Kurityán községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014.(XI.3.) önkormányzati rendelete

A Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kurityán községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott  feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1.  Általános rendelkezések

1. §

A képviselő-testület és szervei számára a Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a  képviselő-testület e Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei: címer, zászló, pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. §

Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kurityán Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 3732 Kurityán, Kossuth u. 109. sz. szám

(3) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az önkormányzati feladatokat  a képviselő-testület és szervei: a képviselő-testület bizottsága, a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület hivatala és a társulások látják el az irányadó jogszabályi rendelkezések, illetve jelen rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

(5) A képviselő-testület és szerveinek megnevezése:

a) Kurityán Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.

b) A képviselő-testület bizottságainak megnevezése:

     - Kurityán Községi Önkormányzat Ügyrendi- Jogi Bizottsága

- Kurityán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Település- fejlesztési  Bizottsága.

- Kurityán Községi Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága

- Kurityán Község Önkormányzatának Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága

c)  A polgármester hivatalos megnevezése: Kurityán Község Polgármestere.

d) A jegyző hivatalos megnevezése: Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.

 e) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatal. (6)  A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsétek formáját és tartalmát a szerv vezetője állapítja meg. A bélyegzőkről nyilvántartást kell vezetni.

5. §

A helyi önkormányzás általános szabályaira ezen belül az önkormányzati jogok és azok gyakorlására, az önkormányzat igazgatására és döntéseire, továbbá a véleményezési és kezdeményezési jogkörére, feladatkörére  a Mötv. előírásai és az önkormányzat képviselő-testületének vonatkozó rendeletei az irányadók.

6. §

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában, ezek fejlesztése érdekében együttműködik a régió szintű állami feladatok ellátásában közreműködő szervezetekkel, a megyei önkormányzattal, a többcélú kistérségi tárulással, az önkormányzati feladatok ellátására társult önkormányzatokkal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképezésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

2.  Feladatok és hatáskörök

7. §

(1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amelyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított szabályok szerint – az Mötv-ben foglalt korlátozásokkal - a polgármesterre, a képviselő-testület bizottságára, jegyzőre és  társulására átruházhat.

(2) A képviselő-testületi hatáskör átruházásának további szabályait, és az átruházott hatáskör további átruházásának tilalmát a Mötv. 41. §-ban  foglaltak állapítják meg.

8. §

(1) Az önkormányzat feladataira, kötelezően ellátandó feladaira az Mötv. 13. §-ában és a vonatkozó egyéb törvényekben foglalt előírások az irányadók (2) A képviselő-testület hatásköréből  át nem ruházható feladat- és hatásköröket az Mötv. 42  §-ában foglaltak határozzák meg.

(3) A képviselő-testület, ha átruházható hatásköreit a polgármesterre, bizottságára ruházza át, a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(4) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését visszavonhatja, illetve az átruházott hatáskör gyakorlóját beszámoltathatja.

(5) A képviselő-testület feladat-és hatáskörét érintő törvényi változásokról, az átruházhatóság feltételeiről a jegyző tájékoztatást ad a képviselő-testület részére.

(6) Az átruházott hatásköröket és jogköröket az önkormányzat rendeletei tartalmazzák.

9. §

(1) A képviselő-testület - az  irányadó társulási megállapodásban foglaltak szerint - társulási formában látja el az alábbi feladatokat:

a)A gyermek és ifjúsági, családsegítés  alapellátási feladatot  a Rudabányai Szolgáltató Központtal.

b)  a szennyvíz gyűjtés és kezelés közszolgáltatásal kapcsolatos feladatokat az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.,

c)  a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatással kapcsolatos feladatot a Sajó-Bódvavölgyi Hulladékgazdálkodási Társulás által létrehozott nonprofit kft. útján látja el.

(2) Az önkormányzat ivóvíz- és szippantott szennyvízzel összefüggő közszolgáltatási feladatát az alábbi gazdasági társaság útján látja el:

a) A település ivóvíz- és szippantott szennyvízzel összefüggő közszolgáltatást a Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.  végzi.

10. §

A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági (ciklus) programja tartalmazza.

11. §

(1) Új közszolgáltatási feladat önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás lefolytatására a polgármester, vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő-testület  jogosult.

(2) Az előkészítő eljárás  eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat vállalásával elérendő célt és végrehajtásának részletes feltételeit.

II.FEJEZET

 A képviselő-testület működése

12. §

A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő (6 fő települési képviselő, 1 fő polgármester). A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1.sz. függeléke tartalmazza.

 1. A képviselő-testület összehívása

13. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 ülést tart. Az ülések tervezett időpontját munkatervben rögzíti. A munkaterv készítésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy július és augusztus hónapokban lehetőleg ne kerüljön sor ülés tartására. A képviselőtestület évi egy alkalommal, lehetőség szerint, egyeztetett időpontban ünnepi ülést tart.

(2) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze.

(3) A polgármester jogosult a munkatervtől eltérő időpontban és napirendi javaslattal is az ülést összehívni, sürgős, halasztást nem tűrő esetben soron kívüli ülés, továbbá népszavazáshoz, népi kezdeményezéshez kapcsolódóan.

(4) A soron kívüli ülés sürgősségének okát közölni kell. Ez esetben az összehívás bármely módon történhet (pl. telefonon), legkésőbb az ülést megelőző napon.

(5) A polgármester köteles összehívni a testületi ülést a képviselők legalább ¼-ének, vagy bizottságának kezdeményezésére (rendkívüli ülés).

(6) A rendkívüli ülés kezdeményezésekor annak napirendjét is meg kell jelölni.

(7) A képviselő-testületi ülést általában a hónap utolsó hetének csütörtök napjára kell összehívni.

(9) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) Tanácskozási és szavazati joggal a képviselő-testület tagjait,

b) tanácskozási joggal

- a bizottság nem képviselő tagjait,

- a jegyzőt (együtt: állandó meghívottak)

- érintett intézményvezetőt

- nemzetiségi önkormányzat elnökét

- azt, akit a polgármester megjelöl.

14. §

(1) A meghívót és az ülés napirendjéhez kapcsolódó előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés előtt legalább öt naptári nappal megkapják.

(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) A rendelet-tervezeteket és a határozati javaslatokat kiküldés, vagy kiosztás előtt az előterjesztőnek a jegyzővel egyeztetni kell.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell: az ülés idejét, helyét, a meghívottak és a napirendek felsorolását, a napirendek előterjesztőjének nevét, utalást arra, hogy az előterjesztés írásban vagy szóban történik.

(5) A képviselő-testület ülésének időpontját, napirendjét a – a helyben szokásos módon – hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel (meghívó) közzé kell tenni.

(6) A közmeghallgatást, és a közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt  - a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

2. A képviselő-testület munkaterve

15. §

(1) A képviselő-testület évente jóváhagyott munkaterv alapján végzi feladatát.

(2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé minden év december 31-  ig.

(3) A munkaterv tartalmazza:

- a képviselő-testület ülésének tervezett időpontját és napirendjét,

- a napirend előterjesztőjének nevét,

- a napirendhez meghívandók felsorolását, (az állandó meghívottakon kívül),

- a napirend előkészítésében részt vevők nevét.

(4) A munkatervben kell jelölni  az átruházott jogkörben tett intézkedésekről szóló tájékoztatók időpontját, a polgármester tájékoztatóját a két ülés között történt fontosabb eseményekről, a tett intézkedésekről.

3. A képviselő-testület ülése

16. §

(1) A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára, illetve a zárt ülés tartására az Mötv. 46. §-ában foglaltak az irányadók.  

(2) A képviselő-testület tagjait és a zárt ülés valamennyi résztvevőjét titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(6) A választópolgárok a képviselő-testület előterjesztéseibe, továbbá az ülések jegyzőkönyveibe történő betekintési jogát, valamint a közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.

4. Az ülésvezetés szabályai

17. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti.

(2) A levezető elnök:

a) Az ülés megnyitásakor megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét.

b) Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére.

c) Előterjeszti a sürgősségi indítványt.

d) Javaslatot tesz a napirendre, melyről a képviselő testület vita nélkül határoz.

e) Napirendi pontonként megnyitja, vezeti (kérdésfeltevésre és hozzászólásra külön-külön megadja a szót), lezárja és összefoglalja a vitát, a vitában elhangzott javaslatokat. A vita megnyitása előtt ismerteti az írásban benyújtott módosító és kiegészítő indítványokat, lehetőséget ad az előterjesztőnek szóbeli kiegészítésre, ha volt bizottsági véleményezés annak ismertetésére. A vita lezárása előtt lehetőséget ad az előterjesztőnek és az érintetteknek a válaszadásra.

f) Napirendi pontonként szavazásra bocsátja elsőként a módosító és kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztés szerinti, illetve módosított határozati javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a határozatokat.

g) Biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát.

h) Az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet.

i) Az ülés ideje alatt óránként, vagy szükség szerint, kérésre szünetet rendel el.

j) Berekeszti az ülést.

(3) A levezető elnök a jegyzőkönyv-hitelesítőknek a képviselő-testület tagjai közül egy személyt jelöl ki, melyet a képviselő-testület egyszerű szavazattöbbséggel fogad el.

18. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a  levezető elnök a következő intézkedést teheti:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja

(3) Nyilvános ülésen a megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. Választójoggal nem rendelkező személyek a képviselő-testület ülésén csak a polgármester egyedi engedélye alapján vehetnek részt.

(4) A levezető elnöknek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

5. Az előterjesztés

19. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, a munkatervben nem szereplő napirendi javaslat anyaga, a rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester

b) a témakör szerint illetékes bizottság (elnöke)

c) a képviselő-testület tagja,

d) a jegyző

e) a képviselő-testület döntése alapján az intézményvezető.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásba kell foglalni, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, (megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben részt vevők véleményét, és mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják.

b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelős(ök) és a határidő(k) megjelölésével.

(5) Csak írásban benyújtott előterjesztés történhet:

a) rendeletalkotáskor

b) az önkormányzat vagyonát, gazdálkodását érintő döntésekről,

c) az intézmények működési rendjének, tevékenységi körének meghatározásakor, átszervezésekre irányuló ügyekben.

(6) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat írásbafoglalása.

(7) Az írásban, meghívóval együtt megküldött rendelet-tervezetek és határozati javaslatok konkrétan megjelölt rendelkezéseihez a bizottság és a képviselők szövegszerűen megfogalmazott módosító, illetve kiegészítő indítványt írásban, és legkésőbb az ülést közvetlenül megelőző munkanapon, a hivatali munkaidő lejártáig nyújthatnak be a polgármesterhez. A módosító javaslatot indokolni kell. Amennyiben az a költségvetés kiadásának növelésére vagy bevételének csökkenésére irányul, meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.

 6. Sürgősségi indítvány

20. §

(1) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, a bizottság elnöke, a képviselők és a jegyző.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.

(4) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy melyik ülésen tárgyalják azt.

7. Napirendek vitája

21. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett – a tájékoztató kivételével - külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet,

b) amennyiben az előterjesztést bizottság előzetesen véleményezte, a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott személy ismerteti a bizottság állásfoglalását,

c) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles röviden válaszolni.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót.

(3) Indokolt esetben a polgármester soron kívüli hozzászólást engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita során az előterjesztőnek, a hozzászólónak egyértelműen jelezni kell, ha módosító vagy kiegészítő indítványt is meg kíván fogalmazni.

(6) A jegyző a 81. § (3) bekezdés e) pontjában írt jelzési kötelezettségét a vita lezárása után – a határozathozatal előtt – teljesíti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a döntésre előterjesztett javaslat jogszabálysértő.

(7) A vita lezárása után a polgármester összefoglalja az elhangzott javaslatokat és elrendeli a szavazást.

8. Döntéshozatal

22. §

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd az egész határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához az Mötv. 47. §. (2) bekezdésében meghatározott számú igen szavazat szükséges.

(3) A képviselő  személyes érintettsége kapcsán a döntéshozatalából történő kizárására az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

23. §

(1) Minősített többség szükséges  az Mötv. 50.  §-ában meghatározott esetekben,

(2) SZMSZ alapján:

a) a képviselő-testület ciklusprogramjának elfogadásához,

b) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez 

c) alapítvány létrehozásához,

d) kitüntetés adományozásához,

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

g) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez.

24. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással - kézfelemeléssel - hozza meg.

(2) A képviselők „igen”-nel, „nem”-el, vagy „tartózkodás”-al szavazhatnak. A eredmény megállapítása szempontjából, a „tartókodás” „nem” szavazatnak számít.

(3) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg. A szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén a polgármester elrendeli a szavazás megismétlését.

25. §

(1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt törvény előírja, vagy azt bármely képviselő indítványozza. Ez utóbbi esetben  név szerinti szavazás rendelhető el.

(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők nevét, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel vagy „tartózkodás”-sal adja meg. Az eredmény megállapítása szempontjából a „tartózkodás” „nem” szavazatnak számít.

(3)A név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

26. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület minősített szótöbbséggel határoz.

(3) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás napját, helyét, kezdetét és végét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását, a szavazatok összeszámlálását az Ügyrendi-Jogi Bizottság, vagy a Képviselő-testület által szavazás előtt választott eseti bizottság végzi.

27. §

(1) Amennyiben a határozathozatal választáshoz, kinevezéshez kapcsolódik, és a szavazás eredményeként elutasító döntés születik, a képviselő testület egy alkalommal, minősített szótöbbséggel dönthet a szavazás megismétléséről (ismételt szavazás)

(2) Az ismételt szavazást bármelyik képviselő kezdeményezheti.

9. A határozat

28. §

(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, a tárgy megjelölésével,  a következő minta szerint:

„ Kurityán Község Képviselő-testületének …../ 20…(…..) határozata”

Tárgy:….”

(2) A képviselő-testület normatív határozatának kihirdetését  az önkormányzat hirdetőtábláján kell elvégezni. A normatív határozat kihirdetését megtörténtnek kell tekinteni az ülésről készült jegyzőkönyv hirdetőtáblán történő közzétételével. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészültét követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

10. Kérdés, interpelláció

29. §

(1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testületi ülésén az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testületi ülésen köteles választ adni. A válasz elfogadásáról a kérdezőt meg kell kérdezni. Ha az a választ nem fogadja el, a képviselő-testület annak  elfogadásáról vita nélkül határoz.

(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben szóban, vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő.

(4) Az interpellációt a polgármesternél – lehetőleg az ülést megelőző napon – kell benyújtani.

(5) Amennyiben az interpelláció előzetes vizsgálatot nem igényel, a képviselő-testületi ülésen kell választ adni.

(6) Amennyiben a válasz előzetes  vizsgálatot igényel, úgy a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül kell írásban választ adni, ennek tartalmát a soron következő ülésen ismertetni kell.

(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület annak elfogadásáról vita nélkül határoz. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, amelybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

11. A jegyzőkönyv

30. §

(1) A képviselő-testület üléséről tömör, szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv 52. § (1)  bekezdésében foglaltakat, továbbá a jegyzőkönyv-hitelesítő nevét és aláírását.

 (2) A jegyzőkönyvet egy eredeti példányban a jegyző készíti el. Ebből:

- az egy példányt a jegyző kezeli, amelyet - a jogszabályok szerint - kell hozzáférhetővé  tenni az állampolgárok és a képviselők részére,

- az elektronikus  példányt az Mötv. 143. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint kell továbbítani.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az írásban kiadott előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet, a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyvet, ha van. A képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását is mellékelni kell.

(5) A választópolgárok  képviselő-testületi előterjesztésekbe és a jegyzőkönyvbe való betekintési jogát az Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell biztosítani.

(6) A jegyzőkönyvről – zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – másolat készíthető, melyet költségtérítés megfizetése mellett lehet kiadni.

III. FEJEZET

Az önkormányzati rendeletalkotás

1. A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

31. §

(1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazása alapján  annak  végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozására.

(2) Rendeletet alkothat továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzése, illetve jog által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.

(3) A rendelet jogszabály, ezért a rendeletalkotás során a jogalkotásról szóló törvényt és a jogszabályszerkesztésről szóló kormányrendelet szabályait is alkalmazni kell.

2. A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

32. §

(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

- települési képviselő,

- polgármester,

- önkormányzati bizottság - elnöke útján, és

- a jegyző.

(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítése során elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, illetve külső szakértő.

(4)A jegyző akkor is köteles részt venni a rendelet-tervezet előkészítésében, ha azt bizottság vagy szakértő készíti el.

(5) A rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(6) A polgármester egyes rendelet-tervezetet – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(7) A jegyző az előkészítést és a véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással látja el. A rendelet-tervezetet a jegyző vagy a polgármester terjeszti  a képviselő-testület elé jóváhagyás céljából.

(8) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év kezdetétől - folyamatos sorszámmal, évszámmal és címmel kell ellátni a következő minta szerint:

„Kurityán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének …./…..(……) önkormányzati rendelete  a ( a rendelet  címe) -ról /-ről/"

(9) Az önkormányzati rendelet megalkotása nyílt ülésen, nyílt szavazással történhet. Elfogadásához minősített többség szükséges.

33. §

(1) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, valamint a Kormányhivatal részére történő megküldésről a Mötv. 51. § (2) bekezdésében és külön miniszteri rendeletben foglaltak szerint.

(3) Az önkormányzat rendeletét a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni, az ide vonatkozó külön szabályok szerint.

IV. Fejezet

1. A települési képviselő

34. §

(1) A települési képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok  illetik meg, illetve terhelik kötelezettségek.

(2) A települési képviselő jogállásáról külön törvény rendelkezik

35. §

(1) A képviselő-testület tagjai az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesznek.

(2) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig, valamint az SZMSZ. 38. §-ban jelölt vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén jogait nem gyakorolhatja.

(3) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

36. §

A képviselő főbb jogai

(1) A települési képviselőt az Ötv. 32. § (1) bekezdésében felsorolt jogok illetik meg.

(2) A képviselő a külön önkormányzati rendeletben szabályozott módon az ott  meghatározott tiszteletdíjra és juttatásokra jogosult.

(3) A jegyző útján a polgármesteri hivataltól igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést; közérdekű ügyben kezdeményezheti a   hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni.

A képviselő főbb kötelezettségei

37. §

A képviselő köteles:

a)  tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint vizsgálatokban,

d) kapcsolatot tartani a választókerület polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel,

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.

c) az állami és szolgálati titkot megőrizni, a képviselői munkája során tudomására jutott személyes és nem közérdekű adatnak minősülő adatokat az ide vonatkozó szabályok szerint kezelni.

A képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályai

38. §

(1) A képviselő-testület tagjai a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről 2000. évi XCVI.  törvény 10/A §-ában foglaltak szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, az ott leírt jogkövetkezmények terhe mellett.

 (2) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatára a Képviselő-testület Ügyrendi- Jogi Bizottsága jogosult.

V. FEJEZET

A képviselő-testület bizottságai, működésének szabályai

39. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – Pénzügyi és Település-fejlesztési Bizottságot hoz létre, amelynek létszáma: 5 fő.

(2.) A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – Ügyrendi- Jogi Bizottságot hoz létre, amelynek létszáma: 3 fő.

 (3.) A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - Szociális, és Egészségügyi Bizottságot hoz létr, amelynek létszáma: 5 fő

(4.) A képviselő-testület- meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot hoz létre, amelynek létszáma :5 fő

40. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, feladataira, működésére, döntéshozatalára vonatkozó szabályokat a Mötv 57-61 §-aiban foglaltak tartalmazzák.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti.

(3) A bizottság üléséről  jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv készítésére az SZMSZ 30. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) A bizottság állásfoglalását a testületi ülésen az érintett napirend keretében a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag ismerteti. A zárt ülés döntéseiről csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

(5) A bizottság, tevékenységéről évente beszámol a képviselő-testületnek.

VI. FEJEZET

A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző

1. Polgármester

41. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3)  A polgármesterre vonatkozó szabályokat a Mötv. 63-70 §-ai tartalmazzák.

42. §

A polgármesternek a képviselő-testület működésével kapcsolatos főbb feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b)  segíti a képviselők munkáját,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

e) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, fórumok szervezéséről,

f) a lakosságot rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testület üléseiről, a fontosabb döntésekről.

g) kapcsolatot tart felsőbb szintű szervekkel, megyei közgyűléssel, más település önkormányzatával, helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel.

43. §

A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:

a) az általa történő előterjesztéseknek előadója a bizottsági üléseken,

b) indítványozhatja a bizottság összehívását,

c) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.

44. §

A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. A hivatal irányítását a Mötv.-ben és a közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak szerint végzi.

45. §

A polgármester a hivatalban minden héten szerdán 08.00-12.00 és 13.00-l5.00 óráig ügyfélfogadást tart.

2. Az alpolgármester

46. §

(1) A képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára, az Ötv. 74. § (1) bekezdésében foglaltak szerint 1 fő alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatát és jogkörét az Ötv. 74. §-ban foglaltak határozzák meg. A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a polgármester által meghatározott módon gondoskodik a polgármester helyettesítési feladatainak ellátásától.

3. A polgármester, alpolgármester helyettesítése

47. §

(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozása esetén a képviselő-testület összehívására, működtetésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört az Ügyrendi- Jogi Bizottság elnöke gyakorolja.

(2) Tartós akadálynak minősül:

30 napot meghaladó betegség,

30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

4. A jegyző

48. §

(1) A jegyzőt a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei nevezik ki a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a Közös hivatal létrehozására kötött megállapodásban foglaltak  szerint.

(2) A jegyző vezeti a közös hivatalt, segíti a polgármesterek munkáját,  gondoskodik az Mötv. 81. § (3)  bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározott jegyzői feladatok ellátásáról a közös hivatalt létrehozó önkormányzatok és települések vonatkozásában.

(3) A jegyző véleményt nyilvánít, állást foglal a polgármesterek, alpolgármesterek, bizottságok elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben. Javaslatot tesz az önkormányzatok döntéseinek felülvizsgálatára.

(4) A Mötv. 82. § (3) bekezdése szerinti esetben – 6 hónapnál rövidebb időtartam -  a Hivatal felsőfokú végzettségű köztisztviselőjét kell megbízni a jegyzői feladatok ellátására. A megbízásra a hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármestereinek egyetértésével a székhely önkormányzat polgármestere jogosult.  Amennyiben a helyettesítésre 6 hónapnál hosszabb ideig van szükség a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 251. §-a szerint kell eljárni. 

5. Aljegyző

49. §

Figyelemmel a Mötv.  82. § (1) bekezdésére, az aljegyzői állás létrehozásáról a közös hivatal fenntartására kötött megállapodásban kell rendelkezni.

VII.  FEJEZET

1. A közös önkormányzati hivatal

50. §

(1) A képviselő-testület egységes hivatalt – Kurityáni Közös Önkormányzati Hivatal néven  - tart fenn az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) A hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott SZMSZ, belső szabályzatok és a létrehozására kötött megállapodás alapján végzi munkáját.

(4) A hivatal köztisztviselőjét és egyéb munkavállalóit  a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán)titok tekintetében hivatali titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezései alapján – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselő  közszolgálati jogviszonyának, egyéb munkatársak esetén a munkaviszony  megszűnése után is fennáll.

(5) A köztisztviselő és a hivatal egyéb munkavállalója minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a (4) bekezdésben jelölt kötelezettséget befolyásolja.

(6) A hivatal önálló jogi személy. Alapító okirattal rendelkező, gazdálkodási besorolását tekintve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

VIII.FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

51. §

A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

IX.FEJEZET

1. A társulások

52. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások létrehozásának és működésének részletes szabályait a Mötv. 87-95. §-ai, valamint a létrehozásukra megkötött megállapodások tartalmazzák.

(2) A társulások létrehozását rögzítő megállapodásokat, azok módosításait a polgármester kezeli.

2. Együttes ülések

53. §

(1) A társulásokban történő feladatellátás esetenként megköveteli, illetve célszerű és indokolt, hogy a társulásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületei együttes ülés keretében folytassanak tárgyalást, hozzák meg döntéseiket.

(2) Az együttes ülések előkészítésére, levezetésére, dokumentumainak elkészítésére az SZMSZ ide vonatkozó szabályait és a megállapodásokban foglalt szabályokat e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az együttes üléseket bármely érintett önkormányzat székhelyére össze lehet hívni, melyről a polgármesterek esetenként szóban állapodnak meg. Az ülés összehívásáról és vezetéséről ez esetben is a gesztor önkormányzat polgármestere gondoskodik.

(4) Az együttes ülések elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban történhet.

(5) Az együttes ülések tervezett időpontját és napirendjét a képviselő-testületek a gesztor önkormányzat képviselő-testületének ajánlása alapján saját munkatervükbe beépítik.

(6) Az együttes üléseken a határozatképességet külön-külön kell biztosítani.

(7) Az együttes üléseken szavazás eredményét külön-külön kell megállapítani.

(8) Az együttes ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és a jegyzőkönyvet minden érintett önkormányzatnak meg kell küldeni.

(9) Az együttes ülésen hozott határozatokat a társulásban résztvevő önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni.

(10) Az együttes ülésen hozott határozat bevezető részében rögzíteni kell a társulás megnevezését és azt, hogy együttes ülésen hozott határozat.

(11) Az együttes ülésekről készült jegyzőkönyvet – eltérő megállapodás hiányában -  a gesztor önkormányzat polgármestere és jegyzője, valamint az ülésen megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.

(12) Az együttes ülések bonyolításával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(13) Az együttes ülésekre vonatkozó jelen szabályokat – ajánlásként – meg kell küldeni az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek, azzal, hogy azt hasonló tartalommal építsék be saját szervezeti és működési szabályzatukba.

X.FEJEZET

A lakossággal való kapcsolattartás formái

1. Lakossági fórum

54. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – előre meghirdetett időpontban és  napirend szerint – közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben a képviselő-testülethez, egyes képviselőkhöz és a polgármesterhez kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre kerülő tárgykörökről  a hivatal épületében, a községben található hirdetőtáblákra és a honlapra helyezett hirdetmény útján értesíteni kell a lakosságot az ülést megelőzően legalább 15 nappal.

(4) A polgármester előre meghatározott tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében fórumot hívhat össze.

2. Társadalmi egyeztetés

55. §

(1) Az önkormányzati rendelet tervezetek, továbbá az önkormányzat gazdasági programját és annak végrehajtásáról szóló értékelését helyi szintű társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.

(2) Nem kell egyeztetésre bocsátani a költségvetés, zárszámadás, SZMSZ  és a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet tervezeteket.

(3) Általános egyeztetés, véleményezés céljából a rendelet tervezetet az önkormányzat honlapján - a képviselő-testület által történő tárgyalást megelőzően - elegendő idő biztosításával, de legalább 5 nappal korábban közzé kell tenni.

(4)  A választópolgárok az önkormányzati honlapján a közzétételkor megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben nyilváníthatnak véleményt, az ott jelölt időpontig.

(5) A helyi szintű társadalmi egyeztetés eredményéről, a véleményekről  a jegyző összefoglalót készít és a rendelet tervezet tárgyalásával egy időben a képviselő-testületet tájékoztatja.

XI. FEJEZET

Az önkormányzat vagyona, költségvetése

1. Az önkormányzat vagyona

56. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos szabályokat külön rendeletben határozza meg, különös figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályaira.

(2) A polgármester az önkormányzat vagyoni helyzetéről köteles tájékoztatni  az állampolgárokat.

2.Az önkormányzat költségvetése

57. §

(1) Az önkormányzat költségvetéséről és annak végrehajtásáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtási rendeletei, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a jegyző  készíti el, melyet egyeztet a költségvetési szervek vezetőivel. Az egyeztetést írásban rögzíti.

(4) A rendelet-tervezetet a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi.

3. Az önkormányzat gazdálkodása

58. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági (ciklus) programot az alakuló ülést követő hat hónapon belül kell a képviselő-testületnek elfogadni.

(2) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével, a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve, az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A gazdasági program tartalmazza különösen:

- a fejlesztési elképzeléseket,

- a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését,

- a településfejlesztési politika célkitűzéseit,

- az adópolitika célkitűzéseit, és

- az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(4) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.

(5) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások és belső szabályzatok alapján a  hivatal látja el.

4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

59. §

(1) Az önkormányzati gazdálkodást  a Mötv. 119. § (1) bekezdése szerinti szervezetek ellenőrizhetik.

(2) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzésére a jegyző köteles belső kontrollrendszert működtetni az ide vonatkozó külön jogszabályok szerint.

(3) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság részt vesz a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokban.

XII. FEJEZET

Záró rendelkezések

60. §

(1) Jelen  rendelet  kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti az 6/2006. (XII.12.) önkormányzati rendelet.

Sziráczki Sándor                                                                            Veres Sándor

                                polgármester                                                                                       jegyző

Záradék: kihirdetve, 2014.november 03.

                                                                                                                   Veres Sándor

                                                                                                                       jegyző