Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.31.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
Hatályos: 2014. 11. 01- 2025. 12. 31Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2014(X.31.) önkormányzati rendelete
A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról
2014.11.01.
Zalaszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, a Környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktd tv.) 21/A. § (2), 26. § (4) bekezdése, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja, hatálya
1. §
1. A rendelet célja, hogy
1. meghatározza a helyi vízgazdálkodás hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint díjkedvezmények és mentességek eseteit,
2. meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.
1. A rendelet hatálya Zalaszentmárton község közigazgatási területére terjed ki.
A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok
2. §
1. Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
1. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében nem haladja meg a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett állapot-felmérés keretében mért értékeket.
1. A (2) bekezdés szerinti felmérés eredményét a kibocsátó köteles öt évig megőrizni és ellenőrzés esetén az adóhatóság rendelkezésére bocsátani.
A talajterhelési díj alapja
3. §
1. A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor a szolgáltatott víz mennyiségéből, vagy egyedi vízbeszerzés esetén a méréssel igazolt, felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyiségéből kell kiindulni. Az átalányösszeg egyenlő a települési egy főre jutó ivóvízfogyasztás nagyságával, amely Zalaszentmárton közigazgatási területén 968 m3/fő/év. Az átalány egy főre jutó vízfogyasztás mértékének számítása az éves értékesített ivóvíz és a lakosságszám hányadosa.
1. A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor az (1) bekezdésben meghatározott vízmennyiséget csökkenti a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség.
1. A talajterhelési díj csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.
A talajterhelési díj összege
4. § A talajterhelési díj összege a 2003. évi LXXXIX évi törvény 12. § (3) és (4) bekezdése alapján számított összeg.
A területérzékenységi szorzó
5. § A talajterhelési díj kiszámításakor figyelembe veendő területérzékenységi szorzó 1,5 mivel Zalaszentmárton - a 27/2004(XII.25.) KVVM rendelet melléklete alapján - a felszín alatti víz szempontjából „érzékeny” területen fekvő település.
A talajterhelési díj mértéke
6. §
1. A talajterhelési díj mértékét
1. A talajterhelési díj alapja,
2. A talajterhelési egységdíj, valamint
3. A területérzékenységi szorzó szorzata adja.
1. A talajterhelési díj számításának részletes szabályai:
A talajterhelési díj mértéke: TTD = E x A x T, ahol
TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj
E: az egységdíj 1200Ft/m3 (Kdtv. 12. § (3) bekezdése)
A: díjfizetési alap, e rendelet 3. §-ban szabályozottak szerint (m3)
T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó a 27/2004.(XII.25.) KVVM rendelet szerint 1,5
Díjkedvezmény, mentesség
7. § A kibocsátó nyilatkozata alapján talajterhelési díjmentességet élveznek azon kibocsátók, akik fürdőszobával nem rendelkeznek, vízfelhasználásuk kizárólag a lakásban kiépített falikútról, illetve kerti csapról történik, a szennyvízhálózatra való rákötésük műszakilag nem indokolt.
A díj megállapítása
8. § A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania a tárgyévet követő év március 31. napjáig.
A díj bevallása
9. §
1. A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell bevallania Zalaszentmárton Község Önkormányzata adóhatóságához, Község Jegyzőjéhez.
1. A bevallást a 1. számú mellékletben meghatározott formanyomtatványon kell megtenni.
1. A kibocsátó a bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év március 31. napjáig tesz eleget.
1. A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható
A díj befizetése
10. § A talajterhelési díjat a kibocsátónak a bevallás és az adó megállapítással egyidejűleg, a tárgyévet követő év március 31. napjáig kell megfizetnie ZALASZENTMÁRTON Község Önkormányzata által vezetett talajterhelési díj beszedési számlára.
Adatszolgáltatási szabályok
11. § (1) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli az ZALAVÍZ Zrt. szolgáltatót a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott víz mennyisége, az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz és a külön vízmérőn mért locsolási célú víz mennyisége tekintetében.
(2) Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezetet az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként. Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.
Ellenőrzés
12. §
1. Az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát.
1. Az ellenőrzés során az adóhatóság az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátó bevallásával.
1. Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e a bevallási és díjfizetési kötelezettségüknek.
Eljárási szabályok
13. §
1. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat Zalaszentmárton Község Önkormányzata adóhatósága látja el.
1. A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a díj megállapítására és a beszedésére, ellenőrzésére, valamint a végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ktd. tv., valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A környezetvédelmi alap
14. §
1. Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.
1. A környezetvédelmi alap bevételei a következők:
1. a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege
2. a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének harminc százaléka
3. a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része
4. az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege
5. egyéb bevételek.
1. A környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni a (7) bekezdés figyelembevételével.
1. A Képviselő-testületnek a környezetvédelmi alap
1. Tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
2. A tényleges felhasználásról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkeznie kell.
1. A helyi vízgazdálkodási hatósági körbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi.
1. Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.
1. A (6) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen:
1. A csatornázás
2. A szennyvíztisztítás
3. A vízbázis védelem
4. A település monitoring kialakítása és működtetése
5. A tartós környezetkárosodások kármentesítése
6. A potenciális és tényleges szennyező források szennyezésének megelőző,illetőleg utólagos műszaki védelme.
Záró rendelkezések
15. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.