Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete
Vasszécseny Község Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 09. 26Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014. (X.27.) önkormányzati rendelete
Vasszécseny Község Képviselő-testületének SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Vasszécseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ban kapott felhatalmazás alapján működésének részletes szabályairól a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vasszécseny Község Önkormányzata.
2. § Az önkormányzat székhelye: Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11.
3. § Az önkormányzat kormányzati funkcióit a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § Az önkormányzat hivatalának neve: Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
5. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
6. § (1) [1] Az önkormányzat lapja a Vasszécsenyi Üzenet, amely évente 4 alkalommal, tavasszal, nyáron, ősszel és télen jelenik meg és tartalmazza a képviselő-testület üléseiről készített összefoglalót és egyéb közérdeklődésre számot tartó információkat.
(2) Az önkormányzat lapját a lakosság térítésmentesen kapja.
(3) Az önkormányzat lapját évenként be kell köttetni és egy bekötött példányt a községi könyvbárban el kell helyezni.
(4) [2] Az önkormányzat lapját elektronikus formában a település honlapján, a www.vasszecseny.hu weboldalon is meg kell jelentetni.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. §1 (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.
(3) A Képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörök gyakorlásának jogát a polgármesterre ruházza:
a) Dönt az önkormányzat célhoz nem kötött forrásainak betétként történő el- helyezéséről, az állami hozzájárulás kivételével.
b) Dönt az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről.
c) A költségvetés terhére - utólagos beszámolási kötelezettség mellett - az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között kötelezettséget vállalhat, illetőleg a költségvetési tartalék terhére az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretek között utalványozhat.
d) Rendelkezik az önkormányzat gépjárművei felett, használati jogukat, igénybevételüket Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban szabályozza.
e) Közterület használati engedélyt, illetve közútkezelői engedélyt ad ki.
f) [3] Gyakorolja az önkormányzatot érintő építési engedélyekkel szembeni jogorvoslati jogot.
g) [4] Tulajdonosi hozzájárulást adhat ki az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintő közműberuházások esetén.
h) Dönt a 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ban szabályozott településkép érvényesítési eszközök vonatkozásában.
(4) A polgármester - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – döntést hozhat valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, valamint két ülés között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben. Mindkét esetben a polgármester utólag tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.
A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.
(2) [5]
10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület a polgármester javaslatára szükség szerint munkamegbeszélést is tarthat, amelyen határozat nem születik, róla jegyzőkönyv nem készül.
11. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető. Sürgős esetekben az ülés összehívása más módon (telefonon, szóban) is történhet.
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket
(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül: - pénzügyi tervek és beszámolók, - rendelet tervezetek, - átfogó programtervek.
(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről, napirendjéről a lakosságot a polgármester hirdetmény útján értesíti.
12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.
(2) A községben működő önszerveződő közösségek közül - tanácskozási joggal - minden esetben meg kell hívni a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalására:
a) a községi vöröskeresztes szervezeteket,
b) a helyi sportegyesületet, illetve
c) a Vasszécsenyért Egyesületet, valamint a helyi Egyházközség képviselőit a községet érintő hosszú távú fejlesztési célkitűzések, rendezési tervek tárgyalására.
(3) Az ülésen megjelent - írásos meghívóval nem rendelkező - választópolgárnak hozzászólást a polgármester engedélyezhet.
13. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.
(2) Az ülés vezetésével a polgármester (alpolgármester) feladatai:
a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,
b) javaslatot tesz a jelenlévő képviselők közül 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót.
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,
f) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd - a 18. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,
g) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,
h) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedések- ről.
i) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,
j) berekeszti az ülést.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, e körben:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.
14. § (1) A képviselő-testület a napirendek megtárgyalását követően a polgármester előterjesztése alapján dönt:
a) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,
b) az átruházott hatáskörök gyakorlásról szóló beszámoló elfogadásáról,
c) a két ülés között végzett tevékenységről, fontosabb feladatokról, eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról, ha a beszámoló kapcsán további intézkedéseket tart szükségesnek.
(2) Nem hoz döntést a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámoló elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.
(3) Amennyiben a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámolót nem fogadja el, meghatározza a témával kapcsolatos további feladatokat.
(4) [6] A képviselő-testületi ülés időtartama legfeljebb 2 óra lehet.
(5) [7] A képviselő-testület ülését el kell napolni és az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására 8 napon belül újra össze kell hívni, amennyiben a napirendi pontok tárgyalásának időtartama a 2 órát meghaladta.
15. § (1) képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő a döntéshozatalból való kizárásra okot adó személyes érintettségére vonatkozó – törvény szerinti – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a döntéshozatalban részt vett, úgy a soron következő képviselő-testületi ülésen bármelyik képviselő javaslatára az érintett képviselőt a döntéshozatalból utólag ki lehet zárni. A kizárásról szóló javaslatot indokolni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.
Vita és a döntéshozatal módja
16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(2) [8] Az előterjesztő a napirendi ponthoz, annak megvitatása előtt írásos előterjesztés esetén legfeljebb 5 perc, szóbeli előterjesztés esetén legfeljebb 10 perc szóbeli kiegészítést tehet.
(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz először a tanácskozási joggal résztvevők részéről kérdések intézhetők, ezt követően következhetnek a hozzászólások.
(5) [9] A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a kérdezés és a hozzászólás jogát a polgármester adja meg. A tárgyalt napirendi ponthoz hozzászólni, ahhoz kérdést intézni egy alkalommal, legfeljebb 5 perc időtartamban lehet. A viszontválaszra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A vita lezárása után a napirend előadója 5 perc időkeretben válaszolhat az elhangzottakra.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.
17. § (1) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,
b) helyi népszavazás kiírásához,
c) díszpolgári cím adományozásához,
d) hitel felvételéhez.
18. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, aki - téves szavazatszámlálás esetén - elrendelheti a szavazás megismétlését.
(3) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A képviselő testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét.
(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
19. § (1) Név szerinti szavazás tartását – melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz - a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
20. § (1) A képviselő-testület a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz.
(2) Az önkormányzati képviselő a képviselőtestület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselő-testület ülésén napirendre kell tűzni.
(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) napirend meghatározásáról,
b) ügyrendi kérdésekről,
c) a két ülés között végzett munkáról, időszerű feladatokról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló, elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.
(4) Az ülés levezetője kérheti, hogy a képviselők konkrét kérdésről szavazással nyilvánítsanak véleményt. E szavazás eredményét – mely során döntés nem születik - a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(5) A képviselő-testület határozatait évenként újrakezdődő sorszámmal törve az évszámmal kell jelölni (pl.: .../... számú képviselő-testületi határozat)
21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő-testület bizottsága
c) a településen működő civil szervezetek.
(2) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - előzetesen elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek esetében a képviselő-testület dönthet a rendelet tervezetének közszemlére bocsátásáról, vagy közmeghallgatáson történő előzetes megvitatásáról.
(4) Az észrevételeket a jegyző összegezi és terjeszti a képviselő-testület elé.
22. § (1) [10]
(2) A rendelet kihirdetése a rendelet - vagy a közszemlére tételről szóló értesítés - községi hirdetőtáblán (Vasszécseny, Petőfi S. u. 11.) történő kifüggesztésével történik.
(3) A hatályos rendeletek nyilvántartása a jegyző feladata.
A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
23. § (1) A képviselő-testület üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell. A hangfelvételt meg kell őrizni, melyről a jegyző gondoskodik. A hangfelvétel adatainak kezelésére, megőrzésére, selejtezésére vonatkozóan a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal Iratkezelési Szabályzatában foglaltak irányadók.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek első példányainak kezeléséről, évenkénti beköttetéséről, második példányainak a polgármester részére történő átadásáról.
(5) A polgármester gondoskodik a jegyzőkönyvek második példányainak lefűzéséről.
(6) A választópolgárok a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyveket, illetve hangfelvételeket - a zárt ülések jegyzőkönyveinek és hangfelvételeinek kivételével - hivatali időben a polgármesternél vagy a jegyzőnél megtekinthetik, illetve meghallgathatják.
24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében felsoroltakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt önkormányzati képviselők nevét;
b) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;
c) az ülés berekesztésének idejét;
d) a hitelesítéshez szükséges aláírásokat,
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az írásban kiküldött előterjesztések,
b) a képviselő írásban leadott hozzászólása,
c) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,
d) a jelenléti ív,
e) a képviselő-testület által elfogadott rendeletek.
25. § (1) A közmeghallgatásra az önkormányzat helyzetéről, a képviselőtestület tevékenységéről, illetve a következő évi terveiről szóló tájékoztatót kell előterjeszteni.
(2) A képviselőtestület esetenként határozza meg a közmeghallgatás intézménye elé kerülő egyéb ügyeket.
(3) A közmeghallgatás elé kerülő ügyeket a képviselőtestület előzetesen - a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal - megtárgyalhatja.
(4) A közmeghallgatásról a lakosságot írásos meghívóval a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesíteni kell.
(5) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.
(6) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(7) A falugyűlés összehívása – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester feladata.
A képviselő-testület bizottságai
26. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt feladatok végrehajtására, működésének megkönnyítésére három tagú ügyrendi bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság feladata különösen:
a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,
b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,
c) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.
(3) [11]
(4) [12] A Képviselő-testület az önkormányzati rendezvények előkészítése, programjainak összeállítása és megszervezésére három tagú kulturális bizottságot hoz létre.
(5) [13] A kulturális bizottság feladata különösen:
a) összeállítja, majd a Képviselő-testületnek jóváhagyásra ajánlja a Pungor Ernő Művelődési Ház éves programját;
b) előkészíti, megszervezi az önkormányzat rendezvényeit, a Művelődési Ház programjait;
c) a község kulturális életével kapcsolatos tevékenységet koordinálja és ellenőrzi;
d) véleményezi a működési területén a kulturális tevékenységet ellátó intézmény létesítését, megszüntetését, az intézményvezető kinevezését;
e) ellátja a munkatervében és a képviselő-testület által határozatban meghatározott feladatokat, gyakorolja a képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatásköröket;
26/A. § [15] (1) A bizottság szükség szerint tart ülést.
(2) A bizottság az üléseit a Vasszécseny, Petőfi Sándor utca 11. szám alatt található Községházában tartja.
(3) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(4) A bizottsági elnököt távolléte esetén a bizottság elnökhelyettese helyettesíti. Az elnök és az elnökhelyettes együttes akadályoztatása esetén a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(5) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjain kívül a polgármestert és a jegyzőt, az előterjesztőt, a tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet képviselőjét.
(6) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körükbe tartozó téma tárgyalásánál.
(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottság ülésére előterjesztést a bizottság tagjai mellett a 6. §-ban meghatározott személyek tehetnek.
(12) A bizottsági ülésen a kérdések és hozzászólások száma és időtartama nem korlátozott. A bizottság ülésén megjelent állampolgárok az ülés napirendi pontjához kapcsolódva legfeljebb 5 percben hozzászólhatnak.
(13) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
27. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottságok tagjaira a polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet.
(3) [16]
(4) [17] A képviselő-testület által konkrét feladat ellátása érdekében létrehozott ideiglenes bizottság feladatáról, határköréről és összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni.
28. § (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.
(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.
Összeférhetetlenségre és méltatlanságra vonatkozó eljárás[18]
28/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A kijelölt bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a kijelölt bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a kijelölt bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(7) A kijelölt bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(8) A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(9) Ha a kijelölt bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(10) A kijelölt bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Polgármester, alpolgármester, jegyző
29. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.
(2) A polgármester a képviselő-testület törvényes képviselője, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával az alpolgármestert is megbízhatja.
(3) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:
a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,
e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel,
f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,
g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,
(4) [19]
30. § (1) A képviselő-testület 1 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(2) A helyettesítési feladatain túlmenően az alpolgármester segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.
(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, illetőleg vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.
31. § (1) A jegyző feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:
a) köteles a képviselő-testület jogszabálysértő működésére, döntéseire felhívni a figyelmet és az erre utaló jelzést a jegyzőkönyvbe foglalni,
b) ellátja a testület és a polgármester tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
c) igény szerint tájékoztatást ad a képviselő-testület munkáját, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokról,
d) az Mötv-ben előírtakon túl is igény szerint tájékoztatást ad a hivatal munkájáról.
e) a képviselő a jegyzőtől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, melynek keretében igénybe veheti a Községháza I. emeletén kialakított, szükséges informatikai felszereltséggel ellátott képviselő irodát.
(2) A jegyző fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) [20]
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésre jogosult személy a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintéző I. beosztású közszolgálati tisztviselője.
Közös Önkormányzati Hivatal[21]
31/A. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre és működtet.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése tartalmazza, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás[22]
31/B. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Vasszécseny, Tanakajd és Csempeszkopács Községek Óvodai Intézményfenntartó Társulása,
b) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása,
c) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
(2) a) Vasszécseny, Tanakajd és Csempeszkopács Községek Óvodai Intézményfenntartó Társulás feladatai:
Helyi népszavazás
Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések
33. § (1) A képviselő-testület Tanakajd, Csempeszkopács, Rum, Rábatöttös és Zsennye községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Vasszécsenyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.
(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg. Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek előre megállapodnak. Amennyiben nincs egyezség, úgy a levezető személyének meghatározásához az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.
(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az együttes ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
34. § Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.
35. § Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e Szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vassszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V.5.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
1. melléklet
kormányzati funkció |
megnevezés |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
016080 |
Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények |
041231 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074032 |
Ifjúság-egészségügyi gondozás |
081030 |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081045 |
Szabadidősport-(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása |
082091 |
Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
083030 |
Egyéb kiadói tevékenység |
091140 |
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai |
096015 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096025 |
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben |
107051 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
2. melléklet
A 8. § a Vasszécseny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.