Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2020. 02. 20

Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2014(XI.28.) önkormányzati rendelete

a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról

2020.02.20.

Dávod Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következetőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Dávod Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 6524 Dávod, Dózsa u. 61.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Dávod Község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat jelképei: a címer , a zászló és a pecsét.

(5) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(6) Az önkormányzat lapja : a DÁVODI ÉLET, az önkormányzat hivatalos honlapja: www.davod.hu

II. Fejezet

A képviselőtestület feladata és hatásköre

2. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §. szerinti feladatokat.

(2) Dávod Község Önkormányzata önként vállalt feladatairól az éves költségvetési rendeletében – a fedezet biztosításával egyidejűleg – dönt.

3. § (1) A képviselőtestület az egyes általa meghatározott hatásköreit átruházhatja az Mötv-ben meghatározott szerveire az Mötv-ben meghatározottak szerint.

(2) Az át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a határozza meg.

(3) A képviselőtestület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, a hatáskör ellátásának módjáról illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor is dönthet.

(4) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A képviselőtestület szervezete és működése

4. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma: 7 fő (6 fő képviselő és a polgármester)

(2) A képviselőtestület tagjainak névsorát a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselőtestület üléseit általában minden hónap utolsó hétfőjén délután 17 órakor tartja, feltéve, ha a határidők ezt megengedik. Szükség esetén rendkívüli ülést tart. A képviselőtestület éves munkaterv alapján ülésezik. Az ülések helye a közös önkormányzati hivatal1 tanácskozó terme. Július és augusztus hónapokban a képviselőtestület csak rendkívül indokolt esetben ülésezik.

(4) A nyilvánosságot a képviselőtestület biztosítja. Amennyiben a nyilvános ülés az érintett hozzájárulásától függ, azt az érintett a képviselőtestület előtt teszi meg úgy, hogy hozzájárulását jegyzőkönyvbe mondja. Megteheti az ülés előtt is egy nyilatkozattal, melyet átad a polgármesternek.

(5) Az Mötv. 46. §. (2) c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséről az ok felmerülésekor, egyedi esetekben dönt.

(6) Zárt ülés tartása esetén a közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését a nyílt ülés jegyzőkönyvének megfelelően biztosítja.

5. § (1) A képviselőtestület éves munkaterv alapján működik, melyet az előző év december 31-ig, illetve az év első ülésén fogad el.

(2) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjét és a napirendek előadóit.

(3)2 A képviselőtestület ülésére meghívottak köre:

a) képviselők

b) jegyző

c) napirend által érintett személy vagy szerv képviselője

d) lakosság alábbiakban felsorolt önszerveződő közösségeinek képviselői feladatkörükben tanácskozási joggal:

- Nyugdíjas Klub
- Mozgáskorlátozottak Egyesülete
- Segítünk Klub
- Dávodi Polgárőr Egyesület
- Dávodi Sport Klub
- Petőfi Horgászegyesület
- Délvidék Vadásztársaság
e) nemzetiségi önkormányzat elnöke
f) akit a polgármester megjelöl.
(4) 3 A képviselőtestület ülésére legalább 5 nappal előbb írásbeli meghívót kell kiküldeni, kivéve az ülés sürgősségi összehívásának 5. §.(7) bekezdésben meghatározott esete.
(5) A meghívó tartalmi elemei:
- az ülés helye és ideje
- napirendi pontok és az előadók neve
- előterjesztéseket mellékelni kell, illetve elektronikus úton is megküldhetők.
A meghívót a polgármester írja alá.
(6) A képviselőtestületi ülés idejéről, helyéről és napirendjéről a lakosságot a jegyző hirdetmény útján a helyben szokásos módon értesíti.
A képviselőtestület a helyben szokásos módon a meghívónak a közös önkormányzati hivatal4 hirdetőtábláján történő elhelyezését érti.
(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt bármikor – időkorlátozás nélkül - kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. A sürgősségi ülés összehívásáról a polgármester dönt.

6. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselőtestület vagy a képviselőtestület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Írásos előterjesztést kell készíteni:

a) költségvetési, pénzügyi tartalmú napirendekhez,

b) rendeletekhez,

(4) Az írásos előterjesztés tartalma:

- Első rész: előterjesztés címe, előzmények, jogszabályi háttér, s mind-
azok a tények, adatok, körülmények, melyek lehetővé teszik az ér-
tékelést és a döntést indokolják.
- Második rész: határozati javaslat, végrehajtásért felelősök megnevezése és a
határidők megjelölése.
(5) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben csak írásos határozati javaslatot kell küldeni a meghívóval.
(6) A testületi ülésen a polgármester vagy a képviselők szóbeli kiegészítéssel is élhetnek.

Ülések

7. § (1)5 A képviselőtestület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 7 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.

8. § (1) A polgármester:

- megállapítja a határozatképességet, az ülést megnyitja,
- tájékoztatást ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről,
- javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a testület vita nélkül határoz. Más napirendi javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
- minden napirendhez külön vitát nyit.
(2) A meghívó kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő halaszthatatlan ügyek sürgősségi indítványként előterjeszthetők.
A képviselőtestület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(3) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél.
Benyújtásra jogosultak: polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
(4) A polgármester munkáját tanácskozási joggal a jegyző vagy annak helyettesítője, valamint jogosítvány nélkül a jegyzőkönyvvezető segíti.

9. § (1) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. A kérdésre adott válasz elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a kérdezett valamely kérdésre kielégítő választ adni nem tud, úgy arra 8 napon belül a kérdezőt, soron következő ülésén a testületet írásban kell tájékoztatni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez javaslatot nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

10. § (1) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy esetleges törvényességi észrevételét megtehesse.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(4) A képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.

(5) A képviselőtestületi ülésen megjelent hallgatóknak a hozzászólására a polgármester adhat lehetőséget. Egy személy egyszer és maximum 5 perc időtartamban teheti meg hozzászólását.

11. § (1) A tanácskozás rendjéért a polgármester a felelős.

A polgármester az ülés rendjét a következőképpen biztosítja:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használt. Kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót, erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
Akitől a szót megvonták, az ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
b) rendre utasítja azt, aki a képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító – nem
képviselő – jelenlévőket.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

Határozatképesség, döntéshozatal

12. § (1) A képviselőtestület döntéseit nyílt szavazással hozza: igen, nem és tartózkodás szavazattal. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben. A titkos szavazást a polgármester vagy bármely települési képviselő kezdeményezheti.

(3) A titkos szavazás menete:

a) a képviselők félrevonulnak és szavazólapon szavaznak,

b) a szavazást követően a szavazólapokat összehajtva, urnába helyezik,

(4) A titkos szavazás lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság feladata.

A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

13. §6 Amennyiben a képviselőtestület név szerinti szavazást rendel el, a szavazás módja: a jegyző ABC sorrendben felsorolja a képviselők nevét, akik igennel, nemmel, vagy tartózkodással szavaznak.

14. §7 (1) A képviselőtestület határozatképességére az Mötv. 47. §.(1) bekezdése az irányadó. Határozatképtelenség esetén az elmaradt testületi ülést 15 napon belül össze kell hívni. Ez esetben az eredeti napirend is megváltoztatható.

(2) Minősített többséggel hozott döntéshez 4 képviselő „igen” szavazata szükséges.

(3) A települési képviselő a döntéshozatal előtt köteles szóban jelezni személyes érintettségét, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) Amennyiben a képviselőtestület megállapítja, hogy a képviselő elmulasztotta a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, a képviselő arra hónapra járó tiszteletdíját a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel megvonja.

A jegyzőkönyv

15. § (1) a) A jegyzőkönyv 2 példányban papíralapon készül:

- az eredeti példányt a jegyző kezeli;
- a második példányt hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a
közös önkormányzati hivatal8 jegyzői irodájában tekinthető meg.
b) A jegyzőkönyvet 15 napon belül elektronikus formában a jegyző megküldi a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal részére.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(3) A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 52. §.(1) bekezdése tartalmazza.
További tartalmi elemek:
- a távolmaradt képviselők nevét és azt a tényt, hogy a távolmaradás igazolt vagy igazolatlan
- napirendenként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét,
- a határozathozatal módját,
- a polgármester esetleges intézkedéseit / a testületi ülésen történt fontos eseményeket/
- az ülés bezárásának az időpontját,
- az aláírásokat és pecsétlenyomatot.

IV.

Az önkormányzat döntései

16. § (1) A képviselőtestület rendeletet alkot, illetve határozatot hoz.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhetnek:

a) polgármester

b) képviselő

c) bizottság,

d) jegyző,

e) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) civil szervezet képviselője.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a rendelet szakmai előkészítésével megbízza a jegyzőt.

(4) A jegyző feladatai:

a) közreműködők között a munka elosztása,

b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,

c) az érintett társszervekkel való koordináció,

d) az adminisztrációs munka megszervezése,

e) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel.

17. § (1) A rendelet kihirdetéséért és az érintettekkel való megismertetéséért a jegyző felelős, melynek módja, hogy a rendeletet a helyben szokásos módon 30 napra ki kell függeszteni.

(2)9 Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét legalább 30 napra közszemlére kell tenni. Erre a lakosság figyelmét a helyben szokásos módon fel kell hívni. A közszemlére tett rendelet-tervezettel kapcsolatban az érdekeltek írásban kifogást emelhetnek, javaslatot, észrevételt tehetnek. Ezekről a képviselőtestület dönt.

18. §10 (1) A Képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.

(2) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével – határozathozatal nélkül dönt

a) a napirend elfogadásáról,

b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két ülés között végzett munkáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló jelentés elfogadásáról.

c) a név szerinti szavazás elrendeléséről,

d) a képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról,

e) ügyrendi kérdésekről.

(3)11 A jegyző az önkormányzati rendeletről és határozatokról nyilvántartást vezet..

(4) A képviselőtestület határozatait a jegyzőkönyv elkészítése után a végrehajtásért felelős személynek illetve az érintetteknek meg kell küldeni.

19. §12

V.

A képviselők jogai és kötelességei

20. § (1) Az önkormányzati képviselői jogokat és kötelezettségeket az Mötv. 32. §-a állapítja meg.

(2) További kötelezettségek:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, mellyel a képviselőtestület és szervei tekintélyét, hitelét óvja.

b) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése..

d) bejelenteni a képviselőtestületi és bizottsági ülések előtt akadályoztatását.

(3)13 A képviselőtestület az Mötv. 35. § (1) bekezdése alapján a képviselőknek, a bizottság tagjainak és elnökének tiszteletdíjat állapít meg az alábbiak szerint:

a) a képviselőt havonta 20.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

b) a bizottság elnökét és tagjait havonta 10.000,-Ft tiszteletdíj illeti meg.

(4) A tiszteletdíj elszámolásáról és negyedévenkénti, a negyedévet követő 10. napig történő kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) Amennyiben a képviselő, illetve bizottság tagja, elnöke a jegyzőkönyv szerint igazolatlanul hiányzik a képviselőtestület, illetve bizottság üléséről, akkor a tárgyhavi tiszteletdíjának 25 %-a megvonásra kerül.

VI.

Lakossági fórumok

21. § (1)14 A képviselőtestület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyét, idejét a képviselőtestület határozza meg. Ennek kihirdetéséről a helyben szokásos módon a polgármester gondoskodik legalább 7 nappal előbb.

(3)15

(4) A közmeghallgatás napirendjét a képviselőtestület határozza meg. A napirend előterjesztője általában a polgármester, azonban erre a képviselőtestület más személyt is felkérhet. A közmeghallgatást napirend megjelölése nélkül is meg lehet hirdetni.

(5) A képviselőtestület falugyűlést hív össze a lakosság széleskörű tájékoztatása céljából. A képviselőtestület döntése alapján közmeghallgatás és falugyűlés egyszerre, összevont formában is tartható.

VI.

A képviselőtestület bizottsága

22. § (1) A képviselőtestület 5 fős – 3 fő képviselő, 2 fő nem képviselő - pénzügyi bizottságot választ. A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le, akadályoztatása esetén bármely tag összehívhatja a bizottsági ülést.

(3) A bizottság tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.

(4) A bizottságot elnöke képviseli.

(5) (Pénzügyi bizottság főbb feladatai:

- véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és intézményei költségvetését,
- közreműködik az éves költségvetés tervezésében, összeállításában,
- figyelemmel kíséri az évközi gazdálkodást,
- véleményezi a hitelfelvételi javaslatokat,
- valamennyi önkormányzati rendeletet véleményez,
- javaslatot tesz a polgármester illetményére és bérfejlesztésére,
- a választások lebonyolításával, ügyrendi kérdésekkel foglalkozik,
- az összeférhetetlenség kezdeményezésére irányuló bejelentéseket a képviselőtestület elé terjeszti döntésre,
- nyilvántartja és ellenőrzi a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,
- méltatlansági eljárásban határozati javaslatot készít elő a képviselőtestület döntéséhez,
- elvégzi mindazon feladatokat, amelyeket törvény előír, illetve amelyekkel a képviselőtestület megbízza,
(6) 16

A vagyonnyilatkozat-tételi eljárás szabályai

23. § (1) A vagyonnyilatkozatokat a Pénzügyi Bizottság elnöke vagy általa megbízott tagja veszi át zárt borítékban. A borítékokat a lezárás helyén aláírja. A vagyonnyilatkozatokat egyedi azonosítóval látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok őrzéséről a közös önkormányzati hivatalban17 a jegyző gondoskodik.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(4) Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a pénzügyi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

VII.

Polgármester, alpolgármester, jegyző

24. § (1) A polgármester:

a) megbízatását főállásban látja el, tagja a képviselőtestületnek.

b) ellátja a törvényben, jogszabályban reá ruházott feladat- és hatásköröket,

c) ellátja a képviselőtestület által rendeletben reá ruházott hatásköröket, melyekről a képviselőtestület részére tájékoztatást ad,

d) jogosult saját személygépkocsi használatára és a költségtérítésre.

e) Minden hónap első hétfőjén 8-12 óráig fogadóórát tart.

f) A polgármester tartós távollétének, akadályoztatásának tekintendő, amennyiben 1 hónapot meghaladóan akadályoztatva van tevékenysége ellátásában.

g)18 Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiány miatt- két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

- szociális ügyek,
- gyermekvédelmi ügyek.
h) A polgármester dönthet a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
- önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
- az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,
- az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
(2) Az alpolgármester:
a) a képviselőtestület egy fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ,
b) a polgármester irányításával látja el feladatait,
c) az alpolgármester a polgármester tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
(3) 19 A jegyző az Mötv. szabályai szerint, valamint a Dávodi Közös Önkormányzati Hivatal20 Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozottak szerint látja el feladatait.
(4) 21 A jegyző munkáját aljegyző segíti, aki a jegyző helyettesítésén túl ellátja a jegyző által rábízott feladatokat.

25. §22 A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számontott 60 napon belül legfeljebb hat hónap időtartamra – a képesítési és alkalmazási feltéteknek megfelelő – a közös önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselőt bíz meg a polgármester a jegyzői feladatok ellátásával.

VIII.

A közös önkormányzati hivatal23

26. §24 (1) Dávod Önkormányzat Képviselőtestülete és Hercegszántó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete megállapodással, Dávodi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A közös önkormányzati hivatal székhelye: 6524 Dávod, Dózsa György u. 61. A közös önkormányzati hivatal telephelyének elnevezése, címe: Dávodi Közös Önkormányzati Hivatal Hercegszántói Kirendeltsége, 6525 Hercegszántó, Dózsa György u. 8.

(2) A közös önkormányzati hivatal önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési-, fenntartási költségeket, illetve az engedélyezett létszámkeretet a megállapodásban meghatározott eljárási rend szerint Dávod Önkormányzat és Hercegszántó Község Önkormányzatának képviselőtestületei közösen határozzák meg. A közös önkormányzati hivatal éves költségvetése Dávod Önkormányzatának költségvetésébe épül be.

(3) A Dávodi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(4) A közös önkormányzati hivatal belső szervezeti felépítését, részletes feladatait, az ügyfélfogadás rendjét (Szervezeti és Működési Szabályzat) a jegyző javaslata alapján jóváhagyásra a polgármesterek terjesztik a képviselőtestületek elő.

(5) A települési képviselő a Dávodi Közös Önkormányzati Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést.

IX.

Társulások

27. § Az önkormányzat az alábbi, az Mötv. IV. fejezetében szabályozottaknak megfelelően létrehozott jogi személyiségű társulásoknak tagja:

1. Dávod-Dunafalva Szociális Intézményfenntartó Társulás

2. Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás

3. Felső-Bácskai Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

4. Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

5. Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás

X.

Az önkormányzat gazdasági programja

28. § (1) A képviselőtestület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselőtestület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

Ellenőrzés

29. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külön megállapodás alapján külső szolgáltató bevonásával gondoskodik.

XI.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

30. §25 (1) A képviselő-testület helyi népszavazást rendel el a település 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezésére.

(2) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései az irányadók.

XII.

Települési Nemzetiségi Önkormányzat

31. § (1) A helyi önkormányzat biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit, melynek végrehajtásáról a közös önkormányzati hivatal26 gondoskodik.

(2) A közös önkormányzati hivatal27 hivatalos helyiségében biztosítja a testületi működés feltételeit.

(3) A közös önkormányzati hivatal28 ellátja a működéséhez szükséges adminisztrációs feladatokat, melyek költségeit az önkormányzat viseli.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzat együttműködésének szabályait együttműködési megállapodásban rögzítik.

XIII.

Záró rendelkezések

32. § (1) E rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Dávod Önkormányzat Képviselőtestületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2011.(III.25.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet 20. § (3) bekezdése 2015. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 9/2004.(IV.28.) önkormányzati rendelete.

1

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

2

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. december 1-től.

3

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. december 1-től.

4

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

5

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

6

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

7

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

8

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § c) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

9

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

10

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

11

Módosította a2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2020. február 20.

12

Hatályon kívül helyezte a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2015. december 1-től.

13

Módosította a 2/2017. (II. 15.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. február 16-tól.

14

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

15

Hatályon kívül helyezte a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2015. december 1-től.

16

Hatályon kívül helyezte a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 12. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2015. december 1-től.

17

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § d) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

18

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. december 1-től.

19

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. december 1-től.

20

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § e) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

21

Módosította a 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2020. február 20-tól.

22

Módosította a 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2020. február 20-tól.

23

A fejezet címét módosította a 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2020. február 20-tól.

24

Módosította a 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 20210. február 20-tól.

25

Módosította a 11/2015. (XI. 19.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos 2015. december 1-től.

26

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § f) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

27

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § f) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.

28

A 2/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelet 5. § f) pontja módosította a szövegrészt. Hatályos 2020. február 20-tól.