TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

7/2014. (X. 20.) ÖNKORMÁNYZATI

r e n d e l e t e

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

Teleki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Teleki Község Önkormányzata

(a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 8626 Teleki, Rákóczi u. 49.

 Közigazgatási területe: Teleki település területe.

(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Teleki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és az önkormányzat társulásai.

(4) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése: Balatonföldvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal). A közös önkormányzati hivatal székhelye: 8623 Balatonföldvár, Petőfi Sándor u.1.

Teleki, Rákóczi u. 49.  szám alatt ügyfélszolgálati iroda működik.

2. A képviselő-testület átruházott hatáskörei

2.§

(1) A képviselő-testület a polgármesterre a következő hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a) dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével,

c) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott előirányzatot 100.000 Ft-ig módosíthatja, átcsoportosíthatja,

d) az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott keret előirányzat mértékéig támogatást nyújthat az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek részére (kivétel alapítványi             támogatás),

e) gondoskodik a településen az állati hullák ártalmatlanná tételéről,

f) gondoskodik a település belterületén a kóbor állatok befogásáról,

g) ellátja a helyi utak kezelői feladatát,

 (2) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyekben a polgármesterre a következő

     hatáskörök gyakorlását ruházza át:

a)  a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített étkeztetés megállapítása és megszüntetése,

b) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített  méltányossági  ápolási díj megszüntetése,

c) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített azonnali segítséget igénylő esetben önkormányzati segély megállapítása,

d) a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben rögzített méltányossági közgyógyellátás iránti kérelem esetében intézkedik

da) a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz való áttételéről

db) a hiánypótlás iránti felszólításról

dc) a belföldi jogsegély iránti megkeresésről

dd) a háziorvosi igazolásnak az egészségbiztosítási szerv részére való továbbításáról.

e) dönt a falugondnoki szolgáltatás igénybevételéről.

3. Az alakuló ülés

3.§

(1) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választás eredményéről.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.

(3) A polgármester a képviselő-testület előtt esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(4) Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.

4. §

 (1) A polgármester előterjesztésére a képviselőtestület dönt az alpolgármester, a bizottság elnöke és tagjai megválasztásáról. Ha a döntéshozatalnál nincs meg a szükséges többség, a képviselőtestület soron következő ülésén hozza meg döntését.

(2) Megválasztását követően az alpolgármester és a bizottság elnöke e tisztségében esküt tesz és aláírja az esküokmányt.

(3) Az alpolgármesteri, a bizottsági elnöki tisztség és a bizottsági tagság megszűnése esetén az új alpolgármester, bizottsági elnök és bizottsági tag megválasztásáról a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.

4. A képviselő-testület üléseinek összehívása

5. §

(1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 8 ülést tart.

(3) A képviselő-testület a nyári szabadságok miatt július 1. és augusztus 20. között rendes ülést nem tart.

(4) A képviselő-testületi ülés határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele (3 fő) jelen van.

(5) A határozatképtelen ülést 8 napon belül - ugyanazon napirend megtárgyalására - össze kell hívni.

6. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze, mely

      tartalmazza:

      a) az ülés helyét, időpontját,

      b) a javasolt napirendi pontokat, előterjesztőjük nevét, beosztását,

      c) írásbeli előterjesztésnél mellékletként az előterjesztéseket.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása és mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök (legidősebb képviselő) hívja össze és vezeti. Munkáját a jegyző segíti.

(3) A (3) bekezdés alkalmazása során tartós akadályoztatásnak minősül, ha az ülés összehívására jogosult bármely ok miatt egy hónapon túl nem tud részt venni az önkormányzati munkában, vagy ennél rövidebb idejű akadályoztatása a kötelező önkormányzati feladatok ellátását veszélyezteti.

(4) A rendes ülés meghívóját az írásos előterjesztésekkel együtt úgy kell továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

(5) A meghívó és mellékletei elektronikus úton is kiküldhető.

7. §

(1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) a napirend előadóit,

c) a napirendi ponttal érintett szervek, intézmények vezetőit az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján,

d) azon személyt és szervezet vezetőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges az előterjesztő vagy a polgármester javaslata alapján.

(2) A képviselő-testület üléséről a település lakosságát a meghívó önkormányzati hirdetőtáblákon való kifüggesztésével  az ülést 4 nappal megelőzően kell értesíteni.

8. §

(1) A polgármester összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését.

(2) A  képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

a) a képviselő-testület tagjának indítványára,

b) a képviselő-testület állandó bizottságának indítványára,

c) a megyei kormányhivatal indítványára,

d) jogszabálysértés esetén a jegyző kezdeményezésére.

(3) A rendkívüli ülés indítványát a polgármesternél kell előterjeszteni. Az írásbeli indítványban meg kell jelölni a tárgyalásra javasolt napirendet és a tárgyalás sürgősségének indokát.

(4) A polgármester a rendkívüli ülés összehívásáról az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót, a napirend írásos anyagaival együtt, legalább 24 órával az ülés megkezdése előtt kell elektronikus úton továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni. Amennyiben a sürgősség indokolja, a rendkívüli ülés szóban is összehívható.

(6) Amennyiben a sürgősségi indítvány előterjesztését követő 8 napon belül a képviselő-testület rendes ülést tart, az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

5. Az előterjesztések rendje

9. §

(1)A képviselő-testület elé előterjesztést tehetnek:
a) a képviselő-testület tagjai;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a jegyző;

d) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetője és ügyintézője a jegyző ellenjegyzésével;

e) a képviselő-testület által felkért személy vagy szerv vezetője.

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelettervezet,

b) a határozati javaslat,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(3) Az előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal kell a jegyzőnek benyújtani.

(4) A jegyző az előterjesztést törvényességi szempontból felülvizsgálja, célszerűséget nem

     vizsgál. A törvényességi felülvizsgálatot kézjegyével igazolja. A jegyző a felülvizsgálat

     során ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e rendeletben előírt tartalmi és formai

     követelményeknek, a tárgyra vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ellenőrzi a határozati

     javaslatok törvényességét.

(5)Amennyiben azt állapítja meg, hogy az előterjesztés, határozati javaslat a törvényességi és

    az e rendelet szerinti követelményeknek nem felel meg, az előterjesztőt és a polgármestert

    tájékoztatja.

10. §

Írásos előterjesztés készítése kötelező a következő ügyekben:

          a) rendeletalkotás,

b) szervezet kialakítása,

c)  helyi népszavazás kiírása,

d) gazdasági program, költségvetés meghatározása és az ezekről szóló beszámolók,

e) településfejlesztési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek,

f) valamennyi Ptk-ból eredő jogügylet,

g) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés,

h) intézményalapítás, megszüntetés, átszervezés.

11. §

(1)Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

    a) a tárgy pontos meghatározását,

    b) az előterjesztést készítők megnevezését,

    c) az előzményeket, a témakör ismételt napirendre kerülésekor a korábbi döntést, és a végrehajtás érdekében tett intézkedéseket,

    d) az előkészítés során felmerülő véleményeket, a szakmai, jogi, pénzügyi megállapításokat,

    e) azon körülmények összefoglalását, amelyek a döntést indokolják,

    f) az indokolás nélkül, egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, az esetleges alternatív megoldási javaslatokat,

    g) a végrehajtásért felelős személy megnevezését,

    h) a határidő megjelölését.

(2)Hatósági ügyekben tett előterjesztés alapján hozott testületi döntést a jegyző az ügyfél

 számára kiadható formában készítteti el.

(3)Szerződéskötést igénylő ügyekben szerződéstervezet formájában kell előterjeszteni a

  javaslatot.

(4)Az előterjesztés elkészítéséért, valamint határidőben való benyújtásáért a napirendi pont

     előadója felelős.

(5)Az írásbeli határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is be kell nyújtani.

6. A képviselő-testület üléseinek vezetése és tanácskozási rendje

12. §

 (1) A képviselő-testület ülését a polgármester megnyitja, és az ülés végén bezárja.

 (2) Polgármester az ülés kezdetén megállapítja, hogy a képviselő-testületi ülést e rendelet szabályai szerint hívták össze. Megállapítja a jelenlévő és a távol maradt képviselők számát, a határozatképességet és az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi azt.

13. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a polgármester tesz javaslatot, amely alapján a napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.

(2) Az időben benyújtott sürgősségi indítványt a polgármester köteles a napirendi javaslat megtárgyalásakor ismertetni.

(3) A napirend elfogadása után az előterjesztő az elfogadott napirendhez kötve van, annak visszavonására csak a képviselő-testület egyszerű többséggel - legfeljebb a határozathozatalig - hozott döntése alapján van lehetőség.

(4) A napirend elfogadása előtt napirendi pont elhalasztását, az indok megjelölésével, a tanácskozásra jogosultak közül bárki indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának időpontját.

14. §

(1) A polgármester, a képviselők, a bizottság és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot indokolással kell ellátni.

(2) Sürgősségi javaslatot az előterjesztéssel vagy az önálló indítvánnyal együtt a képviselő-testület ülését megelőzően 2 nappal a polgármesternél lehet benyújtani, aki dönt a javaslat indokoltságáról.

(3) Amennyiben a polgármester az indítványnak nem ad helyt, a sürgősségi indítvány kérdésében a képviselő-testület a napirend előtt minősített többséggel dönt.

15. §

(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez és jegyzőhöz.

(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.

(3) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, s a távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki.

(4) Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

16. §

(1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban ad választ. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

17. §

(1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítés jellegű felvetés.

(2) A kérdés benyújtásának és megválaszolásának rendjére a 18-19. §-ok rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem határoz.

7. A képviselő-testület ülésén jelenlévőkre vonatkozó magatartási szabályok

és az ülés rendjének fenntartása

18. §

(1) A képviselő-testületi ülésen megjelentek a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet. A jelenlévők kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester gondoskodik a rend fenntartásáról. Az ülésen résztvevőket a tanácskozás megzavarása esetén rendre utasíthatja.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester

a) a tárgytól eltérő vagy ugyanazon érveket ismétlő felszólalót figyelmezteti, harmadszor ismétlődő esetben megvonhatja tőle a szót,

b) rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő módon nyilatkozik vagy egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti.

19. §

(1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) Az ülésen résztvevő állampolgároknak tanácskozási joguk nincs, akkor kaphatnak szót, ha képviselő-testület tagjának indítványára azzal a testület egyetért. A felszólalás ideje 3 percnél több nem lehet.

(3) A polgármester az állampolgárt – amennyiben eltér a tárgytól, vagy másokat sértő kifejezést használ – figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt az állampolgárt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, ha a rendzavaró személye nem állapítható meg a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

20. §

A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

8.  A nyilvánosság biztosítása

21. §

 (1) Az ülések nyilvánosságát úgy kell biztosítani, hogy a képviselő-testület munkáját ne akadályozza.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében a jegyzőkönyv egy példányát - zárt ülés

     jegyzőkönyve kivételével - a jegyző elhelyezi a Teleki ügyfélszolgálati irodában.

22. §

Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésének lehetőségét a soron következő ülésen a polgármester a döntés ismertetésével biztosítja.

9. A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

A helyi népszavazás

23. §

(1) A polgármester az ülés során napirendi pontonként megnyitja, vezeti és berekeszti a vitát. A testület úgy is határozhat, hogy több, témájában összefüggő előterjesztés vitáját együtt folytatja le.

(2) Elsőként az adott napirendi pont előadóját, majd a bizottság előadóját illeti meg a szó. A

 napirendi pont előadóját a vita lezárása után a zárszó joga is megilleti.

(3) A vitát megelőző kérdések megválaszolásához az előadó igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(4) Az álláspontok tisztázása, közelítése érdekében, bármely tagjának javaslatára, a képviselő-testület egyeztetési szünetet rendelhet el, meghatározva annak időtartamát.

(5) A polgármester vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a testület vita nélkül határoz, és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(6) A napirendi pont vitája során a képviselő kérdését egy percben, hozzászólását két percben mondhatja el, hozzászólásával kapcsolatban viszontválaszt egy perc időtartamban adhat. Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárását, valamint a hozzászólás korlátozását bármely képviselő kérheti, melyről a képviselő-testület határoz.

(7) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról kell dönteni.

24. §

(1) A képviselő-testület tagjai igenlő szavazattal, ellenszavazattal vagy tartózkodással vesznek részt a szavazásban.

(2) A javaslat elfogadásához – a minősített többséget igénylő esetek kivételével – egyszerű többség, a jelenlévő képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges.

(3) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (3 fő) egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület az Mötv-ben foglaltakon túl, a következő ügyekben dönt minősített többséggel:

     a) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak                   elrendelése,

     b) titkos szavazás elrendelése,

     c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

     d) közalapítvány létrehozása,

     e) helyi népszavazás elrendelése,

     f)  a 14.§ (3) bekezdésében foglalt esetben.

(5) Amennyiben a döntés minősített többségi szavazatot igényel, az azzal kapcsolatos

 részdöntések is minősített többségi szavazattal hozhatók meg.

25. §

(1) Szavazni személyesen kell.

(2) A döntési kérdést úgy kell szavazásra feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen felelni.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási és kitüntető cím adományozása ügyében – ha a határozati javaslatban több személy szerepel, továbbá több alternatívát tartalmazó javaslat esetén – a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre, illetőleg alternatívára szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre, illetőleg alternatívára a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről, illetőleg alternatíváról a képviselő-testület együttes szavazással dönt.

(4) A szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester elsőként a javaslattal egyetértőket, majd a javaslat ellenzőit kéri fel szavazásra. Ezt követően történik a tartózkodás kinyilvánítása.

(5) A szavazás eredményét a jegyző közreműködésével kell megállapítani. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(6) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a szavazásban rész vett

képviselők számát, a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, majd a tartózkodók számát, és kihirdeti a döntést.

26. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a szavazás megkezdése előtt a képviselő-testület tagja, a jegyző vagy a bizottság azt indítványozza.

(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavazhatnak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és névsorral együtt átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazási névsort a szavazás személyenkénti eredményével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

27. §

(1) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Kezdeményezésére a 26.§ (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.

(2) Titkos szavazásnál a testület által megválasztott szavazatszámláló bizottság jár el és bonyolítja le a titkos szavazást.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik, szavazófülke vagy külön helyiség és urna igénybevételével. A szavazásról külön jegyzőkönyv készül, ez alapján kerül ismertetésre a titkos szavazás eredménye.

(4) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmazni kell a szavazás helyét, napját, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét, a szavazás eredményét.

28. §

Helyi népszavazás tartását a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezheti.

10. Rendeletalkotás és határozathozatal

29. §

(1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) az ügyrendi kérdésekről,

b) a határozati javaslathoz érkező módosító indítványról,

c) az írásbeli rendelettervezethez érkező módosító indítványról.

(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

a) az önkormányzati rendeletek jelzése: Teleki Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../év(…hó…nap) önkormányzati rendelete,

b) a képviselő-testületi határozatok jelölése: Teleki Község Önkormányzata Képviselő-testületének .../...év(...hó...nap) Kt. határozata a zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.

(3) A rendeletek hiteles szövegét – módosító indítványra is figyelemmel – a jegyző szerkeszti.

(4) A képviselő-testület rendeletének kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, a kihirdetés tényét; valamint azt, hogy a hatályos szöveg az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időben megtekinthető; továbbá a kifüggesztés napját. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A rendelet irattári példánya tartalmazza a kihirdetés tényét és napját.

(5) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napra kifüggesztett hirdetménnyel történik. A hirdetmény tartalmazza a határozat számát, szövegét, a kihirdetés tényét, továbbá a kifüggesztés napját.

30. §

(1) A rendeletalkotásra az előterjesztés rendjének általános szabályain túl a (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a képviselő-testület tagjai,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző.

(3) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani. A polgármester a jegyző véleményét követően terjeszti a testület elé, amely dönt a kezdeményezés elfogadásáról, meghatározza a rendelet-előkészítés menetét és azt, hogy a tervezetet mely szervezetekkel kell egyeztetni, milyen fórumon kell megvitatni.

(4) A rendelet-tervezetet a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az közös önkormányzati hivatal készíti elő. Az előterjesztő tájékoztatást ad a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.

(5) A polgármester, a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelet-tervezeteket

     az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.

31. §

(1) A jegyző a rendeletek és határozatok hatályos szövegét megküldi mindazoknak, akiknek a rendelet és határozat végrehajtásával kapcsolatban feladataik vannak, illetve felelősök a végrehajtásáért.

(2) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen a testülettől a határidő módosítását kell kérni.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos beszámolót a jegyző készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól nyilvántartást kell vezetni, amely a jegyző feladata.

11. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

32. §

(1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

 a) az ülésről távolmaradó képviselő nevét, és azt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan,

 b) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők felsorolását, az érdeklődő állampolgárok számát,

 c) napirendi pontonként a napirend tárgyát és előadóját,

 d) név szerinti és titkos szavazás esetén a határozathozatal módját,

 e) szükség esetén a polgármester intézkedéseit,

 f) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

 g) az interpellációkat, kérdéseket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletként tartalmazza:
     a) a meghívót,

b) az előterjesztéseket,

c) a jelenléti ívet,

d) a képviselő írásban benyújtott hozzászólását,

e) a névszerinti szavazás hitelesített névsorát,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet,

g) a rendelet kihirdetett szövegét.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a közös önkormányzati hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről. 

33. §

(1) Önkormányzati társulás tagjaként, a társulás tagjai, a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, a társulás elnöke és bármelyik társult önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést, a társulást alkotó képviselő-testületek szervezeti és működési szabályzataiban meghatározottak szerint, a polgármesterek hívják össze.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulás elnöke vezeti.

(5) Az együttes ülésen a képviselő-testület ülése – az ülés vezetését kivéve – az Mötv. és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltaknak megfelelően zajlik.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályoknak megfelelően a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, valamint a tanácskozáson elhangzott valamennyi – beleértve a más képviselő-testület tagja által tett – hozzászólás lényegét tartalmazza.

34. §

(1) A 33. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak kivételével a 33. § rendelkezéseit kell alkalmazni minden más esetben is, ha kettő vagy több képviselő-testület működését, feladat-, illetve hatáskörét érintő döntés meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülés tartása szükséges.

(2) Együttes ülés tartását bármelyik érintett képviselő-testület kezdeményezheti, az ülés vezetéséről a képviselő-testületek állapodnak meg.

12. A közmeghallgatás és a falugyűlés

35. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal tart közmeghallgatást.

(2) Az elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat, amennyiben a közmeghallgatáson nem válaszolták meg, a közös önkormányzati hivatal tizenöt napon belül kivizsgálja. A bejelentőnek adott válaszról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot a képviselő-testület ülésével megegyező módon kell tájékoztatni.

(4) Az éves költségvetési tervezetet és a gazdasági programot közmeghallgatás tárgyává kell tenni.

(5) A rendelettervezetet és a gazdasági program tervezetét a közmeghallgatás előtt legalább 4 nappal az önkormányzati hivatalban hozzáférhetővé kell tenni. Erről a lakosságot az önkormányzati hivatal a közmeghallgatásról szóló meghívóban tájékoztatja.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek kezelésére a közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kezelésére vonatkozó szabályokat alkalmazza.

36.§

     A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi és politikai szervezetek közvetlen tájékoztatása érdekében évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlésről a település lakosságát az önkormányzati hirdetőtáblákon és a képújságban, a falugyűlést 5 nappal megelőzően közzétett meghívóval kell tájékoztatni. A falugyűlésről feljegyzés készül.

13. Az önkormányzati képviselők

37. §

(1) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl jogosult:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület és bizottságai döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, végrehajtásának szervezésében, ellenőrzésében,

b) a döntés előtt a döntést megalapozó előzetes információt igényelni a közös önkormányzati hivataltól,

c) jelzéssel élni, ha a végrehajtásban hiányosságot tapasztal, vagy a döntéstől eltérést észlel,

d) a képviselő-testület és bizottságai irataiba, jegyzőkönyveibe titoktartás mellett betekinteni,

e) interpellációt és kérdést feltenni a testület ülésén,

f) sürgősségi indítványt előterjeszteni,

g) a képviselő-testület ülésének összehívását, zárt ülés elrendelését, titkos szavazást, név szerinti szavazást, vita lezárását kezdeményezni.

(2) A képviselő az Mötv-ben foglaltakon túl köteles:

a) ellátni a testület által meghatározott feladatokat,

b) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magántitkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő, aki a kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület

 üléséről előzetes bejelentés nélkül távol marad, és távolmaradását alapos indokkal nem

 menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.

 (4)  A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

38. §

(1) A polgármester a képviselőt szakmai ismeretei, felkészültsége szerint bevonhatja a

     döntések előkészítésébe, különböző szervekkel folytatott tárgyalásokba.

(2) A képviselő rendelet megalkotására és határozat meghozatalára vonatkozó

 kezdeményezési jogára e rendeletben az előterjesztések rendjének általános szabályaira és a rendeletalkotás szabályaira megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

39. §

(1) Az Mötv. szerinti érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselőtestület a

      képviselő mulasztást követően esedékes tiszteletdíját 25 %-kal csökkenti. Ismétlődő

      esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) Kétség esetén, az Ügyrendi Bizottság vizsgálatát követően, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a szankció alkalmazásáról.

(3) Az érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítását bármely képviselő

 kezdeményezheti az érintettséget megalapozó ok megjelölésével.

40. §

(1) A képviselő-testület az Mötv-ben foglalt kötelezettségeit megszegő képviselő

      kötelezettségszegés megállapítását követően esedékes hónapra járó tiszteletdíját 25 %-kal

      csökkenti. Ismétlődő esetben a csökkentés időtartama három hónapra emelkedik.

(2) A kötelezettségszegés tényének megállapítását bármely képviselő kezdeményezheti.

     A kezdeményezést a kötelezettségszegés részletes ismertetésével, írásban, a

     polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület a kezdeményezés polgármesterhez

     érkezését követő ülésén dönt a kötelezettségszegés megállapításáról és a szankció

     alkalmazásáról.

14. A képviselő-testület bizottsága

41. §

(1) A képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre, mely elnökből és két tagból áll.

(2) A bzottság a következő feladatokat látja el:

     a) végzi a képviselői vagyonnyilatkozat ellenőrzését, kezelését, nyilvántartását,

     b) ellátja az összeférhtetlenségi és méltatlansági ügyek vizsgálatát,

     c) titkos szavazás esetén szavazatszámláló vizottsági feladatok lát el.

(3) A bizottság tagjainak névjegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

42. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb képviselő tagja hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a képviselő-testület határozatára és a polgármester indítványára.

(3) A képviselő-testület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja. 

(4) A bizottság működésére, az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl, a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának teljesítéséig tart. Összetételére és működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok irányadók.

15. A polgármester, az alpolgármester

43. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármester ügyfélfogadási rendje: 

munkanapokon:   9.00 – 10.00 óráig.

(2) A polgármester szabadságát a tárgyév február 28. napjáig ütemezi és bejelenti a képviselő-testületnek. A szabadságot az önkormányzati hivatal tartja nyilván.

(3) A polgármester az önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Fő feladatai különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,

c) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése,

d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

e) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,

g) kapcsolattartás a helyi pártok vezetőivel,

h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának segítése,

i) a képviselők, a bizottsági elnök munkájának segítése,

j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése.

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya

 miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a    polgármester – az Mötv. 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat, melyről a következő ülésen tájékoztatást köteles adni.

(5) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42.§-ában

 meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan önkormányzati ügynek minősül az az ügy, melynek tárgyában a döntés elmaradása veszélyeztetné a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy a képviselőtestület határozatának végrehajtását.

44. §

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármestert a polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, továbbá a polgármester akadályoztatása esetén, a polgármester jogosultságai illetik meg.

16. A közös önkormányzati hivatal

45. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítését, az önkormányzati döntések végrehajtását, a testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt igazgatási feladatok ellátását a közös önkormányzati hivatal végzi.

(2) A közös önkormányzati hivatal jogi személy. Gazdálkodik az önkormányzat éves költségvetésével a képviselő-testület által megállapított keretek között.

(3) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységei:

a) hatósági osztály

b) pénzügyi osztály

c) titkársági és szervezési osztály

(4) Az osztályok vezetését határozatlan időre megbízott osztályvezetők látják el.

(5) A közös önkormányzati hivatal szervezetére és működésre vonatkozó szabályokat a hivatal ügyrendje tartalmazza.

(6) A közös önkormányzati hivatal működését Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Teleki, Teleki önkormányzatok illetékességi területére vonatkozóan látja el.

(7) A közös önkormányzati hivatal társulási szerződés alapján más települések illetékességi területén is eljár.

(8) A képviselő-testületek együttes ülése dönt a közös önkormányzati hivatal tevékenységéről szóló éves beszámoló elfogadásáról.

17. A jegyző

46. §

(1) A jegyző a polgármesterek irányításával gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, mely feladatkörében:

a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, elkészítéséről és a szavazatok összeszámlálásáról,

d) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a képviselő-testületnek, a bizottságnak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,

e) tájékoztatja a képviselő-testületet a közös önkormányzati hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

f) szervezi a közös önkormányzati hivatal jogi felvilágosító munkáját,

g) ellátja az igazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat,

h) ellátja a közös önkormányzati hivatali megállapodás szerint érintett képviselő-testületek, bizottságok, és képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat,

i) köteles az érintett települések képviselő-testületi ülésein személyesen vagy megbízottja útján részt venni, és a szükséges tájékoztatást megadni,

j) személyesen vagy megbízottja útján hetente egy napon, a közös önkormányzati hivatal ügyrendjében foglaltak szerint, ügyfélfogadást köteles tartani.

(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, azok szerveinek és a polgármestereknek, ha

      döntésük, működésük jogszabálysértő.

 (3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk

 esetén a titkársági osztályvezető; a jegyzői feladatok ellátásához előírt szakképzettséggel nem rendelkező osztályvezető esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónapra - a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig ellátni.

18. A társulások

47. §

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb

     megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület különösen más

     képviselő-testületekkel és a megyei önkormányzattal alakít társulást.

(2) Az önkormányzat társulásainak jegyzékét e rendelet függelékeként kell nyilvántartani.

19. A helyi nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése

48. §

(1) Teleki Község Önkormányzata – figyelemmel a nemzetiségek jogairól szóló törvény rendelkezéseire – a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja.        

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére a Rákóczi u. 49. szám alatti székhelyén az önkormányzati hivatal épületén belül ingyenesen biztosítja a helyiséghasználatot, feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, igény szerint, havonta legalább 16 órában az alábbi feladatok elvégzésével:

a) a testületi ülések előkészítése (meghívó, előterjesztések, testületi munkával összefüggő anyagok, hivatalos levelek írása,  sokszorosítási és postázási feladatok ellátása,)

b) a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, elektronikus úton történő felterjesztése

c) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a jegyzőkönyvek és testületi döntések nyilvántartása

d) az önkormányzati hivatal helyiségében levő vezetékes telefon használatának biztosítása a nemzetiségi önkormányzat feladatainak ellátása céljából, a kijelölt munkatárs közreműködésével,

e) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi törvényben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester a nemzetiségi törvényben  előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi törvényben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

20. Záró rendelkezések

49. §

(1) E rendelet 2014. október 20.-án 14 óra 30 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 6/2011.(IV.15.) önkormányzati rendelet.

Teleki, 2014. október 20.

                         Hári László István                                                         Dr. Kiss Pál

                            polgármester                                                         címzetes főjegyző

Kihirdetve: Teleki  Község Önkormányzatának hirdetőtábláján 15 napra elhelyezett hirdetménnyel 2014. október 20.-án 14  óra 20 perckor.

                                                                                                           Dr. Kiss Pál

                                                                                                       címzetes főjegyző