Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése 8/2014.(XII.3.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 12. 04- 2016. 06. 30
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése 8/2014.(XII.3.) önkormányzati rendelete
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014.12.04.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 66. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. tv. 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az állandó bizottságok véleményének kikérése mellett a következőket rendeli el:
1. § (1) Bács-Kiskun megye önkormányzata önállóan, közvetlenül, demokratikus módon, a települési önkormányzatokkal együttműködve intézi a megye közügyeit.
(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése:
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
Az Önkormányzat hivatalos lapja:
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közlönye, mely elektronikus formában az Önkormányzat honlapján jelenik meg.
(3) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) jogi személy. Az önkormányzati jogok a megyében választójoggal rendelkező polgárok közösségét illetik meg. A választópolgárok a megyei népszavazáson és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlésbe választott képviselők útján gyakorolják közösségi jogaikat.
A megyei közgyűlés tagjainak száma 24 fő.
(4) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott és az önként vállalt feladatokat.
Az önkormányzati feladatokat a közgyűlés és szervei: a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala (továbbiakban: Hivatal), a jegyző, továbbá a társulás látják el.
2. § A közgyűlés a megye címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, ezen önkormányzati jelképek használatáról, valamint a megyei kitüntető díjak adományozásáról külön rendeletet alkot.
3. § A közgyűlés évente Megyenapot tart, mellyel elismeri és hangsúlyozza a megye, mint történelmi, földrajzi, kulturális, közigazgatási, gazdasági és politikai egység ezeréves történelmét, az itt élő emberek kötődését e közösséghez.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
4. § (1) Az Önkormányzat területi önkormányzat, amely a törvényben meghatározottak szerint terület- és vidékfejlesztési, és ahhoz kapcsolódó koordinációs feladatokat lát el.
(2) Kötelező feladatai különösen:
a) összehangolja a fejlesztéspolitikai, területi, nemzetközi és határon átnyúló, együttműködésből adódó feladatait, valamint gondoskodik arról, hogy azok a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal összhangban legyenek; a településrendezési tervek összehangolása céljából együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival, valamint a megye gazdasági szereplőivel; gondoskodik arról, hogy a településrendezési tervek összhangban legyenek a megyei területrendezési tervekkel; együttműködik más érintett megyei önkormányzatokkal az illetékességi körébe tartozó kiemelt térségek tervezési összehangolásának érdekében; részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, e tevékenysége során együttműködik más területi adatgyűjtő szervezetekkel. Működteti a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot.
b) figyelemmel kíséri a területi folyamatokat, elemzi és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait; elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak megszervezését. Kidolgozza a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját, programját; véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat; segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységét.
c) a települési önkormányzatokkal együttműködve megyei környezetvédelmi programot készít; véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról;
d) Az Önkormányzat biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesítését.
(3) Az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében határozza meg, hogy térségi feladatai körében mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el. E rendeletében határozza meg az önként vállalt feladatok személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, teljesíthetőségének mértékét
(4) Az Önkormányzat a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl önként akkor vállalhat feladatot, ha:
a. annak gyakorlása nem sérti a megyében lévő települések érdekeit;
b. nem tartozik más szervek kizárólagos feladat- és hatáskörébe;
c. megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását;
d. ellátásához rendelkezik a szükséges feltételekkel.
(5) Az önként vállalt feladatok konkrét tartalmát a közgyűlés egyedi határozattal állapítja meg.
(6) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:
- a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának előmozdítása;
- a Homokhátság vízutánpótlásával kapcsolatos szervező, koordinációs feladatok ellátása;
- két- és többoldalú (testvérmegyei és partnerrégiós) nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása és ápolása. Részvétel európai regionális szervezetek munkájában;
- kapcsolattartás a megyében működő egyházakkal, társadalmi és civil szervezetekkel; tevékenységük lehetőség szerinti támogatása;
- járási programok segítése;
- közreműködik a megye turisztikai értékeinek feltárásában és hasznosításában;
- részt vesz a határokon átnyúló európai területi társulások létrehozásában, egyéb határokon átnyúló együttműködésekben;
- a megyei értékek feltárása és kezelése, melynek érdekében értéktár létrehozása és értéktár bizottság működtetése;
- megyebor marketing;
- művészeti tevékenység támogatása.
5. § (1) A közgyűlés egyes hatásköreit a közgyűlés elnökére, bizottságaira, jegyzőre, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja.
Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.
(2) A közgyűlés az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(3) A közgyűlés elnökére átruházott hatásköröket az 1., a közgyűlés állandó bizottságaira átruházott hatásköröket a
2. melléklet tartalmazza.
6. § A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:
a. a rendeletalkotás;
b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, illetőleg ezek visszavonása;
c. a megyei népszavazás elrendelése, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása;
d. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
e. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
g. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik;
h. emlékműállítás;
i. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j. bíróságok ülnökeinek megválasztása;
k. a megyei képviselő, a közgyűlés elnöke, alelnöke összeférhetetlenségi, méltatlansági és vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos ügyében való döntés, valamint a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésein;
l. felterjesztési jog gyakorlása;
m. közgyűlés megbízatás lejárta előtti feloszlásának kimondása;
n. amit törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
7. § (1) A közgyűlés döntéseit ülésein hozza meg.
- alakuló ülés
- munkaterv szerinti ülés
- rendkívüli ülés
A közgyűlés alakuló ülése
8. § (1) A megyei közgyűlés tagjait a megyei választópolgárok – kivéve Kecskemét Megyei Jogú Város választópolgára – közvetlenül, listán választják.
(2) A területi választási bizottság megállapítja és közzéteszi a megyei közgyűlés tagjai választásának végleges eredményét és kiadja a megyei közgyűlés tagjainak a megbízóleveleket. A megválasztott közgyűlési tagok esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
(3) A közgyűlés alakuló ülését a korelnök hívja össze, nyitja meg és vezeti az ülést a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
(4) A megyei közgyűlés elnöke, alelnöke megválasztásának lebonyolítására a megyei közgyűlés szavazatszámláló bizottságot választ, amelynek tagjai a testületben mandátumhoz jutott jelölő szervezetek egy-egy delegáltja, a legtöbb mandátumot szerzett jelölő szervezet két delegált tagja.
9. § (1) A képviselők javaslatot tesznek a megyei közgyűlés elnökének személyére. Elnökjelöltté válik az, aki a jelölést elfogadja és megszerzi a közgyűlés jelenlévő tagjai egynegyedének szavazatát.
(2) A szavazatszámláló bizottság a jelölést a jelöltek nevének abc sorrendjében a közgyűlés elé terjeszti. A megyei közgyűlés minősített többséggel, titkos szavazással saját tagjai sorából megválasztja elnökét.
(3) A közgyűlés elnöke javaslatot tesz a közgyűlés alelnökének személyére.
A megyei közgyűlés minősített többséggel, titkos szavazással megválasztja alelnökét.
A közgyűlés munkaterv szerinti ülése
10. § A közgyűlés munkaterv alapján, de évente legalább 6 ülést tart, amelyet a közgyűlés elnöke általában a hónap utolsó hetének pénteki napjára hív össze.
A közgyűlés rendkívüli ülése
11. § (1) Rendkívüli körülmények által indokolt esetben a közgyűlés szükség szerinti időpontban rendkívüli ülést tart. A közgyűlés elnöke köteles az írásban benyújtott indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra a rendkívüli ülést összehívni
- ha azt jogszabály kötelezővé teszi
- a képviselők egynegyedének írásban benyújtott indítványára;
- az illetékes kormányhivatal vezetőjének indítványára;
- a közgyűlés állandó bizottsága kezdeményezésére.
(2) A rendkívüli közgyűlés halasztást nem tűrő, indokolt esetben elektronikus levélben, telefonon, faxon és távirati úton is összehívható.
12. § (1) A megyei közgyűlés éves munkaterv alapján működik. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a közgyűlés elnökének feladata.
(2) A munkaterv készítéséhez javaslatot kell kérni:
- a megyei közgyűlés tagjaitól,
- a bizottságoktól,
- a képviselőcsoportoktól,
- a jegyzőtől,
- a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől.
(3) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések tervezett időpontját,
- a napirendek címét,
- a napirendek elkészítésének felelősét,
- az előadók nevét, tisztségét, beosztását.
(4) A megyei közgyűlés elnöke gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkatervet mindazok megkapják, akiktől az összeállításra javaslatot kértek.
A közgyűlés összehívása, a közgyűlés meghívója
13. § (1) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke hívja össze.
(2) A közgyűlés elnökének akadályoztatása esetén a közgyűlés összehívására a közgyűlés alelnöke jogosult.
(3) A közgyűlés elnöke és alelnöke együttes akadályoztatása esetén a közgyűlést a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság elnöke hívja össze.
(4) A meghívót és az írásos előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülés időpontját megelőző 7. napon meg kell küldeni a közgyűlési tagoknak és a bizottságok külső tagjainak elektronikus levélcímére. Az előterjesztéseket egyidejűleg az Önkormányzat honlapján is meg kell jeleníteni.
(5) A tanácskozási joggal rendelkezők a részükre nem kézbesített előterjesztéseket a közgyűlés ülésének napján az ülés helyszínén vehetik át.
(6) A közgyűlés meghívójának tartalmaznia kell:
- az ülés helyét és időpontját,
- a napirendi javaslatot,
- a napirendi pontok előterjesztőjét,
- a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalását.
(7) Az elnök a közgyűlés ülésének időpontjáról a megye lakosságát előzetesen az Önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatja.
14. § (1) A közgyűlés tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal – a közgyűlésre meg kell hívni:
- a megye országgyűlési képviselőit
- bizottságainak nem képviselő tagjait
- a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjét
- a Kecskeméti Törvényszék elnökét
- a Bács-Kiskun megyei főügyészt
- a Bács-Kiskun megyei rendőr-főkapitányt
- a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
- a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun megyei igazgatóját.
(2) A közgyűlés üléseinek további meghívottai:
- a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetői
- a települési önkormányzatok polgármesterei
- a megyében működő azon egyházak képviselői, akikkel az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött
- mindazok, akiknek jelenlétét a napirend tárgyalásánál a közgyűlés elnöke szükségesnek tartja
- kereskedelmi és iparkamara, valamint az agrárkamara megyei vezetői.
15. § (1) A közgyűlés ülése nyilvános.
(2) A közgyűlés zárt ülést tart:
a.) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
b.) összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(3) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el bármely képviselő indítványára – minősített többségi szavazással – a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) Zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a jegyző, aljegyző, meghívása esetén a Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.
(5) A zárt ülésre készült előterjesztések elektronikusan nem kerülnek megküldésre, azokat annyi sorszámozott példányban kell elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők (a közgyűlés és az érintett bizottságok tagjai), valamint az ülésen résztvevők, és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen. Regisztrálni kell, hogy melyik példányt ki kapja, és az egyes példányokat a döntést követően a tanácskozás helyszínén vissza kell szolgáltatni a Hivatalba.
(6) Az előterjesztéseket az annak megismerésére jogosultak kötelesek úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást, illetve azt ne tekinthessék meg.
16. § (1) A közgyűlés elnöke az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja a közgyűlés határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.
(2) A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.
(3) A közgyűlés határozatképességét a közgyűlés elnöke az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha a közgyűlés határozatképtelenné válik, a közgyűlés elnöke kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(4) Ha a közgyűlés az elnök kísérlete ellenére határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a közgyűlés a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
17. § (1) A napirend tervezetét a közgyűlés elnöke terjeszti a közgyűlés elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó ügyek tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, új napirend felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A közgyűlés elnöke a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre-vételére vonatkozó javaslattal.
(3) A közgyűlésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével - a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) A napirend megállapításáról vita nem nyitható.
18. § A napirendet a közgyűlés általában az alábbi sorrendiség megtartásával határozza meg:
a. tájékoztató két testületi ülés közötti ügyekről,
b. jelentés lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról,
c. rendelet-tervezetek,
d. személyi jellegű ügyek,
e. határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések, beszámoló jellegű előterjesztések,
f. kérdések, interpellációk,
g. tájékoztatók és bejelentések.
A közgyűlés tanácskozási rendje
19. § (1) A közgyűlés ülését a közgyűlés elnöke vezeti. Akadályoztatása esetén a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell eljárni.
A helyettesítőt az ülésvezetés körében ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a közgyűlés elnökét.
(2) A közgyűlés elnöke ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai:
a.) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;
b.) előterjeszti a napirendi javaslatot;
c.) napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
d.) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását;
e.) hozzászóláskor megadja, illetve az f.), h.) és i.) pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
f.) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót ennek következményeként az érintett személytől;
g.) tárgyalási szünetet rendelhet el;
h.) a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja, vagy berekeszti;
i.) a megyei közgyűléshez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendreutasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik, ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után - kivéve a képviselőt - a terem elhagyására kötelezheti;
j.) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti.
Napirend előtti felszólalás
20. § (1) Munkaterv szerinti közgyűlési ülésen napirend előtt képviselőcsoportonként maximum 2 felszólalás hangozhat el legfeljebb 3 perc időtartamban. Napirend előtt felszólalni kizárólag az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet.
(2) A napirend előtti felszólalás jogát a közgyűlés elnöke adja meg, vagy utasítja el rövid szóbeli indokolással.
A közgyűlés elnöke a napirend tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy felszólalási szándékát az ülést megelőzően – a tárgy megjelölésével – az elnöknek előre jelezte, és felszólalása az
(1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.
(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a közgyűlés elnöke, valamint az, aki személyében érintett, napirend előtti hozzászólásonként 3 perces egyszeri hozzászólásra jogosult.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a közgyűlés határozatot nem hoz.
21. § (1) Sürgősségi indítványt a közgyűlés elnöke, az alelnök, a bizottságok, a képviselő-csoportok és a jegyző terjeszthet elő.
(2) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és a szükséges iratok becsatolásával – írásban, legkésőbb az ülés megkezdése előtt egy órával a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani.
(3) A sürgősség elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz. A sürgősség elfogadása esetén a közgyűlés az indítványt napirendjére tűzi.
(4) ) Ha a közgyűlés a sürgősség tényét nem fogadja el, dönt arról, hogy az ügyet mely ülésén tárgyalja.
22. § (1) A közgyűlésre tanácskozási jog nélkül meghívottak az őket érintő témakörökben, a közgyűlés megnyitásáig, tanácskozási jogot kérhetnek szóban vagy írásban a közgyűlés elnökétől.
(2) A kérelemről a közgyűlés vita nélkül dönt.
23. § (1) A napirendi pont megvitatását szóbeli kiegészítés előzheti meg az előterjesztő részéről.
(2) A kiegészítés után az előterjesztőhöz először a képviselők, majd a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles választ adni.
Az előterjesztő a válaszadásnál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.
(3) A közgyűlés elnöke minden napirendi pontról külön-külön nyit vitát.
(4) A
(3) bekezdés rendelkezését rendkívüli ülés esetén nem kell alkalmazni.
24. § (1) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama maximum 5 perc, a második hozzászólás időtartama maximum 3 perc lehet.
(2) A közgyűlés vita nélkül dönthet a hozzászólások maximum 2 percben történő korlátozásáról.
Bármikor szót kérhet és szót kell adni:
- az előterjesztőnek;
- bármelyik képviselőnek ügyrendi kérdésben, vagy ha a személyét érintő hozzászólásra kíván reagálni;
- a jegyzőnek, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(3) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a közgyűlés működési, eljárási rendjére vonatkozóan tesz észrevételt, javaslatot.
(4) A vita során a képviselők a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a közgyűlés elnökének kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében az elnök a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
25. § (1) A hozzászólásokat követően a közgyűlés elnöke lezárja a vitát.
(2) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és nyilatkozik arról, hogy az elhangzott kiegészítéseket és módosító javaslatokat elfogadja-e.
(3) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(4) A válasz után a közgyűlés elnöke az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti, annak megjegyzésével, hogy azt az előterjesztő elfogadta-e.
26. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy közeli hozzátartozója gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján közgyűlési döntés kedvezményezettje, továbbá, ha érdekelt a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett – bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(4) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett képviselőnek a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a közgyűlés minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(5) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselővel szemben etikai vizsgálat indítható, melyet a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság folytat le.
Az ülés rendjének fenntartása
27. § (1) A közgyűlés ülése rendjének fenntartása a közgyűlés elnökének feladata.
(2) Az elnök az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a.) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra rendelkezésre álló időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ;
b.) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót;
c.) rendreutasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket;
d.) amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja;
e.) az elnök saját jogkörben bármikor szünetet, vagy a napirend tárgyalása közben tárgyalási szünetet rendelhet el.
28. § (1) A szavazás nyílt vagy titkos.
(2) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A közgyűlés tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(3) Titkos szavazást kell tartani az elnök és az alelnök megválasztásáról.
(4) Titkos szavazást lehet tartani a zárt ülés elrendelésére vonatkozó 15. §. (2) és (3) bekezdéseiben felsorolt esetekben.
(5) A közgyűlés két képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el.
(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlásához, vagy ha azt a jelenlévő képviselők legalább egynegyede együttesen indítványozza.
(7) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(8) Szavazás közben a szavazást indokolni tilos.
29. § (1) A közgyűlés döntéseit – a székhelyén tartott ülésein – számítógéppel segített szavazással hozza, melynek nyilvánosságát a szavazás eredményét megjelenítő tábla, illetve a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja.
(2) A szavazást segítő számítógép meghibásodása esetén, vagy a közgyűlés székhelyén kívül tartott ülésen a nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás eredményének megállapításában a Hivatal közreműködik.
(3) Szavazógéppel történő szavazás esetén a szavazásról készült számítógépes listát biztonságos módon meg kell őrizni, az abba történő betekintés lehetőségét – külön jogszabály szerint – biztosítani kell.
(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti és ennek dokumentumait a közgyűlés elnökének átadja. A név szerinti szavazás eredményét a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság közgyűlési tag tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a közgyűlés a feladat ellátására – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
30. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a közgyűlés elnöke bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről általában csak egy határozat hozható.
(2) A szavazásra bocsátás során a közgyűlés elnöke szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni, - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, - ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, s ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A közgyűlés elnöke először az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra, majd ezután dönt a közgyűlés az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, illetve a közgyűlés által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(4) Az ügyrendi javaslatokat a közgyűlés elnöke soron kívül, az elhangzást követően, azonnal szavazásra bocsátja.
31. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):
- a közgyűlés szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, továbbá törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz;
- az önkormányzati társulás létrehozásához; társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz;
- külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötéséhez, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz;
- intézményalapítás eldöntéséhez;
- rendeletalkotáshoz;
- zárt ülés elrendeléséhez a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az Önkormányzat, vagy más érintett üzleti érdekét sértené;
- képviselő döntéshozatalból való kizárásához;
- a közgyűlés megbízatásának lejárta előtti feloszlása kimondásához;
- közgyűlés elnöke, alelnöke ellen a tisztségük megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához;
- gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaságban lévő üzletrész elidegenítéséhez;
- korlátozottan forgalomképes vagyon forgalomképessé nyilvánításához.
- összeférhetetlenség, vagy méltatlanság megállapításához;
- képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez.
32. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a közgyűlés elnöke megállapítja a javaslat mellett, ellene szavazók, valamint a tartózkodók számát és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő kérésére meg kell ismételni. Ugyanazon napirendi pontról újraszavazást elrendelni csak egyszer lehet.
(3) A közgyűlés elnöke, ha a közgyűlés döntését az Önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a közgyűlés a benyújtás napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülés keretében dönt.
A közgyűlés döntései, a döntések fajtái, jelölésük, kihirdetésük és közzétételük
33. § (1) A közgyűlés döntései:
a.) Önkormányzati rendelet
b.) Határozat
(2) A közgyűlés az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket, állásfoglalásokat tudomásul veszi.
34. § (1) A rendelet-tervezet előkészítése, véleményezése:
A tervezetet a Hivatal készíti elő. A közgyűlés megbízhatja azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti bizottságát is. A Hivatal ebben az esetben is köteles részt venni az előkészítésben.
(2) Az elkészült rendelet-tervezetet a tárgya szerinti illetékes bizottság(ok), továbbá a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság minden esetben megvitatja.
A szervezeti- és működési szabályzatról, a költségvetésről és a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet a közgyűlés valamennyi bizottsága megvitatja.
A közgyűlés egyéb esetekben is meghatározhatja a rendelet-tervezet valamennyi bizottság általi megvitatását.
(3) A rendelet-tervezetnek a tárgyban szükséges egyeztetését a Hivatal szervezi.
(4) A rendelet-tervezetet a közgyűlés elnöke, a közgyűlés bizottságai, valamint a jegyző terjesztheti a közgyűlés elé.
(5) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(6) A rendelet megjelölése:
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének
(A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.)
(7) A rendeletet a közgyűlés elnöke és a jegyző írja alá.
(8) A rendeletek kihirdetéséről az Önkormányzat honlapján a jegyző gondoskodik.
(9) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.
35. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését, valamint azoknak a felsorolását, akiknek a határozatot meg kell küldeni.
(2) A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének
(A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.)
(4) A közgyűlés határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
(5) A közgyűlés normatív határozatait az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A közgyűlés elé kerülő anyagok tartalmi követelményei és a benyújtásukra vonatkozó szabályok
36. § (1) A közgyűlés elé kerülhetnek:
a.) napirend előtti felszólalás,
b.) sürgősségi indítvány,
c.) előterjesztés,
d.) beszámoló,
e.) tájékoztató,
f.) képviselői indítvány,
g.) interpelláció, kérdés.
(2) Az
(1) bekezdés b.), c). és d.) pontjai szerinti, írásban benyújtandó anyagokat a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.
37. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosult:
- a közgyűlés tagja,
- a bizottságok,
- a közgyűlés elnöke,
- az elnök által meghatározott feladatkörben, illetőleg felhatalmazása alapján a közgyűlés alelnöke,
- jegyző.
(2) A költségvetési, valamint a zárszámadásról szóló rendelet előterjesztője a közgyűlés elnöke.
(3) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására, vagy határozat meghozatalára.
(4) Az írásos előterjesztések főbb elemei, követelményei:
- a tárgy pontos meghatározása, annak áttekintése, hogy a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született;
- a meghozandó döntés indokainak bemutatása;
- a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése;
- ismertetni kell a testületi döntést indokolttá tevő új körülményeket, összefüggéseket, tényeket és adatokat;
- meg kell jelölni a konkrét feladatokat, a megvalósításhoz szükséges feltételeket;
- az előterjesztés szerves részét képezik a téma átfogó értékelését segítő mellékletek (pl. statisztikai táblák, korábbi határozatok szövege stb.);
- a határozati javaslatnak egyértelműnek kell lenni, tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését, a végrehajtásról szóló, beszámolásra javasolt határidőt;
- a határozati javaslatban utalni kell az érintett tárgyban korábban hozott határozatok sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, hatályban fenntartás);
- a költségvetéssel kapcsolatos előterjesztésnek vagy módosító javaslatnak - az egyensúly megőrzése érdekében - tartalmaznia kell a kiadási előirányzatot, illetve módosítás esetén a bevételi előirányzat megjelölését is.
(5) Az írásos előterjesztések egyéb követelményei:
- az előterjesztő aláírása;
- a határozat végrehajtásáért felelősök megjelölése, több felelős esetén a koordinálásért felelős személy megjelölése;
- hosszabb távra szóló feladatok végrehajtására alkalmazható a „folyamatos” határidő megjelölés, de ebben az esetben is meg kell határozni a végrehajtás végső határidejét;
- az előterjesztés kísérő lapjának kitöltése.
(6) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „zárt ülés napirendje” megjelölést kell alkalmazni, rá kell vezetni az adott példány sorszámát. Ezt az előterjesztést kizárólag a zárt ülésen részvételre jogosultak kapják meg.
38. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a közgyűlés valamely határozatának végrehajtásáról, az interpelláció kivizsgálásáról, a közgyűlés és szervei tevékenységéről készíthető írásban.
(2) A beszámoló benyújtására a közgyűlés határozataiban felelősként megjelölhető személyek – a közgyűlés elnöke, alelnöke, bizottságok elnökei, jegyző – továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról a közgyűlés határozatot hoz.
39. § (1) A tájékoztató olyan információk közgyűlés elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.
(2) Tájékoztató benyújtására a 38. § (2) bekezdésében megjelöltek, továbbá a közgyűlés által felkértek jogosultak.
(3) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz.
40. § (1) A képviselői indítvány javaslatot tartalmaz rendelet vagy határozat meghozatalára, intézkedés megtételére.
Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Indítványt bármelyik képviselő írásban terjeszthet a közgyűlés elé.
(3) A képviselői indítvány elfogadásáról a közgyűlés elnöke nem nyit vitát, azonban ahhoz bármelyik képviselő – további javaslat megtételével – csatlakozhat.
Az indítvány elfogadása esetén a közgyűlés az ügyet a közgyűlés elnökének, alelnökének, a jegyzőnek, az illetékes bizottságnak adja ki a közgyűlési döntés előkészítése céljából.
41. § (1) A közgyűlés tagjait az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben interpellációs jog illeti meg.
(2) A közgyűlés tagja az interpellációt a közgyűlés tisztségviselőjéhez, a jegyzőhöz, a bizottságok elnökeihez címezheti.
(3) Az interpellációt a közgyűlés előtt írásban az elnökhöz kell benyújtani, aki azt továbbítja a címzetthez.
Kivételesen az interpelláció a testületi ülésen szóban is előterjeszthető.
(4) Az interpelláció címzettje a közgyűlésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban az interpellálónak köteles érdemi választ adni, melyről a soron következő közgyűlésen tájékoztatni kell a testületet.
(5) A válasz után az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén.
(6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül határoz.
(7) Ha a közgyűlés a választ elutasította, az interpellációt az illetékes bizottságnak kell vizsgálatra kiadni. Az interpelláció tárgyalásáról a közgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követő ülésén dönt.
42. § (1) Kérdés minden olyan, az Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás, amely nem kapcsolódik az adott napirendhez.
(2) Kérdést a közgyűlés tagjai a megyei közgyűlés elnökéhez, alelnökéhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz intézhetnek a feladatkörükbe tartozó ügyekben.
(3) A kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban lehet a kérdezetthez előterjeszteni, a napirendi pontok tárgyalását követően. A szándékot a napirend megnyitása előtt – téma megjelöléssel – jelezni kell az elnöknek.
(4) A kérdezett a közgyűlés ülésén, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles válaszolni.
A válasz felett vita nem nyitható.
A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve
43. § (1) A közgyűlés üléséről hangfelvételt és 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) a testületi ülés idejét és helyét,
b.) az ülésen megjelent képviselők és meghívottak nevét, megjelenésük tényét,
c.) a távolmaradt képviselők nevét és távollétük jellegét,
d.) a javasolt, elfogadott napirendet és a tárgyalt napirendi pontokat,
e.) napirendi pontonként:
- az előterjesztő nevét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
- a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
- a felszólalók nevét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító és kiegészítő javaslatokat,
- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
- a döntéshozatalban résztvevők számát,
- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,
- döntésenként a szavazás számszerű eredményét,
- a rendeletek és határozatok szó szerinti szövegét,
f.) az elhangzott interpellációt, az arra adott szóbeli válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a közgyűlés döntését,
g.) a napirenden kívüli felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
h.) az elhangzott bejelentések lényegét,
i.) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
j.) az elnök és a jegyző aláírását.
(3) A testületi ülésen készült hangfelvétel digitalizált megőrzéséről és az írásos jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:
- az ülésre szóló meghívót,
- az előterjesztéseket és azok mellékleteit,
- az ülésen megalkotott rendeletet,
- titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
- az aláírt esküokmányt,
- képviselői kérésre az írásban is benyújtott hozzászólását,
- a képviselői kérdésre adott írásbeli választ,
- a jelenléti ívet,
- név szerinti szavazás névsorát.
(5) A jegyzőkönyvet a mellékletekkel együtt az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetőjének.
(6) A zárt ülésről külön hangfelvételt és külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
A zárt ülésről készült hangfelvétel és jegyzőkönyv megőrzéséről – a Hivatal iratkezelési szabályzatának megfelelően – a jegyző gondoskodik.
(7) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a közgyűlési előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyveibe. A jegyzőkönyvek és egyéb dokumentumok a Hivatalban, valamint a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárban tekinthetők meg az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett. Teljes, vagy részleges másolat kiadását a megyei elnök és a jegyző engedélyezi, amely közgyűlési képviselőnek ingyenes, egyébként térítésköteles.
(8) A képviselők vagy más felszólalók a közgyűlés elnökénél, vagy a jegyzőnél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a közgyűlés elnöke, vagy a jegyző a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
44. § (1) A megyei közgyűlés évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a megye lakossága és a megyében érdekelt szervezetek képviselői a közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a megye lakosságát tájékoztatni kell.
(3) A megyei közgyűlés az elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közügyet érintő kérdés, kezdeményezés, javaslat megvizsgálását a tárgy szerint illetékes bizottságnak adja ki. A vizsgálat eredményéről a bizottság elnöke a közgyűlés soron következő ülésén tájékoztatást ad.
(4) A javaslattevőt a vizsgálat eredményéről, a közgyűlés döntéséről értesíteni kell.
45. § A megyei közgyűlés tagja a megye egészéért vállalt felelősséggel vesz részt a megyei közgyűlés munkájában.
46. § (1) A képviselő joga:
a.) részt vehet a közgyűlés döntésének előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében;
b.) a közgyűlés ülésén az elnöktől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
c.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d.) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a közgyűlés elnökének, bizottságainak a közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott döntéseit;
e.) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést;
f.) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén;
g.) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és a tárgyalásra meg kell hívni;
h.) közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedést kezdeményezhet;
i.) a Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.
(2) A képviselő köteles:
a.) részt venni a közgyűlés, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;
b.) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a közgyűlés elnökének vagy a bizottság elnökének, ha a közgyűlés, illetve a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;
c.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni; titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d.) személyes érintettségét bejelenteni;
e.) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni;
f.) megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni;
g.) a képviselő megbízatásához méltó, a közgyűlés, valamint annak szervei tekintélyét és hitelét óvó magatartást tanúsítani.
(3) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a közgyűlés és a bizottság üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad és a távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül. A közgyűlés a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját – a megyei közgyűlés tagjainak, bizottsági elnökeinek, és a bizottságok nem közgyűlési tag tagjainak tiszteletdíjáról szóló rendeletében szabályozott módon – csökkenti.
47. § (1) A megyei közgyűlési választásokon listát állító párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó közgyűlési tagok tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot hozhatnak létre.
(2) Képviselőcsoportot a megválasztott képviselők közül legalább 3 fő alakíthat.
(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoport tagja lehet.
(4) Az ugyanazon párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak, vezetőt választhatnak.
(5) A 8. § és a 47. § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz, illetve társadalmi szervezethez tartozónak tekinteni, aki:
a.) párt, illetve társadalmi szervezet tagja, vagy annak listáján jutott be a közgyűlésbe;
b.) olyan képviselő, akinek csatlakozását a képviselőcsoport elfogadta.
(6) A képviselőcsoportok működéséhez a Megyeháza épületében a technikai, tárgyi feltételeket biztosítani kell.
(7) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentést a közgyűlés elnökéhez kell írásban benyújtani, melynek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a csoport vezetőjének nevét és a képviselőcsoport tagjainak névsorát.
(8) A képviselőcsoport vezetője, vagy az általa megbízott személy képviseli a képviselőcsoportot, összefogja a tagok testületi tevékenységét.
(9) A közgyűlés elnöke a képviselőcsoportok vezetőit egyeztetésre összehívhatja.
(10) A képviselőcsoportok egyéb működési szabályaikat maguk állapítják meg.
48. § (1) A közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére három állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a közgyűlés tevékenységét, munkájának eredményességét.
(3) A megyei közgyűlés állandó bizottságai:
- Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság
- Pénzügyi és Turisztikai Bizottság
- Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság
(4) Az állandó bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés választja meg, részben saját tagjai, részben külső szakemberek közül.
(5) A bizottság elnöke megyei tanácsnok.
A bizottság elnökének helyettesítésére a közgyűlés alelnököt választ.
Helyettesítés esetén az alelnököt a bizottság elnökével azonos jogok illetik meg.
(6) A közgyűlési tag csak egy állandó bizottságba választható.
(7) A megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, a Hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
Az állandó bizottságok általános feladatai
49. § (1) A közgyűlés állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet törvény, megyei önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz:
a.) döntenek:
- a közgyűlés által átruházott hatáskörökben
b.) előkészítik:
- a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat, programokat,
- a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket
c.) javaslatot tesznek:
- a közgyűlés munkatervének összeállításához
- kitüntető díjak adományozására
d.) véleményezik:
- a feladatkörükbe tartozó előterjesztéseket
e.) ellenőrzik:
- a közgyűlési és bizottsági döntések végrehajtását
f.) beszámolnak:
- a közgyűlésnek a bizottság tevékenységéről.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság állásfoglalását kell kikérni. A közgyűlés dönt az összeütközés tárgyában, ha az érintett bizottság az állásfoglalással nem ért egyet.
(3) Az állandó bizottságok fontosabb feladatait és létszámát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
Az állandó bizottságok általános működési szabályai
50. § (1) A bizottságok működésére, összehívására, üléseik nyilvánosságára, határozatképességére, tanácskozási rendjére, a személyes érintettségre, a döntések meghozatalára, határozataik jelölésére, üléseik jegyzőkönyvére, a közgyűlés működésénél rögzített megfelelő szabályokat kell alkalmazni. A meghívóra vonatkozó szabályokat a bizottságok a saját ügyrendjükben maguk állapítják meg.
(2) A bizottság üléseit az elnök – az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban hívja össze. A meghívóhoz csatolni kell a megtárgyalandó előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat.
A bizottság meghatározza azt az időpontot, amelyeken a rendes üléseit tartja.
(3) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a bizottsági ülés a
11. § (2) bekezdése szerinti módokon is összehívható.
(4) A bizottságot össze kell hívni a közgyűlés elnökének indítványára is.
(5) Több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást tájékoztatni.
(6) A bizottság határozatot hoz.
(7) A bizottság döntésének végrehajtását a közgyűlés elnöke felfüggesztheti, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az Önkormányzat érdekeit.
(8) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, legkésőbb a közgyűlés ülését megelőző napig.
A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke (alelnöke) és egy tagja írja alá.
(9) A jegyzőkönyveknek a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője részére történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(10) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.
(11) A bizottságok munkáját szakértő(k) segítheti(k), aki(k) felkérésére a bizottságok jogosultak.
A szakértő(k) tevékenysége működési többletköltségekkel nem járhat.
(12) A bizottságok egyéb működési szabályaikat (Ügyrend) – e rendelet keretei között – maguk állapítják meg. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel a szervezeti- és működési szabályzat és más jogszabályi változásokra.
Az állandó bizottság elnökének és tagjainak jogai és kötelezettségei
51. § A bizottság elnöke:
- összehívja és vezeti a bizottság üléseit;
- kiadmányozza a bizottság döntéseit;
- ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot;
- a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a közgyűlés tisztségviselőivel, a jegyzővel, a Hivatallal;
- a közgyűlésen köteles ismertetni a bizottságnak a tárgyalt előterjesztéshez tett módosító javaslatait és véleményét.
52. § (1) A bizottság tagjai:
- részt vesznek a bizottság ülésein;
- részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését;
- a bizottság elnökének megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.
(2) A bizottság nem képviselő tag tagjait – a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben – a bizottság képviselő-tagjaival azonos jogok illetik meg.
53. § A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a közgyűlés következő ülésén a közgyűlés elnöke tesz javaslatot a tisztség betöltésére, illetve az új tag megválasztására, a képviselőcsoportok vezetői véleményének kikérése után.
54. § (1) A közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamely ügy megvizsgálására ideiglenes bizottságként vizsgáló bizottságot állíthat fel.
(2) A vizsgáló bizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.
(3) A vizsgáló bizottság tagja csak képviselő lehet.
(4) A vizsgáló bizottság tagjainak létszáma a bizottság elnökével együtt 5 fő, a vizsgáló bizottságba minden képviselőcsoport 1-1 tagot, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport 2 tagot delegál. A vizsgáló bizottság elnöki tisztségét a Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság tanácsnoka tölti be.
(5) A vizsgáló bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
a.) a bizottság feladatát,
b.) a bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszert,
c.) a bizottság megállapításait,
d.) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását,
e.) a vizsgálattal érintett észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira,
f.) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.
55. § (1) A Megyei Közgyűlés Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlésével együtt megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtet, amelybe a Megyei Jogú Város Közgyűlése és a Megyei Közgyűlés 1-1 képviselőt delegál.
Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
56. § (1) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pest Megye Önkormányzatával és a Csongrád Megyei Önkormányzattal a Homokhátság vízutánpótlása, mint kiemelt térségfejlesztési feladat ellátása érdekében Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre, melynek keretében gondoskodik – megyehatáron túlterjedő – területfejlesztési feladatairól.
a.) elnevezése: Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács
b.) székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
c.) működési területe:
Pest megyében:
Dunaharaszti, Alsónémedi, Ócsa, Inárcs, Bugyi, Dabas, Tatárszentgyörgy, Kakucs, Újhartyán, Újlengyel, Nyáregyháza, Dánszentmiklós, Ceglédbercel, Cegléd, Tápiószőlős, Törtel, Jászkarajenő, Kocsér, Pilis, Albertirsa, Hernád, Pusztavacs, Mikebuda, Örkény, Táborfalva, Csemő, Nagykőrös, Nyársapát
Felsőlajos, Lajosmizse, Kunadacs, Kunbaracs, Ladánybene, Kerekegyháza, Kecskemét, Szentkirály, Nyárlőrinc, Lakitelek, Fülöpháza, Ballószög, Helvécia, Izsák, Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Fülöpjakab, Kunszállás, Csengőd, Tabdi, Páhi, Kaskantyú, Bócsa, Bugacpusztaháza, Bugac, Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Pirtó, Tázlár, Szank, Móricgát, Jászszentlászló, Imrehegy, Kéleshalom, Kiskunhalas, Kunfehértó, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos, Kisszállás, Balotaszállás, Zsana, Kelebia, Szabadszállás, Fülöpszállás, Tiszakécske, Városföld, Tiszaalpár, Kiskunfélegyháza, Petőfiszállás, Pálmonostora, Császártöltés, Hajós, Nemesnádudvar, Érsekhalma, Sükösd, Érsekcsanád, Csávoly, Rém, Borota, Jánoshalma, Mélykút, Tompa, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Madaras, Kunpeszér
Csongrád megyében:
Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék, Röszke
(3) A Tanács működési területe vonatkozásában a térség kiemelt fejlesztési feladatainak ellátása érdekében a megyei önkormányzatok területfejlesztéssel kapcsolatos feladatai figyelembe vételével a következő feladatokat látja el a tanács keretében, valamint a következő tevékenységet végzi:
a.) közreműködik a térségre vonatkozó fejlesztési koncepciók kidolgozásában,
b.) közreműködik a térségre vonatkozó területrendezési terv elkészítésében,
c.) közreműködik a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Homokhátságra vonatkozó speciális programjának tervezésében, végrehajtásában.
d.) elősegíti a térségi fejlesztésben érdekelt állami, önkormányzati, vállalkozói és civil szereplők együttműködését, a fejlesztési feladatok összehangolását,
e.) együttműködik az érintett megyei közgyűlésekkel, a működési területén illetékes önkormányzatokkal, kistérségi önkormányzati társulásokkal, illetve a térség fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő központi és területi államigazgatási szervekkel, gazdasági kamarákkal és civil szervezetekkel,
f.) megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról,
g.) javaslatot tesz térsége tekintetében a megyei fejlesztési koncepciókra,
h.) dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a fejlesztések megvalósításáról,
i.) kiemelt figyelmet fordít a térség gazdasági erőforrásainak, valamint környezetállapotának fejlesztésére,
j.) hozzájárul a térségében élők életfeltételeinek javításához, a humán erőforrások fejlesztéséhez, térségi identitás fenntartásához,
k.) kiemelt figyelmet fordít a térség fejlesztését lehetővé tevő nemzetközi és hazai erőforrások feltárására, a befektetések ösztönzésére, elősegítésére,
l.) összehangolja a térségre vonatkozó gazdasági és társadalomszervező döntéseket,
m.) biztosítja a térség egységes, komplex társadalmi-gazdasági kezelését.
(4) A Tanács munkaszervezeti feladatait a Hivatal látja el.
(5) A Tanács működéséhez szükséges fedezetet
- pályázatokon elnyert források,
- a Homokhátság vízutánpótlásában érintettek esetleges hozzájárulásai,
- a szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják.
A megyei közgyűlés elnöke
57. § (1) A közgyűlés elnöke megbízatását főállásban látja el. Illetményét a jogszabály keretei között a közgyűlés állapítja meg és gyakorolja vele kapcsoltban a munkáltatói jogokat.
(2) A közgyűlés elnökét a megyei közgyűlés – saját tagjai sorából – titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.
a.) gondoskodik az Önkormányzat és szervei hatékony működéséről, segíti a képviselők munkáját;
b.) a bizottságok munkájának segítése érdekében az alelnök, a bizottságok elnökei, valamint a jegyző részvételével tanácsnoki értekezletet hívhat össze;
c.) ellátja a bizottságok összehangolt működésével kapcsolatos koordinatív feladatokat;
d.) a megyei közgyűlés döntése szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt, melynek során:
- a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
- a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a közgyűlésnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
- gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alelnök, a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
e.) összehangolja a körzeti jellegű közszolgáltatások szervezését, valamint az Önkormányzat hatáskörébe tartozó fejlesztési (területfejlesztési és –rendezési, idegenforgalmi stb.) feladatokat;
f.) szervezi az Önkormányzat és az országos főhatóságok kapcsolatait és együttműködését;
g.) szervezi a külföldi önkormányzatokkal való együttműködést, a nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozást;
h.) irányítja a települési önkormányzatokkal való kapcsolattartás, együttműködés szervezését és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatást.
(4) A közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan esetben dönt pályázatok benyújtásáról, illetőleg véleményt nyilvánít olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.
A megyei közgyűlés alelnöke
58. § (1) A közgyűlés saját tagjai közül – az elnök javaslatára – titkos szavazással a közgyűlés megbízatásának időtartamára, az elnök helyettesítésére és munkájának segítésére egy főállású alelnököt választ.
(2) A főállású alelnök felett a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja.
A főállású alelnök illetményét a jogszabály keretei között a közgyűlés határozza meg.
(3) Az alelnök a közgyűlés elnökének irányításával látja el feladatait.
Önkormányzati (fő)tanácsadók
59. § (1) A megyei közgyűlés önkormányzati (fő)tanácsadói munkaköröket hoz létre az elnök mellett, a közgyűlés és bizottságai döntésének előkészítéséhez, illetve a megyei közgyűlés elnöke tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására.
(2) Az önkormányzati (fő)tanácsadói munkakörök száma kettő.
(3) Az önkormányzati (fő)tanácsadói kinevezés határozott időre, a közgyűlés, illetve a közgyűlés elnöke megbízatásának idejére szól, felettük a munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja.
A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA
60. § (1) A jegyző – a közgyűlés elnökének irányításával – vezeti a Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) A jegyző az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása során:
a.) szakmai és törvényességi követelményeknek megfelelően előkészíti a közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b.) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés és bizottságai ülésén;
c.) törvényességi észrevételt tesz a közgyűlésen bármilyen ügyben;
d.) gondoskodik a közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, és archiválásáról;
e.) köteles jelezni a közgyűlésnek, a bizottságnak és a közgyűlés elnökének, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel;
f.) a közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi az illetékes kormányhivatal vezetőjének.
(3) A jegyző egyéb feladatai körében:
a.) vezeti a Hivatalt, megszervezi annak munkáját;
b.) döntésre előkészíti a közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
c.) ellátja a törvényben, kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört;
d.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
e.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző felett.
61. § (1) Az aljegyző ellátja a jegyző helyettesítését és az általa meghatározott feladatokat.
(2) A jegyző és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Hivatal jogi végzettségű közgyűlési referense látja el.
A megyei önkormányzat hivatala
62. § (1) A közgyűlés „Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala” elnevezéssel Hivatalt hoz létre.
(2) A Hivatal önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési-fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(3) A Hivatal feladatkörébe tartozik az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása. A Hivatal belső szervezeti felépítését, részletes feladatait, az ügyfélfogadás rendjét a közgyűlés által jóváhagyott szervezeti- és működési szabályzat tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
63. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetés. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
Az Önkormányzat a jogszabályi kötelezettségeiből adódó és vállalt feladatait saját költségvetési szerve útján, vagy más gazdálkodó szervezet támogatásával, szolgáltatások vásárlásával, más gazdálkodó szervezettel történő együttműködési megállapodás alapján, illetve egyéb módon látja el.
Az Önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és a pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat.
Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felelős.
(2) A megyei közgyűlés a választási ciklus időtartamára szóló gazdasági programot fogad el az alakuló ülést követő 6 hónapon belül. A program tartalmazza az Önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, különösen a területfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait és megoldásuk eszközeit.
(3) A megyei közgyűlés évente rendeletben határozza meg költségvetését.
(4) A költségvetési évet követően 4 hónapon belül zárszámadási rendelet-tervezetet kell a közgyűlés elé terjeszteni.
(5) A bizottságok és a közgyűlés elnöke részére meghatározott átcsoportosítási, továbbá a tartalékot érintő általános jogokat a közgyűlés az éves költségvetési rendeletben szabályozza. A költségvetési előirányzatok teljesítése (bevételek beszedése, kiadások elrendelése) az éves költségvetési rendeletben szabályozott módon történik.
(6) A közgyűlés elnöke pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a közgyűlés elé, ha évközben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az Önkormányzat költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik.
64. § Az Önkormányzat a vagyonát, a vagyonnal való rendelkezés feltételeit, a vállalkozásaival kapcsolatos előírásokat külön rendeletben állapítja meg.
65. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzati intézmény pénzügyi ellenőrzését a közgyűlés látja el.
(3) Az intézmények pénzügyi ellenőrzéséről és az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a közgyűlés a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
(4) A belső ellenőrzés és a felügyeleti ellenőrzés rendjét külön szabályzatok rögzítik.
(5) Az Önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik.
66. § Megyei népszavazást a közgyűlés képviselőinek legalább egynegyede, a közgyűlés bizottsága, továbbá a helyi önkormányzati választásokon választójoggal rendelkező választópolgárok legalább 20 %-a kezdeményezhet.
67. § Az Önkormányzat – a helyi közügyek intézése körében – a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.
a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;
b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c.) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jog irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
Az Önkormányzat kapcsolatrendszere
68. § (1) Az Önkormányzat feladatainak ellátása során együttműködik más helyi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, valamint az illetékes államigazgatási és egyéb szervekkel.
(2) A közgyűlés - közös érdekek alapján - feladatának tekinti, és szorgalmazza a megye egyházaival, önszerveződő közösségeivel, a megye társadalmi és civil szervezeteivel az érdemi együttműködést.
(3) Kétoldalú (testvérmegyei partnerrégiós) nemzetközi kapcsolatok kialakítására, fenntartására és ápolására törekszik. Részt vesz regionális európai szervezetek munkájában az Önkormányzat céljainak megvalósítása érdekében.
(4) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a közgyűlés dönt.
A Bács-Kiskun megyei területi nemzetiségi önkormányzatokhoz kapcsolódó feladatok
69. § (1) Az Önkormányzat a Bács-Kiskun megyében működő területi nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogaik gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja részükre Nemzetiségi Központja (Baja, Szabadság u. 23.) épületében
b) a Hivatal közreműködésével
ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint
bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi- és tárgyi feltételeket.
Az együttműködési megállapodásban foglaltakat szükség szerint, évente felül kell vizsgálni.
(2) A megyében működő területi nemzetiségi önkormányzatok képviselői, az elnök, alelnök, a jegyző, aljegyző és a Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.
(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében az elnöknél kezdeményezhetik a közgyűlés eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a közgyűlés részére javaslatot tehetnek.
70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 9/2012. (X. 8.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bek., 13. § (1) bek., 18. § (2) bek., a 18. § (6) bek. 2. és 3. pontjában a „Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Turisztikai Bizottság” szövegrész lép.
(3) Hatályát veszti a megyei népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 16/2004. (X. 14.) Kgy. rendelet.
Hatályát veszti a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2010. (XII. 20.) Önk. rendelete, a 3/2012. (II. 28.) önk. rendelete, 8/2012. (VII. 3.) önk. rendelete és a 10/2012. (X. 8.) önk. rendelete.
A megyei közgyűlés elnökére átruházott közgyűlési hatáskörök
1. Dönt az általános és céltartalék felhasználásáról az éves költségvetésben meghatározott keretek között. E döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni.
2. Dönt két közgyűlés között felmerülő halaszthatatlan esetben az egyedileg – a mindenkori költségvetésben meghatározott összeget meg nem haladó – előirányzat-átcsoportosításokról. E döntéséről a közgyűlés következő ülésén köteles tájékoztatást adni.
3. Dönt a megszűnt DARFT – hazai decentralizált források terhére megkötött – megyei támogatási szerződés-állományokhoz kapcsolódó ügyekben
4. Dönt a megszűnt Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács – hazai decentralizált források terhére megkötött – támogatási szerződésállományhoz kapcsolódó ügyekben.
A Megyei Közgyűlés állandó bizottságaira átruházott közgyűlési hatáskörök
|
Hatáskör gyakorlója |
|
|
1. Gyakorolja a közgyűlés elnökével kapcsolatos egyéb munkáltatói jogkört, beleértve azt, hogy határozatával jutalmat állapít meg a megyei közgyűlés elnökének meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján. |
Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi
Bizottság |
|
|
2. Előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi programokról, kezdeményezheti azok megalkotását. |
Terület- és Vidékfejlesztési
Bizottság |
|
|
3. Az Önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint dönt vagyoni ügyekben. |
Pénzügyi és Turisztikai
Bizottság |
|
|
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés állandó bizottságai, azok létszáma és fontosabb feladatai
1. A közgyűlés bizottságai és azok létszáma
- Jogi, Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság (10 fő)
(7 közgyűlési tag, 3 külső tag)
- Pénzügyi és Turisztikai Bizottság (10 fő)
(7 közgyűlési tag, 3 külső tag)
- Terület- és Vidékfejlesztési Bizottság (10 fő)
(8 közgyűlési tag, 2 külső tag)
2. A bizottságok fontosabb feladatai
JOGI, ÜGYRENDI ÉS NEMZETISÉGI BIZOTTSÁG
- véleményezi az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra;
- előkészíti, véleményezi a közgyűlési rendeleteket, ellenőrzi a közgyűlési döntések végrehajtását;
- szükség szerint – de legalább ciklusonként – felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket és javaslatot tehet azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendelet alkotására;
- döntésre előkészíti az elnökkel, alelnökkel, jegyzővel szembeni összeférhetetlenségi, méltatlansági, fegyelmi és anyagi kártérítési ügyeket;
- nyilvántartja és ellenőrzi a megyei közgyűlés tagjainak vagyonnyilatkozatait;
- kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására tett kezdeményezést és átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszűntetéséről szóló írásban megerősített lemondó nyilatkozatokat;
- ellátja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a vizsgálat lefolytatását;
- ellátja a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
- elemzi, értékeli a megyében élő nemzetiségek társadalmi helyzetét, elősegíti jogaik érvényesülését, a nemzetiségi közügyek intézését;
- véleményezi az Önkormányzat nemzetiségeket e minőségében érintő előterjesztéseit;
- közreműködik a nemzeti kultúrák megőrzésében, gyarapításában, összehangolja, és szükség szerint szervezi a területi és megyei nemzetiségi rendezvényeket;
- kapcsolatot tart nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel, s a nemzetiségi törvény végrehajtásában érintett intézményekkel és más szervekkel;
- segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását;
- kapcsolatot tart az egyházakkal, felekezetekkel, vallási közösségekkel, társadalmi és civil szervezetekkel.
PÉNZÜGYI ÉS TURISZTIKAI BIZOTTSÁG
- véleményezi az Önkormányzat gazdasági programját és az ennek végrehajtásáról szóló beszámolót;
- figyelemmel kíséri az Önkormányzatnál a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés-, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
- ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését;
- javaslatot tehet a közgyűlésnek a megpályázandó támogatásokra;
- véleményezi az Önkormányzat saját fejlesztési, rekonstrukciós és felújítási terveit;
- figyelemmel kíséri az önkormányzati érdekeltségű gazdasági társaságok működését, gazdálkodását, javaslatot tesz a közgyűlés felé a szükséges tulajdonosi döntésekre;
- figyelemmel kíséri és segíti a megyei turisztikai tervek megvalósulását;
- elősegíti megyei turisztikai szervezet létrehozását és működését;
- összehangolja az idegenforgalom területi érdekeit az országos érdekekkel;
- véleményével és javaslataival részt vesz a turisztikai fejlesztési programok kidolgozásában;
- közreműködik megyemarketing programok kidolgozásában és megvalósításában.
TERÜLET- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG
- közreműködik - a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a megye fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak a kidolgozásában;
- előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, programokat, az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megye területét érintő területrendezési terveket.
- véleményével és javaslataival részt vesz az ágazatai operatív programok, valamint térségi gazdaságfejlesztési programok kidolgozásában;
- közreműködik az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos feladatok összehangolásában;
- véleményezi az Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatairól szóló éves beszámolót;
- előzetesen véleményezi a megyei környezetvédelmi programot;
- javaslatot tesz a Homokhátság vízutánpótlása problémájának megoldási lehetőségeire, figyelemmel kíséri az ezzel kapcsolatos intézkedések megvalósulását;
- közreműködik az Önkormányzat és a megye települési önkormányzatai együttműködésének szervezésében, elősegíti a területfejlesztési társulások megszervezését;
- közreműködik a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolásában, amelynek keretében vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait;
- előzetesen véleményezi az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;
- a külföldi régiókkal kötendő nemzetközi együttműködések, megállapodások kidolgozásában, véleményezésében részt vesz;
- együttműködik a megye gazdasági szereplőivel, a gazdasági kamarákkal;
- véleményével, javaslataival segíti a Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum és a Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum működését;
- figyelemmel kíséri a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség által kezelt meglévő támogatási szerződés-állománnyal kapcsolatos döntéseket;
- előzetesen véleményezi a települési önkormányzati környezetvédelmi programokat;
- rendszeresen értékeli a megye mezőgazdaságának helyzetét, figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelés feltételeit, valamint a mezőgazdaságban élő emberek életkörülményeinek alakulását;
- kapcsolatot tart a megye területén működő mezőgazdasági ágazati szervekkel (terméktanácsok, szövetségek, érdekképviseletek, hatóságok);
- figyelemmel kíséri a megyében a munkahelyteremtés alakulását;
- hulladékgazdálkodással összefüggő előterjesztések véleményezése;
- természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek véleményezése;
- kutatás-fejlesztés és innovációval kapcsolatos ügyek véleményezése;
- a megye területére készülő közlekedési fejlesztéssel kapcsolatos koncepciók, tervek véleményezése.