Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014. (X.17.) önkormányzati rendelete

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2014. 10. 17- 2017. 09. 15

SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

7/2014. (X.17.) ÖNKORMÁNYZATI rendelete


a szervezeti és működési szabályzatról


Szántód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói határsörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye


1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szántód Község Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8622 Szántód, Iskola u.9. Közigazgatási területe: Szántód település területe.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Szántód Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és az önkormányzat társulásai.

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8623 Balatonföldvár, Petőfi Sándor u.1. Szántód, Iskola u.9. szám alatt ügyfélszolgálati iroda működik.


2. A képviselő-testület átruházott hatáskörei


2.§

(1) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,

b) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott előirányzatot 300.000,-Ft-ig módosíthatja, átcsoportosíthatja, mely éves szinten  a 3 000 000,- Ft-ot nem haladhatja meg,

c) gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételéről,

d) gondoskodik a település belterületén a kóbor állatok befogásáról,

e) ellátja a helyi utak kezelői feladatát,

f) dönt a 6 hónapnál kevesebb  időtartamú közterület bérbeadásról.

 (2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesterre a következő

     hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a)  engedélyezi Szántód község címerének használatát

b)  dönt a szociális  ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített étkeztetés megállapításáról, a méltányossági ápolási díj megszüntetéséről,

c) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített

    méltányossági közgyógyellátás iránti kérelem esetében intézkedik a kérelemnek a

    hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz való áttételéről; a hiánypótlás   

    iránti felszólításról; a belföldi jogsegély iránti megkeresésről; a háziorvosi igazolásnak

    az egészségbiztosítási szerv részére való továbbításáról,

d)  dönt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételéről,

e) dönt Szántód község ösztöndíjának odaítéléséről,

f) dönt a gyermekszületési támogatás megállapításáról.


3. Az alakuló ülés


3.§

 (1) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(4) Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.


4. §

 (1) A polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt az alpolgármester, a bizottság elnöke és tagjai megválasztásáról. Ha a döntéshozatalnál nincs meg a szükséges többség, a képviselőtestület soron következő ülésén hozza meg döntését.

(2) Megválasztását követően az alpolgármester és a bizottság elnöke e tisztségében esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(3) Az alpolgármesteri, a bizottsági elnöki tisztség és a bizottsági tagság megszűnése esetén az új alpolgármester, bizottsági elnök és bizottsági tag megválasztásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.


4. A képviselő-testület üléseinek összehívása


5. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között rendes ülést nem tart.

(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.


6. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely

      tartalmazza:

a) az ülés helyét, időpontját,

b) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőjük nevét, beosztását,

c) írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztéseket.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása és mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.

(3) A (3) bekezdés alkalmazása során tartós akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti.

(4) A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.


7. §

(1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előadóit,

c) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján,

d) azon személyt és szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján.

(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével és a honlapon való megjelentetésével, az ülést 5 nappal megelőzően kell értesíteni.


8. §

(1) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

a) a képviselő-testület tagjának indítványára,

b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára,

c) a megyei kormányhivatal indítványára,

d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére.

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos anyagaival együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.


5. Az előterjesztések rendje


9. §

(1)A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a jegyző;

d) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetője és ügyintézője a jegyző ellenjegyzésével;

e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) Az előterjesztéseket az ülés előtt 6 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.

(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem

     vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat

     során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai

     követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ellenőrzi a határozati

     javaslatok törvényességét.

(5)Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi és

    az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert

    tájékoztatja.


10. §

Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

    a) rendeletalkotás,

b) szervezet kialakítása,

c)  helyi népszavazás kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,

e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,

g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.


11. §

(1)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előterjesztést készítők megnevezését,

c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,

d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,

e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,

f) az indokolás nélkül, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat,

g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

h) a határidő megjelölését.

(2)Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél

 számára kiadható formában készítteti el.

(3)Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződéstervezet formájában kell előterjeszteni a

  javaslatot.

(4)Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont

     előadója felelős.

(5)Az írásbeli határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is be kell nyújtani.


6. A képviselő-testület üléseinek vezetése és tanácskozási rendje


12. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.

(2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt.


13. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű többséggel - legfeljebb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.


14. §

(1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.


15. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


16. §

(1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.


17. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának rendjére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.


7. A képviselő-testület ülésén jelenlévőkre vonatkozó magatartási szabályok

és az ülés rendjének fenntartása


18. §

(1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, harmadszor ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő módon nyilatkozik vagy egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.


19. §

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülésen résztvevő állampolgároknak tanácskozási joguk nincs, akkor kaphatnak szót, ha képviselő-testület tagjának indítványára azzal a testület egyetért. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet.

(3) A polgármester az állampolgárt – amennyiben eltér a tárgytól, vagy másokat sértő kifejezést használ – figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.


20. §

A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.


8.  A nyilvánosság biztosítása


21. §

 (1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.

 (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés

     jegyzőkönyve kivételével - a jegyző elhelyezi a szántódi ügyfélszolgálati irodában és a

     könyvtárban.


22. §

Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.


9. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja, a helyi népszavazás


23. §

(1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A

 napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti.

(3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében, bármely tagjának javaslatára, a képviselő-testület egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.

(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(6) A napirendi pont vitája során a képviselő kérdését egy percben, hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, melyről a képviselő-testület határoz.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.


24. §

(1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő esetek kivételével – egyszerű többség, a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület az Mötv-ben foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:

a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak                   elrendelése,

b) titkos szavazás elrendelése,

c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

d) közalapítvány létrehozása,

e) helyi népszavazás elrendelése,

f) a 14.§ (3) bekezdésében foglalt esetben.

(5) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos

 részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.


25. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén – a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett

képviselők számát, a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, majd a tartózkodók számát, és kihirdeti a döntést.


26. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a bizottság azt indítványozza.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


27. §

(1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 26.§ (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.

(2) Titkos szavazásnál a testület által megválasztott Ügyrendi Bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.


28. §

Helyi népszavazás tartását a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.


10. Rendeletalkotás és határozathozatal


29. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a határozati javaslathoz érkező módosító indítványról,

c) az írásbeli rendelettervezethez érkező módosító indítványról.

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) az önkormányzati rendeletek jelzése: Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../év(…hó…nap) önkormányzati rendelete,

b) a képviselő-testületi határozatok jelölése: Szántód Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../...év(...hó...nap) Kt. határozata a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.

(4) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.

(5) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a határozat számát, szövegét, a kihirdetés tényét, továbbá a kifüggesztés napját.


30. §

(1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület tagjai,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a jegyző véleményét követően terjeszti a testület elé, amely dönt a kezdeményezés elfogadásáról, meghatározza a rendelet-előkészítés menetét és azt, hogy a tervezetet mely szervezetekkel kell egyeztetni, milyen fórumon kell megvitatni.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában a közös önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket

     az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.


31. §

(1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a testülettől a határidő módosítását kell kérni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.


11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


32. §

(1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,

b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,

c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,

d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,

e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

g) az interpellációkat, kérdéseket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
     a) a meghívót,

b) az előterjesztéseket,

c) a jelenléti ívet,

d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,

e) a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) a rendelet kihirdetett szövegét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a közös önkormányzati hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. 


33. §

(1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.


34. §

(1) A 33. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.


12. A közmeghallgatás és a falugyűlés


35. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, a közös önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.

(4) Az éves költségvetési tervezetet és a gazdasági programot közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A rendelettervezetet és a gazdasági program tervezetét a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal az önkormányzati hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot az önkormányzati hivatal a közmeghallgatásról szóló meghívóban tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére a közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.



36.§

     A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal falugyűlést,  az üdülőtulajdonosok  közvetlen tájékoztatása érdekében évente egy alkalommal üdülőhelyi fórumot tart. A falugyűlésről, az üdülőhelyi fórumról a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a honlapon, a falugyűlést, üdülőhelyi fórumot 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A falugyűlésről, üdülőhelyi fórumról feljegyzés készül.


13. Az önkormányzati képviselők


37. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,

b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,

c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,

d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,

e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,

f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület

 üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem

 menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

 (4)  A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.


38. §

(1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a

     döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2) A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó

 kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.


39. §

(1) Az Mötv. szerinti érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőtestület a

      képviselő mulasztást követően esedékes tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő

      esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) Kétség esetén, az Ügyrendi Bizottság vizsgálatát követően, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a szankció alkalmazásáról.

(3) Az érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítását bármely képviselő

 kezdeményezheti az érintettséget megalapozó ok megjelölésével.


40. §

(1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő

      kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal

      csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti.

     A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a

     polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez

     érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció

     alkalmazásáról.


14. A képviselő-testület bizottsága

41. §

(1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely elnökből és két tagból áll,

  1. (2) A bizottság a következő feladatokat látja el:
  2. a) végzi a képviselői vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, kezelését, nyilvántartását,
  3. b) ellátja az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát,
  4. c) titkos szavazás esetén szavazatszámlálási feladatokat ellátja.

(3) A bizottság tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.


42. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára és a polgármester indítványára.

(3) A képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. 

(4) A bizottság működésére, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.


15. A polgármester, az alpolgármester


43. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban  látja el. A polgármester fogadóideje: péntek 8,00 – 12,00 óráig.

(2) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,

h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,

i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,

j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42.§-ában

 meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását veszélyeztetné.


44. §

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.


16. A közös önkormányzati hivatal


45. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal végzi.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:

a) hatósági osztály

b) pénzügyi osztály

c) titkársági és szervezési osztály

(4) Az osztályok vezetését határozatlan időre megbízott osztályvezetők látják el.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza.

(6) A közös önkormányzati hivatal működését Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Szólád, Teleki önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.

(7) A közös önkormányzati hivatal társulási szerződés alapján más települések illetékességi területén is eljár.

(8) A képviselő-testületek együttes ülése dönt a közös önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.


17. A jegyző


46. §

(1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, elkészítéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

f) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,

g) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,

h) ellátja a közös önkormányzati hivatali megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

i) köteles az érintett települések képviselő-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és a szükséges tájékoztatást megadni,

j) személyesen vagy megbízottja útján hetente egy napon, a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében foglaltak szerint, ügyfélfogadást köteles tartani.

(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha

      döntésük, működésük jogszabálysértő.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk

 esetén a titkársági osztályvezető; a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel nem rendelkező osztályvezető esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.


18. A társulások


47. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb

     megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más

     képviselő-testületekkel és a megyei önkormányzattal alakít társulást.

(2) Az önkormányzat társulásainak jegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.


19. Záró rendelkezések


48. §

(1) E rendelet  2014.október 17.napján  16 óra  30  perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 3/2004.(II.09.) önkormányzati rendelet.


Szántód,2014.október 17.


                       Vizvári Attila                                                        Dr. Kiss Pál

                             polgármester                                                          címzetes főjegyző


Kihirdetve: a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 15 napra elhelyezett hirdetménnyel 2014. október 17. napján   16  óra 29 perckor.

                                                                                                             Dr. Kiss Pál

                                                                                                           címzetes főjegyző






1. függelék 


A képviselő-testület tagjainak névjegyzéke


Vizvári Attila                polgármester

Kurdiné Éberhardt Edit alpolgármester

Hollósi Dezső              képviselő

Látrányi János             képviselő

Mucza Milán                képviselő


2. függelék


AZ ÜGYRENDI  BIZOTTSÁG TAGJAINAK NÉVJEGYZÉKE


Látrányi János              bizottság elnöke

Hollósi Dezső               bizottság tagja

Mucza Milán                 bizottság tagja


3. függelék



Szántód KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA TÁRSULÁSAINAK JEGYZÉKE


  • Somogy Megyei Önkormányzati Társulás,
  • Dél-balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
  • Balatonföldvár és Környéke Pénzügyi Végrehajtási Társulás
  • Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás