I. Fejezet

Bevezető rész

Szaknyér község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1)  bekezdés  d)  pontjában,  Magyarország  helyi  önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében, az  államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.  törvény  10.§ (5) bekezdésében  szereplő rendelkezéseire  figyelemmel, Magyarország  helyi  önkormányzatairól  szóló  2011.  évi  CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

II. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Szaknyér község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9934 Szaknyér, Petőfi u. 5.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Ivánci Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9931 Ivánc, Kossuth L. u. 119. A Hivatal kirendeltségének címe: 9937 Pankasz, Fő út 64.

(4) Az Önkormányzat az őt megillető jogosítványokat a Képviselő-testület, annak felhatalmazására bizottsága, a polgármester, illetve az önkormányzat hivatala (a továbbiakban: Hivatal) útján gyakorolja.

 (5) Az Önkormányzat illetékessége Szaknyér község közigazgatási területére terjed ki.

2.§ (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(2) Az Önkormányzat a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - kölcsönös érdekek alapján együttműködik a szaknyéri székhelyű társadalmi szervezetekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a Képviselő-testület feladata.

(3) A Képviselő-testület a lakosság önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás során tanácskozási jogot biztosít a község illetékességi területén bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy részére a Képviselő-testület üléseire, az őket érintő napirendek vonatkozásában.

(4) A Képviselő-testület eseti döntéssel határozza meg fenti (3) bekezdésben említett társadalmi szervezetekkel való, jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban nem szabályozott együttműködési formák részleteit egy-egy konkrét, az adott szervezetet is érintő kérdéskör tekintetében.

III. Fejezet

Az Önkormányzat feladata, hatásköre

3.§ (1) Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

IV. Fejezet

A Képviselő-testület feladat és hatásköre

4.§ (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott          2 helyi képviselőből és e feladatát főállásban ellátó polgármesterből áll.

(2) A Képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról, annak felmerülésekor dönt.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

(4)  Az Önkormányzat által társult formában fenntartott intézmény működtetése során a Társulás létrehozására irányuló Megállapodásban foglaltak szerint ruházza át a Képviselő-testület  hatáskörét a polgármesterre. A Képviselő-testület által megalkotott önkormányzati rendeletekben meghatározott hatáskör átruházás során az abban foglaltak szerint kell eljárni.

V. Fejezet

A Képviselő-testület működése, összehívása

A Képviselő-testület ülése

5.§  (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés helye az önkormányzat székhelyének épülete.

(2) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.-ben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott gyakorisággal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a Képviselő-testület évente éves munkaterv alapján határozza meg.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben meghatározottakon felül összehívott ülése a rendkívüli testületi ülés.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

A testületi ülés összehívása

6.§  (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester és az őt helyettesítő alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a Képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

A meghívó

7.§  (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) állandó meghívottként:

aa) a képviselőket,

ab) a jegyzőt,

ac) akit a polgármester megjelöl.

b) eseti meghívottként:

ba) a napirendi pont előterjesztőjét,

bb) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,

bc) a településen bejegyzett székhellyel rendelkező és működő társadalmi szervezet képviseletére jogosult személyt e minőségében

bd) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;

b) a napirendi pontok felsorolását,

c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását sk. megjelöléssel.

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább          3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

A képviselő-testületi anyag, előterjesztések

8.§  (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

(3) Írásban kizárólag a rendelet-tervezeteket kell előterjeszteni.

A tájékoztatók és beszámolók

9.§ (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

Az előterjesztők

10.§ (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

Gazdasági program és munkaterv

11.§ (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára programot terjeszt a Képviselő-testület elé.

(2) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet legkésőbb tárgyév február 28. napjáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(3)   A munkaterv tartalmazza:

(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját, az előrelátható napirendeket,

(b)  a jogszabály által kötelezően előírt napirendeket;

(c)  mindazon egyéb javaslatokat, melyeket a javaslat tételre jogosult személyek vagy szervek adtak és amelyeket a Képviselő-testület napirendre tűzésre érdemesnek tartott.

A Képviselő-testület ülése

12.§  (1) A Képviselő-testületi ülésének vezetésére az Mötv. 45.§-ában továbbá e rendelet 7.§ (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2)  A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46.§ (2) bekezdése szerint tart.

(3)  A zárt ülést az ülés elnökének bejelentésére vita és szavazás nélkül kell megtartani.

(4)  A zárt ülésen az Mötv. 46.§ (3) bekezdésében előírt személyek vesznek részt.

(5)  Az ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre az Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadók. 

(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

Zárt ülés elrendelésének módja

13.§  (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.

(2) A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(3) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

VI. fejezet

A Képviselő-testületi ülés rendje

A jelenlét megállapítása

14.§  (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) A Képviselő-testületi ülés határozatképességére az Mötv. 47.§-a az irányadó.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül a polgármester hívja össze. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik. A megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

A napirendi pontok elfogadása

15.§ A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára –megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

A testületi ülés lefolytatása

16.§ (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó maximum 5 percben rövid választ ad.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a Képviselőtestület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.

(5) A Képviselő-testületi ülésen – döntési és tanácskozási joggal nem rendelkező - megjelentek az ülés napirendjéhez kapcsolódva véleményt nyilváníthatnak és kérdést tehetnek fel. A hozzászólási igényt az ülés elnökéhez kell jelezni.

Az ülés rendjének fenntartása

17.§  (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig – a települési képviselő kivételével - a terem elhagyására is kötelezheti.

(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

A képviselő kizárása

18.§ (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49.§ -50.§-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

A szavazás módja

19.§  (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével – megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza, az Mötv. 50.§-ában előírtak figyelembevételével.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) az Mötv. 48.§ (1) bekezdése szerint hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6)  A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(7)  Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

Név szerinti szavazás

20.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

a) azt a törvény írja elő;

b) az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

Titkos szavazás

21.§ (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tart az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a.) és b.) pontjában foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4)  Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.

(5)   A titkos szavazást követően a szavazatszámlálásra létrehozott ad-hoc bizottság feladatait ellátó Képviselő-testület tagjai együttesen megszámolják a szavazatokat, az eredményt a polgármester ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6)  A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

A képviselő-testületi határozat

22.§ (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.

(2)     A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(3)     A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában – a jegyzőkönyv aláírását követően a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv aláírását megelőzően is, amennyiben azt aláírásukkal a jegyzőkönyv aláírására jogosultak leszignálják.

VII. fejezet

Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai

23.§ (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a Képviselő-testület tagja,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a jegyző,

d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani. A rendelet-tervezetet a polgármester utasítására a jegyző készíti elő.

(3) A rendelettervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.

(4) A lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél a rendelet-tervezetet vitára lehet bocsátani. A vita eredményéről, az ott elhangzott javaslatokról, véleményekről a Képviselő-testület a jegyzőt értesíti.

(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, az önkormányzati rendeletet aláírására az Mötv. 51.§ (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Az önkormányzati rendeleteket éveként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot.

(7) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(8) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosítása

24.§ (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző 3 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a Képviselő-testület számára.

A jegyzőkönyv

25.§ (1) A Képviselő-testület üléséről a jegyző jegyzőkönyvet készít az Mötv. 52.§ (1) bekezdésében meghatározott tartalommal.

VIII. Fejezet

A települési képviselő

26.§  (1) A települési képviselőt az Mötv. 32.§-ában és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) Valamennyi képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(3) A települési képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

IX. Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottság

27.§  (1) A Képviselő-testület állandó bizottságot nem hoz létre, a Képviselő-testület látja el az alábbi feladatokat:

a) a vagyonnyilatkozat tételére köteles személyektől a vagyonnyilatkozatok átvétele, e rendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése,

b) az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása, annak alapján a Képviselő-testület részére döntés céljából történő előterjesztés

c) titkos szavazás lebonyolítása esetén ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.

A Képviselő-testület vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos

feladatai és eljárása

28.§  (1) A Képviselő-testület feladata, hogy a vonatkozó jogszabályokban megállapított határidőt követő 30 napon belül megvizsgálja, az Önkormányzat valamennyi megválasztott képviselője eleget tett-e vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő túllépése esetén a polgármester írásban szólítja fel az érintett képviselő-testületi tagot, hogy pótlólag teljesítse ezirányú kötelezettségét, tájékoztatva egyidejűleg arról, hogy annak benyújtásáig a képviselő jogait nem gyakorolhatja és a számára meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(3) A Képviselő-testület a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét, feltüntetve, hogy közülük ki adta meg, illetőleg ki tagadta meg a nyilatkozattételt.

(4) A nyilvántartást az Önkormányzat székhelyépületében, más iratoktól elkülönítetten, de a többi képviselő vagyonnyilatkozatával együttesen kell kezelni, melyről a polgármester gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület tagjainak vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott adatok kivételével - nyilvános, abba bárki betekinthet. Ez irányú kezdeményezést írásban kell bejelenteni a polgármester felé, mely 15 napon belül értesíti a betekintést kérő személyt annak kezdő és befejező időpontjáról, valamint helyéről, melynél a Képviselő-testület legalább 2 tagja köteles jelen lenni.

(6) Az érintett képviselő-testületi tagot a betekintés idejéről értesíteni kell, jelenlétének elmaradása azonban nem gátolja a betekintést.

(7) A betekintés során másolat a vagyonnyilatkozatról nem készíthető, s a dokumentum a helyiségből sem vihető ki.

(8) Amennyiben a kérelmező részére betekintésre kijelölt időtartam alatt más személy is jelen kíván lenni, aki korábban nem kezdeményezte írásban a polgármesternél ezirányú szándékát, vagy más képviselő-testületi tag vagyonnyilatkozatát kívánja megtekinteni, úgy számára e lehetőséget biztosítani kell, azonban annak megtörténtét a betekintést kérelmező személyekről vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(9) A betekintésre engedélyezett idő 1 óránál kevesebb és másfél óránál több nem lehet, kizárólag munkanapon, a Hivatal munkaidején belül kell biztosítani.

(10) Amennyiben a Képviselő-testület által megadott időpont nem megfelelő a kérelmező számára, s ezt jelzi a polgármester felé, úgy azt követően haladéktalanul újabb időpont kell biztosítani számára, hogy jogával élhessen.

(11) A képviselő-testületi tag hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Képviselő-testület tagjai tekinthetnek be, ellenőrzés céljából.

Az ellenőrzési eljárás lefolytatása

29.§ (1) A Képviselő-testület a Képviselő-testület tagja vagyonnyilatkozatának vagyoni részét – az erre irányuló, alapos indokkal és bizonyítékkal alátámasztott írásbeli kezdeményezés esetén - megvizsgálja, s ha a képviselőtestületi tagnak volt korábbi vagyonnyilatkozata is, úgy annak tartalmával összeveti.

(2) Amennyiben olyan jelentős eltérés tapasztalható, amely a képviselő-testületi tag munkaviszonyából, illetve egyéb jogviszonyából származó jövedelme alapján nem valószínűsíthető, fel kell kérni a vagyongyarapodás magyarázatára, mely kötelezettségének a felhívást követő 10 napon belül köteles írásban eleget tenni.

(3) Ennek elmaradása esetén a képviselő-testületi tag 8 napon belül igazolási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben rajta kívül álló okok miatt nem tud a felhívásnak eleget tenni, megjelölve annak okát, s a kötelezettség teljesítésének várható időpontját, melynek figyelembevételével a Képviselő-testület köteles új időpontot biztosítani számára.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület általi első felhívás esetén nem tesz eleget előírt kötelezettségének, s igazolási kérelmet sem terjeszt elő, úgy az igazolási kérelem benyújtására nyitva álló határidő elteltét követő 3 napon belül a polgármester e tényről értesíti a Képviselő-testületet. Amennyiben a polgármestert volt a kötelezettség megszegője, ez esetben az alpolgármester jár el a polgármester helyett.

(5) A polgármester köteles az általa lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselőtestületet soron következő ülésén tájékoztatni.

(6) Bejelentés esetén a Képviselő-testület ellenőrzési eljárást kizárólag abban az esetben köteles lefolytatni, amennyiben a bejelentő személye ismert és az ellenőrzési eljárás lefolytatásának indoka az ezirányú kérelemben rögzítésre került.

(7) Amennyiben a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, körülményt tartalmaz, amelyre nézve a Képviselő-testület korábban már nyilatkozattételre hívta fel a képviselőt, soron kívüli nyilatkozat tételére a képviselő-testületi tag nem kötelezhető.

(8) A Képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester az ellenőrzési eljárás eredményéről tájékoztatást ad, melyet a Képviselő-testület önálló napirendi pontként megtárgyal, valamint annak eredményéről a bejelentő személyt és a vizsgálattal érintett képviselő-testületi tagot értesíti.

Az összeférhetetlenség, méltatlanság

30.§ (1) Az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést a soron következő képviselő-testületi ülésen, - de legkésőbb a kezdeményezést követő 10 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A Képviselő-testületi ülésére meg kell hívni a kezdeményezést benyújtót.

(4) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

Ideiglenes (ad-hoc) bizottságok

31.§  (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A bizottság a belső működési szabályait - az Mötv. és e rendeletben szabályozott keretek között - maga állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság személyi összetételére a 27.§-ban foglaltak az irányadók.

(4) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

a) a bizottság alakításának célját és konkrét feladatait,

b) az elnök és a bizottsági tagok nevét,

c) feladat elvégzésére megállapított határidőt vagy feltételt.

X. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

A polgármester

32.§ (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el; illetményét, költségátalányát a Képviselő-testület határozza meg.

(3) A polgármester feladatait az Mötv. 67.§-a rögzíti.

(4) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben márt tárgyalt hatáskörén túlmenően:

(a)  fogadja az Önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet;

(b)  véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;

(c ) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;

(d) dönt az Önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő elhelyezéséről az állami hozzájárulások kivételével,

(e)  dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,

(f) az Önkormányzat alkalmazottainak egy havi munkabére és járulékai erejéig történő munkabérelőlegéről,

(g) a költségvetési tartalék terhére – utólagos beszámolási kötelezettség mellett – az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg utalványozhat,

(h)  ellátja a mindenkor hatályos jogszabályi előírások által részére meghatározott feladatokat.

(5)  A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatait az Mötv. 61.§-a szabályozza.

Az alpolgármester

33.§  (1) A Képviselő-testület a települési képviselők közül 1 fő alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve e személyek tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére a korelnök jogosult.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

A jegyző

34.§ (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81.§-ában meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti, együttes akadályoztatásuk esetén a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.

A Hivatal

35.§ A Képviselő-testület az Mtv. 84.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásra létrehozza a Hivatalt, amelynek működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Hivatal Ügyrendje tartalmazza.  

XI. Fejezet

A társulások

36.§ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.

XII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményez

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

37.§ A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

38.§ (1)  A Képviselő-testület az Mötv. 54.§-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart.  

(2)     A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell. 

(3)    A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak. 

39.§  (1) A Képviselő-testület a lakosság  szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt. 

(2)  A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább            3 nappal tájékoztatni kell. 

XIII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

40.§ Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

41.§ A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik. 

XIV. Fejezet

Záró rendelkezések

42.§ (1) E rendelet kihirdetésekor lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szaknyér község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (IV.01.) rendelete.

Szaknyér, 2014. október 21. 20 óra 15 perc.

                                                  Hada Ibolya sk.                        Hollósiné Botka Ildikó sk.

                                                  polgármester                                    jegyző

Záradék:

E rendelet kihirdetésre került 2014. október 21. napján, Szaknyér község Önkormányzat hirdetőtábláján 20 óra 16 perckor történő kifüggesztéssel.

Szaknyér, 2014. október 21. 20 óra 16 perc

                                                                                        Hollósiné Botka Ildikó sk.

                                                                                                   jegyző