Kőszegszerdahely község Önkormányzati Képviselő-testületének

8/2014.(XI.26.) számú rendelete a helyi adókról szóló

8/2003.(X.07.) önkormányzati rendeletének módosításáról

Kőszegszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003.(X.07.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: „Ör.”) a következők szerint módosítja:

1.§

Az Ör. 13.§-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

 „(3) Az érintett a zárt ülés meghatározott részére is meghívható. Több ellentétes érdekű érintett esetén az érintetteket a képviselő-testület külön-külön hallgatja meg, ezt a meghívójukban jelezni kell.

(4) Zárt ülésre az érintett meghívása kötelező, amennyiben az érintett meghallgatása szükséges, továbbá a döntés meghozatala függ az általa közölt adattól vagy nyilatkozattól.

(5) A zárt ülésen hozott közérdekű adatot tartalmazó határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. A határozat ismertetése során az érintett hozzájárulása nélkül személyes adat nem hozható nyilvánosságra.

(6) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak az ülésen tanácskozási joggal résztvevők, amennyiben az ülésen részt vett a tárgyban közvetlenül érdekelt, a jegyző, aljegyző és a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, illetve megbízottja tekinthet be.”

2.§

Az Ör. 19.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

 „19.§(3) Minősített többség szükséges:

a) titkos szavazás elrendeléséhez,

b) a korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon elidegenítéséhez vagy hasznosításához,

c) a gazdasági program elfogadásához,

d) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,

e) kötvénykibocsátáshoz,

f) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához,

g) helyi népszavazás nem kötelező kiírásához,

h) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához,hatáskör visszavonásához,

i) a bizottság elnökének és tagjának visszahívásához.”

3.§

(1) Az Ör. 20.§-a következő bekezdésekkel egészül ki:

 „(4) A névszerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(5) A névszerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

(6) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A titkos szavazást a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(8) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(9) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás eredményét,

d) a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(10) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.”

(2) Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

„20/A§

(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén - közeli hozzátartozójára is kiterjedően - bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonellenőrző és Összeférhetetlenségi  Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 50 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról. „

4.§

Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

„28/B § Határozat megtárgyalását, elfogadását kezdeményezheti a polgármester, bármely képviselő és a jegyző, vagy az aljegyző. A határozati javaslat az ülésen szóban is előterjeszthető.”

5.§

(1) Az Ör. 31.§ (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

 „d) az önkormányzati képviselők méltatlanságának kivizsgálása”

(2) Az Ör. 31.§-a a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) A vagyonellenőrző és összeférhetetlenségi bizottság állásfoglalásával nyújtható be előterjesztés:

a) képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés,

b) képviselői vagyon-nyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítása

tárgyában.”

6.§

Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

 „37.§

(1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével - halasztást nem tűrő valamennyi ügyben döntést hozhat.

(2) A polgármester a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyben – a képviselő-testület kizárólagos döntési hatáskörébe tartozó ügyeinek kivételével – döntést hozhat. A döntésről a Képviselő-testület soron következő ülésen tájékoztatást köteles adni.”

7.§

Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

 „40.§

(1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő-testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, lehetőleg azonnal, még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés (de legkésőbb a következő ülésig) ezt jeleznie kell a képviselő-testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.

(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő-testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.”

8.§

Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

„41/A§ A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a közös önkormányzati hivatal gazdasági vezetője látja el a jegyzői feladatokat.”

9.§

(1) Az Ör. az 50.§ után a következő alcímmel egészül ki: „Közmeghallgatás”

(2) Az Ör. 51.§-a a következő bekezdésekkel egészül ki:

 „(4) Közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele indítványozza azt.

(5) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni, melynek megtörténtéről és a válaszról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.”

10.§

Az Ör. a következő §-sal egészül ki:

 „54.§

(1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre, tájékozódásra.

(2) A képviselő-testület illetve a polgármester a lakossági fórumok szervezéséről (gyakoriságáról, a meghívandók köréről) szükség szerint dönt.

(3) A jegyző vagy képviselője a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.”

11.§

Az Ör. X. fejezet címe  helyébe a következő cím lép:

„Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,lakossági fórumok”

12.§

(1) Az Ör. 20.§(1) bekezdésben a „szavazás” szövegrész helyébe „nyílt szavazás” kerül.

(2) Az Ör. 13.§ (3) bekezdésének száma (7)-ra változik.

13.§

Hatályát veszti az Ör 48.§ (2) bekezdésében a„-közmeghallgatás után-„ szövegrész.

14.§

Ez a rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

Záradék:

A rendelet 2014. november 26. napján kihirdetésre került.

Tóth János jegyző