Sárkeszi Községi Önkormányzat

Képviselő-testületének

8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sárkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdésben, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a szervezetének kialakításával és működési rendjének meghatározásával kapcsolatos feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

Az önkormányzat hivatalos megnevezése:                     Sárkeszi Község Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye:                                  8144 Sárkeszi, Petőfi u. 45.

(3) Az önkormányzat honlapjának címe:                      www.sarkeszi.hu

(4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: hivatal@sarkeszi.fejer.hu

(5) Az önkormányzat önálló jogi személy.

(6) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Úrhidai Közös Önkormányzati Hivatal 8142 Úrhida, Kossuth u. 66.

(7) Az Önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, és a társulás látja el.

2. Az Önkormányzat jelképei, kitüntetései

2. § Az Önkormányzat jelképei: Sárkeszi Község címere és zászlaja.

3. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a Képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

4. § A képviselő-testület helyi kitüntetése, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot.

3. Nemzetközi kapcsolatok

5. § Az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, és szervezése mellett a Képviselő-testület feladata.   

6. § Az önkormányzat testvértelepülése: Morro Reatino (Olaszország)

4. Bélyegző használata

7. §  Az Önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

8. §    Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésére

a) a képviselő-testület által adományozott, helyi kitüntetésről, díjról, elismerésről  szóló oklevélen,

                        b) az Önkormányzat által kötött megállapodáson, szerződésen,

                        c) az Önkormányzat nevében tett nyilatkozaton.

9. §   A polgármester bélyegzője az Önkormányzat, valamint a Képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, levél, meghívó, intézkedés, határozat, utasítás.

10. §    A jegyző bélyegzője a Közös Hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon – különösen határozat, végzés, utasítás, nyilatkozat, valamint a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvén használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

11. §    A Közös Hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

5. Együttműködés a civil szervezetekkel

12. §    A lakosság társadalmi szervezetével önszerveződő közösségével való együttműködés érvényre juttatása érdekében annak képviselője, e rendelet szerint, tanácskozási joggal részt vehet  Képviselő-testület és bizottsága ülésén.

6. A képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

13. § Az önkormányzat képviselő-testületének tagjai a polgármester és a 4 települési önkormányzati képviselő, akik névsorát az I. függelék tartalmazza.

A képviselő-testület bizottságai

14. §  (1) A Képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

-Ügyrendi-, jogi-, etikai-, összeférhetetlenségi-, méltatlansági- és vagyonnyilatkozat kezelő bizottság – 3 fő képviselő

 (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bizottságok személyi összetételét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A bizottság feladata elsősorban a képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés-előkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:

            a) bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni,

b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni,

c) felkérhetik a polgármester adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,

15. §  A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a  bizottság  egy tagja  írja  alá. A jegyzőkönyvet az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni.

16. § (1) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:

-meghatározott időre vagy

-meghatározott feladat elvégzésére

hozhatja létre.

(2) A bizottság a meghatározott idő leteltét vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik és ezt az elnöke a képviselő-testülettel közli, egyúttal beszámol a képviselő-testületnek az elvégzett munkáról, annak eredményéről és a megtett intézkedésekről.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:

-dönt a bizottság elnevezéséről,

-rendelkezik a bizottság létszámáról, személyi összetételéről,

-meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselő-testülethez,

-meghatározza a bizottság feladat- és hatáskörét.

(4) Az ideiglenes bizottságra egyebekben az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

17. § (1) A bizottság működésére a következő eltérő szabályokat kell alkalmazni:

                   a) A bizottsági ülés meghívóját, valamennyi előterjesztéssel együtt, annak ülése  előtt legalább három nappal kell kiküldeni:

                                   aa) a bizottsági tagoknak,

                                   ab) a polgármesternek, alpolgármesternek,

                                   ac) a többi képviselőnek

                                   ad) a jegyzőnek.

b)A napirendi ponttal érintett személy, szervezet részére a meghívót, és az érintett napirendi pontra vonatkozó előterjesztést kell megküldeni.

c)A bizottság határozatát évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, a határozathozatal dátumával – hónap: római számmal, nap: arab számmal – kell ellátni a következők szerint: Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testülete ……….Bizottságának sorszám/év. (hó, nap) határozata …………………ről

A polgármester

18. § (1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

 (2)  A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármester feladatait az Mötv. 67. §-a határozza meg.

(5) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdés alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42. §-ába nem tartozó minden ügyben, ha törvény nem tiltja.

Az alpolgármester

19. § (1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a teljes jogkörrel helyettesítő személyt a polgármester nevezi meg.    

 A jegyző

20. § (1) A polgármester, pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége,  a jegyző távolléte, akadályoztatása esetén az igazgatási főmunkatárs teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző és az igazgatási főmunkatárs távolléte, akadályoztatása esetén a gazdálkodási főtanácsos teljes jogkörrel helyettesít. 

A közös önkormányzati hivatal

21. § A képviselő-testület Úrhidai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntés-előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

22. § (1)  A Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról az érdekelt települések képviselő-testületei állapodnak meg. A Közös Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint a képviselő-testületek együttes ülésen határoznak.

(2) A jegyző ellátja a képviselő-testületek, a bizottságok és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

(3) A jegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testület ülésén részt venni, és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

 (4) A jegyző vagy megbízottja hetente 1 napon köteles Sárkeszi községben ügyfélfogadást tartani.

(5) A Közös Hivatal működésének ellenőrzését az érdekelt községek polgármesterei együttesen végzik.

23. §  A Közös Hivatal – mint a képviselő-testület hivatala – a jegyző által készített szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait, és a belső munkamegosztást.

Az önkormányzat társulásai és együttműködése

24. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel, gazdasági-, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel alakíthat ki társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

25. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

7. A képviselő-testület működése

A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre

26. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselők névsorát a 1. számú függelék tartalmazza.

(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július és augusztus hónapjaiban. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes külön döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, soron kívüli, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

a) A képviselő-testület soros ülését adott hónap utolsó keddjén tartja az önkormányzat  székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.

b) A képviselő-testület előzetes döntése, továbbá a képviselők egynegyedének, vagy a testület bizottságának – a napirendet és időpontot tartalmazó – indítványa alapján soron kívüli ülést kell összehívni.

Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki az indítvány benyújtásától számított 7 napon belül összehívja a testületet. A képviselők az indítványt saját kezűleg aláírják.

c) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

27. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az  alpolgármester – hívja össze, aki a képviselő-testület elnöke.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztőjének, továbbá az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A soros és soron kívüli ülésre szóló meghívót az ülés anyagával együtt a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal megkapják. A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb ki kell kézbesíteni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására.

28. § A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot értesíteni kell a település honlapján, valamint a meghívó  önkormányzati hirdetőtáblán történő elhelyezésével.

29. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglal helyet.

(2) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésben meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el.

(4) A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet vagy az üléshez méltatlanul viselkedik.

(5) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben zárt ülést tart.

(6) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vehetnek részt.

(7) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (6) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi felügyeletet ellátók tekinthetnek be.

Az előterjesztés

30. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés – fő szabályként -  írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés tartalmi elemei:

a)az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása

b)az előkészítésben résztvevők megnevezése

c)a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk

d)a téma ismertetése

e)jogszabályi háttér bemutatása

f)egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt

g)határozati javaslat, rendelet-tervezet

 (4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot és az indokolást tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

31. § (1) Előterjesztést tehetnek:

a.) a polgármester,

b.) az alpolgármester,

c.) a bizottságok elnökei,

d.) a jegyző,

e.) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 2 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

A képviselő-testület ülésének vezetése

32. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester - vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés vezetését a legidősebb képviselő látja el.

(3) Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, valamint azt, hogy az ülés összehívása szabályszerűen történt-e, majd megállapítja a határozatképességet.

(4) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 15 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(5) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(6) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

A tanácskozás rendje

33. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) A jegyzőkönyv hitelesítő személy kijelölésére a polgármester tesz javaslatot. A hitelesítő csak az ülésen jelenlévő olyan képviselő-testületi tag lehet, aki ezt vállalja. A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyvet aláírásával történő hitelesítése.

(3) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.

(4) A napirend elfogadásáról és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozattal dönt.

 (5)  A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

 (6) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

 (7) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. A hozzászólás időtartama 5 perc lehet. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet, legfeljebb 3 perc időtartamban. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

34. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, bizottságnak és a polgármesternek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

(2) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző feladatának ellátásában a hivatal közreműködik.

A szavazás rendje

35. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, figyelmeztetéssel sújtható.

36. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A polgármester, levezető elnök először az „igen”, majd a „nem”, végül a „ tartózkodik” szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi „igen” szavazatot,  akkor azt nem elfogadottnak, elutasítottnak kell tekinteni, és azt határozati formában  kell rögzíteni.

 (4) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról kell dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembe vételével véglegesen döntést hozni.

(5) Szavazásra bocsátását, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, azt a levezető elnök, a jegyző, vagy bármely képviselő kéri, a szavazást meg kell egy ízben ismételni.

Név szerinti szavazás

37. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja, vagy a képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást elrendelni.

(2) A név szerint szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazatát a végén a képviselő a nyilatkozatának aláírásával hitelesíti.

(3) Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig – az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásához.

Titkos szavazás

38. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi bizottság, mint szavazatszámláló bizottság gondoskodik a jegyző közreműködésével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai tisztségét és aláírását, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

39. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számának a kétszerese legyen, mert a képviselő egy alkalommal kérheti a rontott szavazólap kicserélését a bizottságtól, mielőtt még azt az urnába helyezné. A szavazólapot a Képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

40. § (1) A szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a Képviselő-testületnek – az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével – jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2) A titkos szavazás szavazólapjait – felhasznált, fel nem használt, rontott, érvényes, érvénytelen – a testületi ülést követő 90 nap eltelte után meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről az Ügyrendi Bizottság jegyzőkönyvet készít.

A tanácskozás rendjének fenntartása

41. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, továbbá e rendeletnek a tanácskozási rendre, illetve a szavazásra vonatkozó rendelkezéseit megszegi.

 (2) 18 éven aluli, választójoggal nem rendelkező személyek a képviselő-testületi ülésen csak a polgármester engedélye alapján vehetnek részt.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(4) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.

A képviselő-testület jegyzőkönyve

42. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével 2 példány jegyzőkönyvet kell készíteni.  Ebből:

a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni.

b) a második példányt a lakosság tájékoztatása érdekében a Községi Könyvtárban kell elhelyezni.

 (2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

            a) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

            b) az elhangzott kérdéseket, a hozzászólások és válaszok lényegét,

            c) a határozathozatal módját,

            d) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,

            e) a hitelesítő aláírásokat, dátumot, bélyegzőlenyomatot.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a.) a meghívót;

b) a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)

c) a jelenléti ívet,

d) a név szerint szavazás jegyzékét,

e) a kihirdetett rendeletet.

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a hitelesítő írják alá.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a könyvtárban betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe.

(7) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben kell tartani és elkülönítve kezelni.

43. § (1) A tanácskozásról hangfelvétel készül, amely a 29/2009. (X.30.) ÖM rendelet alapján nem selejtezhető.

(2) A hangszalagról nem készíthető másolat, de a képviselő kérheti hozzászólásának szó szerinti leírását.

(3) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

8. A képviselő-testület döntései

A határozat

44. § (1) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölését a következők szerint: Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének …../…. (.....) határozata ……….ről

(3) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmaznia kell:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a szükséges intézkedéseket,

c) a végrehajtásért felelős megnevezését,

d) a végrehajtás határidejét.

A rendelet

45. § (1) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(2) Rendelettervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(3) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot a polgármesterhez írásban kell benyújtani legkésőbb a rendelettervezet vitájának lezárását megelőzően. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelettervezet címében ezt jelezni kell.

(4) A rendelettervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(5) Ha jogszabály valamely szervezet vagy személy számára kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetét véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelettervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(6) A jegyző gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.

46. § (1) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. Az önkormányzati rendelet arab számmal jelölt sorszámát követően a kihirdetés idejeként a rendelet kihirdetésének évét, valamint zárójelben a kihirdetés hónapját és napját kell megjelölni. A rendelet kihirdetésének évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni. A képviselő-testület rendeleteinek jelzése: Sárkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének .../... (....) önkormányzati rendelete………….ről.

(2) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az Önkormányzat hirdető táblájára történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

(4) A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről, valamint a jegyző gondoskodik rendeletmódosítások esetén az egységes szerkezet átvezetéséről a számítógépes hálózaton és az önkormányzat hivatalos honlapján.

(5) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

        9. Lakossági fórumok, közmeghallgatás

                                                                 Lakossági fórumok

47. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából -  fórumot hívhat össze.

(2) A  fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A közmeghallgatás

48. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és az érdekelt szervezetek közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás helyét és idejét a munkatervben meg kell határozni.

(2) A közmeghallgatás tényét az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(5) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

10. Záró, vegyes rendelkezések

49. § (1) Ez a rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Sárkeszi Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2014. (VII.30.) önkormányzati rendelete.

                     Farkas Gyuláné                                                Boda Zsuzsanna

                       polgármester                                                         jegyző

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

Sárkeszi, 2014. november 26.

                                                                                         Boda Zsuzsanna

                                                                                               jegyző

1.  melléklet a 8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelethez

A bizottságok feladatkörének meghatározása

Ügyrendi-, jogi-, etikai-, összeférhetetlenségi-, méltatlansági- és vagyonnyilatkozat kezelői Bizottság

1.  Az Ügyrendi Bizottság létszáma 3 fő, tagja csak települési képviselő lehet.

2. Feladatkörében ellátja:

1. Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos ügyrendi feladatokat, előkészíti és

    lebonyolítja a titkos szavazással történő döntéseket.

2. Vizsgálja a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök, döntési

    jogkörök gyakorlásának hatályosulását.

3. Előkészíti döntésre a képviselő-testületi ülés etikai kódexét, gondoskodik folyamatos

    aktualizálásáról, etikai ügyekben előterjesztést készít a képviselő-testület felé. Részt

    vesz a helyi népszavazás előkészítésében.

4. Javaslatot tesz az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítására.

5. Vizsgálja a képviselő-testületi tagok jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését, a

    képviselő-testület által átruházott hatáskörök, döntési jogkörök gyakorlásának

    hatályosulását.

6. Kivizsgálja és döntésre előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó

    összeférhetetlenségi, méltatlansági és fegyelmi ügyeket.

7. Figyelemmel kíséri a képviselő-testület szervei és intézményei működését, a szabályzat

    megsértése esetén intézkedést kezdeményez.

8. Véleményezi a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának módosítására

    vonatkozó javaslatot, a bizottságok közötti feladatköri összeütközés esetén állást foglal.

9. Szakmai véleményt nyilvánít a képviselő-testület hatáskörébe tartozó jelentősebb

    szerződések, megállapodások megkötése előtt.

10. Véleményt nyilvánít önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések felett.

11. Állást foglal az önkormányzatra vonatkozó jogszabályok értelmezésével kapcsolatban

    felmerült vitás kérdésekben.

12. Közreműködik a képviselő-testületi rendelet-tervezetek előkészítésében, jogi, illetve a

    központi jogszabályoknak való megfelelés szempontjából véleményezi azokat.

13. Kezeli, nyilvántartja és ellenőrzi a képviselő-testület tagjai és hozzátartozói által

   (évente) leadott vagyon-nyilatkozatok tartalmának valódiságát. Bejelentések esetén

   vizsgálatot indít a kifogásolt ügy kivizsgálására, melynek eredményéről előterjesztésben

   beszámol a képviselő-testület felé.

14. Feladat- és hatáskörei gyakorlása keretében felügyeleti körébe tartozó intézmény a képviselő-testület Hivatala.

15. Vizsgálja a képviselők méltatlanságával kapcsolatos bejelentéseket az Mötv. 38. §-ában meghatározottak alapján.

A  polgármesterre átruházott hatáskörök

1.Dönt az önkormányzati költségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, hozzájárul a pályázat benyújtásához, amennyiben az pályázati önrészt nem igényel, vagy annak fedezet az intézmény költségvetésében rendelkezésre áll, és egy éven túlnyúló fenntartási kötelezettséggel nem jár.

2.A fejlesztési tervekkel meghatározott körben és keretek között dönt pályázat benyújtásáról, legfeljebb 300.000 forint erejéig pályázati önrészhez támogatás biztosításáról.

3.50.000 forint értékhatár felett az önkormányzat nevében írásban kötelezettséget vállal.

4.Szerződést köt, melynek alapján az önkormányzat ellenérték nélkül szerzi meg a településrendezési tervben közút vagy egyéb közcélú felhasználásra rendelt ingatlan tulajdonjogát.

5.Önkormányzati területen történő közműépítéshez tulajdonosi hozzájárulást ad. Megállapodást köt az épülő, vagy megépült közműre vonatkozó vezetékjog vagy használati jog biztosítására, ingatlan-nyilvántartás bejegyzésére.

6.Engedélyezi a zászló és címer előállítását, használatát és forgalomba hozatalát.

7.Az önkormányzati tulajdont érintő hatósági eljárásokban gyakorolja a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot.

8.Gondoskodik az önkormányzat jogi képviseletének ellátásáról.

9.Dönt az önkormányzat jogait, érdekeit érintő ügyekben közigazgatási eljárás megindítás iránti kérelem benyújtásáról, perindításáról, jogorvoslati kérelem benyújtásáról, szükség esetén intézkedik fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó kérelem benyújtásáról, gondoskodik az önkormányzatot megillető követelések érvényesítéséről, végrehajtási eljárás kezdeményezéséről.

10.Átruházott hatáskörben dönt a temetési célra szolgáló önkormányzati segély ügyekben.

A jegyzőre átruházott hatáskörök

1. Közútkezelői hatáskör ellátása

• tájékoztatási kötelezettség a közlekedés biztonságát, zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről,
• bekezdésében: közúti rongálás észlelése esetén az észlelő tájékoztatást küld a közút kezelőjének
• hozzájárulás nélkül vagy attól eltérő módon elhelyezett reklám célú tárgy vagy berendezés eltávolítása,
• a közúton folyó munka, annak állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága érdekében a közút lezárása vagy forgalmának korlátozása,
• egyes meghatározott járművek közlekedéséhez közútkezelői hozzájárulás kiadása,
• közforgalom elől elzárt magánút esetén a forgalomszabályozás és forgalomba helyezési kérelem benyújtása,
• utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetések engedélyezési ügyében a közút kezelője ügyfélnek minősül,
• díjfizetés esetén a bizonyítási eljáráshoz fényképfelvételek készítése

2. Az üzletek éjszakai nyitva tartási rendjétől eltérő nyitva tartás engedélyezése.

3. Átruházott hatáskörben dönt a méltányossági közgyógyellátás ügyekben.

1. Függelék a 8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelethez

A képviselők névsora és lakcíme

2. Függelék a 8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelethez

A bizottsági tagok névsora

A Képviselő-testület állandó bizottságainak személyi összetétele

Tóthné Szentkuti Zita                bizottsági elnök

Csizik Attila                             bizottsági tag

Farkas Zsolt                            bizottsági tag

3. Függelék a 8/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelethez

Alaptevékenység kormányzati funkciók szerinti besorolása