tárgyi hatálya:
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá az önkormányzati lakások elidegenítésére,
b) a közüzemi tevékenységet ellátó vállalatok gazdasági társasággá történő átalakulásával létrejött társaságokban az önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedések értékesítésére,
c) a kisebbségi önkormányzat részére juttatott vagyonra,
d) a vásárokról és piacokról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó piacok fenntartására, kezelésére, továbbá az árusítóhelyek, helyiségek és a piac hasznosításával kapcsolatos üzemeltetési feladatokra
e) és a működési célú pénzeszköz átvételére.

2. § (3) A rendelet személyi (szervi) hatálya kiterjed:

a) az önkormányzatra,

b) az önkormányzat szerveire,

c) az önkormányzat költségvetési szerveire,

d) az önkormányzat egyes vagyontárgyait megbízás alapján kezelő vagy üzemeltető szervezetre vagy természetes személyre,

e) az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokba delegált igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokra.

II.

Az önkormányzati vagyon

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

1. Törzsvagyon

4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nincs olyan vagyonelem, amely a Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyon.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a járdák, terek és parkok,

c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e) a védett természeti területek,

f) köztemetők,

g) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(4) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az önkormányzat képviselő-testülete döntése szükséges. A forgalomképtelen vagyontárgyakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) az önkormányzat tulajdonában álló közművek,

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) középületek,

f) közüzemi tevékenységet ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

g) sportpályák és sportcélú létesítmények.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 2. sz.melléklete tartalmazza.

4. Üzleti vagyon

6. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyakat a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

III.

A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

1. Tulajdonjog átruházás

7. § (1) Az önkormányzatot a polgármester képviseli. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról megfelelő költségvetési fedezet esetén, a kötelezettségvállalásra irányadó szabályok szerint a polgármester gondoskodik.

(2)1 Vagyon tulajdonjogát átruházni 150 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetési eljárás szabályait e rendelet 4. melléklete határozza meg.

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni

a) természetes személy vagy

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.

8. § (1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.

(2) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.

(3) Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni

a) ötszázezer forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat,

b) ötszázezer forintot el nem érő vagyonhasznosítás esetén az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja. A polgármester a vagyonhasznosításról, annak eredményéről, és az azzal kapcsolatban megkötött szerződésről köteles a képviselő-testület soron következő ülésén tájékoztatást adni.

c) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthetők. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.

2. Ingyenes vagyonátruházás

9. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.

(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.

3. A vagyon megterhelése

10. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

a) vagyonkezelői joggal

b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal

11. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján terhelhető meg.

12. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.

(2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – képviselő-testület joga.

4. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése

13. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(2) Vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.

(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

a) elengedi vagy

b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.

14. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

15. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(2) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

(3) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként

a) pénzösszeget vagy

b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy ellenszolgáltatást ír elő.

16. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,

c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot,

d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,

e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,

f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.

17. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,

b) önkormányzati társulásnak.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

a) az óvodai ellátás

b) szociális ellátás

18. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást,

b) és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését.

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő

a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,

b) gondoskodik az állag megóvásáról, a jó karbantartásról,

c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat belső ellenőre az éves ellenőrzési tervében köteles szerepeltetni.

5. A haszonélvezeti jog

19. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.

(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani – kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.

6. Hasznosítási jog, használatba adás

20. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat, illetve a haszonkölcsönbe adást.

21. § A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

23. § (1) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületeket az önkormányzat haszonbérletként hasznosítja.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű földterületek legalább 1 és legfeljebb 5 évig adhatók haszonbérbe.

(3) A haszonbérlőt a haszonbérelt területre elővásárlási jog illeti meg.

24. § (1) A fizetendő haszonbérleti díjat a képviselő-testület évenként állapítja meg.

(2) A haszonbérlő a haszonbért utólag, szeptember 30-ig köteles egy összegben az önkormányzat számlájára befizetni.

25. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt földet, illetve a mellette lévő árkokat köteles a jó gazda gondosságával művelni, művelési és kártevő mentesítési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a haszonbérlő a kötelezettségeit nem teljesíti, a vele kötött szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(2) A haszonbérlő a haszonbérelt földet másnak még ideiglenes használatra sem engedheti át.

26. § (1) A haszonbérlő a haszonbérelt föld művelési ágát csak a haszonbérbe adó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg.

(2) A haszonbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik. A szerződést 6 hónapi felmondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet bontani.

(3) A haszonbérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti.

27. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok elidegenítéséről értékhatár nélkül a képviselő-testület dönt.

(2) Az elidegenítés során az önkormányzat hosszú távú érdekeit figyelembe kell venni.

7. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

28. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő vízi közművek létrehozásáról és működtetéséről.

8. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

29. § (1) Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegesség vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.

9. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

30. § Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – valólemondás jogát a képviselő-testület gyakorolja.

31. § (1) Az önkormányzat követeléseiről csak akkor lehet lemondani, ha

a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likvidását,

b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására.

c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve

f) az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek,

bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.

(2) A követelésről való lemondást magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.

(3) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.

10. Hitelfelvétel és –törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

32. § (1) Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.

(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.

14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon

33. § (1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.

(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos köztelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.

IV.

Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv

34. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan.

(2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.

35. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll

a) A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből,

b) A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt eszköz és forráscsoportokat.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat.

(1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.

(2) Az középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat,

b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást.

(3) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.

(4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.

(5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.

(6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

V.

Önkormányzati vagyontárgyak értékesítését, hasznosítását, vételét célzó eljárás

37. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.

38. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor a vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.

(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik, a piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.

39. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet.

VI.

Záró rendelkezések

40. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet kihirdetéséről a jegyző, a helyben szokásos módon a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel köteles gondoskodni.

(3) Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2014. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni.

41. § (1) Hatályát veszti az Mezőkeresztes Önkormányzatának vagyonáról szóló 12/1994./XI.28./ számú rendelete, valamint a módosított 5/2006.(V.04.) sz. Rendelet, a 8/2008.(IX.11.) sz. Rendelet,a 9/2010.(IX.02.) sz. Rendelet,a 3/2013.(I.24) önkormányzati rendelet.

(2) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet2

Forgalomképtelen vagyontárgyak

1. amelyeket törvény, vagy önkormányzati rendelet annak nyilvánít,

2. az ingatlan-nyilvántartásban út, árok, járda, parkoló, tér, park, közterület, vízfolyás, patak megjelölésű ingatlanok, kivéve a 0318 hrsz-on nyilvántartott kivett saját használatú út,

3. a 2. pontban felsorolt ingatlanokhoz tartozó valamennyi műtárgy,

4. hidak, köztéri műalkotások,

5. az önkormányzat és intézményei, illetve azok jogelődjeinek működésével kapcsolatban keletkezett, rendeltetésszerűen azok irattáraiba tartozó levéltári anyag,

6. a település mindenkor érvényben lévő rendezési terve

2. melléklet

Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

1. a közművek / víz-, szennyvíz-,csatorna-, gáz-rendszerek és ezek tartozékai,

2. Mezőkeresztesi Polgármesteri Hivatal épületei (Dózsa György u. 30. )

3. Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola épületei ( Összekötő u. 28. )

4. Mezőkeresztesi Harmatcsepp Óvoda épületei ( József A. u. 3., Szentistváni u. 74. )

5. Egészségügyi Kombinát (Dózsa György u. 8. ),

6. Sporttelep (Kossuth u.)

7. Tahy Olga Városi Könyvtár (Táncsics u 1.)

8. Gyermekorvosi rendelő és védőnői szolgálat (Dózsa György u. 89.)

9. Művelődési ház, Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (Dózsa György u. 16.)

10. Egyesített Szociális Intézmény (Dózsa György u. 101.)

11. Ravatalozó (Kolozsvári u.)

12. Közpark

13. Szemétlerakó telep (Jókai u)

14. Autóbusz váróhelyiség

3. melléklet3

Az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak

1. az önkormányzat tulajdonában lévő gyep, rét, szántó, szőlő, gyümölcsös, művelés alól kivett terület,

2. repülőtér, lőtér

3. négylakásos lakóház, kétlakásos lakóház, lakóház, garázs,

4. üzlet, műhely, telephely,

5. tájház (Bercsényi u. 14.)

6. üdülő,

7. 0318 hrsz-on nyilvántartott kivett saját használatú út

4. melléklet

Mezőkeresztes Város Önkormányzatának Versenytárgyalási Szabályzata

I. A Szabályzat célja:

határozza meg a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

a) kiíró (ajánlat kérő): Mezőkeresztes Város Önkormányzata

b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz

c) nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert

d) zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot

e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését

f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője -az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján- kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

g) lebonyolító: Mezőkeresztesi Polgármesteri Hivatal, vagy az önkormányzat által megbízott személy vagy szervezet.

III. A versenytárgyalás típusa

a) A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

b) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdekből) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e szabályzat másként nem rendelkezik - a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

c) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban - a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján - az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

A versenytárgyalási (pályázati) felhívást Mezőkeresztes Város Önkormányzat hivatalos honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.4
A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:
a kiíró szerv megnevezését, székhelyét
lebonyolító megnevezését, székhelyét
a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát
az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését
ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát
a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
az ajánlati kötöttség időtartamát
a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát
a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját
ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját
a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja
a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon
kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

a) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

b) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

c) nem jár vissza a biztosíték, ha a kíirás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

d) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték Mezőkeresztes Város Önkormányzatának költségvetését illeti meg.

e) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

a) Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen:

ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására
a nettó és a bruttó ajánlati árat,
amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát,
annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok,
annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel,
annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.

b) Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

c) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

d) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

e) Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

f) Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát:

név (cégnév),
lakóhely (székhely),
olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje

A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

a) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.

b) Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen
nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek
Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:
ajánlattevő(k) neve, cégneve,
ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye,
az ajánlat lényeges eleme: (pl: az ár)
A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be,
az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
ha egyik ajánlattevő sem tesz a képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául - meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

1. A versenytárgyalás lebonyolítását a Polgármesteri Hivatal, illetőleg a polgármester által megbízott lebonyolító végzi.

2. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

3. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése lebonyolító feladata.

4. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Bíráló Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Bíráló Bizottság vezetőből és 2 tagból áll.

Vezető: Mezőkeresztes Város Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít

2. Tagjai: A Képviselő-testület által választott önkormányzati képviselők.

3. A versenytárgyalás lebonyolításához a vezető és a Bizottság legalább 1 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság vezetője vezeti.

4. A Bíráló Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a lebonyolító látja el.

5. A Bíráló Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.
A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről Mezőkeresztes Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt.
A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket a Polgármesteri Hivatal írásban, 3 munkanapon belül értesíti.

XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz az előkészítésben, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el az, aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója.
1

A 7. § (2) bekezdése a Mezőkeresztes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. melléklet a Mezőkeresztes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 3. melléklet a Mezőkeresztes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (VII. 4.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

4

Módosította a 16/2017. (VI.30.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2017.07.01. napjától