1. § Az Önkormányzat

2. § A képviselő-testület megnevezése: Söréd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

3. § (1)¹ A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Magyaralmási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulás látják el.

(3) Az önkormányzat intézménye a közös önkormányzati hivatal.

4. § Az önkormányzat jelképei: Söréd Község címere és zászlója.

5. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önkormányzati rendeletben állapítja meg.

6. § A képviselő-testület helyi kitüntetések, díjak, elismerő címek alapításáról és adományozásáról önkormányzati rendeletet alkot.

7. § Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, ápolása, a polgármester irányítása, szervezése mellett, a képviselő-testület feladata.

8. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal bélyegzőjén Magyarország címerét kell feltüntetni.

9. § Az önkormányzat bélyegzőjét kell használni aláírás hitelesítésre

10. § A polgármester bélyegzője az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei működésével összefüggő, saját hatáskörében kiadott dokumentumon használható a polgármester neve mellett, az aláírás hitelesítésére. Ilyen dokumentum különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat.

11. § A jegyző bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével és a jegyző hatáskörébe tartozó üggyel összefüggő dokumentumon - különösen: nyilatkozat, megállapodás, meghívó, levél, intézkedés, utasítás, határozat -, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvön használható a jegyző neve mellett az aláírás hitelesítésére.

12. § A közös önkormányzati hivatal bélyegzője a közös önkormányzati hivatal működésével, az igazgatási feladatok ellátásával összefüggő dokumentumon - különösen: meghívó, levél, tájékoztató, felhívás, feljegyzés - használható az aláíró neve mellett az aláírás hitelesítésére.

13. § A jegyző gondoskodik a közös önkormányzati hivatalban használt bélyegzők nyilvántartásáról.

14. § Az önkormányzat a lakosság és a közvélemény tájékoztatása érdekében internetes honlapot működtet, melynek költségeit költségvetésében biztosítja.

15. § (1) Az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal részéről a lakosság helyben szokásos módon történő tájékoztatásának módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) A tájékoztatás céljára egyéb mód is igénybe vehető, így különösen: internetes honlap, háztartásokba eljuttatott tájékoztató levél.

(3) A lakossági tájékoztatás szervezése, saját feladatkörük figyelembe vételével, a polgármester és a jegyző feladata.

16. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a lakosság olyan öntevékeny szervezetét, önszerveződő közösségét és ezek összefogását, melynek célja az önkormányzati feladatok, helyi közügyek megtárgyalása, az életminőség, a közérzet, a szolgáltatások javítása, a település fejlesztése, a társadalmi, kulturális élet ápolása.

(2) A lakossággal, annak önszerveződő közösségével való együttműködés célja, rendeltetése:

17. § (1) A képviselő-testület feladatai körében és azokon túl is - különösen a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, turizmussal, a lakossági közszolgáltatások szervezésével, a társadalom- és gazdaságszervezéssel, valamint a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben - együttműködik a területi és országos államigazgatási és önkormányzati szervekkel, társadalmi szervezetekkel. Ennek célja a települést is érintő tervek, koncepciók, programok, akciók kidolgozásában, megvalósításában való részvétel, és azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2) A rendszeres együttműködés és folyamatos kapcsolattartás szervezése a polgármester feladata.

18. § (1) A képviselő-testület döntése alapján vagy saját hatáskörében a polgármester lakossági fórumot hív össze a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatására, a helyi közügyek megvitatására, önkormányzati döntések előkészítésének, végrehajtásának megbeszélésére, valamint az ezekről történő tájékoztatás elősegítésére. A lakossági fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(2) A lakossági fórum helyéről, idejéről és a megvitatásra kerülő témákról, annak megtartása előtt legalább 15 nappal, hirdetményt kell közzétenni a közös önkormányzati hivatal Sörédi Kirendeltségének hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján.

19. § (1) A lakossági fórumot a polgármester, távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük együttes távolléte, akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Lebonyolítására a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(2) A lakossági fórumról annak lényegét rögzítő jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a polgármester, a levezető elnök és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal irattárában kell elhelyezni.

(3) A lakossági fórumon elhangzottakról, az ott született állásfoglalásokról és felmerült véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet annak következő soros ülésén.

20. § (1) A képviselő-testület öt főből áll.

(2) A képviselő-testület tagjainak névjegyzékét az 3. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület alakuló, soros, rendkívüli és zárt ülést tart.

(4) Évente egy közmeghallgatást tart.

21. § A képviselő-testület ülésére szóló meghívót - a 39. § (2) bekezdésében meghatározottakon kívül - az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

22. § (1) A zárt ülésre beterjesztendő iratot, az irattári példányon felül, csak annyi példányban lehet elkészíteni, ahány példány a döntésben résztvevők és a kormányhivatal tájékoztatásához elengedhetetlen.

(2) A zárt ülés tartásának indokaira figyelemmel a zárt ülés dokumentumának, megismerésére jogosult illetéktelennek nem adhat felvilágosítást annak tartalmáról, számára azt nem továbbíthatja.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontja szerinti zárt ülés esetében az érintett, a kérését tartalmazó nyilatkozatot az ülést megelőzően írásban teheti meg, mely az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

23. § (1) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét 5 nappal előtte közzé kell tenni a meghívó kifüggesztésével a közös önkormányzati hivatal Sörédi kirendeltségének hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján.

(2) A közmeghallgatásra meg kell hívni a 33 § (1) bekezdés bekezdésében meghatározott személyeket.

24. § A közmeghallgatáson a polgármester az elmúlt évben elvégzett feladatokról, és a következő évi tervekről ad tájékoztatást.

25. § A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább három települési képviselő jelen van.

26. § (1) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához legalább három megválasztott települési képviselő "igen" szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül minősített többséggel dönt a következő ügyekben:

27. § (1) A képviselő-testület soros ülésének időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(2) A következő évi munkatervet, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze, a decemberi soros ülésre a polgármester terjeszti elő jóváhagyásra.

(3) A munkaterv tartalmazza:

(4) A képviselő-testület az év júniusára és júliusára soros ülést nem tervez, ülésszünetet tart.

28. § (1) A képviselő-testületi soros ülés időpontja a hónap utolsó csütörtökje.

(2) Az ülést összehívó, indokolt esetben - különösen másik önkormányzat képviselő-testületével tartandó együttes ülés tartásakor, munkanap áthelyezésekor, rendkívüli, nem várt esemény bekövetkezésekor - a munkatervben szereplő időponttól eltérhet.

29. § (1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról és annak eredményéről.

(2) ^[1]Az alakuló ülésen a polgármester és az önkormányzati képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. Az eskü szövegét a korelnök olvassa elő.

30. § (1) A képviselő-testület évente legalább hat ülést és egy közmeghallgatást tart.

(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület ülésének összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti azt.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

31. § (1) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshová is összehívható.

(2) A képviselő-testület és a bizottság ülésének meghívóját - a lakosság tájékoztatása érdekében – az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára az ülés időpontjáig ki kell függeszteni.

32. § (1) A képviselő-testület soros ülésének összehívása az ülés előtt legalább öt nappal, írásos meghívó kiküldésével történik. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, jellegét - soros, rendkívüli, ünnepi, közmeghallgatás, nyilvános, zárt -, a tervezett napirendeket, az ülés összehívójának megnevezését és a polgármester - vagy ha más az összehívó, az önkormányzat– bélyegzőjét

(2) A meghívót valamennyi előterjesztéssel együtt az alábbi, tanácskozási joggal is rendelkezőnek kell megküldeni:

(3) Az írásbeli előterjesztéseket elektronikus levelezési rendszeren keresztül úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőző 5 naptári nappal kézhez kapják. Ugyaneddig az időpontig a képviselő-testületi tagok valamint az ülésre meghívottak a képviselő-testületi ülésre szóló meghívót nyomtatott formában kapják kézhez. Ettől eltérni csak kivételes esetben a polgármester előzetes engedélyével lehet.

33. § (1) Csak a tevékenységi körébe tartozó ügyben rendelkezik tanácskozási joggal, és előterjesztés nélkül meghívót kell küldeni az alábbi személynek, szervezetnek, önszerveződő közösség képviselőjének:

34. § A nyilvános ülésre szóló meghívót és előterjesztést, előzetes kérelemre, elektronikus formában is meg lehet küldeni.

35. § (1) A képviselő-testület ülése a munkatervben nem szereplő alkalomra is összehívható, mely ez esetben rendkívüli ülésnek minősül.

(2)²

36. § A polgármester saját hatáskörében is összehívhatja a képviselő-testület rendkívüli ülését, ha megítélése szerint az ülés összehívására és döntéshozatalra a munkatervben meghatározott rendes ülésen kívül az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei, az intézmények, a település, a lakosság érdekeit érintő okból szükség van.

38. § A képviselő-testület ülésének vezetése során a polgármester, a levezető elnök által ellátandó feladatok:

39. § Az ülés rendjének, méltóságának fenntartásáról a polgármester, a levezető elnök gondoskodik, aki a következő intézkedést teheti

40. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésén azok, akik tanácskozási joggal nem rendelkeznek, a hallgatóság és a meghívott vendégek, a számukra kijelölt helyen foglalnak helyet.

(2) A hallgatóként megjelent személy köteles tiszteletben tartani az ülés rendjét, méltóságát, magatartásával azt nem zavarhatja. Jelentkezését követően akkor szólhat hozzá legfeljebb öt percben, ha arra a levezető elnök engedélyt ad.

(3) A tanácskozás rendjének, méltóságának megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasítja a hallgatóként résztvevő rendzavarót, ismétlődő rendzavarása esetén pedig a tanácskozóterem elhagyására kötelezi, szükség esetén karhatalom igénybevételével.

41. § A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedése ellen felszólalni nem lehet.

42. § (1) A polgármester, a polgármester távollétében a levezető elnök terjeszti elő a meghívó szerinti napirendi pontokat.

(2) A polgármester, levezető elnök, települési képviselő és a bizottság tagja javaslatot tehet a meghívóhoz képest a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, sürgősségi indítvány beterjesztésével új napirendi pont felvételére, napirendi pont törlésére.

(3) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

43. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának megkezdése előtt, a napirend előtti hozzászólások keretében a polgármester, levezető elnök, települési képviselő vagy bizottság tájékoztatást ad a képviselő-testület előző ülése óta eltelt fontosabb önkormányzati, társadalmi eseményekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről, intézkedésekről, valamint arról, amit a polgármester, levezető elnök, a települési képviselő vagy a bizottság közérdekűnek tart.

(2) Napirend előtti hozzászólás keretében döntés nem hozható.

44. § A képviselő-testület soros ülésén napirendi pontként, írásbeli előterjesztés alapján, tárgyalni kell a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, melynek összeállítása a jegyző feladata.

45. § Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó, döntést igénylő javaslat - határozati javaslat, rendelettervezet indoklással

46. § (1) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni.

47. § (1) Írásbeli vagy szóbeli előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirendi pont.

(2) Kivételes és indokolt esetben, a képviselő-testület döntése alapján, lehetőség van szóbeli előterjesztésre is. A szóbeli előterjesztés legyen tárgyszerű, lényegre törő, és tartalmazzon döntési javaslatot.

48. § Előterjesztő lehet a polgármester, alpolgármester, települési képviselő, a bizottság, bizottsági tag, a jegyző, továbbá - feladatkörében - az önkormányzat közreműködésével fenntartott intézmény vezetője; beszámoló, tájékoztató esetén - feladatkörében - az érintett személy, szervezet, gazdasági társaság, alapítvány, közalapítvány, egyesület, önszerveződő közösség.

49. § (1) A jegyző gondoskodik a meghívók és előterjesztések időben történő kiküldéséről, kézbesítéséről.

(2) A polgármester előzetes engedélye alapján a kiküldendő előterjesztés terjedelme korlátozható, ha a sokszorosítás technikai nehézségbe ütközik, költsége vagy időigénye aránytalanul magas. Erről a tényről a képviselő-testületet tájékoztatni kell azzal együtt, hogy a teljes anyag megismerhetőségét a Közös önkormányzati hivatalban munkaidőben biztosítani kell.

50. § A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, a szóbeli előterjesztésben, vagy az ülés vezetője által a vita összefoglalása után megfogalmazott döntési javaslat.

51. § A határozati javaslatnak

52. § A napirendi pontokat az elfogadott sorrendben kell tárgyalni. A levezető elnök minden napirendi pont felett megnyitja a vitát, melynek során:

53. § (1) A települési képviselő és a bizottság, a vita lezárásáig, az előterjesztéshez módosító indítványt terjeszthet elő.

(2) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában is elhangzottakra - az előterjesztésben szereplő javaslatát, módosító javaslatát a vita lezárásáig módosíthatja, kiegészítheti, vagy a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Javaslata visszavonása esetén arról a képviselő-testületnek nem kell dönteni.

(3) A vita lezárását követően, a döntéshozatal előtt, a jegyzőnek kell szót adni, ha jogszabálysértő javaslat, önkormányzati rendelettervezet, vagy működés jelzésére irányuló észrevételt kíván tenni.

54. § (1) A szavazás megkezdéséig a polgármester, települési képviselő vagy a bizottság javasolhatja a döntés elnapolását, napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület határozathozatal nélkül dönt, ha azzal az előterjesztő egyetért. Ha az előterjesztő az elnapolással, napirendről való levétellel nem ért egyet, a vitát döntéshozatalig folytatni kell.

55. § (1) A testületi ülés során, indokolt esetben, így különösen a napirendi ponttal összefüggő egyeztetés lefolytatása, kapcsolódó információk beszerzése, egyéb tájékozódás miatt vagy pihenés céljából, a polgármester, levezető elnök, vagy bármely képviselő javaslatára, a képviselőtestület alakszerű határozattal tárgyalási szünetet rendelhet el legfeljebb 60 percre.

(2) Ha a napirendi ponthoz több hozzászóló nincs, a polgármester, levezető elnök a vitát lezárja, és rátér a szavaztatásra.

56. § (1) A nyílt szavazás személyesen, egységes lebonyolítással, kézfeltartással történik.

(2) A polgármester, levezető elnök először az "igen", majd a "nem", szavazatok számát állapítja meg.

(3) Amennyiben a javaslat nem kapja meg a megfelelő arányú többségi "igen" szavazatot, akkor azt elutasítottnak kell tekinteni, és ezt határozati formában kell megjeleníteni.

57. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott döntési javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először - az elhangzás sorrendjében - a módosító indítványokról kell határozathozatal nélkül dönteni, majd az elfogadott módosítások figyelembevételével végleges döntést hozni.

(2) A szavazásra bocsátás, a szavazatok összesítése és a szavazás eredményének megállapítása a polgármester, levezető elnök feladata. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt a levezető elnök vagy bármely képviselő kéri, a szavazást egy ízben meg kell ismételni.

58. § A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott "igen", "nem", választ a névsorban a képviselő neve mellett rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A névsor az ülésről készült jegyzőkönyv melléklete.

59. § (1) A titkos szavazás lebonyolításáról az ülésen megválasztott 3 tagú Szavazat Számláló Bizottság gondoskodik a jegyző, mint jegyzőkönyvvezető közreműködésével.

(2) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető nevét, tisztségét és aláírását, a szavazásra feltett kérdés pontos meghatározását, személyi döntések esetén a jelöltek nevét, továbbá a szavazás menetét, a felmerült körülményeket és az eredményt.

60. § (1) A titkos szavazás lebonyolításához szavazólap, üres boríték, urna és a titkosságot biztosító körülmények, így külön helyiség, esetleg szavazófülke szükségesek. A titkos szavazás megfelelő körülményeinek biztosításában és a technikai feltételek megteremtésében a jegyző közreműködik.

(2) A szavazólapok száma a szavazásban résztvevő települési képviselők számával azonos. A szavazólapot az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni annak átadása előtt, a képviselő jelenlétében.

(3) A szavazólap átvételét a képviselő a jegyzőkönyvhöz csatolt névjegyzéken tett aláírásával igazolja. A képviselők egyenként adják le szavazataikat.

61. § (1) A szavazás eredményéről a Szavazat Számláló Bizottság elnöke a képviselő-testületnek - az arról készült jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.

(2) A titkos szavazás szavazólapjai a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

62. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok évenkénti nyilvántartásának vezetéséről .

(2) A jegyző felelős a határozatok végrehajtásának felügyeletéért, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentésnek a képviselő-testület soros ülése elé terjesztéséért.

(3) A határozat végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell kezdeni. A határozatról az érdekeltet értesíteni kell.

63. § Az önkormányzati rendeletet az elfogadásától számított 5 napon belül ki kell hirdetni 15. §-ban meghatározott helyben szokásos módon 15 napra ki kell függeszteni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

64. § Önkormányzati rendelet megalkotását indítványozhatja

65. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakszerű - a jogszabályoknak, az Európai Unió jogharmonizációs követelményeinek és a jogszabály előkészítés, szerkesztés, kodifikáció, követelményeinek megfelelő - előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület döntését követően - az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel - az önkormányzati rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

66. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendelet

(2) A jegyző szükség szerint gondoskodik a lakosság széles körét érintő önkormányzati rendeletekről rövid, tárgyszerű, lényegre törő, közérthető tájékoztatás nyújtásáról a Sörédi Hírekben, a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján vagy az önkormányzat internetes honlapján keresztül.

67. § (1) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

68. § Amennyiben az önkormányzatnak önkormányzati rendelet megalkotására bárki javaslatot tesz, arról a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni kell. Az önkormányzati rendelettervezet előkészítésének szükségességéről a képviselő-testület határozattal dönt.

69. § (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

70. § (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv 2 pld-ban készül egy - eredeti - példánya az irattárba kerül, melynek munkaidőben a közös önkormányzati hivatalban történő megtekinthetőségéről a jegyző gondoskodik. A második példánya a községi könyvtárba kerül.

(2) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről, a képviselő-testület által külön meghatározott díj ellenében, a közös önkormányzati hivatalban másolat kérhető.

71. § A zárt ülés jegyzőkönyve 1 példányban készül, egy - eredeti - példánya az irattárba kerül. A zárt ülés jegyzőkönyvét a jegyző a nyilvános ülésétől elkülönítetten kezeli.

72. § A képviselő- testület üléseiről készült jegyzőkönyvet a Kormányhivatal részére történő felterjesztéssel egyidejűleg elektronikusan meg kell küldeni a települési képviselők részére.

73. § A képviselő-testület nyilvános üléseiről készült eredeti jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

74. § (1) A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 28. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36-37. §-a tartalmazza.

75. § (1) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjának jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(2) A bizottság személyi összetételét a 4. függelék tartalmazza.

(3) A polgármester előterjesztése alapján az alakuló vagy az azt követő ülésen az Ügyrendi Bizottság tagjait a képviselő-testület megválasztja.

76. § Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. Az indítványt a bizottság elnöke annak soron következő ülése elé terjeszti, melyre az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

77. § (1) ^[2] A bizottsági ülést az elnök, távolléte, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester, és a jegyző.

78. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni.

(2) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyv kettő példányban készül, egy - eredeti - példánya az irattárba kerül, második példánya a Fejér Megyei Kormányhivatal részére kerül megküldésre.

79. § (1) A képviselő-testület határozattal, meghatározott önkormányzati szakmai feladat ellátására, az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) ^[3] A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, elnökéről, tagjairól, feladatköréről, működésének alapvető szabályairól, a bizottság létrehozásakor dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, valamint a működésére meghatározott idő lejártát követően megszűnik. Ezzel együtt az elvégzett munkájáról a képviselő-testületnek - előzetesen a bizottság által elfogadott - jelentésben számol be.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

80. § A bizottság működésére a képviselő-testület működésére megállapított szabályokat kell alkalmazni a következő eltérésekkel:

81. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokot hozza létre:

(2) Az állandó bizottság hatáskörét, a bizottságok által benyújtandó, vagy annak állásfoglalásával benyújtható előterjesztések meghatározását, a bizottságok egyéb feladatait az 1. melléklet tartalmazza.

82. § (1) A polgármester képviselő-testület által átruházott hatásköre:

83. § (1) A polgármester saját hatáskörében - törvény, önkormányzati rendelet vagy képviselő-testületi határozat egyéb rendelkezése hiányában - az önkormányzat és a képviselő-testület nevében megtehet minden olyan nyilatkozatot, vállalhat olyan kötelezettséget, írhat alá olyan megállapodást, szerződést, amely nem ellentétes az önkormányzat, valamint a képviselő-testület és szervei érdekével, az erről való döntés halaszthatatlan, és hátránytól, kártól óv meg. E hatáskörének gyakorlásáról a polgármester utólag köteles a képviselő-testületet a következő soros ülésen tájékoztatni.

(2) Jelen rendelet az Mötv. 68. § (2) bekezdése szerinti ügyet nem határoz meg.

(3) A polgármester - az Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:

84. § (1) A polgármester tisztségét főállású megbízatásban látja el.

(2) Tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület legidősebb tagjának, mint korelnöknek adja át.

85. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - titkos szavazással - egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el

86. § (1) A jegyző jogállására az Mötv.81. § (1) bek. kell alkalmazni

86/A. §⁴ A jegyző a képviselő-testület által átruházott hatásköre: A képviselő-testület a 4/2023. (III.31.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében a házszám megállapítás hatáskörét a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

87. § (1) A közös önkormányzati hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a közös önkormányzat hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét, idejét, szervezeti tagozódását.

(2) A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódását és ügyfélfogadási rendjét a 2. függelék tartalmazza.

88. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásban vesz részt.

(2) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét a 6. függelék tartalmazza.

89. § (1) Az önkormányzat költségvetését a képviselőtestület két fordulóban tárgyalja.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkció szerinti ágazati szakfeladatainak megnevezését a 1. függelék tartalmazza.

90. § Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.

91. § A polgármesteri, képviselői, nem képviselő bizottsági tagi vagyonnyilatkozatokba a közös önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben, bárki betekinthet.

92. § A jegyző felelős

93. § Ez a rendelet 2014. szeptember 1-jén lép hatályba

94. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2014. (II.07.) önkormányzati rendelet.