(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és címe: POLÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat) 7458 Polány, Fő utca 23.

(2) A képviselő-testület megnevezése: POLÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

(3) Az önkormányzat működési területe: Polány község közigazgatási területe

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: MERNYEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL (a továbbiakban: Hivatal) Székhelye: 7453 Mernye, Fő utca 14.

(5) Az önkormányzat székhelye: 7458 Polány, Fő utca 23.

(1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A tagok névsorát e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottsági tagjainak névsorát e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, Ügyrendi bizottság, közös önkormányzati hivatal, a jegyző és társulás látják el.

Az önkormányzat jelképei: címer és zászló. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjéről önálló rendeletet alkot.

(1) A képviselő-testület hatáskörét és feladatait az Mötv. határozza meg.

(2) Az önként vállalt feladatokról az önkormányzat költségvetési rendeletében a fedezet biztosításával egyidejűleg kell dönteni.

(3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre és az intézményfenntartó társulásra ruházza át. Ezen hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Átadott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az átruházott hatáskörök gyakorlását a testület ellenőrzi, a polgármesterre átruházott hatáskörökről félévente beszámoltatja.

(6) Mötv. 42. §-a rendelkezik a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörökről.

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választás jogerőssé válását követő 15 napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról.

(4) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(5) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást nyújt a polgármester-választásról.

(6) A polgármester a Képviselő-testület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa fel.

(7) A polgármester a ciklusprogramját fél éven belül terjeszti a Képviselő-testület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.

(8) A képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(9) A polgármester kizárólagos joga az alpolgármester személyére javaslatot tenni, aki akkor lesz alpolgármester, ha a titkos szavazás során a képviselők minősített többségének szavazatát megkapja.

(10) Ha a polgármester által első alkalommal javasolt személy nem nyeri el a képviselők minősített többségének támogatását, az alakuló ülésen újbóli javaslattételre kerül sor, melynek során a polgármester az elsőnek javasolt személyt ismét javasolhatja alpolgármesternek.

(11) Ha a polgármester jelöltje nem kapja meg a titkos szavazás során a minősített többség szavazatát, a szavazás az alakuló ülésen még kétszer ismételhető meg. Ha a harmadik szavazási eljárás során sem tudja megválasztani a képviselő-testület az alpolgármestert, a képviselő-testület az alakuló ülésen alpolgármestert nem választ. Ez esetben az alpolgármester választás napirendi pontot az alakuló ülést követő első rendes testületi ülésig el kell napolni.

(12) A Képviselő-testület az alakuló ülésén, vagy az alakuló ülést követő első soron következő ülésén dönt a polgármester illetményéről, az alpolgármester tiszteletdíjáról, a bizottságok megalakításáról, továbbá a Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatáról.

(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik, amelyet a polgármester minden év február 28. napjáig terjeszt a Képviselő-testület elé, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A munkaterv elkészítése a polgármester feladata.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot tehetnek:

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv készítésénél nem vette figyelembe.

(1) A munkaterv tervezetét a jegyző előkészíti, és azt a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

(3) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz legkésőbb a tárgyév februárjában.

(1) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Az ülések számába az évente kötelező egy közmeghallgatás nem számít bele.

(2) A képviselő-testület az üléseit az önkormányzati hivatal épületében, a közmeghallgatásokat a kultúrházban tartja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik az ülés összehívásáról, és az ülés vezetésével összefüggő feladatokról.

(3) A közös képviselő-testületi ülést a polgármesterek hívják össze, közösen meghatározott helyszínre. A közös testületi ülés levezetése a helyszín szerint illetékes polgármester feladata.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából akadályoztatásnak minősül:

(5) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó akadályoztatás.

(6) A Képviselő-testület ülését 5 napon belül össze kell hívni 2 képviselő indítványára, az önkormányzat bizottságának indítványára, népi kezdeményezésre, valamint a jegyző indítványára törvénysértés megelőzése érdekében.

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni Mötv. 44. §-a értelmében a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bármely bizottságának vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára.

(2) Az indítványban meg kell jelölni a testületi ülés összehívásának indokát.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontra köteles a testület rendkívüli ülését összehívni, a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(5) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés összehívására vonatkozó polgármesteri meghívóban meg kell jelölni az ülés tervezett napirendjét (napirendjeit), valamint mellékelni kell az előterjesztéseket és a határozati javaslatokat.

(6) A (4) bekezdés szerinti rendkívüli ülés esetén az írásos meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell, illetve azonnali ülést igénylő esetekben legalább az ülés előtt ki kell osztani az önkormányzati képviselőknek. A rendkívüli ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben telefonon vagy e-mailen is összehívható.”

(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(3) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazatai joggal vesznek részt, mely magába foglalja a tanácskozás jogát is.

(4) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg valamennyi napirendi ponthoz kapcsolódóan

(5) A képviselő-testület ülésén tanácskozási jog illeti meg a napirendi pontra vonatkozóan

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Mindkét személy akadályoztatása esetén 9.§. (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület ülését vezető személy:

(3) További napirendek felvételét a képviselők és a jegyző az ülésen indítványozhatja.

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során

(2) Az írásos előterjesztésekhez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama: maximum 5 perc.

(3) A hozzászólások időtartama legfeljebb 5perc.

(4) Az érdeklődő állampolgárok az ülés menetét nem zavarhatják. A polgármester legfeljebb 2 perces időtartamra szót adhat a megjelent állampolgárnak, amennyiben az hozzászólási szándékát jelzi.

(1) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.

(3) A települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárása után a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirenddel kapcsolatban törvényességet illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatról dönt a testület.

(6) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Amennyiben ismételt szavazategyenlőség áll fenn, a testület a következő ülésén határoz, és mindaddig napirenden tartja a kérdést, amíg döntés nem születik.

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni az alábbi ügyekben:

(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 4 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszabályi észrevételt megteszi és a postázásról gondoskodik.

(5) A szóbeli előterjesztést a polgármester engedélyezi, amennyiben nem engedélyezi, úgy a következő testületi ülésre írásban kell benyújtani.

(6) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(7) Az előterjesztést a napirendi pont előadója készíti el, vagy ahhoz kell eljuttatni és ő terjeszti a testület elé.

(1) A képviselőtestületi felszólalások lehetnek:

(2) Az előadó az írásos előterjesztéshez kiegészítést tehet.

(3) Az előadóhoz és a szakértőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni

(4) Személyes megjegyzést ugyanaz a képviselő a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.

(1) Az előterjesztések megtárgyalása után kerül sor az interpellációk és a kérdések felvetésére.

(2) A képviselő-testület tagjai az ülésen önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.

(3) A kérdésre a testületi ülésen köteles választ adni a megkérdezett.

(4) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdést feltevő igen vagy nem felelettel nyilatkozik. Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a képviselőtestület a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.

(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 6 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozata után vita nélkül a képviselő-testület dönt vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel.

(7) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban lehessen érdemben választ adni. A válasz másolati példányát minden települési képviselőnek meg kell küldeni. A testület a választ elfogadásáról a következő ülésen dönt.

(8) A képviselők a napirendek lezárása után a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottságok elnökétől, jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek. A felvilágosításra legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban válaszolni kell.

(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Zárt ülés elrendelésére az Mötv. előírásai az irányadóak.

(3) Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, a jegyzőkönyv-vezető, valamint a meghívás esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

(1) A képviselőtestület döntése: határozat, rendelet, határozathozatal nélküli tudomásvétel vagy egyetértés lehet.

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint felének igen szavazat szükséges. (egyszerű szótöbbség)

(2) Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újra össze kell hívni a Képviselő-testületet.

(3) Minősített többség – a megválasztott képviselők több, mint felének (minimum 3 fő) – szükséges az Mötv. 42.§. 1. 2. 5. 6. és 7. pontján túl:

(4) A képviselőtestület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: hat. szám/év/hó(arab számmal)/nap ök. számú Képviselő-testületi határozat

(5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza: a határozat tárgyát és számát, végrehajtás határidejét és felelősét, határozat tömör kivonatát.

(6) A határozatokról készült kivonatot meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, vagy szerveknek.

(7) A képviselőtestület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű, számozott határozat meghozatala nélkül dönt:

(8) A Képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.

A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására rendeletet alkot.

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti a

(2) A kezdeményezést a testület ülésén szóban kell előterjeszteni, vagy a polgármesterhez írásban kell benyújtani, aki azt a bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a Képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A kezdeményezésről a Képviselő-testület állást foglal és rendelkezik a tervezet elkészítéséről, a főbb irányelvekről.

(4) A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(1) A Képviselő-testület rendeletet alkot:

(2) A polgármester terjeszti elő a rendelet-tervezeteket a jegyző javaslatainak figyelembevételével.

(3) A rendelet végleges, elfogadott szövegét a jegyző szerkeszti.

(4) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A jegyző feladata a rendelet kihirdetése.

(6) A hatályos rendeletekről a Hivatal nyilvántartást vezet.

(7) Az önkormányzat rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(8) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a testület számára.

(1) A Képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt.

(3) A titkos szavazást a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik.

(4) A titkos szavazást szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, aki:

(1) A polgármester, illetve a képviselők egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a Képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük elhangzása után „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.

A rendeletet az Önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 5 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kihirdetés napja.

(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselő kérésére véleményét, nyilatkozatát szó szerint rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(6) A jegyzőkönyvet elektronikus formában a képviselők részére meg kell küldeni.

(1) Zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyveit a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől külön kell tárolni.

(1) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.

(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvet bárki megtekintheti a Hivatalban ügyfélfogadási időben.

(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit.

(2) Részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(3) A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak, képviselői tevékenységük során hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. 32.§. (2) bekezdése tartalmazza.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével kapcsolatos szabályozat az Mötv. 36.§ és 37.§-a szabályozza.

(6) A képviselő méltatlanságával kapcsolatos szabályokat az Mötv. 38.§-a szabályozza.

(7) A települési képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül köteles vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tenni.

(8) A vagyonnyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát is.

(9) Ha a képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét elmulasztja – annak benyújtásáig – a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és az Mötv-ben meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

(10) A képviselők vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(1) A Képviselő-testület évente 1 alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatokat tehetnek.

(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha

(3) A közmeghallgatás helyét, idejét és napirendjét az önkormányzat hirdetőtábláira kell kifüggeszteni a közmeghallgatást előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.

(1) A lakosság tájékoztatása, egyes fontos községpolitikai kérdésben, vagy a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő rendelet-tervezetek véleményezése, előterjesztések előkészítése céljából lakossági fórum hívható össze.

(2) A lakossági fórum utcánként vagy a község egész területére, egy-egy szakma, terület képviselői tekintetében is összehívható.

(3) Lakossági fórumot a polgármester, illetve a képviselő is összehívhat. A fórumot az vezeti le, aki azt összehívta.

(4) A fórumon elhangzott kérdésekre azonnal, vagy 15 napon belül válaszolni kell. A soron következő testületi ülésen tájékoztatást kell adni a fórumról, az itt született állásfoglalásokról, az elhangzott kisebbségi véleményekről, illetve a testület hatáskörébe tartozó kérdésekben az intézkedést kezdeményezni kell.

(5) A fórum technikai előkészítése, arról jegyzőkönyv készítése az jegyző feladata.

(1) Polány község Polgármestere megbízatását társadalmi megbízatású polgármesterként látja el.

(2) Megválasztását követően azonnal hivatalba lép. A képviselő-testület alakuló ülésen esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester az önkormányzat elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért. Tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(4) A polgármester tiszteletdíját megválasztását követően alakuló ülésén az Ügyrendi Bizottság javaslatára - a külön törvény keretei között - a képviselő-testület állapítja meg, és gyakorolja felette a foglalkoztatási jogviszonyával, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapításával kapcsolatos hatáskörét.

(5) A polgármester tiszteletdíjára az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

(6) Az önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vállalhat.

(7) A polgármester utalványozza az önkormányzat költségvetése terhére teljesítendő kifizetéseket.

(8) A polgármester hivatali munkarendje a következő: Polány községben az Önkormányzati hivatalban minden szerdán tart fogadóórát 9.00 – 10.00 óráig

(1) A polgármester főbb feladatai:

(2) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a jogszabályokban és e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen az önkormányzat székhelye szerinti illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

(1) A Képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester választ.

(2) Az alpolgármestert a képviselő-testület alakuló ülésén, titkos szavazással választja.

(3) Az alpolgármester megbízatása a Képviselő-testület megbízatásának idejére szól.

(4) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el, tiszteletdíját a testület határozatban állapítja meg.

(5) Az alpolgármester a feladatait a polgármester irányításával látja el.

(6) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével megegyezőek.

(1) A jegyzőt – pályázat útján – a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó polgármesterek lakosságszám-arányos, többségi döntésével nevezik ki.

(2) A jegyző kinevezése határozatlan időre szól, vezetői megbízást kap. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló megállapodásban rögzítettek szerint gyakorolják a polgármesterek.

(3) A jegyző:

(1) A Képviselő-testület Mernye, Polány, Polány, Polány és Somogygeszti települések Önkormányzataival egységes hivatalt hoz létre – Mernyei Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására Mernye község Önkormányzatának gesztorságával.

(2) A Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadási rendjét.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben foglalt előterjesztését a jegyző javaslatainak figyelembevételével teszi meg.

(5) A Képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a Hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint ügyfélfogadási rendjére.

(6) A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a Hivatal tekintetében.

(7) A hivatali köztisztviselőjét a tudomására jutott szolgálati és üzleti titok, valamint személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.

(8) A Hivatal önálló költségvetési szerv. Az éves költségvetés határozza meg a Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(9) A Hivatalt létrehozó képviselő-testületek együttes ülése dönt:

(9a) a Hivatal ügyrendjének jóváhagyásáról, módosításáról minősített többségű szavazással,

(9b) a Hivatal működéséről szóló beszámoló elfogadásáról,

(9c) a Hivatal költségvetéséről, zárszámadásáról.

(1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat ellátására állandó bizottságot választ.

(2) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel,

(3) A Képviselőt-testület állandó bizottságának elnevezését, feladatait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes, AD HOC bizottságot is létrehozhat.

(2) Az ideiglenes bizottságot bármely, a Képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása elvégzéséig, az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) Bizottsági elnök és tag személyére bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatot írásban – tagsági hely megüresedése esetén az e tényről szóló írásos értesítésben megjelölt időpontig – kell a polgármesterhez bejelenteni. A javaslatot a javaslatba hozott személyekkel a javaslatot tevőnek előzetesen egyeztetni kell. A bizottsági tagságra javasolt nem képviselő jelöltet a választást tárgyaló képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

(1) Az állandó és ideiglenes bizottságok összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik.

(2) Az elnök akadályoztatása esetén teendőit a bizottság – tevékenységében nem akadályozott – legidősebb képviselő tagja mint korelnök látja el.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot:

(4) A bizottságok határozatképességére és döntéshozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottságok határozatképesek, ha tagjainak több, mint fele jelen van.

(6) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést köteles tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint.

(7) A bizottságok ülését a bizottság elnöke vezeti.

(8) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt is.

(9) Az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a jegyző ír alá.

(10) A bizottságok ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(1) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik.

(2) A munkaterv elkészítéséről, és annak a képviselőtestület munkatervével való összhangjáról a bizottság elnöke gondoskodik.

(1) Az önkormányzat a lakosság alapfokú ellátásának biztosítására és egyes különös szakértelmet igénylő hatósági ügyek szakszerű intézésére társulásokban vesz részt.

(2) A társuláshoz való csatlakozáshoz a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges.

(3) Az önkormányzat társulásainak felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) A Képviselő-testület közös intézményi társulás szervezeteként Társulási Tanácsot hoz létre nevelési-oktatási intézménye közös fenntartására, irányítására, üzemeltetésére.

(5) A Társulási Tanács működésének szabályait az ügyrendje tartalmazza, amit a Tanács első alakuló ülésén fogad el.

(6) A Társulási Tanács feladatait a társulási megállapodás rögzíti.

(7) A Társulási Tanács működésére az Mötv. 94.§. és 95.§. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat tulajdonával kapcsolatos rendelkezésről, az azzal való gazdálkodásról szóló részletes szabályokat önálló önkormányzati rendelet határozza meg.

Az önkormányzat gazdálkodásának szabályaira az Mötv. ide vonatkozó rendelkezései, továbbá az államháztartásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

A helyi önkormányzat a más által fenntartott intézmények működéséhez támogatást nyújthat.

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni – a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével – a feladatok finanszírozását.

(1) Az önkormányzat éves költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény határozza meg.

(3) A Képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

(4) A költségvetés elfogadása egy fordulóban történik.

(5) A költségvetési és zárszámadási rendeletet a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(6) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

(7) Az ellenőrzésekről készült feljegyzésekről a jegyző a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselőket.

(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gondoskodik gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján.

(1) A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére törekszik.

(2) Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult.

(3) A megállapodást a polgármester írja alá.

(1) E rendelet 2015. február 10. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011. (IV.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.