Szamosszeg Község Képviselő Testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
a szociális gondoskodás helyi szabályairól
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 04. 20Szamosszeg Község Képviselő Testületének 1/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
a szociális gondoskodás helyi szabályairól
Szamosszeg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §‑ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. §‑ában, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) alapján kiterjed:
a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;
b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;
c) a település közigazgatási területén élő letelepedett személyekre;
d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;
e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.
(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Szoctv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.
II. Hatásköri és általános eljárási rendelkezések
2. § (1) E rendeletet az Szoctv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.
3. § (1) Az ellátás iránti kérelmet a Szamosszegi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni. az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
4. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szoctv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
(2) Nincs szükségigazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.
(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni.
(4) A települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni az abban meghatározott mellékletekkel.
5. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni. Ha a kérelem elbírálásához szükséges a döntésre jogosult szerv környezettanulmány elkészítése érdekében a Hivatal megkeresi a Szamosszeg és Szamoskér Önkormányzatok által fenntartott családsegítő szolgálatot (továbbiakban: családsegítő szolgálat).
(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.
A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése
3. § Az Szoctv. 17. § (5) bekezdésében meghatározott kérelmek elbírálása a Képviselő-Testület hatáskörébe tartozik.
A szociális gondoskodás rendszere
4. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését
a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;
b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével valósítja meg.
III. Pénzbeli ellátások
Települési támogatás
5. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).
(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával. Rendelkezik az ingatlan vonatkozásában érvényes lakásbiztosítással 2
(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(4) Ha a háztartás
a) (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.
(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege nem haladhatja meg a havi 3500 forintot, azzal hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni
c.) a lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó minimális havi összege: 2500 forint.
(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM=0,3- (J-0,5 NYM/NYM) x 0,15, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. A támogatást az önkormányzat természetbeni ellátásként folyósítja kizárólag lakásbiztosítás és áramdíj elszámolásához.2
(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.
(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
(12) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást az nyújthat be, aki a védendő fogyasztók nyilvántartásában szerepel és nyilatkozik arról, hogy kártyás mérőórával rendelkezik, vagy vállalja annak beszereltetését.
(13) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a polgármester dönt.
Rendkívüli települési támogatás
6. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők kérelemre vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadásuk miatt anyagi segítségre szorulnak és
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200%-a.
c) a 70. életévét betöltött egyedülálló személy esetén jövedelme legfeljebb 80 000 Ft.1
(2) A rendkívüli települési támogatás évente négy esetben adható folyamatosan, illetőleg külön-külön. Az egy alkalommal nyújtott rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladhatja meg, de legalább 1000,-Ft. Az egy naptári éven belül megállapított települési támogatás együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. A kérelemhez mellékelni kell a többletkiadásokat hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat. Amennyiben azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre, a Szoctv. 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel utólagos elszámolási kötelezettséget kell előírni.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás - mivel a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 100.000,-Ft - összege: 10 000,-Ft.
(4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem ügyében Képviselő-Testület dönt.
Eseti gyógyszer hozzájárulás
7. § (1) Az egészségi állapot megőrzése és helyreállítása érdekében eseti gyógyszer hozzájárulás állapítható meg annak, akinek gyógyszerköltsége illetve gyógyászati segédeszköz költsége – a rendszeres havi kiadásokat is figyelembe véve – létfenntartását veszélyezteti, és
a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a vagy
b) egyedülálló személy esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseti hozzájárulás együttes mértéke egy családnak, illetve egyedülállónak egy naptári éven belül nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(3) Az eseti gyógyszer hozzájárulás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazoláson kívül, a szükséges gyógyszereket, azok havi adagját, a gyógykezelés időtartamát is feltüntető háziorvosi vagy szakorvos igazolást, valamint a gyógyszertár igazolását az orvosi igazoláson szereplő gyógyszerek illetve gyógyászati segédeszközök költségéről.
Méltányossági ápolási díj
8. § (1) Ápolási díjat, állapit meg a képviselő-testület azon személy részére, aki a Sztv. 40 – 41 §-ában meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Ápolási díjat, állapit meg a képviselő-testület azon személy részére is, aki a Sztv. 43/A §-a szerinti fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltak alapján kérelmet azok, nyújthatnak be, akik alanyi jogon nem részesülhetnek ápolási díjban.
(4) A méltányossági ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
(5) A méltányossági ápolási díjmegállapítása iránti kérelem ügyében Képviselő-Testületdönt.
II. Természetben nyújtott ellátások
Köztemetés
9. § (1) A Szoctv. 48. §-a szerinti köztemetés esetén a polgármester jár el.
(2) A Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a polgármester a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhet:
a) részletfizetést, ha a temetésre köteles
aa) egyedülállóesetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el, vagy
ab) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el,
b) a visszafizetési kötelezettség 60 %-ig csökkentést, ha a temetésre köteles
ba) egyedülállóesetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy
bb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el,
c) elengedést, ha a temetésre köteles
ca) egyedülállóesetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy
cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét nem éri el.
IV. Záró és hatályba léptető rendelkezések
14. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 12/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.