Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014 (XI.3.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2021. 07. 30

Gánt Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014 (XI.3.) önkormányzati rendelete

A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Gánt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendelet alkotja:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Gánt Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.

Az önkormányzat székhelye: 8082 Gánt, Hegyalja u. 25.

(2) Működési területe: Gánt Község közigazgatási területe.

(3) Az önkormányzat jelképei: címere és zászlaja, melyeknek leírást és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati jogokat a képviselő-testület gyakorolja.

(5) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(6) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, amelyből 1 fő polgármester és 4 fő képviselő (a képviselő-testületi tagok névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza).

(7) A település nemzetközi kapcsolatai:

a) Németország Wehretal,

b) Románia Mikaháza

.

II. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREINEK FELSOROLÁSA

2. § A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök:

(1) önkormányzati segély ügyek,

(2) méltányossági ápolási díj ügyek,

(3) szociális étkeztetés ügyek,

(4) házi segítségnyújtás ügyek,

(5) közterület használati engedély kiadása, elutasítása

III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

A képviselő-testület működése, ülései és munkaterve

4. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület üléseit a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testület éves munkatervet készít a tárgyévet megelőző év december 31-ig az előre látható feladatok meghatározására.

(4) A munkaterv megküldésre kerül:

  • a) a települési képviselőknek,
  • b) a munkatervben érintett előadóknak,

A képviselő-testület összehívásának rendje

5. § (1) A polgármester a képviselő-testület üléseit az ülés helyének és napjának, a kezdés időpontjának megjelölését és a javasolt napirendet tartalmazó írásbeli meghívóval hívja össze, amelyet a hivatalsegéd kézbesít.

(2) A testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

  • a) az általános iskola vezetőjét,
  • b) óvoda vezetőjét,
  • c) Vérteskozmai Községvédő Egyesület elnökét,
  • d) Vértesi Tömegsport Egyesület elnökét,
  • e) A Gránási Baráti Kör elnökét,
  • f) a bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem képviselő tagjait, s mindazokat a személyeket, akiknek megjelenését a polgármester napirend tárgyalásakor szükségesnek tart.
  • g) Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatal vezetőjét.

(3) A meghívóhoz az előterjesztéseket és a rendelet-tervezeteket mellékelni kell. A képviselő-testülethez előterjesztést jogosult benyújtani – amennyiben az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges – a polgármester, a települési képviselő és a képviselő-testület bizottsága.

(4) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 naptári nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig egy naptári nappal előbb kell az érdekelteknek megküldeni. Rendkívül indokolt esetben meghívó nélkül, elsősorban telefonon, SMS, vagy e-mail küldésével is összehívható a képviselő-testület.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot – a település lakosságát – a meghívó hirdetőtáblára, hirdetőszekrénybe való kifüggesztésével tájékoztatja.

Az előterjesztések

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület rendes, vagy rendkívüli ülése elé kerülő rendeleti javaslat, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.

(2) Rendelet-tervezet csak írásbeli lehet.

(3) Az írásbeli előterjesztés tartalmazza a tárgyat és a tényállást, a lehetséges döntési alternatívákat és azok indokolását, a rendeleti, vagy határozati javaslatot, szükség szerint a határidő megjelölését, jogszabályi hivatkozást és a felelős nevét.

(4) Az előterjesztéshez csatolni kell az illetékes bizottságok véleményét és javaslatát.

(5) Az írásbeli előterjesztéseket az azt tárgyaló képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 10 naptári nappal kell a jegyzőnél leadni.

Alakuló ülés

7. § (1) Az alakuló ülés: a polgármester hívja össze a választást követő 15 napon belül.

(2) A polgármester és a képviselők esküt vagy fogadalmat tesznek, erről esküokmányt írnak alá.

(3) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét.

(4) A polgármester előterjesztésére megválasztják a bizottságok tagjait, az alpolgármestert, döntenek illetményükről, tiszteletdíjukról.

Rendes ülés

8. § (1) A képviselő-testület rendes ülését havonta egy alkalommal tartja.

(2) A rendes, nyílt ülés kötelező napirendi pontja a polgármester írásos beszámolója az elmúlt rendes ülést követő fontosabb eseményekről.

(3)[1] A rendes ülés ideje: általában a hónap második hétfői napja.

Rendkívüli ülés

9. § A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze halaszthatatlan ügy, vagy ha az önkormányzati érdek azt indokolja, illetve a képviselők több mint felének, vagy bármelyik bizottság kérésére, a jegyző indítványára.

Az ülések nyilvánosságának biztosítása

10. § A képviselő-testület nyilvános ülésein bárki részt vehet.

Az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében

hozható intézkedésekről

11. § (1) A polgármester biztosítja a tanácskozás rendjét:

  • a) megadja a szót,
  • b) felszólítja azt, aki eltért a tárgytól, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
  • c) szükség esetén javasolja a képviselő-testületi ülés félbeszakítását,
  • d) tárgyalási szünetet rendelhet el.

(2) A nyilvános ülésen résztvevő hallgatóság részére a polgármester hozzászólási jogot adhat. A képviselő kezdeményezheti a hozzászólási jog megadását, megvonását. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül – a hozzászólási jogot megvonhatja.

(3) Rendzavarás esetén a rendbontót, vagy rendbontókat a polgármester figyelmezteti és ismételt rendzavaráskor a testület egyszerű szótöbbségű egyetértése esetén az ülésterem elhagyására kötelezi. Ha a rendbontó személye nem állapítható meg, a polgármester a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(4) Ha a testületi ülésen rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbségű szavazással szünetet rendel el. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.

Zárt ülés

12. § (1) A zárt ülés megtartását a polgármester, bármelyik települési képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesznek részt.

(3) Aki zárt ülésen jogtalanul tartózkodik, azt az ülés elnöke távozásra szólítja fel, kiutasítja.

Az ülés tanácskozási rendje, az ülés vezetése

13. § (1) A polgármester

  • a) az ülést megnyitja, illetőleg berekeszti,
  • b) az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevének felsorolásával megállapítja az ülés határozatképességét,
  • c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülést követő fontosabb eseményekről,
  • d) javaslatot tesz az ülés napirendjére, az önkormányzati bizottságok, a polgármester, valamint a települési képviselők szóban, a napirend elfogadása előtt indítványozhatják valamely kérdés napirendre tűzését. A napirend felett a testület vita nélkül határoz.
  • e) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, az előadókhoz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
  • f) szót ad a szavazás előtt a jegyzőnek, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni. A jegyző megalapozott válaszadása érdekében kérheti a döntés elhalasztását.
  • g) az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról dönt a testület és ezek figyelembe vételével az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról
  • h) megállapítja a szavazás eredményét,
  • i) a zárt ülésen hozott határozatokat kihirdeti.

(2) A napirend előadója az állampolgárok észrevételeire, kérdéseire együttesen válaszol.

Határozatképesség

14. § (1) Amennyiben az ülést határozatképtelenség miatt (3 képviselőnél kevesebb van jelen) el kell halasztani, annak 8 naptári napon belül – az előzetesen kitűzött napirend szerinti – ismételt összehívásáról a polgármester gondoskodik.

(2) Az ülésről igazoltan van távol az a települési képviselő, aki akadályoztatva van és ezt a tényt a polgármesternek előzetesen bejelenti.

Döntéshozatali eljárás

15. § Minősített többség (legalább 3 képviselő igen szavazata) szükséges a törvényekben meghatározottakon túl önkormányzati vagyon átruházásához 100.000,- Ft összeghatár felett.

16. § (1) Ha a képviselő-testület szavazategyenlőség, vagy tartózkodás miatt hoz elutasító döntést, akkor – ha az érintett újból kéri – a soron következő testületi ülésen ismét napirendre kell tűzni a kérdést.

(2) Amennyiben ismételten elutasító döntés születik, a kérdést csak olyan új tény, vagy adat felmerülése esetén lehet a testület elé egy éven belül előterjeszteni, amitől a döntés megváltoztatása várható.

A szavazás módja

17. § (1) A képviselő-testület a döntéseit – határozat, rendelet – nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Név szerint kell szavazni, ha azt a jelenlévő képviselők egynegyede kéri. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámlálja és a szavazás eredményét átadja a polgármesternek, s azt a polgármester hirdeti ki. A kihirdetett névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(4) A titkos szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság átadja a polgármesternek, s azt a polgármester hirdeti ki.

(5) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  • a) a szavazás helyét, idejét,
  • b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
  • c) a szavazás során felmerült körülményeket,
  • d) a szavazás eredményét.

A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető köztisztviselő írja alá és azt az ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

Az önkormányzat rendelet alkotása

18. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

  • a) a polgármester,
  • b) a képviselő,
  • c) a képviselő-testület bizottsága és
  • d) a jegyző.

(2) A rendelet tervezetét a tárgy szerint illetékes bizottság előzetesen megtárgyalja és állásfoglalását, javaslatait a képviselő-testület elé terjeszti. A polgármester javaslatot tesz arra, hogy a rendelet megalkotása egy, vagy két fordulóban történjen. A két fordulóban történő rendeletalkotásról a képviselő-testület dönt.

19. § A rendelet megjelölése:

20. § (1) A jegyző köteles biztosítani, hogy a kihirdetett rendeleteket a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalban ügyfélfogadási időben bárki megtekinthesse.

(2) A rendeletek Nemzeti Jogszabálytárban történő felterjesztéséről nyilvántartásáról és naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület határozathozatala

21. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(2) A határozat jelölése:

Felelős:

Határidő:

Interpellációk

22. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 munkanapon belül írásban – érdemi választ kell kapnia.

(2) Az interpellációkkal a képviselő-testület a napirendi pontok tárgyalását követően foglalkozik.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően, legalább 2 naptári nappal előtte kell a polgármesternél írásban bejelenteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve azt, hogy az interpellációját szóban is elő kívánja-e adni.

(5) Az interpelláció írásos bejelentésétől el lehet tekinteni, de ilyen esetben az ülésen szóban elhangzó interpellációval is foglalkozni kell.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és erről vita nélkül, külön dönt a képviselő-testület is.

(7) Az írásban adott választ az interpelláló képviselőnek, a válasz másolatát pedig egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a következő ülésen kell dönteni.

(8) A képviselő-testület az interpelláció alapján – az illetékes bizottság bevonásával és az interpelláló részvételének lehetőségével – részletes vizsgálatot is elrendelhet.

A vizsgálat eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén, de legalább 30 naptári napon belül számot kell adni.

A vizsgálat eredményének elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

Jegyzőkönyv

23. § (1) A képviselő-testületi ülésekről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvhöz csatolandó a jelenléti ív, a meghívó, az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok, valamint az elfogadott rendeletek, továbbá az írásban benyújtott interpelláció. A jegyző gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvek 15 napon belül elkészüljenek és a Nemzeti Jogszabálytárban felterjesztésre kerüljenek. A nyílt ülés jegyzőkönyvét aláírás után a www.gant.hu honlapon közzé kell tenni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • a) az ülés helyét és időpontját,
  • b) a megjelent képviselők és tanácskozási joggal meghívottak nevét,
  • c) az egyéb résztvevők jelenlétét,
  • d) az igazoltan és igazolatlanul távollévő képviselők nevét,
  • e) a napirend előtti felszólalások lényegét,
  • f) az elfogadott napirendet, a napirendek előadóit,
  • g) napirendenként az előterjesztés lényegét, írásos előterjesztés esetén a napirendi előadó esetleges kiegészítőjét, a felszólalók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólások, kérdések lényegét és az azokra adott válaszokat, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat,
  • h) a szavazás eredményét,
  • i) a kihirdetett határozatok, rendeletek szövegét,
  • j) az interpellációkat és az azokra adott válaszokat,
  • k) a napirend utáni bejelentéseket és válaszokat,
  • l) az ülés elnökének esetleges intézkedéseit és a testületi ülés fontosabb eseményeit.

(3) A képviselő-testület tagjai az elkészült jegyzőkönyveket elektronikus úton megkapják, amelyre két naptári napon belül tehetnek változtatási javaslatot. Ezen határidőt követően a jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző aláírja.

(4) A jegyző köteles biztosítani, hogy a testületi ülések jegyzőkönyveit (a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével) ügyfélfogadási idő alatt a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatalban és a gánti ügyfélfogadás alatt bárki megtekinthesse.

Közmeghallgatás

24. § (1) A képviselő-testület évente legalább két alkalommal – az általa külön meghatározott és 15 naptári nappal megelőzően meghirdetett időpontban – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról a település lakosságát a képviselő-testületi ülések összehívására vonatkozó szabályok szerint kell értesíteni.

(3) Közmeghallgatást kell tartani, ha

- a települési képviselők egynegyede,

- a képviselő-testület bármely bizottsága,

- vagy népi kezdeményezés indítványozza.

(4) A közmeghallgatáson a tanácskozási joggal meghívottak és a község lakosai vesznek részt.

(5) A közmeghallgatáson az állampolgárok kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a jelenlévő települési képviselőkhöz, a napirendi pont (pontok) előadójához, illetve közérdekű bejelentéseket, javaslatokat tehetnek.

(6) A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat a képviselő-testület értékeli, majd meghatározza azt a személyt (bizottságot), aki (amely) a vizsgálat után a szükséges intézkedést kezdeményezheti. Az intézkedés eredményéről a polgármester az érintettet, vagy érintetteket köteles tájékoztatni.

IV. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEI

Polgármester

25. § (1) A polgármester feladatát főfoglalkozású megbízatásként látja el.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott írásbeli döntések esetében a polgármesternek utalnia kell az átruházás tényére.

(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a soron következő rendes testületi ülésen beszámol.

(4) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(5) A polgármestert az alpolgármester, annak távollétében,

hiányában a Képviselő-testület korelnöke helyettesíti.

A képviselő-testület bizottsága, a bizottsági feladatok és szervezet

26. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (a bizottságok felsorolását az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza)

(2) A bizottság belső működési szabályait - az Mötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.

(3) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, - meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

(4)[2] A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatot az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság látja el.

(5) Az esetenként felmerülő feladatok ellátása érdekében ideiglenes bizottság is létrehozható, de ekkor is be kell tartani e rendeletben meghatározott szabályokat.

(6) A bizottságok javaslattevő, véleményező, ellenőrző, összehangoló munkát végeznek, melynek keretében különösen:

  • a) előkészítik, illetve véleményezik a képviselő-testület elé kerülő fontosabb előterjesztéseket,
  • b) javaslatot tesznek az önkormányzat feladat- és működési körébe tartozó ügyekben,
  • c) feladataik körében vizsgálatot folytatnak.

27. § (1)[3] A képviselő-testület állandó bizottsága a 3 fő képviselőből és 2 fő nem képviselőből álló Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság.

(2) A bizottság tagjaira bármelyik települési képviselő javaslatot tehet.

(3) A bizottság, feladatainak ellátásához munkájába bármikor bevonhat nem bizottsági tagot (külső szakértőt) is. A bizottság munkájában közreműködő résztvevőket esetenként az elnök kéri fel.

28. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ügyrendet alkot és annak megfelelően tartja üléseit.

(3) A bizottság ülésein bármelyik települési képviselő és a jegyző tanácskozási joggal részt vesz.

(4) Bármelyik települési képviselő javaslatot tehet a bizottság hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalására. A javaslatot tárgyaló bizottsági ülésre a képviselőt meg kell hívni.

(5) A bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a tárgyalt témák megnevezését, a felszólalások lényegét és a hozott döntéseket.

(7) A Bizottság ügyviteli teendőit a Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(8)[4]

A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal

29. § (1) A képviselő-testület Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre és működtet.

(2) A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal működését az ügyrend szabályozza.

Jegyző

30. § (1) A Csákvári Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője köteles a jogszabálysértő döntéseket, működést jeleznie.

(2) A jegyző:

  • a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
  • b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  • c) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
  • d) dönt a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben, valamint előkészíti azokat az önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyeket, amelyekben a polgármester dönt.
  • e) rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
  • f) végzi az önkormányzati rendelet előkészítésével kapcsolatos szakmai munkát,
  • g) jogi felvilágosítást végez, rendszeres ügyfélfogadást tart.
  • h) a jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

A települési képviselők

31. § (1) A települési képviselőket a polgármester, a jegyző és a Közös Hivatal ügyintézői – képviselői jogkörük gyakorlásakor – soron kívül fogadni kötelesek.

(2) A települési képviselők és a bizottságok nem képviselő tagjainak e tevékenységük során ténylegesen felmerülő költségeit (például: utazás) a mindenkor hatályos jogszabályok alapján téríti meg az önkormányzat.

(3) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő

ülésen esküt tesz.

(4) A képviselő főbb jogai:

a.) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b.) Megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

c.) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

d.) A közös hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést.

e.) Közérdekű ügyben kezdeményezheti a közös hivatal intézkedését, a hivatal érintett köztisztviselője erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

f.) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen- vagy legkésőbb 15 napon belül írásban- érdemi választ kell adni.

g.) Kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

h.) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

i.) A képviselő-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult.

(5) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) Köteles tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában. A közéleti szerepvállalással járó felelősségre a polgármester rendszeresen hívja fel a figyelmet.

b) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.

c) Megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

d) A képviselő-testület tagjainak be kell jelenteni személyes érintettségüket, ha az adott napirendben érintettek.

f) A képviselő-testület az érintettség elfogadásáról, vagy elutasításáról határozatban dönt.

V. FEJEZET HELYI NÉPSZAVAZÁS, HELYI NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

VI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE

35. § (1)[5] A költségvetés tárgyalása a polgármester előterjesztésében – az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság véleményezése után – történik.

(2) Az első fordulóban a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján a Közös Hivatal gazdasági koncepciót állít össze, melyben:

  • a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítési lehetőségeit,
  • b) meghatározni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait,
  • c) egyeztetni az igényeket és a célkitűzéseket a lehetőségekkel,
  • d) megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(3) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a képviselő-testület.

(4) A tervezet elsőként a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását dolgozza ki, ezek után a további, még vállalható önkormányzati feladatokat. A költségvetés bevételeit a források, kiadásait a célok szerint tartalmazza

VII. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

36. § Az önkormányzat törzsvagyonával és üzleti vagyonának vagyontárgyaival, vagyoni értékű jogaival a hatályos jogszabályok alapján, a jó gazda gondosságával gazdálkodik.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszíti: az önkormányzat szervezeti és működési

szabályzatáról szóló 6/2014. (V. 2.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

Az Önkormányzat bizottságáról

1. Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság:[6]

1.1. ellátja a vagyonnyilatkozatok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,

1.2. ellátja az összeférhetetlenség vizsgálatával kapcsolatos feladatokat,

1.3. véleményezi a költségvetési rendeletet és a végrehajtásáról szóló beszámolót,

1.4. foglalkozik továbbá minden olyan feladattal, amelynek véleményezésére, kidolgozására a képviselő-testület felkéri.


[1] A 8. § (3) bekezdése a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A 26. § (4) bekezdése a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
[3] A 27. § (1) bekezdése a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
[4] A 28. § (8) bekezdését a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
[5] A 35. § (1) bekezdése a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
[6] Az 1. melléklet cím szövege a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
[7] Az 1. melléklet 1.1. pontját a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
[8] Az 1. melléklet 1.2. pontját a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
[9] Az 1. melléklet 1.3. pontját a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
[10] Az 1. melléklet 1.4. pontját a Gánt Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2021. (VII. 27.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.