Gombosszeg Község Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2015. (II.06.) önkormányzati rendelete a

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

BEVEZETŐ

Gombosszeg Község Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (1) d. pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. évi CLXXXIX. törvény 53.§-ban, 143.§ (4) a) pontjában (továbbiakban: Mötv.) kapott felhatalmazás alapján a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban SZMSZ):

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 Az önkormányzat elnevezése és jelképei

1.§

(1) A képviselő-testület és szervei számára az Mötv-ben foglalt feladat- és hatásköri előírásokat rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni

(2) A községi önkormányzat hivatalos megnevezése: Gombosszeg Község Önkormányzata

(3) Az önkormányzat székhelye: 8984 Gombosszeg, Petőfi u. 11.

(4) A képviselő-testület hivatalának elnevezése és székhelye: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: hivatal), 8981 Gellénháza, Kossuth u. 2.

(5) A hivatal állandó kirendeltségének elnevezése, címe: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége (továbbiakban: kirendeltség), 8918 Csonkahegyhát Fő utca 20.

(6) Az önkormányzat illetékességi területe: Gombosszeg Község közigazgatási területe.

2. §

(1) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló és bélyegző

(2) Gombosszeg Község címere: álló kék reneszánsz pajzs, pajzstalpon kiemelkedő zöld domb címerkép, pajzstalpon, a zöld dombon ezüst hullámpólya. Pajzsközépen zöld dombon álló arany harangláb.

(3) Gombosszeg Község zászlaja: zöld és kék színű, alján arany rojttal. Az önkormányzat címere a zászlólap felső felében, középen foglal helyet. Az asztali zászlón, a címer alatt arany betűkkel a település neve feltüntetésre kerül.

(4) A községi címer és zászló használatára vonatkozó rendelkezéseket Gombosszeg Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IX. 15.) számú rendelete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat bélyegzői:

a.) Önkormányzat Képviselő Testülete Gombosszeg,

b.) Gombosszeg Község Polgármestere,

c.) A hivatal és a kirendeltsége által használt bélyegző:

GellénháziKözös Önkormányzati Hivatal 8981. Gellénháza, Kossuth u. 2.

d.) Az önkormányzati körbélyegző használatára a polgármester, alpolgármester, a jegyző, és a polgármester eseti írásbeli felhatalmazása alapján önkormányzati képviselő jogosult önkormányzati ügyekben.

e.) A hivatal és a kirendeltsége bélyegzőjének használatára a jegyző, valamint a kiadmányozási joggal felruházott köztisztviselők jogosultak.

f.) A képviselő-testület létszáma: 3 fő

g) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

Az önkormányzati jogok

3. §

Az önkormányzatra vonatkozó alapvető rendelkezéseket, az önkormányzat jogait az Alaptörvény valamint Mötv. tartalmazza.

4. §

A polgármester indítványára a képviselő-testület csak az állandó lakosok csoportja vagy egyedi, a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

Feladatok és hatáskörök

5. §

A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal, kistérségi társulásokkal és civil szervezetekkel.

6. §

(1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörét, valamint szerveit az Mötv. tartalmazza.

(2) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladatokat az Mötv. tartalmazza.

(3) Az átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatára az Mötv. szabályai az irányadók.

(4) Az önkormányzat kötelező, és önként vállalt feladatait az éves költségvetési rendelete tartalmazza.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

A képviselő-testület összehívása

7. §

(1) A képviselő-testület évente legalább az Mötv-ben meghatározott számú ülést tart.

(2) A képviselő-testület, alakuló, soros és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület alakuló ülés összehívására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a soros ülését lehetőség szerint minden hónap második keddjén tartja, de az ülés ettől eltérő időpontban is tarható.

(5) Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról

(6) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve tarthat az Mötv-ben meghatározott ügyek tárgyalásakor.

(7) A zárt ülésen az Mötv-ben meghatározott személyek vesznek részt.

(8) A zárt ülés jegyzőkönyvébe csak a (7) bekezdésben megjelölt személyek, valamint a törvényességi felügyeletet ellátók tekinthetnek be.

(9) A képviselő-testület az ülést az önkormányzat székhelyén tartja.

(10.) Az ülés összehívásának szabályait az Mötv. tartalmazza. Az ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell írásban előterjeszteni, aki az Mötv-ben foglaltak szerint összehívja a képviselő-testületet. Az ülést indítványozók az indítványt saját kezűleg aláírják.

Nyilvánosság

8. §

(1)A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a hivatal hirdetőtábláján 3 nappal az ülés előtt való kifüggesztésével, és a helyben szokásos módon való megjelentetésével értesíti.

(2) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívja az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal

a)a hivatal jegyzőjét, a jegyző helyettesítése esetén a hivatal aljegyzőjét

b)a zalaegerszegi járási hivatal vezetőjét,

c)a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjét,

d)azt a személyt, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a képviselő-testület, vagy a polgármester szükségesnek tartja,

e)a hivatal azon köztisztviselőjét, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a képviselő-testület, vagy a polgármester szükségesnek tartja,

f)tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához az önszerveződő közösség képviselőjét

A képviselő-testület ülése

9. §

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a fő napirendi pontok tárgyának és előterjesztésének, továbbá, az egyéb napirendi pontok tárgyának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(2) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

a.)költségvetés, költségvetés módosítása, zárszámadás előterjesztései,

b.)rendeletek,

c.)vagyoni ügyek,

d.)testület hatáskörébe tartozó egyedi ügyek,

e.)a polgármester tájékoztatója a két ülés közt tett intézkedéseiről,

f.)interpelláció, kérdés,

g.)egyebek napirend,

h.)zárt ülés tartását igénylő ügyek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől indokolt esetben a polgármester eltérhet.

(4) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell küldeni.

a.)a képviselő-testület tagjainak elektronikus úton,

b.)a tanácskozási joggal meghívottak közül a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselőjének, valamint annak a személynek, akinek a jelenlétét az ülés tárgyára tekintettel a képviselő-testület vagy a polgármester szükségesnek tartja, elektronikus úton vagy papír alapon,

c.)az egyéb tanácskozási joggal meghívottnak elektronikus úton.

(4)A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak az azonnali döntést igénylő, soron kívüli ülés összehívása esetén lehet.

(5)A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt, pedig az ülés előtt legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(6)Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen, vagy telefonon történő összehívására.

(7)A polgármester az előző soros testületi ülés óta tett fontosabb intézkedésekről és a beszámolási időszak legfontosabb eseményeiről szóló beszámolóját szóban terjeszti elő a képviselő-testületnek.

(8)Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

Előterjesztés

10. §

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület, annak bizottsága, illetve a polgármester, valamint a jegyző, aljegyző által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a.)Első rész:

aa.) Az előterjesztés címének,

ab.) tárgyának pontos meghatározása,

ac.) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt,

ad.) és ha igen, milyen döntés született,

ae.) lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,

af.) különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve

ag.) ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása, tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése,

b.)Második rész:

ba.) Egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),

bb.) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására, megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,

bc.) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,

bd.) határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont, azonnal, folyamatos),

be.) az előterjesztést összeállító(k) nevének feltüntetése.

(4) Az egyedi ügyekre vonatkozó előterjesztések a tényállás lényeges elemeit és a határozati javaslatot tartalmazzák.

(5) Hatósági ügyekben a határozati javaslatot, és az indokolást, tartalmazó előterjesztést az ügyfél részére történő kiadásra alkalmas formában kell előkészíteni és előterjeszteni.

(6) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

a.)az előterjesztés előkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztés összeállítója a felelős,

b.)az előterjesztés előkészítése során a hivatal szervezeti egységei, köztisztviselői kötelesek az előterjesztést haladéktalanul véleményezni, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésére bocsátani,

c.)több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni,

d.)az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt az előterjesztésnek tartalmazni kell.

11. §

(1) Előterjesztést tehetnek:

a)a polgármester (az alpolgármester),

b)képviselő-testületi tag (képviselők)

c)jegyző, aljegyző

d)az önkormányzat irányítása alatt működő költségvetési szervek vezetői,

e)valamint a képviselő-testület, a polgármester által felkért szervek, szervezetek vezetői.

(2) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, a megfelelő következtetés levonására, és a legcélszerűbb döntés meghozatalára. Az érdekelt számára tömör, áttekinthető, világos, egyértelmű meghatározásra kell törekedni.

(3) Az előterjesztés – kivéve a rendelettervezeteket, koncepciókat – legfeljebb 8 oldal terjedelmű lehet, amelyhez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

A tanácskozás rendje

12. §

(1)Az ülés megnyitásakor a polgármester tájékoztatja a testületet a távollevő képviselőkről és közli a távollét bejelentett indokát, megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület határozatképességére, vonatkozó szabályokat a Mötv. tartalmazza. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni. Határozatképtelenség, vagy az ülés megszakadása esetén a testületet 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni.

(2)Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző, aljegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(3)A polgármester vagy a képviselő, a jegyző, aljegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

13. §

(1) A polgármester az egyes napirendekhez tartozó előterjesztésekről külön-külön nyit vitát.

(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai a tanácskozáson részt vevők kérdéseket tehetnek fel, melyre a vita lezárása előtt köteles rövid választ adni. A képviselő kérheti, hogy saját hozzászólását a jegyzőkönyv szó szerint rögzítse.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselők felszólalására a jelentkezési sorrendben kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyalásától, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) A polgármester, saját véleményének kifejtésére, a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Ügyrendi kérdésben bármely képviselő, bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A képviselő ügyrendi hozzászólás keretében tett azon indítványát, mely a vita lezárását és a határozati javaslat, illetve a módosító határozati javaslatok azonnali szavazásra bocsátását javasolta – a polgármester szavazásra bocsátja.

14. §

(1) Ügyrendi javaslat a képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik. Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben sincs vitának helye.

(3) A nyilvános képviselő-testületi ülésen megjelent állampolgároknak a polgármester kérdést, hozzászólást engedélyezhet egy-egy napirendi ponthoz. Az adott ügyhöz ismételt hozzászólást a polgármester engedélyezhet. A polgármester további megszólalási lehetőséget csak indokolt esetben engedélyezhet.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig, azt bármikor visszavonhatja.

(5) Ha a jegyző, aljegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki a polgármester a szavazás előtt szót ad.

(6) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - előzetesen vagy a napirend tárgyalása közben bármely napirendi pont időkeretben történő tárgyalását határozhatja el. Az erre vonatkozó javaslat ügyrendi javaslatnak minősül.

(7) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendel el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(8) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat, ezt megelőzően nem adja át a 8. § (1) bekezdése szerinti helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(9) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 6 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

(10) A levezető elnök az ülés vezetése körében

a.) a bejelentkezés sorrendjében szót ad,

b) azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire,

c) azt a hozzászólót, aki az üléshez nem illő, vagy a képviselő-testület tekintélyét, illetőleg másokat sértő kijelentést tesz, vagy kifejezést használ, felszólítja, hogy tartózkodjék ettől,

d) rendre utasítja azt a hozzászólót, aki a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályokat megszegi, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második rendre utasítás következményeire,

e) egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit beszéde során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra vagy másodszor utasít rendre. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra,

f) javasolhatja napirendi pontok összevont tárgyalását,

g) kezdeményezheti a vita lezárását,

h) szünetet rendelhet el,

i) a hallgatóság soraiból kiutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

j) tartós rendzavarás miatt felfüggesztheti az ülést,

k) bezárja az ülést.

15. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító határozati javaslatokat logikai sorrendben egyenként bocsátja szavazásra. Először a vitában elhangzó módosító, kiegészítő indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és ismerteti a hozott döntést.

(2) A javaslat elfogadására vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.

(3) A képviselő-testület döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó előírásokat az Mötv. tartalmazza.

Döntéshozatal, nyílt, titkos, név szerinti szavazás

16. §

(1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat  egyenként bocsátja szavazásra. Először az elhangzás sorrendjében, a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület, majd az eredeti határozati javaslatról.

(3) A képviselő kérésére ellenszavazatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

(5) A polgármester számszerűsíti a szavazatokat, megállapítja a javaslat mellet és ellen leadott szavazatok, és a tartózkodók számát. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(7) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalja.

(8) A képviselő-testület döntéshozatalára vonatkozó további szabályokat az Mötv. állapítja meg.

17. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazást a képviselő-testület bonyolítja le.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) A Képviselő-testület összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a)a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét

b)a szavazás során felmerült körülményeket

c)a szavazás eredményét

d)a jegyzőkönyvvezető nevét

e)a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

(6) A szavazás eredményét a polgármester ismerteti a képviselő-testülettel.

18. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel így határoz.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás esetén a jegyző, aljegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem" –mel, vagy "tartózkodom"-mal szavaznak.

(4) A szavazás befejezésével a polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(5) A képviselők nevét és szavazatát a jegyzőkönyvben a határozat előtt rögzíteni kell.

Minősített döntéssel hozott döntés

19. §

(1) Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott esetekben.

(2) Minősített többség szükséges az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) hitel felvételéhez,

c) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

d) helyi népszavazás kiírásához.

Sürgősségi indítvány, kérdés interpelláció

20.§

(1) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselő-testület bizottságának elnöke, a polgármester, a képviselő, a jegyző, aljegyző jogosult.

(2) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalta.

(3) A sürgősségi indítványt minden esetben az ülést megelőzően legalább 1 nappal kell megtenni a polgármesternél. Az indítvány megtárgyalása írásos előterjesztés alapján történik.

(4) A sürgősségi indítványt a polgármester és a települési képviselő rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület ülésén is előterjesztheti.

(5) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Amennyiben a sürgősségi indítványt a képviselő-testület nem fogadja el, a téma tárgyalását a soron következő ülésének napirendjére felveszi vagy dönt napirendre tűzésének időpontjáról.

21.§

(1) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz a bizottság elnökéhez az önkormányzat vagy szervei, intézményei feladatkörébe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű ügyekben kérdést intézhetnek.

(2) A kérdést a települési képviselő a képviselő-testület ülése előtt legalább 24 órával írásban a polgármesterhez nyújthatja be, de az ülésen szóban is felteheti.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Ha ez nem lehetséges, az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni.

22.§

(1) A települési képviselők a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhetnek. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2) Az interpelláló képviselő az interpellációt szóban adja elő.

(3) Az interpellált az interpellációra válaszol.

(4) Az interpelláló képviselő nyilatkozik, hogy a választ elfogadja-e vagy sem. Ha a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.

(5) Ha az interpelláció részletesebb vizsgálatot igényel, az interpellált legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad. Az interpellációra legkésőbb a következő képviselő-testületi ülésen kell választ adni. Ha az interpelláló a választ elfogadja, és nem kéri annak ismertetését, az interpellált a válasz felolvasásától eltekinthet.

(6) Ha a képviselő-testület az interpellációs választ nem fogadta el, a következő képviselő-testületi ülésen ismételten foglalkozik a kérdéssel.

(7) Ha az interpellált szerint a képviselő-testület az adott kérdésben korábban előterjesztett interpelláció kapcsán már állást foglalt, amennyiben az ügyben újabb körülmény nem merült fel, nem köteles az interpellációra válaszolni.

(8) Ha az interpellált nincs jelen és az interpellációra adott válasszal mást bízott meg, az interpelláló képviselő dönt arról, hogy a válaszadó személyét elfogadja-e. Ha nem, az interpellációt azon a következő ülésen mondhatja el, amelyen az interpellált jelen van.

(9) Ha az interpelláló két egymást követő ülésen sincs jelen, akkor a válaszadás mellőzhető.

23. §

(1) Az olyan hozzászólást, amely nem felel meg a 21. § (1) bekezdésében, valamint a 22. §-ban foglalt feltételeknek, a címzett nem köteles megválaszolni.

(2) Az interpellációkra, kérdésekre – beleértve a válaszokat is – a képviselő-testület ülésén az „Egyebek” napirendi pont előtt van lehetőség.

Az önkormányzati határozat

24. §

(1) A képviselő-testületi határozat tartalmi elemei:

a)a döntés szöveges része,

b)a végrehajtás határideje,

c)a végrehajtásért felelős személy megjelölése,

(2) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül a szavazati arány rögzítésével dönt:

1. információs jelentés tudomásul vételéről
2. interpellációra adott válasz elfogadásáról
3. állásfoglalásról
4. a napirendi pontok tárgyalásának elfogadásáról

(3) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

(5) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

Az önkormányzati rendeletalkotás

25. §

(1) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó rendelkezést az Mötv. tartalmazza.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(a)a polgármester

(b)a képviselő

(c)a jegyző

(d)a települési társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői.

(3) Az (2) bekezdés szerinti kezdeményezésre irányuló javaslatot a polgármesterhez kell benyújtani. A polgármester a kezdeményezést a soron következő testületi ülésen ismerteti. Ha a testület a kezdeményezést elfogadja, intézkedik a rendelettervezet elkészítésére, és egyben kijelöli az előkészítésért felelőst, továbbá azt, hogy mikor kell a tervezetet a testület elé terjeszteni.

(4) A rendelettervezetet indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni.

(5) A rendelettervezetről való szavazás során először a módosító indítványokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt a testület.

26. §

(1)A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. A rendelet megjelölésére vonatkozó előírásokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM. Rendelet tartalmazza.

(2)A rendeleteket a hivatal hivatalos hirdetőtábláin ki kell hirdetni.

(3)A rendeletekről a hivatal nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a rendelet számát és tárgyát

b) meghozatalának, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját

c) módosító, kiegészítő rendelet számát és annak időpontját

d) hatályon kívül helyező rendelet számát, hatálybalépésének és kihirdetésének időpontját.

A jegyzőkönyv

27. §

(1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvre vonatkozó tartalmi követelményeket az Mötv. tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a)az ülés helyét és időpontját, az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, rendkívüli, közmeghallgatás), az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját, az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját

b)a képviselő-testület határozatképességének a megállapítását

c)a távollevő képviselők nevét

d)a tanácskozási joggal megjelentek felsorolását

e)az elfogadott napirendeket

f)az ülésen elhangzott kérdések, interpellációk és egyéb felszólalások lényegét

g)az ülésen történt fontosabb eseményeket.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

a)a meghívót

b)az írásos előterjesztéseket

c)az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat

d)az elfogadott rendeleteket

e)jelenléti íveket

f)titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet

g)névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet.

(4) A jegyzőkönyvek eredeti példányát a hivatalban kell elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyvet az Mötv-ben meghatározott személyek írják alá.

(6) A választópolgárok jegyzőkönyvekbe való betekintési jogára vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

A lakossággal való kapcsolattartás formái

28. §

(1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a)a helyi népszavazás és népi kezdeményezés,

b)közmeghallgatás,

c)lakossági fórum.

(2) A helyi népszavazás rendjére vonatkozó szabályokat a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény tartalmazza.

(3) Lakossági fórumnak minősül a falugyűlés, amely a lakosság, a társadalmi szervezet közvetlen tájékoztatását, a lényegesebb önkormányzati döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják meghatározott közérdekű tárgykörben, vagy jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(6) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.

(7) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) a közmeghallgatás tényét legalább 3 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – község hirdetőtábláján történő közzététel útján – nyilvánosságra kell hozni.

(9) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(10) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyveire irányadó szabályok.

(11) A közmeghallgatásra vonatkozó további rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

Önszerveződő közösségekkel való kapcsolattartás

29. §

(1) A képviselő-testület a képviselő-testület ülésén tanácskozási jogot biztosít a tevékenységi körükben érintett településen működő önszerveződő közösségeknek.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt önszerveződő közösséget azon képviselő-testületi ülésen illeti meg a tanácskozási jog, melynek napirendi pontjai között szerepel az adott szervezet pénzügyi és egyéb támogatása, tevékenysége, továbbá az önszerveződő közösség képviselő-testület felé intézett kérése, kérdése.

(3) A képviselő-testület az éves költségvetésében pénzügyi lehetőségei figyelembevételével külön elszámolás mellett együttműködés keretében pénzügyi támogatást biztosíthat a községben működő önszerveződő közösségek részére a tevékenységi körükkel összhangban. A képviselő-testület által az önszerveződő közösségek részére nyújtott támogatásról a képviselő-testület külön megállapodást köt.

Az önkormányzat társulásai

30. §

(1) Az önkormányzat az Mötv-ben megfogalmazott célok elérése, a feladati hatékonyabb költségtakarékosabb ellátása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat tagja:

a)Zalaegerszegi Kistérségi Többcélú Társulásnak

b)ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulásnak

c)Tófeji Szociális Intézményfenntartó Társulásnak

d)Közép-Zalai Belsőellenőrzési Társulásnak

e)Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

(3) A ZALAISPA Hulladékgazgálkodási Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) az önkormányzat a Zalaegerszegi Kistérségi Többcélú Társuláson keresztül biztosítja

a)hétközi és hétvégi orvosi ügyeleti ellátásra vonatkozó feladatokat,

b)Eu-s pályázatok fenntartása

(5) Tófeji Szociális Intézményfenntartó Társuláson keresztül biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat, így a településen élő szociálisan rászorulók részére a szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali ellátást, gyermekjóléti szolgáltatást és családsegítést.

Az önkormányzati képviselő

31. §

(1) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó alapvető szabályokat az Mötv. állapítja meg

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl települési képviselő főbb kötelezettségei:

a)köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,

b)köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c)köteles felkérés alapján részt venni az ülés előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

d)köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselő-testület ülésén egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

e)köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, magán titkot megőrizni, az adatvédelemre vonatkozó szabályokat betartani,

f)köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a vita előtt bejelenteni,

g)köteles kapcsolatot tartani a település polgáraival.

(3) A települési képviselő a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot az ügyrendi bizottságnak nyújtja be

(4) A polgármester egyes települési képviselőket szakmai ismereteik, felkészültségük alapján bevonhat a döntés előkészítésébe, a tárgyalások folyamatába.

(5) A települési képviselő az Mötv-ben foglaltak figyelembevételével a képviselő-testület döntéshozatala előtt köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a polgármester felszólítja a képviselőt, hogy a bejelentési kötelezettségének tegyen eleget.

(6) Azon képviselőtől, aki a polgármester felszólítása ellenére a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget a képviselő-testület a tiszteletdíját az Mötv-ben meghatározottak szerint:

a)2 havi időtartamra megvonja, vagy

b)2 havi időtartamra 50%-kal csökkenti.

(7) A települési képviselő tiszteletdíjának megvonására, vagy a tiszteletdíj csökkentésére a csökkentés mértékére a polgármester tesz javaslatot, de javaslatot tehet rá a tiszteletdíj csökkentéssel, megvonással érintett bármely képviselő is.

32. §

(1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét a képviselő-testület rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő-testület soros üléseiről igazoltan, legkésőbb az ülés napján 12 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján lehet távol maradni.

Igazolt távollétnek számít, ha a tiszteletdíjra jogosult több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.

(3) A képviselő az ülés megkezdésekor köteles a polgármesternek bejelenteni, ha az ülés közben ideiglenesen vagy véglegesen eltávozik.

Igazolatlan hiányzásnak számít, ha a képviselő-testületi ülés közben indoklás vagy a polgármesternek történő előzetes bejelentés nélkül véglegesen távozik az ülésről.

(4) Ha a képviselő igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testületi ülése(ke)n, akkor a havi tiszteletdíja csökkentésre kerül 20%-al.

(5) Ha a képviselő hat hónapon belül a képviselő-testületi ülések feléről igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül hiányzik, a következő hat hónapra tiszteletdíja megvonásra kerül.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az üléseken készült jelenléti ívek illetve az ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján történik, melyben fel kell tüntetni a képviselő érkezésének és távozásának pontos idejét.

(7) A (4)-(5) bekezdés, valamint a 31. § (5) bekezdés szerinti tiszteletdíj csökkentéséről, annak mértékéről, a polgármester javaslatára, a képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye, mértéke a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A döntés hozatalban nem vehet részt a tiszteletdíj megvonásával, vagy csökkentésével érintett települési képviselő, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(8) A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet a (4)-(5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.

33. §

(1) A települési képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.

(2) A tiszteletdíjról történő lemondást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot évente a polgármesterhez kell benyújtani legkésőbb az önkormányzat költségvetésének elfogadásáig.

(3) Ha a képviselő a külön rendeletben megállapított tiszteletdíjáról írásbeli nyilatkozatában lemond, annak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)mely időszakra járó tiszteletdíjról kíván lemondani,

b)az a) pontban meghatározott időszakra járó tiszteletdíj összege mely célra kerüljön felhasználásra.

(4) Ha a tiszteletdíjról való lemondás időpontjában a felhasználás célja az írásbeli nyilatkozatban nem kerül meghatározásra, abban az esetben a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy felhasználásáról későbbi időpontban nyilatkozik a képviselő.

(5) A tiszteletdíj elszámolásáról és kifizetéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A Képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésének elfogadásáig évente ellenőrzi a tiszteletdíjak igénybevételével és lemondásával kapcsolatosan tett nyilatkozatokat és a kifizetéseket.

A polgármester

34. §

(1) A polgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester jogállására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület a polgármester részére nem biztosít döntési jogot olyan ügyek tekintetében, melyben a testület határozatképtelenség vagy határozathozatal miatt nem hozott döntést.

(5) A polgármester az e tisztségéről történő lemondására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot az alpolgármester hiányában az Ügyrendi- Szavazatszámláló Bizottság elnökének nyújtja be.

(6) A polgármester ügyfélfogadási rendjét a 3. függelék tartalmazza.

(7) A polgármester 200.000.-Ft-os értékhatárig önállóan vállalhat kötelezettséget, melyről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

Az alpolgármester

35. §

(1) A képviselő-testület - saját tagjai közül az Mötv. –ben meghatározottak szerint 1 (egy) alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester megválasztására, megbízatásának visszavonására, feladataira vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza.

Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

36. §

(1) Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei egységes hivatalt tartanak fenn és működtetnek az Mötv-ben, valamint az ágazati jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal, valamint Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó kirendeltsége elnevezéssel.

(2) A hivatal ügyrendjét az 2. melléklet tartalmazza.

(3) A hivatal szervezetére és működésére vonatkozó további szabályokat a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, melyet irányadó szervként Gombosszeg Község Önkormányzata hagyja jóvá. E szabályt értelemszerűen alkalmazni kell a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására is.

(4)A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a hivatal jegyzője hagyja jóvá a hivatal működését, gazdálkodását meghatározó szabályzatokat.

A jegyző, aljegyző

37. §

(1) A hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben meghatározott képesítési követelményeknek figyelembevételével az Mötv- ben meghatározottak szerint a hivatal vezetésére jegyzőt, a hivatal kirendeltségének vezetésére aljegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző felelős a hivatal székhelyén az Mötv- ben és az ágazati jogszabályokban a jegyző részére meghatározott feladatok jogszabályszerű ellátásáért.

(3) Az aljegyző Mötv-ben meghatározott feladatok mellett felelős a hivatal kirendeltségén Mötv-ben és az ágazati jogszabályokban a jegyző részére meghatározott feladatok jogszabályszerű ellátásáért.

(4) A jegyző helyettesíti az aljegyzőt.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén-legfeljebb 6 hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő köztisztviselőt, ennek hiányában más jegyzőt bíznak meg a polgármesterek.

(6) A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Gellénháza Községi Önkormányzat Polgármestere gyakorolja.

(7) Az aljegyző felett az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző Csonkahegyhát Község polgármesterének egyetértésének, véleményének kikérése mellett gyakorolja.

(8) A Mötv.81§(4) bekezdés szerinti egyetértési jog gyakorlásáról az érintett polgármesterek megállapodását 6. melléklete tartalmazza

Az önkormányzati gazdálkodás

38. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(2) A helyi önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére vonatkozó szabályokat az Mötv. tartalmazza.

(3) Az önkormányzat költségvetéséből finanszírozza és látja el a helyi önkormányzatokról szóló és más törvényben meghatározott feladatait. A feladatok ellátása tekintetében elsőbbséget élvez a helyben ellátandó kötelező feladatok végzése. A kötelező feladatokon túl az önkormányzat önként is vállalhat feladatot, melynek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény, illetve e rendelet által kötelezően előírt önkormányzati feladat és hatáskörök ellátását.

(4) A költségvetési rendelet-tervezet összeállítására a költségvetési törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban:Aht.) valamint a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. Ezen túlmenően a képviselő-testület egyéb részletezettség, és döntése meghozatalát, megalapozó információkat is kérhet.

(5) Amennyiben a gazdasági események indokolják, az önkormányzat költségvetését évközben módosítani kell. Költségvetés módosításáról szóló rendelet-tervezet az eredeti költségvetéssel azonos szerkezetben és tartalommal készül, ezáltal biztosítva a képviselő-testület részére az összehasonlíthatóságot.

(6) A képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében dönt a polgármester, valamint az irányítása alatt működő önállóan gazdálkodó és működő, valamint önállóan működő költségvetési szervek vezetői részére biztosított a költségvetési kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítási jogról.

(7) A képviselő-testület ugyancsak a költségvetési rendeletében dönt a gazdálkodás során keletkezett átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, a többletbevételek felhasználásáról, a folyószámlahitel kivételével a működési és beruházási hitelek finanszírozásának módjáról.

39. §

(1) A költségvetési évet követően a képviselő-testület zárszámadását rendeletben állapítja meg.

(2) A zárszámadás előkészítésére és előterjesztésére, a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a zárszámadási rendelet-tervezetet az eredeti költségvetéssel, azonos tartalommal és szerkezettel kell elkészíteni az összehasonlíthatóság és átláthatóság érdekében.

40. §

A költségvetési tervkoncepció, költségvetési rendelet-tervezet, zárszámadási rendelet-tervezet benyújtási határidejére az Áht. rendelkezései az irányadóak.

Az önkormányzat vagyona

41. §

(1) A helyi önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. tartalmazza. A vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat és a hivatal mérlegét a 4/2013. (I.11.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni.

(3) A képviselő-testület részére a zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatás felépítését a kormányrendelet tartalmazza. A képviselő-testület a vagyonkimutatás tartalmára vonatkozóan a kormányrendeletben meghatározottakon kívül további részletezést nem ír elő.

(4) A közvetett támogatásokat a 368/2011. (XII.30.) Kormányrendeletben meghatározott részletezettséggel kell bemutatni. A képviselő-testület közvetett támogatások tartalmára további részletezettséget nem ír elő.

(5) Az önkormányzat, a hivatal, az önkormányzatok által létrehozott jogi személyiségű társulások a társulások által fenntartott költségvetési szervek vagyonának leltározása háromévente történik, azzal, hogy a hivatal a tulajdon védelmének érdekében az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról köteles folyamatosan részletező nyilvántartást vezetni mennyiségben és értékben.

(6) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a képviselőtestület határozattal hagyja jóvá.

Az önkormányzati gazdálkodás függetlenített belső ellenőrzése

42. §

(1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerveinek belső pénzügyi ellenőrzéséről a Közép-Zalai Belső Ellenőrzési Társulás útján gondoskodik.

(2) A belső ellenőrzés az Áht-ban meghatározott tevékenység.

(3) A belső ellenőr tevékenysége során ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011 (XII.231.) Kormányrendelet és a társulási megállapodás, belső ellenőrzési kézikönyv részére meghatároz.

(4) Az önkormányzat éves ellenőrzési tervének részét képezi a hivatal éves ellenőrzési terve, valamint a belső ellenőrzési tevékenységről szóló összefoglaló ellenőrzési jelentés.

(5) A 30.§ (2) bekezdésében meghatározott önkormányzati társulások társulási tanácsa hoz döntést a társulás és az irányítása alatt működő költségvetési szerv belső ellenőrzési tervéről és jóváhagyja az összefoglaló jelentést a belső ellenőrzési tevékenységről.

Önkormányzatai képviselő-testületeinek együttes ülése

43. §.

(1) Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg Községi Önkormányzatok együttes képviselő-testületi üléseit Gellénháza Községi Önkormányzat polgármestere hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról Gellénháza község polgármestere állapodik meg a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó önkormányzatok polgármestereivel.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés megtartásának időpontját az érintett települési önkormányzat polgármesterei előzetesen egyeztetik. Az együttes képviselő-testületi ülésre a meghívót és az írásos előterjesztést az ülés előtt legalább 3 nappal korábban kell kiküldeni.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést Gellénháza Községi Önkormányzat polgármestere vezeti.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülés összehívását bármely település polgármestere kezdeményezheti.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülésről külön jegyzőkönyv készül, melyet valamennyi település polgármestere és a jegyző ír alá.

(6) Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg Községi Önkormányzatok együttes testületi ülésein tanácskozási joggal a jegyző és az aljegyző is részt vesz.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44 §

(1)A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Gombosszeg község önkormányzata képviselő-testületének az 5/2014. (V.29.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2013(VII.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Gombosszeg, 2015. január 31.

Németh Szabolcs                                                                                             Dr. Szemes Róbert

polgármester                                                                                                              jegyző

A rendelet kihirdetve:

Gellénháza, 2015. február 6.

Dr. Szemes Róbert

jegyző

1. függelék

Gombosszeg Község Önkormányzata képviselő-testületének

névsora

Németh Szabolcs polgármester

Dr. Horváth István alpolgármester

Zillichné Fekete Tünde képviselő

2. függelék

Polgármester ügyfélfogadási rendje

Keddi napon:                            17,30-tól                    18,30 óráig

1. melléklet

Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulásra átruházott

feladat- és hatáskörök

1.A képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás  ellátására irányuló feladatkörét, a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence Nagytérségi Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás által megalapított egyszemélyes gazdasági társaság részéről Önkormányzati Társulás Lenti és környéke hulladékgazdálkodásának fejlesztésére társulás megalakulásának időpontjában el nem látott feladatokra vonatkozóan, valamint a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás térségi szintű végzése céljából – gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban Társulás – ruházza át.

2.A Társulás a meglévő szilárd és folyékony hulladékai szállítási, - kezelési, - ártalmatlanítási, - elhelyezési és hasznosítási, valamint szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése és bővítése, valamint az ehhez szükséges gazdasági, pénzügyi és jogi előfeltételek biztosítása céljából gazdasági társaságot alapíthat.

3.A Társulás által az előbbiekben részletezett feladatok ellátása céljából alapítandógazdasági társaság, további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet.

4.A Társulás kizárólagos tulajdonában álló, egyszemélyes gazdasági társaság alapítására és működésére, a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok mellett, az Áht.95-95/A.§-ai az irányadók.

2. melléklet

A Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Ügyrendje

Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg települési önkormányzatok az Mötv-ben, valamint az ágazati meghatározott feladatok ellátására egységes hivatalt, tartanak fenn.

A hivatal székhelye, elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Címe:            8981. Gellénháza, Kossuth u. 21.

A hivatal állandó kirendeltségének elnevezése: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége

Címe:          8918 Csonkahegyhát, Fő u. 20.

A hivatal bélyegzőjének felirata: Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal

Gellénháza

Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége

A hivatal illetékességi területe:

Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községi Önkormányzat közigazgatási területére terjed ki.

I.

A jegyző, aljegyző kinevezése, jogállása, a hivatal szervezete.

1. A jegyző és az aljegyző kinevezésére vonatkozó szabályokat a Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény tartalmazza.

2.A jegyző, feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák.

A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselők, munkavállalók tekintetében, azzal, hogy a székhelyhivatalban dolgozó köztisztviselők, alkalmazottak bérezéséhez, kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Gellénháza Község polgármesterének egyetértése szükséges.

3. A hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségét az aljegyző vezeti. a kirendeltségen dolgozó köztisztviselők, alkalmazottak bérezéséhez, kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Csonkahegyhát Község polgármesterének egyetértése szükséges.

II.

A hivatal feladata, hatásköre, illetékessége

A hivatal feladatait az Mötv. és az ágazati jogszabályok tartalmazzák, melyeket a hivatal a fenntartó önkormányzatokra kiterjedően lát el.

III.

A hivatal szervezete.

1. A közös hivatal engedélyezett létszáma:                                              16 fő

-ebből:

- Vezetők száma:                    2 fő

-jegyző:                                                       1 fő

-aljegyző                                                       1 fő

-ügyintézők létszáma:               14 fő

2. A hivatal szervezeti felépítése:

Székhelyhivatal

Jegyző (vezető) :                                1 fő

Igazgatási csoport:                                 3 fő

Az igazgatási csoporton belül dolgozó köztisztviselők ellátják az alábbi ügykörökön, ágazatokon belül jelentkező feladatokat:

- képviselő-testületek üléseinek előkészítése, ülések ügyviteli teendőinek ellátása

- belügyi igazgatás (pl. anyakönyvi igazgatás, népesség, lakcím-nyilvántartás, stb)

- építésügyi, területfejlesztési, településfejlesztési feladatok,

- egészségügyi feladatok,

- szociálpolitika, gyámügyi igazgatás,

- egyéb igazgatási feladatok,

- földművelésügyi igazgatás,

- honvédelmi igazgatás,

- igazságügyi feladatok,

- ipari és kereskedelmi igazgatás,

- közlekedési, hírközlési és vízügyi igazgatás,

- köznevelési feladatok,

- munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi igazgatás,

- iratkezelési feladatok,

- az igazgatási feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatási kötelezettség teljesítés,

Pénzügyi csoport:                                 3 fő

A pénzügyi csoporton belüli ügyintézők a hivatal valamint Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr községek önkormányzatai valamint az általuk fenntartott, irányításuk alatt működő költségvetési szervek vonatkozásában ellátják az alábbi gazdálkodással összefüggő feladatokat:

- költségvetés tervezése,

- előirányzat felhasználás,

- előirányzat módosítás,

- üzemeltetés,

- fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával,

- könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel,

- pénzkezeléssel,

- adóügyi igazgatással,

- adatszolgáltatással,

- intézményi munkaügyi információs rendszer működtetésével

- önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseihez kapcsolódó pályázatok figyelése, elkészítése, külsős pályázatíró esetén a pályázatkészítéshez adatszolgáltatás,

- pályázatokkal történő elszámolás,

Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltsége

Aljegyző                                                1 fő

Igazgatási csoport:                                 3 fő

Az igazgatási csoporton belül dolgozó köztisztviselő ellátja az alábbi ügykörökön, ágazatokon belül jelentkező feladatokat:

- belügyi igazgatás (pl. anyakönyvi igazgatás, népesség-nyilvántartás, választás, stb.),

- építésügyi, területfejlesztési, településfejlesztési feladatok,

- egészségügyi feladatok,

- szociálpolitika, gyámügyi igazgatás,

- egyéb igazgatási  feladatok,

- földművelésügyi igazgatás,

- honvédelmi igazgatás,

- igazságügyi feladatok,

- ipari és kereskedelmi igazgatás,

- közlekedési, hírközlési és vízügyi igazgatás,

- köznevelési feladatok,

- munkaügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi igazgatás,

- iratkezelési feladatok,

- pénzkezeléssel,

- adóügyi igazgatással kapcsolatos feladatok.

Pénzügyi csoport:                                 3 fő

A pénzügyi csoporton belüli ügyintézők a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségéhez tartozó önkormányzatok, valamint az általuk fenntartott, irányításuk alatt működő költségvetési szervek vonatkozásában ellátják az alábbi gazdálkodással összefüggő feladatokat:

- költségvetés tervezése,

- előirányzat felhasználás,

- előirányzat módosítás,

- üzemeltetés,

- fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon nyilvántartásával, hasznosításával,

- könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel,

- adatszolgáltatással,

- intézményi munkaügyi információs rendszer működtetése.

A Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói feladatainak részletezését a munkaköri leírások tartalmazzák részletesen a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembevételével.

1. A dolgozók a feladatukat felkészülten, a jogszabályok ismeretében gyors és egyszerű eljárással teljesítik. Az eljárások során a köztisztviselők kötelesek a titokvédelmi szabályokat betartani.
2. A köztisztviselők munkaköri leírása a kinevezési okmány mellékletét képezi.
3. A köztisztviselők munkáját közvetlenül a Gellénházi törzshivatalban a jegyző, a Csonhahegyháti Állandó Kirendeltségen az aljegyző irányítja.
4. A hivatalt létrehozó települések polgármesterei a dolgozók irányában utasítással nem rendelkeznek.

IV.

Belső ellenőrzési feladatok ellátása

A belső ellenőrzési feladatok ellátása társulás keretében történik. A társuló önkormányzatok által kötött társulási megállapodás szerint a belső ellenőrt a társulás gesztor önkormányzatának (Söjtör) hivatala köztisztviselőként alkalmazza.

A közös hivatal belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a jegyző a felelős.

A belső ellenőrzés feladata:

- vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

- vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

- vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

- a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az intézmény vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

- ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

- nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani.

A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek.

Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell:

• az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre,
• a tervezett ellenőrzések tárgyát,
• az ellenőrzések célját,
• az ellenőrzendő időszakot,
• a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását,
• az ellenőrzések típusát és módszereit,
• az ellenőrzések ütemezését,
• az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését.

A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

V.

A hivatal munkarendje

1. A hivatal ügyfélfogadása:

Gellénháza székhelytelepülésen :

Hétfőtől csütörtökig 7,30-tól            12,00-ig,            12,30-tól            16,00 óráig,

Pénteken: 7,30-órától            12,00-óráig,               12,30-tól            13,30-ig.

Gombosszeg                   keddi napokon            17,30 órától – 18,30 óráig

Iborfia                           keddi napokon            14,00 órától – 14,30 óráig

Lickóvadamos            keddi napokon            10,30 órától – 11,30 óráig

Nagylengyel                    keddi napokon            15,00 órától – 16,00 óráig

Ormándlak                      csütörtöki napokon            09,00 órától – 10,00 óráig

Petrikeresztúr                 keddi napokon            16,30 órától – 17,30 óráig

Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségen:

Hétfőtől csütörtökig            8,00-tól 12,00-ig,                    12,30-tól            16,30 óráig,

Pénteken:                       8,00-tól 12,00-ig,                    12,30-tól            14,30-óráig.

A munkarendtől eltérő munkaidő kezdését és a befejezését a Gellénházi törzshivatalban a jegyző, a Csonkahegyháti Állandó kirendeltségen az aljegyző engedélyezheti.

A pontos munkakezdés érdekében a dolgozók kötelesek a munkakezdés előtt 5 perccel a hivatalban megjelenni és a munkára előkészülni.

2. Munkaidőn kívül, illetve heti pihenőnapon is el kell látni az alábbi feladatokat:

házasságkötés, névadás, polgári gyászszertartás, a 1997. évi C. törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás, népi kezdeményezés, valamint  képviselő-testületi üléseken részvétel.

3. Kiküldetés illetve külszolgálat teljesítése a Gellénházi törzshivatal esetén a jegyző, a Csonkahegyháti Állandó kirendeltség esetén az aljegyző engedélyével történhet.

4. A kiküldetés során felmerült költségeket – utazás, szállás, napidíj – kifizetni a Gellénházi törzshivatal esetén a jegyző, a Csonkahegyháti Állandó kirendeltség estén az aljegyző engedélyével lehet.

5. A munkaidő alatti eltávozásra az alábbiak az irányadók:

a hivatal dolgozói a Gellénházi törzshivatalban a jegyzőnek, a Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségen az aljegyzőnek, illetve távollétükben a helyettesítéssel megbízott személynek jelentik be eltávozásukat.

6. A székhely hivatal esetén a jegyző Gellénháza polgármesterének, a kirendeltség esetén az aljegyző Csonkahegyhát Polgármesterének jelenti be a dolgozó eltávozását,

• a hivatal dolgozói szabadságolási kérelmüket a székhelyhivatal esetén a jegyzőnek, a Csonkahegyháti Állandó Kirendeltség esetén az aljegyzőnek, akadályoztatás esetén a helyettesítéssel megbízott személynek jelentik be,
• a szabadság ideje alatt is biztosítani kell, hogy belső szervezeti egységenként legalább 1 fő ügyintéző az ügyfelek rendelkezésére álljon,
• a jegyző és az aljegyző a dolgozók tevékenységét utasításokkal szabályozza, amelyek kötelező érvényűek,
• a dolgozók a kapott utasítást kötelesek végrehajtani,
• kötelessége a dolgozónak a szolgálati út betartása, utasítást csak a jegyzőtől, aljegyzőtől, a vezető távollétében a helyettesítéssel megbízott személytől fogadhat el,
• a köztisztviselők munkavégzésére vonatkozó egyéb szabályokat a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011.évi CXCIX. törvény tartalmazza.

7. A jegyző munkáltató jogkörében:

Gyakorolja a hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat. (Gellénháza község polgármesterének egyetértésével, kinevezi, felmenti a köztisztviselőket, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása a közszolgálatai tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltak figyelembevételével stb.)

• megállapítja a köztisztviselők illetményét,
• végzi munkájuk értékelését, minősítését, meghatározza a teljesítményértékelés alapjául szolgáló feladatokat és értékeli a teljesítményüket.
• a székhely hivatalban dolgozók jutalmazásához Gellénháza polgármesterének egyetértése szükséges,

8. Az aljegyző munkáltatói jogkörében:

Gyakorolja a Csonkahegyháti Állalndó Kirendeltségen dogozó közszolgálati tisztviselők felett a munkáltatói jogokat. (Csonkahegyhát polgármesterének egyetértésével kinevezi, felmenti a közszolgálati tisztviselőket, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltak figyelembevételével stb.)

• megállapítja a köztisztviselők illetményét,
• végzi munkájuk értékelését, minősítését, meghatározza a teljesítményértékelés alapjául szolgáló feladatokat és értékeli a teljesítményüket.
• a Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségen dolgozók jutalmazásához Csonkahegyhát polgármesterének egyetértése szükséges,

9. A hivatali munka végzése során a köztisztviselők a jogszabályi feltéteknek megfelelően, a legjobb tudásuk szerint, udvarias magatartással kötelesek a lakosság ügyeit intézni.

VI.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

Székhelyhivatal

A képviselő-testület a 2007. CLII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi munkakörökre írja elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget:

VII.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

Csonkahegyháti Állandó Kirendeltség

A képviselő-testület a 2007. CLII. Törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi munkakörökre írja elő a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget:

VIII.

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek

A képviselő-testület a 2011.évi CXCIX.törvény 142 §, valamint a 249/2012(VIII.31.)Kormányrendelet 2 § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalban a képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket az alábbiak szerint állapítja meg:

IX.

Vegyes rendelkezések

1.Az ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, Gazdasági Ügyrendben, Számviteli politikában, iratkezelési, közszolgálati szabályzatában, közszolgálati adatvédelmi szabályzatában, gépjármű üzemeltetési szabályzatában foglaltak az irányadók.

2.A hivatal Ügyrendjét az Önkormányzatok Képviselő-testületei a Szervezeti és Működési Szabályzatuk mellékleteként jóváhagyták.

Gellénháza, 2014. …………….

Dr. Szemes Róbert

jegyző

3. melléklet

Megállapodás az egyetértési jog gyakorlásáról

A MÖTV.  81.§ (4) bekezdésére figyelemmel Gellénháza, Gombosszeg, Iborfia, Lickóvadamos, Nagylengyel, Ormándlak, Petrikeresztúr, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu, Pálfiszeg Községi Önkormányzatok polgármesterei megállapodnak abban, hogy:

1. a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal székhelyhivatalában dolgozó köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Gellénháza Községi Önkormányzat polgármesterének egyetértésese szükséges,

2. a Gellénházi Közös Önkormányzati Hivatal Csonkahegyháti Állandó Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához Csonkahegyhát Község Önkormányzat polgármesterének egyetértésese szükséges.

Gellénháza, 2013. ………………

Vugrinecz József                                                                                     Németh Szabolcs

Gellénáza polgármester                                                              Gombosszeg polgármester

Lakatos József                                                                                     Csécs István

Iborfia polgármester                                                              Lickóvadamos polgármester

Scheiber Ildikó                                                                                      Horváth Norbert

Nagylengyel polgármester                                                              Ormándlak polgármester

Borvári Lili                                                                                        Salamon Mária

Petrikeresztúr polgármester                                                  Csonkahegyhát polgármester

Barabás Erszébet                                                                                 Fonyadt Róbert

Dobronhegy polgármestere                                                                        Milejszeg polgármesere

Galambos László István                                                             László Zoltán

Németfalu polgármestere                                                                        Pálfiszeg polgármestere